Kérdések és válaszok

Szia!

Ahogy látom avatar feltöltési jogod van, valószínûleg képfeltöltési jogot is megadták neked.
- Jobb oldalon felül a Média-ra kattintasz. Link
- Majd kiválasztod a mappát, ahova szeretnél képet feltölteni.
- Következõnek pedig az almappát választod ki.

- Bal oldalon felül "kép feltöltés-re" kattintasz.
- Kiválasztod a feltöltés idõpontját, beírod a várost, az irány merre fotóztad illetve egy rövid ismertetõt is írhatsz.

De elõtte itt a linken alul kérjük elõször olvasd el a képfeltöltési szabályzatot:
Link

Jó töltögetést kívánok!

Hogy tudok képet feltölteni ide!

Köszönöm a választ!

Ha határozott áramlás útját hegység állja, akkor kénytelen a levegö a szél felöli oldalon felmelkedni, és az igy mozgásba jött levegö valószinüleg nem fékezödik le azonnal, amint eléri a hegység tetejét, hanem tovább emelkedik (ezt valószínüleg a határozott áramlás is támogatja), miközben már áramlás irányú mozgást is végez. A kettö eredöjeként kerül aztán a szélárnyékos oldalra, amire már elérheti a telítettséget => felhöképzödés

Aztán persze valamikor süllyednie is kellene, de látszik is, hogy csak egy meghatározott szakaszig tart a hegység által kiváltott cirrus, aztán hirtelen "abbamarad", ott már nem emelkedik tovább a levegö...

Miért képzõdnek magasszintû felhõk a Tátrák szélárnyékos oldalán? Hogyan lehet hatással a 2-2,5 km magas hegység a légkör jóval magasabb rétegeire? Az rendben van, hogy a gomolyképzõdést segíti a szél felõli oldalon vertikális pályára állított levegõ, de a cirrusok és társaik sokkal magasabban képzõdnek, mint a gomolyfelhõk alapja.

Jó reggelt, ez a WRF nem frissül? Link
Még mindig a 03,21 hajnali futásának végkimeneteleit látom...
Köszönöm!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a jégesõs szupercelláknál miért ilyen türkiz kék Link ( vagy pl 2009.06.16-ikai dny-i sc ) szinte mindig a felhõzet?

Snowhunter, Nanovich*, legyen nagyon szép napotok!

Link

Véget érõben van: Link

Szép napot kivánok! Lehet tudni, hogy a La Nina-jelenség tart-e még, erõsödött-e vagy gyengült? A választ elõre nagyon megköszönöm.

Ohh nagyon szépen köszönöm

Már egy jó ideje keresgélem, de hogy nem találtam meg?!

Köszönöm még egyszer.

Ehun: Link

Sziasztok!

Érdeklõdnék, hogy valakinek esetleg meg van-e, vagy hol találhatom meg a napi minimum illetve maximum rekordokat az országról?

Köszönöm!

Értem. Kösz szépen. Ez helikalitásal is összefüggésbe van? Tehát ahol nagy az örvényesség advekció ott nagyobb helikalitás van?

"Az lenne a kérdésem h mi a különbség a rel vorticity adv 300 hpa és abs vorticity adv 500 hpa között? És mire használható?"

Vorticity: örvényesség, meteorológiában a szélmezõ rotációjának a vertikális komponense ("vertikális tengely körüli örvénylés mértéke")

Definíció szerint az északi féltekén a ciklonális irányú örvényesség pozitív, az anticiklonális irányú negatív.

Rel: relatív, azaz a Földhöz képesti örvényesség (koord. rendszer a Földhöz van rögzítve)
Abs: abszolút, azaz a teljes örvényesség, amiben a Föld forgása miatti örvényesség is benne van (koor. rendszer egy Földön kívüli ponthoz van rögzítve)

adv: advekció, az örvényesség "átvitele" egyik helyrõl a másikra egy adott szinten
Pozitív örvényességi advekció van adott helyen, ha oda magasabb értékû örvényesség érkezik, azaz egyre ciklonálisabb örvényesség (vagy egyre kevésbé anticiklonális örvényesség)

300, 500 hPa: a szint, amin ezt az advekciót tekintjük. Általában magasabb szinteken szokás nézni, 500 hPa-on vagy felette (400, 300, 200...)

Na és hogy mire jó mindez?
Pozitiv vorticity advection (PVA) az adott szint alatt (pl. 500 hPa alatt) feláramlást okoz, ami elõsegíti a felhõ- és csapadékképzõdést, labilis levegõ esetén hozzájárul a konvekcióhoz, zivatarképzõdéshez, nagyobb skálán pedig frontális hullám létrejöttét ill. a ciklonképzõdést is elõsegíti.

Hogy melyik célra érdemesebb relatív és melyik célra abszolút örvényességet használni, és mikor melyik szintet érdemesebb nézni, az még kérdéses.

A légnyomás süllyed Kékestetõn lásd: Link

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy itt a Kékestetõn miért nem kezd el süllyedni a légnyomás? Köszönöm a segítséget!

Senki??

Értem!
Kérdezném még, hogy hivatalos állomásokon milyen barométert használnak, mivel az aneroid barométerek alapvetõen tendenciák leolvasására használhatóak, nem pontos érték megállapítására.
Használnak még higanyos barométert, vagy higany helyett más "környezetbarátabb" folyadékkal töltött mûszert?
Illetve digitális légnyomásmérõt? Ezek mennyire pontosak, milyen elven mûködnek?
Köszönöm!

Tudtommal ezek nem érhetõk el nyilvánosan, mert eleve csak következõ hónap elején érkeznek be az OMSZ-ba a társadalmi észlelõk havi csapadéklapjai, és 10-e körül kerülnek be az adatbázisba, ekkor pedig már csak éghajlati szempontból van jelentõségük.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#12462)

Az lenne a kérdésem h mi a különbség a rel vorticity adv 300 hpa és abs vorticity adv 500 hpa között? És mire használható?

Köszönöm válaszod, így már érthetõ.
Ezeknek az OMSZ-es hagyományos csapadékmérõ állomásoknak az adatai nyilvánosak, hol lehet elérni õket?

Ennek az oka a mérési technológiák közötti különbség. Az OMSZ hálózatában automata csapadékmérõk vannak (kivéve azt a csak 14 db. állomást, ahol észlelõ is van, ezáltal hagyományos csapadékmérés is történik, de innen is az automata csapadékadatok kerülnek a térképre az összehasonlíthatóság kedvéért), míg a Metnet-es észlelõk többsége, gondolom, kézzel méri a csapadékot. Ha a február elsõ feléhez hasonló száraz porhó hullik, akkor a két technológia között 1,5-2x-es különbség is lehet az automata mérõ olvasztásnál bekövetkezõ párolgás miatti veszteségbõl (itt Szegeden ekkora különbség volt). Szóval az általad említett esetben szerintem a Metnet adatok közelebb járnak a valósághoz.
(Az OMSZ-nál van több száz hagyományos csapadékmérõ állomás is, azonban ezek adatai csak havonta kerülnek be az adatbázisba.)

Ettõl elõbbi idõpontokra kellene, de azért kösz.

Nekem arról a napról ez a három horvát radarképem van: Link Link Link

Van valakinek radarkép archivuma 2010 jun 18 ról? Lehetõleg Horvát, Szerb, Román legyen. mivel Magyar van erre az idõpontra.

Húú ,nagyon köszönöm a részletes archívumot ,sokat segítettél.

Szia! Ezeket találtam az archivumomban 2008-07-07-rõl. Link

Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne ,hogy van-e valakinek 2008 07.07-rõl egy radarképgyûjteménye ,vagy esetleg egy radarképe? Nekem emlékezetes nap marad ,és szerintem sokaknak

Létezik olyan oldal ahol elehet érni CAPE és szélnyírás archívumokat?

Igen záporesõ és hózápor megjelölve.
Télember: ha jól tudom mindig éjfélkor fissülnek az addig bevitt adatokból.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Metnet információk, fejlesztések (#12461)

Szép estét!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy OMSZ napijelentésben:
Link
A febr 4.én pl Tát környékén lehullott csapadék 2, Budán 3mm
Ellenben, ha itt a metneten a napi adatokban febr 4 ére lapozok Táton 9-10mm, Budán meg 6-8mm a mért adatok.
Elég jelentõsek ezek az eltérések, mi okozza ezeket, vajon melyik fogadható el?

Szép estét kivánok! Gyenge intezitás esetén 87 a kód, erõs csapadékhullás esetén 88 irandó. (Az elsõ szövegmagyarázata: "záporszerû hódara esõvel". A második esetben: "közepes hódara esõvel.) A szinoptikus kódra értettem.

Mit kell ma kipipálnom az éghajlati naplóban, ha vegyesen záporesõ és jéggolyócskák (hódara) hullottak?
Zápor és a hózápor együttesen lesz a jó?

Sziasztok! Majdnem egy hátig nem nagyon voltam gépközelbe illetve ha voltam csak gyorsan felkukkantottam és ennyi. Abból, hogy a Kerekrobi által vezetett játékot levették az Mt. fejlécérõl arra következtetek, hogy megvannak az eredmények. Ha így van valaki belinkelné nekem? Köszi!

Sõt, jobban mondva a minimumon kívül semmi más adat nem szerepel. Nem tudom, ott mi lehet a gond, inkább azért aggályos az egész, mert ha nem csak adatátviteli problémáról van szó és rendszeres a dolog, valamivel majd ki kell egészíteni a hiányos sorokat. Debrecen esetében Kismacs volt a beugró, Szarvason nem tudom, van-e kéznél használható állomás.

Pedig nem nehéz Ha képet akarsz feltölteni akkor :katt média-->aztán rákatt arra a részlegre ami a témához illik , te esetedben Képtár: Növényvilág -->ott még pontosítasz pl.vadvirág ,dísznövény --> és azon belül már látod balra fent piros betûkkel,hogy feltöltés .

Köszi! Szarvason viszont a mai jelentésben sem szerepel a maximum, csak a minimum.

Szép napot kivánok mindenkinek! Virágos képet (.jpg) szeretnék feltenni a képtárba nevének azonositása végett. Elmagyarázná valaki, milyen mûveleteket kell ehhez elvégeznem? A választ elõre nagyon megköszönöm!

Havi lebontásban átlagos csapadékadatok mondjuk Bp. környékére hol található?
Illetve amiben szám szerint megvan a sokéves csapadékátlag havi bontásban...

Köszönöm!

Link
Vagy pl. ez, ez mennyire hivatalos, illetve hány év átlaga?

Ami Debrecent illeti, a múlt héten nem üzemelt az automata, csak kézi mérés volt. Ezért nem szerepelt adat sem a honlapon, sem a napijelentésben.

Az OMSZ Napijelentésbõl gyakran kimarad Szarvas. Idõnként más állomásokkal is elõfordult az utóbbi idõben (Kecskemét, Debrecen). Tudja valaki ennek az okát?

A tájszólás szerint a gyakorta jégverte területeket jégzugnak nevezik. Kelet-Magyarországon
hol vannak ilyen helyek ?

Valahogy így képzelem:

Most az egyszerüség kedvéért tekintsünk el a hóréteg alulról történö olvadásától (a talajhöáram hatására). Akkor kezd olvadni a hó, ha a felette lévö, vele érintkezö levegö hömérséklete pozitiv. Az olvadáshoz szükséges höt a hóréteg a környezö levegöböl veszi, ezáltal lehütve azt. Ekkor:

1, Ha száraz a levegö, azaz alacsony a harmatpontja (jelen esetben ez azt jelenti, hogy annál szárazabb, minél nagyobb negatív érték a harmatpont) akkor a höelvonás hatására jelentösen le tud hülni, akár egészen a - jelen esetben negativ - harmatpont közelébe. Ez viszont negatív visszacsatolásként leállítja az olvadást, hisz a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete fagypont alá csökkent. Amíg újra fel nem melegszik fagypont fölé (pl. a felette lévö melegebb levegövel való keveredéssel), addig az olvadás szünetel.

2, Ha viszont nedves a levegö, akkor a harmatpontja a hömérséklete közelében van, így jelen esetben, mivel olvadásról beszélünk, a harmapont is pozitív, és kicsi a harmatpontdeficit (a kettö különbsége). Emiatt az olvadáskor történö höelvétel akadálytalanul csak kismértékben, a harmatpontig tudja lehüteni a környezö levegöt, utána az ily módon telítödött levegö azonnal kikondenzál a hóréteg tetejére, amivel hö szabadul fel, amely negatív visszacsatolás az olvadás általi lehülésre nézve. Emiatt ismét emelkedhet kicsit a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete, míg aztán a további olvadás miatt újra csökken, stb.
A lényeges szerintem, hogy ez a hömérséklet fluktuáció ilyenkor 0 fok felett játszódik le, így az olvadás nagyjából folyamatos lehet, míg száraz levegö esetében hosszabb-rövidebb olvadásmentes idöszakok is lehetnek a fent említett okokból.


Egy kérdés: száraz, de szeles idöben gyorsabban olvad a hó, mint száraz szélcsendesben? Ha jó a fenti elmélet, akkor lényegesen gyorsabban, mivel a negtív hömérsékeltre hütött hóréteg közeli levegö ilyenkor sokkal gyorsabban keveredik a felette levö, melegebb levegövel, ezáltal gyorsabban felmelegeszik, így rövidebb ideig szünetelhet csak az olvadás.
Itt Frankfurt környékén sajnos már azt is elfelejtem lassan, hogy milyen is az a hóréteg, így sajnos nem tudok olvadással kapcsolatos megfigyeléseket tenni (fél nap alatt elolvadt az a kicsi is, ami volt)...

Hõmérséklet, páratartalom és légnyomás alapján. + konstans adatok szükségesek a számításhoz. De a táblázatban ezeket is megtalálod.

Itt táblázat, amibe beírva az értékeket kiadja. Jóska lapjáról:
www.snowhunter.hu/index/harmatpont-legnyomas.xls

Egyébként, ha észlelést küldesz a metnet motor azonnal kiszámolja, és a hõmérséklet értéke alá írja (...°C)

Köszi választ Coontac és Floo. A harmatpontot azt mi alapján lehet kiszámolni?

Ahogy Csontak írta, magasabb harmatpontnál, tehát nedvesebb levegõnél olvad jobban a hó.
Nagyon egyszerû az oka: a nedvesebb levegõ közelebb áll a vízhez, a száraz pedig a levegõhöz.
Leegyszerûsítve, ha vizet öntesz a hóra, jobban olvad, mintha levegõt.