Bioszféra
Nagyon szép berakódás!Te is tehetsz vmi. megelõzést, ha kezdenek összeérni,növekedésre értem, akkor permetezz rovarölõvel,kombinálva erõnlétes,ízfokozó lombtrágyával.Ha meg nehezedni kezd az ág, vastagabb kötözõanyaggal rögzísd a fõágakhoz a szél ellen.


Köszönöm a barackok nevében!
Nagyon bízom benne, hogy a következõ hetekben-hónapokban csak "békés zivatarok" fogják a tiszteletüket tenni a kertünkben. Nem hiányozna egy heves sc-s zivatar orkánnal karöltve.

Hö, ezek már mekkora nagyok!!! Remélem, szép termés lesz valóban! Kívánok nekik békés érést!
Ha a természet is úgy gondolja, akkor idén sok sárgabarackunk lehet: Link
kopp-kopp-kopp
kopp-kopp-kopp
CreamPie...és itt zárjuk is gyorsan le a témát!!!!
Amúgy a spricc a kóla lenne,amit ráöntöttek.Így Amerika ellenes felfogásban is nézhetjük a dolgot:a hülye kokakólát még ez az izé is kihányja...





Amúgy a spricc a kóla lenne,amit ráöntöttek.Így Amerika ellenes felfogásban is nézhetjük a dolgot:a hülye kokakólát még ez az izé is kihányja...
Lehet más is észrevette; mintha a vízet igénylõ fûzfák kezdenék megsínyleni az utóbbi évek szárazságait. Szinte minden, itt a környéken látható fûzfa lassan de biztosan elszárad.
Valami svindli lehet a videóban, a japánokról el is képzelem.Az emberi arcok lemeszelve, meg ez a "tárgy" hasonlít a félbevágott kivire, és nem zöld, hanem rózsaszín.A spriccrõl meg nincs ésszerû magyarázatom.A felvétel pedig élethû...

Tényleg komolyan, ez milyen állat lehet? Még nem láttam ilyet.

Elõször én is Fake-re gondoltam, de olyan valósághûnek tûnik!

Nehéz rá mit mondani, valószínûleg nõstény, de az is lehet, hogy FAKE.
Az "egyik" faj az agárkosbor, a "másik" faj a vitézkosbor (O. militaris), a 3. az szerintem is színváltozat. A negyedikre én csak annyit tudok mondani kapásból hogy bangó.. A "nem tudom mi"
az azt hiszem nyúlhere.
Nagyon szép "fogások"!

Nagyon szép "fogások"!
Ez komló.
A Kaszabubu nemrég belinkelt kúszónövénye pedig valóban borostyán.
A Kaszabubu nemrég belinkelt kúszónövénye pedig valóban borostyán.
Szombati képek, kérem a botanászokat, szakértsék meg õket!
A képek a muraszamenyei dombtetõn készültek, rengeteg virág van a tetõn lévõ réten, köztük többféle orchideának tûnõ!
Ezek szerintem egy fajba tartoznak:
Egyik faj Link Link
Másik faj Link Link Link Link
Harmadik faj Link (bár lehet, ez csak színárnyalatban különbzöik a lilától)
Negyedik faj Link Link
Ezt nem tudom mi Link Link
Ezek csak úgy Link Link
Rengeteg van mindegyikbõl, van amelyik csak most kezd elõbújni, van amelyik nyílik, van amelyik félig, csodás látvány volt!
Ezt látják az orchideák Link Link Link
A képek a muraszamenyei dombtetõn készültek, rengeteg virág van a tetõn lévõ réten, köztük többféle orchideának tûnõ!
Ezek szerintem egy fajba tartoznak:
Egyik faj Link Link
Másik faj Link Link Link Link
Harmadik faj Link (bár lehet, ez csak színárnyalatban különbzöik a lilától)
Negyedik faj Link Link
Ezt nem tudom mi Link Link
Ezek csak úgy Link Link
Rengeteg van mindegyikbõl, van amelyik csak most kezd elõbújni, van amelyik nyílik, van amelyik félig, csodás látvány volt!
Ezt látják az orchideák Link Link Link
Hát igen... a gyógyítás/gyógyszerkutatás eltorzult, komoly profitot termelõ "iparággá vált" Ráth-Végh idézi valamely könyvében, egy középkori holland orvos-céh az elegáns úri öltözködés, lovon járás, tekintélyt keltõ magatartás elõírásai mellett szabályzatában alapelvként leszögezte, hogy a beteget gyógyítani, szenvedéseit enyhíteni kell, de csak annyira hogy érezze, szüksége van az orvosra és minél tovább lehessen kezelni... Nem akarom a gyakorló orvosokat megsérteni (életben maradásomat is lelkiismeretes, önzetlen orvosaimnak köszönhetem akik egy fityinget se fogadtak el tõlem négy éve halott lennék; köszönöm nekik) de némelykor a hippokratészi eskü hipokrita jelleget ölt, eltakarva a gyógyszer-iparral, gyógyászati mûszer/segédeszköz-gyártással összefonódó üzleti megfontolásokat, de tán ide sorolhatom a klinikák, kórházak, rehabilitációs intézmények "hotel-szerû" mûködtetését is. "Sok pénz van bennük" illetve eredményesen lehet forgatni ilyen területeken a PÉNZT, viszont ilyen idõket élünk hogy "el kell tartaniuk magukat" mert az államok többsége egyre kevésbé tudja pénzelni õket
A vadszõlõnek vélt növény levélzete és indái Link
Noli gerlekép vélemény TXH
Az a vezetékszakasz amint ül, a távmérõ szerint 26m távolságra van. A teraszon ülve a cseresznyefa lombjainak résén át megláttam a galambot, gondoltam letelézem, kedves látvány volt ahogy tollászkodott. Az autofókusz ilyenkor is használhatatlan mert az elõtérben kb. 6 m-re lévõ lombozatra élesít Jó reggelt, jó kedvet mindenkinek
Noli gerlekép vélemény TXH


Szóval nagyban folyik a nemzetközi pánikkeltés... A "fertõzésekrõl érkezett jelentés" egyelõre annyit jelent, hogy valakik, akik Mexikóban voltak, most tüsszögnek, de nem sertésinfluenzájuk van - legalábbis pár perce ezt mondta a rádió.
Normál influenzajárványok során évente (egy influenzavírus szezonális tevékenysége alatt, ami 2-3 hónap féltekénként) mintegy 250-500 ezer ember hal meg világszerte.
A malária, mint bolygónk leggyilkosabb betegsége, évente több, mint egymillió halálozásért felelõs. Ez naponta cca 3000 embert jelent! Ráadásnak nem járványként, hanem standard, stalbil pusztítóként teszi. Mégsem rettegünk tõle, sõt, aki maláriás vidékre utazik, igencsak hajlamos elfelejteni a megelõzõ gyógyszer szedését... Ja, hogy ez nem fenyegeti a mérsékelt öv fejlett civilizációit? Aham. Ellentétben az influenzával, ami meg igen...
A világbank meg ad KÖLCSÖNT Mexikónak a védekezésre. A halál haszonlesõi...
Továbbra is azt mondom: lehetõség van egy igazi világjárvány kialakulására, már csak azért is, mert 40 éve nem volt ilyen és "itt az ideje", másrészt azt is mondom, hogy egyelõre nem kellene pánikkal reagálni, elég a józan gondolkodás és az ésszerû viselkedés. A média meg jól kihasznál minden ilyen eseményt, jó címlapokat ad ugyanis, a nem bizonyított eseteket is a sertésinfluenzához tartoznak tüntetni fel kifizetõdõ dolog.
Legyünk kicsit visszafogottabbak szerintem. A WHO elég hiteles cég, akit érdekel a téma, ott olvasson utána, ne a hírlapokban.
Normál influenzajárványok során évente (egy influenzavírus szezonális tevékenysége alatt, ami 2-3 hónap féltekénként) mintegy 250-500 ezer ember hal meg világszerte.
A malária, mint bolygónk leggyilkosabb betegsége, évente több, mint egymillió halálozásért felelõs. Ez naponta cca 3000 embert jelent! Ráadásnak nem járványként, hanem standard, stalbil pusztítóként teszi. Mégsem rettegünk tõle, sõt, aki maláriás vidékre utazik, igencsak hajlamos elfelejteni a megelõzõ gyógyszer szedését... Ja, hogy ez nem fenyegeti a mérsékelt öv fejlett civilizációit? Aham. Ellentétben az influenzával, ami meg igen...
A világbank meg ad KÖLCSÖNT Mexikónak a védekezésre. A halál haszonlesõi...
Továbbra is azt mondom: lehetõség van egy igazi világjárvány kialakulására, már csak azért is, mert 40 éve nem volt ilyen és "itt az ideje", másrészt azt is mondom, hogy egyelõre nem kellene pánikkal reagálni, elég a józan gondolkodás és az ésszerû viselkedés. A média meg jól kihasznál minden ilyen eseményt, jó címlapokat ad ugyanis, a nem bizonyított eseteket is a sertésinfluenzához tartoznak tüntetni fel kifizetõdõ dolog.
Legyünk kicsit visszafogottabbak szerintem. A WHO elég hiteles cég, akit érdekel a téma, ott olvasson utána, ne a hírlapokban.
Közben az USA-ban egészségügyi vészhelyzetet hírdettek ki, valamint Franciaországból és Spanyolországból is fertõzésekrõl érkezett jelentés.
Az immunrendszer majd megtalálja a hathatós választ.Nekem sincs jobb válaszom, majd meglássuk,szerintem el fog halni..ott arra ahol létrejött.

Ok! olvasom a hsz.-eket. Esetlegesen elnézést, hogy a bio-lógiába és nem a -szférába tévelyedtem emme fórum alatt.Jó olvasni a megjegyzéseket, csak a modi ne nehezteljen.

Így van. A tüdõgyuszi vitte el a betegek nagy részét, illetve a H1N1 törzsre jellemzõ még az, hogy olyan extra erõs immunválaszt váltanak ki, hogy ebbe pusztulhat bele a beteg. Az van, hogy az immunsejtek igyekeznek a fertõzés helyére (ált. légutak, tüdõ), s ott nekiállnak irtani. MIvel vírusról van szó, az irtás a gazdasejttel együtt történik, vagyis a test saját sejtjeit öli meg a saját immunrendszer. Pont emiatt is volt a spanyolnátha is elsõsorban az erõs, egészséges fiatalemberek halálos betegsége, mivel az alapban gyenge immunrendszert nem tudja extra reakciókra késztetni...
A mostani vírus is ilyen típusú, vagyis még ha nincs is t.gyula bacifertõzés, akkor is kinyírhatja az embert tüdõn át, mivel a sejtek megölésével ellehetetleníti a légzést... Kb. mint a tüdõpestis. Igazából tehát az orvosság lehet akár az immunválasz gyengítése is, ezzel persze a felülfertõzésnek adunk esélyt. De majd elválik, hogy mit találnak ki.
A mostani vírus is ilyen típusú, vagyis még ha nincs is t.gyula bacifertõzés, akkor is kinyírhatja az embert tüdõn át, mivel a sejtek megölésével ellehetetleníti a légzést... Kb. mint a tüdõpestis. Igazából tehát az orvosság lehet akár az immunválasz gyengítése is, ezzel persze a felülfertõzésnek adunk esélyt. De majd elválik, hogy mit találnak ki.
Betojva = tartottak tõle hogy elõbb tör ki gyorsan terjedõ halálos tömegjárvány mielõtt hatásos ellenszert találnak rá
Ez tökéletesen igaz, sok embert vitt el akkoriban hideg égöveken is. Az volt a legnagyobb baj hogy hamar "átment" tüdõgyulladásba amit akkoriban még nem tudtak gyógyítani, a penicillint meg csak 1928-ban fedezték fel és a negyvenes évektõl kezdték embereken alkalmazni. Ezért is voltak "betojva" amikor a SARS fellépett.
Ez a retek "flu" pedig fõleg a locspocsos átmeneti idõket kedveli ami nem igazán trópus (kedvelte EDDIG leginkább; persze a vírusnak is van "életösztöne" ész nélkül szaporodik és folyvást alkalmazkodik hogy a faj ne haljon ki. Fura ez a fajfenntartási ösztön, alig pár száz/tíz/ezer molekulás trutyi is élni akar? Inkább olyan mint a rozsda, ha alkalmas helyet talál, megjelenik. Ha életre kelt, akkor már életben is akar maradni és mindig marad pármillió amelyik "génhibás" mutánsként alkalmazkodik és lappangva vár amíg el tud szaporodni. Távoli analógia, a körülmények összejátszása révén történõ életrekelésrõl eszembe jut Stanislaw Lem "Magafia Majmász" novellája. A történetben életre kel véletlen külsõ impulzus folytán egy élõlényekkel benépesített kozmikus világokat álmodó gondolkodó áramkör, amíg egy újabb lökéstõl szét nem hullik. Nem közeli hasonlat, de valamennyire tán ráillik annyiban hogy külsõ körülmények olyan dolgot is életre hívhatnak vagy elpusztíthatnak, amire nem is gondolunk)
Ez a retek "flu" pedig fõleg a locspocsos átmeneti idõket kedveli ami nem igazán trópus (kedvelte EDDIG leginkább; persze a vírusnak is van "életösztöne" ész nélkül szaporodik és folyvást alkalmazkodik hogy a faj ne haljon ki. Fura ez a fajfenntartási ösztön, alig pár száz/tíz/ezer molekulás trutyi is élni akar? Inkább olyan mint a rozsda, ha alkalmas helyet talál, megjelenik. Ha életre kelt, akkor már életben is akar maradni és mindig marad pármillió amelyik "génhibás" mutánsként alkalmazkodik és lappangva vár amíg el tud szaporodni. Távoli analógia, a körülmények összejátszása révén történõ életrekelésrõl eszembe jut Stanislaw Lem "Magafia Majmász" novellája. A történetben életre kel véletlen külsõ impulzus folytán egy élõlényekkel benépesített kozmikus világokat álmodó gondolkodó áramkör, amíg egy újabb lökéstõl szét nem hullik. Nem közeli hasonlat, de valamennyire tán ráillik annyiban hogy külsõ körülmények olyan dolgot is életre hívhatnak vagy elpusztíthatnak, amire nem is gondolunk)
Ok! Nekem annyi-ennyi, sziasztok, a héten meló, szombaton is.(a fõnök szerint szombat az szombat, tehát= nyitvatartás)
Azért várom azt a szerdai esõt,itt is!

Azért várom azt a szerdai esõt,itt is!

A spanyolnáthának nem sok köze van a spanyolokhoz... hülye elnevezés csak, ami rajtragadt... Az európai járvány a spanyoloknál aratott elõször, így lett ez a neve. A világ északi vidékein is jelentõs pusztítást végzett (Kanada, Alaszka), teljes településeket irtott ki. Szóval egyáltalán nem köthetõ a meleg vidékekhez...Ráadásul hûvös idõben hatékonyabban is terjed az influenza a levegõben, meg még van egy rakás oka, ami miatt a téli idõszak kedvezõbb a járványnak.
Hát a hõmérsékletre mégis csak vissza lehet következtetni.Spanyol nátha,Hongongi-távol keleti fertõzések. Mind a 10-35 fokot kedvelik, meg a disznós-csirkés-jászolban alvókat.
Miért nem tör ki járvány,mondjuk Izlandon, Norvégiában, vagy Chilében? Más az atmoszféra, meg az emberi mentalitás.(meg nem kell vigyázni az állatra,mert nem lopják el).
Miért nem tör ki járvány,mondjuk Izlandon, Norvégiában, vagy Chilében? Más az atmoszféra, meg az emberi mentalitás.(meg nem kell vigyázni az állatra,mert nem lopják el).

Bizony, vannak! Még az sem kell, hogy egy ágyban aludj egy malaccal, elég ha egész életetekben pár méteren belül vagytok. De sok szegény vidéken annyira nagy érték a háziállat, hogy bizony mellette is alszik a gazda. Így adott a lehetõség a kórokozóknak, hogy egyik alanyról a másikra vándoroljanak. Amikor egy emberi influenzavírus jelen van az adott alany szervezetében, s ilyenkor jut belé a másik élõlény vírusa, akkor van lehetõség olyan "génkicserélõdésre", aminek kapcsán kombinálódhat a két vírus és kialakulhat belõle az a faj, ami már új tulajdonságokkal bír, így nincs rá felkészülve az immunrendszer sem. Az influenzát nem lehet "megenni", ráadásnak az influenzavírusok tudtommal erõsen hõérzékenyek (41 foknál leáll az RNS szintézise bennük, vagyis nem tudnak szaporodni). Épp emiatt is fura a jelen törzs, mivel ugye meleg égövi járványról van szó...
Az influenzának sok törzse van, ebbõl kevés csak az emberi, s azon belül is kevés a veszélyes. Veszélyesnek az számít, ami gyorsan terjed, és jelentõs halálozást okoz. Nálunk, ha belehal valaki az influenzába, az sosem a vírusba, hanem az azt követõ bakteriális felülfertõzésbe hal bee (pl. tüdõgyulladás) így maga a vírus csak legyengíti a szervezetet kellõen a bacik befogadásához... Ha maga a vírus válik halálossá, azzal van a gond.
Az influenzának sok törzse van, ebbõl kevés csak az emberi, s azon belül is kevés a veszélyes. Veszélyesnek az számít, ami gyorsan terjed, és jelentõs halálozást okoz. Nálunk, ha belehal valaki az influenzába, az sosem a vírusba, hanem az azt követõ bakteriális felülfertõzésbe hal bee (pl. tüdõgyulladás) így maga a vírus csak legyengíti a szervezetet kellõen a bacik befogadásához... Ha maga a vírus válik halálossá, azzal van a gond.
Laikus válaszom,nem tudok annyira ebbe a vírus-mizériába belemélyedni.
Nem értem én is az "együttélés" dolgot.Vannak emberek akik egy fedél alatt alszanak,vannak az állatokkal?(lehetnek.) és akkor cseppfertõzés is elég a továbbfertõzéshez?Nem hiszem.
Én csak az állatok húsának elfogyasztására utaltam, hõkezeléssel ki lehet védeni egyes fertõzéseket...Na ennyi, nem tudom tovább.
Köszz a hsz.-eket,
Nem értem én is az "együttélés" dolgot.Vannak emberek akik egy fedél alatt alszanak,vannak az állatokkal?(lehetnek.) és akkor cseppfertõzés is elég a továbbfertõzéshez?Nem hiszem.
Én csak az állatok húsának elfogyasztására utaltam, hõkezeléssel ki lehet védeni egyes fertõzéseket...Na ennyi, nem tudom tovább.
Köszz a hsz.-eket,

Na igen, de ha már kialakult az embert fertõzni képes változat, akkor nem néz bankszámlakivonatot... Enni meg nem feltétel a forrásállatot influenza esetében, elég együtt élni vele. Na én maximum paradicsom-influenzát kaphatnék :-))
A légkör nem foglalkozik a vírusokkal, annyi szent.
Ami érdekes lehet: trópuson alakult ki a vírus (az eddigi influenza nem bírja a nagy meleget) és erõs, fiatal szervezeteket gyûrt maga alá.
Legutóbb 1968-ban volt veszélyes influenza világjárvány, ami a hongkongi influenza volt, az azóta eltelt jó 40 évben nem... Rengeteg idõ volt hát a vírusok változására.
Viszont, amit nem értek: hogy a fenében tudják már MOST európai kürházak megállapítani, hogy egy adott gyanús eset sertésinfluenzás, vagy nem? Ha van kész genetikai térkép, amit átküldött a WHO a világnak, akkor is kell egy idõ, míg egy adott mintából meg lehet állapítani az azonos vagy különbözõ voltát. A vírus meg nem baci, amit lehet táptalajon tenyészteni, mivel csak élõ sejtben képes mûködni.
A másik, hogy a vírustörzs önmagát semmisíti meg, ha túl nagy halálozási rátával "dolgozik", mivel a megritkított népességben nem tud hatékonyan terjedni...
Helyesbítek, elég a vírusfelszíni fehérjéket vizsgálni, amelyek kimondottan arra a törzsre jellemzõek.
A légkör nem foglalkozik a vírusokkal, annyi szent.
Ami érdekes lehet: trópuson alakult ki a vírus (az eddigi influenza nem bírja a nagy meleget) és erõs, fiatal szervezeteket gyûrt maga alá.
Legutóbb 1968-ban volt veszélyes influenza világjárvány, ami a hongkongi influenza volt, az azóta eltelt jó 40 évben nem... Rengeteg idõ volt hát a vírusok változására.
Viszont, amit nem értek: hogy a fenében tudják már MOST európai kürházak megállapítani, hogy egy adott gyanús eset sertésinfluenzás, vagy nem? Ha van kész genetikai térkép, amit átküldött a WHO a világnak, akkor is kell egy idõ, míg egy adott mintából meg lehet állapítani az azonos vagy különbözõ voltát. A vírus meg nem baci, amit lehet táptalajon tenyészteni, mivel csak élõ sejtben képes mûködni.
A másik, hogy a vírustörzs önmagát semmisíti meg, ha túl nagy halálozási rátával "dolgozik", mivel a megritkított népességben nem tud hatékonyan terjedni...
Helyesbítek, elég a vírusfelszíni fehérjéket vizsgálni, amelyek kimondottan arra a törzsre jellemzõek.
Ez nem valami hatékony ötlet, mivel pl. a nõknél peteéréskor is felmegy a testhõmérséklet...