Bioszféra

vagy gin-tonic esetleg "sztogram-sztolicsnaja" a whisky elég fura izû; jéggel legjobb (fõleg nõknek) a "bloody Old Bailey" kókuszlikõrrel keverve, édes, de elég "ütõs" ("kiütõs")

Ajha! Jó pár adag whiskyt le lehetne vele hûteni!

Ismét meg kell állapítsam, hogy a világ egyik legédesebb jelensége a pacinózi :-)
Helyes a fátyolkád is!

Igen.
Arra lettem figyelmes, hogy nálam a 2 középsõ ablakon a jégvirágok úgy nõttek ki, mintha egymás tükörképei lennének! Majd holnap megmutatom.

Látszik, hogy a tied is hasonló az enyémhez. Olyan legyezõpálma-szerû.

Köszi!
Majd holnap csinálok róla nappali képeket, csak így sötétben, vakuval látszik jól, hogy milyen vastag a képzõdmény.

Köszi! A tieid is!

Szépek! A virágok mindig körülvesznek, legyen akármilyen hideg, csak észre kell venni õket!

Nálam sincs (K:1,0), még pára sem.
A régin azonban, -10°C alatt már szinte félelmetes, húsevõ növényekre hasonlító jégvirágok "nyíltak".

Az én szobámban is volt ma, a nagyobb hidegnek köszönhetõen. Dupla ablak. Link

Ne is mondd, amikor leolvad, napokig szedjük a vizet a kõrõl. Ráadásul eleinte oda is fagy azonnal, úgyhogy még korcsolyapálya is van.

Nálunk sajnos a szuper hõszigetelt üveg (K:1,1) miatt még pára sincs az ablakon!!

Az szép!
Kíváncsi lennék,ml-ben ez mennyi.Netán dl-ben?

Az elmúlt napokban folyamatos fagyok voltak, így rég nem látott méretet öltöttek a jégvirágok az elõtér ablakán! Link Link Link Mintha jégtömbbõl faragták volna ki.

Ez azt hiszem japán kecskerágó. Azok a levélhónaljakban megbúvó, majd tavasszal kifakadó alvó rügyek.

"Rianás" a medencében 1024p Link A jég cca. 10cm vastag

Még valami, botanikusok

1024p Link Ennek a valamilyen cserjének a levelein megmaradt a dér (fa- és fémtárgyakon elolvadt) A rámontírozott képen látható csúcsos bigyók ugye csak olyan magfélék mint az orgonán?

Köszönöm mivel "fotózhatatlanok" (csak teleobjektívvel lõhetõk, de az kevéssé hatékony) leszedem a hálóba keveredett legyet hálóval együtt és azt makrózom Telés fényképen már nem látszik feketének, feje olyan szines, mint a kerti légynek nyáron. Úgy gondolom már "szoborrá fagyott", jobban fotózható

Igen.

A szobám lakója: Link Õ volt, aki tegnapelõtt az almámat "megdézsmálta". Egészségére.
Jégvirág: Link
Pacinózi (deres lett a bajusza a hidegben): Link
Cicus melegszik Link

Rovarászok - képesek áttelelni a legyek, különösen ilyen hidegekben? Régebben télen nem figyeltem õket, most látom hogy a kertben nagy "bundás vadlegyek" cikáznak (egy be is gabalyodott egy régi pókhálóba az eresz alatt, javarészt szétszaggatta de ottragadt). Testméretük szemre jócskán egy (1) cm fölött van, fekete és sûrû "bundájuk" van, némelyik mérete háromszorosa egy "normál" házilégynek. Igen idegesek, fotózni egyenlõre nem tudtam, mert ha csak közelítek valamelyik felé, elröppen. Ha tudok fotózok egyet.
Ui: a "kinõtt" házilégy majdnem filigrán teremtés mellettük, ezek robusztus, erõs alkatúnak látszanak, különösen fekete "bundájukban", de lábaik is vastagabbak

Köszi.
Most is rengetegen vannak, cinkékkel verebekkel együtt. Most érkezett meg a gerlepár is, csak õk már nem férnek oda.

Nagyon helyeske kis tengelicek!

Nola,nagyon jók,gratula!
A nádas faja,de a kedvencem a "lámpácskák".


Vikarelzép képek,Grat.!

Szép napot!
Itt vannak a tegnap ígért vörös álarcosok: Link Link Link A többieket már nem volt türelmem megvárni, no meg meleg sincs kint. (-10°C körül jelenleg, a min -17,3°C volt)

Engem is a nádas képe fogott meg, furcsa jégalakzataival, némelyik "megfagyott függvénygörbe" kifejezetten parabolikus lefutású körvonalakat öltött Látványukról nekem "A remete csengettyûje" elnevezés "kattant be" Nomeg ezt a szoknyát próbálja valaki "felhajtani" ha tudja

Gyönyörûek!!! A szoknyás nád különösen tetszik!

Sziasztok! Csináltam ma reggel pár képet a tónál.
Kacsák: Link Link
A nád jégszoknyája: Link
Ébredezés: Link
Még égnek a lámpácskák: Link

Ja igen, tényleg így van. De feltehetõen a mi Tejútrendszerünk is egy ilyen robbanás "maradványfelhõjébõl" jött létre. Jut eszembe, ez már nem is annyira ide való.

Azért nem egészen, ahhoz nagy tömegû csillag kell, amely szupernóvaként végzi be az életét. A vasnál nehezebb elemek csak szupernóvákban jöhettek létre.

Egy csillag halálakor létrejön a periódusos rendszer összes eleme, nem? Vagy lehet, valamit keverek?

LAM, Te gyakran járod a Tátra hegyeit. Kérdezném, hogy nem találkoztál még színes hóalgákkal odafenn? Dr. Kol Erzsébet írt róla, hogy van fenn, illetve a Kárpátokban is. Kíváncsi lennék, hogy láttál-e ilyet!

LAM én nagyra értékelem a tudásod, de azért nyomozgatok a neten. Esetleg kiderülhet hogy a komolynak ható tévés népszerüsítõ összefoglalók komolytalan csúsztatások Mindenesetre a filmet angol nyelven megtaláltam, figyelmesen megnézem, hátha fordítás helyett ferdítés van benne (anno magyar szinkronnal vetítette a Spektrum) A filmet kommentáló írott szövegrész szerint
Mitchell Sogin (Molecular Biologist of The Marine Biological Laboratory at Woods Hole, Massachusetts) "He discovered that sponges indeed, were the most basal group that must have laid the foundation for all animal life to follow. Sogin says: "The sponge was the first animal with the genetic blueprint for living large. All animals are based upon that same blueprint."
Az Élet és Tudomány 2007.decemberi számából kiemeltem, a vizsgálat tárgya az idegrendszer evolúciója, bár Sogin állításához csak érintõlegesen kapcsolható
"nagy meglepetés volt Onur Sakarya felfedezése: a szivacsok magukban hordozzák a szinapszisok alkotóelemeit, és – ami még ennél is meglepõbb – a szivacs PSD-fehérjéi figyelemre méltóan hasonlítanak az emberi és más állatok PSD-fehérjéire. Ráadásul az egyik domén (a PDZ), amely az emberi idegrendszerben azt teszi lehetõvé, hogy a PSD-fehérjék felismerjék egymást és összekapcsolódjanak, 90 százalékban azonosak az emberével."
Ezen a területen teljesen laikus vagyok, de a memóriám jó, elhangzott hogy minden élõlényben(in other animals like worms, mammals, insects and more), így az emberben is ott van a szivacs teljes génkészlete. Nem huzakodok nálam képzettebb emberekkel, de alaposabban keresgélek, mivel könnyen elképzelhetõ fordítói hiba is

A "csillagpor" anyagot félreérthetted. Minden nehéz elem belõlük származik, ergo a hidrogén s a hélium kivételével a szervezetünk alkotói bizony csillagokból erednek. A Naprendszer kialakulása elõtt "élt" csillagok felrobbanásakor szétszóródott nehéz elemek kerültek be abba a porkorongba, amelybõl aztán a bolygónk, s késõbb mi magunk is létrejöttünk.

Óha, de micsoda csodálatos kis élõlények!

A Merci is csak egy nõ. :-)

Lehet, hogy magamból, mint kerék helyett lábbal rendelkezõ lénybõl indulok ki, illetve itt a lakótelepen nem sokan járnak boltba mercivel, se szuzukival, a pasik meg max. sörért mennek el (tisztelet a kivételnek :-))

Lehet, hogy csak az a baj, hogy mi nem szipogunk, hogy de sok a munka, hanem csak csináljuk?

Link

Az Apolló ûrszondán is csináltak egy ilyen kísérletet, bár nem tudom jól emlékszem-e erre.. Ami aztán megsemmisült, ám a baktériumos edénykében lévõ bacik megúszták a zuhanást, szaporodóképesek maradtak..

Nemrégiben az Antarktisz jegében vidáman éldegélõ "jégférgekrõl" beszéltek, valami rózsaszin földigiliszta-szerû lények, ha igaz a hír

Juteszembe ez a baktériumcsapat (Streptococcus mitis) mely megjárta a Holdat a Surveyor-3 ûrszondával. Évekig ott voltak, túlélték a vákuumot, a hideget. az Apollo-12 anyagvizsgálatra visszahozta a kamerát, vele a bacikat és azok szaporodóképesek maradtak (állítólag kizárható hogy visszaérkezés után kerültek a kamerára)

Arra utaltam, hogy végsõ soron csillagok halálából születünk (Isa pur es hamu vogymuk..) Tudom, inkább filozófiai kérdés.
A koacervátum csepp volt az elsõ olyan kocsonyás anyag, amely tartalmazott fehérjét, nem? Tudom, hogy csak egy átmeneti állapot, de mégis ott kezdõdött "minden".
A cianobaktériumok voltak talán a legõsibb baktériumok vagy élõlények, azért hoztam fel õket.

Azt nem tudom, így van-e, hogy minél "fejletlenebb", egyszerûbb felépítésû egy "élõlény", annál alkalmazkodóképesebb, ellenállóbb? Vagy ez nem ilyen egyszerû kérdés?

Mindenesetre ez az egész roppant érdekes téma.

A cianobaktérium (kékeszöld moszat régebbi nevén, vagy Cyanophyta)is prokarióta, se sejtmagva, se sejtszervecskéi, így természetesen az is a "pedigré sorba" tartozikValójában egy tõröl fakad a baktériumokkal, még ha funkcióban , méretben eltérõek is.A Bungenberg de Jong által a 30-as években felfedezett koacervátum cseppecskék és az Oparin(majd a sorban számos más kutató) által tovább vizsgált mikorgömbösödés inkább egy fajta átmeneti állapot, átmeneti struktúra a valódi élõlények elsõ képviselõi felé.Egy fajta fejlõdési lépcsõfok(ok) változatos összetételû, szerkezetû, nagyságú variálódásban, amelyek már anyagcsereszerû belsõ kémiai folyamatokat mutattak.Pl. Oparin mikrogömbjei cukorfoszfátot "ettek", foszforsavat "ûrítettek" és a bevitt keményitõtõl még növekedtek is, de nem örökítõdtek állandó jelleggel a tulajdonságok.Pl, ha kivonták a mesterségesen hozzáadott foszforiláz-enzimet leállt a keményítõ összekapcsolás.Szóval, azért egy koacervátumcsepp az még nem az az igazi "élõ(!)-õsanyánk" képviselõje.

Persze az élõlényekben ugyanazok az elemek vannak mint környezetükben,szinte minden természetes elem bennünk van, csak épp eltérõ arányban.Az élõkben 99%-ban H,C,O,N,P atomok kapcsolódnak molekulákká.A csillagpor anyag bennünk végtelenül kis % és környezeti "véletlen" miatt tartalmazzuk.

A szivacsok a soksejtû állatok elsõ képviselõi voltak, valahol az eukarióta amõbáknál ágaztak el, de hosszú fejlõdésük evolúciós zsákutca számunkra.Persze közös biokémiai csomózódási pont valahol elvész az õsködben, de nyilván van. Erre a távoli rokoni kapcsolatok helyén kezelésére (szivacs-ember) jó példa néhány emberben is meglévõ enzim aminosav sorrendjébõl felállított molekuláris törzsfa.Pl. a jól ismert citokróm-c(légzési enzim) példa.104 aminosavból álló lánc, minden emberben és emberszabású majomban is tök ugyanolyan.De a lóé már 12 helyen, a tonhalé 21 aminósav helyen eltérõ.Minél messzebb megyünk, annál inkább növekszik az eltérés.És ezek még mind gerincesek.Bár nem foglalkoztam a szivacs és ember génkészlet összevetésével (nem vagyok iylen aberált mikrobis )az ilyen, mind a 20.000 gén azonos kijelentésekben néha kételkedem, a fenti egyszerûnek számító enzim aminosav eltérés okán is.Nehéz lenne ilyen értelemben megfeleltetni a dolgokat.Fõleg aki látott már közelrõl genetikai kódszótárt.

Link

Bizony.. Rokonaink.

Nekem azok az élõlények jutottak errõl eszembe, amelyek a tengermélyi kürtõk körül (savas közegben, pár100 fokban), valamint a Mariana-árok mélyén (borzasztó nyomás alatt) élnek.

Abbahagytad, de valóban felemelõ érzés hogy mindannyiunkban egy közeli szupernova-robbanás anyaga lapul Továbbmenve, az elemi részecskék révén ugyanabból az anyagból épül fel testünk, mint az íróasztalom vagy a szemetesvödröm (persze más-más atomokba, molekulákba szervezõdve)

CCA - génjében=génkészletében bocs a kapkodásért

És a cianobaktériumok? Vagy a legrégibb õseink, a koacervátum cseppek (remélem jól írom)?
Úgy gondolom, mind helyénvalók, sõt az is, hogy csillag-anyagból születtünk, "õsanyagból" származunk mindannyian e Földön. Ugyanakkor felemelõ érzés is belegondolni ebbe.
Abbahagytam..

Lehet hogy Dr. Lovelock és követõi eldramatizálják, mint a globális felmelegedést szokás (hol lesz, hol nem lesz, hol éppen "kisjégkorszakban" vagyunk) vélhetõen a különféle lobbyk is formálják/deformálják/informálják/dezinformálják a közvéleményt vélhetõen "piszkos anyagiak" miatt.
A pedigrét illetõen -igazíts ki ha tévedek- állítólag minden ember génjében megtalálható a szivacs összes (cca. 20.000) génje, ergo õseink között ott lehet a szivacs is A Spektrum TV "lelke rajta" mely az errõl készített filmet leadta Nem vagyok genetikus, biológus, amíg nem cáfolják, el tudom hinni (Némely megrögzött kocsmalátogató honfitársunk láttán nagyon is)
Ui: azért ez egy kicsit olyasmi, egy acélszerkezet sokat kibír, de ha nem törõdnek vele, elrozsdásodik és összeroppan. Ettõl függetlenül több aszteroida-becsapódást és "óriásvulkán" kitörését követõ mérhetetlen környezetszennyezést is elviselte a Föld és rajta az Élet De hogy hezitáljak, sztem "Gaia védekezése" hasonlít az emberi immunrendszerre, elõbb utóbb tönkremegy ha sok támadás éri.

Hogy ne csak mindíg rovarmakrókkal jöjjek

Bélyegképek: Link Sétáltam egyet a Duna-parton. Teljesen beállt Duna jege, mindenütt sima. Partmenti turzások sincsenek. Rámerészkedtem, partközelben simán elbír a jég, beljebb már hajladozik a súlyom alatt (most 90 kg csizmástól) A part kihalt, kacsák, libák, sirályok (egyéb madarak sem) nem voltak. Hova lettek nem tudom, néhány mindíg szokott a parton lebzselni ilyenkor is.

Ezen a duplikált ember-Természet "együtt pusztulásos" elméleti kimeneten mindig elgondolkodom....szokásos homo túlértékelés szaga van nekem, némi szûklátókörûséggel körítve. Ha csak a 3,5 Mrd(!) éve szinte tökéletesen mûködõ prokariota szervezetek végtelen dinamikus alkalmazkodó képességére és hihetetlen fajgazdagságukra gondolok, ez úgy ahogy van, nem állja meg a helyét.Márpedig, ha az élet teljes pusztulását dimenzionálgatjuk ezen a golóbison, az elõsejtmagvas élõlények ki nem hagyhatók.S bár sejtes szervezõdés szinten alacsony szintûek, épp egyszerû funkcionális felépítésükbõl kifolyólag félelmetes, az idõskála mentén nézve, a hatékonyság, a mindent túlélés terén.A röpke több milliárd év alatt "láttak" néhány érdekesen szélsõséges dolgot itt a Földön, s közben a magas biológiai hierarchiai szintek kialakulása, a bonyolult szervezetek megjelenése (tetszik, nem tetszik)belõlük indult meg..persze egy mikrobi laborban egy mikroszkóp alatt nehéz elképzelni egy kemototróf baktériumban az õs-õs-õsanyánkat ..nem túl elegáns pedigré, de ez van..