Időjárási visszatekintő

Szeretnék még valami egyértelmûbb dolgot is hozzáfûzni, ami remélem végleg lehajtja a "konvekciógátló" felhõzetet a mai napról.

Ha annyira ragaszkodunk a "besugárzáshoz", mertmáshogy már zivatar ki se alakulhat, akkor gondoljunk csak a vastag inverziós rétegre, ami 2000-3000 méter környékén helyezkedett el. Ha az az inverzió tényleg olyan vastag volt, akkor szerintem 30-35 fokig is emekedhetett volna a hõmérséklet, hogy áttörje a feláramlás... vagy valami brutálisan erõs konvergenciának kellett volna lenni.

Egy a lényeg, ha van egy bizonyos inveziós réteg, akkor normál esetben ki van lõve a talajról induló konvekció!

ISMÉTLEM: MNSZ közeledett, aminek a magasszintû része ért el bennünket tegnap, alacsonyszinten meg inverzió volt közép és alacsonyszinten meg kiszáradás....

HA a középszint be lett volna nedvesedve, az inverzió felett, akkor olyan emelt konvekciós cellák lettek volna, hogy csak na! Na nem volt, ezért nem lettek.

Részemrõl már itt akármilyen reagálás jön, én befejeztem a témát, mert nem lehet elõre jutni! Akármilyen bizonyítékot vagy tényt tárok fel, a sztereotípia erõsebb, ilyenen már nem tudok segíteni.

Erre röviden tömören csak annyi a válaszom, hogy: nem.

Majdnem 3 órakkor kicsit jobban odafigyelhettél volna, biztos nem olvastál végig!

Köszönjük, nem baj hogy hosszú, de legalább látszik, hogy sokkal árnyaltabb a dolog.

Ehez annyit hozzáfûznék,hogy igenis sok köze volt a magasszintû felhõzetnek.Ha az nincs tuti robban a légkör. A másik meg az,hogy nem volt kiszáradva a légkör legalábbis az ország É-ÉK-i részén nem.

Éppen az, hogy egyik állomás sem melegedett, hanem hûlt a két adasor alapján. Persze állomás áthelyezés volt és nem csak ott, de itt a lényeg a lehûlés és egyben kiszáradás folymatában van. A két adasor és az elmélet ellent mond egymásnak. Volt egy kiugróan alacsony hõmérsékletû és egyben egy igen száraz idõszak, melyet megelõzött egy meleg-nedves periódus.

Köszönöm! Miskolc a 3. helyezést érte el -63mm-el. Viszont igen érdekes mert ezek szerint egy kiszáradáshoz tartozik egy lehûlési folyamat? Már el is kezdtem a napsütéses órák számát kielemezni, na az sem lesz érdeketelen

Nekem megvan a magam elmélete a tegnapi nap igencsak nem termékeny hozamára.

Ugye írdatlanul hatalmas CAPE értékeket mutatott a 00z GFS. Önmagában szóval ez tök jó lett volna, de ahogy tegnap napközben szó volt róla sokszor...: "a magasszintû felhõzet megölte a konvekciót".

Szerintem ez nem így van! A magasszintû felhõzetnek majdhogynem semmi köze nem volt a konvekciónkhoz. Én két okot jelölnék meg fõleg (a második ok az elsõbe beleépítve):

1. Az ország északkeleti felét levágva kiszáradás volt, tehát alacsonyszinten nedvesség kilõve a délnyugati felén, ami nagyrészt a szépen lassan délnyugat felöl ránkhúzódó alacsony és középszintû meleg szállítószallagnak volt köszönhetõ. Az alacsonyszintû kiszáradás mellett, az eleinte alacsony és középszinten meglévõ nedvesség délnyugaton a délutáni órákra eltünt, majd de a magasszintû katyvasz felhõzet nagyjából már akkoris több helyen megvolt az országban. Magyarul több helyen az égkép alacsonyszintû és középszintû kiszáradásról árulkodott. Az ország nagyrészén "realizálható" magas CAPE értékek, amik a 12z futásra mérséklõdtek is.... nem tudtak érvényesülni. Azt tudhatjuk, hogy a GFS fõként 0-180 mb MLCAPE-t használ, ezért van az, hogy MNSZ esetében sokszor alábecsül, de mivel a modell önmagában nem kalkulálja bele a magasszintû felhõzet meglétét, ezért egy adott maximumhõmérséklettel számolt, valamint az ahoz tartozó harmatpontal.

A harmatpont értékek a délelõtti órák folyamán még pontosak voltak, de délután valami olyan dolog történt, amivel nem számolt a modell.... a szállítószalag középszinten és alacsonyszinten is kiszáradást hozott, magasszinten mindenhol nedves volt a levegõ.... a nap folyamán pedig északkelet felé "zsugorodott" a középszintû és alacsonyszintû nedvesség. Ennek hatására (ahogy a mûholdképen is látható Link ) magasszintû felhõzet alatt, ami elég vastag volt... alacsonyszinten és középszinten is felhõzet tartozott, ami magyarázza a délután derekán kialakult záporokat.

Ebbõl azt lehet levonni, hogy habár a 12z GFS alapján az északkeleti országrészre majdnem 1000 J/kg CAPE értékkel kevesebb jutott, de ilyen feltételek mellett is realizálódni tudott belõle valamennyi azonos mennyiségû magasszintû felhõzet mellett, mint ami mondjuk nyugaton volt. Sõt a 12z futásban a nyugati országrészben maradtak a magas 1000 feletti CAPE értékek.

Ennyit számított a nedvesség a tegnapi szituációban. A tegnapi szállítószalag nagyrésze nem is volt nedves, ez magyarázza a középszintû kiszáradást is, amit Pitom említett a zivilesen fórumba, ennyit ért a dolog. A magasszintû felhõzet keze a dologban tehát kizárva! Mégegy tény, a CIN értéke egyáltalán nem tartozik ide, mivel tudjuk, hogy szállítószalag volt rajtunk, ezért sejthetjük, hogy nagyrészt emelt konvekció lett volna várható, kiszáradt alacsonyszinten pedig a napsütés se eredményezett volna olyan húdesok cellát. Errõl szól az egész, hogy inverzióssá válik a légkör!

Vannak olyan helyzetek, nyilván emlékeztek ti is..., amikor egy forró nyári napon, amikor csontszáraz minden... és a modellek nagy 2000-2500 CAPE értéket mutatnak... és sosincs semmi, csak derült forró délutánok....! Azért van mert nuku nedvesség! ÉS ha már itt járunk, akkor ide tartoznak a hõzivatarok is, pontosan ilyen nyári napokon, amikor rendkívül nagy konvektív felhasználható energia van a légkörben, akkor egy-egy helyen... ahol esetleg más mikroklíma tényezõ rásegít, ott hõzivatar alakul ki. Önmagában a nagy területekre jellemzé száraz légprofilt, csak néhol tudják annyira ledolgozni a felámralások, hogy telített legyen a levegõ és felõ tudjon képzõdni! Azért is van a metnet kislexikonban, hogy esetek egy részében emelt konvekcióhoz tartozó képzõdményekrõl van szó, mert vagy alacsonyszintá nedvesség hiányzik, vagy magasan válik telítetté a száraz levegõ.

A magasszintû felhõzet sokszor más funckiót tölt be. Én nem azt mondom, hogy nem tudja gátolni a konvekciót, mert sok olyan helyzet tud elõállni, amikor tényleg visszafogja a besugárzást, de egy olyan helyzetben amikor szállítószalag van, akkor tudhatjuk, hogy magasszintû felhõzetnek semmi köze semmihez! Minden egyes MNSZ ilyen katyvasszal jön... mégis totálbrutál MKR-ek söpörnek végig rajtunk. Ráadásul nagyrészük éjszaka! Na akkor hol van a besugárzás? Sehol.

Ismétlem, a nedvesség a kulcs. Bocsánat a hosszért.

Lász!
Egyébként azért nem melegedett a pécsi állomás a többi állomással szinkronban, ugyanis kitették a belvárosból elõbb egy kukoricaföldre valami domboldalba, majd utána került az állomás a mostani helyére, és bár a mostani pogányi állomás is a legmelegebb középhõmérsékletûek közé tartozik köszönhetõen a domb(fennsík)fekvés miatt kialakuló magas minimumoknak, a belvárosi pedig a flaszter a betonrengeteg a fûtés miatt annyira meleg volt, hogy a pogányi ahhoz képest hideg(ebb)!
Gondolom a szegedit sem kell magyaráznom ezek után!

2007.08.23-ai villámképeimbõl készült videóm: Link

Megéztem a "bibliám",vagyis az éghajlati atlasz adattárát,melyet 1967-ben adtak ki.Meglepõ,hogy a Péczely féle adatok Szeged esetében egy az egyben az ott szereplõ 1901-50-es egyetemi átlagok.Pécs és Bp. esete nem egyértelmû,mert nagyon sok mérõhely adata szerepel,de egyikkel sem egyezik pontosan.A legközelebbi egyezés Bp-en a T terén a postaállomás adatával van:11,1 fok,Pécsett pedig az egyetemé:11,2 fok.
A csapadék esetében Bp-en a meteorológiai intézeti adat:617 mm,Pécsett az egyetemi:661 mm.
Jobb híján pápai és cseszneki adataimat én is az 1901-50-es átlagokhoz viszonyítom.Ebbe nem lehet belekötni:ha a század második felében változások történtek,akkor kell egy standard,amihez viszonyítunk-így észlelhetõ az eltérés,csúszó átlagolással kevésbé.(a 20. század elsõ felében már nem volt"kis jégkor",és nem beszél senki globális felmelegedésrõl)Ha tagadjuk,hogy van hosszú távú változás,akkor meg úgyis mindegy,hogy melyik 50 évhez viszonyítunk és 100 év esetén sincs akkor lényeges eltérés.A 30 éves adtot csak szükségbõl(nincs hosszabb)használnám,a 19. századiak meg kissé ritkásak,talán kevésbé megbízhatók.

Evezzünk most kissé melegebb tájakra, ma reggeli képek a Salamon-szigetekrõl Link
Jó lehet ilyenre ébredni

Evezzünk hidegebb tájakra, irány a forró nyár után a még igazi tél irányába, a meseszép Suomiba (Finnország), azon belül Lappiba (Lappföld), ott még ilyen volt a mai késõ délután/kora este:
Saariselka: Link
Petsikko: Link

Ázsia idei elsõ 50°C-os értékét a pakisztáni Jacobabad-ban mérték. Link
Kimondottam elviselhetetlen lehet, hiszen a 15% körüli páratartalom mellett teljes szélcsend uralkodott..
Észak-Afrikában egyelõre "csak" 45-47°C volt maximum - Szudánban több helyen is mértek ennyit a napokban.

Laci:
Úgy látom, a Péczely adatok minden bizonnyal az 1931-1960 közötti 30 év átlagai.
Miskolc adatai hasonló csökkenést mutatnak:
1931-1960: 618mm
1961-1990: 555mm

A fõvárosi adatsorban is az 1901-1930, 1931-1960 (amit hoztál), az 1901-1970 átlaga is közel áll egymáshoz, egyedül az 1961-1990 lóg ki.

A nagy kérõjel az 1991 óta eltelt idõszak, errõl sajna nincs komplett adatsorom, egy támpont van:
Miskolc majd "félidõben", 1991-2004 (14 év): 576mm (és az azóta eltelt 2005-2007 átlagosnál csapadékosabb volt, tehát lassan az 1931-1960 közelébe jut), ez is az 1961-1990-es idõszak kilógását mutatja talán.

lász: "Ja és elnézést a hosszért, de szerintem érdekes, mert fõiskolán még mindig ezt a könyvet használják és én is ebbõl tanultam!"

Sõt, még mi is ebbõl tanulunk az ELTE-n
(Legalábbis a klimatológia elõadó tanárunk ezt javasolta, mondván, nem nagyon van újabb.)

#11626. - lász (Diósd) válasz 2008-05-17 10:54:09
Hogy legyen teljes a dolog, napfénytartam évi és havi mennyiségét (óra) is ki fogom elemzni de ebbõl már csak holnap lesz valami. Mehet a visszatekintõbe.
Jóska: szerintem tegyünk át mindent oda így egy helyen lesz az összes adat, persze ha nem gond

#11625. - lász (Diósd)
Elõzmény: Snowhunter (#11624.) válasz 2008-05-17 10:35:20
Várom a miskolci adatsort is.

#11624. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: lász (#11623.) válasz 2008-05-17 10:05:32
A hosszú csapadék-idõsorok átlagban 70-100 évesek, így nem lennék meglepve, ha a mostani Péczely-féle adatsor 1901-1970 közötti lenne.
Az OMSZ-é a messze nem reprezentatív (erre is él meglátásom, hogy a 10éves csúszóátlagokkal 100éves átlagokat kéne vinni) 1961-1990-es.
A csapadék ügyében több adat van birtokomba, hasonló tendencia van Miskolcra is.
Délután (már otthon) adatokkal jövök én is.

Ui: Ezek mondjuk visszatekintõbe valók.

#11623. - lász (Diósd) válasz 2008-05-17 09:48:22
Rendben! Szintén a 3 város adatai alapján.
( Dr. Péczely György Éghajlattan, OMSZ honlap)

Budapest:
Könyv,- OMSZ
Jan: 42 ,- 32
feb: 44 ,-31
már: 39,- 29
ápr: 45,- 38
máj: 72,- 55
jún: 76,- 63
júl: 54,- 52
aug: 51,-51
szep: 34,- 40
okt: 56,- 33
nov: 69,- 52
dec: 48,- 40
átlag: 630,- 516

Pécs:
Könyv ,- OMSZ
jan: 41,- 39
feb: 46,- 32
már: 41,- 38
ápr: 58,- 55
máj: 66,- 63
jún: 69,- 84
júl: 64,- 61
aug: 55,- 63
szep: 47,- 47
okt: 63,- 37
nov: 71,- 56
dec: 45,- 44
átlag: 667,- 619

Szeged:
Könyv , - OMSZ
jan: 32,- 29
feb: 34,- 25
már: 38,- 29
ápr: 49,- 41
máj: 61,- 51
jún: 68,- 72
júl: 51,- 50
aug: 48,- 57
szep: 47,- 34
okt: 52,- 26
nov: 52,- 41
dec: 41,- 40
átlag: 573,- 495

Jól látható, hogy a 30 éves adatsor jóval szárazabb mint a hosszú ( nem tudom pontosan milyen, mennyi évet foglal magába a hosszú) de van kivétel is. A téli hónapok közel azonos mennyiséget mutatnak mind a három esetben, majd márc-jún között egy határozott száradás figyelhetõ meg, a július közel azonos a augusztus-szepetember meg több csapadékot hozott a rövid adatsor alapján. A legnagyobb száradást október jelzi Budapest: -33mm, Pécs: -27mm, Szeged: -26mm igen jelentõs.
A legnagyobb csapadék veszteség éves viszonylatban Budapestet sújtja 114mm-el, majd Szeged 78mm-el, és végül Pécs amely csak 48mm csapadékot vesztett el.
Azért kiváncsi lennék egy 91-tõl napjainkig való rövid átlagra is, mert volt igen csapadékos és nagyon száraz évek is. Pl nálam az utolsó 3 évben augusztus a legcsapadékosabb hónap.
Megjegyzés: (Persze mindig van kivétel, télen Budapest, Szeptemberben Szeged)

Bosz én mondtam, hogy hosszú lesz

#11622. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: lász (#11620.) válasz 2008-05-17 09:01:30
Írd be!

#11621. - Télember (Siófok)
Elõzmény: lász (#11620.) válasz 2008-05-17 08:13:30
Engem például érdekelne, ha megtisztelsz vele.

#11620. - lász (Diósd)
Elõzmény: Floo (#11619.) válasz 2008-05-17 07:31:42
Köszönöm, akkor mégsem adom fel a dolgot. Jó munkát és sok sikert kívánok hozzá!

( Közben azért én sem adtam fel
A csapadék menniységet összehasonlítva sem egyezik igazán a könyv és az OMSZ adatai között. Igaz itt felfedezhetõ a kiszáradás jelensége, ha valakit érdekel beírom vagy elküldöm, mert ez is hosszú adatsor

#11619. - Floo (Becsehely)
Elõzmény: lász (#11596.) válasz 2008-05-17 00:00:39
Reményeim szerint hamarosan választ kaphatsz a felmerült problémára, ugyanis néhányan arra biztattak a múlt évben lezajlott vita kapcsán, hogy problémámmal forduljak bizalommal a szakmához, hogy majd õk helyretesznek, csak sajna a tanulmányommal nagyon lassan tudok haladni a rengeteg felmerülõ akadály miatt, illetve az újabb és újabb, az igazamat fényesen igazoló bizonyitékok miatt is lassabban haladok vele!
De fantasztikus dolgokra sikerült fényt derítenem, amikben benne lesz a válasz a kérdésedre is!


#11600. - lász (Diósd)
Elõzmény: Snowhunter (#11599.) válasz 2008-05-11 21:07:42
Teljesen igazad van! Belátom nem sokra jutok eme kérdésben elõre. Számomra az még viszont mindig kérdés, hogy csak én foglakozom ezzel, akinek esetleg kéne az nem? Mert ha bármely 30 éves adatsort kiragadunk ezek szerint simán torz képet fog mutatni, mint a valóság, és ez így nincs rendben. Ha van nekünk egy mostanra már több mint 140 éves adatsorunk, talán abból kéne egy átlagot varázsolni. Persze elismerem, hogy más a mérés most és más volt akkor, több adat van ami éppen ezért remek és több mérési pont is. Talán ki kéne használni és elfogadható átlagot közölni, nem? Mert az 1°C eltérés az nagyon sok, fõleg úgy, hogy itt a metneten tizedre pontosan szeretnénk, és mindent megteszünk, hogy így is tudjunk mérni! Elnézést, hogy nem hagy nyugodni a dolog, de bosszantó egy csöppet Na jó befejezem, mert úgyse jutok elõre sajnos

#11599. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: lász (#11598.) válasz 2008-05-11 14:08:19
Nem véletlenül mondom, hogy egy 30éves idõsor nem tudja reprezentálni az adott hely éghajlatát.
Véleményem szreint a 10éves csúszóátlagokkal operáló 70-100éves idõsor lenne igazán alkalmazandó.
Ezért sem alkalmazom viszonyítási alapként a kiragadott 30 éves átlagot.

#11598. - lász (Diósd)
Elõzmény: Snowhunter (#11597.) válasz 2008-05-11 11:25:15
A rövidebb adatsorban lenne ekkora eltérés negatív irányban? Esteleg más a mérés vagy a szabvány hõmérõház? Valami nem jó az biztos. Mert ha minden jó akkor ellent mond annak, hogy az éghajlatunk melegszik, hisz Péczely György munkája régebbi méréskere utal! OMSZ grafikonja egy egyenletesen emelkedõ átlagot mutat 2000-ig. Ha a két adat közül veszem a mostani májust akkor azt láthatjuk, hogy a 30 éves átlag szerint szinte biztosan melegebb lesz a hónap a másik szerint meg átlag alatt is lehet még. Nem mindegy! De lehet, hogy pont abban a 30 éves átlagban van ilyen negatív anomália ami hösszabb távon nem lelhetõ fel? Sok kérdés és egyre több, bele fogok hülyülni

#11597. - Snowhunter (Mályi)
Elõzmény: lász (#11596.) válasz 2008-05-11 10:26:14
Az OMSZ a legutóbbi 30 éves idõsort (1961-1990) veszi alapul, Péczely György gondolom 50,70 vagy 100 éves adatsort használt.

#11596. - lász (Diósd) válasz 2008-05-11 10:11:28
Egy érdekességet találtam ismét Legalábbis számomra az. Most fedeztem csak fel mekkora eltérés van a Dr.Péczely György Éghajlattan és az OMSZ éghajlati adatai közt a középhõmérsékleteknél havi lebontásban.
Szerintetek miért van ez?
Íme: Budapastre
Éghajlattan -, OMSZ
Jan: -1,1 -, -1,6
feb: 1,0 -, 1,1
már: 5,8 -, 5,6
ápr: 11,8 -, 11,1
máj: 16,8 -, 15,9
jún: 20,2 -, 19,0
júl: 22,2 -, 20,8
aug: 21,4 -, 20,2
szep: 17,4 -, 16,4
okt: 11,3 -, 11,0
nov: 5,8 -, 4,8
dec: 1,5 -, 0,4
átlag: 11,2 -, 10,4

Na ezt természetes elemeztem más városokra is, hogy véletlenül se legyen olyan hiba hogy az egyik Lõrincz a másik a belváros adatai!

Íme Szeged összehasonlítása

Éghajlattan -, OMSZ
jan:-1,2 -, -1,8
feb: 0,6 -, 0,9
már:6,3 -, 5,6
ápr: 11,4 -, 11,1
máj:16,8 -, 16,2
jún: 20,0 -, 19,8
júl: 22,4 -, 20,5
aug: 21,4 -, 20,1
szep:17,5 -, 16,6
okt: 11,9 -, 11,3
nov:5,9 -, 5,1
dec: 1,4 -, 0,6
átlag: 11,2 -, 10,45

Íme Pécs

Éghajlattan -, OMSZ
jan: -0,7 -, -1,4
feb: 1,3 -, 1,3
már:6,1 -, 5,6
ápr: 11,9 -, 10,7
máj:16,9 -, 15,5
jún:20,4 -, 18,6
júl: 22,6 -, 20,5
aug: 21,9 -, 20,1
szep:17,9 -, 16,6
okt:11,8 -, 11,3
nov:6,2 -, 5,1
dec: 1,8 -, 0,6
átlag:11,5 - 10,4

Valamelyik helytelen vagy esetleg állomás átköltöztetések voltak? A könyv elõdje az Általános légkörtan 1952-es eme munka 1974-es a 1998-as kiadása. Tehát mindegyik városnál 1°C körüli az eltérés úgy, hogy a melegebb a régebbi! Az OMSZ, gondolom 30 éves átlagot használta a honlapján!
Lehet, hogy az éghajlatunk nem melegszik hanem inkább hûl
Ja és elnézést a hosszért, de szerintem érdekes, mert fõiskolán még mindig ezt a könyvet használják és én is ebbõl tanultam!

Tegnapi villámképeim közül 3: Link
Link
Link

Ide is beszúrom, a kisfiam vette észre:

A 2003-as év száraz volt (országosan 570 mm),de a tátiak tudnának a szárazságáról beszélni,az egész évi 270 mm-ükkel.
Az év eleji szárazságot a mostanihoz képest enyhítette a januártól áprilisig tartó hidegebb átlag alatti Tközép(február 5,3 fokkal volt hidegebb az átlagnál,most kb. ugyanennyivel volt melegebb).Idén minden hónap messze melegebben alakul az átlagnál...A szárazság nem csak a csapadék függvénye.
Májusban akkor nagy meleg lett és Pápán csak 29 mm esett,és egész évben jan. és október kivételével minden hónapban átlag alatt volt a csapadék.Rosszabb is lehetett volna a helyzet,de mindenesetre sokkal jobbra idén sem számíthatunk,ha bejön az akkorihoz hasonló tikkasztóan meleg nyár...
(az év eleji hideg ellenére országosan 0,4 fokkal átlag felett alakult a T)

Siralmas eddig ez a hónap csapadékszempontjából nálam is. A mai napig bezárólag 5,5 mm-t mértem, igaz a város északi és nyugati felén szerdán egy 10-es lejött, a Mecsekben még ma is láttam a nyomait a zuhénak.

Mindössze 510 mm...

És végül mennyi lett a 2003-as csapadék pápán?

Cseszneken máj.15-én 137 mm-nél tartunk,tavaly 250 mm esett eddig,tavalyelõtt pedig 229.
Pápán 110 mm esett az idén 4,5 hónap alatt,tavaly 250 mm-nél,tavalyelõtt 246-nál tartottunk.Viszont 2003-ban hasonló szárazság volt.Május 15-ig akkor 90 mm-t mértem !
Tavaly a május Pápán 75,Cseszneken 103 mm hozott!
Az idei májusi 4,1 mm-emmel(látva a zala-balatoni cb vonulást)átvettem alighanem az országos sereghajtó szerepét ...

Nahát, hosszú idõ után megelõztelek, he-he!
Nálam 7,2mm jött le a kora esti zivatarokból, így 15,3mm a havi szumma jelenleg.

Két tegnapi panorámakép: Link Link

A tegnapi zivatar kerek 1 mm-t adott, május elsõ fele 15,9 mm, 14,2°C középhõmérséklettel.

Igen, épp ezt néztem én is az ORF teletextjén, és nagyon érdekes, hogy egész Ausztriában itt esett ma a legtöbb. Egyébként Grosse Hirschenstein (Nagy-Szarvaskõ) egy hegycsúcs a Kõszegi-hegység osztrák oldalán, valami adótorony is van rajta, az Írott-kõ után a 2. legmagasabb csúcs Burgenlandban. Milyen kár, hogy az Írott-kõn - ami hasonlóan nagyot kaphatott - nincs mérõállomás.

Mai égképek innen a 684-es fotóig:
Link

Az elõbb lemeradt...
Éves csapadék 187,4mm.

Égkép 2008. május 15-én este délnyugat felé:

Égkép 2007. május 15-én este délnyugat felé:

Az elmúlt 30 napon 54,1mm csapadék hullott. Ez nem is lenne olyan rossz, sõt, nagyon sokan örülnének neki, ... de! ehhez az is hozzátartozik, hogy ebbõl 46,6mm! 3 napon hullott, zápor, ill. zivatar formájában. Így sajna nagyon "kevés" tudott belõle hasznosulni, és a talaj csontszáraz

Minket ma is elkerült a csapadék, a zivatar tõlünk északra vonult el, itt pedig csak jelentéktelen zápor volt. De a határhoz közel, még Burgenlandban, Hirschenstein-ben (térkép: Link ) szép kis vihar lehetett, a radarkép szerint pont telibe kapta a piros paca: Link Az osztrák meteorológiai szolgálat (ZAMG) adatai szerint 32,4 mm csapadék hullott a településen: Link

1 évvel ezelött:

A tegnapi zivatarok 0,4 mm csapadékot adtak, május eddig 14,9 mm.

A mai zivatar 4,5mm-t adott.

Lassan már arany ára lesz a víznek... Félig OFF: szépen látszik, hogy az idei konvektív évnek inuld, mivel kis területen is nagyon nagy eltérések vannak a csapadékemennyiségben.

A tegnapi zápor-zivatar 0,5 mm esõt adott, a május így eddig 28,1 mm.

Eddig sajnos nyoma sincs az aranyat érõ májusi esõnek, mindössze 8,5 mm hullott e hónapban. Tavaly májusban 89 mm felett volt a csapadékmennyiség.

5. lehetõség: száraz nyár, száraz õsz, télen meg 11 mediciklon, 6 méter hóval!:-)

ÉS képzeld el mi lesz, ha az idén is meglesz az átlagos csapi, akkor annak fél év alatt kell majd lehullania, ami most kimaradt, vagyis 600-700 mm-nek, ami csak úgy jön össze, hogy havi 100 mm legalább leesik, vagyis hûvös nyár várható elvileg, vagy meleg nyár mellett özönviz kell õsszel, vagy 3. lehetõség szerint nem lesz átlagos a csapi!
4. lehetõség az, hogy ha tudott 100 mm esni 5 hónap alatt, akkor mérne tudna még fél évig ennyi esni, és akkor 300 mm-el zárjuk az évet!
Kemény!
Egy zivi meg hiába kap telibe, lehet a szomszéd település kimarad és akkor ott folytatódik az aszály!
Egy 50 mm-s zivi sem megoldás, mert a hirtelen lezúduló viz a kökemény talajon elfut világgá!
1 héten belül nem sok esélyünk lesz térségileg komoly mennyiségû esõre, vagyis sajnos jó esély van rá hogy május végére maradjon a 150 mm alatti, akár jóval az alatti érték !

Én úgy tudom,hogy már nem eresztik. De nem vagyok biztos benne.

Attól félek, hogyha eljön, akkor abban nem lesz köszönet. Néhány évente elõfordulnak komoly felhõszakadások (50-70 mm 1-2 óra alatt), aztán a völgy jelleg miatt az alacsonyabban lévõ részeken kõ kövön nem marad. Mondjuk én itt a város majdnem legmagasabban fekvõ részén ilyen szempontból szerencsés helyzetben vagyok. Ez a véglet sem az igazi.

Bocs,Cserszegtomajt kihagytam,egy hellyel feljebb csúsztam( hátulról).Az elsõ hely a Tiéd májusban,be kell érnem a 2.hellyel szárazság terén.
Nem tudod,még mindig eresztik a Balaton vizét a túl veszélyes magas vízszint miatt ?(Legalábbis áprilisban ezt hallottam)

Egyszer csak eljön Eger ideje is

Igen írtam korábban,hogy a fû nálunk a kert egyrészében kiégett már,gyümölcsfál levelei kiszáradtak stb. A jövõ hét elejében,közepében bízok hogy egy izmosabb zivi telibekap majd. Az a baj,hogy kétszer ennyi csapadék is kevés lenne...

Bizony, kõkemény aszály van, borzalmas!
ÉS nem is néz ki itt a napokban esõ, csak szél és meleg!
Igaz, hogy 10 mm esõvel semmire sem menne a térség!

Itt megint 1 mm alatt maradt, pedig vagy 3 órán keresztül volt zivatartevékenység. Kb. 100 mm-rel kevesebb esett, mint Nálad ebben az évben.

A mai záporokból, zivatarokból 5.5mm esett.
Májusra eddig nincs panasz 46.6mm esett.
Éves csapadék 236.4mm, azt hiszem egy rossz szavam sem lehet.

Köcce mindenkinek!