Csillagászat és űrkutatás
Csõrike szívesen
Örülök ha úgy ítéled meg, dünnyögésemben találtál számodra hasznos dolgot is


Marci sejthetõ a végkifejlet, többnyire mindenki fellelkesül ahogy távcsõbe tekint. Ha a lelkesedés lassacskán szenvedéllyé "fajul" tovább is lép és igyekszik egyre profibb mûszereket szerezni amint megteheti

Elnézést hogy mégegyszer foglalom a helyet. Csináltam egy kis példát, miként ítélem meg a pixelesedést. Minden nyers képet alaposan átnézek éles peremû pixelek után mert elsõsorban azokat tekintem hibának melyet a "hõzaj" vöröses pixeleihez hasonlóan, de azoknál is élesebben elütõ pontok formájában az egyes, meghibásodott képérzékelõ elemek "küldhetnek". Csõrike alapképén egyet sem találtam. Az alapképrõl kivágtam és felnagyítottam a feltételezett csillagok képét. Úgy vélem jól látható hogy halványodásuk egyenletes, csak a JPG tömörítés termelte, általában sötét pixelek láthatóak köröttük. Csõrike vizsgált képét 300%-ra felzoomolva, fényét jelentõsen felerõsítettem és kontrasztoztam ezek képét az eredeti kivágatok alatt mutatom be
Ellenõrzésre mellékelem a 912 pixelrõl 2736 pixelre felzoomolt és kezelt képet is Link (+) "nagyító" jel nagyítja Azonnal észrevehetõ hogy a kép színátmeneteinek kontrasztvonalai már "kockásodnak" (ezek még "elsimíthatók" gond nélkül) látványa megváltozott de még nem látni rajta "semmibõl keletkezett" környezetétõl elütõ világos fényû/színû tehát csillagoknak vélhetõ de jellemzõen éles peremû magányos vagy csoportos pixeleket melyek miatt a kép már valóban alkalmatlanná válik elemzésre. Képfeldolgozásnál elsõsorban ezeket tekintem többletpixeleknek és még azokat melyeket a fényerõ-kontraszt-élesség túlzásba vitt növelése hoz létre. Nyers képen, ott ahol nem látok fokozatosan sötétedõ/környezetbe olvadó átmenetû pixeleket, csak éles peremûeket jelentõsen eltérõ fényerõvel vagy színben, azokat egyszerûen kivágom és helyüket közvetlen környezetük színével kitöltöm. Bár látszólag pontszerûek az alapképen, erõsen felnagyítva azonnal kiszûrhetõ mi a pixelhiba mi a csillag. Legalábbis én eszerint kezelem általában a képeket, ha az alapkép foltjai egyenletesen sötétednek "kifelé" meghagyom, utókezelés során pedig figyelem hogy ne jelenjenek meg hamis pixelek a képen. Amennyiben ez botorság hát botorság, akkor ne vegyétek/vegyetek komolyan, legyen csak az én "népi hiedelmem"
Ellenõrzésre mellékelem a 912 pixelrõl 2736 pixelre felzoomolt és kezelt képet is Link (+) "nagyító" jel nagyítja Azonnal észrevehetõ hogy a kép színátmeneteinek kontrasztvonalai már "kockásodnak" (ezek még "elsimíthatók" gond nélkül) látványa megváltozott de még nem látni rajta "semmibõl keletkezett" környezetétõl elütõ világos fényû/színû tehát csillagoknak vélhetõ de jellemzõen éles peremû magányos vagy csoportos pixeleket melyek miatt a kép már valóban alkalmatlanná válik elemzésre. Képfeldolgozásnál elsõsorban ezeket tekintem többletpixeleknek és még azokat melyeket a fényerõ-kontraszt-élesség túlzásba vitt növelése hoz létre. Nyers képen, ott ahol nem látok fokozatosan sötétedõ/környezetbe olvadó átmenetû pixeleket, csak éles peremûeket jelentõsen eltérõ fényerõvel vagy színben, azokat egyszerûen kivágom és helyüket közvetlen környezetük színével kitöltöm. Bár látszólag pontszerûek az alapképen, erõsen felnagyítva azonnal kiszûrhetõ mi a pixelhiba mi a csillag. Legalábbis én eszerint kezelem általában a képeket, ha az alapkép foltjai egyenletesen sötétednek "kifelé" meghagyom, utókezelés során pedig figyelem hogy ne jelenjenek meg hamis pixelek a képen. Amennyiben ez botorság hát botorság, akkor ne vegyétek/vegyetek komolyan, legyen csak az én "népi hiedelmem"

Köszönöm szépen a kifejtésedet, visszaszállt most a reményem!
Ma este is kimegyek fotózni, remélem sikerül megint valami szépet lekattintanom. De most több cuccot viszek magammal és eszkábálok valami állványszerût, amin nem mozog a gép.
Na meg egy kis teát, az sosem árt ilyen szélben!



Nem huzakodni akarok Kimivel és Nolival pedig végképp nem mert hátha egyszer visszatér de elmondom saját véleményem ami persze "nem szentírás" csak vélekedés
Kicsit elbabráltam a képpel (sajna mostanában kevés az idõm tehát nem 100%-ig korrekt) bemutatom kicsinyítve is (amennyi hely van) talán olvasható
Sajnos jól ismerem a többletpixeleket melyek sokszor már az eredeti képen megjelenhetnek különösen hosszú expo-nál majd a képfeldolgozás során IS megjelenhetnek hamis pixelek egyúttal eltûnhetnek valódiak. Ezért dünnyögtem, hogy kell és szükséges az utófeldolgozás de épp emiatt minden egyes lépésnél "Do-ReDo" kapcsolgatással figyelni kell a kép változásaira. Amint megjelennek torzulások vagy hamis többletpixelek "vissza kell kapcsolni" amig el nem tûnnek. Csõrike képét feldolgozva nem használtam bonyolult trükköket, csak három lépcsõben - 1. átfordítottam negatívba 2. "legammáztam" 3. visszafordítottam pozitívba majd ezután próbáltam azonosítani a csillagokat. A csillagok azonosítása külön problémakör, mert a csillagtérképek elsõsorban távcsõves megfigyelésekhez illeszkednek és tapasztalatom szerint szinte soha nem azonosak azzal amit a sokféle fényképezõgép sokféle objektívje lát. A rövidebb fókuszok "meghúznak" szinte minden képet, ennek szélsõ esete a halszem-objektív. Csõrike képén elsõsorban a Hold-Vénusz szöget és a csillagok látszó fényességét illetve ezek térképhez közel hasonló geometriai helyzetét vettem figyelembe. Kimi, szerintem a Ceres nem lehet a képen sem a felhõzet, sem a kép látószöge és iránya miatt. Nolinak is igaza van amikor többletpixelekre gyanakszik, jogos az óvatosság mert ilyenek termelõdnek már a kép rögzítése során is. DE "kicsit okoskodom" - tapasztalatom szerint a többletpixelek kontúrjai élesek, a csillagokat kirajzoló pixelek nyersképen mindenkor kontrasztátmenetekben halványodnak. Saját "rutinom" szerint ami éles körvonalú pixel, netán még élesen elütõ színû is - az "eldobható" egyszerû kiretusálással (Csõrike képén nem láttam ilyesmit). Feldolgozásra a tárgyalt 4.számú képet választottam. A csillagászatban is alkalmazott eljárással negatív képre fordítva vizsgáltam mert így fehér/világos háttér elõtt sötét pontokként ugranak ki az égi objektumok. Ezt a negatív képet fokozatosan "legammáztam" azaz fényerejét csökkentettem addig a színezési szintig amikor már megjelentek a környezet körvonalai, ahogy azt a kisfilmes ("színes diafilmes" korszakból) megszoktam a színes negatívoknál - DE közben figyeltem (pozitívba váltogatással) nehogy torzuljon a kép és/vagy hamis pixelek kerüljenek rá. Jelentkezett "színátmeneti kontúr-kockásodás" (ami további munkával képtorzítás nélkül szinte nyomtalanul "elsimítható") de maga a kép ettõl nem torzult és nem kerültek rá hamis pixelek. Az így kapott képet visszafordítottam pozitívra és figyelembe véve a lehetséges torzításokat, a közel azonos fényerejû foltok (nem pixelek) geometriai elrendezése szerint próbáltam azonosítani a csillagokat. Kimi részben igazat adok, szerintem is az Algenib és Alpheratz van "jobbra". Viszont a Hold alatt a csilagtérképpel is jól egyezõ fordított "L" betû formáció okán én a delta Pisces-t tippelem. Balra feljebb (piros nyillal jelöltem) pedig (szerintem) az epszilon Pisces dereng a felhõn át. Ezt én "igazi" csillagnak gondolom mert nem éles pixelátmenetek rajzolják ki (ami tapasztalatom szerint a többletpixelek egyik jellegzetes ismertetõjegye és ezek mindíg "elöl" vannak itt pld. nem a felhõ mögül pislogna, inkább "rajta lenne" a felhõn) hanem halványodó kontúrátmenetek némi JPG elmosással kombinálva tehát az eredeti képen is ott lehet szerintem. A Ceres halvány, bár lehetne szépen fotózni ahogy Noli pld. a Vestával (+ Uránusz, Neptunusz) együtt fotózta ezen a képen Link Még egy "Noli féle" Vesta sorozat Spaceweather: Link Mars-M44-Vesta: Link Nagy látószögben a Tejúttal: Link (Agazdag fórumkollega is mutatott kisbolygó képet ld. a Médiatárban, de obszervatóriumban készültek) Csõrike 4. képén szerintem lehet hogy a Cerest felhõ takarja, de valószínûbbnek tartom hogy már kívül esik a képmezõn (ahogy "balra fent" a Jupiter sem látható). Képe feldolgozásának lépcsõi montázson:
A visszafordított pozitív kép eredeti méretben Link Csináltam egy kis GIF animot "blink-komparátor" módján villogtatva pozitívot és negatívot Link
Elnézést a helyfoglalásért, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Sajnos jól ismerem a többletpixeleket melyek sokszor már az eredeti képen megjelenhetnek különösen hosszú expo-nál majd a képfeldolgozás során IS megjelenhetnek hamis pixelek egyúttal eltûnhetnek valódiak. Ezért dünnyögtem, hogy kell és szükséges az utófeldolgozás de épp emiatt minden egyes lépésnél "Do-ReDo" kapcsolgatással figyelni kell a kép változásaira. Amint megjelennek torzulások vagy hamis többletpixelek "vissza kell kapcsolni" amig el nem tûnnek. Csõrike képét feldolgozva nem használtam bonyolult trükköket, csak három lépcsõben - 1. átfordítottam negatívba 2. "legammáztam" 3. visszafordítottam pozitívba majd ezután próbáltam azonosítani a csillagokat. A csillagok azonosítása külön problémakör, mert a csillagtérképek elsõsorban távcsõves megfigyelésekhez illeszkednek és tapasztalatom szerint szinte soha nem azonosak azzal amit a sokféle fényképezõgép sokféle objektívje lát. A rövidebb fókuszok "meghúznak" szinte minden képet, ennek szélsõ esete a halszem-objektív. Csõrike képén elsõsorban a Hold-Vénusz szöget és a csillagok látszó fényességét illetve ezek térképhez közel hasonló geometriai helyzetét vettem figyelembe. Kimi, szerintem a Ceres nem lehet a képen sem a felhõzet, sem a kép látószöge és iránya miatt. Nolinak is igaza van amikor többletpixelekre gyanakszik, jogos az óvatosság mert ilyenek termelõdnek már a kép rögzítése során is. DE "kicsit okoskodom" - tapasztalatom szerint a többletpixelek kontúrjai élesek, a csillagokat kirajzoló pixelek nyersképen mindenkor kontrasztátmenetekben halványodnak. Saját "rutinom" szerint ami éles körvonalú pixel, netán még élesen elütõ színû is - az "eldobható" egyszerû kiretusálással (Csõrike képén nem láttam ilyesmit). Feldolgozásra a tárgyalt 4.számú képet választottam. A csillagászatban is alkalmazott eljárással negatív képre fordítva vizsgáltam mert így fehér/világos háttér elõtt sötét pontokként ugranak ki az égi objektumok. Ezt a negatív képet fokozatosan "legammáztam" azaz fényerejét csökkentettem addig a színezési szintig amikor már megjelentek a környezet körvonalai, ahogy azt a kisfilmes ("színes diafilmes" korszakból) megszoktam a színes negatívoknál - DE közben figyeltem (pozitívba váltogatással) nehogy torzuljon a kép és/vagy hamis pixelek kerüljenek rá. Jelentkezett "színátmeneti kontúr-kockásodás" (ami további munkával képtorzítás nélkül szinte nyomtalanul "elsimítható") de maga a kép ettõl nem torzult és nem kerültek rá hamis pixelek. Az így kapott képet visszafordítottam pozitívra és figyelembe véve a lehetséges torzításokat, a közel azonos fényerejû foltok (nem pixelek) geometriai elrendezése szerint próbáltam azonosítani a csillagokat. Kimi részben igazat adok, szerintem is az Algenib és Alpheratz van "jobbra". Viszont a Hold alatt a csilagtérképpel is jól egyezõ fordított "L" betû formáció okán én a delta Pisces-t tippelem. Balra feljebb (piros nyillal jelöltem) pedig (szerintem) az epszilon Pisces dereng a felhõn át. Ezt én "igazi" csillagnak gondolom mert nem éles pixelátmenetek rajzolják ki (ami tapasztalatom szerint a többletpixelek egyik jellegzetes ismertetõjegye és ezek mindíg "elöl" vannak itt pld. nem a felhõ mögül pislogna, inkább "rajta lenne" a felhõn) hanem halványodó kontúrátmenetek némi JPG elmosással kombinálva tehát az eredeti képen is ott lehet szerintem. A Ceres halvány, bár lehetne szépen fotózni ahogy Noli pld. a Vestával (+ Uránusz, Neptunusz) együtt fotózta ezen a képen Link Még egy "Noli féle" Vesta sorozat Spaceweather: Link Mars-M44-Vesta: Link Nagy látószögben a Tejúttal: Link (Agazdag fórumkollega is mutatott kisbolygó képet ld. a Médiatárban, de obszervatóriumban készültek) Csõrike 4. képén szerintem lehet hogy a Cerest felhõ takarja, de valószínûbbnek tartom hogy már kívül esik a képmezõn (ahogy "balra fent" a Jupiter sem látható). Képe feldolgozásának lépcsõi montázson:
A visszafordított pozitív kép eredeti méretben Link Csináltam egy kis GIF animot "blink-komparátor" módján villogtatva pozitívot és negatívot Link
Elnézést a helyfoglalásért, jó napot jó kedvet Mindenkinek

Hali! Csak azon imátkozzunk, hogy tiszta legyen az égbolt, mert ha az lesz, én tuti csinálok néhány fotót, össze állítottam a távcsövemet. Hideg sincs már, úgyhogy lesre fel!
.

Ma is érdemes lesz figyelni, a Hold "közelebb" lesz most a Jupiterhez.Ráadásként 19.36-kor még az ISS is az együttállásban fog elvonulni!
Fényképezõgépekre fel!
Fényképezõgépekre fel!

Üdv! Egyébként Marcinak hívnak csak az a regelésnél foglalt volt már. a tegnap esti ritkaságról én is készítettem egy fotót, hazafelé jövet Link A kérdésem az lenne, hogy ez még ma is észrevehetõ lesz vagy ez csak ilyen egy napos nézdmeg jol dolog?

Hát beszéltem Nolival "fácsebúkon", õ azt mondta, hogy sima pixelhiba. Mert én is ezekre tippeltem nagyjából (csak én Ceres helyett delta Psc-t mondtam), de mondta, hogy hát nem valószínû, hogy ha a felhõzet mellett a Hold és a Vénusz ilyen halvány, akkor a náluk jóval halványabb objektumok ennyire látszódhatnának. Ha meg senkinek sincs igaza, akkor támadnak az UFO-k.


Akela térképe alapján a Ceres, és az Algenib és a Alpheratz (Pegazus csillagkép) csillagok valószínûleg.
Nos róluk lenne szó: Link Kiemeltem õket kicsit képszerkesztõvel, pontosabban csak bekarikáztam õket. 
Hát repülõnek nem hinném, mert nem láttam akkor egyet sem.
A koronafotózást majd azért megpróbálom, habár próbáltam ráközelíteni a Vénuszra, de már csak a sötétség miatt is meg a nagy fókusz miatt is mindig elmosódott a gép. Még nem sikerült megtalálnom a tökéletes állvány nélküli módot a megfelelõ irányba való biztosításra, de ma még próbálkozom.
Habár nem valami magas szintû még a masinám, nincs semmilyen tele- ill. nemteleobim, de ahhoz képest elég ügyes.
Csak még gyûjtenem kell rendesen objektívekre meg közgyûrûkre meg állványra, meg...meg...meg...meg...

Hát repülõnek nem hinném, mert nem láttam akkor egyet sem.
A koronafotózást majd azért megpróbálom, habár próbáltam ráközelíteni a Vénuszra, de már csak a sötétség miatt is meg a nagy fókusz miatt is mindig elmosódott a gép. Még nem sikerült megtalálnom a tökéletes állvány nélküli módot a megfelelõ irányba való biztosításra, de ma még próbálkozom.



Igen, 24-i dátumnál megtaláltam Rafi képét. Gratula neki, valamint Mónikának és a két Tamásnak! Link
Mindenkinek elismerésem a szép képekhez, látom senki nem hagyott nyugodni az együttállás 
Csõrike itt egy térképszelvény a képed elemzéséhez, ma esti 19:09:30 idõpontra állítva Link (+) jel nagyít még rajta Bár a kiemelt 4. fotódon a felhõzet miatt csak a Vénusz és Hold dereng át, más nemigen nem látható (bár csak tiszta "hidegfronti" égnél sikerülhetne esetleg, de kép idõpontjában a térkép szerint látható volt a Ceres és lenyugvó Vesta kisbolygó, nomeg fent volt az Uránusz bolygó is de ahhoz óramûves állvány kellett volna) A Jupiter lemaradt a képrõl de akár vele Link akár a Vénusz körüli Link koronafotózással is kísérletezhettél volna talán
Ezen a fotódon látok két feltûnõen "éles" fénypontot is, õket illetõen repülõre vagy pixelhibára tippelek
Astroman pazar a távcsöves Hold fotód
B.Kimi kicsit eljátszottam a Jupiter-holdas képeddel, a bolygókorongról leszedhetõ a kiterjedt színezõdés
Még1x Mindenkinek GRAT a képekhez
Ui: nem értem rá fotózni sajnos (és hogy "szebb legyen az élet" négy fiam közül háromnak és édesanyjuknak is súlyos problémái adódtak, amit le kell küzdeni valahogy mert bár külön élünk gondjuk áttételesen engem is érint tennem kell valamit)

Csõrike itt egy térképszelvény a képed elemzéséhez, ma esti 19:09:30 idõpontra állítva Link (+) jel nagyít még rajta Bár a kiemelt 4. fotódon a felhõzet miatt csak a Vénusz és Hold dereng át, más nemigen nem látható (bár csak tiszta "hidegfronti" égnél sikerülhetne esetleg, de kép idõpontjában a térkép szerint látható volt a Ceres és lenyugvó Vesta kisbolygó, nomeg fent volt az Uránusz bolygó is de ahhoz óramûves állvány kellett volna) A Jupiter lemaradt a képrõl de akár vele Link akár a Vénusz körüli Link koronafotózással is kísérletezhettél volna talán


Astroman pazar a távcsöves Hold fotód


Még1x Mindenkinek GRAT a képekhez

Ui: nem értem rá fotózni sajnos (és hogy "szebb legyen az élet" négy fiam közül háromnak és édesanyjuknak is súlyos problémái adódtak, amit le kell küzdeni valahogy mert bár külön élünk gondjuk áttételesen engem is érint tennem kell valamit)
Képem az együttállásról: Link
Vasárnap este az ISS a Jupiter és a Hold mellett fog elhúzni.
Vasárnap este az ISS a Jupiter és a Hold mellett fog elhúzni.
de jó nektek, itt minden felhõs.. ma sem lehetett fotózni. 
ha jól láttam djrafy képe van fennt a spaceweather.com fõoldalán.
ezúton is gratulálok neki! remélem még olvassa a fórumot, és ismét visszatér.

ha jól láttam djrafy képe van fennt a spaceweather.com fõoldalán.

ezúton is gratulálok neki! remélem még olvassa a fórumot, és ismét visszatér.
Ha rámész a linkre és felugrik a Picasa, akkor ott a 4. kép, ahol látszik a késõi naplemente is.
Szerintem is azok lesznek, viszont ki nem tudom találni, hogy kik.
Holnap hajnalban ismét megyek majd nézelõdni, hátha valami szépet tudok lekattintani a napfelkeltébõl.

Holnap hajnalban ismét megyek majd nézelõdni, hátha valami szépet tudok lekattintani a napfelkeltébõl.

Melyik képedre gondolsz, ahol az "ismeretlen" égitest van?
Szerintem csillagok lesznek.
A Hold nagyon ott van Tamás!

Szerintem csillagok lesznek.
A Hold nagyon ott van Tamás!

Már jó ideje használom, de sajnos nem tudtam megnézni. Mert valami elég nagynak kéne lennie, de nem tudom, mi lehet az.
És végre itt vannak elsõ képeim az együttállásról.
Link Remélem tetszeni fognak nektek. 
Feltöltés közben vettem csak észre, hogy pár képen nem csak a fõszereplõ bolygók látszanak, hanem pár másik égitest. Nem tudjátok, hogy kik lehetnek õk?


Feltöltés közben vettem csak észre, hogy pár képen nem csak a fõszereplõ bolygók látszanak, hanem pár másik égitest. Nem tudjátok, hogy kik lehetnek õk?

Szép képek. Innen is szerencsére nagyon szép az együttállás, nem gátolnak felhõk a megfigyelésben. Volt ISS is + egy meglepi repülõ ami majdnem nagyon jófelé repült.
Holnap is érdemes lesz figyelni az együttállást. Valamint az ISS a Pusztavám- Kiskunlacháza vonalon a Hold kifli elõtt fog elszállni holnap 19:36kor.
Holnap is érdemes lesz figyelni az együttállást. Valamint az ISS a Pusztavám- Kiskunlacháza vonalon a Hold kifli elõtt fog elszállni holnap 19:36kor.
Nagyon jók a képeid!
Én is kimentem fotózni kicsit, habár nekem nem valami jó minõségû se a fényképezõm, se a képeim, de ahhoz képest, hogy életemben elõször csináltam ilyen képeket fényképezõvel, egész jók lettek. Hamarosan fel is dobom õket.


Gyönyörû az együttállás! Voltam kint a gyerekekkel az utcán, kezemben a laptop, a Stelláriummal. Majd minden ismertebb csillag látható, ragyogó tiszta az idõ.
Ja és közben sikerült belefutni az ISS-be is.
Ja és közben sikerült belefutni az ISS-be is.
WiFiBoy köszönöm hogy bemutattad mûszered, csatolt Hold-képeidbõl nagyjából az említett párosításra tippeltem
Szép kis távcsõ GRAT, használd egészséggel, de készülj fel rá HA gyakran használod, olyasfajta "szenvedélybetegség" kezdete hogy idõvel még nagyobbat és óramûveset fogsz venni mert áttérsz minimum a bolygófotózásra majd a mély ég objektumokra
Ablakon át távcsövezni sõt fotózni is, ahogy Astroman írta, nem szerencsés dolog. Persze a "kicsomagolás utáni" elsõ próbálkozáshoz még megfelelhet és szerencsés esetben még talán ki is lehet "vakarni" némileg torzító hatását. De nagyon fontos tényezõ hogy a közönséges ablaküveg határoló felülete nem párhuzamosra csiszolt optikai felület. Olyan ahogy kikerült az öntésbõl-hengerlésbõl, felülete hullámos vékonyabb-vastagabb és torzít. Az olykor semleges gázzal is felöltött kétlapos zárt "szendvicsablak-betét" érdekes módon sokkal simább mint a közönséges ablaküveg de az is alkalmatlan "átfotózásra". Emellett bármilyen tisztának is látszik, egyetlen ablak felülete sem elég tiszta optikailag annyira (egy helyiség ablakát belül még az emberi lélegzés lerakódó párája is szennyezi észrevétlenül, amire azonnal parányi porrészecskék tömege tapad de enélkül is porosodik légmozgástól vagy sztatikus feltöltõdés miatt, kívül eleve porosodik, rászáradt esõvíz is szennyezi). A tácscsõ optikai elemeit érdemes rendszeresen tisztítani és Astroman lentebbi ajánlása szerint végezni ("régi motoros" nagy gyakorlattal, nem beszél a levegõbe).
Képfeldolgozáshoz kezdésnek ajánlom a PhotoFiltre, zajszûrésre a Noiseware neten ingyen hozzáférhetõ (free) programokat, aránylag egyszerûek és gyakorlással rájössz a "trükkökre"
A digitális nagyításhoz is találhatsz progikat melyek többsége "fizetõs", DEMO változatuk sajnos erõsen "lebutított". Én néhány saját fejlesztésû szoftverrel kísérletezek ilyen-olyan sikerrel mert sok függ ám az alapképtõl is, azért írtam "jó a nyersanyag" de minden feldolgozásnál vigyázni kell hogy ne torzuljon, lehetõleg csak javuljon a kép
Az asztrofotózást, ha teheted, szabad ég alatt végezd (erkélyen, udvarban, lapos háztetõn vagy ahol zavartalan hely akad). Ez a mûszer még nem annyira érzékeny a légköri problémákra, de ha idõvel átállsz majd nagyobb átmérõjû lencsés vagy tükrös kütyüre, észre fogod venni mennyire sokat számít a légkör állapota (jó ha nem vibrálnak/"szcintillálnak" a csillagok és a légkörben kevés a lebegõ por és/vagy pára). Használd egészséggel, készíts még sok felvételt, szeretettel várjuk (nem mellesleg egyre csiszolódik asztrofotós és képfeldolgozó rutinod)


Ablakon át távcsövezni sõt fotózni is, ahogy Astroman írta, nem szerencsés dolog. Persze a "kicsomagolás utáni" elsõ próbálkozáshoz még megfelelhet és szerencsés esetben még talán ki is lehet "vakarni" némileg torzító hatását. De nagyon fontos tényezõ hogy a közönséges ablaküveg határoló felülete nem párhuzamosra csiszolt optikai felület. Olyan ahogy kikerült az öntésbõl-hengerlésbõl, felülete hullámos vékonyabb-vastagabb és torzít. Az olykor semleges gázzal is felöltött kétlapos zárt "szendvicsablak-betét" érdekes módon sokkal simább mint a közönséges ablaküveg de az is alkalmatlan "átfotózásra". Emellett bármilyen tisztának is látszik, egyetlen ablak felülete sem elég tiszta optikailag annyira (egy helyiség ablakát belül még az emberi lélegzés lerakódó párája is szennyezi észrevétlenül, amire azonnal parányi porrészecskék tömege tapad de enélkül is porosodik légmozgástól vagy sztatikus feltöltõdés miatt, kívül eleve porosodik, rászáradt esõvíz is szennyezi). A tácscsõ optikai elemeit érdemes rendszeresen tisztítani és Astroman lentebbi ajánlása szerint végezni ("régi motoros" nagy gyakorlattal, nem beszél a levegõbe).
Képfeldolgozáshoz kezdésnek ajánlom a PhotoFiltre, zajszûrésre a Noiseware neten ingyen hozzáférhetõ (free) programokat, aránylag egyszerûek és gyakorlással rájössz a "trükkökre"


Az asztrofotózást, ha teheted, szabad ég alatt végezd (erkélyen, udvarban, lapos háztetõn vagy ahol zavartalan hely akad). Ez a mûszer még nem annyira érzékeny a légköri problémákra, de ha idõvel átállsz majd nagyobb átmérõjû lencsés vagy tükrös kütyüre, észre fogod venni mennyire sokat számít a légkör állapota (jó ha nem vibrálnak/"szcintillálnak" a csillagok és a légkörben kevés a lebegõ por és/vagy pára). Használd egészséggel, készíts még sok felvételt, szeretettel várjuk (nem mellesleg egyre csiszolódik asztrofotós és képfeldolgozó rutinod)

Óriás baromság. (Nem részletezném, de ez egy kritikán aluli "cikk". Hívjuk inkább kitalációnak)
Sziasztok! Elég ritkán írok ide(máshova is
), de ismét találtam egy olyan cikket a neten ami elég nagy baromságnak tûnik, de megszeretnék gyõzõdni róla maximálisan, hogy teljesen badarság ami benne van: Link
The velocity of the solar system is fallen by more than 10 percent – every month!

The velocity of the solar system is fallen by more than 10 percent – every month!
Érdemes lesz figyelni a Hold, Vénusz, Jupiter együttállást ma és holnap is. Egy kis képes segítség mit is láthatunk derült idõ esetén.
Link
Link
Hát mondjuk Pest eléggé messze van tõlem, de hála az égnek vannak ottani családtagok, van kit megkérni.
Viszont azért a 12.000 magyar forint nem rossz ár szerintem!
Tehát KELL!!!! (véletlenül sem kis betû
)
Brenya, igen, van mit fotózni ismét.
Március 12-13-án pedig rendkívül közel lesz a Jupiter a Vénuszhoz. 
Mondjuk furcsa, hogy az idõrõl szóló csillagászati elõadás is 12-én lesz Pécsett.



Brenya, igen, van mit fotózni ismét.


Mondjuk furcsa, hogy az idõrõl szóló csillagászati elõadás is 12-én lesz Pécsett.

Sziasztok! Üdv astroman és csõrike!
A távcsövet Pestem vettem 12.000ft-ért, elég népszerû egy távcsõ, sok helyen hozzá lehet jutni, Interneten is meglehet rendelni.
okés, akkor a távcsõ lencséivel óvatos leszek.

okés, akkor a távcsõ lencséivel óvatos leszek.
Nem engem kérdeztél, de bátorkodom. 
A lencsét alkoholos (denaturált szesz)vattával vagy az asszonyok által kedvelt vattakoronggal óvatosan körbetörlöd. Szárazon eszedbe se jusson.
"Mert az ablak üveg is torzíthat..." A feltételes mód itt nem állja meg a helyét. Hogy torzít-e???
Tönkrevágja a képet.

A lencsét alkoholos (denaturált szesz)vattával vagy az asszonyok által kedvelt vattakoronggal óvatosan körbetörlöd. Szárazon eszedbe se jusson.
"Mert az ablak üveg is torzíthat..." A feltételes mód itt nem állja meg a helyét. Hogy torzít-e???


Üdv! Ezt a nagyítást milyen programmal csináltad? Mert érdekelne engem is, pláne ha ilyen jó minõségû nagyított képek lesznek belõle
. A kamerám egy nokia c7-es telefon, hds rögzítéses.
A távcsövem egy:
. Szerencsémre a hold pont úgy megy el a szobám elõtt, " mármint az égen"
. Ja Ezt már megakartam kérdezni, A távcsõnek a lencséit mivel érdemes tisztítani? HA porosodni kezd? A választ elõre is köszönöm! ja már megvan hogy mivel köszi!

A távcsövem egy:


WiFiBoy átnéztem a képeket, érdekelne mivel fotóztad a szériát. Ha elfogadsz tõlem egy javaslatot, a képeket néha nem árt kicsit utókezelni (természetesen amíg nem torzul a kép vagy nem jelentkeznek rajta hamis többletpixelek) pld. kontraszterõsítéssel vagy ami még szükséges. Ennek bemutatására (utólagos engedelmeddel csináltam néhány összehasonlító képpárt Link Link Link Link Link A kéek eredeti méretben maradtak de párosával 1280 pixel szélesek; ha a képernyõd 1024 pixelre van beállítva a böngészõk többsége ahhoz igazítja a megjelenítést (így kisebb képet látsz) de ha "+" (nagyító) jelet mutat, kattintva eredeti méretben mutatja õket.
Képeid jó "nyersanyagok", mert torzulás nélkül elviselik még a nagyítást is tûrik mint ez
A "nagyítva.jpg" képed kivágatolt részérõl csináltam további nagyítást
Sokat számít ugyan a mûszer és fotoeszköz DE nagyon sok függ a légköri állapotától is. Rossz légköri átlátszóság hatására olykor megesik, hogy a fenti "nagyítás-nagyításánál" képhez képest még egy profi mûszer vizuális betekintéssel is gyengébb képet mutat
Képeid jó "nyersanyagok", mert torzulás nélkül elviselik még a nagyítást is tûrik mint ez

A "nagyítva.jpg" képed kivágatolt részérõl csináltam további nagyítást


Salo szépen felépített gondolatmenet
Én nem osztom teljesen az oszthatatlanságot. Jóval részletesebben szándékoztam válaszolni, bár lehet hogy mégsem teszem mert hosszú és csak saját, helyenként sci-fi novellába hajló még kamaszkoromban rögzült és azóta alig módosult egyéni véleményemet tükrözi. Lényege hogy szerintem szinte mnden elemi részecske lebontható egy közös õsre, mely erõtérvonalak metszéspontjaiban keletkezõ örvényekbõl keletkezhet valahogy így Link
Miközben keresgéltem a Neked szánt de félbehagyott válaszhoz a Chaoscope/Chaos-Pro szoftverekkel készült fraktálképeket gépemben, ráakadtam néhány GIF animra (Csillagászat-Légköroptika-Bioszféra területeken) melyeket még nem mutattam a fórumokon. A most csatolt 1280x960 pixeles animáció a légköri átlátszóság szeszélyes változását és a párasûrûsödéseken szóródó fényszennyezést kívánja érzékeltetni. A képek márciusi hajnalban UTC 02:39 és 03:31 között készültek fix kamerával (64x47° égrész) A csillagképet bizonyára felismeritek, ha mégsem, úgy legyen "képrejtvény"
Link
Semmi kiugró látványosság nincs rajta (sajnos meteor se, amire vártam). A földi eredetû fényszennyezés miatt vöröses színezetû felhõk szabad szemmel nézve nem vagy alig voltak láthatóak, csak a hosszabb expozíciós alapfelvételeken ugranak ki (asztrofotós kollegáink ezt tudják, nem fotózó olvasóknak szántam).

Miközben keresgéltem a Neked szánt de félbehagyott válaszhoz a Chaoscope/Chaos-Pro szoftverekkel készült fraktálképeket gépemben, ráakadtam néhány GIF animra (Csillagászat-Légköroptika-Bioszféra területeken) melyeket még nem mutattam a fórumokon. A most csatolt 1280x960 pixeles animáció a légköri átlátszóság szeszélyes változását és a párasûrûsödéseken szóródó fényszennyezést kívánja érzékeltetni. A képek márciusi hajnalban UTC 02:39 és 03:31 között készültek fix kamerával (64x47° égrész) A csillagképet bizonyára felismeritek, ha mégsem, úgy legyen "képrejtvény"

Semmi kiugró látványosság nincs rajta (sajnos meteor se, amire vártam). A földi eredetû fényszennyezés miatt vöröses színezetû felhõk szabad szemmel nézve nem vagy alig voltak láthatóak, csak a hosszabb expozíciós alapfelvételeken ugranak ki (asztrofotós kollegáink ezt tudják, nem fotózó olvasóknak szántam).
A "befelé is végtelen", amennyiben az elemi részecskékre gondolsz, valószínûleg nem igaz. Hisz az elemi részecskékre ráhúzható szuperszimmetria egy véges csoport (100 eleme van, amibõl már csak a Higgs-bozont nem fedezték föl). Persze, az elemi részecskék a relativitáselméletben skalármezõk rezgéseivel reprezentálhatók, amik viszont a Lorentz-transzformációval transzformálódnak, az viszont folytonos végtelen csoport. Amíg a 100-as szimmetriát nem bizonyítják, addig a különbözõ térelméletek inkább csak trükköznek (pl. a 11+1-D-s téridõ a kvantum-elektrodinamikában, vagy a 26 térdimenzió a bozonikus szuperhúrelméletben), azért, hogy a már megfigyelt jelenségeket leírják, de azok akár ellentmondhatnak az elemirészecske-szimmetriának (pl. kvantum-elektrodinamika).
Ha kiderülne, hogy a fraktálszerkezet a Higgs-bozon "alatt" is folytatódik, akkor az is kiderül, hogy az összes többi 99 elemi részecske mégsem elemi (mint ahogy a protonról is kiderült annakidején, hogy kvarkokból áll), hanem azok is tovább oszthatóak lennének.
Ennek pl. a foton ellent mond, az elektromágneses tér, mint skalármezõ, már nem bontható fel másfajta skalármezõkre úgy, hogy abból egy darab egy adott Hamilton-operátor sajátfüggvénye legyen (asszem
). Ha most pontatlanul is fogalmaztam, a lényeg az lenne, hogy a legegyszerûbb fizikai rendszer a harmonikus oszcillátor /specrelben ennek általánosítása a téridõ-hullám/, ami nem bontható tovább egyszerûbb fizikai rendszerre. Ez matematikai (!) tétel.
(A másik oszthatatlannak hitt H-atomról is kiderült, hogy a megoldásfüggvénye, a Legendre-féle gömbfüggvények, melyek Gauss-görbék szuperpozíciója gömb alakú csomókkal, szintén felbontható oszcillátorokra. Föl lehet írni olyan lineáris diffegyenletet, melynek Gauss-görbe a megoldása, márpedig minden lineáris diff-operátornak sajátfüggvénye az oszcillátor. Tehát oszcillátorokból elõ kell hogy álljon a Gauss-görbe is.)
Ha kiderülne, hogy a fraktálszerkezet a Higgs-bozon "alatt" is folytatódik, akkor az is kiderül, hogy az összes többi 99 elemi részecske mégsem elemi (mint ahogy a protonról is kiderült annakidején, hogy kvarkokból áll), hanem azok is tovább oszthatóak lennének.
Ennek pl. a foton ellent mond, az elektromágneses tér, mint skalármezõ, már nem bontható fel másfajta skalármezõkre úgy, hogy abból egy darab egy adott Hamilton-operátor sajátfüggvénye legyen (asszem

(A másik oszthatatlannak hitt H-atomról is kiderült, hogy a megoldásfüggvénye, a Legendre-féle gömbfüggvények, melyek Gauss-görbék szuperpozíciója gömb alakú csomókkal, szintén felbontható oszcillátorokra. Föl lehet írni olyan lineáris diffegyenletet, melynek Gauss-görbe a megoldása, márpedig minden lineáris diff-operátornak sajátfüggvénye az oszcillátor. Tehát oszcillátorokból elõ kell hogy álljon a Gauss-görbe is.)
igen, asszem ezek azok a dolgok, amikhez az agyunk sajnos véges...
Csókirály én se láttam még, nagyszerû
Ilyenkor méri fel az ember "hol is a helye" az Univerzumban. Egyúttal nyomban felmerül hogy világunk hatalmas összességét szemmel nem látható parányok, ismert és még ismeretlen elemi részecskék alkotják és tartják életben szüntelen táncukkal. Ami még csodálatosabb hogy mindennek mi emberek a tudatára ébredtünk (ahogy annak is hogy "csillagporból" születtünk, pld. a vérünkben lévõ vas egy távoli csillag halála során keletkezett, mindezt megértõ-áttekintõ gondolataink pedig az "elektronok tánca" az agyunkban zajló mikro/fizikai/kémiai/biológiai folyamatokban). Az eddigi csillagászati eredmények sûrített kivonata a nagyságrendek viszonyításához csodálatos látvány, érdemes megnézni. Felmerülhet (bár képességeinket meghaladja elképzelése) mi van a távolodó Univerzumunkat elnyelõ sötétségen túl? Egyúttal felmerül az ugyanilyen érdekes kérdés hogy a világok "befelé is végtelenek" de vajon meddig? Ez már csak a matematika eszközeivel érzékeltethetõ valamelyest. Elnézést az ismétlésért (korábban már mutattam, vigyázat- kicsinyítve is 16 Mb közeli anim, lassú lehet a betöltés) de nem állhatom meg hogy újra bemutassak egy némileg hasonló bár nem interaktív, csupán "repülõ" animációt Link melyet kedvenceim a fraktálok vizsgálata során szerkesztettem. Csatolásodhoz hasonlóan, igen messze távozva a változatos fraktálbirodalom egy fénylõ pontba zsugorodik és eltûnik a "kozmosz sötétjében", majd nagyítva-közelítve hozzá újra megjelennek a "fraktáluniverzum" alakzatai. A "fraktálemberke mellett mélybe száguldva" végül már csak "két energiaszál" fénylik és látszólag kettéválik DE ott még NINCS VÉGE - csupán a közönséges asztali PC véges számítási kapacitáshatárát jelzi
Bocs az ábraismétlésért. Én is köszönöm a látványos csatolást, tetszik és "könyvjelzõztem"


Bocs az ábraismétlésért. Én is köszönöm a látványos csatolást, tetszik és "könyvjelzõztem"
