Bioszféra
Talált, süllyedt! ...ám Neked nem kell mondanom, hogy a "ma is öröm mai sörömtõl" a komló miatt igen nehezemre esne heveskedni 
..a felfokozottság a téma jellegébõl és abból az egyszerû ténybõl fakad, hogy ez az utolsó nagy nemzeti vagyonunk..nincs több..és ha e mentén ferdítések, féligazságok, rossz, direkt irányítású berögzõdések maradnak bent, akkor egy nagyon rossz irányba indulunk el, aminek a vége az lesz, hogy az államerdõk megszûnnek államerdõk lenni és elfelejtheted pl. a Bakonyt cakk-pakk, mint fénykép témát nyugodtan, mert fegyveres õrökbe és kerítések garmadájába fogsz ütközni..és egy idõ után erdõ se lesz benne..Akela:a csúsztatások nem Tõled származnak, ez folyik sajnos következetes kampányként a csapból is és önkéntelenül ragad a nem hozzáértõkre...
A latin szentencia egy könyve meg nem igazán a könyvtárad számára utal!
Akkor engem is elkapott a hév, de akkor is kitartok a véleményem mellet, mint ahogy azt a második levelemben írtam (kicsit finomabban) hogy a vadászat Magyarországon túlnyomó többségben az igenis beteges emberek szórakozásáról szól.
A link, amit beküldtél, engem sajnos egyáltalán nem gyõzött meg arról, hogy a vadászat az erdõállomány és a túlszaporodás ellen szól (fõleg, hogy buzgón mutatják a vadetetõt is benne). Na meg hogy hagyomány, meg milyen jó buli. Ilyen hagyomány nekem személy szerint nem kell.
Az erdõs témáról annyit szeretnék kérdezni, mert nagyjából elolvastam (bár ilyen sokat már már félek elolvasni, mert a fõnököm nemsoká seggbebillent), hogy az erdõírtások kapcsán az a kérdés merül fel bennem mindig, hogy a fatüzelésû erõmûvek (Pécs, Sajószentpéter, stb, talán Vértesi is most már?) sajnos nem akáccal, meg nyárral, hanem bükkel, tölggyel "fût" és elég durván abrálják erdeinket, ami ráadásul nem is magyar tulajdonban van (mármint az erõmûvek). Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy ahelyett, hogy eltûntetik a pénzeket "apáink", egy kis állami segítséggel ösztönözhetnék az erõmûveket, hogy maradjanak a petrolkoksznál, vagy gáznál? Az sem jó, de szerintem még mindig jobb, mint a természetközeli erdeinket lezúzni (szalma minimális). Nyilván a legjobb lenne a geotermikus, vagy napenergia, dehát most még nagyon erõs az olajlobbi.
Szerintem nagyobb állami beavatkozás kéne, mert a túlzott liberális gazdaság ide vezet, vagyis a kapzsisághoz. Kicsit több nyereség érdekében nagy természetkárosítás.
A link, amit beküldtél, engem sajnos egyáltalán nem gyõzött meg arról, hogy a vadászat az erdõállomány és a túlszaporodás ellen szól (fõleg, hogy buzgón mutatják a vadetetõt is benne). Na meg hogy hagyomány, meg milyen jó buli. Ilyen hagyomány nekem személy szerint nem kell.
Az erdõs témáról annyit szeretnék kérdezni, mert nagyjából elolvastam (bár ilyen sokat már már félek elolvasni, mert a fõnököm nemsoká seggbebillent), hogy az erdõírtások kapcsán az a kérdés merül fel bennem mindig, hogy a fatüzelésû erõmûvek (Pécs, Sajószentpéter, stb, talán Vértesi is most már?) sajnos nem akáccal, meg nyárral, hanem bükkel, tölggyel "fût" és elég durván abrálják erdeinket, ami ráadásul nem is magyar tulajdonban van (mármint az erõmûvek). Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy ahelyett, hogy eltûntetik a pénzeket "apáink", egy kis állami segítséggel ösztönözhetnék az erõmûveket, hogy maradjanak a petrolkoksznál, vagy gáznál? Az sem jó, de szerintem még mindig jobb, mint a természetközeli erdeinket lezúzni (szalma minimális). Nyilván a legjobb lenne a geotermikus, vagy napenergia, dehát most még nagyon erõs az olajlobbi.
Szerintem nagyobb állami beavatkozás kéne, mert a túlzott liberális gazdaság ide vezet, vagyis a kapzsisághoz. Kicsit több nyereség érdekében nagy természetkárosítás.
A hickory a különleges tulajdonságai miatti keresettsége nyomán drága. A természetes erdõkben csak elegyfajként fordul elõ, ezért számos alfajt nemesítettek és ültetvényezik.Kb. mint a Forever Living az Aloa Verákat Dél-Amerikában, csak a vetület jóval kisebb.
Felügyelt, végül is így is hívhatjuk igen.Minden erdõ leltárazva van, minden erdõt kezelnek valahogy.Az "õserdõk" is természetvédelmi és kutatási célú kezelés alatt állnak.Ez kb. annyi, hogy hagyják a folyamatokat maguktól menni.A hazai erdõrezervátumok közül elvileg a bükki Õserdõben 150-200 éve nem volt kezelés.Ezt ugyan nehéz elképzelni a hazai erdõgazdálkodás történet alapján (lásd a területen gazdálkodó Pallaviciniek), de a fák elmesélik (pl. egy kettõs tönksarj eredetû bükk), hogy mi történt ott az utóbbi 200 évben.No meg a levéltári adatok, források, régi üzemtervek.Ezért is kell(ene) ismernie minden erdésznek a kerületének történetét.Bemegy egy 100 éves tölgyesbe és annak szakma története van, ami nem választható el a hazai történeti folyamatoktól.Ha tudja ott mi, miért történt akkor érti miért olyan ma az erdõkép, amilyennel dolgoznia kell.
Az Õserdõ ma zárt terület..de régen egy jókora ziviben sem volt épp barátságos..
Felügyelt, végül is így is hívhatjuk igen.Minden erdõ leltárazva van, minden erdõt kezelnek valahogy.Az "õserdõk" is természetvédelmi és kutatási célú kezelés alatt állnak.Ez kb. annyi, hogy hagyják a folyamatokat maguktól menni.A hazai erdõrezervátumok közül elvileg a bükki Õserdõben 150-200 éve nem volt kezelés.Ezt ugyan nehéz elképzelni a hazai erdõgazdálkodás történet alapján (lásd a területen gazdálkodó Pallaviciniek), de a fák elmesélik (pl. egy kettõs tönksarj eredetû bükk), hogy mi történt ott az utóbbi 200 évben.No meg a levéltári adatok, források, régi üzemtervek.Ezért is kell(ene) ismernie minden erdésznek a kerületének történetét.Bemegy egy 100 éves tölgyesbe és annak szakma története van, ami nem választható el a hazai történeti folyamatoktól.Ha tudja ott mi, miért történt akkor érti miért olyan ma az erdõkép, amilyennel dolgoznia kell.
Az Õserdõ ma zárt terület..de régen egy jókora ziviben sem volt épp barátságos..
Szép képeket küldtél be. A Sikárosi rét talán nyugati oldalánál van egy kis rom, meg egy kis tó is (Bükkpuszta) oda párszor elkirándultunk. A Lom hegy tetején meg valami brutális katonai támaszpont maradékába bukkantunk, amit 10 éve még egy kutyás ember õrzött.
Szombaton mi is ellátogatunk a Keleti Bakonyba.
Szombaton mi is ellátogatunk a Keleti Bakonyba.
Ahha. Köszi 
Pedig tényleg hasonlított, Katalinpusztától a Gyadai-rét felé menet dettó így néz ki a Naszály… de igazából csak "messzirõl", a 2-útról láttam még azt a részét, azért kevertem össze.
Pedig tényleg hasonlított, Katalinpusztától a Gyadai-rét felé menet dettó így néz ki a Naszály… de igazából csak "messzirõl", a 2-útról láttam még azt a részét, azért kevertem össze. 
Sziasztok!
Nola: Ez nem a Naszály? Annyira hasonlít…
Azért is kérdezem, mert több helyen a Naszály közelében is nemrég volt erdõirtás. Keszegen a Keszegi-hegyen is pl, ott tudtommal kb. 10 évente irtják, ami nagyon gyakorinak tûnik…
Nola: Ez nem a Naszály? Annyira hasonlít…
Azért is kérdezem, mert több helyen a Naszály közelében is nemrég volt erdõirtás. Keszegen a Keszegi-hegyen is pl, ott tudtommal kb. 10 évente irtják, ami nagyon gyakorinak tûnik…
Szegény kislány, biztos fázott a tojócsöve :-)
Nagyon helyes jószág, s valóban ritkaság ilyenkor rovarra bukkanni a szabadban.
Holnap felmegyek délelõtt a Bakonyba havat lesni, taposni, ott szerintem max. erdei egér lehet ilyenkor, meg persze madarak.
Mászkálok 2-3 órát meg fényképezek :-)
Úgyhogy holnap estére hozok (remélem szép) képeket én is. :-))
Nagyon helyes jószág, s valóban ritkaság ilyenkor rovarra bukkanni a szabadban.
Holnap felmegyek délelõtt a Bakonyba havat lesni, taposni, ott szerintem max. erdei egér lehet ilyenkor, meg persze madarak.
Mászkálok 2-3 órát meg fényképezek :-)
Úgyhogy holnap estére hozok (remélem szép) képeket én is. :-))
Ha nem említetted volna magad a sörödet, megkérdeztem volna, hogy mitõl vagy ma ilyen heves. :-))
Timeo hominem unius libri! mondásra "replikám" hogy váláskor a könyveink több mint felét (cca. 6000 példány) megkaptam. (Persze jelentõs része öröklés révén került hozzánk, de sokat vásároltunk is.) Kölökkorom óta szeretek olvasni, meg is válogatom, mit érdemes elolvasni, van mire támaszkodnom ha párbeszédbe ereszkedek
Hejj de szép kis hsz kerekedett
Akkor az õserdõ is felügyelt õserdõ?Egyszer voltam a Bükkben az Õserdõben,mert eltévedtem.Fura érzés volt gyalogolni benne.Nem volt barátságos.Fõleg,hogy naplemente elõtt voltam eltévedve benne...
Akkor az õserdõ is felügyelt õserdõ?Egyszer voltam a Bükkben az Õserdõben,mert eltévedtem.Fura érzés volt gyalogolni benne.Nem volt barátságos.Fõleg,hogy naplemente elõtt voltam eltévedve benne...
LAM korrekt válasz, megértettem, köszönöm. A pilisi "történések" magyarázatát külön köszönöm Válaszodból kiérzik az õszinte aggódás is erdeinkért; ne tekintsd udvariaskodásnak
Azt nem tudom viszont miben "csúsztattam"? És mi a félinformáció? Annyiban talán az, hogy nem hivatalos vagy divatos véleményt emlegetek, hanem a saját szememmel látottak alapján laikusként kérdezõsködöm, vagy ítélek. Egy új fegyver láttán is nyomban felötlik az emberben, mi van ha ez rossz kezekbe kerül, ezt kerülgettem. Libanon hegyét is a cédrus miatt tarolták kopaszra, Illiria, Dalmácia hegyeit a rómaiak, késõbb a Velence tarolta kopaszra hajóépítés miatt, hajítófegyvereik, hajítógépeik, táboraik sánca is "ette a fát". Azt is megemlítettem hogy nélkülözhetetlen volt a fa sokáig. Az is érthetõ, amit 200 év alatt tettek tönkre, legalább 200 év kell a helyrállításhoz ha nem több. Ez nem azt jelenti hogy "õserdõ" kell, ez legalább olyan a fura ötlet lenne, mint amit hallani mostanában hogy "csinálják vissza" a Tisza folyamszabályzását. Laikusként kérdem, az nem megoldható hogy hagyják burjánzani szabadon egyfajta "rezervátumként", de nem engedik terjeszkedni? Talán tekintsd egy szakértõhöz intézett kérdésnek
Válaszodból kiérzik az õszinte aggódás is erdeinkért; ne tekintsd udvariaskodásnak Azt nem tudom viszont miben "csúsztattam"? És mi a félinformáció? Annyiban talán az, hogy nem hivatalos vagy divatos véleményt emlegetek, hanem a saját szememmel látottak alapján laikusként kérdezõsködöm, vagy ítélek. Egy új fegyver láttán is nyomban felötlik az emberben, mi van ha ez rossz kezekbe kerül, ezt kerülgettem. Libanon hegyét is a cédrus miatt tarolták kopaszra, Illiria, Dalmácia hegyeit a rómaiak, késõbb a Velence tarolta kopaszra hajóépítés miatt, hajítófegyvereik, hajítógépeik, táboraik sánca is "ette a fát". Azt is megemlítettem hogy nélkülözhetetlen volt a fa sokáig. Az is érthetõ, amit 200 év alatt tettek tönkre, legalább 200 év kell a helyrállításhoz ha nem több. Ez nem azt jelenti hogy "õserdõ" kell, ez legalább olyan a fura ötlet lenne, mint amit hallani mostanában hogy "csinálják vissza" a Tisza folyamszabályzását. Laikusként kérdem, az nem megoldható hogy hagyják burjánzani szabadon egyfajta "rezervátumként", de nem engedik terjeszkedni? Talán tekintsd egy szakértõhöz intézett kérdésnek
Véletlen se vedd sértésnek, nem vagyok Nanó de erõsen keverednek benned az itt-ott olvasott,mások által elmondott, leírt és így felcsipegetett félinformációk,féligazságok egy-két saját tapasztalattal vegyítve.És a közhelyek, féligazságok ellen (nem belõled születnek, csak x szinten beléd plántálódtak, és épp ennek veszélyeirõl beszéltem egy kommentemmel leljebb akidobosnak) nehéz hadakozni, ott csak a tények segítenek...hát lássuk..
Ad.1:nem vagyok erdõgazdálkodó, ezt rábízom az erdészekre, erdõmérnökökre.200 éve minden ezerszálú történeti külsõ nyomás, folyamat ellenére hibákkal, tévutakkal tarkítva de jól csinálják.Ha a magyar erdész kezében ott marad a magyar államerdõ és marad még államerdõ, akkor még járhatsz évtizedekig, évszázadokig erdõben..nem ültetvényen..erdõben..Pilisben, Visegrádi-hegységben,Zemplénben stb..stb..igaz erdõ és erdõ között szakmailag nagy a különbség..egy fajszegény véghasználatra vágásos üzemgazdálkodásban kezelt KTT erdõben az ökológus szem is sivatagosodást lát, sokkal inkább mint ha egy eltérõ korú, fajú elegyesben jár..de az állam erdészetnek van Erdészeti Kutató Intézete..még..ott kiváló szakemberek körös módszerekrõl, szálalásról és egyéb alternatív kezelésekrõl kutatnak és ugyancsak kiváló szakemberek, ahol ez megengedhetõ, igyekeznek gyakorlatban megvalósítani..pl. nálunk is a Börzsönyben..de egy 150-200 éves gazdálkodási módot nem lehet az erdõben pikk-pakk megfordítani..igen mától nem vágásos, mától körös..ahhoz átmenet kell..a korábbi gazdálkodás egy fajú, elegyetlen erdõbõl..szóval egy szám Trianon utáni magyar erdõterület 11%, ma két millió hektár az nekem 20.Nem telt el száz év, az egy bükknél még a vágásfordulót sem éri el, jó esetben.Ezt erdészek érték el, egy egész ágazat.Legyek önkritikus, nem ökológusok.Valamit azért csak tud ez a szakma.Úgy nõtt az erdõterület, hogy közben még a ruszkikat is tömtük fával és itthon is ellátott számos igényt.Igaz ebben minden erdõtípus benne van, de a pontos ítélethez erdõgazdálkodás történettel is foglalkozni kell.Bele kell ásni, ott minden erdõt érintõ emberi hatás és folyamat 10.000 évre visszamenõleg meg van, pl. a Kárpát-medencére.Mi, miért és hogyan történt az erdõvel.Hogy alakult az erdõ és ember viszonya évszázadok alatt.E tudás nélkül ítéletet mondani merész..
2:egy stihles döntõ brigád is levág egy éjjel alatt egy több hektáros erdõt..simán..ehhez nem kell kombi gép se...ez a gép egy korszerû termelési eszköz..nem több és nem kevesebb..kisebb környezet terheléssel lát el multifunkciósan, helyben több munkafázist..a felhasználása és annak mikéntje az üzemeltetõ embertõl függ..nem a gép eszi az erdõt..az ember..bár itt ez nem állja meg a helyét..ez itt valóban nem több egy speciális feladatra tervezett arató kombájnnál..és ne keverjük ide az Amazonast stb..az egy külön tészta..nem esõerdõ áll a háttérben..akkor tõlem is csak füstölgést olvasnál..én itt erre az egy szóval kommentelt példára írtam nem jogos, nem releváns.. és ne hogy azt hidd gyönyörködök amikor kivágják a fát..számos olyan erdõrészem van amitõl elõre félek, hogy mi lesz, mit érzek majd ha eljön a vágásérettség és letermelik..de azért ültették, azért kezelték generációk hosszan..rengeteg szenvedés, munka..az erdõ az õsi alapokon valóban köszöni el van nélkülünk is..csak ezek nem õserdõk..azok már régen nincsenek sehol Európában (ez erdõ rezervátumokat kivéve, amibõl Magyarországon is hálózat mûködik!)..ezek tetszik nem teszik kezelt gazdasági erdõk..és kezelni kell x szinten ha a közjóléti funkció mellett gazdaságit is be kell töltenie..nem a bútor a húzó erõ itthon sajnos bár lenne ahhoz kétszáz éves derekas tölgyek kellenének stb..nálunk a termõhelyi adottságok (pl. ranker talajú Börzsönyben) a tûzifa termelést x sarangolt választékot teszik lehetõvé..és kell a tûzifa..vedd el a Nógrád megyei családok ezreitõl...biztos népszerû lesz a gondolat..és ha lekapják a kazánodból az áramot és nem jön a gáz, akkor a -10 fokos januárban mit teszel..amellett a fa természetes anyag..a mûanyag gõznyomáson kiválóan párolog..kb. mint egy ásványos szekrény..és a vegyi elõállítása kemény környezetterhelés..a kohászat dettó..és ebben az ahogy jársz-kelsz benne, benned is természetes erdõ képét kelti..no csak kell lenni valami az erdész tarsolyban ha ez a kép vizuálisan alakul ki benned..nem egy fajoktól,virágoktól, állatoktól mentes steril, néma ültetvényen jársz a Visegrádi-hegységben..erdõben..és az mégis gazdasági célú..de ezt úgy kell csinálni, hogy természetszerû legyen, természetközeli..így is hívják..
3:tervszerû erdõgazdálkodás igen évszázadokig az ember tarolta az erdõket ahol érte..kellett dédnagyapádnak a hajóhoz a fa, kellett az érchez a faszén, kellett a fahamu dédnagyanyádnak a mosáshoz..mindenki jobban akart élni, könnyebben és afõ energia forrás a fa és a víz volt..aztán ráébredtek nagy baj lesz..és akkor elindult egy tudományág a maga útján..ha kiszakítod a történeti folyamatokból ember és erdõ viszonyát csak hazug kliséket kapsz..ezt azok is nagyon jól tudják akik ezzel szeretnek operálni..életszerûtlen Európában õserdõ ábrándokat kergetni..ökológus felem persze azt mondja sajnos..én is az erdõ õserdõ állapotát szeretem..sõt nagyot mondok az erdész, erdõmérnök is abban gyönyörködik jó esetben..de ennek semmi köze egy évszázados, sõt évezredes folyamat, koevolúció történetiségébõl eredõ valósághoz..kb. a Bambi a szarvas gyereke megközelítésre emlékeztet..lehet hiú ábrándokat kergetni de felesleges..adott egy állapot..ehhez kétszáz év kellett amíg elértük, hogy vannak kiváló módszerek, hogy utánozzuk a természetet úgy, hogy õ is, mi is jól járjunk..de ehhez ha magánkézbe adom lelketlen tõkemaffiának az erdõt nem túl jó talaj..
4.A Visegrádi-hegységben, Pilisben egy rakat erdõrész egyben érte el a vágásérettséget..van ott egy Csépány Péter nevû igazgató-helyettes..a természetszerû-erdõgazdálkodás feltétlen híve..kiváló szakember..meg kell nézni a Sikárosi-fenyvest..nyilván ismered..csúcsszáradás miatt, a leromlott állapotú fenyvest letermelték..valóban mellbevágó elsõ blikkre..de a luc ott tájidegen..ma a helyén tölgymagoncok serege nõ..oda ültették..kemény munkával..fafaj váltás történt õshonos fajra..pedig én imádtam azt a kárpáti hangulatú fenyvest..mai sörömmel gondolok rá és persze fáj egy a szívem utána, hogy már nem gyalogok majd át rajta..de egyben örülök is mert a letermelés során a fenyõk külsõ sorait meghagyták..Ha a Sikárosi-rét felõl nézem nem látom a vágást..ugyanúgy, ugyanolyan a táj szépsége..szóval ez már csak ilyen szakma..ambivalens érzéseket szül..és ha csak egyszer akinek lövés nincs ki megy terepre szakemberrel aki elmagyarázza hogy egy véghasználat szedres-csipkés dzsungelében már ott az erdõ..ott a kis magonc..utat tör..lefogja nõni a szedret..áttöri magát és szépen záródik majd felette...és megmutatja a néhány centis magoncokat..az újulatot akkor talán egy irtás se lesz olyan tájidegen seb, hiszen egy erdõégés után is dettó így nézne ki..és az épp nem volt ritka az õserdõk életében sem..elég egy pillantás a talajrétegekre...
A másik fél is meghallgattatik, de a másik fél mielõtt sarkos véleményt mond ne essen bele ebbe a csapdába:
Timeo hominem unius libri!
de erõsen keverednek benned az itt-ott olvasott,mások által elmondott, leírt és így felcsipegetett félinformációk,féligazságok egy-két saját tapasztalattal vegyítve.És a közhelyek, féligazságok ellen (nem belõled születnek, csak x szinten beléd plántálódtak, és épp ennek veszélyeirõl beszéltem egy kommentemmel leljebb akidobosnak) nehéz hadakozni, ott csak a tények segítenek...hát lássuk..Ad.1:nem vagyok erdõgazdálkodó, ezt rábízom az erdészekre, erdõmérnökökre.200 éve minden ezerszálú történeti külsõ nyomás, folyamat ellenére hibákkal, tévutakkal tarkítva de jól csinálják.Ha a magyar erdész kezében ott marad a magyar államerdõ és marad még államerdõ, akkor még járhatsz évtizedekig, évszázadokig erdõben..nem ültetvényen..erdõben..Pilisben, Visegrádi-hegységben,Zemplénben stb..stb..igaz erdõ és erdõ között szakmailag nagy a különbség..egy fajszegény véghasználatra vágásos üzemgazdálkodásban kezelt KTT erdõben az ökológus szem is sivatagosodást lát, sokkal inkább mint ha egy eltérõ korú, fajú elegyesben jár..de az állam erdészetnek van Erdészeti Kutató Intézete..még..ott kiváló szakemberek körös módszerekrõl, szálalásról és egyéb alternatív kezelésekrõl kutatnak és ugyancsak kiváló szakemberek, ahol ez megengedhetõ, igyekeznek gyakorlatban megvalósítani..pl. nálunk is a Börzsönyben..de egy 150-200 éves gazdálkodási módot nem lehet az erdõben pikk-pakk megfordítani..igen mától nem vágásos, mától körös..ahhoz átmenet kell..a korábbi gazdálkodás egy fajú, elegyetlen erdõbõl..szóval egy szám Trianon utáni magyar erdõterület 11%, ma két millió hektár az nekem 20.Nem telt el száz év, az egy bükknél még a vágásfordulót sem éri el, jó esetben.Ezt erdészek érték el, egy egész ágazat.Legyek önkritikus, nem ökológusok.Valamit azért csak tud ez a szakma.Úgy nõtt az erdõterület, hogy közben még a ruszkikat is tömtük fával és itthon is ellátott számos igényt.Igaz ebben minden erdõtípus benne van, de a pontos ítélethez erdõgazdálkodás történettel is foglalkozni kell.Bele kell ásni, ott minden erdõt érintõ emberi hatás és folyamat 10.000 évre visszamenõleg meg van, pl. a Kárpát-medencére.Mi, miért és hogyan történt az erdõvel.Hogy alakult az erdõ és ember viszonya évszázadok alatt.E tudás nélkül ítéletet mondani merész..
2:egy stihles döntõ brigád is levág egy éjjel alatt egy több hektáros erdõt..simán..ehhez nem kell kombi gép se...ez a gép egy korszerû termelési eszköz..nem több és nem kevesebb..kisebb környezet terheléssel lát el multifunkciósan, helyben több munkafázist..a felhasználása és annak mikéntje az üzemeltetõ embertõl függ..nem a gép eszi az erdõt..az ember..bár itt ez nem állja meg a helyét..ez itt valóban nem több egy speciális feladatra tervezett arató kombájnnál..és ne keverjük ide az Amazonast stb..az egy külön tészta..nem esõerdõ áll a háttérben..akkor tõlem is csak füstölgést olvasnál..én itt erre az egy szóval kommentelt példára írtam nem jogos, nem releváns.. és ne hogy azt hidd gyönyörködök amikor kivágják a fát..számos olyan erdõrészem van amitõl elõre félek, hogy mi lesz, mit érzek majd ha eljön a vágásérettség és letermelik..de azért ültették, azért kezelték generációk hosszan..rengeteg szenvedés, munka..az erdõ az õsi alapokon valóban köszöni el van nélkülünk is..csak ezek nem õserdõk..azok már régen nincsenek sehol Európában (ez erdõ rezervátumokat kivéve, amibõl Magyarországon is hálózat mûködik!)..ezek tetszik nem teszik kezelt gazdasági erdõk..és kezelni kell x szinten ha a közjóléti funkció mellett gazdaságit is be kell töltenie..nem a bútor a húzó erõ itthon sajnos bár lenne ahhoz kétszáz éves derekas tölgyek kellenének stb..nálunk a termõhelyi adottságok (pl. ranker talajú Börzsönyben) a tûzifa termelést x sarangolt választékot teszik lehetõvé..és kell a tûzifa..vedd el a Nógrád megyei családok ezreitõl...biztos népszerû lesz a gondolat..és ha lekapják a kazánodból az áramot és nem jön a gáz, akkor a -10 fokos januárban mit teszel..amellett a fa természetes anyag..a mûanyag gõznyomáson kiválóan párolog..kb. mint egy ásványos szekrény..és a vegyi elõállítása kemény környezetterhelés..a kohászat dettó..és ebben az ahogy jársz-kelsz benne, benned is természetes erdõ képét kelti..no csak kell lenni valami az erdész tarsolyban ha ez a kép vizuálisan alakul ki benned..nem egy fajoktól,virágoktól, állatoktól mentes steril, néma ültetvényen jársz a Visegrádi-hegységben..erdõben..és az mégis gazdasági célú..de ezt úgy kell csinálni, hogy természetszerû legyen, természetközeli..így is hívják..
3:tervszerû erdõgazdálkodás igen évszázadokig az ember tarolta az erdõket ahol érte..kellett dédnagyapádnak a hajóhoz a fa, kellett az érchez a faszén, kellett a fahamu dédnagyanyádnak a mosáshoz..mindenki jobban akart élni, könnyebben és afõ energia forrás a fa és a víz volt..aztán ráébredtek nagy baj lesz..és akkor elindult egy tudományág a maga útján..ha kiszakítod a történeti folyamatokból ember és erdõ viszonyát csak hazug kliséket kapsz..ezt azok is nagyon jól tudják akik ezzel szeretnek operálni..életszerûtlen Európában õserdõ ábrándokat kergetni..ökológus felem persze azt mondja sajnos..én is az erdõ õserdõ állapotát szeretem..sõt nagyot mondok az erdész, erdõmérnök is abban gyönyörködik jó esetben..de ennek semmi köze egy évszázados, sõt évezredes folyamat, koevolúció történetiségébõl eredõ valósághoz..kb. a Bambi a szarvas gyereke megközelítésre emlékeztet..lehet hiú ábrándokat kergetni de felesleges..adott egy állapot..ehhez kétszáz év kellett amíg elértük, hogy vannak kiváló módszerek, hogy utánozzuk a természetet úgy, hogy õ is, mi is jól járjunk..de ehhez ha magánkézbe adom lelketlen tõkemaffiának az erdõt nem túl jó talaj..
4.A Visegrádi-hegységben, Pilisben egy rakat erdõrész egyben érte el a vágásérettséget..van ott egy Csépány Péter nevû igazgató-helyettes..a természetszerû-erdõgazdálkodás feltétlen híve..kiváló szakember..meg kell nézni a Sikárosi-fenyvest..nyilván ismered..csúcsszáradás miatt, a leromlott állapotú fenyvest letermelték..valóban mellbevágó elsõ blikkre..de a luc ott tájidegen..ma a helyén tölgymagoncok serege nõ..oda ültették..kemény munkával..fafaj váltás történt õshonos fajra..pedig én imádtam azt a kárpáti hangulatú fenyvest..mai sörömmel gondolok rá és persze fáj egy a szívem utána, hogy már nem gyalogok majd át rajta..de egyben örülök is mert a letermelés során a fenyõk külsõ sorait meghagyták..Ha a Sikárosi-rét felõl nézem nem látom a vágást..ugyanúgy, ugyanolyan a táj szépsége..szóval ez már csak ilyen szakma..ambivalens érzéseket szül..és ha csak egyszer akinek lövés nincs ki megy terepre szakemberrel aki elmagyarázza hogy egy véghasználat szedres-csipkés dzsungelében már ott az erdõ..ott a kis magonc..utat tör..lefogja nõni a szedret..áttöri magát és szépen záródik majd felette...és megmutatja a néhány centis magoncokat..az újulatot akkor talán egy irtás se lesz olyan tájidegen seb, hiszen egy erdõégés után is dettó így nézne ki..és az épp nem volt ritka az õserdõk életében sem..elég egy pillantás a talajrétegekre...
A másik fél is meghallgattatik, de a másik fél mielõtt sarkos véleményt mond ne essen bele ebbe a csapdába:
Timeo hominem unius libri!
Elnézést, kis "körömpiszkálás"... bár NEM tõlem származik a "minden vadász pszichikai beteg" kijelentés, sõt úgy vélem akkor a becsületes vadászok védelmére keltem. De most hogy fel lett idézve, felmerült bennem, hogy a puskás vadászat mitõl sportszerû vadászat? Amíg egy kisebb vadra szálfegyverrel, nagyobb vadra dárdával támadtak az még "sportszerû" volt. Becserkészni, megküzdeni, párviadalban legyõzni ki-ki a maga fegyverével. Távolról ható fegyverekkel (íj, puska, távcsöves fegyver, netán éjjellátó, meghúzódva magasles rejtekében) megölni õket sztem egyenlõtlen küzdelem. Nem vagyok vadász, de sztem csak a széljárásra és csendre kell ügyelni. Bóklászik a jószág, hirtelen a semmibõl a lapockája alá vágódik egy fémdarab. Ha nem hal meg azonnal, addig menekül haldokolva, amíg a vércsapán utol nem érik és megkapja a "kegyelemlövést". Vagy hajtók tömege tereli õket a vadászok elé, mint a háborúban géppuskák elé a katonákat, elég jól célozni. Célbalõni egy lõtér is megteszi. Én is "lövöldözök", hetente egyszer "lõgyakorlatot tartok" papírcéltáblákra. Nem huzakodom vadászokkal, csak felvetõdött bennem
LAM,köszi a választ!Ismét kitisztult egy ködös téma az agyamban 
A Hickory verõk nálunk drágák rohadtul,2000Ft/pát.Kint viszont mindenki ezzel játszik,akár dobolás,akár bézból.Nekem jó a kõris is,törniAmúgy lehet,azért drága,mert nem a leggyorsabban növõ fafajta..?
A Hickory verõk nálunk drágák rohadtul,2000Ft/pát.Kint viszont mindenki ezzel játszik,akár dobolás,akár bézból.Nekem jó a kõris is,törni
Amúgy lehet,azért drága,mert nem a leggyorsabban növõ fafajta..?
Ez a kulcsszó - "drágák veszettül" Van rá kereslet, eladható, kitermelik a faanyagot, megmunkálják (ez munkahelyeket is teremt) el is adják jó áron. Megveszik, mert elmondhatják "nekem hickory ütõm van". Errõl az a profán mondás jut eszembe, "amíg lóx@r van, veréb is van" Ez persze érvényes lehet az ilyesfajta "túlzásba vitt" természetvédelmi "szajkózásokra" is
Van rá kereslet, eladható, kitermelik a faanyagot, megmunkálják (ez munkahelyeket is teremt) el is adják jó áron. Megveszik, mert elmondhatják "nekem hickory ütõm van". Errõl az a profán mondás jut eszembe, "amíg lóx@r van, veréb is van" Ez persze érvényes lehet az ilyesfajta "túlzásba vitt" természetvédelmi "szajkózásokra" is
LAM sztem ez csak addig igaz amíg egy "erdõgazdálkodó" mondja. Nem huzakodni akarok egy szakértõvel. Maga a látvány elképesztõ, mivel "rosszfiúk" is csinálhatják. (Apósjelöltem nem kicsi erdejét egyetlen éjszaka "learatták" gépesített, teherautós brigantik) Ami a "magnószerû majmolást" illeti, ezen a videón még én laikus is "ránézésre" látni vélem hogy "ültetvény" (a fák hasonló méretébõl gondolom) de úgy vélem, ilyenkor mindenkinek "bekattanhat" hogy az Amazonas esõerdõit (és még sok más helyen) hasonló gépesített módszerekkel irtják szorgalmasan és "hatékonyan". Nem hinném hogy olyan gondos tervezés elõzi meg, mint a Te esetedben.
Távoli analóg hasonlattal, a halál, hullaszállítás, boncolás természetes, "megszokott" dolog, látványa mégis elborzasztó. Tudom az ilyen fafeldolgozás számotokra megszokott, kissé olyan mint amikor vágóhídra hajtják, levágják, feldolgozzák a hízómarhát, sertést, de "kívülállót" elborzaszt, persze hogy sopánkodik és jön a "Négy Mancs véglet" nomeg az "állatvédelmi szajkózás". Nem mellesleg a fát kitûnõen lehet pótolni más anyaggal, akár intarziás bútort is lehet készíteni faragott faanyag helyett. Persze ma már státuszszimbólum lett a természetes tömör faanyagból készült bútor, van kereslet fára.
Az erdõk évmilliókig jól "elvoltak" erdészet, tervszerû erdõgazdálkodás nélkül is, különben "maguktól" kipusztultak volna. Dalmácia, Libanon kopár hegyei szépek? Valaha dús erdõk zöldelltek ott. Hová lettek a járhatatlanul sûrû germán és gall erdõk? Akkor kellett a fa, ma nem igazán létszükséglet. DE ne beszéljek bútorról. Szomszédaim mázsaszám tüzelik a "tüzifát". Lehet hogy hulladékfa, gombásodik, miegymás, de ezt a selejtezést a Természet "elintézte saját hatáskörben", az erdõk "maguktól" is zöldelltek, a különféle fertõzések ellenére. Az Ember saját érdekeit nézve "kéretlenül" avatkozik be. Ha becsületesen, tervszerûen teszi, talán megérthetõ. (Bár amikor eladható üdülõtelkeket "csinálnak" ily módon?) Nem ritkítod, persze terjeszkedik, de kinek ártana egy "lábon maradt" erdõ? Ez engem emlékeztet a ragadozómadarak minap említett "tervszerû gyérítésére". A "magnószerû majmolás" sztem aggódás, hogy "a dolog nem áll meg a tervszerûségnél", amíg "pénzt lehet belõle csinálni". A fegyverviselést is tiltják, mégis minden "rosszfiúnál" ott a stukker, használják is. Ha nem lenne kereslet fára, nem lopnák. A legális kitermelés révén születik egy pár termék, persze még több kell, ezért lesz kereslet a fára, amit a "rosszfiúk" ki is használnak. Ha leállnának a fából készült kényelmi eszközök gyártásával, nem lenne kereslet. Persze az erdõgazdaságoknak is meg kell élni valamibõl, favágás volt, van és lesz. Tényleg kár siránkozni, "magnószöveget szajkózni" amíg a "pénz beszél" Évtizedekig jártam a Pilis és a Duna-kanyar erdeit, ennek ellenére "lövésem sincs" az erdõgazdálkodásról, de elképesztõ, amikor az erdõ közepén hatalmas irtásba botlik az ember. Amikor még fateknõben mostak, a fa létszükséglet volt, megértem. Tájékozatlan vagyok, kérlek mondj valamit, amely manapság csak fából készíthetõ el. Vaskarika? Logarléc? Koloniál-bútor? Neked nem lenne jobb ha ökológus szakember létedre érintetlen erdõ érintetlen élõvilágában vizsgálódnál? Nem huzakodás, "audiatur et altera pars" mielõtt a természetesen feltörõ "sopánkodás magnószövegét" sommmásan elítéljük
Távoli analóg hasonlattal, a halál, hullaszállítás, boncolás természetes, "megszokott" dolog, látványa mégis elborzasztó. Tudom az ilyen fafeldolgozás számotokra megszokott, kissé olyan mint amikor vágóhídra hajtják, levágják, feldolgozzák a hízómarhát, sertést, de "kívülállót" elborzaszt, persze hogy sopánkodik és jön a "Négy Mancs véglet" nomeg az "állatvédelmi szajkózás". Nem mellesleg a fát kitûnõen lehet pótolni más anyaggal, akár intarziás bútort is lehet készíteni faragott faanyag helyett. Persze ma már státuszszimbólum lett a természetes tömör faanyagból készült bútor, van kereslet fára.
Az erdõk évmilliókig jól "elvoltak" erdészet, tervszerû erdõgazdálkodás nélkül is, különben "maguktól" kipusztultak volna. Dalmácia, Libanon kopár hegyei szépek? Valaha dús erdõk zöldelltek ott. Hová lettek a járhatatlanul sûrû germán és gall erdõk? Akkor kellett a fa, ma nem igazán létszükséglet. DE ne beszéljek bútorról. Szomszédaim mázsaszám tüzelik a "tüzifát". Lehet hogy hulladékfa, gombásodik, miegymás, de ezt a selejtezést a Természet "elintézte saját hatáskörben", az erdõk "maguktól" is zöldelltek, a különféle fertõzések ellenére. Az Ember saját érdekeit nézve "kéretlenül" avatkozik be. Ha becsületesen, tervszerûen teszi, talán megérthetõ. (Bár amikor eladható üdülõtelkeket "csinálnak" ily módon?) Nem ritkítod, persze terjeszkedik, de kinek ártana egy "lábon maradt" erdõ? Ez engem emlékeztet a ragadozómadarak minap említett "tervszerû gyérítésére". A "magnószerû majmolás" sztem aggódás, hogy "a dolog nem áll meg a tervszerûségnél", amíg "pénzt lehet belõle csinálni". A fegyverviselést is tiltják, mégis minden "rosszfiúnál" ott a stukker, használják is. Ha nem lenne kereslet fára, nem lopnák. A legális kitermelés révén születik egy pár termék, persze még több kell, ezért lesz kereslet a fára, amit a "rosszfiúk" ki is használnak. Ha leállnának a fából készült kényelmi eszközök gyártásával, nem lenne kereslet. Persze az erdõgazdaságoknak is meg kell élni valamibõl, favágás volt, van és lesz. Tényleg kár siránkozni, "magnószöveget szajkózni" amíg a "pénz beszél"
Évtizedekig jártam a Pilis és a Duna-kanyar erdeit, ennek ellenére "lövésem sincs" az erdõgazdálkodásról, de elképesztõ, amikor az erdõ közepén hatalmas irtásba botlik az ember. Amikor még fateknõben mostak, a fa létszükséglet volt, megértem. Tájékozatlan vagyok, kérlek mondj valamit, amely manapság csak fából készíthetõ el. Vaskarika? Logarléc? Koloniál-bútor? Neked nem lenne jobb ha ökológus szakember létedre érintetlen erdõ érintetlen élõvilágában vizsgálódnál? Nem huzakodás, "audiatur et altera pars" mielõtt a természetesen feltörõ "sopánkodás magnószövegét" sommmásan elítéljük
Ok, én is elragadtatom magam vagyis elragad a szakmai hév....fõleg mert ez a minden vadász pszichikai beteg jelenik meg elõttem csak most erdõgazdálkodás témában..mert ez pl.arról tesz tanúbizonyságot, hogy se a vadászathoz, se a pszichológiához nem ért valaki..kb. mintha azt mondanám az összes csillagász depressziós alvászavaros .. és tudod az ilyenben pláne az a veszélyes, ha belinkel valaki valamit és egy szavas kommentel kommentálja nem épp hozzáértõn majd balra el, hogy elindul belõle egy folyamat, ami kimenetének köze nincs a rációhoz és a valósághoz, abból pedig csúsztatások, dezinformációk görögnek tovább...és közben soha ne felejtsük el ez nem egy belsõs fórum..nem csak magunk közt vagyunk..regisztrálatlan olvasók egy része megnézi, a keresõk rákeresnek erdõírtás szakszóra és ha nincs helyretéve az marad meg majd, így is irtják az erdõt..egy böszme géppel..felületes ez a kimenet, a valósághoz nincs köze..szóval a latin mondást a "Félek az egy könyvû embertõl!" igen csak idevágónak érzem..de örülök, hogy Te legalább utána néztél mirõl is van szó pontosan..és ezen van hangsúly..
A hickory egy gyûjtõnév..tulajdonképpen amerikai diónak aposztrofálhatnánk, de Ázsiában is ugyanúgy megtalálható jó néhány faja..valójában a Carya nemzetség fajait soroljuk ide..rugalmasak, erõsek, hajlékonyak, könnyûek ahogy mondod..és drágák veszettül
..fõleg mert ez a minden vadász pszichikai beteg jelenik meg elõttem csak most erdõgazdálkodás témában..mert ez pl.arról tesz tanúbizonyságot, hogy se a vadászathoz, se a pszichológiához nem ért valaki..kb. mintha azt mondanám az összes csillagász depressziós alvászavaros .. és tudod az ilyenben pláne az a veszélyes, ha belinkel valaki valamit és egy szavas kommentel kommentálja nem épp hozzáértõn majd balra el, hogy elindul belõle egy folyamat, ami kimenetének köze nincs a rációhoz és a valósághoz, abból pedig csúsztatások, dezinformációk görögnek tovább...és közben soha ne felejtsük el ez nem egy belsõs fórum..nem csak magunk közt vagyunk..regisztrálatlan olvasók egy része megnézi, a keresõk rákeresnek erdõírtás szakszóra és ha nincs helyretéve az marad meg majd, így is irtják az erdõt..egy böszme géppel..felületes ez a kimenet, a valósághoz nincs köze..szóval a latin mondást a "Félek az egy könyvû embertõl!" igen csak idevágónak érzem..de örülök, hogy Te legalább utána néztél mirõl is van szó pontosan..és ezen van hangsúly..A hickory egy gyûjtõnév..tulajdonképpen amerikai diónak aposztrofálhatnánk, de Ázsiában is ugyanúgy megtalálható jó néhány faja..valójában a Carya nemzetség fajait soroljuk ide..rugalmasak, erõsek, hajlékonyak, könnyûek ahogy mondod..és drágák veszettül
Bizony a hóban: Link Lenéztem és ott mozgolódott. Kézben egy ideig halottnak tettette magát, rálehelés után azonban meg sem állt, nehezen lehetett lefotózni.
Stimmel minden ok-ok,értem én,azért írtam,hogy elsõre jaj volt,de ahogy olvastam a kommenteket leírták szépen,hogy ez egy aratás.
Lehet,éppen egy IKEA ültetvény volt
Semmi gond ezzel.A gép az,ami igazán megdöbbentett.
Ugyanígy van az egyik vezetõ amerikai dobverõ gyártó cégnek (Vic Firth) hickory ültetvénye.Apropó.Azt meg tudnád mondani,hogy a hickory milyen féleség lehet magyarul?Egyszer úgyhallottam egy fenyõ féleség. ?
Baseball ütõt is gyártanak belõle.Könnyû,rugalmas és kemény.
Nola: Fantasztikus képek!
Lehet,éppen egy IKEA ültetvény volt
Semmi gond ezzel.A gép az,ami igazán megdöbbentett.
Ugyanígy van az egyik vezetõ amerikai dobverõ gyártó cégnek (Vic Firth) hickory ültetvénye.Apropó.Azt meg tudnád mondani,hogy a hickory milyen féleség lehet magyarul?Egyszer úgyhallottam egy fenyõ féleség. ?
Baseball ütõt is gyártanak belõle.Könnyû,rugalmas és kemény.
Nola: Fantasztikus képek!
Nahát...micsoda mesevilág van fenn ...szinte hihetetlen innen elképzelni ..és remek ez a kis hótücsök..bármily hihetetlen, de épp nászidõszakát üli a havon..nem véletlen a gleccser tücsöklégy elnevezés sem..bár se nem tücsök, se nem légy..valójában a csõrösrovarok rendjébe sorolt parányi kis állatka..imádják a hómezõket..nulla a konkurencia és a ragadozók is mély álomban..pompás stratégia..
...szinte hihetetlen innen elképzelni ..és remek ez a kis hótücsök..bármily hihetetlen, de épp nászidõszakát üli a havon..nem véletlen a gleccser tücsöklégy elnevezés sem..bár se nem tücsök, se nem légy..valójában a csõrösrovarok rendjébe sorolt parányi kis állatka..imádják a hómezõket..nulla a konkurencia és a ragadozók is mély álomban..pompás stratégia..
Nola gyönyörûek a képeid Irigyellek, itt csak saras képeket tudnék mutatni 
Ezen a télen errefelé nem esett hó. Tán egyszer, de a hólepelt is alig érte el, hamar el is olvadt. Ami gyéren hulldogált néha, az rögtön elolvadt. Két napja meg az esõ esik, bár a fél ország hóba fulladt. Nem is tudom mi lesz a földeken, amennyire tudom, szükséges a téli hóréteg a magoknak. Hó helyett pocsolya látható mindenütt, a föld is alig tudja elnyelni
Irigyellek, itt csak saras képeket tudnék mutatni Ezen a télen errefelé nem esett hó. Tán egyszer, de a hólepelt is alig érte el, hamar el is olvadt. Ami gyéren hulldogált néha, az rögtön elolvadt. Két napja meg az esõ esik, bár a fél ország hóba fulladt. Nem is tudom mi lesz a földeken, amennyire tudom, szükséges a téli hóréteg a magoknak. Hó helyett pocsolya látható mindenütt, a föld is alig tudja elnyelni
Próbálok úgy tenni mintha nem idegen bolygón beszélnék..és mielõtt sokkot kapok ezektõl a csúsztatgatásoktól..úgy látom latinra kellene váltanom mert az pl. könnyebben megy át..ez az ültetvény azért nõtt meg ilyen szép nagyra mert egy erdõtervezés után egy erdõmérnök 50-80 évvel azelõtt arra a talajra luc vagy oszlopos vagy jegenyefenyõ csemetéket ültetett ki egy csemetekertbõl, ahol a magoncok nõttek..utána x erdész évtizedeken át gondosokodott a fenyõültetvény védelmérõl(vadkár, vadrágás etc.)..majd amikor eljött a vágásérettség ideje..és mielõtt elindult volna pl. gomba eredetû korhadásnak vagy csúcsszáradásnak vagy lucgubacstetû felzabálta volna vagy a rézmetszõ szú galyra vágja az egész ültetvényerdõt, jöttek egy hatékony gépezettel levágták, letermelték ahogy a beérett búzát szokás..ez egy gazdasági erdõ, amit utána csemetzéssel újítanak fel, mert az ottani erdõtörvény a talajvédelem, termõhelyvédelem és a folyamatos borítottság erre kötelezi..meg a józan erdész ész is..ez a történet errõl szól..itt nem védett területen 4-5 TV értékû pannon cseres-tölgyes állomány szálaló kezelését látjuk..ez nem Pro Silva módszer..és nem erdõirtás..valaki nézze már végig a videón az erdõ jellegét a háttérben és mesélje már el nekem hogy hol lát ott erdõt a szó erdõökológiai értelmében..csak mutasson benne nekem szép szintezettséget, társult elegy fajokat..felejtsük már el itt ezt a rettenetes erdõirtást mert ide ez nem alkalmazható..ha egy Madagaszkári videót linkel valaki egyértelmû de itt..hagy ne kelljen már itt a Bioszférában is ezt az elvetelenséget és magnószerû majmolást olvasni...lehangoló..
Ez a fairtás embertelen valóban. DE nem meglepõ. Már a második világháborúban reptereket csináltak hasonló módszerrel. Körfûrészes tankok "learatták" a fákat a kivánt méretû területen, a tönköket kiszaggatták, a földet ledózerolták, egy spéci kocsi dróthálót húzott ki, nyomában szórták a gyorsan kötõ betont, órák alatt kész volt az alkalmi betonos reptér bombázóknak. "Szükséghelyzet" volt. Ezek a katonai eszközök tétlen "hevertek" amíg valakinek "bekattant" hogy növelni lehetne velük a "civil" fakitermelést. Persze fejlesztették is, eredménye a "faevõ" szörnyeteg, ami legallyaz, kérget hánt, méretre darabol. Igaz hogy negyven-ötven év eredményét pusztítják el egy perc alatt, de az már legyen az utódok gondja. Ez a fajta embertipus "itt és most, egyszer élünk" elvén akar jól élni. Személyes hasonlattal, mintha én eltékozolnám fiaim számára megõrzött örökségüket, ne lépjenek tovább egy meglévõ alapról, kezdjék újra
Ezt kikérem magamnak!!! Ha a nõk nem szeretnék a szexet, sokkal kevesebben lennénk, meg vacsorát se kapnátok. :-)))
Nyuli, mi már talán nem éljük meg azt (de akkor én is megyek a Marsra, az tuti. :-))
Egy ideje megfigyelhetõ hogy értelmiségi családokban egyre kevesebb gyerek születik. A szaporulatot a fejlõdõ ("egyszerû" emberek) országok "okozzák" az egészségügyi körülmények javulásával. Sztem ahogy lassan növekedni fog az általános mûveltség, vélhetõen visszaesik a természetes népszaporodás (bár megeshet hogy addigra "kinõjük" a Földet).
Nem tudom mennyire véltek "értelmesnek", valójában mi sem akartunk négy gyereket. Kettõ után "megálltunk", inkább utazgattunk mindenfelé, majd pár év után exem kitalálta hogy akar egy kislányt is, persze fiú lett. A negyedik "csak besikerült", de "életben hagytuk" (nem vetettük el) hátha lány lesz, az is fiú lett. Így lett négy fiam, szerencse hogy megállták a helyüket. (A legidõsebb 31 éves, informatikai igazgató, a második projektmenedzser, 29 évesen már 21 embert kapott a keze alá, a harmadik kölök internetes vállalkozása mellett újabb vállakozásba kezdett, most készül házat venni, a negyedikbõl még nem látszik semmi, tanulmányaival küzd, mellette dolgozik, de nem féltem) Õk se terveznek két gyereknél többet
Nem tudom mennyire véltek "értelmesnek", valójában mi sem akartunk négy gyereket. Kettõ után "megálltunk", inkább utazgattunk mindenfelé, majd pár év után exem kitalálta hogy akar egy kislányt is, persze fiú lett. A negyedik "csak besikerült", de "életben hagytuk" (nem vetettük el) hátha lány lesz, az is fiú lett. Így lett négy fiam, szerencse hogy megállták a helyüket. (A legidõsebb 31 éves, informatikai igazgató, a második projektmenedzser, 29 évesen már 21 embert kapott a keze alá, a harmadik kölök internetes vállalkozása mellett újabb vállakozásba kezdett, most készül házat venni, a negyedikbõl még nem látszik semmi, tanulmányaival küzd, mellette dolgozik, de nem féltem) Õk se terveznek két gyereknél többet
Az.Rettenet.És amikor kenyeret eszem reggel hallom, ahogy sikít a búzakalász az aratógépszörnyek edzett acélpengéi alatt,és hallom a Giorgione pizzát zabálva, ahogy bömbölnek a kukoricacsövek a novemberi szántókon...ez ugyanaz az aratás..itt ebben a példában, nem az esõerdõben, nem máshol..igen fát aratnak..szégyenletes de ez van..fagyilkosok egy fenyõ ültetvényt levágnak egyetlen géppel több, dízelbûzt pöfögõ, talajnyomással rongáló, erodáló LKT közelítõ traktor és Stihl fûrészek helyett..egy egy fajú, egy korú monokultúrás "erdõt"..ami aligha tölti be az erdõ definicióját..közelebb áll egy ökológiai sivataghoz inkább..lásd diverzitás, szintek, biológiai hierarchiák..és utána ugyanitt jön majd egy csemeteültetõ gép és újra kis tûlevelû magoncok növekednek majd 20-30-40-50 évig.. erdõirtás..hogyne...kicsit más az ütemtervezés, más az idõvetület..és nem kell megenni mindent amit a terepjárók,laptopok, irodák és zsíros fizetések paravánjai mögött remekül megélõ megélhetési zöldék vakon a fejekbe igyekeznek táplálni túlélésük önérdekében..mert az a rettenet valójában...
Nyuli "Make love, not war"
Noli: még a végén igazad lesz, igaz egyenlõre novellában olvastam - a távoli jövõben a születésszabályozás érdekében tiltották a nemi kapcsolatot, keményen büntették (ellenõrzésére még a lakásokat is bekamerázták az utolsó rejtett zugig). Csak kiemelkedõ tudományos tevékenység vagy egyéb kiváló érdem révén "kérvényezhettek" utódot, természetesen "lombikból" kaptak. A fõhõs szerelmespár megszegte a szabályt lett is nemulass, üldözés. Természetesen happy end, a kölköt rejtett kis szigeten élõ emberek között világrahozták, és persze mozgalom indult, gyõzött
"Make love, not war"Noli: még a végén igazad lesz, igaz egyenlõre novellában olvastam - a távoli jövõben a születésszabályozás érdekében tiltották a nemi kapcsolatot, keményen büntették (ellenõrzésére még a lakásokat is bekamerázták az utolsó rejtett zugig). Csak kiemelkedõ tudományos tevékenység vagy egyéb kiváló érdem révén "kérvényezhettek" utódot, természetesen "lombikból" kaptak. A fõhõs szerelmespár megszegte a szabályt lett is nemulass, üldözés. Természetesen happy end, a kölköt rejtett kis szigeten élõ emberek között világrahozták, és persze mozgalom indult, gyõzött
Lordom, az engem e szempontból nem izgat, hogy milyen ember lesz 200 év múlva...
Egyébként ki az a hülye, aki még szaporítja az embert, mikor már így is kinõttük a bolygót.... Nemhogy a klónozást, de még a szexet is be fogják tiltani, ha így megy tovább... :-)
Egyébként ki az a hülye, aki még szaporítja az embert, mikor már így is kinõttük a bolygót.... Nemhogy a klónozást, de még a szexet is be fogják tiltani, ha így megy tovább... :-)
"Anyu" NEM huzakodni akarok, DE Kulcsmondatod, idézem "Továbbra is hangoztatom, hogy jó ideig nem lesz még komoly esély klónozott emberre." Természetes, az sem biztos hogy egyáltalán megérem az ilyesmit. Viszont NEM csúsztatási szándékkal ragadom ki a "jó ideig nem lesz még komoly esély" szövegrészt Eszerint csak idõben késik, de ami késik nem múlik. "Jó ideig nem lesz még" tehát csak várni kell "jó ideig" és lesz esély rá, ami bennünket talán már nem érint de unokáinkat igen, ki tudja hogyan NEM huzakodom!!!!
Kulcsmondatod, idézem "Továbbra is hangoztatom, hogy jó ideig nem lesz még komoly esély klónozott emberre." Természetes, az sem biztos hogy egyáltalán megérem az ilyesmit. Viszont NEM csúsztatási szándékkal ragadom ki a "jó ideig nem lesz még komoly esély" szövegrészt Eszerint csak idõben késik, de ami késik nem múlik. "Jó ideig nem lesz még" tehát csak várni kell "jó ideig" és lesz esély rá, ami bennünket talán már nem érint de unokáinkat igen, ki tudja hogyan NEM huzakodom!!!!
Én is úgy vélem, ezek a filmek áttételesen vagy közvetlenül de mindíg "figyelmeztetnek" valamire vagy valaminek a veszélyére, no nem az "alienekre" gondolok hanem a nagyon is emberi ellenõrizetlen kutatásokra. Persze a nagy többség "egyenesben veszi, annak nézi a filmet", aminek mondják. Chaplin filmjein is lehet nagyokat röhögni, vélhetõen keveseknek tûnnek fel a nyomor háttérképei, alaposabban megnézve nehéz eldönteni hogy mi is volt Chaplin eredeti célja, a humor, vagy humorba ágyazott realitásként a "szegény-gazdag" kontraszt kiemelése. Úgy vélem, igazad van, én is úgy látom hogy a "földi" sci-fi filmek (ld. Kaptár, Mag) a felelõtlen kutatások, fejlesztések ellenõrizetlen/ellenõrizhetetlen voltából eredõ reális veszélyre utalnak.
OK, van klónozott kutya. Ha lesz emberben is, szólj, mert marha jól jönne egy klón, aki jár helyettem melózni. :-))
Továbbra is hangoztatom, hogy jó ideig nem lesz még komoly esély klónozott emberre.
Kutyának van 8-10 kölyke, eleve sokkal szaporább, más módszerekkel mûködik a szaporodása, mint a mienk. Gondolj abba bele, hogy eleve a terhesség micsoda nehéz dolog, és egyre nehezebb lesz, ahogy korcsosulunk. A mesterséges megtermékenyítések, lombikbébis dolgok is elég rossz aránnyal sikerülnek, pedig ott csak kész, természetes sejteket kell beültetni... Iszonyatos hormonkezelés kell hozzá, hogy képzõdjön elég petesejt, hogy aztán beágyazódjon adott esetben a zigóta. A legtöbb esetben a terhesség megtartása a problémás. A természetes terhességeknek is nagyon nagy százaléka elhal, legtöbb teljesen észrevétlenül. (az se derül ki, hogy terhes a nõ, és egy 3-4 napos csúszás a menstruációban még nem ad okot arra, hogy azt gondolja valaki, hogy terhes volt, ha csak néhány napig is. Szóval a természetes szaporodásunk se könnyû eset.
Ha ehhez hozzáveszed, hogy egy teljesen abnormális sejtet kell szaporítani, úgy, hogy hiányzik belõle az apai rész és annak minden hatása, ráadásnak el kell érni, hogy ugyanúgy differenciálódjon, mintha normális zigóta volna. El kell érni, hogy ne lökõdjön ki a magzat idegentestként. Stb.
Én nem félek, hogy suembe fogok jönni magammal az utcán, mint tette volt Karinthy a Találkozás egy fiatalemberrel c. novellában. :-)
Továbbra is hangoztatom, hogy jó ideig nem lesz még komoly esély klónozott emberre.
Kutyának van 8-10 kölyke, eleve sokkal szaporább, más módszerekkel mûködik a szaporodása, mint a mienk. Gondolj abba bele, hogy eleve a terhesség micsoda nehéz dolog, és egyre nehezebb lesz, ahogy korcsosulunk. A mesterséges megtermékenyítések, lombikbébis dolgok is elég rossz aránnyal sikerülnek, pedig ott csak kész, természetes sejteket kell beültetni... Iszonyatos hormonkezelés kell hozzá, hogy képzõdjön elég petesejt, hogy aztán beágyazódjon adott esetben a zigóta. A legtöbb esetben a terhesség megtartása a problémás. A természetes terhességeknek is nagyon nagy százaléka elhal, legtöbb teljesen észrevétlenül. (az se derül ki, hogy terhes a nõ, és egy 3-4 napos csúszás a menstruációban még nem ad okot arra, hogy azt gondolja valaki, hogy terhes volt, ha csak néhány napig is. Szóval a természetes szaporodásunk se könnyû eset.
Ha ehhez hozzáveszed, hogy egy teljesen abnormális sejtet kell szaporítani, úgy, hogy hiányzik belõle az apai rész és annak minden hatása, ráadásnak el kell érni, hogy ugyanúgy differenciálódjon, mintha normális zigóta volna. El kell érni, hogy ne lökõdjön ki a magzat idegentestként. Stb.
Én nem félek, hogy suembe fogok jönni magammal az utcán, mint tette volt Karinthy a Találkozás egy fiatalemberrel c. novellában. :-)
Fotoiskola téma, de illeszkedik a lenti hsz-hez; az 50 megapixeles Hasselblad 5,4 mFt-ért már itthon is megvehetõ kereskedelmi forgalomban. Hol van már a Sony-alfa 24 Mpixele? Ha nyerek a lottón (HE-HE), magamhoz szólítok egy 50-es kamerát
Én úgy vélem,hogy halivúd mindig csepegtet valami igazságot is a szifikbe.Ezúttal a klónok háborúja rémkép elevenedik föl....
Bocs, egy kis kávé+pipa filó Dr.Zivatar a Csillagászat fórumon cikket csatolt fekete lyukakról; a csatolás oldalán körülnézve ezt a cikket találtam Link Beszélgettünk valamikor a géntechnológia ellenõrizetlenségérõl a eltérõ fajták hibridjeinek kapcsán, hogy biológiai akadályok révén sose hozzák létre. Én huzakodtam, "amíg pénz van benne", a problémákat megoldják és fejleszteni fogják a végletekig (akárcsak a digicamok pixelszámát, hiába ellenkezett valaki "megoldhatatlan" technikai nehézségekre utalva, létezik már 100 Mpixeles kamera is). A cikk NEM "gén-hibrid fajt", "csak" kereskedelmi klónozást említ (négy évvel az elsõ sikeres kutya-klónozás után). Kiemelek egy sort: "A laikusok szemében egy kutya sikeres klónozása nagy lépést jelent az emberi klón létrehozása felé. Valójában kutyát klónozni nehezebb, mint embert - ijesztgette a közvéleményt Lou Hawthorne õssejtkutató." Ha ez igaz, idõvel a "klónhadsereg" is realitássá válhat Továbbra is fenntartom, sztem a géntechnológia nem fog itt megállni, a gén-hibrid kísérletek morális gátjait hamar áttörik tetszetõs indokkal, a biológiai-technológiai akadályokat is, ha kerül rá pénz. Kerülni fog, "ha valamit nem tudsz megoldani pénzzel, oldd meg sok pénzzel" szemlélet szerint. És a cikk szerint már nemcsak testi sejtekbõl, hanem zsírszöveti õssejtbõl is sikeres klónozást végeztek. A morális gátak hamar átszakadnak, már létrehozták a mikrohullámú tömegoszlató eszközöket is, pedig morális okokból eleinte nagyon ellenezték, akárcsak a pszichikumot befolyásoló fegyverek fejlesztését. Lehet hogy megint (sztem lassacskán idejét múlt, mert az újakat nemigen kötik orrunkra) ismeretekre hivatkozva bizonyítva lesz hogy aggodalmaim feleslegesek, de úgy látom és vélem továbbra is, hogy borulátó (vagy derülátó) sejtéseim idõvel beigazolódnak, nem is kell hozzá nagy ész Az élet nem áll meg, amíg "pénzt vagy hatalmi eszközt látnak" ilyesmikben, fejleszteni fogják
Dr.Zivatar a Csillagászat fórumon cikket csatolt fekete lyukakról; a csatolás oldalán körülnézve ezt a cikket találtam Link Beszélgettünk valamikor a géntechnológia ellenõrizetlenségérõl a eltérõ fajták hibridjeinek kapcsán, hogy biológiai akadályok révén sose hozzák létre. Én huzakodtam, "amíg pénz van benne", a problémákat megoldják és fejleszteni fogják a végletekig (akárcsak a digicamok pixelszámát, hiába ellenkezett valaki "megoldhatatlan" technikai nehézségekre utalva, létezik már 100 Mpixeles kamera is). A cikk NEM "gén-hibrid fajt", "csak" kereskedelmi klónozást említ (négy évvel az elsõ sikeres kutya-klónozás után). Kiemelek egy sort: "A laikusok szemében egy kutya sikeres klónozása nagy lépést jelent az emberi klón létrehozása felé. Valójában kutyát klónozni nehezebb, mint embert - ijesztgette a közvéleményt Lou Hawthorne õssejtkutató." Ha ez igaz, idõvel a "klónhadsereg" is realitássá válhat Továbbra is fenntartom, sztem a géntechnológia nem fog itt megállni, a gén-hibrid kísérletek morális gátjait hamar áttörik tetszetõs indokkal, a biológiai-technológiai akadályokat is, ha kerül rá pénz. Kerülni fog, "ha valamit nem tudsz megoldani pénzzel, oldd meg sok pénzzel" szemlélet szerint. És a cikk szerint már nemcsak testi sejtekbõl, hanem zsírszöveti õssejtbõl is sikeres klónozást végeztek. A morális gátak hamar átszakadnak, már létrehozták a mikrohullámú tömegoszlató eszközöket is, pedig morális okokból eleinte nagyon ellenezték, akárcsak a pszichikumot befolyásoló fegyverek fejlesztését. Lehet hogy megint (sztem lassacskán idejét múlt, mert az újakat nemigen kötik orrunkra) ismeretekre hivatkozva bizonyítva lesz hogy aggodalmaim feleslegesek, de úgy látom és vélem továbbra is, hogy borulátó (vagy derülátó) sejtéseim idõvel beigazolódnak, nem is kell hozzá nagy ész Az élet nem áll meg, amíg "pénzt vagy hatalmi eszközt látnak" ilyesmikben, fejleszteni fogják
HÚÚ!Embertelen!Elborzadtam,de aztán elolvasva néhány értelmesebb kommentet,sokminden kiderül.
Akkoris.Rettenet!
Akkoris.Rettenet!
Á,nem kell az nekem mindenáron,csak ha egyszer véletlenül meglátod,vagy ilyesmi.De azsebaj,ha nem,ne túrd fel miattam a cuccaid.
Ez a seregélyes sztori nagyon durva!
Hogy a fenében lehet szelekítven mérgezni csak a seregélyeket? Egyenként kézbõl megetették velük a ciánkapszulákat, vagy hogyan??? Remélem, jövõ nyárra kap egy jó sáskajárást a település...
Noli THX Elfelejtettem csatolni hosszú tapogatólábának(?) kis körmeit Link itt sem látok "adhéziós papucsot". Mint említettem "tükörmászáskor" is "kaparászott" vele amíg "meg nem akadt" valamiben, ezzel húzta, a többivel (azok letapadtak bár olykor így is visszacsúszott) tolta magát. Sajnos azokat nem tudtam meglõni, mert bár lassan haladt, lábait gyors egymásutánban szaporán "kapkodta". No majd más "meglövi"
Elfelejtettem csatolni hosszú tapogatólábának(?) kis körmeit Link itt sem látok "adhéziós papucsot". Mint említettem "tükörmászáskor" is "kaparászott" vele amíg "meg nem akadt" valamiben, ezzel húzta, a többivel (azok letapadtak bár olykor így is visszacsúszott) tolta magát. Sajnos azokat nem tudtam meglõni, mert bár lassan haladt, lábait gyors egymásutánban szaporán "kapkodta". No majd más "meglövi" Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat