Meteorológiai esélylatolgatások
Ehhez meg kell vizsgálnunk a meghatározó tényezõket.
Eurázsia nagyon kiterjedt kontinens ebbõl fakad , hogy Eurázsia minden éghajlati és azon belüli éghajlatokba belenyúlik . Alapvetõen egy terület éghajlatát az határozza meg , hogy milyen táv-ra van az Egyenlítõtõl , hiszen ez határozza meg a besugárzás mértékét .
Óceántól való távolság . Az óceánnak kiegyenlítõ szerepe van : Télen fût , nyáron hût ill csapadék mennyiségét befolyásolja . Tengeráramlásokat is az óceáni hatások közé kell sorolni .
az atlanti óceán annak ellenére , hogy nem a leghosszabban határos Eurázsiával , mégis a legnagyobb hatással bír .
Nos, mi ugye a Ny-i szelek övében vagyunk , nyugaton van az óceán az óceáni hatás érvényesülni tud messzire bent a szárazföldön is . Másrészt a domborzat Európában a hegységek Ny-K-t csapásirányúak tehát nem akadályozza ennek a hatásnak az érvényesülését . Harmadrészt itt van a Golf ami meleg tengeráramlás és igen jelentõs pozitív hõanomáliát okoz elsõsorban télen de éves szinten is (a 45. szélességi körtõl a neve már észak-atlanti áramlás). Ennek következménye , hogy É-on Narvik és Murmanszk környékén még télen sem fagy be a tenger . Kisebb mértékben a Kanári áramlás is hat , amely Portugália partjait hûtheti. A Jeges-tenger jóval kisebb mértékben hat Eurázsiára , ugyanis az év nagy részében be van fagyva . A Csendes-óceánnak szintén kisebb a hatása , egyrészt mert Keleten van , másrészt konkordáns hg-k húzódnak a part mentén így az óceáni hatás csak egy szûk tengerparti sávra korlátozódik.
A másik
Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát, és azon keresztül a miénkét .
Izlandi minimum ( ciklonális tevékenység ) : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .De sajnos télen az erõs.
Azori maximum ( anticiklon ) : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz . Azaz évente egyszer meghal és egyszer újjászültik, ezt csinálja utánna valaki?
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején. Tapasztalatom szerint szerencsére az utóbbi idõben egyre nagyobb hatással van ránk.
Nagyon oda kell figyelni a piszkos „izlandi alacsony nyomású légköri akciócentrum” mûködésére.
Ez a mûködés részint topográfiai okokra, részint a szárazföld–tenger termodinamikai különbségei miatt kialakuló felszíni alacsony nyomású képzõdmény felelõs elsõsorban az Európában csapadékot és változékony idõjárást okozó ciklonok kialakulásáért.
A másik fontos akciócentrum az Azori-szigetek térségében található állandó magas nyomású központ. Véleményem szerint a 4 közül talán ez a leggyakoribb.
A két terület közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiens) a nyugati szelek rendszerébe illeszkedõ légcirkulációt hoz létre. Ez a észak-atlanti oszcilláció (North Atlantic Oscillation – NAO), ami kapcsolatban áll a Sarkvidék felett kialakuló és az egész félgömb éghajlatát befolyásoló arktikus oszcillációval (azaz Arctic Oscillation – AO).
Amikor a gradiens nagy, a nyugatias szelek és az Észak-Atlanti-áramlás egyaránt erõs, amikor a gradiens kisebb, a szél és a tengeráramlási rendszerek gyengülnek. Ezt kell nekünk statisztikaileg vizsgálni ugyanis ez határozza meg ezt a piszkot, ami kialakul nálunk. Én egyébként errõl azt olvastam, hogy ez a bárikus gradiens nagysága az utóbbi 150 évben 20-30 éves periódusú ingadozást mutatott. Csak azt nem tudom, hogy jelenleg ennek a periódusnak melyik részén vagyunk. Ez fontos lenne. Ez egy kérdésem lenne ahhoz aki utána tud nézni, mert nekem nincs idõm rá.
Az viszont biztos, hogy a akciócentrumok közti bárikus gradiens nagysága alapvetõen a felszíni energiabevételben kialakuló különbségektõl, vagyis a napsugárzás erõségétõl, a felszíni hõmérsékleti gradienstõl függ. Ennek változásai a globális légcirkuláció, a szélövezetek átrendezõdését is elõidézhetik. Ez a mi bajunk alapvetõen. Hiszen kismértékû változás is nagy mértékben befolyásolja nálunk az idõjárást. Van 4 egymás melletti kör aminek mi a metszéspontjában vagyunk. Ha valamelyik felé elmozdumunk akkor annak a körnek a hatása jelentõsen nõni fog azaz az akciócentrum gyakorisága.
A nagyobb hõmérsékleti kontraszt erõsebb légkörzést indít el. A melegebb periódusokban a pólus felé, a hideg idõszakokban az egyenlítõ felé mozdulnak a szélövezetek.
Ez a csapadékviszonyokat is befolyásolja. A hideg periódusok Európa Ny-i részén nagyobb csapadékkal, míg a melegebb idõszakokkkk szárazabb klímával járnak.
Úgyhogy az idõjárás nem itt dõl el hanem az akciócentrumokban.
Vizsgálni kelllene hogy ezek az akciócentrumok elhelyezkedése most hogy alakul, de ehhez komoly térinformatikai elemzésre lenne szükség.
Eurázsia nagyon kiterjedt kontinens ebbõl fakad , hogy Eurázsia minden éghajlati és azon belüli éghajlatokba belenyúlik . Alapvetõen egy terület éghajlatát az határozza meg , hogy milyen táv-ra van az Egyenlítõtõl , hiszen ez határozza meg a besugárzás mértékét .
Óceántól való távolság . Az óceánnak kiegyenlítõ szerepe van : Télen fût , nyáron hût ill csapadék mennyiségét befolyásolja . Tengeráramlásokat is az óceáni hatások közé kell sorolni .
az atlanti óceán annak ellenére , hogy nem a leghosszabban határos Eurázsiával , mégis a legnagyobb hatással bír .
Nos, mi ugye a Ny-i szelek övében vagyunk , nyugaton van az óceán az óceáni hatás érvényesülni tud messzire bent a szárazföldön is . Másrészt a domborzat Európában a hegységek Ny-K-t csapásirányúak tehát nem akadályozza ennek a hatásnak az érvényesülését . Harmadrészt itt van a Golf ami meleg tengeráramlás és igen jelentõs pozitív hõanomáliát okoz elsõsorban télen de éves szinten is (a 45. szélességi körtõl a neve már észak-atlanti áramlás). Ennek következménye , hogy É-on Narvik és Murmanszk környékén még télen sem fagy be a tenger . Kisebb mértékben a Kanári áramlás is hat , amely Portugália partjait hûtheti. A Jeges-tenger jóval kisebb mértékben hat Eurázsiára , ugyanis az év nagy részében be van fagyva . A Csendes-óceánnak szintén kisebb a hatása , egyrészt mert Keleten van , másrészt konkordáns hg-k húzódnak a part mentén így az óceáni hatás csak egy szûk tengerparti sávra korlátozódik.
A másik
Négy akciócentrum van ami lényegesen befolyásolja Európa éghajlatát, és azon keresztül a miénkét .
Izlandi minimum ( ciklonális tevékenység ) : télen-nyáron hat kiegyenlítõ szerepe van .De sajnos télen az erõs.
Azori maximum ( anticiklon ) : Télen-nyáron hat , száraz derült idõt okoz .
Szibériai maximum : csak télen alakul ki , derült , hideg idõt okoz . Azaz évente egyszer meghal és egyszer újjászültik, ezt csinálja utánna valaki?
Perzsa-öböli minimum : a P-öböl környékén erõs felmelegedés van ami egy szívó hatást fejt ki és a Ny-i légtömegek jobban érvényesülni tudnak , csapadékos idõjárást okoz nyár elején. Tapasztalatom szerint szerencsére az utóbbi idõben egyre nagyobb hatással van ránk.
Nagyon oda kell figyelni a piszkos „izlandi alacsony nyomású légköri akciócentrum” mûködésére.
Ez a mûködés részint topográfiai okokra, részint a szárazföld–tenger termodinamikai különbségei miatt kialakuló felszíni alacsony nyomású képzõdmény felelõs elsõsorban az Európában csapadékot és változékony idõjárást okozó ciklonok kialakulásáért.
A másik fontos akciócentrum az Azori-szigetek térségében található állandó magas nyomású központ. Véleményem szerint a 4 közül talán ez a leggyakoribb.
A két terület közötti nyomáskülönbség (bárikus gradiens) a nyugati szelek rendszerébe illeszkedõ légcirkulációt hoz létre. Ez a észak-atlanti oszcilláció (North Atlantic Oscillation – NAO), ami kapcsolatban áll a Sarkvidék felett kialakuló és az egész félgömb éghajlatát befolyásoló arktikus oszcillációval (azaz Arctic Oscillation – AO).
Amikor a gradiens nagy, a nyugatias szelek és az Észak-Atlanti-áramlás egyaránt erõs, amikor a gradiens kisebb, a szél és a tengeráramlási rendszerek gyengülnek. Ezt kell nekünk statisztikaileg vizsgálni ugyanis ez határozza meg ezt a piszkot, ami kialakul nálunk. Én egyébként errõl azt olvastam, hogy ez a bárikus gradiens nagysága az utóbbi 150 évben 20-30 éves periódusú ingadozást mutatott. Csak azt nem tudom, hogy jelenleg ennek a periódusnak melyik részén vagyunk. Ez fontos lenne. Ez egy kérdésem lenne ahhoz aki utána tud nézni, mert nekem nincs idõm rá.
Az viszont biztos, hogy a akciócentrumok közti bárikus gradiens nagysága alapvetõen a felszíni energiabevételben kialakuló különbségektõl, vagyis a napsugárzás erõségétõl, a felszíni hõmérsékleti gradienstõl függ. Ennek változásai a globális légcirkuláció, a szélövezetek átrendezõdését is elõidézhetik. Ez a mi bajunk alapvetõen. Hiszen kismértékû változás is nagy mértékben befolyásolja nálunk az idõjárást. Van 4 egymás melletti kör aminek mi a metszéspontjában vagyunk. Ha valamelyik felé elmozdumunk akkor annak a körnek a hatása jelentõsen nõni fog azaz az akciócentrum gyakorisága.
A nagyobb hõmérsékleti kontraszt erõsebb légkörzést indít el. A melegebb periódusokban a pólus felé, a hideg idõszakokban az egyenlítõ felé mozdulnak a szélövezetek.
Ez a csapadékviszonyokat is befolyásolja. A hideg periódusok Európa Ny-i részén nagyobb csapadékkal, míg a melegebb idõszakokkkk szárazabb klímával járnak.
Úgyhogy az idõjárás nem itt dõl el hanem az akciócentrumokban.
Vizsgálni kelllene hogy ezek az akciócentrumok elhelyezkedése most hogy alakul, de ehhez komoly térinformatikai elemzésre lenne szükség.
Holnap 29°C? 
Na meg a csütörtöki 24 is erõsen megkérdõjelezhetõ az elõrejelzésedben... De legyen neked igazad!
Na meg a csütörtöki 24 is erõsen megkérdõjelezhetõ az elõrejelzésedben... De legyen neked igazad!
Csak az a kérdés hogy ha egyszer beindul a csigagyár...márpedig jövõhéten beindul...akkor mi fogja megállítani. 
Én most amondó vagyok, hogy örülök ennek a ciklonaktivitásnak, ami várhatóan a tengeren kialakul. Inkább most jöjjön egy kiadós "csigagyár", mint a tél közepén. Ha most kialakul, talán 2 hónap elég lesz neki, hogy kipurcanjon és akkor talán még sanszunk is lehet egy normális télre... 
Bizony nem semmi kis cuccot kaphatnak britek a nyakukba. Csapadékot is visz majd bõven, de a szél partközelben egészen durva lehet majd. De még azért elég távoli a dolog. De hát elvégre ez a neve a fórumnak. Hozzánk visszatérve: Itt az elõrejelzésem délnyugat szlovákiára Link
Ha ez bejön,... akkor az angoloknál katasztrófahelyzet lesz. Elég valószínûnek néz ki, hogy ránkköszönt a zonalitás, vagy ciklonális északnyugati helyzet... esetleg teknõ lesz Nyugat-Európa felett.
Tulajdonképpen mindkettõ az évszakhoz képest is megszokott változékonyabb idõjárást hozhat, talán elõfordulhat átlagon felüli. A modellek leszálltak a mediterrán ciklon után beálló skandináv anticiklonról, ez ilyen ciklongenezis mellett maximum egy Nyugat-Európai teknõvel egyezne meg, vagy lényegesen lejjebb csúszna a ciklonpálya. Beszéltem tegnap 1-2 szõlõgazdával, tönkretenné a termést még egy hosszabb ideig tartó csapadékos idõszak, ezért a beragadó mediterrán ciklon nem lenne a legoptimálisabb, ráadásul így egy idõre elköszönhetünk a fagyos helyzetektõl ez 100%.
A GFS pertubált tagok jórésze immár a zonális irányítás mellett van, és az ECMWF is beállt. Kéne várni még 1-2 napot, hátha visszatér a keleti blocking, de ezek a készülõ viharciklonok szinte teljesen kizárják ennek lehetõségét. Gyakorlatilag az UKMO és a NOGAPS jár más utakon, amely modellek egyelõre nem számolnak a viharciklonok lehetõségével, tehát a blocking helyzeteket ezek preferálják a legjobban.
Szerintem reálisabb most a GFS és ECMWF verzió.
Tulajdonképpen mindkettõ az évszakhoz képest is megszokott változékonyabb idõjárást hozhat, talán elõfordulhat átlagon felüli. A modellek leszálltak a mediterrán ciklon után beálló skandináv anticiklonról, ez ilyen ciklongenezis mellett maximum egy Nyugat-Európai teknõvel egyezne meg, vagy lényegesen lejjebb csúszna a ciklonpálya. Beszéltem tegnap 1-2 szõlõgazdával, tönkretenné a termést még egy hosszabb ideig tartó csapadékos idõszak, ezért a beragadó mediterrán ciklon nem lenne a legoptimálisabb, ráadásul így egy idõre elköszönhetünk a fagyos helyzetektõl ez 100%.
A GFS pertubált tagok jórésze immár a zonális irányítás mellett van, és az ECMWF is beállt. Kéne várni még 1-2 napot, hátha visszatér a keleti blocking, de ezek a készülõ viharciklonok szinte teljesen kizárják ennek lehetõségét. Gyakorlatilag az UKMO és a NOGAPS jár más utakon, amely modellek egyelõre nem számolnak a viharciklonok lehetõségével, tehát a blocking helyzeteket ezek preferálják a legjobban.
Szerintem reálisabb most a GFS és ECMWF verzió.
Pedig nálunk majdnem minden évben van hozivatar...csak 2006/2007-ben nem volt érthetõ okok miatt ugye.
Attól tartok a hideg téllel még várnunk kell, hiszen még csak két éve kezdõdött el a meleg téli periódus. Még legalább 4-5 évig is kitarthat. Azért a tavalyinál hidegebb tél bejöhet, miként egy 2-3 hétig tartó hideg, havas periódus is benne van. Mindez persze nem jelenti, hogy a meleg periódusban ne lehetne egy hidegebb tél, csak az a baj, hogy az elmúlt évszázadban mindössze 1-szer fordult hasonló elõ.
Grat a kis öszzefoglalódhoz szerintem tanulságos. Ideje lenne már egy kemény télnek eljönnie mert ez így nem állapot 
Ideje lenne már egy kemény télnek eljönnie mert ez így nem állapot 
Ó, ez remekül hangzik, köszi 
Valahogy balzsamként hat a hóra kiéhezett emberre
Valahogy balzsamként hat a hóra kiéhezett emberre 
Januári hideg esélyek - avagy lõttek volna a jó kis hideg teleknek?
Nem tudom, ki hogy gondolkodik errõl, de én kíváncsi voltam, hogy vajon egy átlagosnál melegebb télközepet, mikor követi egy átlagosnál hidegebb télközép. Persze jön a kérdés, mit nevezünk átlagosnak.
Két adatsort vettem alapul a kíváncsi elemzésemnek. Egyik a régebben is említett alsó-troposzférikus virtuális középhõmérséklet - Luterbacher és munkatárasi által rekonstruált légnyomási és geopotenciális adatok alapján rekonstruálható 1659-ig visszamenõleg -, a másik pedig az 1780-ig elérhetõ budapesti januári középhõmérséklet.
Mindegyik esetben az 1971-2000-es idõszak átlagát vettem alapul és ezen idõszak szórását. Átlagos értéknek tekintettem, ami az átlag +/- szórás intervallumban helyezkedik el. Ami ezen felül, vagy alul azt tekintettem átlagosnál hidegebbnek, melegebbnek.
Ezt követõen azt néztem, hogy ha elõfordult egy átlagosnál melegebb január, azt követõen hány év múlva jelentkezett egy átlagosnál hidegebb.
Az eredmények eloszlása a következõt adta meg.
Mindkét vizsgálat esetében 60%-os relatív gyakorisággal követte 1-4 éven belül az átlagosnál melegebb télközepet az átlagosnál hidegebb - a csúcs három évnél volt, és 73-79%-kal 6 éven belül. Annak a gyakorisága, hogy egy évtizeden belül kövesse az átlagosnál melegebb telet egy átlagosnál hidegebb, nagyobb mint 90 %.
Elõbbieket figyelembe véve, valamint hogy 2007 januárja volt egy elég kiugróan meleg télközép, és hogy tavaly sem érkezett átlagosnál hidegebb, így az elõttünk álló januárra/januárok valamelyikére - egy évtizeden belül - méginkább megnövekedett az esélye.
Ami meg a még távolibb távolabbiakat illeti:
Szóval - nem csak a fentebb írtak miatt, hanem más folyamatok végett sem - nem gondolom hogy a következõ (jó) egy évtizedben, (két évtizedben) ne jönne átlagosnál akár jóval hidegebb télközép, akár a 2004-esnél is hidegebb, pl. 1985, vagy 87-es januárhoz hasonló.
Nem tudom, ki hogy gondolkodik errõl, de én kíváncsi voltam, hogy vajon egy átlagosnál melegebb télközepet, mikor követi egy átlagosnál hidegebb télközép. Persze jön a kérdés, mit nevezünk átlagosnak.
Két adatsort vettem alapul a kíváncsi elemzésemnek. Egyik a régebben is említett alsó-troposzférikus virtuális középhõmérséklet - Luterbacher és munkatárasi által rekonstruált légnyomási és geopotenciális adatok alapján rekonstruálható 1659-ig visszamenõleg -, a másik pedig az 1780-ig elérhetõ budapesti januári középhõmérséklet.
Mindegyik esetben az 1971-2000-es idõszak átlagát vettem alapul és ezen idõszak szórását. Átlagos értéknek tekintettem, ami az átlag +/- szórás intervallumban helyezkedik el. Ami ezen felül, vagy alul azt tekintettem átlagosnál hidegebbnek, melegebbnek.
Ezt követõen azt néztem, hogy ha elõfordult egy átlagosnál melegebb január, azt követõen hány év múlva jelentkezett egy átlagosnál hidegebb.
Az eredmények eloszlása a következõt adta meg.
Mindkét vizsgálat esetében 60%-os relatív gyakorisággal követte 1-4 éven belül az átlagosnál melegebb télközepet az átlagosnál hidegebb - a csúcs három évnél volt, és 73-79%-kal 6 éven belül. Annak a gyakorisága, hogy egy évtizeden belül kövesse az átlagosnál melegebb telet egy átlagosnál hidegebb, nagyobb mint 90 %.
Elõbbieket figyelembe véve, valamint hogy 2007 januárja volt egy elég kiugróan meleg télközép, és hogy tavaly sem érkezett átlagosnál hidegebb, így az elõttünk álló januárra/januárok valamelyikére - egy évtizeden belül - méginkább megnövekedett az esélye.
Ami meg a még távolibb távolabbiakat illeti:
Szóval - nem csak a fentebb írtak miatt, hanem más folyamatok végett sem - nem gondolom hogy a következõ (jó) egy évtizedben, (két évtizedben) ne jönne átlagosnál akár jóval hidegebb télközép, akár a 2004-esnél is hidegebb, pl. 1985, vagy 87-es januárhoz hasonló.
Hát szerintem ennek nem nagyon örülnének sokan. Már az a tény is elszomorító, hogy két hete sütött összesen a nap vagy 2-3 órát. Remélem másfelé veszi az útját majd az a ciklon, hogy itt tartós délnyugati áramlást alakítson ki. Már épp ideje volna.
A jövõ heti hatalmas skandináv légörvény minden bizonnyal lehetõséget teremt mediterrán ciklon kialakíulásához, ami a hétvégére jelentõsebb csapadékot okozhat a Dunántúlon. Ilyen távolságban (150 órán túl) elég egységesen jelzik a modellek. Elég nagy az esélye, hogy akár napokig is itt kavarogjon hideg szeles csapadékos idõt okozva (akár visszakanyarodva, okkludálódva).
Elég 1-2,esetleg néhány "nyamvadt" nyár(csapadékos,gyakori ciklonok,stb) és máris visszaállhat,-ha nem is olyan vastagságú-de kiterjedt jégtakaró.(és az is érdekes,hogy a 70-es években ennek ellenére a szánkókat "jegelni " kellett jópár évre,mert langymeleg telek uralkodtak..szerencsére akkor még csak 1-7 éves voltam..hehe..aztán '80-tól? (épp Mikulás elõtt) kegyetlenül lecsapott a '80-as évek elõfutáraként a kemény tél!-bocs az offért-
Soha nem mondd hogy soha!
Lehetnek meglepetések a következõ évtizedekben.
Lehetnek meglepetések a következõ évtizedekben.
Igen akkor voltam épp 10 éves.
A 70-80-as évek mindegyik évben nagyobb volt a jégtakaró kiterjedése. Olyan nagy már soha nem lesz ezután. Soha többé !
A 70-80-as évek mindegyik évben nagyobb volt a jégtakaró kiterjedése. Olyan nagy már soha nem lesz ezután. Soha többé !
Ez így igaz, én is csak azért nézem mindig, mert jobb ha minél nagyobb a jég ill. hósapka kiterjedése, mintha egyáltalán nem lenne vagy csak kicsi lenne. Valahogy úgy van ez, h alap mindenképp kell a háznak, de ha van egy alap, attól még az nem ház.
Úgy tûnik, hogy a következõ komolyabb hidegbetörés a jövõ hét második felében érkezhet. A Skandináv ciklon déli felén a mediterrán térségben egy peremciklon alakulhat ki, mely jelentõsebb esõt, illetve lehûlés hozna hozzánk. Link Link Ha a front elvonulása után felszakadozna a felhõzet, akkor bizony már itt nyugaton is lehetne fagy. Link
Az eljövendõ télre következni a sarki jég kiterjedésébõl... elég kis korrelációt mutat. Itt van a tavalyelõtti tél, ami ugye az egyik legmelegebb volt, a szept 25.-i állapotok alapján akkor a mostaninál jóval nagyobb volt a jég kiterjedése és mégis igen enyhe volt a tél.
Link
Link
Revideálom magam,valóban az utolsó 5 nap alá viheti,mert egy kicsit félrevezetett a 20 fokokról szóló elõrejelzés.Viszont itt borús az idõ,ha ez megy tovább nem a hajnali,hanem a délutáni T-k lesznek alacsonyak...
Alighanem a mi T térképeink figyelembe veszik a Tátlagunk hibáját,mert már most a 18 fokos havi T-ket is átlagtól negatív irányba eltérõnek veszik ...
Alighanem a mi T térképeink figyelembe veszik a Tátlagunk hibáját,mert már most a 18 fokos havi T-ket is átlagtól negatív irányba eltérõnek veszik
... 
Viszont az az átlag, ami a mi térképeinken van sajnos nem ugyanaz, mint a hivatalos. Így összehasonlítani sincs sok értelme.
Én úgy szoktam, hogy a saját méréseim ( órás adatokból számított) átlagát veszem, nem pedig az itteni minimum maximumost.
N+1-szer is elismételhetném, hogy a MIn-maxos átlag fõleg az itt elõforduló gyakran befülledõ (vagy nem is árnyékolt) mérõhelyek miatt mennyire nem reprezentatív.
Hozzáteszem: azért látni némi javulást, sok kiugró adat eltûnt.
Én úgy szoktam, hogy a saját méréseim ( órás adatokból számított) átlagát veszem, nem pedig az itteni minimum maximumost.
N+1-szer is elismételhetném, hogy a MIn-maxos átlag fõleg az itt elõforduló gyakran befülledõ (vagy nem is árnyékolt) mérõhelyek miatt mennyire nem reprezentatív.
Hozzáteszem: azért látni némi javulást, sok kiugró adat eltûnt.
Az sem mindegy ám, hogy melyik számítási móddal számoljuk a középértéket! Többen mondták, hogy most nagy lesz a különbség e tekintetben.
Itt már most kb. 2 tizeddel hûvösebb a hónap az átlagosnál. Viszont a következõ napokban egyre inkább derült vagy gyengén felhõs idõ várható, hûvös hajnalokkal. Emiatt több helyen a Tmin-ek még jelentõsebben lehúzhatják az átlagot, a 18-20 fok körüli maximumok ellenére is. Így valahol szerintem fél, vagy akár kissé több fokkal fokkal is hûvösebb lehet a hónap az átlagosnál. Persze néhány helyen tényleg az átlag felett maradhat a középhõmérséklet, de általában nem ez lesz a jellemzõ. Link
Az,hogy biztosan átlag alatti lesz a szeptember,kicsit módosítanám.Pápán(és az országos átlagban is)16 fok körül van a szeptemberi közép,és a mi havi középérték térképünkön 15-18 fok közt van jelenleg.Eddig átlagos ill. átlag feletti,és az elkövetkezõ 5 napban jelentõsen nem fog változni,kb.fél fokot csökken.Ha 14,5-17,5 fok közt lesz az legrosszabb esetben is átlag körüli:egyes helyeken tizedekkel alatta,több helyütt viszont szerintem ugyanannyival felette.
Majd a Csendes-óceánon elvezetõdik Hagyjuk most a Golfot pihenni jövõ tavaszig
Hagyjuk most a Golfot pihenni jövõ tavaszig 
"és annak a hõnek valahova el kell vezetõdnie."
Szakértõ Urak ( ), vélemény, cáfolat, egyetértés, kétségek, magyarázat ?
Szakértõ Urak (
), vélemény, cáfolat, egyetértés, kétségek, magyarázat ? 
Talán ezek:
Atlanti hurrikán: azok amik a Mexikói-öblöt szokták letarolni.
Befulladtak: a megszokottnál talán hamarabb kezdtek el gyengülni, eltünedezni, elég rég volt már szó új hurrikánról, máskor még októberben is van 1-1
Hátoldal: A Golf Grönland és közöttünk van.
Én így értettem, talán mzs is.
Atlanti hurrikán: azok amik a Mexikói-öblöt szokták letarolni.
Befulladtak: a megszokottnál talán hamarabb kezdtek el gyengülni, eltünedezni, elég rég volt már szó új hurrikánról, máskor még októberben is van 1-1
Hátoldal: A Golf Grönland és közöttünk van.
Én így értettem, talán mzs is.
Ebbõl még akármi is lehet. Tényleg, visszamenõleg is meg lehet találni ezeket? Puszta kíváncsiságból, milyen arányban válnak be az elõrejelzéseik.
MIÉRT sajnos? Nem volt elég két hét késõõszi idõ így a csillagászati nyár végén? Úgy tûnik végre az idõjárás visszatér kicsit a normális kerékvágásba, nagy szükség van most erre a száraz napsütéses idõszakra.
A szeptember legvégére elõrejelzett hidegöblítésbõl semmi sem lesz, ezzel szemben végre néhány napra tartósabb napsütéses idõszak ígérkezik, egy egy helyen akár kevéssel 20 fok feletti hõmérséklettel. Szerdától változhat a kép, a GFS egy meddel is riogat, viszont a többi modell (GEM, ECM) igen mozgalmas 1. októberi hétvégét vetít elõre. Amennyiben kialakul az általuk jelzett viharciklon, nyugati-északnyugati áramlás mellett igen szeles, záporokkal tarkított idõnek nézhetünk elébe. Hacsak az egészbõl nem lesz semmi mint a mostani hidegöblítésbõl :-)
Mik azok az Atlanti hurrikánok ?!?! Ezt nem értem. És mit jelent az, hogy befulladtak? Azt sem értem az mit jelent, hogy a golf hátoldalán van Grönland !.!
Még tavaly mutogattátok, hogy a szibériai jégmezõ októberben mennyivel fejlettebb a 2006-os évinél, és ezért várhatóan a telünk hidegebb lehet az azt megelõzõnél. Az idõ bebizonyította hogy az októberi jégmezõ ottani nagysága nem jelent semmit. Szerintem a Grönladni jégmezõ sem jelenhet sokat a számunkra, mert mintha Grönlad a Golf hátoldalán lenne. Ami inkább aggaszt a téllel kapcsolaban az az, hogy már most befulladtak az Atlanti hurrikánok, és annak a hõnek valahova el kell vezetõdnie.
Ez teljesen így van.
A Grönland keleti partvidéke menti jég ÖNMAGÁBAN semmire sem elég (ez nekem is tanulság volt tavalyelõtt), csak ha stabilan összeér Izlanddal, akkor ad igazi hatást az Atlanti-folyamatoknak.
A Spiztbergákat körülölelõ jég fontos hatással bírhat, ez a Te általad is említet folyamatok katalizátora lehet.
A Grönland keleti partvidéke menti jég ÖNMAGÁBAN semmire sem elég (ez nekem is tanulság volt tavalyelõtt), csak ha stabilan összeér Izlanddal, akkor ad igazi hatást az Atlanti-folyamatoknak.
A Spiztbergákat körülölelõ jég fontos hatással bírhat, ez a Te általad is említet folyamatok katalizátora lehet.
Teljesen laikusan, józan paraszti ésszel, sztem nekünk az a jobb ha Skandináviától ék-re növekszik jobban a jégmezõ, hisz akkor é, éék-i áramlásnál is jöhet olyan típusú hideg levegõ amelyet nem melegít fel az enyhe óceán(ill. a Golf áram). Míg a Grönland k-i partvidékén képzõdõ jeget, max a hajunkra kenhetjük, bár akkor lehet, h agyhártyagyulladást kapunk.
Valóban, Grönland keleti részén tavaly lényegesen nagyobb kiterjedésû volt a jég de ha megnézzük az elmúlt 20 év átlagos jégborítottságát az északi sarkon, akkor mindenütt visszahúzódott a jég kivéve egy helyen a Spitzbergák környékén. Link Itt jelenleg mintegy két fokkal hidegebb a tenger az átlagosnál. Mindez mellett az északi sarki jégkoncentráció súlypontja éppen észak skandinávia irányába tolódott el. (lásd általad berakott link)
Hogy lessz-e mindennek valami hatása az elõttünk álló hónapokra és a télre ... nem tudom.
Hogy lessz-e mindennek valami hatása az elõttünk álló hónapokra és a télre ... nem tudom.
Várható volt, hogy a java tõlünk keletre húz le.
közben a jég kiterjedése:
Link
Grönland keleti részén tavaly lényegesen nagyobb kiterjedésû volt a jég, ugyanakkor eurázsia nagy folyótorkolataiban az édesvíz már elkezdett fagyni.
közben a jég kiterjedése:
Link
Grönland keleti részén tavaly lényegesen nagyobb kiterjedésû volt a jég, ugyanakkor eurázsia nagy folyótorkolataiban az édesvíz már elkezdett fagyni.
Az igazi tél esélyeit igen nagy mértékben rontja egy októberi havazás. Hogy miért nem tudom, mindenesetre nagy a valószínûsége. Párszor bebizonyosodott már. 
Kenyértörés : ecm vs. gfs
53872. 2008-09-21 19:42:37 ehhez képest a mostani (08092412 ens ) fáklya alapján tovább csökkent az esélye a 28-30 közötti hidegöblítésnek. A gfs és az ens alapján egyre inkább az a valószínû (80-90 %), h nem lesz jelentõs (2-3 foknál nagyobb) lehûlés, sõt stabil melegedés várható október 2-3-ig. Mindemellett a hideg levgõ Ék-Eu-t elárasztja, de minket nagy valószínûséggel elkerül. A gfs ens alapján én már csak 10-20%-ot adnék a komolyabb (legalább 3-5 fokos) lehûlésnek 28-30 között. Az 00-ás ecm ezzel szemben még tartja, h legalább 0 fok közelébe megy le a 850. Kíváncsi vagyok melyik modellnek lesz igaza végül.
53872. 2008-09-21 19:42:37 ehhez képest a mostani (08092412 ens ) fáklya alapján tovább csökkent az esélye a 28-30 közötti hidegöblítésnek. A gfs és az ens alapján egyre inkább az a valószínû (80-90 %), h nem lesz jelentõs (2-3 foknál nagyobb) lehûlés, sõt stabil melegedés várható október 2-3-ig. Mindemellett a hideg levgõ Ék-Eu-t elárasztja, de minket nagy valószínûséggel elkerül. A gfs ens alapján én már csak 10-20%-ot adnék a komolyabb (legalább 3-5 fokos) lehûlésnek 28-30 között. Az 00-ás ecm ezzel szemben még tartja, h legalább 0 fok közelébe megy le a 850. Kíváncsi vagyok melyik modellnek lesz igaza végül.
Már vártam, hogy mikor veszi elõ a GFS a nyugatias áramlást. Hát most elõvette.
Október elsõ dekádjában minden nap kevéssel 20 fok körüli (de inkább afeletti) hõmérsékletet vár, legfeljebb kevés csapadékkal. A szeptember végi lehûlés (sajnos) már szinte biztos, hogy elmarad, és valószínûleg október elején is csak mérsékeltebb lehûlés lehetséges.
renato: Sopronban és térségében gyakorlatilag majdnem minden évben van hózivatar. De másutt is elõfordul egyszer-kétszer.
Október elsõ dekádjában minden nap kevéssel 20 fok körüli (de inkább afeletti) hõmérsékletet vár, legfeljebb kevés csapadékkal. A szeptember végi lehûlés (sajnos) már szinte biztos, hogy elmarad, és valószínûleg október elején is csak mérsékeltebb lehûlés lehetséges.
renato: Sopronban és térségében gyakorlatilag majdnem minden évben van hózivatar.
De másutt is elõfordul egyszer-kétszer.
laikusként elnézve a modelleket a fályát és azt, hogy távol fönn, keleten bizony havazások lehetnek, hát korrekt õsz eddig. szeptember már biztos átlag alatti hõmérsékleti átlaggal zár ami azért nagy szó ilyen nyitány után
a lényeg, hogy sehol az ég világon nem látom jelét gyökeres változásnak. ami kicsit kár is bár azért szép és kellemes kirándulni 15 fokban is napsütésben
lassan október jöhet az elsõ havazás
ui: még soha nem láttam hózivatart. valaki kapott már el? fotózott? itthon létrejöhet egyáltalán? mikor volt rá példa?
tavaly és tavalyelõtt is alig emlékszem hózáporokra, kár értük nagyon. nem kaptunk jóformán semmit, csoda hogy szilveszterkor leesett annyi hó...
ami azért nagy szó ilyen nyitány után a lényeg, hogy sehol az ég világon nem látom jelét gyökeres változásnak. ami kicsit kár is
bár azért szép és kellemes kirándulni 15 fokban is napsütésben lassan október
jöhet az elsõ havazás ui: még soha nem láttam hózivatart. valaki kapott már el? fotózott? itthon létrejöhet egyáltalán? mikor volt rá példa?
tavaly és tavalyelõtt is alig emlékszem hózáporokra, kár értük nagyon. nem kaptunk jóformán semmit, csoda hogy szilveszterkor leesett annyi hó...
Na, elõbb elég lesz az 50 korbácsütés a fõtéren! Következõ alkalommal azonban tényleg jöhet a máglya, vagy a megkövezés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat