Meteorológiai esélylatolgatások

Igaz,klasszikus zónázás nem látszik egyenlõre,de az a blokk sem,amire itt jó néhányan várunk!
Jó sok ciklon lesz fönt északon,ha szerencsénk lesz,csurran cseppen egy kis hideg majd hozzánk is,már ha lesz honnan!
Megint nem túl jó helyen gyûlnek a hideg légtömegek!
Viszont azért ez jó eséllyel "beérhet" decemberre,és akkor már igazi téli idõ is jöhet!

Szerintem is a kulcs szó itt a "többlépcsõs" Elõfordulhat persze (volt rá precedens) hogy a tartós zonalitás szinte egycsapásra tartós blokkba fordult (pl. 1990 november legvégén), de a gyakoribb talán mégis az, hogy a makrováltás körül egy darabig még ingadozik az áramlási kép zonalitás és meridionalitás között.
Személyes véleményem az, hogy nagy meglepetés volna a tartós zonalitás visszatérése belátható idõn belül. Ennek valószínûségét elenyészõnek gondolom. Inkább két hullámú hidegleszakadást tudok elképzelni, amit a GFS ûridõben többször mutatott már. A két hullám között természetesen zonális-félblokk visszarendezõdés látszik.
Persze még megvalósulás esetén is kérdés, hogy másodjára mennyi hideglevegõ szakad le, és hova. Tapasztalat szerint ilyen esetben a második blokk-epizód tartósabb, ezért akkor nagyobb az esély téli idõ kialakulására, mint most hétvégén. De hát ez sem istenbizony...
Amit kicsit aggasztónak találok, az a fejlettebb hidegdepó hiánya Európa környékén. Az északkeleti peremek -10, -15 fokos T850-je bakfitty: ebbõl csak rettenetes szerencsével lehet nálunk igazi havas, hideg tél. De természetesen a következõ 1-2 héten ez is változhat.

Most néztem a friss NAO-t - erõsen szór minden irányba, ami akár azt is jelentHETI, hogy a makrováltás tartós lesz, illetve, hogy egy többlépcsõs folyamattal LEHET dolgunk, melybe bõven beleférnek 2-3 napos átmeneti visszarendezõdések, amolyan hibrid, vagy félzonalitás felé, ám - ahogy ma reggel a társalgóban is megemlítettem, apró lépésekkel, ám összességében szombattól immár határozottan a TÉL irányába haladunk majd, ez a legvalószínûbbg forgatókönyv Egyébként a reykjavíki nyomásfáklya lefelé szór, a londoni viszont inkább felfelé, ez nálam elsõ pillantásra félblockingot, északnyugati irányítást sugall, mérsékelten hideg, az évszaknak nagyjából megfelelõ idõvel a hónap vége felé közeledvén, avagy netán rosszul látom?

A korábbiakhoz képest pár ezer kilométerrel keletebbre tolódott az alacsony nyomású ciklonközéppontok területe.
Én egy klasszikus viharciklont, mely hazánkat is eléri azért továbbra is hiányolok. Már rég volt ilyen klasszikus.

Olyanokra gondolok mint pl. 2007-ben Kiryll ( január 18. ), Oli (január 29. ), Ferenc ( február 1. ), 2008-ban Emma ( március 1. ), 2009-ben Quinteen ( február 9. ), 2010-ben Cynthia ( február 26. ), 2011-ben Joachim ( december 16. ), 2012-ben Andrea ( január 6. ), 2013-ban Xavér ciklon ( december 6. )stb.....

Szép idõszakok voltak, jó volt, rég volt

Azért kicsit erõs ez a "visszarendezõdés lesz". Most néztem a GFS-t és az ECMWF-et a jövõ hétre, és még csak õk se értenek egyet, sõt modellen belül futások között is nagy a vitatkozás , szóval erõs nekem ez a kijelentõ mód.
Egy-egy ilyen nagy változás esetén sokkal nagyobb a bizonytalanság az azt követõ idõkre, mint ha nem lenne kilátásban ilyen makrováltozás. Így hát azt javaslom Neked is: várjunk még azzal, hogy mi várható a szombati események után. Azért ez európai szinten nem mindennapi változás: Link

A hideg betörés után igen gyors lesz a visszarendezõdés,már ha ezt hideg betörésnek lehet nevezni!
Elég nudlinak néz ki az egész,de lesz jó sok esõ!
No sebaj,majd december második felétõl jöhet az igazi tél!
Azért azon meglepõdnék,ha a szinte az egész évre jellemzõ bika block beadná a kulcsot így az év végére,bár nagyon nem lehetetlen,amiket produkál az idõjárás mostanában!

Valóban, Katalin elõtt 2-3 nappal összeállhat a váltás, azaz egy néhány napos télies beköszönés. Aztán kisebb visszarendezõdés (egy-két újabb Izland-környéki ciklonnal) után Mikulás környékére (plusz-mínusz 2-3 nap) jöhet következõ télies beköszönés.
Ami a legfontosabb: Link
A hûtõszekrény-effektus korán beindul, ez fontos lehet.

Szeretem ezeket a felállásokat: Link mert valahogy ránézésre kódolva van beléjük, hogy ez a fajta makrokép fel fog billenni, borulni fog. Ráadásul az is sejthetõ, hogy nekünk jó irányba, mert messze nyugaton ott figyel egy erõsödõ anticiklon az óceánon. Érdekesség, hogy a magassági áramlások is szintén a zonális jegyeket hordozzák 100 óra múlva: Link . Aztán billen a kép, kialakulnak a hullámok:
Link Link és itt az elsõ tél-támadás!! Ahogy betör a hideg sok csapadékkal (nyilván még esõvel, hegyekben havas esõvel, hóval), fölénk telepedik egy "bizonytalan stabilitású" áramlási rendszer, levegõ, ami bármikor, bárhol, bármilyen meglepetést tartogathat. Ezeket nem kell (nem is lehet) most elõre látni, hiszen egy síkvidéki összeáramlásos havazást, vagy egy kiadós hózáporos idõt nem egy hét (150 óra) távlatából fogunk meglátni, hanem 1-2 nappal elõtte.
Tehát készül az elsõ támadás, ilyen jó esélyünk izgalmas (téli) idõre régen volt, úgyhogy várjuk szeretettel
Ugyan nem több hetes acélos téli periódus érkezik: Link (a várva-várt blokk AC után esik is vissza a légnyomás), de annak nem is novemberben van ideje. Ráadásul a helyi hatások tudnak csiszolni az enyhe helyzeteken is... lefelé (:

Ez már nem az óvatoskodás ideje, ideje viszont az örömteli várakozásnak: az egyesek által a tél végéig vizionált zonalitás néhány nap múlva bekrepál, alulról szagolja majd a blockingot, eltûnik, mintha sose lett volna, néhány hónap múlva epizódszerepének emléke is elenyészik - és a jövõ hét végére megérkezik Tél tábornok, hogy pontosan hogyan, mikor, mivel jön, azt még homály fedi. De jön, feltartóztathatatlanul.

Az ECMWF friss, ropogós 15 napos EPS meteogramja Budapestre, Tmin, Tmax:

Link

(Még persze nagyon zárójeles, de a determinisztikus hétfõre virradóra síkvidéki hótakaróval számol a Dél-Dunántúlra.)

Mint púpos a préss alatt?

Egyébként ez a lehetséges 19-ére várható helyzetkép is érdekes Link mi szerint Északkelet-Európába belógó nagy kiterjedésû, magasnyomású szibériai anticiklon vs. Skandináv alacsony nyomású teknõ.

A 850hPa-os hõmérséklet természetesen csalóka, hisz a hideg Ac. alatt a fagyos légtömeg dómszerû kiterjedésû azaz alacsonyabb magasságokban(1550m alatt) vagy felszín közelében hidegebb is lehet alatta.
Én nem tartom túl erõsnek a ciklon/ok melegfronti karját/karjait. Ahogyan 168 órán túl ûridõbe mászva mutatja (az aktuális futás) hamar hátrébb seperné a hideget.

Nos akár hogy is legyen, ebbõl a csatából "úgyis" hó lesz, a -5 - (-10)-re felcsúszó enyhe légtömegek miatt arra fele.
S ha ne talán tán a tendencia még meredekebben, s hamarabb váltana 20-dika körül megálló atlanti ciklon tevékenységbe, nem lehet kizárni az északkeleti magasnyomás elõretörését Európa belsõbb területei felé. Persze ez csak magam részérõl fikció!

Mindenesetre végre valami reménysugár. Már kezdtem beszürkülni ebbe az unalmas idõbe.

Egyrészt az egy 24 órával korábban készült elõrejelzés, és két rezsim között billegõ idõjárási helyzetben, amilyen a mostani, ez is sokat számíthat, másrészt az egyik egy 15. napra vonatkozó valószínûségi elõrejelzés, a másik pedig egy 11. és 17. (majd a 3. heti a 18. és 24.) nap közötti idõszakra szóló anomália-elõrejelzés, amelyek ráadásul különbözõ bemeneti adatokkal és eljárással készülnek.

Csak van itt egy bökkenõ: a friss ECM 3 hetes anomália elõrejelzése folyamatosan tartja az itt a piros, hol a piros tendenciát Mikulasig. Na mármost az ECM általad említett 15 naposa es a 3 hetes közt elég nagy ellentmondás látszik. Ezt minek tulajdonítod? Nagyobb idõtáv, vagy a 15 napos netán frissebb adatokból táplálkozna?

Így van, az ECMWF legfrissebb 15 napos budapesti EPS meteogramján a Tmax mediánja már 22-én eléri az átlagot és ott is ragad, a Tmin mediánja pedig 27-én éri el azt. Alakul ez...

Lehet, hogy nem is kell olyan sokáig várni, hiszen immár november 20-a után bekövetkezhet egy makrovaltas, az áramlási kép fokozatosan meridionalis jelleget ölthet es a több központú ciklonrendszer hátoldalara kerulven bizony alkalmasint 4-500 méter felett beindulna a természetes hoagyuzas, hogy ez síkvidéken mire lenne elég, egyelõre talány, ám Balinak könnyen igaza lehet, hogy meg novemberben (talán meg Katalin elott egy-két nappal)
akar síkvidéken is megjelenhetnek az elsõ hopelyhek, ha a fejlõdés tenyleg ebbe az irányba megy

Így van ez egy klasszikus délkelere tolódó áramlási tengelyû cikloncsalád.
Azaz, Katalin környékén (kicsivel utána) érik a váltás, amelynek kulcsa majd a skandináv térség lehet.

A zonális vezetöáramlás délre tolódása legalább azért már tetten érhetö. Elöször messze északon helyezkedett ez el, a kontinens középsö részén erös anticiklonális hatással, majd lassan-lassan fokzatosan délebbre csúszik a jet, s a rajta kialakuló, gyors mozgású teknök pedig igy egyre délebbre hatolnak le, ezáltál már Közép-Európában is átmeneti lehüléseket okozva elösorban a magasban (lásd pl. köv.hétvégén).
A teknök ezután majd tovább mélyülhetnek, még erösebb átmeneti lehülést okozva a magasban, majd ebböl a helyzetböl már nem lenne nehéz valamikor (nov.végen/dec. elején?) a meridionális szakaszba billenni...

Dehogy közeleg Bali! Viszont nem mondok semmit, mert nyafogásnak titulálják. Mindenesetre nekem már nincs is bajom ezzel a helyzettel, élvezem a jó idõt.

Közeleg a szezon, jövök én is. A lényeg: vastagodó hidegmag alakulgat északon melynél egyre több futásnál jelez kettéválást, melynek keleti felének leszakadása hozzánk is meghozhatja az elsõ télifelvonást

Sajnos csak 168 óra, az Ecmwf-en határozottabb, míg a Gfs-en szelídebb formát öltõ egy ún. fél-zonális vagy fél-blocking szituáció következhet be. Link Gfs-en 300hPa-l: Link

Ha ezt a rövid epizódot is kiveszi, akkor maradunk a zonális fázisban végig. Talán a hónap második felében némivel nagyobb eséllyel egy számottevõen erõsebb blocking-hoz.
Meglássuk.

Ennek a kimenetnek meg semmi köze nincs ahhoz, amit anno linkeltem. Azóta egyértelmûen vonalzós zonalitásra váltott a kép. Így ez sokkal kellemesebb idõt is jelent(het) egy darabig, vannak ûridõben olyan futások amik megpendítik a blocking-ba fordulást, de (egyelõre) amíg a szem ellát komolyabb hideg depó nem kerül Európa közelébe.

A helyzet igen képlékeny, például a friss ECM-futás vége felé máris megjelenik a lehetõség, hogy a zonalitás legalább félblockingba váltson. Viszont a friss ECM európai anomália térképeket végigpörgetve november kora téli idõjárás szempontjából akár felejtõs is lehet, számokban kifejezve 15-ig 90%, 20-ig is még jó 60-70%-ra látom egy (kora) télmentes folytatás esélyét, 20-a után ez persze most még egyértelmûen fej vagy írás, akármennyire kitartóan is mutatja a pozitív T anomáliát a JELENLEGI bemenõ adatok fényében. Link

Azért a korrektség jegyében tegyük hozzá, hogy a link 2 nap alatt igen sokat változhatott.
Változott is, most már jóval erõsebben zonális képet mutat, mint 2 napja, de akkor sem volt rajta blocking semmilyen formában.

Ennek bizony semmi köze a MASZFEJ-hez. Északon gyorsan vonuló ciklonok, délen AC, azaz klasszikus zonalitas, súroló frontokkal, ameddig a szem ellát. Hogy ez mikor fordul át felblockingba, illetve blockingba, egyelõre nincs napirenden. Jelen állás szerint nem lepne meg, ha akar 2 het is rámenne erre az alapfelállásra, ám hogy ezután egy kopogó Katalinnak szurkoljak, abban egyáltalán nem vagyok biztos, errõl könnyû szívvel lemondok egy épkézláb december fejeben, mégha az idõjárás fittyet is hány az efféle képzeletbeli csereüzletekre

Hát nem tudom, nekem ez eléggé standard felállásnak néz ki.
Az OK, hogy rajtunk AC ül, de ott a csigagyár is, az azori AC is, közben északon folyik a zonális próbálkozás.

Nekem a maszfej az, amikor a jet akkora hurkot vet, hogy szinte visszafelé áramlik

Makroszinoptikus fejreállás.

Mit jelent a maszfej ?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#292135 - 2015-11-04 09:05:50)

Teljes MAszFEJ van. Szinte mindegy hány napra elõre linkelem: Link Európa nagy részét AC fedi, de felette nincs északi-zonalitás, illetve 1-1 fellángolása van csak, mert északon is az AC-ok vannak túlsúlyban az a néhány gyenge ciklon szinte egy helyben pörög az AC-k szorításában, így a hideg sem gyûlik északon. Megáll az élet az egész komplett kontinensen szinte idõjárás ügyileg. Mi lesz ebbõl a kiút?

Mindenesetre 96-120 óra múlva közelebb kerülünk az igazsághoz, mert ha hazánk felé nem is, de Észak - Skandináviába mindenképp jut egy adag hideg, majd onnan a Kelet - Európai síkságra. (Kimentett, kiragadott kép: Link Link A két dudás most összecseng.
A gondolat menetük, késõbb eltér a csárdában(Európában), hogy hogyan tovább 120 óra fölött, még kitudja.
Elképzelések, azért vannak.
...mint ahogyan fejtegettem, nekem is.
De nem ugy mint fogalmazol "sarki légtömegeket november második dekádjában, talán még valamivel elõbb is." "el tudok képzelni"

Nos a korábban linkelt példám, ha neked nem is valószínûség, akkor lehetõség. Én November elsõ dekádjára teszem voksomat nagyjából November 10 körül( +-1-3nap)
Még November idusa(15.) elõtt kialakuló lehetséges blocking helyzettel. Aztán, hogy ez mennyire lesz jelentõs avagy számottevõen fagyos, északról, azt mindenki döntse el saját íze, ízlése szerint. - a maga kritériumai alapján.

Amit meg az OMSZ középtávú hõanomália-térképei adnak, az tûnik most -jelenleg- a legvaloszinübb hosszútávú forgatókönyvnek.

Egyelõre csak érdekesség, azonban mind az operatív, mind a kontroll futás november 10-e elott mélyrepülésbe kezd (GFS szombat, október 31. 00 UTC). Ez kimondottan az általam korábban felvázolt forgatókönyv beteljesülése lenne (AC középpont nyugatra kihátrál), hozzánk pedig északkelet felõl érkezne a sarkvidéki hideg. Ugyanakkor az ECM és a GEM inkább az északi zonalitas mellett teszi le a voksát, ami bizony akar november 2. harmadába is átnyúló ködös, párás idõt eredményezne nálunk. Érdemes lesz figyelni, ahogy közelebb kerülünk az idõben, hogy a GFS jövõképet a további futások megerõsítik-e, vagy más irányba megy a makroszinoptikai helyzet fejlõdése.

Teljesen igaz: az Oroszország európai területét elárasztó, ott felgyülemlõ hideg levegõ az esetek többségében nem az Uralon túlról, hanem észak-északnyugatról, a grönland-svalbardi térségbõl származik. Az ott mutatkozó, és Északkelet-Európa irányába elmozduló hidegtömeg engem is reménnyel tölt el, de persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy hosszú és rögös az út, míg ez a hideg légtömeg adott esetben eljut térségünkbe. Amit az általad mutatott térkép mutat, az csupán lehetõség, nem valószínûség.
Az északi zonalitást és a megfelelõ helyen történõ hidegfelhalmozódást együtt érdemes figyelemmel kísérni. Északi zonalitás nélkül nincs hidegleszakadás! Ritkán elõfordul, hogy a hideg látszólag megelõzõ zonalitás nélkül, rögtön északkeleti, keleti áramlással érkezik hozzánk a Kelet-Európai-síkságról. De ha figyelmesen megvizsgáljuk az ilyen szituációkhoz tartozó szinoptikai térképeket, szinte mindig megtaláljuk azokon a múlékony északi zonalitást, ami után leszakadt a hideg az orosz síkságra.
Tehát: ha a következõ hetekben típusos északi zonalitás fejlõdik ki, amellett a fagyos levegõ sem hiányzik majd északról, északkeletrõl, úgy joggal bízhatunk térségünket is érintõ hidegleszakadásban. A mostani térképek alapján könnyen el tudok képzelni jelentõsebb blocking-helyzetet, dél felé törõ száraz, hideg sarki légtömegeket november második dekádjában, talán még valamivel elõbb is. De persze, szerencsétlen esetben fordulhatnak másfelé is a folyamatok. Az óceánra szakadó hideg, élénk izlandi ciklontevékenység esetén tartós elõoldali enyheséget is kaphatunk, de az sem lehetetlen, hogy a zonális áramlási jelleg, Dél és Közép-Európa felett magasnyomással, esetleg a vártnál tovább fennmarad.Az OMSZ középtávú hõanomália-térképeit elnézve a következõ néhány hétben leginkább egy magasnyomású, hidegbeszivárgásos változat tûnik valószínûnek.

"ez csak epizód-szerûen jelentkezik, és utána hamarosan újból feláll a blocking, és leszakad a hideg (valahova) Én most inkább ez utóbbira tippelnék, de ez igazán csak találgatás."

Egyet értek veled. Nem gondolom én sem, hogy tartós lehet a jelenlegi felállás.

Persze ez csak vélemény.

Mostanság az archívumot is lapozgatom, s ráakadtam egy 83-as helyzetre ami egy kicsit is "hasonlít" a jelenlegi helyzetképhez. Íme: Link A jelenlegi várható: Link
Három kulcsfontosságú területet vettem figyelembe: Grönland, Közép - Európai magasnyomás és a Barents - tenger felett lévõ nagy kiterjedésû alacsony nyomású területet. 850hPa-on Grönland északi, északkeleti részein felgyülemlõ hideg maggal.

Végül a november elsõ fele természetesen északi zonalitással telt, aztán a Nov.3.-án mutatkozó hajlam 12-ére ebbe torkollott. Link Link


Nem mondom, hogy ez lesz. Vagy ez a várható forgatókönyv mint 83. Mindenesetre hajlam mutatkozik a magasnyomású híd kiépülésére Norvég - és a Grönlandi - tengeren.
Lehetséges, hogy csak Észak - Európai hideg elárasztásra futja majd, s marad a jelenlegi verzió.

Mindenesetre szólni szerettem volna ( csendes olvasó fórumozóként ) nem árt oda figyelni a jelenlegi helyzetre Észak - Európában. A Gfs is pedzi a magasnyomás erõlködését. Ha most nem, s maradunk az általad leírt északi zonalitásnál kedves Thermometer, akkor 10-e körül értelemszerûen blockingnak kéne/kellene következnie. "Elvileg."

Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de nekem örömöt csal a számra a Gfs,Ecmwf-en "csak" 120 órára lévõ Grönlandi - tengerre rácsúszó Link -15 - (-20)as hideg légtömeg.

Szerintem a modellek kissé alá becsülik a markáns hideg légtömeg irányát s a kezdetleges magasnyomás létrejöttét.

Ha most nem, mert teszem fel erölködik akkor legközelebb. Nem árt odafigyelni arra a területre, hisz az általad leírt: "Idén elég korán és tartósan berendezkedett a hideg az európai Oroszország északi felén, ez a tény némi figyelmet érdemel." a hideg java onnan származik (Grönlandi-tenger).

Nem viselkedhetünk úgy, mintha valamilyen bulvárlap késõ õszi körkérdésére válaszolnánk: "ön szerint milyen lesz az idei tél?" Akinek ilyesmire van igénye, az a Blikk-et olvassa, ne a Metnet fórumait...
Szóval, az óvatosság indokolt és üdvözlendõ.
Ennek elõre bocsájtásával természetesen elmondhatom a véleményemet: a jelenlegi anticiklonális helyzetbõl csak és kizárólag (északi) zonalitással lehet "kijönni" -ahogy a modellek "ûrtávban" mutatják is. Ez légkörfizikai törvényszerûség.
A kérdés nem ez, hanem, hogy a zonalitás mennyi ideig tart majd, és utána mikor vált újra blokkba a cirkuláció. Ez az, amit nem tudhatunk. Sok tényezõ befolyásolhatja ezt, melyek közül kiemelendõ a nyugati áramlási szalag sebessége, amit viszont hemiszférikus léptékû paraméterek (nyomásgradiens) határoz meg. Továbbá a minket elsõsorban érintõ ural-kelet-európai hidegdepó fejlettsége. Idén elég korán és tartósan berendezkedett a hideg az európai Oroszország északi felén, ez a tény némi figyelmet érdemel. De persze ez sem garancia nálunk az "igazi" télre, hiszen láttunk már ilyen depókat pár nap alatt felszámolódni.
"Történelmi" példák sora van arra, hogy a november elején felállt északi zonalitás-közép-európai AC kombináció több hétig fennmaradhat. De az sem elképzelhetetlen, hogy ez csak epizód-szerûen jelentkezik, és utána hamarosan újból feláll a blocking, és leszakad a hideg (valahova) Én most inkább ez utóbbira tippelnék, de ez igazán csak találgatás.
A DAI (és az eddigi cirkulációs jelleg) alapján egy szaftosan, átlagnál több fokkal enyhébb december (télelõ) idén meglepetés volna. Amolyan "tizenkettõ-egytucat" idõjárást tudok elképzelni a következõ hetekre.

Az elsõ verziódat az ECM és a GEM támogatja, vagyis valamennyi hasonlóság van benne. A szûnni nem akaró AC lassan, de biztosan utat engedne a hidegebb levegõnek. Link Link
A második verziót a GFS preferálja. AC, AC ameddig a szem ellát... Link
Ami viszont a belátható idõtávot illeti, egy-másfél hétig legalább vendégünk lesz a magasnyomás, késõbbiekben kisebb kiszáradással és csökkenõ ködhajlammal. Ha meg a GFS féle verzió nyerne, akkor csücsülhetünk a Hochnebel alatt jó ideig, a szerencsésebbek országrészek pedig élvezhetnék a napsütést.

Igazad van, itt es most csak nagy általánosságban elmélkedhetunk afelett, hogy mi vethet majd véget a bebetonozott AC-középponti helyzetnek. Erre a modellek urtavban lényegében kétfajta megoldást sugallnak: az AC-középpont nyugatra tolodasaval észak, északkelet felõl fokozatosan egyre hidegebb levegõ érkezne, vagy pedig erõre kapna az atlanti csigagyar, így a frontzóna eszak felõl fokozatosan megközelítene a Kárpát-medencét. Viszont az is megeshet, hogy egy öngerjesztõ folyamat hatására az AC minduntalan regenerálódhat felettünk, ami akar egy többhetes csapadékmentes, az idõ elõrehaladtával talajközelben tartós kodparna, egyre alacsonyabb hõmérsékletek jöhetnek. Van tehát bõven mit latolgatni, az általam felvázolt kiutak mellett teljesen más irányt is vehetnek a dolgok: elég egy kis lábas hideg az AC délkeleti peremén, HCS képzõdés es a nem varatna sokáig magára.

Lehet, azért, mert a latolgatások hiánya most maga a latolgatás. Csendes eseménytelen ködös, kicsit napos novemberi idõt latolgatni, amíg a szem ellát, szerintem senkinek nem túl izgalmas dolog, ami pedig már a fáklyák üveggömbtartományán is kívül esik azt már sem szakmai sem más módon magyarázninem lehet. Ahogy az elsõ fáklya mélyrepülések megjelennek, jönnek majd a havazásról és mediciklonokról szóló latolgatások is, de hogy mikor jön el az idõ, az most a latolgatások latolgatása .

Talán azért (is), mert az utóbbi 2 év latolgatásai és a valóság között igen nagy ûr tátongott. Aztán aki nem akar belesz..ni a meteorológia közepébe, az a megfontoltság okán - helyesen - most kevésbé mutatkozik közlékenynek a saját gondolatait illetõen. Pedig ahogy a néhány hozzászólással lentebbiek jelzik, az igény bizony szignifikáns a hasraütésszerû latolgatások illetve a nem kellõen alátámasztott latolgatások iránt. De arra ott vannak a kevésbé kötött fórumok. Bár nyilván a kritikának ott sem szabad elmaradnia.

Lassan novemberbe lépünk, hol vannak a komolyabb latolgatások? Ez 3-5 éve nem így volt, mi történt a fórummal? Szibéria is nagy ûrt hagyott maga után, de akik maradtak, azok sem törik össze magukat komolyabb elemzésekkel. Pedig más években ilyenkor már pezsgett a hosszútávú.

Lehet, hogy azért, mert az elkövetkezõ hónapokra nem egyszerû elõrejelezni. Pont, hogy a szakmaiság mozdítja elõre a gondolkodást, a szakmaiatlanság nyit teret a sok butaság beírásának. Szerintem jöhetnek ultra-hosszú-távú elõrejelzések, megfelelõ indoklással kiváló viták alapanyagai lehetnek. Erre hív fel a fórum leírása is: "A hosszútávú elõrejelzés nehézségei, az azokból nyerhetõ tapasztalatok megosztása."

Sajnos ez a fórum téma ahogy látom, elment egy igen rossz irányba.

Érdemi hozzászólást már szinte egyáltalán nem olvasni. Mert ha valaki merészel is ilyet tenni, rögtön lehurrogják a többiek, hogy ez mennyire szakmaiatlan. Meg különben is ilyen hosszútávra nem is lehet elõrejelezni.

Így semmi értelme az egésznek! [esõ]

Én is kíváncsi lettem volna itt sokak véleményére az elkövetkezõ hónapok alakulásáról (érdemben hozzászólni már rég nem merek), de úgy látom, már mások is csak elvétve merészelnek komolyabb latolgatásokat beírni.

Mint amúgy az élet sok területén, a "szakmaiság" itt is megölte a gondolkodást.

Jajj,nem!
Lemaradt a smiley!

"a komolyabban idõjárással foglalkozó emberek,meteorológusok hogyan látják az elõttünk lévõ néhány hónapos idõszakot?"

vs

"Csak van elképzelése,megérzése,esetleg tippje mindenkinek!"
"Mindenféle tudományos alap nélkül persze!"

Ezt így komolyan gondoltad? Komolyabban meteorológiával foglalkozó ember tudományos alap nélkül, megérzésre írjon valamit? Arra várhatsz

Szép is lenne!
Egyébként a komolyabban idõjárással foglalkozó emberek,meteorológusok hogyan látják az elõttünk lévõ néhány hónapos idõszakot?
Csak van elképzelése,megérzése,esetleg tippje mindenkinek!
Ködösítés nélkül,kíváncsi lennék Thermometer,Hari Seldon stb véleményére!
Mindenféle tudományos alap nélkül persze!
Tudom nagy felelõtlenség bármit is kijelenteni,hiszen sokszor buknak a napi elõrék is,de erre kíváncsi lennék!Számon ezt úgysem fogja kérni szerintem senki!

November elsõ napjaira egyre esélyesebb egy kis ÉK-i (vagy épp KDK-i), lábas hideglötty.

850 hPa-on nem túl extra, de felszín közelében szépen beszivároghatna a száraz légtömeg. Ez egyrészt kiirtaná az addig gyakori vendég ködfoltokat, másrészt meghozhatná az elsõ fagyokat az eddig kimaradó területekre, fagyzugokban pedig már ütõs értékek (-7, -10 fok) is elõfordulhatnának.

Semmi baj, de tényleg! Értem az álláspontodat, és Te is érted az enyémet. (Utóbbit azért e helyen most egy mondatba sûrítem: annyiféle megnyilvánulása van a kapcsolatnak (nem egyszerûen pusztán korrelációk, hanem például eddigi tudásunk szerint független meteorológiai mezõk valószínûtlenül nagy hasonlósága stb.), hogy én a kapcsolat hogyanjának nem ismerete ellenére tényként kezelem a kapcsolat létét.) A tudomány és a tudományos módszerek iránti õszinte (nekem icipicit doktriner, de az nem baj, bizonyos dolgokban én is az vagyok) elkötelezettségedet tisztelem és elismerem, a továbbiakban is számítok a kritikai észrevételeidre!

Elnézést kérek a túlzásért Tõled is, Hari Seldontól is.

Ez így rendben van, csupán arra kérlek, hogy ne érdekesség legyen már az, ami szakmai körökben is elismert.

Az a különbség, hogy megindokolom a kételyeimet, ami miatt hiányolom a teljességet. Ám én szintén nyitott vagyok a kritikára, a kérdéseim és felvetéseim helytelenségére. (Jöhetnek!) Az õszintét megvallva Hari Seldonon is ezt láttam, nyitottságot. Semmiképp nem szeretnék gátja lenni az új felismeréseknek, de ne álljunk meg a felismerés pillanatában!

Azért az furcsa, hogy egy szakmai körökben elismert meteorológus kutatási témáját degradálod le szimpla érdekességnek, kicsit kisebb egót ajánlok. Ez a gõgös tudományos beállítottság inkább gátja mint segítsége az új felismeréseknek.
Ebben egyetértek Thermometer kollégával.

Szeretném leszögezni, hogy nem állítom, hogy ami nincs (egyelõre) bizonyítva, az nincs is. Ebben Hari, én és Te is egyetértünk. Azt viszont határozottan állítom, hogy ami nincs bizonyítva, az nem feltétlenül igaz. Ez különbözteti meg a "sejtés"-t, a "tétel"-tõl, pl. matematikában. Amíg sejtés, addig lehet, hogy kiderül az ellenkezõje. Ezért is keresik ilyen témákban nagy lendülettel a sejtések bizonyítását, hogy tétellé váljanak. (Nem egyet az utóbbi néhány évben bizonyítottak be.) Hiszen ha jó a bizonyítás, akkor az immáron tétel felhasználásával akár további sejtéseket lehet belátni. Addig NEM! (értsd: amíg valami csak sejtés, addig nem lehet azt felhasználni más tényezõk belátásához) Hogy párhuzamot állítsak: amíg a DAI sejtés (mert nincs bizonyítása), számomra nem bír érdemi információval a decembert illetõen, legföljebb érdekességként. Hiszen eredményét nem használhatjuk "bizonyításra".

Ahogy leírtad, úgy mûködik ma a kvantumfizika: alkotnak egy elméletet, egy "modellt", amely modellezi a mûködést, felállítanak egyenleteket és tételeket, ezekbõl pedig kijönnek olyan dolgok, amelyeket még nem igazoltak (pl. új részecskék létezését, legyen ez mondjuk a Higgs-bozon). Attól, hogy egyelõre NINCS ellenpéldája egy ilyen modellnek (azaz minden eddig megfigyelt tény MEGFELEL a modell leírásának), a modellrõl nem tudjuk, hogy helyes! Mennyire fontos ez? Végül is nem annyira, csak dollár milliárdokat költenek rá, hogy a modellben létezõ egy-egy elemet (pl. a Higgs-bozont - építettek miatta egy LHC-t...) megtaláljanak, ezzel lépésrõl lépésre igazolják a modell egy-egy részének a helyességét. (A szép az, hogy nem csak egy jó modell van, hanem a kvantumfizikára csak ma ismerünk néhány tucatot, melyek jól leírnak mindent, amit eddig megfigyeltünk, de még nem biztos, hogy jók - cáfolni egyelõre nem sikerült.)
A fontos tanulság, na: attól, hogy létezik egy, az eseményeket akár jól leíró modell, ez nem feltétlen helyes.
Régi példa: atommodellek. Régen teljesen más elképzelések voltak az atomokról, mint ma. Mindegyik egy modell volt, leírta a helyes mûködést, jónak tûnt. Aztán jöttek kísérletek, melyek bizonyították, hogy mégse jó a modell és tovább finomították. Néha egy-egy modell 20-30 évet is megélt, általánosan elfogadott modell volt, mire megdõlt. Ma már mosolygunk a hülyeségnek tûnõ akkori (20. század eleji stb.) atommodelleken, de akkor azok teljesen komolynak tûntek! Sõt, kinevették, aki elõállt egy-egy újabbal. További info: Link (a kedvencem a mazsolás puding atommodell :-D )

Egyszer már ingadoztam, hogy megírom a hipotézisemet a távkapcsolat mechanizmusáról, de aztán arra gondoltam, ez bizony nem az én tisztem. Butaság és százfontos önteltség volna, ha képzett meteorológus helyett én kezdenék magyarázni dolgokat, amihez nem is értek megfelelõ szinten, ráadásul éppen az említett meteorológus szellemi termékének kérdésében.
De, miután ismételten felmerült a probléma, kerülve minden részletes magyarázatot, slágvortokban ide írom, mi a gyanúm, ill. mit tudok elképzelni.
Szerintem a szeptemberi észak-atlanti légnyomásértékeket a mi decemberünk középhõmérsékletével egyrészt egy bizonyos, hemiszférikus léptékû hõeloszlási minta (óceánok vízhõmérséklete!) másrészt a Namias-ciklus kapcsolhatja össze. Ennek a következménye a kb. ugyanazon a helyen kb. 2 hónap elteltével újra felálló (vagy fel nem álló) blokkoló AC. Aztán lehet, egész máshol van a kutya elásva.
A heurisztikus probléma megoldás a természettudományokban mindig gyakori volt. Sokszor fedeztek fel olyan összefüggéseket, melyeknek pontos mechanizmusa csak késõbb tisztázódott. A természettudomány, bár matematikai apparátussal is dolgozik, nem vegytiszta matek. Itt nem szabály az, hogy ami nem bizonyítható, az nincs is -ebben Harival értek egyet.