Meteorológiai esélylatolgatások

Már eddig is 10 napon át nem esett esõ, így 20 nap nem fog talán...na de mindegy.

Én is úgy értettem: a balatoni nyaralók lecserélik a fecskét egy hosszúgatyára.
A gólyák már elmentek..
(mehet a levesbe)

Idetartozik annyiban, hogy a térségem öregjeitõl többször hallottam így nevezni az augusztus utolsó és szeptember elsõ napjaiban némely évben (ám gyakoriságot mutatva) tapasztalható csapadékos-hûvös idõjárást.

Az milyen? Tényleg, a gólyák már elmentek? Bár ez már bõven nem idevaló...inkább bioszféra vagy vmi hasonló

Úgy tûnik, most elmarad a klasszikusan fecskeûzõnek nevezett augusztus legvégi csapadékos-hûvös idõjárás.
A hétvégi átmeneti, néhány napos és náhány fokos lehülés várható csupán, az utána jövõ hûvös éjszakák (vasárnap-hétfõ) azonban már az õszt idézik majd.

Ezek szerint egyenlõre nem várható az évszakváltó front érkezése belátható idõn belül?
Bíztam benne hogy legalább mire kezdõdik a suli,kicsiot õsziesebb idõ jön. Így még a meleg,nyári idõ is a nyárra emlékeztet a suliban ülve.

Nem értelek félre, eszemben sincs! De emlékeztetnélek arra, h én nem írtam semmit arról, h itt tél lesz Amit írtam azok tények, és annyit próbáltam kifejteni, józan paraszti ésszel, h jobb ha van fenn jég mint ha nincs. (az, h milyen lesz a tél, ill., lesz-e arról halovány lila gõzöm sincs)

Most jöhetnék azzal, h egy adott dologhoz feltételek kellenek és vannak szükséges és elégséges feltételek. Maradjunk annyiban, h minimális jég a sarkvidéken szükséges feltétele a télnek, de koránt sem elégséges.

Egyébként én úgy emlékszem, h tavaly novemberben és decemberben a Dunántúlon (fõleg dny-on) egész jó (legalább átlagos) tél volt...

Remélem olvastad az 53317-et is.

Ne érts félre, eszemben sincs kötekedni veled! De emlékeztetnék mindenkit, hogy tavaly, meg azelõtt is hasonló indokokat sorakoztattak fel itt többen, hogy ilyen, meg olyan jégtakaró van fent északon, jobb és kiterjedtebb, mint valaha. Na most a tél 2-szer gyors egymás utánban elfelejtett megjönni hozzánk ezen érvek ellenére. Lehet szólni kellett volna neki, hogy van fent elég jég, tehát indulhat!
Úgyhogy azért ennél a jégtakarós dolognál jóval többrõl van szó a téli helyzetek kialakulásánál, szerény véleményem szerint. Én azon imádkozok, hogy azt a nyomorult, szemét izlandi "csigagyárat" meg ne lássuk november-december környékén, mert akkor már be is csukhatjuk a boltot, még mielõtt kinyitottuk volna...

Igen ez érdekes, és ha jól látom akkor kb. egy hete még nem volt átjárható az ék-i. Bár ez hajózási ill. történlemi szempontból kuriózum, de én úgy gondolom, h nekünk talán az a fontos, h minél nagyobb jégmezõ legyen tõlünk északra, vagyis minél nagyobb területen halmozódhasson fel a hideg. Gondolom a lényeg, az, h a tavalyi kiterjedésénél jobban áll az északi jégtakaró globálisan, mégha lokálisan vannak is olyan részek ahol most nincs tavaly pedig volt jég...az már más kérdés, h ez a kevesebb jég pont a hozzánk közelebb lévõ részén van a jégmezõnek...
A t2m elõre ahogy eddig is szept-dec között negatív, míg jan-tól pozitív anomáliával számol térségünkre:
Link

A linkeden az is látszik viszont, hogy idén elõszõr az észak-nyugati és az észak-keleti átjáró egyszerre, egy-idõben hajózhatóvá vált , amire még nem volt példa eddig. Még tavaly sem! Link (német nyelvû cikk, Spiegel)

Közben megtaláltam a linket Link ezen szemre is látszik, h azért az idén eddig még nagyobb területet borít jégtakaró, mint tavaly ilyenkor.

Az északi-sarkvidék jégfedettség augusztus végi, szeptember elejei csökkenése rendszerint a megindult cirkulációnak köszönhetõen csökken tovább még. Történetesen a keltett hullámok még feltöredezik a meglévõ gyengébb táblákat. Vagyis a sarkvidéki térségben egy markáns ciklon (ciklonok) szokta(k) eredményezni rendszerint ezeket a gyors jégfedettségi csökkenéseket.
Azonban a GFS futása alapján legalább egy hétig zömében anticiklonális idõjárás várható az északi-sarkvidéki étrségben.
A leginkább érzékenyebb rész talán a sarkvidék Alaszka felé esõ jégmezeje:
Link
A szeptember elejei elõrejelzett aktiv ciklon a Skandináv-félszigettõl északra talán már nem fog nagy gondot okozni azon a részen. Ráadásul nem egy pár futás szerint az elsõ sarkvidéki hidegkoncentráció fõleg Grönlandtól északkeletre esõ területekre fog koncentrálódni.
Szóval én nem tartom valószinûnek, hogy a 2007-est átlépjük... ez persze azt jelent hogy pár százalék esélyt adok neki, de elhanyagolható 5% alatti sziten

Volt egy link ahol 80-tól napjainkig napi bontásban össze lehet hasonlítani a jégtakarót, azon még a múltkor úgy látszott, h nincs veszélyben a tavalyi rekord, reméljük, hogy azt nem dönti meg, ahogy írod is szept közepétõl már újra hízni és terjedni fog a jégtakaró...

Link Az északi-sarki jégfedettség idén lehet újabb negatív rekordod fog dönteni. Link Már most az eddigi 2. legkissebb jégtakarós év a 2005-ös év szintje alatt van a jégtakaró kiterjedése. A görbe meredek esését elnézve, van rá esély, hogy a tavalyi rekord is veszélybe kerül! Erre van még 2-3 hét, hiszen szeptember közepén áll be a minimum és onnantól kezd újra hízni a jég.

Ust'- Kulom, Oroszország: Link

Ahol eddig nem volt szárazság, ott valószínûleg nem lesz. (Az aszály fogalma azért többet takar, mint 10 nap esõ nélküli idõt). A csapadékhiány szerencsére DK-en is mérséklõdött, hála az elõzõ hidegfront 20-30 mm-t adó felhõinek.

Lehet, de ide én nem várok jelentõsebb csapadékot 10 napon belül (ha nem lesz hõzivatar addig) és akkor már aszály lehet, de most már mindegy, mert már nincs kint a takarmány, meg a z˜öldség, de akkor is zavarni fog.

Jakutsk: Link

Ez az "aszály is kitörhet" olyan, mint amikor a csiga annyira megy, hogy lobognak a szemei

A szeptembert eléggé száraznak várom, és melegnek, aszály is kitörhet errefelé, hacsak nem jõn valami HF-i zivatar (esõ)és megáztat mindent.
A 2008/2009-es télhez meg annyit, hogy ha már most eléggé sok a jég az északi sarkõrön túl, a befagyás után sokkal több lesz, ez még be is folyásolhatja (be is fogja) az itteni tél alakulását...bizoakodni lehet, aztán majd oktoberben/novemberben már kijelenteni is! De addigis élvezzük a késõ nyári (esetleg) hõségnapokat! Gondolni fogunk rá majd télen, szükségünk lesz akkor erre a melegre!

Link
Reggel is adta oda a megmaradó havat.

Egy kis érdekesség: a jövõ heti Kelet, európai hidegbetörés hatására, akár at 55. szélességi kör alatt is havazhat:
Link

Most ugyanezeken a területeken 28-30 fok van.
Link

Szerencsére, még lesznek nyári hõmérsékletek szeptember elsõ hetében is. Nézzétek el nekem, én nehezen búcsúzok ettõl az évszaktól! Ez az anticiklon úgylátszik képes keletebbre is mozdulni, majd gyengülni, ráadásul a helyzet egy igazi szép markáns hidegfront zárulhat, ami még okozhat heves eseményeket is. Azért ez egészen szép kilátás.

Az Antaktisz belsõ területein mért T egyáltalán nem gyakorol befolyást az Északi Hemiszféra jégviszonyaira, he-he!

Az északi sarkvidék jégviszonyaiban a kulcs szeptember-októberben zajlik le, majd oktber közepétõl lehet majd arról nyilatkozni.

Bizony a fáklya július eleji állapotra hasonlít inkább,mintsem aug. végihez..de sebaj,ebben semmi szokatlan nincs,szeptemberben bõven lehetnek még-voltak régen -is 30°C körüli,feletti napok. Tehát egyelõre nyár,melyet majd egyre határozottabb váltás követhet az idõ elõrehaladtával.. A Déli-Sarkon -80°C-hoz !!!közelítõ adatokat láttam-(sõt,most nézem,jelenleg -82°C! van a Vostok állomáson)ez azért némileg megnyugtató az olvadás szempontjából, az Északi-Sarki jégmezõk szintén kiterjedtebbek a tavalyi rekord-minimumhoz képest.és 2 hét múlva kb. kezdõdhet a visszafagyás.

A belinkelt (és úgy általában) anomália-térképen a sarki térségek torzulva jelennek meg, a 70°-es szélességtõl inkább csak a jégfelhalmozdást érdemes figyelni.
Ettõl eltekintve érdemes lesz figyelni.

Engem kicsit aggaszt a Bering-szorostól északra tapasztalható nagymértékû jégolvadás és erõs pozitív anomália annyiban, hogy elég lassan hûlhet vissza és fagyhat be.

És egy kérdés: szinte az egész déli félgömb hidegebb, mint az átlag, ez azt jelenti hogy ott a szárazföldön is átlag alatti tél volt, vagy egyszerûen "csak" nyár végén mindig igy néz ki ez a térkép?

Bizony úgy tûnik, hogy szeptember elején hosszabb meleg periódus lehet, és késik az a bizonyos évszakváltó hidegfront. Már egészen szeptember 7-éig összezár a fáklya, és folyamatosan melegedõ idõt mutat, amit csak augusztus 30-a és szeptember 3-a körül tör(het) meg egy-egy gyenge hidegfront. Ezután egy-egy tag már lemegy 10 fok köré, de a nagyobb szórás egyértelmûen 7-e után kezdõdik. Link
Ebben a helyzetben szerintem simán lehetnek még 30 fokos, vagy azt meghaladó csúcsértékek. A hõmérsékleti fáklyán is ez látszik, az augusztus végi kisebb lehûlés után szeptember elejére újra 30 fok körüli a szórás, sõt egy-egy tag a 35 fokot is megközelíti. Link

Egyetértek abban, hogy egy anticiklonális mezõ lesz nagy valószínûséggel Közép-Eurpa felett a következõ 8-10 napban.
A jövõ hét közepétõl, a szlovák intézet által jelzett csapadékos idõszaknak a jelei még nem látszódnak.

A Tél milyenségére feltett kérdésedre sajnos metematikai válasz nem létezthet, mert akár hat-nyolc "gyatra" vagy "über" tél jöhet egymás után.

A szezonális elõrejelzések átlag alatti õszt és tél elejét mutatnak.
Az egyik kulcs a sarki térségek tengereinek jégfelhalmozódásának ütemében lehet, globális mértékben, mert a tavalyi télen is láttuk, hogy egy térség "elõre vagy hátrasietése" még nem elég.
A másik a La Nina úgy látszik, gyors El Ninó közeli állapotba való visszasietésében lehet, ezt még nem tudjuk mivel fogja lereagálni az Északi Hemiszféra.
Ami nekem viszont szemet szúrt, a Labrador-áram erõssége, és az ebbõl is eredõ negatív anomáliájú atlanti-óceáni terület növekedése.
Link és Link

A következõ néhány hét több felvetésre választ adhat, egyelõre még nem lehet állást foglalni.

A térképeket figyelve akár egy hosszabb, késõ nyári idõszak elé is nézhetünk, ugyanis két érintõleges hidegfrontot leszámítva (péntek, ill. jövõ kedd v. szerda) egy kiterjedt anticiklon alakítja majd Közép-Európa idõjárását. Az éjszakák már kissé csípõsek lehetnek (helyenként 10 fok alatt), nappal viszont kellemes, 24-28 fok lehet egészen a jövõ hét végéig, AC-hátoldalon, feltámadó déli szél esetén nem tartom kizártnak egy-egy helyen a 30-31 fokot sem. Vannak azonban más forgatókönyvek is, pld. a szlovák hidromet. intézet szerint szept. 3-4.-e körül egy markáns hidegfront érkezik, legalább 4-5 napig hûvös, csapadékos idõjárást okozva. Az igazság valahol az iménti pesszimista és a GFS szokásos túlzott optimista várakozása között lesz majd - pld. szeptember 5-e körül én már 32-35 fok közötti nappali csúcsokat nem nagyon tartok reálisnak, ez szerintem csupán az operatív szokásos csapongása. Más: hogy milyen lesz a tél: szerintem két ilyen gyatra "tél" után azért már jöhetne legalább egy átlagos tél, mit mutat a NAO-index a december-február közötti idõszakra térségünkre nézve? Kösz elõre a választ

Úgy tûnik, szépen kezdõdik majd az õsz itt nyugaton, hosszú idõ után kissé már várom az iskolakezdést.
A GFS már a legtöbb futásában elég szép labilitást mutat errefelé 1-én és 2-án, sõt talán még 3-án is. Az idõjárási helyzet hasonló lesz a június elsõ napjaiban tapasztalthoz, vagyis a Brit-szigetek feletti ciklon délnyugati és a kelet-európai anticiklon délkeleti áramlása itt találkozhat ( Link ), ehhez pedig még társul egy-egy teknõ (front), ami a ciklonból szakad el. Összességében elég szép zivatarok lehetnek, fõleg helyi jelleggel. De ezek helye még meglehetõsen bizonytalan, igaz június elején sem mutattak ide számottevõ csapadékot a modellek, végül mégis lettek heves zivatarok.

Az idei elsõ (legalábbis az általam látott elsõ) szibériát érintõ, hótakarót adó hidegbetörés. Link

Daily Arctic Sea Ice Maps-a google-ben

Link

Hol figyeled ezt? Tudsz adni egy linket?

Alakul a helyzet, alakul!!!!

Az Északi-Sarki jégállomány viszont észrevehetõen jobban áll, a tavalyi rekord-minimumhoz képest...természetesen (sajnos)csak ahhoz képest...viszont tavaly -tavalyelõtt igen gyatrán sikerült az orosz-Skandináv -félsziget környéki partmenti jégképzõdés,még tél derekán is gyakorlatilag jégmentesek voltak ezek a területek,korábbi években(nemrég-5-6 éve) pedig még voltak olyan nyarak is,amikor több jég volt aug. végén,mint tavaly télen-pl. a Kola-félszigettõl délre ,a Fehér-tengeren.Itt sajnos most is 0%-os a jégborítottság...mindenesetre érdemes lesz figyelni a következõ hetekben,hogy milyen tempóban fog megindulni ezeken a területeken jégképzõdés,mert ez nagyban befolyásolhatja majd a tél idõjárását nálunk is.

Igen szerintem is,illetve annyiban érdekes az õsz,hogy nem helyi szinten nálunk,hanem globálisan vagy legalábbis európai szinten érdemes figyelni,hogy hogyan alakul az idõ.

A visszatekintõ fórumba menjetek a múltidézéssel, köszönöm!

Szerintem nem sok köze van az õsz idõjárásának a télre nézve.Max a novemberi.

Csak szubjektív emlék: 1995-ben egészen október közepéig nyárias volt az idõ, majd november 4-étõl jött a tél, már novemberben is számos helyen (pl. november 5. Békéscsaba) jelentõs hóval.

1999-ben is az egész szeptember nyárias meleggel + szárazsággal telt el, majd november 19-én országos havazás jött.

Kíváncsi vagyok arra ,hogy az idõjárás mikor fogja megismételni az 1993,1995-ös novemberi,1996,1999-es februári és a 2003-as januári és februári eseményeket?
Noé véletlen nemtudod,hogy 1998-ban mikor volt az elsõ országos havazás és annak mennyisége?