Globális jelenségek

"Másrészt, a fentiekkel összefüggésben, nem igazán tudjuk, hogy egy bizonyos széndioxid-koncentráció növekedés a légkörben mekkora átlaghõmérséklet-emelkedést okoz globálisan."

Ez nem igaz. Pontosan lehet tudni. GWP index: Link Link

Olyan rettenetes szellemi és kommunikációs zûrzavar uralkodik ezen a téren, hogy nehéz biztosat mondani errõl. Az egészen biztos, hogy a szén-dioxid, mint üvegház-gáz csapdába ejti a hõt, ezért légköri mennyiségének növekedése -ha minden más tényezõtõl eltekintünk- valóban felmelegedést okoz. Azonban már itt jelentkezik két probléma: egyrészt a "minden más tényezõ" Ezek nem kapcsolhatók ki, és valószínûleg igen számosak, egy részük nem is ismert.
Másrészt, a fentiekkel összefüggésben, nem igazán tudjuk, hogy egy bizonyos széndioxid-koncentráció növekedés a légkörben mekkora átlaghõmérséklet-emelkedést okoz globálisan.
További probléma a természetes éghajlatingadozások ténye. Nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem állapítható meg, hogy pl. a jelenleg tapasztalható tendenciák milyen mértékben írhatók ezeknek, illetve a környezetszennyezésnek a számlájára.
Amit én tudok/olvastam, az az, hogy a múlt század közepéig emelkedett az északi hemiszféra hõmérséklete, majd a 70-es évek végéig csökkent. Azóta újra emelkedik, bár a legutóbbi információ az, hogy kb. húsz éve nagyjából stagnál a globális átlaghõmérséklet.
Sajnos, a média teljesen szétordibálta már a témát, az utca emberének a feje is tele van ezzel, természetesen az említett, óvatosságra intõ tények nélkül.
Számomra különösen visszatetszõ, hogy az embereket a globális felmelegedés következményeivel ijesztgetik állandóan, miközben a döntési helyzetben levõ kevesek szinte semmit se tesznek a probléma megoldása érdekében.

Link

Köszönöm szépen!

Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#18559 - 2016-03-07 18:23:57)

Tudnátok linkelni dokumentumokat a globális felmelegedés lehetséges magyarországi hatásairól (angol, német is lehet)? Ilyenek, hogy csapadék- vagy szélviszonyok, tendenciák. Szerintetek létezik egyáltalán globális felmelegedés?

Mûholdas mérés alapján február rekordot hozott a globális T pozitív anomáliáját illetõen: Link

Ez egy sokkal jobb térkép, reanalízisbõl készül felszíni, radioszondás és mûholdas megfigyelések kombinálásával. 1979 óta érhetõ el elvileg.

Január átlagos hõmérsékletû volt felettünk, tõlünk északra, a skandináv és balti vidékeken pedig igen zord: Link

Február +4 fok körüli országos anomáliát mutat: Link Komolyabb kiterjedésû negatív anomália februárban egyedül Kelet-Ázsiában lépett fel.

Mindkét hónap jóval melegebb a szokásosnál az El Nino miatt, ami a NOAA szerint késõ tavasszal véget ér és nyár végére La Nina-ba fordulhat át: Link

Valamikor már elõkerült egy-két hete ez a januári térkép a met.társalgóban.
Megint leírom, hogy ez egy nagyon csalóka térkép a maga 1200 km-es simításával. Jobb felbontású, de még mindig durva (250 km-es simítású) térképen már látszanak azok a területek, ahonnan nincsenek adatok. És bizony a Föld közel negyedérõl!!! nincsenek adatok a NASA GISS adatbázisban, ami megegyezik a GHCN adatbázissal.
A NASA GISS a legjobb globális lefedettséget az 1951-1980-as idõszakban tudja elérni, abból az idõszakból átlagosan ~5200 állomás adata áll rendelkezésre nekik a bolygóról, jelenleg ez a szám 2100, a fele se!! A globális lefedettség a NASA GISS-nél az 1951-1980-as idõszakhoz képest több mint 5%-kal, az északi féltekén kb. 10%-kal csökkent. Különösen nagy lett a "lyuk" Észak-Kanadában és Afrikában.
Pár térkép:
1951. január: Link
1966. január: Link
1980. január: Link
2016. január: Link

Nem tévedtem: Link

Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.

Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.

A tartózkodási idõknél szerintem kevered az anyagokat. A metán pl. a CO2-hoz képest rohadtul stabil. A freonok tartózkodási ideje a leghosszabb.

Azt én sem tudom (meg egzakt módon talán senki sem), hogy most 1,2 vagy 3,3 fokos a pozitív anomália, de az biztos, hogy a (továbbra is robbanásszerûen) emelkedõ üvegházhatású gázok (erõsen) melegítik a klímát(szerencsére egyelõre ennek tompított hatását érzékeljük). Vajon meddig? Ha most azonnal leállna az összes ipari telep, akkor is egy évszázadra lenne szükség, hogy megálljon a folyamat. CO2 légköri tartózkodási ideje 50-200 év(!), a metáné is 12 év.

Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.

#9067 állítása??? Mi köze a koromnak a freonokhoz? A "sûrûn lakott" - inkább ipari - területen a koromnak, pornak, füstnek hõmérséklet növelõ hatását ismerem.

Mint már említettem én szkeptikus vagyok a régi adatok hitelességében, így a belõlük számolt világméretû anomáliában is.

Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.

Amit mondasz, az érvényesül a sarkkörök közelében(hó-jég fehér színe-korom mint aeroszol.) A sûrûn lakott, ipari telepek környezetében negatív a hatás a T-re. Összességében mutattak ki egy gyenge negatív hatást a klímára.

A freonok üvegház hatása emlékeim szerint lényegesen magasabb a CO2-nál és az O3-nál, ez ellentmond az állításodnak.

Szépen végig követhetõ az elmúlt bõ száz évben az üvegházhatású gázok koncentrációjának (robbanásszerû) emelkedése. Ez ha 1:1-ben hatással lenne ránk, tényleg rendkívüli lenne a helyzet. Az a szerencse, hogy egyelõre az óceánok ennek egy (jó) részét elnyelik, de így is látható a folyamatos-nagy kiterjedésû pozitív anomália.

A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.

A jég, fõleg a szárazföldi jég az elsõdleges energia puffer. Iszonyú energia nyelõdik el/szabadul fel az olvadás/fagyás során, míg a globál felszíni /légköri hõmérséklet alig változik.

Csak utána jön az óceánok vize, nem tudom, a teljes vertikum hány %-a nem 4 °C-os?

A nem-négy-fokos óceáni vízréteg vastagságának változása szerintem az elõbbinél jelentõsebben befolyásolja a légkör hõmérsékletét.

Mennyit?

Jobban árnyalja a képet, hogy mennyi horribilis energiát nyelnek el az óceánok(egyelõre?). A felszín közelében mérve a T-t ebbõl nem sokat ad vissza.

Persze, de rémhírnek tökéletes.

Nem tudom, mióta mérnek mûholdról (ir) felszíni hõmérsékletet? Azóta a tenger vízfelszín, jégfelszín, vagy földfelszín hõmérséklete mérhetõ. A víz, vagy a felszín hõmérséklete meg nem azonos a 2m szint léghõmérsékletével, úgy hogy itt - ott az almát a körtével átlagolnak és számolnak belõle anomáliát.

Az is nagy kérdés, hogy hogy számolnak világátlagot, mert az ötvenes években nem hiszem ,hogy az Antarktiszon vagy Afrikában számottevõ idõjárási megfigyelõállomás volt.

Az a 12,9 °C egyetlen pont értéke lehet olyan helyen, ahol az idei jégborítás hiánya miatt nem a jégfelszín, hanem a vízhõmérséklet értéke szerepel. Ha jelentõsebb (egyáltalán ábrázolható nagyságú) lenne a +5 °C-nál nagyobb anomáliájú terület nagysága, nyilván ábrázolták volna. Csínján kell bánni az anomália térképekkel.

Link
1950-1981-es átlaghoz viszonyítva világszerte 1.13°C-al volt melegebb a januári átlag hõmérséklet, de az északi sarkon 12.9°C-al!

Van a Tagliamento nevû folyó Észak-Olaszországban, Udine mellett.
Az idei õszön-télen hónapok teltek el úgy, hogy egy csepp víz sem volt benne.

December Link Link
Január Link Link

Ez egy idõszakos vízfolyás, nyáron elõfordul hogy alig van benne víz vagy ki is szárad, de ugyanez õsszel, télen rendkívül ritka.
Az hogy 2-3 hónapig ne legyen benne víz ebben az õszi-téli idõszakban, nagyon jól szemlélteti ennek az idõszaknak a rendkívül száraz voltát.

Nem tudom ki mit gondol, de én személy szerint nagyon érzékeny vagyok minden olyan próbálkozásra, amely a gyerekeinkben próbál a jövõvel kapcsolatosan rémületet kelteni. Sajnos ez a legutóbbi OMSZ kezdeményezés kiváló példa erre: Link

"Forróbban, szárazabban, csapadékosabban: nézz szembe a jövõvel!"

Kedvencem a forróság szó. Most már nem is csupán egyre melegebbnek, hanem egyre forróbbnak néz ki a jövõ (mindez persze annak ellenére, hogy 1997 óta, azaz 19 éve a valóban globális lefedettségû, mûholdas adatok szerint a felszínközeli légkör átlaghõmérséklete nem emelkedett egy tizedfokkal sem. Tudtommal nem ezt jósolták az ezredforduló környékén. Egyedül a felszíni megfigyelések mutatnak kismértékû melegedést az elmúlt 20 évben, de ezek nem fedik le a földfelszín egészét és nem klimatikus hatásokkal, például városi hõszigethatással terheltek).

Magyarország éghajlata 10-11 fokos, meleg években 12 fokos évi középhõmérsékletével eleve messze van a forró kategóriától. Hogyan lehet forróság, mint melléknév fokozott változatát közvetíteni a gyerekeink felé, ha a klímánk fényévekre van attól, hogy maga az alapfokú melléknév (forró) alkalmazható legyen rá? Igazán meleg, nappalonként tartósan 35 fok feletti hõmérsékleteket hozó idõjárás csak a nyár második felében szokványos nálunk.

A csapadékmennyiségekkel kapcsolatos várakozásokról már inkább nem is nyilatkoznék. Most akkor szárazabb, vagy csapadékosabb lesz az idõjárás a következõ évtizedekben? Ezekkel a kijelentésekkel, én mint a jövõbeli kihívásokra felkészülni kívánó állampolgár nem vagyok elõrébb. Kétpúpú tevék, vagy éppen felfújható kínai gumicsónakok beszerzésén gondolkodjak? Lassan ideje lenne eldönteni Örök emlék, mikor 2003-ban a Balaton vízszintjének süllyedésekor sokan a tó kiszáradásával és hazánk visszafordíthatatlan elsivatagosodásáról beszéltek. Az idõjárás akkor hamar megcáfolta az elmúlt évtized bölcs klímajósait. Az 1850-es, 60-as évek katasztrofális aszályáról (Fertõ-tó, Velencei-tó teljes (!) kiszáradása) tudnak a jelenlegi szakmai körökben egyáltalán?

Ilyen beírásoknak semmi értelme nincs, mert a számok sem támasztják alá. Ha az 1970 és 2000 közötti 30 éves idõszakot összehasonlítjuk az 1985-2015-ös idõszakkal, akkor akár lehûlésrõl is beszélhetnénk, hiszen az utóbbi 30 év teleinek átlaghõmérséklete hidegebb volt, mint az 1970-2000 közötti idõszaké.
Ha évtizedeket nézünk, akkor a múltszázad 60-as évei után a 2000 és 2010 közötti idõszak telei voltak a leghidegebbek. A számok egyáltalán nem támasztják alá a közhelyes megállapításaidat.

Hát ez nagyon jó hír!

Ez alátámasztja a korabeli mûszeres megfigyeléseket. Az 1850-es, 60-as évtized szárazsága valóban példátlan volt, a 60-as évtizedre például a Fertõ-tó medre teljesen kiszáradt !

Nemsokára mindenki olvashatja 1849-tõl napjainkig eredetiben az összes 1-2-3 rendû állomáson végzett hõmérséklet, csapadék, napfénytartam, hótakaró és más éghajlati elemekre vonatkozó megfigyeléseket. Ugyanis több ezer oldalt sikerült digitalizálni

Az 1850-60-as évek nagy szárazsága Váralján: Link
Egy 1840-es években kikelt és 2012-ben elpusztult váraljai szelídgesztenyén végeztem évgyûrû-vizsgálatot a tuskóról 2012.07.29-én készült képeim alapján. Az évgyûrûk az 1854 elõtti kb. 5-8 évbõl hiányoznak, 1853 töredékesen megvan, de nem teljes. 1854, 1856, 1857 és 1863 is valószínûleg szárazabb volt bármely 1870 utáni évnél (pl. 1921, 1971, 2011).

"Most ezek a felvonuló jellegû, nyugatról érkezõ sima esõfrontok szinte nincsenek.
A csapadék szinte 95 %-a kovenktív."

Ezzel teljes mértékbe egyet értek veled és nem csak a nyári, hanem a téli nyugati frontok is elmaradtak. Pedig ide északra azok hozták az igazi nagy havazásokat (a medibõl itt várhatjuk ítéletnapig is). Franciaországban még esõ volt, Németben már ónos, itt meg már hó.
Biztosan megváltozott fölöttünk a légkörzés. Azon lehet vitatkozni, hogy a melegedés miatt vagy egyébként is bekövetkezett volna. (Úgysem derül ki soha...)

És? Azért mert télen van 1 hét ami átlagnál hidegebb, az még nem váltja ki a 10-11 db enyhe hetet.
Csak 2010-tõl kezdve nézd meg, hogy hány hónap lett az átlagnál legalább 3 fokkal melegebb és hány hidegebb.
Persze lehet jönni azzal, hogy 1960-90 közötti idõszak volt a század leghidegebb 30 éve, meg hogy a meridionális idõszak uralkodott elõtte 30 évvel és akkor is voltak szélsõségek. DE.
Itt már évek óta szinte csak a melegebb tartomány felé van szélsõség minden évszakban.
Lehetséges hogy a '40-es években is volt kiugró enyhe tél, de azt kompenzálta egy hûvösebb tavasz vagy õsz. De most?

Közben 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is elõfordult síkvidéken -20 fok alatti hõmérséklet az országban.
Ebbõl a 4-bõl 3-szor -21,-26 fokok is voltak.

Következõ lépcsõ a tengerbe csúszó gleccserek lehetnek. Úton vannak már Grönlandnál és a Déli-sarkon is: Link Link

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#296252 - 2015-12-18 16:00:32)

Az elmúlt évek, egy évtized hírei rendre szóltak rekord meleg nyarakról, elrendelt riasztások számáról, hõhullámok gyakoriságáról, a sarki jégsapka méretének rekord méretû csökkenésérõl, az idõjárással összefüggésben biodiverzitás csökkenésérõl, pollenszezon hosszabbodásáról, a szárazföld és óceánok hõmérsékletének évtizedes léptékû összehasonlításában meglévõ emelkedésérõl, az Északi sarkkör 100 év alatti akár 10 fokos emelkedésérõl, az üvegházhatású gázok minden korábbinál magasabb szintjérõl, az átlag alatti hõmérsékletû hónapok elenyészõ számáról, a havas napok számának csökkenésérõl.
Ezek alapján talán nem is meglepõ annyira az egymás utáni enyhe telek elõfordulásának gyakorisága, a téli jelleg talán csak mint intermezzo fog megjelenni ahogyan haladunk elõre az idõben.
Link

Igen, érdekes dolgok ezek!
Találtam még régebben egy videót is a témáról, neten bárki megnézheti, szintén tanulságos!
Egy neves Fõiskolai tanárommal is beszélgettünk errõl a témáról, Õ sem hisz benne, sõt mutatott egy érdekes összefüggést, amirõl elõtte még nem is olvastam.....a földön kivágott erdõk mennyisége a 60-as évektõl kezdve, és a CO2 kapcsolata
Döbbenetes méretû erdõ tûnt el, és fõként az esõerdõk....

A jelenlegi mainstream politika egyszerûen értelmezhetetlen ha az általuk trónra emelt, és a valós problémákat helyezzük mérlegre. A komoly problémahalmazból kiemeltek egy olyan problémát (?), ami gyakorlatilag a mai napig nem bizonyított: a CO2 szint növekedés miatti melegedés. Tehát kiemeltek egy vélt, vagy valós problémát a komplex halmazból, és azt az emberekre mindig is oly jellemzõ módon misztifikálják, démonizálják. Tipikus recept ez a "képességeinket meghaladó" problémához közelítésre. A komplex halmazban olyan valós , kézzelfogható problémák maradtak, mint a környezetpusztítás, az óceánok , szárazföldek szennyezése, vagy mint a négyzetes harmadik világbeli népességrobbanás, utóbbi önmagában egy idõzített bomba, hiszen az élettér erre nem biztosított, már most tisztán látszik az élelmiszer, ivóvízhiány, a migrációs problémák, a háborúk, a borzalmak. [politikai szál törölve! kérlek inkább szakmai aspektusból próbáld kommentálni a témát, cikket. mod. gakervin93]Átlagos, természetes éghajlatingadozások is milliók halálát okozhatják. Nem véleményezném a cikket, nem tudom mennyire valós a CO2 miatti melegedés, ha van ilyen egyáltalán. Arra kívántam felhívni a figyelmet mekkora terelés, szemfényvesztés is megy napjainkban. Elnézést ha politikai tartalma is van véleményemnek, de a kérdés SAJNOS nem vonatkoztatható el ettõl.

Kb. annyi itt a vélemény errõl a cikkrõl, mint ami 3 nap alatt válasz született kérdésedre. Egyébként pár hónapja volt téma ez a cikk,(meg évek alatt sokszor)visszakeresheted, ha sok az idõd. Egyébként úgy látom, hogy ez kezd tabutéma lenni, mert a klíma a politikusok vadászterülete, itt meg tilos politizálni /Többször kerültem tiltásra , mert politizálok, pedig soha nem voltam politikai szervezõdés tagja és egynek sem vagyok híve. Persze véleményem nekem is van, de nem a politikusokéval egyezõ/.

Sziasztok!

Új vagyok én is itt a fórumon, régóta követem az oldalt, szeretnék megosztani veletek egy érdekes írást a "globális felmelegedésrõl" .
Kíváncsi vagyok a véleményetekre, mit gondoltok róla?
Link

Cikk a trópusi vidékeken termesztett gyümölcsökkel kapcsolatos klímaváltozási dolgokról Link
Hulla vagyok nincs erõm fogalmazni.

Mivel nem arról van szó, hogy hogy maradnak el a frontok és hogy sem, így igen, terelés.
Azt nem is vitattam, hogy mibõl esik. Egyszerûen nem errõl volt szó. A csapadékösszegeket vizsgáltuk. Nézd meg az összegeket és intenzitásokat (május végi írásomban az SDII indexek).

Egyébként most hogy kapaszkodsz abba a siófoki adatsorba. Az meg se fordult a fejedben, hogy az könnyen elõfordulhat, hogy pl. egy évben van egy 5 mm alatti hónap egy másikban egyse, de az elsõnél csak az az egy szárazabb hónap volt, mig a másiknál volt 2-3 hónap is 15 mm alatt? Egy 5 mm-es február amúgy se olyan, mint egy 5 mm-es június. Lehet az átlag százalékában nézni az értékeket, az máris jobb lesz.

Váralján a legtöbb száraz hónap (csapadékösszeg az átlag 25%-át sem éri el) az 1961-1970 és 1971-1980-as idõszakokban volt. A legtöbb csapadékos hónap (csapadékösszeg az átlag 200%-át is meghaladja) az 1911-1920, az 1951-1960 és az 1991-2000-es években fordult elõ. A 2011-2020-as években valószínûleg kicsit több lesz a száraz hónap, mint 1961-1970-nél, csapadékos pedig kb. annyi lehet majd, mint 1991-2000-nél.

A legtöbb száraz és csapadékos hónap az 1961-1970-as és 2001-2010-es években voltak, 19-19. 2011-2015-ig 15 ilyen hónap volt, de ahhoz, hogy a 2016-2020-as idõszak is hasonló legyen, kellene 3 év ami vagy nagyon csapadékos vagy nagyon száraz. A 2011-2015-öshöz hasonló volt az 1952-1956-os és az 1969-1973-as évek.

Télember adatsorában kimutatható volt a kilengések nagyságának növekedése, a 200 mm feletti hónapokat és az 5 mm alatti hónapokat nézve.

Talán meg lehetne nézni, milyen volt az évi csapadékgörbe a zonális évtizedekben (60-as, 70-es, 80-as évek), és milyen a meridionális 90-es, 2000-es, 2010-es években.
Figyelni az "amplitúdót", a kilengések nagyságát, valamint gyakoriságát.
Azt már többször hallottam klimatológus szakemberek szájából, hogy az utóbbi évtizedekben ritkábban esik, de az egyes csapadékos epizódok nagy mennyiségeket hajlamosak produkálni.
Õk ezt a klímaváltozással magyarázzák. Mindenesetre e megfigyelés szépen illeszkedik a zonális-meridionális korszakok feltételezésébe is.

Pedig nem olyan biztos az, hogy az az elmélet a vizsgálati módszer szempontjából nem befolyásolja a havi ciklusok vizsgálatát!

De, fejlõdött! Végre már nem halljuk a hármas sorozatok elméletét

A nyugati frontok elmaradása és a zonális-meridionális idõszak különbözõsége terelés?
Pont ez a kulcs az egészben!
Nem fejlõdtem és tanultam semmit, mert ugyanazt állítom mint 10 éve?
És mert akkor sem hitték el mert nem tudtam adatokat felmutatni arról, amirõl nem is lehet!?
Csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy mindig adatokat kér mindenki, én meg adatok nélkül is tudom hogy úgy van!
Aztán majd egyszer késõbb bebizonyosodik!
Csak akkor már senki sem úgy emlékszik!
De ha beledöglök is kitalálom, hogyan lehet kimutatni a csapadék változását, mert kizárt hogy egy zonális és egy meridionális idõszakban a csapadék ugyanabból esik, mivel nincs atlanti front, abból nem eshet.
Máris változás!

Csak a probléma az, hogy a melegedés esetében a 40 fok több, mint a 28 fok, vagy a 10,5 fokos átlag kevesebb, mint a 12,2 fok.
Könnyedén kimutatható!
Viszont az atlanti frontból származó 20 mm esõ is esõ és víz, meg a keletrõl 2 hét után visszapörgõ felhõzetbõl hulló 20 mm esõ is 20 mm esõ és víz.
Különböztesd meg!
Mindegyik felhõbõl esik, a csapadék konvektívabb jellege meg az észlelések megbízhatatlansága miatt nem biztos hogy kijön!
De szerzek valami adatsort, és bebizonyítom, mert van különbség!
Vagy a légnyomás változásában, vagy akármiben, valahogy biztosan kijön!

Már olvastam ezeket 4-5 éve is.
Azért megint elolvastam. 10 év alatt semmit se változtál, semmit se fejlõdtél és semmit se tanultál.
Egyébként ez megint terelés, mert akkor egy szó se volt arról, amirõl most folyik a vita. És sorozatosan ugyanazt a hibát követed el, nem írom le mi az, egyszer majd talán rájössz magad is.

Éghajlatváltozás fórum!
2006. 07. 03-tól.
Olvassad végig a következõ napokat is, amíg errõl a témáról van szó!
Akkor volt aki vitatta, most már senki sem vitatja!
Pedig akkor nem volt egy db adatom sem, mégis jól láttam, jól figyeltem meg, másokkal ellentétben, akik szintén adatokat vártak tõlem.
De sajnos akkor pont nem volt idõgépem, hogy visszamenjek az idõben és számolgassam az atlanti frontokat.

Bocsánat ha rosszul esett, többet nem vágom hozzád!

Oké!
Kb. 10 évbe telik majd mire összeszámolom meg összeadogatom!
Egyébként meg nem érdekel hogyan találjátok ki hogy a régi adatok a zonalitást mutatják-e vagy sem, meg milyen effektus hogyan van elfedve, Ti vagytok az okos srácok, én a kis buta, kérlek akkor találjátok ki, hogyan lehet kimutatni és magyarázzátok el nekem!
Meg még annak, akit érdekel!
Ha egyáltalán van mit kimutatni!
Mert amennyiben nincs, akkor vagy nem vagytok elég okos srácok, vagy nincs megfelelõ adatbázis erre, vagy a zonális, nyugati irányításos idõjárás és a meridionális idõjárás között nincs semmiféle csapadékbeli eltérés!
Hõmérsékleti van, csapadékban ez nem jelentkezik!
Igaz hogy akkoriban nyugatról jöttek a frontok és lendületesen haladva el tudtak menni kelet felé, nem állta útjukat 10 anticiklon, nem az anticiklonokat kerülgették a frontok mindenféle kerülõutakon.

A zonalitás, a nyugati irányítás szinte megszûnt, illetve szinte állandóan blokkolva van valahol, ettõl a valaholtól függ, hogy milyen formában hoz hozzánk csapadékot.
A zonális idõszakban egymást érték a frontok gyakran, sokkal dinamikusabb volt a nyugati áramlás.
Most van hogy egy 2 héttel ezelõtt érkezõ front maradványa kanyarog vissza délkelet felõl, és abból a frontból esik az esõ, ami 2 hete szenvedte át magát rajtunk.
Abban az idõszakban nem volt ennyi blokking, jött meg ment a front.
A délnyugati csapadéktöbblet az atlanti fronton keletkezõ, az Alpok által generált hullámvetésbõl kialakuló másodlagos ciklonból származott.
Akkoriban jellemzõ volt nyáron is a felvonuló cirrus, Cs, As majd az NS és eleredt belõle az esõ.
Maximum dörrent belõle néhányat.
Mindenféle dirr-durr nélkül esett egyet az esõ.

Most ezek a felvonuló jellegû, nyugatról érkezõ sima esõfrontok szinte nincsenek.
A csapadék szinte 95 %-a kovenktív.

Régen telente gyakoriak voltak a hetekig tartó hidegpárnás idõszakok, ezek eltûntek vagy legalábbis ritkábbak lettek.

Szóval a két idõszak merõben más volt, ezt Ti is elismertétek, mivel a nyugati irányításhoz az akkori hõmérsékletek tükrében más jellegû frontok tartoztak, mint most.
Ezt hogyan lehet kimutatni a csapadékadatokkal?

ÉRTSD MÁR MEG: SENKI NEM AZT VITATJA, hogy ZONÁLIS-e az 1964-1991-es idõszak és MERIDIONÁLIS-e az 1992-napjainkig idõszak (hõmérsékletek alapján ezeket a határokat állapítottam én is meg és az elõbbit zonálisnak, a mostanit meridionálisnak tartom) vagy sem!!!!!!!!

ÉS MI A HELYZET AZZAL A RENGETEG ADATSORRAL ÉS ELEMZÉSSEL MÁRÓL IS ÉS KORÁBBRÓL IS, AMI CÁFOL TÉGED????????????? AMIT TE MÛVELSZ, AZ MINDEN, CSAK NEM BIZONYÍTÁS!!!!!!!!!!!!

Akkor mutasd Szentgotthárdot a 70-es évekbõl. LÁSSUK!!! Ja, hogy az nem megy, vagy nem akarod, hogy menjen, mert esetleg nem azt kapnád, amit akarsz?

"Vagy van egy db zivatar egy hónapban, esik belõle 50 mm aztán ennyi is a havi csapadék.
50 mm-es hónap, közben meg végig szárazság és az az 50 mm egy nap esett le!"
1980 szeptemberében Kárászon 116,3 mm csapadék hullott, abból 95,2 mm egy szeptember 8-ai felhõszakadás volt zivatarral.

Azért, mert a hõmérsékleteknél van periodikusság, abból nem következik, hogy a csapadéknál is van és hányszor kell még leírjam, hogy nincs? Ezt is már hányszor leírtam.

"Tudnál egy olyan kimutatást is végezni, hogy a zonálisabb 30 év és az 1992 óta eltelt idõszakban ezek a legkisebb és legnagyobb csapadékösszegû hónapok mennyire voltak jellemzõen ugyanazok?"
A minimumoknál akkor és most sincs éves menet, minden hónap 15 +/-8 mm-es tartományban van.
A maximumoknál akkor és most is megvan az éves menet és mindkét idõszaknál a minimum márciusban (mindkét idõszaknál 75 mm körül), a maximum júliusban van. Mindkét idõszakban a július az egyetlen hónap, amikor a maximum meghaladja a 200 mm-t, mindkét idõszaknál 210 mm körüli ez az érték.

"Vegyünk egy július-augusztust!
Július 0 mm 29-ig, majd 29-én elkezd egy beragadó ciklonból esni és esik 31-ig 80 mm, majd augusztus 2-ig még 70 mm.
Aztán utána augusztus végéig 0 mm.
A két hónap átlagos csapadéka 150 mm, egyikben esett 80 mm, másikban 70.
Két teljesen átlagos hónap, csak épp végig szárazság volt és egyszer esett esõ, és ez a két véglet volt."

Számtalanszor leírtam, hogy a már-már "végtelen" számú intervallum (legalábbis a te felfogóképességedet mindenképp meghaladja), amit elemeztem, ott a függvények ezeket a végleteket kimutatják. Lásd május-júniusi írásaim!!!!
Lásd május-júniusi írásaim!!!!
Lásd május-júniusi írásaim!!!!

"Ki fogod ezt bogarászni 30 év múlva?
Ki a csudát!"
Megtettem, én megtettem ellentétben veled. Ez most már kifejezetten rosszul esett, hogy megint ezt vágtad hozzám, pedig ezeket mind megcsináltam. Lásd május-júniusi írásaim!!!!
De többet nem fogom ezt olvasni, mert akárhányszor megint hozzám vágod ezt, akkor a hozzászólásodból ki fogom törölni azt a részt. Nem fogom tovább tûrni, hogy olyan dolgokkal vádolsz, amiket állítólag nem csinálok vagy csinálnék vagy csináltam meg, amik már hónapok óta itt olvashatók ezen a fórumon!!!

Nem. Te azt mondtad hogy ...le nem írom mégegyszer, mindenki ismeri a mantrát... Ez szerinted a mostani adatokból nem szürhetõ ki (mondjuk te mégis kiszürted, mert megcáfoltad Télembert az általa hozott adatok segítségével) de akkor hogyan tudjuk meg, hogy a régi adatok a kisimult zonalitást mutatják?! Akkor azokban miért ne lehetne elfedve ugyanazon efektus, ami ma el van szerinted?
Ja, de kis balga vagyok! Onnan tudjuk, hogy 4 öregember mondta. Bocsánat!

Amúgy erre is van megoldás! Van ám napi csapadékátlag-nyilvánartás is. Dolgozz meg egy kicsit vele. Hadd lássuk, jól emlékeztek-e a öregek.