Meteorológiai esélylatolgatások
Látod, elismerem, hogy igazad volt! 
Lesz még kellemes idõszak októberben, ami nem is csak 2-3 napig tart. Bár ezt sosem vetettem el.
Lásd, a korábbi beírásom:
53968. 2008-09-29 17:12:32 ...bár valóban, az október 5-15. idõszak hozhat valamiféle "vénasszonyok nyara" jellegû idõjárást... de "ez" nem az igazi...
Lesz még kellemes idõszak októberben, ami nem is csak 2-3 napig tart. Bár ezt sosem vetettem el.Lásd, a korábbi beírásom:
53968. 2008-09-29 17:12:32 ...bár valóban, az október 5-15. idõszak hozhat valamiféle "vénasszonyok nyara" jellegû idõjárást... de "ez" nem az igazi...
6-a után 4-5 napig tényleg elég stabil a fáklya(legalábbis most), és délutánonként tényleg kellemes õszi idõ valószínû. Ne is most legyünk átlag alatt, hanem majd nov-dec-jan-feb-ban
Azt hallottam, hogy hosszú õsz lesz, mert pl. a helyi horgászcsatornák tele vannak úszkáló vízisiklókkal. 
Hát annak néz ki, ahogy a fórumot olvasgatom elég régen ezen az állásponton vagy! Úgy néz ki bejön!
Jaj Svadasz, órákat veszel el az életembõl!
Jaj Svadasz, órákat veszel el az életembõl!
Még csak annyit a témához, hogy ha teendiózusan nézzük, akkor nem számíthatunk túl sok "jóra" a télen, hiszen kb. 1 hónapja még negatív anomáliát prognosztizált, amit szép lassan emelt átlagossá, most pedig már jelentõsen pozitív felé mutat a tendencia.... 
Ettõl függetlenül engem se gyõz meg, a vázolt kilátások miatt pedig fõleg nem....
Ettõl függetlenül engem se gyõz meg, a vázolt kilátások miatt pedig fõleg nem....
Úgy gondolom az elkövetkezõ 1-2 héthez nincs hozzáfûznivaló jövõ hét elejétõl.
1. csapadékmentes idõ
2. reggeli makacs ködfoltok
3. nappal 17-22 fok napos szûrt napsütéses idõ
4. gyenge délnyugati szél
Komoly hidegfelhalmozódás nem várható:
Link
Ez amolyan tipikus...... nyárnak ígérkezik.
1. csapadékmentes idõ
2. reggeli makacs ködfoltok
3. nappal 17-22 fok napos szûrt napsütéses idõ
4. gyenge délnyugati szél
Komoly hidegfelhalmozódás nem várható:
Link
Ez amolyan tipikus...... nyárnak ígérkezik.
Kezd izgi lenni a téma Bekapcsolódhatok?
Gondoltam összeszedem a neten elérhetõ összes szezonális elõrejelzést, hogy mit is vázolnak a télre vonatkozóan.
Utána egy másik részben viszont pár itt elhangzott dologra reagálnék.
Szóval
Nézzük a hagyományos hõmérsékleti elõréket.
ECMWF
A szeptemberben kiadott futás a télre vonatkozóan a következõket adja:
Link
Európa keleti, közésõ felén - zömében inkább a Kelet-európai-síkságon az átlagosnál melegebb telet mutat, miközben az Ibériai-félsziget térségében, valamint a Skandináv-félszigettõl északra kissé hidegebbet.
Link
Ehhez párosult nyomási elrendezõdés több, mint érdekes.
Míg Európa északi részei felett az átlagosnál alacsonyabb légnyomást várna - vagyis gyakoribb ciklon mozgások lennének -, addig biza az óceán felett, Labradortól Grönlandig át a sarkvidékig, de még Afrika északi részén is az átlagosnál magasabb lenne a légnyomás, vagyis gyakoribb az AC helyzet. Aki szemfüles az rájön, hogy ha ez így lenne akkor biza ECMWF barátunk fog még változtatni télig az elõréjén. Ugyanis ilyen nagy területen uralkodó pozitív nyomás anomália valóban a gyengébb légköri mozgásokat sejteti és hogy éppen hol fog kiépülni inkább egy hosszú hullámú amplitúdó a Rossby-hullámon azt nehéz egy szezonális elõrejelzõ modellnek megfognia. Mindenesetre biztató, hogy habár Európa felett gyengén zonálisnak látja a helyzetet addig bizony jó ki AC-k jelenhetnek meg a sarkvidéken. Ez azért jó mert a sarki AC-k peremén jelennek meg azok a "hidegmagok", amelyek az igazán fogcsikorgató hidegekért játszanak szerepet. Ha egy ilyen hidegmag Skandinávia felé veszi az útját az AC peremén, akkor abból egy elvonuló ciklon után kaphatna Közép-Európa is és nyugati blokkoló AC párosításával. Habár a tél átlagosnál kissé melegebbnek ígérkezne, de legalább kaphatnánk akár egy jó kis hidegzuhanyt.
Itt megjegyezném, hogy ECMWF drága 2006 szeptemberében javában negatív anomáliát adott Európára a téli szezonra akkor, ahogyan az amerikai is.
NCEP-CFS
Link
Felállás hasonló az ECMWF-éhez. Fene a jó dolgukat, hogy hasonlót mutatnak Tudnak valamit 
Habár Észak-Amerika esetében eltérõen vélekednek:
Link
Szóval az "amerikai" is hasonló hõmérsékleti eloszlást ad Európára vonatkozóan a téli szezonra. A csapadékot nem linkeltem be, de ugyanolyan a felállás szinte - Kis-Ázsia körzetében szárazabb, Európa nyugati és északi részein nedvesebb idõ.
IRI Multi-Model Seasonal Forecast
Link
Link
Ezek alapján kicsi valószínûséggel várható az átlagosnál melegebb idõjárás Európa déli, keleti és nyugati felén. Érdekes módon a középsõ területek nincs egyértelmû meleg, vagy hideg felé billenés.
Nézzük a NAO-t:
Azt tudni kell a NAO esetében, hogy ma már többféle képpen is kiszámítják, nem csak a tengerszinti légnyomást figyelembe véve az Azori-szigetek és Izland között, hanem pl a geopotenciális értékek eloszlását.
Mondani sem kell, hogy habár elég népszerû index, de némi hiányosságai neki is vannak és pláne, hogy nem is a legjobb helyek vannak kiválasztva a zonális áramlás erõsségének leírására. De most ennyire ne menjünk a részletekbe.
Itt egy rövidke leírás látható arról, hogy hogy is számolják többek között a NAO-t:
Link
Magáról a NAO-ról egy kis leírás itt található:
Link
Itt látható egy izgi rész:
"The wintertime NAO also exhibits significant multi-decadal variability (Hurrell 1995, Chelliah and Bell 2005). For example, the negative phase of the NAO dominated the circulation from the mid-1950s through the 1978/79 winter."
Vagyis amirõl már korábban beszéltem, hogy kvázi a zonális áramlás az euro-atlanti térségben szintén mutat egy több évtizedes ingadozást, oszcillációt, az évtizedes és évtizedközin kívül. Ennek részeként pl az 50-es évek közepétõl a 78/79-es télig többnyire negatív fázis dominált télen.
El Nino La Nina esetében is van egy hasonló érdekesség... ott is a 70-es évek közepén történt egy nagy váltás... de nem kalandozok el.
NAO pozitív fázisa során ez a helyzet:
Link
Hozzá kapcsolód hõmérsékleti eloszlás:
Link
Jól látható, hogy zömével erõs korrelációban az északi európai országokkal, valamint Észak-Afrikával és Kis-Ázsiával van inkább szoros összefüggésben igy európai térségben... vagyis Közép-Európával nem igazán.
Az ECMWF elõrejelzése szerint nagyon nagyon gyengén lesz pozitív... éppen hogy 0 felett alakul.
Link
Õszintén szólva azt mondható inkább átlagos körüli értéket várható, hogy felvesz - a szórást is figyelembe véve.
Amint azért látható, hogy némi kívánalmat maga után. Habár az tény, hogy évtizedes mozgását megfogja, de azért nagy a szórás és a hiba arány is.
A korábban lent belinkelt másik NAO elõrejelzés is hasonló helyzetet mutat, vagyis picit átlagosnál erõsebb NAO-t, vagyis inkább az átlagosnál erõsebb zonalitás fele hajlik. Habár a skill értékeken látható, hogy ez sem sokkal jobb az ECMWF-esénél. Szintén nagy bizonytalansága, szórással dolgozik. De ez így is mûködik rendjén.
Itt elérhetõk a korábbi elõrék:
Link
Egyébként ez is inkább a délnyugat-európai negatív anomáliát és kelet-európai pozitívat sejteti.
A hasonlóság ezekben azért van, ugyanis mindegyiknek alapja az óceáni vízhõmérséklet várható alakulása és az hogy erre, hogyan reagál a légkör.
Ami ezekbõl az elõrejelzésekbõl általánosan levonható, az az, hogy jelenlegi körülményekbõl és várható óceáni vízhõmérsékleti anomáliákból kiindulva egyenlõre egy átlagos körüli tél esélyeit várják a Közép-Európai régióra... vagyis lenne blokking is, de zonalitás is. A mérleg nyelve merre borul el és végülis, kevéssel az átlagosnál melegebb idõ lesz, vagy inkább kevéssel az alatt, az majd a tél kezdeténél dõl el igazán, hogy milyen hõfelhalmozódások alakulnak ki és végülis mennyire hûlnek le a tengerek vizei.
Lassan lejár az egy órám
Ja ...
QPW3
Link
Fõ a változatosság az én statisztikai alapokon nyugvó analógia-módszeren fekvõ modellem is gyengén átlagosnál melegebb idõt vár Európa fölé, hasonló eloszlással a fentiekhez képest. Vagyis Európa keleti felén inkább pozitív, nyugati felén kissé talán majd átlag alatt.
Na ha most szimplán idõjárást néznénk mondjuk egyhátre elõre, akkor azt mondhatnánk, hogy van "4. modell" mindegyik nagyvonalakban egyetért abban, hogy mi lesz. Várjuk a frissítést, hogy mi lesz. És akkor már el is jutottam a következõ részhez, amit írni akartam. ( Na engem most tiltanak majd ki, hogy mennyit írok ide )
...
Bekapcsolódhatok?Gondoltam összeszedem a neten elérhetõ összes szezonális elõrejelzést, hogy mit is vázolnak a télre vonatkozóan.
Utána egy másik részben viszont pár itt elhangzott dologra reagálnék.
Szóval
Nézzük a hagyományos hõmérsékleti elõréket.
ECMWF
A szeptemberben kiadott futás a télre vonatkozóan a következõket adja:
Link
Európa keleti, közésõ felén - zömében inkább a Kelet-európai-síkságon az átlagosnál melegebb telet mutat, miközben az Ibériai-félsziget térségében, valamint a Skandináv-félszigettõl északra kissé hidegebbet.
Link
Ehhez párosult nyomási elrendezõdés több, mint érdekes.
Míg Európa északi részei felett az átlagosnál alacsonyabb légnyomást várna - vagyis gyakoribb ciklon mozgások lennének -, addig biza az óceán felett, Labradortól Grönlandig át a sarkvidékig, de még Afrika északi részén is az átlagosnál magasabb lenne a légnyomás, vagyis gyakoribb az AC helyzet. Aki szemfüles az rájön, hogy ha ez így lenne akkor biza ECMWF barátunk fog még változtatni télig az elõréjén. Ugyanis ilyen nagy területen uralkodó pozitív nyomás anomália valóban a gyengébb légköri mozgásokat sejteti és hogy éppen hol fog kiépülni inkább egy hosszú hullámú amplitúdó a Rossby-hullámon azt nehéz egy szezonális elõrejelzõ modellnek megfognia. Mindenesetre biztató, hogy habár Európa felett gyengén zonálisnak látja a helyzetet addig bizony jó ki AC-k jelenhetnek meg a sarkvidéken. Ez azért jó mert a sarki AC-k peremén jelennek meg azok a "hidegmagok", amelyek az igazán fogcsikorgató hidegekért játszanak szerepet. Ha egy ilyen hidegmag Skandinávia felé veszi az útját az AC peremén, akkor abból egy elvonuló ciklon után kaphatna Közép-Európa is és nyugati blokkoló AC párosításával. Habár a tél átlagosnál kissé melegebbnek ígérkezne, de legalább kaphatnánk akár egy jó kis hidegzuhanyt.
Itt megjegyezném, hogy ECMWF drága 2006 szeptemberében javában negatív anomáliát adott Európára a téli szezonra akkor, ahogyan az amerikai is.
NCEP-CFS
Link
Felállás hasonló az ECMWF-éhez. Fene a jó dolgukat, hogy hasonlót mutatnak
Tudnak valamit Habár Észak-Amerika esetében eltérõen vélekednek:
Link
Szóval az "amerikai" is hasonló hõmérsékleti eloszlást ad Európára vonatkozóan a téli szezonra. A csapadékot nem linkeltem be, de ugyanolyan a felállás szinte - Kis-Ázsia körzetében szárazabb, Európa nyugati és északi részein nedvesebb idõ.
IRI Multi-Model Seasonal Forecast
Link
Link
Ezek alapján kicsi valószínûséggel várható az átlagosnál melegebb idõjárás Európa déli, keleti és nyugati felén. Érdekes módon a középsõ területek nincs egyértelmû meleg, vagy hideg felé billenés.
Nézzük a NAO-t:
Azt tudni kell a NAO esetében, hogy ma már többféle képpen is kiszámítják, nem csak a tengerszinti légnyomást figyelembe véve az Azori-szigetek és Izland között, hanem pl a geopotenciális értékek eloszlását.
Mondani sem kell, hogy habár elég népszerû index, de némi hiányosságai neki is vannak és pláne, hogy nem is a legjobb helyek vannak kiválasztva a zonális áramlás erõsségének leírására. De most ennyire ne menjünk a részletekbe.
Itt egy rövidke leírás látható arról, hogy hogy is számolják többek között a NAO-t:
Link
Magáról a NAO-ról egy kis leírás itt található:
Link
Itt látható egy izgi rész:
"The wintertime NAO also exhibits significant multi-decadal variability (Hurrell 1995, Chelliah and Bell 2005). For example, the negative phase of the NAO dominated the circulation from the mid-1950s through the 1978/79 winter."
Vagyis amirõl már korábban beszéltem, hogy kvázi a zonális áramlás az euro-atlanti térségben szintén mutat egy több évtizedes ingadozást, oszcillációt, az évtizedes és évtizedközin kívül. Ennek részeként pl az 50-es évek közepétõl a 78/79-es télig többnyire negatív fázis dominált télen.
El Nino La Nina esetében is van egy hasonló érdekesség... ott is a 70-es évek közepén történt egy nagy váltás... de nem kalandozok el.
NAO pozitív fázisa során ez a helyzet:
Link
Hozzá kapcsolód hõmérsékleti eloszlás:
Link
Jól látható, hogy zömével erõs korrelációban az északi európai országokkal, valamint Észak-Afrikával és Kis-Ázsiával van inkább szoros összefüggésben igy európai térségben... vagyis Közép-Európával nem igazán.
Az ECMWF elõrejelzése szerint nagyon nagyon gyengén lesz pozitív... éppen hogy 0 felett alakul.
Link
Õszintén szólva azt mondható inkább átlagos körüli értéket várható, hogy felvesz - a szórást is figyelembe véve.
Amint azért látható, hogy némi kívánalmat maga után. Habár az tény, hogy évtizedes mozgását megfogja, de azért nagy a szórás és a hiba arány is.
A korábban lent belinkelt másik NAO elõrejelzés is hasonló helyzetet mutat, vagyis picit átlagosnál erõsebb NAO-t, vagyis inkább az átlagosnál erõsebb zonalitás fele hajlik. Habár a skill értékeken látható, hogy ez sem sokkal jobb az ECMWF-esénél. Szintén nagy bizonytalansága, szórással dolgozik. De ez így is mûködik rendjén.
Itt elérhetõk a korábbi elõrék:
Link
Egyébként ez is inkább a délnyugat-európai negatív anomáliát és kelet-európai pozitívat sejteti.
A hasonlóság ezekben azért van, ugyanis mindegyiknek alapja az óceáni vízhõmérséklet várható alakulása és az hogy erre, hogyan reagál a légkör.
Ami ezekbõl az elõrejelzésekbõl általánosan levonható, az az, hogy jelenlegi körülményekbõl és várható óceáni vízhõmérsékleti anomáliákból kiindulva egyenlõre egy átlagos körüli tél esélyeit várják a Közép-Európai régióra... vagyis lenne blokking is, de zonalitás is. A mérleg nyelve merre borul el és végülis, kevéssel az átlagosnál melegebb idõ lesz, vagy inkább kevéssel az alatt, az majd a tél kezdeténél dõl el igazán, hogy milyen hõfelhalmozódások alakulnak ki és végülis mennyire hûlnek le a tengerek vizei.
Lassan lejár az egy órám
Ja ...
QPW3
Link
Fõ a változatosság az én statisztikai alapokon nyugvó analógia-módszeren fekvõ modellem is gyengén átlagosnál melegebb idõt vár Európa fölé, hasonló eloszlással a fentiekhez képest. Vagyis Európa keleti felén inkább pozitív, nyugati felén kissé talán majd átlag alatt.
Na ha most szimplán idõjárást néznénk mondjuk egyhátre elõre, akkor azt mondhatnánk, hogy van "4. modell" mindegyik nagyvonalakban egyetért abban, hogy mi lesz.
Várjuk a frissítést, hogy mi lesz. És akkor már el is jutottam a következõ részhez, amit írni akartam. ( Na engem most tiltanak majd ki, hogy mennyit írok ide )...
Eme ( Link ) fáklya (nagy változás nem volt az elõzõekben sem) alapján benne van a 0,5°C ide-oda.
Szerintam a NOAA autómatikusan generált hosszútávú elõrejelzései (amik talán hetente generálódnak) sokkal pontatlanabbak, mint egy nagy csapat meteorológus professzor által kiadott hivatalos télre szóló szezonális elõrejelzés.
Mivel nem értjük a NAO indexet teljes mértékben, ezért kár lenne leírni az egészet. Egyet biztosan tudhatunk, hogy ebbe az "emberi tényezõ" is beleszólt, nem úgy, mint a Koczkás által linkelt elõrejelzésbe.
Majdnem biztos vagyok benne, hogy figyelembe vették az óceánok hõmérsékletét... szóval ez egy komplex elõrejelzés, ami valljuk be... igen valószínû képet mutat a következõ télrõl (tudnán azt, hogy bizony globális éghajlati folyamatok viszonylag ciklusosan változnak).
Én egyetértek ezzel az elõrejelzéssel...., fõleg ezek fényében is: Link Link
Most nem állítom 100%-ban, hogy feltétlenül pozitív anomália lesz, de 50%-nál több esélyt adok rá az elõzmények és a szezonális elõrejelzések fényében.
Ez most olyan, hogy a szeptemberi hûvös és csapadékos idõjárás után senki nem számít normális vénasszonyok nyarára, de úgy néz ki mégis be fog következni. Egyszerûen semmi nem biztos, persze a kétféle elõrejelzési módot mégcsak össze se szabad hasonlítani...
Mivel nem értjük a NAO indexet teljes mértékben, ezért kár lenne leírni az egészet. Egyet biztosan tudhatunk, hogy ebbe az "emberi tényezõ" is beleszólt, nem úgy, mint a Koczkás által linkelt elõrejelzésbe.
Majdnem biztos vagyok benne, hogy figyelembe vették az óceánok hõmérsékletét... szóval ez egy komplex elõrejelzés, ami valljuk be... igen valószínû képet mutat a következõ télrõl (tudnán azt, hogy bizony globális éghajlati folyamatok viszonylag ciklusosan változnak).
Én egyetértek ezzel az elõrejelzéssel...., fõleg ezek fényében is: Link Link
Most nem állítom 100%-ban, hogy feltétlenül pozitív anomália lesz, de 50%-nál több esélyt adok rá az elõzmények és a szezonális elõrejelzések fényében.
Ez most olyan, hogy a szeptemberi hûvös és csapadékos idõjárás után senki nem számít normális vénasszonyok nyarára, de úgy néz ki mégis be fog következni. Egyszerûen semmi nem biztos, persze a kétféle elõrejelzési módot mégcsak össze se szabad hasonlítani...
Ez igaz, akkor viszont most miért számol fél fokos októberi negatív anoáliával amikor a modellek tág melegszektort jeleznek hosszú távon ?!?!
Szerintem a hosszútávú elõrejelzésekbõl nem érdemes messzemenõ következtetéseket levonni. Gondoljunk csak bele, hogy augusztus végén még úgy nézett ki, hogy szeptemberben több, mint 1 fokos pozitív anomália lehet, és végül mi lett belõle? Semmi, sõt több helyen az átlagosnál hûvösebb lett a hónap. Az ilyen elõrejelzések gyakorlatilag minden frissítésnél mást adnak (mint minden más elõrejelzés), így én ezeket nem nagyon szoktam figyelembe venni.
Tavaly én elkezdtem lementegetni napról-napra, és szerintem csak akkor változtatott amikor már ki is lehetett következtetni a jövõt.
Engem nem gyõzött meg, de lehet, hogy mást igen.
Ez 2007. okt. 5.-i elõréje Link
Engem nem gyõzött meg, de lehet, hogy mást igen.
Ez 2007. okt. 5.-i elõréje Link
Én nem is értek nagyon ezekhez. Mindenesetre a januári térképrõl Link mediciklonokokat olvastam le. A február úgy tudom átlagértéken is farkasordító hideggel jár Kelet-Európában, ha ettõl 1-2 C°-kal melegebbet jelez oda, az is bõven hideg és elégséges lehet az újabb kiadós havamhoz.
A február úgy tudom átlagértéken is farkasordító hideggel jár Kelet-Európában, ha ettõl 1-2 C°-kal melegebbet jelez oda, az is bõven hideg és elégséges lehet az újabb kiadós havamhoz. 
Na ja. Szerintem ha jobban megnézzük, van ezeknek a térképeknek egy alcíme: "Hosszútávú elõrejelzés, avagy hogy hozzunk ideggörcsöt a télimádókra a Kárpát-medencében." 
Kb. két hete már volt errõl a hosszútávúról szó. Hétrõl-hétre változtat. És egyre melegebbet prognosztizál. Ha így megy tovább, még a végén nyári meleg lesz télen....
Összességében én se hiszek ezekben.
Összességében én se hiszek ezekben.
Meg még ott van a La Nina, ami ugye inkább a hidegebb idõjárásnak kedvez. Meg a medence-hatás a szokásos hidegpárnákkal. Meg az a néhány hónap, ami addig visszavan.
Egyébként a hõmérsékleti térkép alapján, ez olyan zonalitás, mint a huzat. Mint a szél, hogy stílusos legyek. Azaz csak lenne, ha ez egy kiragadott pillanata lenne a télnek. Azonban miután átlagról beszélünk, így nem lehet ennyire egyértelmû a helyzet.
szerk: mégsem olyan egyértelmû zonalitás, a csapadékviszonyokra nem figyeltem az Ibériai-félszigeten. Bocs.
szerk: mégsem olyan egyértelmû zonalitás, a csapadékviszonyokra nem figyeltem az Ibériai-félszigeten. Bocs.
Túlzottan nem vagyok hozzáértõ, ám annyit talán hozzátehetek, hogy ebbõl nem érdemes messzemenõ következtetést levonni.
A NAO-index önmagában semmire sem elég.
Ezek segítõ támpontok (az Északi-hemiszféra vizei bizony hûlnek):
Egy hónapja: Link
Most: Link
Krioszféra (elég stabilan átvészelte a minimum-idõszakát): Link
A NAO-index önmagában semmire sem elég.
Ezek segítõ támpontok (az Északi-hemiszféra vizei bizony hûlnek):
Egy hónapja: Link
Most: Link
Krioszféra (elég stabilan átvészelte a minimum-idõszakát): Link
Ja, ees räadäsul amcsik csinältäk. mindenesetre összecseng a brittekeevel, akik viszont eleegee megbizhatooak.
Várjuk meg vele Svadaszt, magát a NAO indexet nem értem teljesen, de az anomália térképeket megnézve most sem bõvelkedünk majd a britteknél blokkoló anticiklonokkal, amibõl komolyabb nedvesebb sarkividéki eredetû levegõt kapnánk, legalábbis a valószínûsége kicsi az elõrejelzés alapján.
A csapadék és T2m-es hõmérséklettérképek alapján az Atlanti térségben, a brittektõl délre és Spanyolországal bõven bezárólag fõként anticiklonális hatások fognak uralkodni, ami két makroszinoptikus berendezkedést enged meg...
Az egyik kevert helyzetet eredményez északnyugati áramlással, az esetek egy részében ütemesen haladó frontok, szerencsésebb esetben kimélyülõ mediterrán ciklonok (Korzika környékén pozitív csapadékanomália, majd utána átmenetileg beálló skandináv anticiklonok a Fekete-tenger felett beragadó alacsonynyomású örvénnyel, a sokéves átlaghoz képest ott magasabb T2m várható, rosszabb esetben a ciklon hátoldalán melegadvekció felénk)
Tulajdonképpen a zonalitás azért nem fér bele hosszú idõn keresztül, mert akkor a mediterrán térségben nem lenne pozitív csapadékanomália. Az csak úgy lehetséges, ha alacsonynyomás jelen van a környéken, tiszta zonalitásnál az nem nagyon kerül oda.
Nem tudom mennyire felel meg az összesített térkép a tavaly decemberi idõjárás prezentálására, de szerintem a 2008 január-februáréhoz hasonló idójárást kaphatunk. Egy hónapon keresztül felettünk tartózkodó anticiklont nem várnék az elõrejelzés alapján.
Belefordítva egy-két részbe a lényeg az, hogy a NAO index kicsivel a normális felett várható, ami Európa idõjárásában picivel a sokéves átlag felett alakuló hõmérsékletet és viszonylag normális szélviszonyokat és csapadékot hoz majd.
De Svadasz profibban elmondja majd... remélem nem mondtam sok hülyeséget.
A csapadék és T2m-es hõmérséklettérképek alapján az Atlanti térségben, a brittektõl délre és Spanyolországal bõven bezárólag fõként anticiklonális hatások fognak uralkodni, ami két makroszinoptikus berendezkedést enged meg...
Az egyik kevert helyzetet eredményez északnyugati áramlással, az esetek egy részében ütemesen haladó frontok, szerencsésebb esetben kimélyülõ mediterrán ciklonok (Korzika környékén pozitív csapadékanomália, majd utána átmenetileg beálló skandináv anticiklonok a Fekete-tenger felett beragadó alacsonynyomású örvénnyel, a sokéves átlaghoz képest ott magasabb T2m várható, rosszabb esetben a ciklon hátoldalán melegadvekció felénk)
Tulajdonképpen a zonalitás azért nem fér bele hosszú idõn keresztül, mert akkor a mediterrán térségben nem lenne pozitív csapadékanomália. Az csak úgy lehetséges, ha alacsonynyomás jelen van a környéken, tiszta zonalitásnál az nem nagyon kerül oda.
Nem tudom mennyire felel meg az összesített térkép a tavaly decemberi idõjárás prezentálására, de szerintem a 2008 január-februáréhoz hasonló idójárást kaphatunk. Egy hónapon keresztül felettünk tartózkodó anticiklont nem várnék az elõrejelzés alapján.
Belefordítva egy-két részbe a lényeg az, hogy a NAO index kicsivel a normális felett várható, ami Európa idõjárásában picivel a sokéves átlag felett alakuló hõmérsékletet és viszonylag normális szélviszonyokat és csapadékot hoz majd.
De Svadasz profibban elmondja majd... remélem nem mondtam sok hülyeséget.
Nagyjából körvonalazódik,hogy milyen lesz a tél,illetve milyen esélyek lesznek a hóra és a hidegre. De elõre kijelenteni,hogy +1 fokkal melegebb lesz,szerintem egyelõre merészség.Relatív sok idõ van még a télig 1,5-2 hónap...
Az enyhe tél. Eszerint az ábra szerint a narancssárga folt majdnem pontosan a Kárpát-medencén tartózkodik. Na jó, kicsit délebbre. Ami a csapadékot illeti, a szöveg (és a térkép szerint is) kb. 10%-kal több várható az átlagosnál. Ezért írtam, hogy pocsolya. [esõ] [esõ] [esõ] Azért kíváncsi lennék egy hozzáértõ véleményére is.
Az älagosnäl kb 1 fokkal enyheebb ees szärazabb teel värhatoo a Kärpät-medenceeben.volt elötte egy hiänyos magyar mondat is, de szerencseere kimoderäloodott.
Dehogynem. Eszerint max. 10%-kal az átlag fölött várható. A kék a kevesebb, a sárga a több. De nem csak a csapadékról van szó, a hõmérsékletet is magasabbra jelzi. Igaz nem sokkal.
Nem pocsolya. A csapadék nem éri el az átlagot (eszerint...). 
Egyébként N. L. azt mondta hogy jövõhéten vénasszonyok nyara lesz.
Egyébként N. L. azt mondta hogy jövõhéten vénasszonyok nyara lesz.
Nnnna még egy pocsolya-tél?
Ha ez így lesz, rendesen telibekapja a Kárpát-medencét.
Ha ez így lesz, rendesen telibekapja a Kárpát-medencét.
Egyre jobban úgy tünik, hogy nem marad el a vénasszonyok nyara. Most teszek egy kockázatosabb kijelentést is: a jövõhét második felében elõfordulhatnak olyan helyek, ahol a 25 fokot is elcsípheti a hõmérséklet, amúgy egyelõre nem ez tünik jellemzõnek, de lazán benne van a pakliban.
A GFS várja a legrövidebb enyhe periódust, az ECMWF hosszú ideig nyújtja az melegebb periódust... pont úgy, ahogy a JMA... a NOGAPS is arra alakul, hogy 2-3 napig tartósabb délnyugati áramlás köszönthet be. Utána viszont jelentõs lehülés egyelõre nem látszik.
Az OMSZ éghajlati elemzéseit figyelembe véve egyáltalán nem ritka dolog 25 fok feletti hõmérséklet, akár még október legvégén is (az elején meg... hát nagyon gyakori).
A GFS várja a legrövidebb enyhe periódust, az ECMWF hosszú ideig nyújtja az melegebb periódust... pont úgy, ahogy a JMA... a NOGAPS is arra alakul, hogy 2-3 napig tartósabb délnyugati áramlás köszönthet be. Utána viszont jelentõs lehülés egyelõre nem látszik.
Az OMSZ éghajlati elemzéseit figyelembe véve egyáltalán nem ritka dolog 25 fok feletti hõmérséklet, akár még október legvégén is (az elején meg... hát nagyon gyakori).
Elkészítettem friss prognózisom, és hosszútávú is van benne. Link (feltölteni még nem lehet úgyhogy ne próbálkozzatok)
"Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?"
Nem feltétlenül. Egyébként tavaly valóban La Nina volt a téli idõszakban, viszont azt megelõzõleg El Nino idõszak volt.
Link
Link
Egyébként igazán erõs El Nino idõszakok a 80-as, 90-es évek óta nem voltak igazán.
A 2006/2007-es tél idején szinte egész kanadai térségben átlagosnál melegebb volt az idõ, és átlagos, vagy az alatti tél - hõmérsékletileg - a Sziklás-hegység vidékén és Texas, valmaint Mexikó északi részén volt. Eközben egész Eurázsia szinte pozitív hõmérsékleti anomáliába "burkolódzott". A fõ tengely valahol a Kárpát-medence és Mongólia vonalon volt.
A 2007/2008-as télen szintén a Sziklás-hegység vidékén volt negatív hõmérsékleti anomália, valamint Alaszka és Kanada egyes vidékein, de a keleti partoknál meg pozitív anomália volt. Ugyanekkor Európa zömében északi, valamint Ázsia északi részén volt zömmel átlagosnál melegebb az idõ - mintha csak a korábbi év tolódott volna feljebb jó náhány száz km-rrel. Azsia déli, délnyugati részein, Kis-Ázsiában és Afrika északi részein pedig átlagosnál hidegebb volt.
Ugyanakkor a 2005/2006-os télen - mikor neutrális volt inkább az állapot, de így is La Nina felé hajló, akkor meg szinte egész Európa és Szibéria negatív anomáliában úszott, míg a sarkvidék meg "lángolt" a pozitív hõmérsékleti anomáliától. Észak-Amerika meg szintúgy pozitívben volt.
Sajnos nem ilyen egyszerû a következtetés abból, hogy most El Nino vagy La Nina van és akkor ez vagy az lesz. Mindenesetre szerintem ártani nem árt a hideg teleknek ha La Nina helyzet van. Nem feltétlen annak az adott télnek lesz jó hatással, amelyikben elõfordult.
Ezek mellett valószínûleg lényeges - sõt biztos hogy lényeges - az Atlanti-óceán északi medencéjének hõmérsékleti állapota.
Errõl szívesen írnék, de elõbb szeretném az eredményeket publikálni és úgy hivatkozni rá mintsem elmondom és azt lehet mondani rá hogy na jó leírni mindent lehet hol az alapja, hol a kutatási eredmény.
A lényeg, hogy úgy néz ki az ENSO-nál (akár) nagyobb hatással (is) bír(hat) az Atlanti-óceán és annak atlantikumbeli légköri folyamatok közös kapcsolat-rendszere az egész atlantikumra nézve, nagy részt Európára.
Lassacskán búcsúzhatunk a zonális helyzetektõl télközepén és köszönthetjük a meridionális helyzeteket.
Az idei télen nem hinném, hogy egy erõs zonális helyzettel kellene szembesülnünk. Legalábbis nem hinném, hogy a tavalyinál zonálisabb lenne. Elmúlt 60 évet ha visszanézi az ember észre veheti, hogy egy-egy ilyen erõsen zonális tél után rendszerint vissza áll normálisba vagy inkább meridionálisba.
A diplomamunkámban utaltam arra, hogy mennyire szoros összefüggést mutat hazánk hõmérséklete a norvég-tengeri vidék légnyomási eloszlásával télközepén. Ha a korábban írt hõmérsékleti vizsgálatomhoz hasonlót elvégzünk az ezen térség légnyomási adataival avval szembesülünk, hogy egy átlagosnál alacsonyabb légnyomási értéket az esetek majdnem 45%-ában egy év múlva kövei egy átlagosnál magasabb. 3 éven belül pdig már ez a szám 67%-ra ugrik, 5 éven belüli idõszak esetében pedig 78 %-ra.
Mondjuk a légynomási adatok esetében nem volt több száz évre visszamenõ adat most amit használhatnék. Illetve van de "lusta voltam elõkeresni". Csinálok már valami hasonló rendes vizsgálatot lassacskán mert egyre inkább érdekel a dolog .
Én egy átlagosnak mondható áramlási rendszert tudok elképzelni az idei télre hogy kialakuljon. Nem hiszek abban, hogy olyan meleg telünk legyen mint pl a 2007 januárja. Inkább hiszek egy 2006 januári helyzetben
Nem feltétlenül. Egyébként tavaly valóban La Nina volt a téli idõszakban, viszont azt megelõzõleg El Nino idõszak volt.
Link
Link
Egyébként igazán erõs El Nino idõszakok a 80-as, 90-es évek óta nem voltak igazán.
A 2006/2007-es tél idején szinte egész kanadai térségben átlagosnál melegebb volt az idõ, és átlagos, vagy az alatti tél - hõmérsékletileg - a Sziklás-hegység vidékén és Texas, valmaint Mexikó északi részén volt. Eközben egész Eurázsia szinte pozitív hõmérsékleti anomáliába "burkolódzott". A fõ tengely valahol a Kárpát-medence és Mongólia vonalon volt.
A 2007/2008-as télen szintén a Sziklás-hegység vidékén volt negatív hõmérsékleti anomália, valamint Alaszka és Kanada egyes vidékein, de a keleti partoknál meg pozitív anomália volt. Ugyanekkor Európa zömében északi, valamint Ázsia északi részén volt zömmel átlagosnál melegebb az idõ - mintha csak a korábbi év tolódott volna feljebb jó náhány száz km-rrel. Azsia déli, délnyugati részein, Kis-Ázsiában és Afrika északi részein pedig átlagosnál hidegebb volt.
Ugyanakkor a 2005/2006-os télen - mikor neutrális volt inkább az állapot, de így is La Nina felé hajló, akkor meg szinte egész Európa és Szibéria negatív anomáliában úszott, míg a sarkvidék meg "lángolt" a pozitív hõmérsékleti anomáliától. Észak-Amerika meg szintúgy pozitívben volt.
Sajnos nem ilyen egyszerû a következtetés abból, hogy most El Nino vagy La Nina van és akkor ez vagy az lesz. Mindenesetre szerintem ártani nem árt a hideg teleknek ha La Nina helyzet van. Nem feltétlen annak az adott télnek lesz jó hatással, amelyikben elõfordult.
Ezek mellett valószínûleg lényeges - sõt biztos hogy lényeges - az Atlanti-óceán északi medencéjének hõmérsékleti állapota.
Errõl szívesen írnék, de elõbb szeretném az eredményeket publikálni és úgy hivatkozni rá mintsem elmondom és azt lehet mondani rá hogy na jó leírni mindent lehet hol az alapja, hol a kutatási eredmény.
A lényeg, hogy úgy néz ki az ENSO-nál (akár) nagyobb hatással (is) bír(hat) az Atlanti-óceán és annak atlantikumbeli légköri folyamatok közös kapcsolat-rendszere az egész atlantikumra nézve, nagy részt Európára.
Lassacskán búcsúzhatunk a zonális helyzetektõl télközepén és köszönthetjük a meridionális helyzeteket.
Az idei télen nem hinném, hogy egy erõs zonális helyzettel kellene szembesülnünk. Legalábbis nem hinném, hogy a tavalyinál zonálisabb lenne. Elmúlt 60 évet ha visszanézi az ember észre veheti, hogy egy-egy ilyen erõsen zonális tél után rendszerint vissza áll normálisba vagy inkább meridionálisba.
A diplomamunkámban utaltam arra, hogy mennyire szoros összefüggést mutat hazánk hõmérséklete a norvég-tengeri vidék légnyomási eloszlásával télközepén. Ha a korábban írt hõmérsékleti vizsgálatomhoz hasonlót elvégzünk az ezen térség légnyomási adataival avval szembesülünk, hogy egy átlagosnál alacsonyabb légnyomási értéket az esetek majdnem 45%-ában egy év múlva kövei egy átlagosnál magasabb. 3 éven belül pdig már ez a szám 67%-ra ugrik, 5 éven belüli idõszak esetében pedig 78 %-ra.
Mondjuk a légynomási adatok esetében nem volt több száz évre visszamenõ adat most amit használhatnék. Illetve van de "lusta voltam elõkeresni"
. Csinálok már valami hasonló rendes vizsgálatot lassacskán mert egyre inkább érdekel a dolog .Én egy átlagosnak mondható áramlási rendszert tudok elképzelni az idei télre hogy kialakuljon. Nem hiszek abban, hogy olyan meleg telünk legyen mint pl a 2007 januárja. Inkább hiszek egy 2006 januári helyzetben
Arra gondoltam, hogy egy téli anticiklonális helyzetnek többféle kimenetele is lehetne. Olyan is elõfordulhatna, hogy viszonylag nagy a hõingás, például nappal esetleg olyan 10-11 fokig emelkedhetne a hõmérséklet, éjszaka meg rendesen lehül a levegõ... vagy itt van a múlt december, amikor a ködfelhõzetben szinte állandósultak a -4,-5 fokos értékek.
Hogy éppen melyik variáció teljesül, az dönti el, hogy az anticiklon kiépülése elõtt milyen légköri körülmények határozták meg az idõjárást..., gondolok arra, hogy a skandináv anticiklon húzódik felénk... vagy éppen egy atlanti anticiklon hatása alá kerülünk.
Arra akarok kilyukadni, hogy ugyanolyan decemberi T850hpa (mondjuk legyen +5 fok) mellett többféle T2m is elõfordulhat. Lehet nagy a hõingás vagy lehet beálló hõmérséklet a ködfelhõben...
Egyébként ahogy elnézem a tavaly decemberi anticiklon nem csak a Kárpát-medencében okozott fagyos idõjárást nappal, hanem Európa nagyrészén, pedig az orográfia nagyban különbözik. Persze tudom, hogy a hazánk környékén milyen sajátosságok vannak.
Arra akarok kilyukadni, hogy egy hasonló helyzetbõl nyugodtan lehetett volna decemberben pozitív anomália is, csak mielõtt ránkhúzódott az AC, azelõtt keleti blocking volt, kontinentális hidegbeáramlással..., mi lett volna, hogyha atlanti eredetû nedves és hûvös levegõ után húzódik ránk egy anticiklon, mondjuk egy mediterrán ciklon után, mint ami most várható nemsokára. Lehet nem így alakult volna a T2m, sõt biztos vagyok benne, hogy nem... meglettek volna a jó magas maximumok nappal.
Az utóbbi két évben Európa és Szibéria csaknem 100%-én pozitív anomália volt, a 2005-ös évtõl visszamenõleg legalábbis 1999 és 2005 között vizsgálva ilyen nem fordult elõ. Ennek biztos a globális felmelegedéstõl független éghajlati okai vannak. Természetesen én se arra gondoltam, hogy az anticiklonnak a globális felmelegedéssel kapcsolatban kell lennije, maximum olyan szinten, ahogy a szinoptikus klímaváltozásról volt szó az éghajlatváltozás fórumban.
Magyarán szólva fõként anticiklonos helyzetben eléggé becsapós eredményeket hozhatnak a hõmérsékleti anomáliák, inkább annak fényében kéne vizsgálni az anomáliákat, hogy mely területeken várhatóak "hidegebb" sarkvidéki eredetû levegõt szállító jetek, mert azok úgy szolgáltatnak hideget T2m-en, hogy az erõs inverzió nem torzítja el az egészet.
Tudom rossz ezen vitatkozni, "hogyha így lett volna, akkor úgy lett volna"... de személy szerint nekem a tél nem arról szól, mint ami a múlt decemberben folyt.
Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?
Hogy éppen melyik variáció teljesül, az dönti el, hogy az anticiklon kiépülése elõtt milyen légköri körülmények határozták meg az idõjárást..., gondolok arra, hogy a skandináv anticiklon húzódik felénk... vagy éppen egy atlanti anticiklon hatása alá kerülünk.
Arra akarok kilyukadni, hogy ugyanolyan decemberi T850hpa (mondjuk legyen +5 fok) mellett többféle T2m is elõfordulhat. Lehet nagy a hõingás vagy lehet beálló hõmérséklet a ködfelhõben...
Egyébként ahogy elnézem a tavaly decemberi anticiklon nem csak a Kárpát-medencében okozott fagyos idõjárást nappal, hanem Európa nagyrészén, pedig az orográfia nagyban különbözik. Persze tudom, hogy a hazánk környékén milyen sajátosságok vannak.
Arra akarok kilyukadni, hogy egy hasonló helyzetbõl nyugodtan lehetett volna decemberben pozitív anomália is, csak mielõtt ránkhúzódott az AC, azelõtt keleti blocking volt, kontinentális hidegbeáramlással..., mi lett volna, hogyha atlanti eredetû nedves és hûvös levegõ után húzódik ránk egy anticiklon, mondjuk egy mediterrán ciklon után, mint ami most várható nemsokára. Lehet nem így alakult volna a T2m, sõt biztos vagyok benne, hogy nem... meglettek volna a jó magas maximumok nappal.
Az utóbbi két évben Európa és Szibéria csaknem 100%-én pozitív anomália volt, a 2005-ös évtõl visszamenõleg legalábbis 1999 és 2005 között vizsgálva ilyen nem fordult elõ. Ennek biztos a globális felmelegedéstõl független éghajlati okai vannak. Természetesen én se arra gondoltam, hogy az anticiklonnak a globális felmelegedéssel kapcsolatban kell lennije, maximum olyan szinten, ahogy a szinoptikus klímaváltozásról volt szó az éghajlatváltozás fórumban.
Magyarán szólva fõként anticiklonos helyzetben eléggé becsapós eredményeket hozhatnak a hõmérsékleti anomáliák, inkább annak fényében kéne vizsgálni az anomáliákat, hogy mely területeken várhatóak "hidegebb" sarkvidéki eredetû levegõt szállító jetek, mert azok úgy szolgáltatnak hideget T2m-en, hogy az erõs inverzió nem torzítja el az egészet.
Tudom rossz ezen vitatkozni, "hogyha így lett volna, akkor úgy lett volna
"... de személy szerint nekem a tél nem arról szól, mint ami a múlt decemberben folyt. Kicsit aktuálisabb témával foglalkozva említetted, hogy megint LaNina várható, a térképrõl leolvashattam, hogy ez Amerikára lesz fõként hatással, magyarul az utóbbi két évhez hasonló idõjárás várható ott (sok hidegleszakadás). Ennek Európában ugyanaz a két következménye lehet, mint a tavalyi években, hogy fõként pozitív anomáliára lehet számítani? Magyarán szólva a nyomási anomália inkább anticiklonális lesz környékünkön... vagy nagyobb esélyel lehet zonalitás?
Szerintem meg tökmindegy, meddig tart az ún. indián nyár. Ha egy hónap, akkor annyi, de ha csak egy nap, akkor attól a jellemzõi még ugyanazok maradnak. Egyszer NL mondta, hogy "úgy néz ki, idén ez a két nap volt az indián nyár".
Kérdezzétek meg az érintett hölgyeket a pontos definíció érdekében! Vagy, hogy milyen õszi idõjárás melett érzik jól magukat és akkor egybõl meglesz a válasz erre a jól kivesézett kérdésre!
Indián nyár, vénasszonyok nyara, mindegy, a lényeg hogy szép idõ van, de pár napos szép, kellemes idõ még nem indián NYÁR. Ahhoz legalább 1-2 hét kell. Szerintem ebben minden forrás egyetért.
Nekem mindegy,hogy ki hogyan definiálja a vénasszonyok nyarát,de a hétvége óta az országban napos idõ van túlsúlyban,a Tmax 17-22 fok közt zömében,köd alig, a reggelek legtöbb helyen bõven 0 felett(néhol 10 fokos minimum),a napi közép átlagos,sõt ma már átlag feletti,csapadék nincs sehol és vagy 5-6 fokkal több az átlag mint az elõzõ két hétben.Hétvégére ugyan lehûlést várnak,de azt még nem kell elõre biztosra venni.Hogy ez nem vénasszonyok nyara?..Akkor legyen indián nyár!
A szokásos módon. Vagyis az adott szinten a mért havi középhõmérséklet mennyivel tér el az átlagostól.
Az adott szinten van mindig a kérdés. Télen, fõleg az ilyen természeti adottságú részeken mint a Kárpát-medence, a ködös helyzetek során elõfordulhat, hogy az alsó szinteken (felszín, 2m, 1000 hPa) az átlagosnál alacsonyabb értékek szerepeljenek, mint a fentebbi szinteken (850 hPa, 700 hPa, 500 hPa).
Egyébként a tavaly december nem volt olyan erõsen negatív, vagy pozitív anomáliájú egy-egy szinten. 850 hPa-on közel átlagosan zárt és 1000 hPa-on pedig 1-2 fokkal az átlag alatt.
Itt egyébként visszanézhetõek:
Link
Az anomáliáknál pedig ha nagyon külön nincs kiemelve, akkor rendszerint a felszíni, vagy 2 méteres anomáliákat értik. Vagyis fogják a megfigyeléseket és azt beledobva a modellbe elkészítik az analízis mezõket.
Ezen az amerikai decemberi összefoglalón látható, hogy a Kárpát-medence igenis negatív anomáliát kapott a kis kék pöttyel 2007 decemberében.
Link
Link
Bõvebben itt:
Link
Végülis így alakult a tavaly tél:
Link
Több térkép itt:
Link
A szezonális elõrejelzések kiindulási adatként figyelembe veszik a mérési adatokat. Azonban a modell felépítésétõl, dinamikájától függ, hogy ilyen ködös helyzetet érzékel-e olyan földrajzi helyeknél mint a Kárpát-medence vagy sem. De õszintén szólvan nem tartom valószínûnek hogy globális skálán mûködõ szezonális elõrejelzõ modellekbe ilyen bele lenne építve. Ez már máshogy mûködik ilyen skálán. Nagytérségû folyamatok vannak figyelembe véve.
Az amerikai és európai "idõjárás" között valószínûleg van némi kapcsolat. Ahogy kapcsolat van az indiai monszun és az Atlatni-óceán vízhõmérséklete között. De ez a kapcsolat nem napi szintû, heti, inkább évitzedes skálán mérhetõ.
A távkapcsolati analízisek elég bonyolultak és többnyire idõcsúszással is jelentkeznek. Vagyis pl. a La Nina hatása lehet hogy fél év múlva jelentkezik valamlyen formában Euróapa térségében egy kvázi reakcióként. Ugyanakkor az is lehet, hogy egy még nem hat annyira, de ha pl egy-két évtizedig túl sok van az már hat globális léptékben és valamilyen áttételes módon ránk is.
Az utolsó mondatodban konkrétan nem tudom mire gondolsz hogy éghajlati okai vannak.
Volt olyan idõszak, hogy szinte folyamatosan zonális áramlás uralkodott Európa felett, vagy éppen fordítva, hogy tartósan egy nagy anticiklon uralta a kontinenst.
Vannak oszcillációs folyamatok a légkörben, amelyek kvázi-periódus ideje lehet néhány év (lásd El Nino-La Nina váltogatás, visszatérés), de lehet akár évtizedes (pl. NAO), de akár több évtizedes jel is lehet (pl. AMO). Sõt... ma már rengeteg cikk megtalálható, amelyek igazolják hogy a nagy skálájú fontosabb légköri folyamatokat leírok index számokban (AO, AAO, NAO, PNA, ENSO, AMO...) megtalálható az évtizedes mellett a több évtizedes oszcilláció is, vagy éppen kisebb idõskálájú váltakozások.
Ha éghajlati okok alatt ezt érted, hogy ennek vagy amannak a folyamatnak ezen és ezen ciklusában vagyunk és ezrét van ennyi ciklon, vagy anticiklon, akkor azt mondom van igazság benne.
Viszont ha arra gondolsz hogy ez az egész egy az egyben a "antropogén eredetû globális felmelegedés" (szándékosan idézõjel, mert vannak olyan térségek ahol lehûlés van, és ráadásul senki nem fogja megmondani hogy adott régióban észlelt felmelegedési tendencia az most teljes egészében antropogén vagy van benne természetes és egyébként meg kevert, de hogy melyik mennyit tesz bele) számlájára írható, akkor én véleményem szerint nem igazán helytálló a mondat.
Mire gondoltál egyébként?
Az adott szinten van mindig a kérdés. Télen, fõleg az ilyen természeti adottságú részeken mint a Kárpát-medence, a ködös helyzetek során elõfordulhat, hogy az alsó szinteken (felszín, 2m, 1000 hPa) az átlagosnál alacsonyabb értékek szerepeljenek, mint a fentebbi szinteken (850 hPa, 700 hPa, 500 hPa).
Egyébként a tavaly december nem volt olyan erõsen negatív, vagy pozitív anomáliájú egy-egy szinten. 850 hPa-on közel átlagosan zárt és 1000 hPa-on pedig 1-2 fokkal az átlag alatt.
Itt egyébként visszanézhetõek:
Link
Az anomáliáknál pedig ha nagyon külön nincs kiemelve, akkor rendszerint a felszíni, vagy 2 méteres anomáliákat értik. Vagyis fogják a megfigyeléseket és azt beledobva a modellbe elkészítik az analízis mezõket.
Ezen az amerikai decemberi összefoglalón látható, hogy a Kárpát-medence igenis negatív anomáliát kapott a kis kék pöttyel 2007 decemberében.
Link
Link
Bõvebben itt:
Link
Végülis így alakult a tavaly tél:
Link
Több térkép itt:
Link
A szezonális elõrejelzések kiindulási adatként figyelembe veszik a mérési adatokat. Azonban a modell felépítésétõl, dinamikájától függ, hogy ilyen ködös helyzetet érzékel-e olyan földrajzi helyeknél mint a Kárpát-medence vagy sem. De õszintén szólvan nem tartom valószínûnek hogy globális skálán mûködõ szezonális elõrejelzõ modellekbe ilyen bele lenne építve. Ez már máshogy mûködik ilyen skálán. Nagytérségû folyamatok vannak figyelembe véve.
Az amerikai és európai "idõjárás" között valószínûleg van némi kapcsolat. Ahogy kapcsolat van az indiai monszun és az Atlatni-óceán vízhõmérséklete között. De ez a kapcsolat nem napi szintû, heti, inkább évitzedes skálán mérhetõ.
A távkapcsolati analízisek elég bonyolultak és többnyire idõcsúszással is jelentkeznek. Vagyis pl. a La Nina hatása lehet hogy fél év múlva jelentkezik valamlyen formában Euróapa térségében egy kvázi reakcióként. Ugyanakkor az is lehet, hogy egy még nem hat annyira, de ha pl egy-két évtizedig túl sok van az már hat globális léptékben és valamilyen áttételes módon ránk is.
Az utolsó mondatodban konkrétan nem tudom mire gondolsz hogy éghajlati okai vannak.
Volt olyan idõszak, hogy szinte folyamatosan zonális áramlás uralkodott Európa felett, vagy éppen fordítva, hogy tartósan egy nagy anticiklon uralta a kontinenst.
Vannak oszcillációs folyamatok a légkörben, amelyek kvázi-periódus ideje lehet néhány év (lásd El Nino-La Nina váltogatás, visszatérés), de lehet akár évtizedes (pl. NAO), de akár több évtizedes jel is lehet (pl. AMO). Sõt... ma már rengeteg cikk megtalálható, amelyek igazolják hogy a nagy skálájú fontosabb légköri folyamatokat leírok index számokban (AO, AAO, NAO, PNA, ENSO, AMO...) megtalálható az évtizedes mellett a több évtizedes oszcilláció is, vagy éppen kisebb idõskálájú váltakozások.
Ha éghajlati okok alatt ezt érted, hogy ennek vagy amannak a folyamatnak ezen és ezen ciklusában vagyunk és ezrét van ennyi ciklon, vagy anticiklon, akkor azt mondom van igazság benne.
Viszont ha arra gondolsz hogy ez az egész egy az egyben a "antropogén eredetû globális felmelegedés" (szándékosan idézõjel, mert vannak olyan térségek ahol lehûlés van, és ráadásul senki nem fogja megmondani hogy adott régióban észlelt felmelegedési tendencia az most teljes egészében antropogén vagy van benne természetes és egyébként meg kevert, de hogy melyik mennyit tesz bele) számlájára írható, akkor én véleményem szerint nem igazán helytálló a mondat.
Mire gondoltál egyébként?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat