Hydroinfo
Valaki ki tudná nekem keresni vhonnan, hogy 2010. szeptember 26-án (volt nagy esõ) a Sajó-Hernád vízgyûjtõjére mennyi csapadék jött le? Csak hogy legyen mihez viszonyítanom a holnapi cuccra várva. Elõre is kösz.
Látva, hogy a hosszútávú elõrejelzések a következõ fél évre az átlagosnál jóval alacsonyabb csapadék egzisztenciával számolnak, nem értem, miért engedik le a Velencei-tó vízét. Félek tõle, hogy két év múlva meg jön megint a siránkozás, hogy nincs víz. Én végig éltem, amikor a Pátkai-tavat azért kellett teljesen tönkretenni mert volt egy pazarló vízgazdálkodás a Velencei tavon. Jómagam nagyon szerettem Pátkán horgászni (amikor még Fehérváron éltem)ezért követem napi szinten (a kdtvizig.hu-n) folyamatosan a vízállás változásokat. Remélem, hogy hamar felhagynak ezzel a pazarló szokással és a vízszintet nem engedik 5,00m- alá csökkenni a Pátkai-tavon. [esõ]
Nem tudom, én most az általad belinkelt mondatokra írtam azt, amit.
Ugyanarról beszélünk?
Az utolsó bekezdés:
"Alacsonyabb a biztonságosnál
– A korábban elkészült országos vízgazdálkodási szabályzat ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy a déli partot a siófoki vízmérce nulla szintjéhez viszonyítva 160-180 centiméteres magasságra kellene tölteni ahhoz, hogy az biztonságos legyen – mondta Pécseli Péter, balatoni vízügyi vezetõ. – Az egykori Nagyberek területén ez nem történt meg annak idején – mutatott rá Pécseli Péter arra, hogy a parthoz túl közeli építéseken túl ez is a visszatérõ gondok oka."
Az utolsó bekezdés:
"Alacsonyabb a biztonságosnál
– A korábban elkészült országos vízgazdálkodási szabályzat ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy a déli partot a siófoki vízmérce nulla szintjéhez viszonyítva 160-180 centiméteres magasságra kellene tölteni ahhoz, hogy az biztonságos legyen – mondta Pécseli Péter, balatoni vízügyi vezetõ. – Az egykori Nagyberek területén ez nem történt meg annak idején – mutatott rá Pécseli Péter arra, hogy a parthoz túl közeli építéseken túl ez is a visszatérõ gondok oka."
Az, hogy végre a sok évtizedes mellébeszélések után egy szakmai véleményt is lehet olvasni.
- - - - -
Márk, köszönöm!
Az nem reális, ám a túlélés és egy jövõ évi regenerálódó fázis remélhetõ talán.
- - - - -
Márk, köszönöm!
Az nem reális, ám a túlélés és egy jövõ évi regenerálódó fázis remélhetõ talán.
"...hogy immár a sárréti területek számára is világos:....."
No ez itt szerintem nem Sárrét, hanem Sárköz akar lenni.
A tavaszi, nyári belvízhelyzetrõl annyit, hogy az elmúlt 28 évben itt ekkora víz nem volt tapasztalható, pedig azért voltak vizes évek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy igen mély fekvésû, eredetileg Dunai ártéri területrõl van szó és az extrém száraz éveket kivéve mindig van valamennyi belvíz.
No ez itt szerintem nem Sárrét, hanem Sárköz akar lenni.
A tavaszi, nyári belvízhelyzetrõl annyit, hogy az elmúlt 28 évben itt ekkora víz nem volt tapasztalható, pedig azért voltak vizes évek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy igen mély fekvésû, eredetileg Dunai ártéri területrõl van szó és az extrém száraz éveket kivéve mindig van valamennyi belvíz.
Ennek örülök, hogy így javul a helyzet, remélem a gyümölcsös jövõre már ismét ontja majd a finom étkeket magából.
Érintõleges téma:
Az idei év katasztrofális belvízhelyzete lassan-lassan kezd a normális irányba fordulni, messze vagyunk még a megnyugtató helyzettõl, ám már nem közvetlenül veszélyeztetett.
A talajvíz a májusi horror bekövetkezte óta csak rövid idõszakokra süllyedt 35-40cm alá, minden 10-15mm-nél nagyobb hozamot adó csapadékos idõszak után (sajnos mostanáig egymást érték) belvíztenger jött.
Még a hónap elején is ez volt a jellemzõ, ám az óta ütemesen csökken a talajvíz, ma elérte a 60cm-es mélységet, erre nem volt példa tavasz óta.
Amennyiben 60-80cm közötti talajvízzel vészelnénk át a telet, a gyümölcsös megmenthetõ lenne.
Az idei év katasztrofális belvízhelyzete lassan-lassan kezd a normális irányba fordulni, messze vagyunk még a megnyugtató helyzettõl, ám már nem közvetlenül veszélyeztetett.
A talajvíz a májusi horror bekövetkezte óta csak rövid idõszakokra süllyedt 35-40cm alá, minden 10-15mm-nél nagyobb hozamot adó csapadékos idõszak után (sajnos mostanáig egymást érték) belvíztenger jött.
Még a hónap elején is ez volt a jellemzõ, ám az óta ütemesen csökken a talajvíz, ma elérte a 60cm-es mélységet, erre nem volt példa tavasz óta.
Amennyiben 60-80cm közötti talajvízzel vészelnénk át a telet, a gyümölcsös megmenthetõ lenne.
Amit írtok, teljesen világos számomra, ezért is - és keszthelyi fórumtársam elsõ, kicsit dühös írására - kezdtem el a témát feszegetni.
Már elötte is probléma volt. 
Jól leírja a História amit lentebb említettél.(2 példányban is megvan itthon
)
Jól leírja a História amit lentebb említettél.(2 példányban is megvan itthon
)
Pedig már az építés utáni pár éven belül elmosta, megrongálta a pályát a Balaton.
Vízszintet mindenképp ujra kell gondolni.Összes védmû, kikötõ +100-as vízálláshoz lett tervezve, már a 110 is sok neki.
Végre nem csak beszélni kellene a Sió csatorna vízszállítóképességének a növelésérõl hanem tenni is kellene valamit, hogy legalább a zsilip max. vízemésztését tudja elszállítani, fõleg az alsó szakasz a kritikus.
M7 több szempontból is érdekes történet.
Vízszintet mindenképp ujra kell gondolni.Összes védmû, kikötõ +100-as vízálláshoz lett tervezve, már a 110 is sok neki.
Végre nem csak beszélni kellene a Sió csatorna vízszállítóképességének a növelésérõl hanem tenni is kellene valamit, hogy legalább a zsilip max. vízemésztését tudja elszállítani, fõleg az alsó szakasz a kritikus.
M7 több szempontból is érdekes történet.
A vasút terveit egy száraz idõszakban készítette el a helyet nem ismerõ mérnök. Még lett volna lehetõség a következõ magasvíznél felismerve a helyzetet simán odébb rakni a pályát, megépítás elõtt, de nem, ragaszkodtak az eredetihez...
Mi az, hogy probléma???? Emberi érdek. A tó csak azt csinálja, amit az elmúlt évezredekben. Szabályozás nélkül.
Rá kéne már döbbenni, hoyg nem a világ van értünk!!!!!
A Balaton azóta probléma csak, amióta a déli parti vasútra a császár kiadta az engedélyt...
Nem csak 2010 van, hanem van 1510 és 1010 is.
Rá kéne már döbbenni, hoyg nem a világ van értünk!!!!!
A Balaton azóta probléma csak, amióta a déli parti vasútra a császár kiadta az engedélyt...
Nem csak 2010 van, hanem van 1510 és 1010 is.
Legutóbb a hatvanas évek végén történõ pályafelújításkor lett elbaltázva, akkor felmerült, hogy pályavonalat változtatnak.
Ez a vízszint is már komoly gondokat okozhat télen, így szintén alaposan (hazaárulási szinten) elbaltázott M7 nyomvonallal együtt újragondolásokat szülhet.
Apropó, a XX.sz. eleje óta 1947-ben volt legmagasabb a vízszint, 155cm!
Ez a vízszint is már komoly gondokat okozhat télen, így szintén alaposan (hazaárulási szinten) elbaltázott M7 nyomvonallal együtt újragondolásokat szülhet.
Apropó, a XX.sz. eleje óta 1947-ben volt legmagasabb a vízszint, 155cm!
Igen, de ha elõdeink úgy döntöttek, hogy megépítik a déli parton a vasutat, akkor ahhoz kell alkalmazkodni.Nagy hiba volt, de ott van 150 éve.
A több ezer éves, természetes (több méteres!) vízjárási játékot 150éve kezdte az ember megszakítani, és száraz idõszakokat meglovagolva 100éve rabolja el önkényesen a területeket (a déli parton az elmúlt 100évben több km-t hatolva beljebb, sajnos az elmúlt évtizedekben felgyorsulva..), majd nedvesebb idõszakokba harcosan követelve a tó elleni intézkedéseket (elfeledve, hogy tulajdonképpen a tóba építkezett boldog-boldogtalan).
Ez a 100-150év édeskevés a természetes ingadozások megtapasztalására (a mostani se messze a legnagyobb szélsõérték).
Ez a 100-150év édeskevés a természetes ingadozások megtapasztalására (a mostani se messze a legnagyobb szélsõérték).
Igen, az elmúlt évtizedek mindenféle szakmai alapokat nélkülözõ tórablási folyamatai közepette...
Igen elõfordul ilyen ha magas a vízállás.
Mindenesetre az õszi 12xcm átlagvízállás a Balatonon példanélküli!!!
Ennek számos oka van, tavasz óta magas a vízállás.
A szomorú, hogy nem tettek meg mindent a probléma megoldásáért.
Miért kellett augusztusban 110cm-es vizet tartani és lezárni a Sió zsilipet?
Miért nem lehetett helyreállíttatni a tavasszal leszakadt rézsûburkolatot?
Mennyi is a szokásos augusztusi vízállás?
Ha a Sió Simontornyánál sokáig elbírta a 65-67m3/s vízhozamot, most miért nem annyival folyik? (Itt folyik bele a Kapos aminek a vízhozama meghatározza a vízeresztés mértékét, ha csökken a Kapos lehetne emelni a Sió zsilipen leengedett vízmennyiséget.Egy hete 6-8m3/s-al többet lehetne leengedni.)
Ha az 500-as (65-67m3/s) Simontornyai vízállás nem veszélyeztette a Tolnaiakat akkor most is annyival kéne ereszteni!
Ha ilyen magas vízállással fagy be a Balaton, annak beláthatatlan kárai lesznek.
Fura ezt hallani az elsõszámú felelõs szájából.
Kicsit böngészgessétek a hydroinfo archívumát.
Link
Mindenesetre az õszi 12xcm átlagvízállás a Balatonon példanélküli!!!
Ennek számos oka van, tavasz óta magas a vízállás.
A szomorú, hogy nem tettek meg mindent a probléma megoldásáért.
Miért kellett augusztusban 110cm-es vizet tartani és lezárni a Sió zsilipet?
Miért nem lehetett helyreállíttatni a tavasszal leszakadt rézsûburkolatot?
Mennyi is a szokásos augusztusi vízállás?
Ha a Sió Simontornyánál sokáig elbírta a 65-67m3/s vízhozamot, most miért nem annyival folyik? (Itt folyik bele a Kapos aminek a vízhozama meghatározza a vízeresztés mértékét, ha csökken a Kapos lehetne emelni a Sió zsilipen leengedett vízmennyiséget.Egy hete 6-8m3/s-al többet lehetne leengedni.)
Ha az 500-as (65-67m3/s) Simontornyai vízállás nem veszélyeztette a Tolnaiakat akkor most is annyival kéne ereszteni!
Ha ilyen magas vízállással fagy be a Balaton, annak beláthatatlan kárai lesznek.
Fura ezt hallani az elsõszámú felelõs szájából.
Kicsit böngészgessétek a hydroinfo archívumát.
Link
Esõ + északias szél. Szokott ilyet, nem véletlenül volt a déli parton a berek.
A História c. folyóirat legfrissebb száma a víz történelmi összefüggéseivel foglalkozik, beleértve hazánk vízgazdálkodásának történetét is. 740 ft, amoi 2 sör ára, de egy komplett kis tanulmánykötetnek tekinthetõ, érdemes megvenni annak, akit érdekel a víz témája.
A második mondatomba komoly hiba csúszott, kimaradt a NEM szócska, de erre gondolom, rájött, aki olvasta.
Tehát az elsõ két mondat helyesen így hangzik:
"A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább nem ítélkezek a kitalálóikról."
Tehát az elsõ két mondat helyesen így hangzik:
"A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább nem ítélkezek a kitalálóikról."
"Annak idején azok az emberek, akik feladata volt ezen folyók szabályozása, attól függõen kapták a pénzüket a "munkáért", hogy mennyi pénzt költöttek el."
Nem, ez nem így volt.
Nem, ez nem így volt.
Véleményem szerint komoly problémáid vannak, immár hosszú ideje. Ezeket most nem nevesíteném, mert az valóban személyeskedõ lenne.
A veszprémi kézirõl pedig te akkor fogsz írni, ha úgy érzed értesz hozzá. De hála magasságosnak, errõl még nem gondolod mindezt és a mentorod sem.
Mert ekkora ...-ket/kat (képzeld ide a szókincsemet, mely nem szegényes) egyedül képtelenség leírni, elhinni, létrehozni. Ez meg az én véleményem és lassan elkezdem szégyellni az írásaidat.
Ezért ne próbálkozz a többi moderátornál, mert nagyon hamar lyukra fogsz futni és rájössz, hogy én legalább szóltam.
Továbbra is él a kérdés, miért nem tudományos munkát végzel, miért nem abból élsz? Végül is befejezted a keszthelyi egyetemet?
A veszprémi kézirõl pedig te akkor fogsz írni, ha úgy érzed értesz hozzá. De hála magasságosnak, errõl még nem gondolod mindezt és a mentorod sem.
Mert ekkora ...-ket/kat (képzeld ide a szókincsemet, mely nem szegényes) egyedül képtelenség leírni, elhinni, létrehozni. Ez meg az én véleményem és lassan elkezdem szégyellni az írásaidat. Ezért ne próbálkozz a többi moderátornál, mert nagyon hamar lyukra fogsz futni és rájössz, hogy én legalább szóltam.
Továbbra is él a kérdés, miért nem tudományos munkát végzel, miért nem abból élsz? Végül is befejezted a keszthelyi egyetemet?
"Néha tényleg úgy érzem, hogy adott szakmák szakemberei totál fogalmatlanok, és nem értenek semmihez, csak ahhoz, hogy hibás döntéseik miatt kárt okozzanak!"
Próbálok elmenni mellette, ám alig sikerül, maradjunk annyiban, ezzel önmagad minõsíted (illetve a szakmák és a Metnet hírnevét is a földbe taposod, utóbbi ügyében igazán felháborító a dolog).
Arra nem gondolsz, hogy a szakmahiányos lobbik vannak a háttérben?
Azaz alaposan elvetetted a sulykot (önértékelési zavarod lehet, erre utalt Taki), így inkább csendben kellene maradnod...
Próbálok elmenni mellette, ám alig sikerül, maradjunk annyiban, ezzel önmagad minõsíted (illetve a szakmák és a Metnet hírnevét is a földbe taposod, utóbbi ügyében igazán felháborító a dolog).
Arra nem gondolsz, hogy a szakmahiányos lobbik vannak a háttérben?
Azaz alaposan elvetetted a sulykot (önértékelési zavarod lehet, erre utalt Taki), így inkább csendben kellene maradnod...
Kérlek, másold be azt a részt, ami az általam leírt szabályozási és vízügyi témában nem igaz, nem valós és nem úgy van, ahogy leírtam!
A Kerkát és nagyon sok egyéb vizet tettek tönkre nagyon könnyen és egyszerûen belátható módon, nem értem, ezen mi vitatni való van, pláne úgy, hogy víztározók létesítésével a tönkretétel ugyanakkora pénzügyi befektetéssel könnyûszerrel megakadályozható lett volna.
Szerinted itt tartana az ország, ha a szakmák döntõ részében minden rendben mûködne?
Bizony nem mûködik rendben, ezért vagyunk ott, ahol vagyunk!
Azokban a szakmákban, ahol a szakemberek hibás döntéseirõl azonnali visszajelzés jön (pl. az orvostudományban meghal a beteg, vagy az építõiparban összedõl a ház), ott kevesebb a hiba, de ott is van.
A nagykanizsai állomáson 60 éves fák árnyékában(!) mért, 200-300 órával kevesebb napfényes óra átlagot a sok felhõre, a sok csapadékra fogták, ezekután mirõl is beszélünk?
Édesanyámnál koratavasszal tüdõdaganatot állapítottak meg többhónapos, komédiába illõ hercehurcát követõen (a komédia majdnem tragédiába torkollott, ha még sokáig bénáznak, akkor Édesanyám élete komoly veszélybe került volna, bár így is abban van), majd kemoterápia és rengeteg szenvedés után 2,5 hónapja mûtötték meg, végigjártunk egy csomó orvost és kórházat, beleláttam az orvostudományba, és ott is rengeteg kellemetlen és káros hiba van, itt konkrétan emberéletek múlnak rajta.
Amikor a Drukkerkocsmába írsz a veszprémi kézirõl, én azt a hozzászólást el sem kezdem olvasni, bele sem nézek, hozzá sem szólok, mert nem érdekel, átugrom.
Ha írnál a hosszútávúba, éghajlatváltozásba, bioszférába, agrometbe, tennél be fényképeket, méréseket végeznél, szakmai elemzéseket csinálnál, akkor ezek közül csak azokat olvasnám el és reagálnék rájuk, amik érdekelnek, amik nem, azokra nem!
Te folyamatosan provokálsz, belémkötsz és személyeskedsz, csak azt nem értem, hogy a Moderátor Urak és Hölgyek ezt miért hagyják?
Elvileg ez a szabályzat szerint tilos és azonnal moderálandó!
Megkérnélek rá, hogy hagyjál békén, szállj le rólam, keress más szórakozást, amint észrevetted, az esetek döntõ részében nem reagálok rá, ezután sem fogok!
A Kerkát és nagyon sok egyéb vizet tettek tönkre nagyon könnyen és egyszerûen belátható módon, nem értem, ezen mi vitatni való van, pláne úgy, hogy víztározók létesítésével a tönkretétel ugyanakkora pénzügyi befektetéssel könnyûszerrel megakadályozható lett volna.
Szerinted itt tartana az ország, ha a szakmák döntõ részében minden rendben mûködne?
Bizony nem mûködik rendben, ezért vagyunk ott, ahol vagyunk!
Azokban a szakmákban, ahol a szakemberek hibás döntéseirõl azonnali visszajelzés jön (pl. az orvostudományban meghal a beteg, vagy az építõiparban összedõl a ház), ott kevesebb a hiba, de ott is van.
A nagykanizsai állomáson 60 éves fák árnyékában(!) mért, 200-300 órával kevesebb napfényes óra átlagot a sok felhõre, a sok csapadékra fogták, ezekután mirõl is beszélünk?
Édesanyámnál koratavasszal tüdõdaganatot állapítottak meg többhónapos, komédiába illõ hercehurcát követõen (a komédia majdnem tragédiába torkollott, ha még sokáig bénáznak, akkor Édesanyám élete komoly veszélybe került volna, bár így is abban van), majd kemoterápia és rengeteg szenvedés után 2,5 hónapja mûtötték meg, végigjártunk egy csomó orvost és kórházat, beleláttam az orvostudományba, és ott is rengeteg kellemetlen és káros hiba van, itt konkrétan emberéletek múlnak rajta.
Amikor a Drukkerkocsmába írsz a veszprémi kézirõl, én azt a hozzászólást el sem kezdem olvasni, bele sem nézek, hozzá sem szólok, mert nem érdekel, átugrom.
Ha írnál a hosszútávúba, éghajlatváltozásba, bioszférába, agrometbe, tennél be fényképeket, méréseket végeznél, szakmai elemzéseket csinálnál, akkor ezek közül csak azokat olvasnám el és reagálnék rájuk, amik érdekelnek, amik nem, azokra nem!
Te folyamatosan provokálsz, belémkötsz és személyeskedsz, csak azt nem értem, hogy a Moderátor Urak és Hölgyek ezt miért hagyják?
Elvileg ez a szabályzat szerint tilos és azonnal moderálandó!
Megkérnélek rá, hogy hagyjál békén, szállj le rólam, keress más szórakozást, amint észrevetted, az esetek döntõ részében nem reagálok rá, ezután sem fogok!
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25598 - 2010-10-09 08:38:05)
Ekkora tudással, mellyel te rendelkezel, mi szerint már nem csak a klimatológusok, hanem a vízügyesek is dilettánsok, nem értem, miért vagy még mindig és már évek óta porszívóügynök? Neked már rég vagy államtitkárnak, vagy az MTA elnökhelyettesének kellene lenned, és a jobb sorsra érdemes Magyarország fityiszt mutatna a "bal sorsnak", "akit régen tép".
Ekkora tudással, mellyel te rendelkezel, mi szerint már nem csak a klimatológusok, hanem a vízügyesek is dilettánsok, nem értem, miért vagy még mindig és már évek óta porszívóügynök? Neked már rég vagy államtitkárnak, vagy az MTA elnökhelyettesének kellene lenned, és a jobb sorsra érdemes Magyarország fityiszt mutatna a "bal sorsnak", "akit régen tép".
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25597 - 2010-10-09 07:58:06)
A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább ítélkezek a kitalálóikról.
Mondjuk a Tiszánál szerintem nagy szerepe lehetett annak, hogy az új, idegen földbirtokosok átláthatóbb birtokot, irányíthatóbb jobbágysereget és kézzel foghatóbb jövedelmet akartak, a fokrendszert pedig nem ismerték. A Habsburgok is szerették rajta tartani a szemüket és többnyire a kezüket is mindenen. Új, sokszor idegen ajkú telepesek is érkeztek, többnyire talán inkább az árterek széleire, akik noha hamar jó magyarrá váltak, de a fokrendszert õk sem szerették, mert nem azért jöttek...
Ezek mind óhajtották a Tisza szabályozását és már a õsi tiszamenti magyar falvak népének egy része is szeretett volna a szomszédos sváb falvak nyomdokaiba lépni, õk is igényeltek valamiféle szabályozást, fõleg hogy a fokgazdálkodást az új falvak miatt meg nem engedték.
A kis alföldi meg egyes domvidéki patakokat viszont szerintem is butaság, meggondolatlanság volt nyílegyenes csatornává tenni meg kikövezni. Szerencsére nálunk nem ilyen a patak, de ez ugyebár hegyvidék
Félreértés ne essék, a nagy folyók nyílegyenessé tétele még nagyobb hülyeség, de szerencsére azok nem lettek nyílegyenesek. Egyébként, bár nem értek hozzá, de a hegylábi tározókat többnyire ésszerûbbnek tartom a hegyvidékinél. Pl. a szlovákiai hegyvidéki tározók okoztak már elég gondot a Hernádon meg a Bodrogon. Na meg lehet, hogy a Bódván is (?)
A patakkikövezéseket én is hülyeségnek tartom. Az egyenesítéseket is néhol, de ez utóbbiakat többnyire olyan régen csinálták már, hogy én inkább ítélkezek a kitalálóikról.
Mondjuk a Tiszánál szerintem nagy szerepe lehetett annak, hogy az új, idegen földbirtokosok átláthatóbb birtokot, irányíthatóbb jobbágysereget és kézzel foghatóbb jövedelmet akartak, a fokrendszert pedig nem ismerték. A Habsburgok is szerették rajta tartani a szemüket és többnyire a kezüket is mindenen. Új, sokszor idegen ajkú telepesek is érkeztek, többnyire talán inkább az árterek széleire, akik noha hamar jó magyarrá váltak, de a fokrendszert õk sem szerették, mert nem azért jöttek...
Ezek mind óhajtották a Tisza szabályozását és már a õsi tiszamenti magyar falvak népének egy része is szeretett volna a szomszédos sváb falvak nyomdokaiba lépni, õk is igényeltek valamiféle szabályozást, fõleg hogy a fokgazdálkodást az új falvak miatt meg nem engedték.
A kis alföldi meg egyes domvidéki patakokat viszont szerintem is butaság, meggondolatlanság volt nyílegyenes csatornává tenni meg kikövezni. Szerencsére nálunk nem ilyen a patak, de ez ugyebár hegyvidék
Félreértés ne essék, a nagy folyók nyílegyenessé tétele még nagyobb hülyeség, de szerencsére azok nem lettek nyílegyenesek. Egyébként, bár nem értek hozzá, de a hegylábi tározókat többnyire ésszerûbbnek tartom a hegyvidékinél. Pl. a szlovákiai hegyvidéki tározók okoztak már elég gondot a Hernádon meg a Bodrogon. Na meg lehet, hogy a Bódván is (?)
Áthelyezve innen: Bioszféra (#25595 - 2010-10-09 00:11:54)
Egy ideje egy tározót csináltak az osztrákok a Murára, ezáltal óriási esõk után sincs árvíz, máskor meg aszályban van magas vízszint, attól függõen, hogy az osztrákok hogyan eregetik vagy fogják vissza a vizet a tározó segítségével.
Így szabályozva van a folyó.
Ez egyértelmû bizonyítéka, hogy ha Közép-Európa egyik, ha nem a leggyorsabb folyóját lehet egy tározóval könnyûszerrel szabályozni, akkor az illetõ hatóságok és szakemberek mekkora felmérhetetlen kárt okoztak a múltbéli folyószabályozással. Hány de hány csodálatos vizet tettek tönkre, élõvilággal és horgászparadicsomokkal együtt.
Régen a Kerka annyira tele volt hallal, hogy a vízbe belenézve feketéllett a vízfenék a sok haltól.
Most nagyítóval kell benne keresni a halat, mert a kiárkolt mederben rohanó vízben nincsenek haltartó helyek, mivel a folyó kiásása következtében ezek betemetõdtek, a kanyarokat kiegyenesítették, így nincs hely, ahol a halak megmaradnának.
Annak idején azok az emberek, akik feladata volt ezen folyók szabályozása, attól függõen kapták a pénzüket a "munkáért", hogy mennyi pénzt költöttek el. Minél jobban kiásatták, minél jobban kirakatták a vízpartot kövekkel, minél nagyobb pénzt öltek bele, annál több fizut kaptak.
Így aztán szétszabályozták a vizet, az élõvilágát a nullára redukálták, mint horgászvizet tönkretettek, ezennel rengeteg ember szórakozását, részben élelemforrását megszüntették.
Pedig csak annyit kellett volna tenniük, hogy ha már minél nagyobb pénzt költöttek, annál több fizut kaptak, akkor elég lett volna ásni egy jó nagy víztározót, annak a falát meg az alját kirakni arannyal vagy akármivel, és úgy járt volna minden és mindenki jól: az illetékesek megkapták volna a pénzüket ; a folyó szabályozva lett volna a tározóval ; az élõvilág és horgászvíz megmaradt volna.
Azok a Kerka vizén évtizedeken, évszázadokon át horgászó helyiek, akik ezek szerint többet értettek hozzá, mint a szakemberek, már a szabályozás elõtt tudták, hogy a Kerka tönkre van téve! (És valószínû ez minden másik agyonszabályozott patak és folyó esetében megtörtént!)
Ha Õk tudták, a szakemberek miért nem?
Néha tényleg úgy érzem, hogy adott szakmák szakemberei totál fogalmatlanok, és nem értenek semmihez, csak ahhoz, hogy hibás döntéseik miatt kárt okozzanak!
Egy ideje egy tározót csináltak az osztrákok a Murára, ezáltal óriási esõk után sincs árvíz, máskor meg aszályban van magas vízszint, attól függõen, hogy az osztrákok hogyan eregetik vagy fogják vissza a vizet a tározó segítségével.
Így szabályozva van a folyó.
Ez egyértelmû bizonyítéka, hogy ha Közép-Európa egyik, ha nem a leggyorsabb folyóját lehet egy tározóval könnyûszerrel szabályozni, akkor az illetõ hatóságok és szakemberek mekkora felmérhetetlen kárt okoztak a múltbéli folyószabályozással. Hány de hány csodálatos vizet tettek tönkre, élõvilággal és horgászparadicsomokkal együtt.
Régen a Kerka annyira tele volt hallal, hogy a vízbe belenézve feketéllett a vízfenék a sok haltól.
Most nagyítóval kell benne keresni a halat, mert a kiárkolt mederben rohanó vízben nincsenek haltartó helyek, mivel a folyó kiásása következtében ezek betemetõdtek, a kanyarokat kiegyenesítették, így nincs hely, ahol a halak megmaradnának.
Annak idején azok az emberek, akik feladata volt ezen folyók szabályozása, attól függõen kapták a pénzüket a "munkáért", hogy mennyi pénzt költöttek el. Minél jobban kiásatták, minél jobban kirakatták a vízpartot kövekkel, minél nagyobb pénzt öltek bele, annál több fizut kaptak.
Így aztán szétszabályozták a vizet, az élõvilágát a nullára redukálták, mint horgászvizet tönkretettek, ezennel rengeteg ember szórakozását, részben élelemforrását megszüntették.
Pedig csak annyit kellett volna tenniük, hogy ha már minél nagyobb pénzt költöttek, annál több fizut kaptak, akkor elég lett volna ásni egy jó nagy víztározót, annak a falát meg az alját kirakni arannyal vagy akármivel, és úgy járt volna minden és mindenki jól: az illetékesek megkapták volna a pénzüket ; a folyó szabályozva lett volna a tározóval ; az élõvilág és horgászvíz megmaradt volna.
Azok a Kerka vizén évtizedeken, évszázadokon át horgászó helyiek, akik ezek szerint többet értettek hozzá, mint a szakemberek, már a szabályozás elõtt tudták, hogy a Kerka tönkre van téve! (És valószínû ez minden másik agyonszabályozott patak és folyó esetében megtörtént!)
Ha Õk tudták, a szakemberek miért nem?
Néha tényleg úgy érzem, hogy adott szakmák szakemberei totál fogalmatlanok, és nem értenek semmihez, csak ahhoz, hogy hibás döntéseik miatt kárt okozzanak!
Az "ilyenektõl" nem személyeskedés volt, hanem a mûtárgyakra értettem. Semmi gond azzal ha valaki részletesebben ír a témáról, engem nagyon is érdekel.
A válaszod második felével tökéletesen egyetértek. Ha valamit megépítünk, számoljunk mindennel, hogy ne legyen könnyen elpusztítható. Pontosan tudom milyen idõszakot élünk. Ha máshonnan nem hát innen, mivel 4-5 éve olvasom rendszeresen a metnetes fórumokat. De megnyugtatlak anélkül is észreveszem a változásokat. Ha " az ilyenektõl vagyok ki teljesen" és a "még ezek is" jelzõid nekem szólnak, akkor viszont visszább az agarakkal! Teljesen pártatlanul, függetlenül próbálok meg tájékoztatni, hogy én mit láttam, az ott dolgozok mit mondanak, mik lehettek az elõzmények mások szerint, a természeti hatások hogy érvényesültek itt a környékünkön. Semmi más célom, nem volt vele, különösen úgy, hogy egészségügyi katasztrófa még mindig engem, minket fenyeget a megszáradó por formályában, nem téged ,aki meszzirõl kommentel, eléggé lenézõ stílusban. Pontosíts, máskor hogy ne tünhessen személyeskedésnek az amit írsz! Egyébként is nem állhat olyan marha messze a véleményünk az esetrõl, de tájékoztató jelleggel azért leírok más vélekedéseket is. Elnézést, hogy a tartalom nagy része nem a fórum témájához tartozik. Egyébként egyes körzetekre(településekre) lebontott éves csapadékmennyiséget hol találhatok? Érdekelne nagyon az ezévi.
Az ilyenektõl vagyok ki teljesen.......... Egy veszélyes hulladéktárolót tessék úgy megépíteni, hogy az atomtámadást túlélje! Egyszerüen gagyi duma, ugyanez megy amikor pl . az alámosott autópályákról van szó, vagy egyéb mûtárgyakról. "Sajnos ilyen extrém idõjárásra nem volt tervezve.." Ki ad ezekre így engedélyt? Semmi más nem történt, mint hogy egy néhány évtizedenként elõforduló nagyon csapadékos idõszakot élünk. Rettegjünk egy a kárpát medencében szokványos, egyáltalán nem rendkívüli idõjárású idõszakban. Nem elég a természeti kár, még ezek is?
Igen itt is mindenki úgy tudja, hogy volt katasztrófaterv. Nyilván több volt a tározóban a 200-300 ezer m3-nél, de ez a mindenkori magyar kormányok(jobb és baloldali egyaránt) állami szerveinek tudtával és ellenõrzésével volt így! Tehát ezt a mennyiséget engedélyezték és ellenörizték miközben mindig építettek hozzá a gáthoz, és magasították. Kb a háromszoros mennyiség duzzadt így fel hosszú évek alatt. A timföldgyártás ajkai elindítása során egybõl ezt a technológiát alkalmazták, hogy magasított gátak közé zárják a mellékterméket ami évtizedekkel ezelõtt volt. Ez egyébként(a gát) ha jól mondta nagyapám aki ott dolgozott sokáig, betonkeménységû szürke kohósalakból áll. Nyilván akkor még nem volt ekkora mennyiség. Sok cikket olvastam ma már, és valahol írták, hogy az egész magyarországi timföldgyártás valami Bayer féle technikán alapul. Viszont a melléktermékek biztonságos tárolását sehol nem tudták megoldani a világon Ausztráliától az Usáig. Minden ilyen tározó idõzített bomba. A hivatalos kormányzati vélekedéssel szemben azonban, miszerint ez egyértelmû emberi hiba, mert az idõjárás ezt nem befolyásolhatta, itt azok akik az üzemben dolgoztak(idõsebbek) nem értenek vele teljesen egyet.Mint lentebb írtam, és ezt ti is tudjátok itt a fórumon rengeteg csapadék hullott ebben az évben. Sajnos a tározó aljánál hónapok óta gyûlt a víz. És itt jön képbe amit itt mi tudunk, hogy elég tekintélyes agyagréteg található a környék humuszrétege alatt. A gát egyszerûen megcsúszott az agyagrétegen és így omlott le. De ezt évtizedekkel ezelõtt senki nem látta elõre. Igen a tározóban is volt víz a vörösiszap tetején ami gyûlt pár hónapja már. Ez így extra nyomást fejtett ki. Egy kutató írta ma, volt hogy miközben ellenõrizték a tározót a csapadékos idõ miatt tó alakult ki a tetején, amiben halak úszkáltak a 12-13 ph-s víz ellenére! Ez évekkel ezelõtt volt.Szóval ez elég összetett dolog, hogy mi járult hozzá a katasztrófához. Ha többet tudok, természetesen írok a megfelelõ fórumokba. Remélem ez még befért ide.
Nem ismerem személyesen a helyet,csak a térkép alapján okoskodtam.Tehát valahol írtam is,hogy a MAL mellett a vízügy(állam) sem állhatott a helyzet magaslatán.Mivel egy patak van közvetlen közelben és egy völgyben ez a magas tározó(miért is ilyen magas ? 20-30 m-re nem gondoltam...),így a bel és árvízveszély miatt egy ilyen objektumra bizony jobban oda kéne figyelni.Hallom,hogy egy katasztrófaterv is volt,ami 2-300 ezer m3 kiömlésére számított.Miért csak ennyire,ha sokkal több van benne, a sûrûje(vagy háromnegyede)még mindig ott van a kiömlött 7-800 ezren túl ? Valójában(megint csak tipp) a sok esõtõl hígult fel az egész és juttatott ki a feltételezett háromszorosa ?
Nos ez ebben a formában nem igaz, amit írsz. Én sokszor elmentem a tározó alatti úton Devecser felé. Az út egyik oldalán van a tározó pár 10 méter távolságra. Ez füvel benõtt, bokrok fák találhatók a tövében, és a növényzet felkapaszkodott a tározó falának tetejéig. Az út másik oldalán van a vasúti sín és a patak félig szabályozott betonmederben, szintén pár 10 méter távolságra, de ez változó! Tehát a patak semmiképp nem tudta alámosni a tározó falának alsó részét, hiszen az út a két említett dolog között áll! Az, hogy szabadott e volna oda építeni a tározót az jó kérdés,de ezek már több évtizede állnak, nem most döntöttek róla. Tény, hogy szerény becslésem szerint 20-30 méter magasan van a teteje a tározónak. Én a mellette lévõ Ajka-Tósokberéndi focipályán sportolok ami a tározó keleti felétõl kb 100-150 méterre található. Elég impozáns látvány. A csapadék viszont, ahogy említetted nagyon sok mindenrõl tehet. Rengeteg esett ebben az évben és ennek a környéknek a talaja nagyon felázott. A focipályán 3 éve nem állt víz akármekkora csapadékmennyiség esett, most õszre katasztrofálisan átázott a talaja, és bizony a legutóbbi esõzés után állt rajta a víz, amit még soha nem láttam. Ezt csak érzékeltetésképpen írtam. A tározó alján nádas található többeközt ,ami eleve mélyebb részen van. Nagyon sok víz gyûlt benne össze. Ezt legutóbb láttam amikor arra jártam, fel is figyeltem rá. Nem nehéz kikövetkeztetni a dolgokat innen már. Egyszerûen a falak alja ázott rongyá mert vízben állt már régóta. A tetejének soha semmi baja nem volt! Sajnos ekkora csapadékra senki nem számított ebben az évben. Hozzáteszem a környezetvédelmi minisztérium, vagy ahogy hívták az idõk folyamán, átlagban 2 hetente ellenõrizte! Tehát állami szervek. Akkor most ki is a felelõs? Na ezt ezért nehéz megállapítani. Akkor az ellenõrzõ szerveket is felelõsségre lehetne vonni, hogy ezt miért nem látták.
"Kivitelezési hibák" -ezt most cáfolták a hírekben gondolom majd jól az idõjárásra fognak mindent. No comment...
gondolom majd jól az idõjárásra fognak mindent. No comment...
Szerintem ez nem kérdéses.Mi a fenétõl szakadt volna át ? Földrengés volt ? Vagy szabotázs ? Talán a választásokon vesztes jelölt bosszúja ? Gondolom nem az,hogy annyi iszapot vittek bele (nem is tudom persze hogyan rakják bele), hogy túlcsordult tõe.Valójában az egy éve tartó állandósuló esõk biztosan feláztatták a töltést,ami megcsúszott.Kivitelezési hibák is lehettek,esetleg a tövében folyó(!) Torna alámosta.Bár nem jártam ott,de szerintem nem szabadott volna egy patak,egy fõ vasútvonal meg egy közút szomszédságába,egy völgybe ilyet építeni,úgy,hogy sok méterrel a völgy ill. Kolontár felett van a tározó teteje.Ráadásul az egy év alatti kb. 1300 mm esõ nagyon megtölthette a zagytározót.
Szerintetek van köze ennek a mértéktelen sok csapadéknak és az ezáltal felázott talajnak az Ajkai gátszakadáshoz?
Ha ilyen csapadékos marad az õsz és a tél is itt komoly gondok lesznek árvíz szempontjából a folyóinkon tavasszal nem gondoljátok? [esõ] Már így is mindenhol csurig van a talajvíz, szép vízmennyiség van az álló és folyóvizeinkben is, mi lesz itt egy hirtelen tavaszi olvadásnál? 
Igen, tényleg komoly tórendszer jött létre fõleg a májusi esõzések óta, én a vonatból szoktam nézni Fehérvár és Várpalota között jópár helyen hónapok óta nem száradtak ki ezek a "tavak". Mondjuk egy ilyen évben mint az idei, nem is csoda
Itt most 280 cm a Zala vízállása a Kaszaházi-hídnál, ez jóval magasabb a múlt heti maximumnál is. Erõsen árad a folyó továbbra is, több helyen teljesen víz alatt a Zala-rét. Ha tovább esik szerintem a 300-at is átlépheti...
Az éjszakai intenzív áradás után néhány szelvényben már megtörtént a tetõzés,
Gyöngyös/Kõszeg: 451cm
Pinka/Felsõcsatár: 399cm
Répce/Pépcevis: 321cm
Kerka/Bajánsenye: 211cm
Árad még a Mura és a Rába teljes hazai szakasza és a Zala Zalalövõ alatti szakasza (készültségi szint fölött). A somogyi, zalai vízfolyásokon kettõs árhullám lehet, hiszen ezekben az órákban is egy komoly esõzóna éri el a térséget..
Gyöngyös/Kõszeg: 451cm
Pinka/Felsõcsatár: 399cm
Répce/Pépcevis: 321cm
Kerka/Bajánsenye: 211cm
Árad még a Mura és a Rába teljes hazai szakasza és a Zala Zalalövõ alatti szakasza (készültségi szint fölött). A somogyi, zalai vízfolyásokon kettõs árhullám lehet, hiszen ezekben az órákban is egy komoly esõzóna éri el a térséget..
Köszi, nekem is sántítottak a megjelenített LNV adatok, de nem emlékeztem pontosan rájuk. Szerencsére újabb utánpótlás már nem nagyon jön a felsõ szakaszokról.
A kõszegi Gyöngyös LNV biztosan nem igaz (tavaly júniusban is volt 418 cm-es vízállás ott), ennek ellenére a ma 7:30-kor mért 449 cm így is kiemelkedõen magas, délutánra tele lesz a Perint medre is Szombathelyen.
A Pinkán is volt tavaly Felsõcsatárnál 378 cm-es vízszint, jelenleg ott 367 cm-t mutat a vízmérce, de még árad.
A Pinkán is volt tavaly Felsõcsatárnál 378 cm-es vízszint, jelenleg ott 367 cm-t mutat a vízmérce, de még árad.
Ha igazak az OVISz adatai, akkor a nyugat-dunántúli kis folyókon nagy a baj. A Gyöngyös és a Pinka hatalmasra duzzadt, elõbbi Felsõcsatárnál, míg utóbbi Kõszegnél bõven az LNV felett jár..
Árvíz van a Répcén is, és intenzíven emelkedik a Rába vízszintje is.
Árvíz van a Répcén is, és intenzíven emelkedik a Rába vízszintje is.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat