Kérdések és válaszok

0,1 mm csapadékos nap, de a nyomnyi mennyiséget is jelöli a hivatalos állomás, így annak a bevésése is fontos.
0,1 mm csapadékú alatti napok számát is meghatározzák éves szinten.

Viszont ha csak az én szememet szúrja ez az írásmód akkor elnézést, de úgy jött le, hogy már megint mindenki ostoba. Tessék erre odafigyelni, és normálisa keretek között kommunikálni! ( Nem kell a mondanivalót kiemelni, hisz beszélgetésrõl van szó .) Köszönöm!

Köszönjük! Így már világos.

Külön köszönet, ha az éghajlati naplót sikerülne korrigálni!

Valamint nem ártana felhívni a kitöltõk figyelmét az adat-bevitelek pontosítására -ha lehet- visszamenõleg is.

(Az otthoni "külön-bejáratú" naplómban egyébként 3 kategória van: csapadékos nap-mérhetõ csapadékú nap-jelentõs csapadékú nap. Ez szerintem pontos, ennek megfelelõen szoktam elkészíteni a havi visszatekintéseket is.)

Csapadékos napnak számít, ha mérhetõ mennyiségû csapadék esett- azaz a csapadék elérte vagy meghaladta a 0,1 mm-t - , azonban a csapadékhullást akkor is rögzíteni kell, ha nem érte el a 0,1 mm-t - azaz csak nyomnyi csapadék volt -. Elõfordulhat, hogy nem hulló csapadékból elõfordul 0,1 mm-t elérõ vagy meghaladó mennyiség (harmat, dér, zúzmara), ebben az esetben a mennyiség rögzítésre kerül, a megjegyzésbe pedig be kell írni, hogy zúzmara, dér, vagy harmat. Szintén a megjegyzés rovatba kell rögzíteni azt is, ha nem esett 0,1 mm-t elérõ mennyiség (csapadéknyom), de a csapadékegzisztencia rögzítésre (kipipálásra) került.
Annak, hogy az éghajlati napló miért rögzíti csapadékos napnak a 0,1 mm-t csapadékmennyiséget nem elérõ napot is pedig utánajárok!
Emlékeztetõül:
06:00 UTC (Télen 07:00, Nyáron 08:00):
Az elmúlt 24 órában elõforduló csapadék lemérése, feljegyzése (csapadékmérõ kiöntése)
Elõzõ nap elõfordult, de feljegyzésre még nem került idõjárási jelenségek feljegyzése
Hóvastagság mérése

18:00 UTC (Télen 19:00, Nyáron 20:00):
Elõzõ 24 óra hõmérsékleti szélsõértékeinek leolvasása, feljegyzése, ( hõmérõk lenullázása)

Remélhetõleg sikerült érthetõen és minden kérdést kielégíthetõen megfogalmazni. Ha további kérdésetek van, akkor szívesen állok rendelkezésetekre.
További jó észlelést és klíma adat feltöltést kívánok!

Én is ezeket próbáltam tisztába tenni, de -lehet, hogy nekem nem volt csak egyértelmû - még most se világos számomra.

Jóska a 0,1 mm-t elérõt veszi csapadékos napnak, míg -ha jól értettem- többek, Laci is minden hulló csapadékot (1csepp/1 hópehely kategória).

Tényleg nem akadékoskodásként: kérnék-kérnénk egy mindent eldöntõ kijelentést arra vonatkozóan, hogy az éghajlati napló kitöltésénél csupán a 0,1 mm-t elérõ vagy bármilyen kis mennyiségû csapadék számít-e csapadékos napnak?

(Megmondom õszintén, hogy -egy korábbi instrukció alapján- én eddig minden -akár egy cseppnyi- csapadékot adó napot csapadékosnak vettem. )

A havi összesítõ a 0 mm-es napot is csapadékosnak veszi (amennyiben persze nyom miatt tettünk oda pipát). Ez most akkor rossz? Szerintem is az a követendõ amit írtál, nem kellene "darabra számolni" a programnak a csapadékos pipát, csak azokat, ahol mérhetõ mennyiség is esett. Vagy a 0 mm-es, de minimálisan csapadékot adó napot ne is jelöljük be, mert a rendszert megtévesztjük?
Mert ez így "csapadékos nap is meg nem is", mint a mesében.

Köszönjük a válaszokat!

A csapadákos nap kritériuma a mérhetõ csapadék, azaz a 0,1 mm.
A havas nap is ezt kéri, azaz hóban leesõ 0,1mm hócsapadékot.
A nem hulló csapadékra is a 0,1mm a kritérium, ha eléri, az is beleszámít a havi/évi csapadékba.

A mikrocsapadék is csapadék. kb évente átlagosan 5-35 mm hullik, domborzati viszonyoktól függõen.
pl ha köd van akkor köd pipa, mellé nyugodtan lehet tenni ónos, vagy hó, esõ, pipát is, mivel volt csapadék ha csak egy csepp is. A dér, jégtû, harmat zúzmara is csapadékfajta. Pl a jégtû -10 fok alatti hõmérsékletnél derült szélcsendes idõben "lebeg", tehát lebegõ csapadékfajta. Van dérkorong és zúzmara "állvány" is az állomásokon, Bizony pl a dérkorongról leolvasztott csapadékot Hellmannba beletöltve mérik a mennyiséget, és így kerül bele az adatbázisba. Harmat, mivel nem fagy így a mérõbe összefolyva reggelente leolvasással mérik.
Én már pl javasoltam mikrocsapadéknak pipát, de hát....,, no mindegy, ez van. Szegény ember azzal fõz mivel tud:-)
Szóval, ha szitálás van és köd, akkor én köd pipa+ esõ pipa kombinációt alkalmazom. Lehet variálni ónos, stb. Ha van 0,1mm dér, harmat, vagy zúzmara akkor azt idõjárás függõen szoktam beírni és a megjegyzés rovatba felvésni. Ennyit lehet tenni.

A 0,1 mm a mérhetõ csapadék kategória szerintem. A csapadékos nap ismereteim szerint pl. az egy csepp esõ/egy pehely hó. Ha pedig így van, akkor bizony a ködszitálás/ónos szitálás is mindenképpen csapadékos napot jelent a csapadék mennyiségétõl függetlenül.

És ha valóban így van, akkor figyelmeztetni kellene az éghajlati naplót kitöltõket erre, mert "ad absurdum" még az is lehet, hogy a november 0,0 mm-el zár valakinél, miközben akár 6-8 csapadékos napot is regisztrál.

Vagy, amennyiben ez nem mûködik, akkor változtatni kell a naplófeltöltés szabályán, mondjuk úgy, hogy pl. a mérhetõ csapadékú nap számítson csapadékos napnak.

Hümm, ez sem kevésbé érdekes. :-) Minthogy a hulló csapadékot mérjük, megjegyzésként mehet, de mennyiségét a csapadék rubrikába nem kell beírni. Szerintem... (Ugye nincs is neki "pipa", elég furcsán nézne ki, ha lenne az évben x nap, amikor szignifikáns jelenség nem fordult elõ, de csapadék mégis...?) Ha rosszul tudnám, elnézést, inkább csak hangosan gondolkodom...
szerk.: hú, van itt minden, mint a búcsúban. :-))) Kéretik egy, az észlelésekben jártas személy tisztázás végett! :-)

Tehát, ha esõt látunk, de nem mérhetõ, attól még esõ. Ha pár hópihe száll, akkor már hó, de nem mérhetõ.

A dér illetve harmat mikrocsapadékának mérése egy igen jó kérdés...
Hát nem lehulló csapadékforma. A naplóban pedig ilyen pipa nincs.

Akkor tehát csak megjegyzésbe esetleg, hogy dér vagy zúzmara okozta minimális csapadék mennyiséget észleltél, amely nem érte el a 0.1mm.

Meg lehet különböztetni csapadékos napot (0,1 mm) és pl. havazásos napot (ha legalább egy hópehely hull). Lehet havazásos nap csapadékmentes, szerintem.
De már lehet, hogy megkoptak az emlékeim.

Nos nálam csütörtökön és pénteken is volt a mérõben, 0.1 mm nem elérõ mennyiségû csapadék.
Valószínûleg a dér, és zúzmara elolvadásának hozadéka (mivel sem esõ, sem szitálás nemvolt).
Ilyenkor mit kellene bejelölni a naplóban?

Az "egy csepp" analógia tökéletesen megállja helyét. :-) A csapadék ténye és annak mennyisége két külön dolog. (szerk.: avagy szükséges-elégséges feltételekként is felírhatók volnának, de arra talán csak a 'naményi kolléga gerjedne. :-))) )

"az éghajlati napló tele van hibákkal" - sajnos jogos. Idõszerû volna egy teszt kitöltése...?

Szerintem akkor is az.

Lehet, hogy rosszul tettem fel a kérdést.

A 0,1 mm-t nem érte el, ha elérte volna, akkor nyilvánvaló a dolog.

Tehát a kérdés: a 0,1 mm-t el nem érõ, akár minimális mennyiségû köd/ónos szitálás a napi adatoknál csapadékos napot jelent? Analógiaként hoznám fel, hogy az akár 1 csepp esõ illetve akár 1 hópehely már annak számít tudtommal.

Ha igen, akkor viszont az éghajlati napló tele van hibákkal, mivel gyakorlatilag mindenkinél volt (akár jó néhány!) már nem is egy csapadékos nap.

Itt is meglett az elsõ téli nap. A Tmax -0,4-fokkal, még tegnap este állt be.

Igen, csapadéknak számít.
0.1mm-t gondolom elérte, tehát már annak számít.

A mai köd illetve ónos szitálások a napi adatoknál csapadéknak számítanak? Szerintem igen, de kérnék egy megerõsítést.

Igen kell.
Amelyet a "párbeszédes" fórumban kérhetsz.

Pontosan nem tudom milyen hosszú ideje tartó regisztráció kell, vagy mennyi észlelés. Amiben biztos vagyok, több helyesen beküldött észlelés szükséges, és az állomásodról képet szeretnek látni a Modik mielõtt a jogot megadják. Esetleg mûszereidnek a kisebb leírását.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy ha az éghajlati naplóba szeretnék adatokat feltölteni azt hogyan kell? Kell hozzá valami jog is?

Köszi a válaszokat Odaírtam, hogy szemcsés hó.

Esetleg írd be az éghajlati napló szöveges részébe, hogy "nyomnyi csapadék". Amennyiben nem mérhetõ...

Természetesen. Amennyiben néhány vagy egy-két hópelyhet észlelünk, akkor is. Ha bármilyen csapadékforma lejut a földfelszinre, fontos információul szolgál. Legyen nagyon szép napod!

Lenne egy olyan kérdésem, hogyha szemcsés hó esik, de nagyon apró, és nem mérhetõ mennyiségben, akkor azt is be kell írni mint havazást az éghajlati naplóba?

Sziasztok!
Már régóta vártam egy ködpárnás, stratuszos helyzetre. Ilyenkor mindig felmegyünk a magasabb hegycsúcsainkra,nagyon jó fentrõl szemlélni a hullámzó "paplant" a ragyogó napsütésben.
Viszont most még a Kékes is a ködrétegbe került.
Szerintetek holnap lejjebb húzódhat 850-900 m-re a stratus? Nagyon szeretnénk napsütésben egy jót kirándulni, fotózni holnap.
Köszi elõre is a válaszokat!

Úgy tudom, hogy 0, azaz szélcsend.

0,5 m/s-tól megy az 1 m/s....

Ha pl 0,4m/s a szélsebesség, akkor 0 vagy 1 megy a synopba?

Ezt is megértettem Kösz!

Ciklonok-anticiklonok közötti hatarra gondolsz?

A felszinen a tengszerinti legnyomas izovonalaival (izobarok) szokas az idojarasi kepzodmenyeket "megjeleniteni". Nem igazan rendelheto pontos hatar a ciklonok, anticiklonok köze´, de altalban az 1020-as vagy 1015-ös izobar "jol" elvalasztja oket.
Adott helyzetben kijelölhetöek az adott területen a lokalis legnyomas minimumok es maximumok, es az izobarok görbülete ezek körül jol mutatja a lokalis minimumhoz (ciklon) ill. a lokalis maximumhoz (anticiklon) tartozo területeket.

Oké, Köszönöm!
Ebbõl azt hiszem sok mindent megértettem. És a kettõ kötött mennyi a határ? Ha van egyáltalán.

Nem kötelessege annak delre kime´lyülnie. Ez csak egy verzio a sok közül. egy olyan verzio, ami altal megszüntetheto lenne - ha csak egy idore is... az Europa közepso resze feletti anticiklon uralom.

Ha magasabb szinteket nezel, pl. az 500 hPa-os szintet, akkor ott teknoket (ahol alacsonyabban van az adott nyomasszint) illetve gerinceket (ahol magasabban van az adott nyomasszint) lathatsz. Ezek a teknok, ill gerincek különbözö tengelyüek lehetnek, mozoghatnak nyugatrol kelet fele vagy retograd modon forditva es különbözö mertekben terjedhetnek ki eszek fele (gerinc) ill. del fele´(tekno).

Most epp azt lathatjuk a közeptavu modelleken, hogy egy markans teknö melyülhetne ki eszekrol del fele´ valahol a kontinens közepsö resze felett, es kiszoritana az ebben a tersegben mar hetek (honapok?) ota meg-megujulo gerincet, s vele együtt az anticiklont is az alacsonyabb szinteken.

Sziasztok!
Mostanában az Mt.-ben illetve az Hosszútávúban sokat olvasom, hogy egy ciklonnak kellene áttörnie a Fölöttünk elhelyezkedõ Ac.-t. Na most, annak a "megváltó" ciklonnak miért kötelessége Közép-Európa felé jönni? Ha egyszerûen Észak felé sincs anticiklon meg Kelet felé sem akkor miért jön "le"?Mi kötelezi?

Nincs mit

Nagyon köszönöm! Alkalomadtán megpróbálom. Szép napot kivánok!

Szélcsend + adni kell egy irányt. Pl. Szélcsend észak.

Köszönöm a gyors választ. Nincs semmi gond. A problémát korábban úgy oldottam meg, hogy legalább a "wind" szócska szerepelt a szélcsend jele helyett. Azonban a levegõ soha sincs teljes nyugalomban, éppen ezért irányadóként a kémények füstjét (függõleges emelkedés után egy adott magasságban valamerre mindig eldõlni/elhajolni látszik), illetve a ködszemcsék uralkodó mozgását véve figyelembe alapos mérlegelés után dönteni fogok a (legkevesebb) gyenge légmozgás irányáról.

A szélcsend ikon sajnos az észlelési naplóban és az elõrejelzõi felületen sem mûködik.

Szép napot kivánok mindenkinek!
Jönnek a szélcsendes idõszakok. Kérdésem: mit, milyen mûvelete(ke)t kell tennem, hogy a megfigyelés-ablakban a két kis koncentrikus kör jele megjelenjen? Ez mindeddig nem sikerült. (Ha nincs felhõ vagy egyéb jelentõsebb idõjárási esemény, az egyszerû megfigyelési felületet használom - ez ritkábban fordul elõ -, gyakrabban alkalmazom a bõvitett észlelõi felületet.) A választ elõre nagyon megköszönöm.

A Réthly könyvben is van olyan epizód, hogy farsangi mulatságot rendeztek Velencében (Italia) a jég hátán. Itt akkor a ló szarva lefagyott, szerintem...Voltak olyan telek, amikor az idõsebb gyümölcsfák kifagytak...No nem az import ki tudja milyen fajták, hanem az akkori akklimatizálódott, bizonyított, sok - sok évtizedig élõ fajták.

Így van, a X.sz. körül az interglaciális (amikben hosszú 10 ezer év körüli meleg-periódusok és rövidebb 1-2 ezer éves hideg-periódusok ágyazódnak be) egyik hideg-periódusa ért véget, a kis-jégkorszak és a XVII-XIX.sz. közötti brutális telei "csak" az interglaciális meleg-periódusának kisebb hideg-ingadozásait mutatták.

Az ezres évek környékén gyakran érkeztek olyan telekrõl leírások, amikor az Isztriai-félszigetrõl száraz lábbal kelek át az Appennin-félszigetre. A 17-18. századi brutális teleken ""csak"" part menti jég volt.

Így van, igen, elnézést!
Igen-igen rohanós a napom eddig, nem volt nehéz félregépelni.

Gondolom, elírás lehetett: 1076/77-rõl van szó szerintem.

Az 1000 éves spektrumot nézve az 1076/97-es canossa és az 1607/08-a nagy tél is benne van a palikban.

Mérések kezdete óta szerintem az 1879-es december:
Szolnok: -11,8°C
Losonc: -15,9°C (Igaz, nem a mai Magyarország területén van, de a határtól nem túl messze.)
Szécsény közelében, de a mai országhatárainkon túl (településnevet nem tudok): -13,7°C
Ha a mérések elõtti idõkre is visszanézünk, akkor én az 1709-es januárt tenném az elsõ helyre, úgy zusammen talán az elmúlt 1000 év leghidegebb hónapjának.

Sajnos (eddig) csak 1900-ig tudtam visszahatolni az idõ mélységében és így a -9,4°C-os január viszi a prímet 1942-ben.

Amirõl én tudok: -11,6°C (1893 január) Nyíregyháza, valamint -10,7°C (1879 december) szintén ugyanitt.
Szerintem ennél (sokkal?) alacsonyabb értéket kell keresni országos rekordért. Feltehetõleg az ország ÉK-i csücskében vagy az Északi-középhegységben, esetleg az attól északra fekvõ medencékben, félmedencékben kell keresni egy olyan idõszakot, amikor az ÉK-rõl betörõ hideg levegõ tartós hótakaróval, hosszú ideig derült, anticiklonos idõvel párosult. Na ilyenbõl lesz rengeteg. Jó keresgélést.

A túrán azon tanakodtunk, hogy mennyi lehetett Magyarországon a valaha mért legalacsonyabb havi középhõmérséklet. Tudja valaki, hogy hol, mennyi és mikor? (A Bora-Nemerkényi könyv utal -9 és -11 °C-os középhõmérsékletû januárokra, talán az utóbbi érték a befutó.)

Hidegfront nélkül is lehet bármelyik szinten -10°C. A hidegfront lényege az, hogy a front mögött az egyes szinteken hidegebb levegõ érkezik. (az eddig ott lévõ levegõnél hidegebb)