Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
Elnézést, a Bioszféra fórumban felvetõdött téma kapcsán ide is leírom: tavaly nyáron (ballagás és az erõs jégesõ napján, a jégesõt követõen, amirõl akkor képmontázst is tettem fel) az M5-ösön Kecskemét és K.félegyháza között autóztunk két fiam és barátnõik társaságában, amikor 3 azaz három tornádótölcsér ért egyszerre földet, kb. egy km-es távolságban. Térközüket csak becsülni tudnám, egymás mellett és részben egymás körül pörögtek. Az esõ ellenére kiszálltunk a kocsiból, megnéztük a nem mindennapos látványt, (vitték a talajról, ami az útjukba esett) a rossz fényviszonyok ellenére próbáltuk felvenni õket mobilkamerával (az én gépem "tele lett" a ballagás és a jégesõ képeivel). A felvétel sajnos értékelhetetlenül és javíthatatlanul gyenge lett, ezért lökött fiam eldobta, pedig legalább az idõpontot megtudhattuk volna. Próbáltuk autóval követni a "triót" de kb. két km után "felszívódtak". Az "élettartamuk" annyi idõ lehetett, amig megláttuk õket, kiszálltunk, majd követni próbáltuk a csapatot, sajnos órát senki nem nézett a látvány hatása alatt. Jó napot, jó kedvet
Juteszembe, a külön autóban utazó rokonokat és "ballagó" Timi apját kísértük haza akkor, õk is látták a "triót"


Hosszas munka után végre elkészült a 2005 június végi zivatarokról készült beszámolóm: Link
Azért az események leírásánál puskáztam kicsit az észlelési archívumból.


Nézzük tehát a különbözõ minimumhõmérsékletek utolsó elõfordulásának napjait!
A haladási irány: tél-tavasz-nyár.
Az érték után az a nap szerepel, amikor az adott határt utoljára elérte vagy alulmúlta a hõmérséklet, majd ezután zárójelben az évszám, az aznapi minimum helyszíne, végül a pontos érték következik.
- 30 °C: február 22. (1929, Siófok, - 30,2 °C)
- 25 °C: március 1. (1963, Lenti, - 27,0 °C)
- 20 °C: március 5. (1987, Somogyszob, - 21,4 °C)
- 15 °C: március 24. (1958, Mosonmagyaróvár, - 15,0 °C)
- 10 °C: április 9. (2003, Zabar, - 10,4 °C)
- 5 °C: május 3. (2007, Zabar, - 5,6 °C)
0 °C: június 7. (1962, Kékestetõ, - 0,4 °C)
Most következzenek ugyanezen minimumhõmérsékletek elsõ elõfordulásainak napjai!
A haladási irány: nyár-õsz-tél.
0 °C: szeptember 1. (1923, Orosháza, - 1,9 °C)
- 5 °C: szeptember 29. (1977, Borsodnádasd, - 5,5 °C)
- 10 °C: október 21. (1908, Sopron, - 10,0 °C)
- 15 °C: október 31. (1920, Túrkeve, - 16,8 °C)
- 20 °C: november 24. (1988, Baja, - 23,0 °C)
- 25 °C: december 5. (1925, Miskolc, - 25,5 °C)
- 30 °C: január 12. (2003, Zabar, - 31,9 °C)
A haladási irány: tél-tavasz-nyár.
Az érték után az a nap szerepel, amikor az adott határt utoljára elérte vagy alulmúlta a hõmérséklet, majd ezután zárójelben az évszám, az aznapi minimum helyszíne, végül a pontos érték következik.
- 30 °C: február 22. (1929, Siófok, - 30,2 °C)
- 25 °C: március 1. (1963, Lenti, - 27,0 °C)
- 20 °C: március 5. (1987, Somogyszob, - 21,4 °C)
- 15 °C: március 24. (1958, Mosonmagyaróvár, - 15,0 °C)
- 10 °C: április 9. (2003, Zabar, - 10,4 °C)
- 5 °C: május 3. (2007, Zabar, - 5,6 °C)
0 °C: június 7. (1962, Kékestetõ, - 0,4 °C)
Most következzenek ugyanezen minimumhõmérsékletek elsõ elõfordulásainak napjai!
A haladási irány: nyár-õsz-tél.
0 °C: szeptember 1. (1923, Orosháza, - 1,9 °C)
- 5 °C: szeptember 29. (1977, Borsodnádasd, - 5,5 °C)
- 10 °C: október 21. (1908, Sopron, - 10,0 °C)
- 15 °C: október 31. (1920, Túrkeve, - 16,8 °C)
- 20 °C: november 24. (1988, Baja, - 23,0 °C)
- 25 °C: december 5. (1925, Miskolc, - 25,5 °C)
- 30 °C: január 12. (2003, Zabar, - 31,9 °C)
Szóval.
Mivel a napokban az ország nagy részén megvoltak az elsõ hõségnapok, és igen közel voltunk az elsõ forró naphoz is, így ennek kapcsán készítettem egy kis összeállítást a különbözõ hõmérsékletek elsõ és utolsó elõfordulásairól, 5 °C-os ugrásokkal.
Nézzük elõször a különbözõ maximumhõmérsékletek elsõ elõfordulásának napjait!
A haladási irány: tél-tavasz-nyár.
Az érték után az a nap szerepel, amikor az adott határt elõször elérte vagy meghaladta a hõmérséklet, majd ezután zárójelben az évszám, az aznapi maximum helyszíne, végül a pontos érték következik.
20 °C: január 29. (2002, Máza, 20,0 °C)
25 °C: március 9. (1975, Körösszakál, 25,0 °C)
30 °C: április 8. (1939, Szeged, 30,2 °C)
35 °C: május 16. (1983, Izsák, 35,0 °C)
40 °C: július 1. (1950, Pécs, 40,0 °C)
(Nem elírás a sok kerek érték, valóban ennyi volt.)
Most következzenek ugyanezen maximumhõmérsékletek utolsó elõfordulásainak napjai!
A haladási irány: nyár-õsz-tél.
40 °C: augusztus 21. (2000, Békéscsaba, 41,7 °C)
35 °C: szeptember 25. (1918, Pécs, 35,2 °C)
30 °C: október 11. (1917, Túrkeve, 30,0 °C)
25 °C: november 8. (1997, Debrecen, 25,5 °C)
20 °C: decemeber 19. (1989, Kisbér és Kapuvár, 21,0 °C)
Most jöjjenek a minimumhõmérsékletek, de csak a következõ hsz-ban
Mivel a napokban az ország nagy részén megvoltak az elsõ hõségnapok, és igen közel voltunk az elsõ forró naphoz is, így ennek kapcsán készítettem egy kis összeállítást a különbözõ hõmérsékletek elsõ és utolsó elõfordulásairól, 5 °C-os ugrásokkal.
Nézzük elõször a különbözõ maximumhõmérsékletek elsõ elõfordulásának napjait!
A haladási irány: tél-tavasz-nyár.
Az érték után az a nap szerepel, amikor az adott határt elõször elérte vagy meghaladta a hõmérséklet, majd ezután zárójelben az évszám, az aznapi maximum helyszíne, végül a pontos érték következik.
20 °C: január 29. (2002, Máza, 20,0 °C)
25 °C: március 9. (1975, Körösszakál, 25,0 °C)
30 °C: április 8. (1939, Szeged, 30,2 °C)
35 °C: május 16. (1983, Izsák, 35,0 °C)
40 °C: július 1. (1950, Pécs, 40,0 °C)
(Nem elírás a sok kerek érték, valóban ennyi volt.)
Most következzenek ugyanezen maximumhõmérsékletek utolsó elõfordulásainak napjai!
A haladási irány: nyár-õsz-tél.
40 °C: augusztus 21. (2000, Békéscsaba, 41,7 °C)
35 °C: szeptember 25. (1918, Pécs, 35,2 °C)
30 °C: október 11. (1917, Túrkeve, 30,0 °C)
25 °C: november 8. (1997, Debrecen, 25,5 °C)
20 °C: decemeber 19. (1989, Kisbér és Kapuvár, 21,0 °C)
Most jöjjenek a minimumhõmérsékletek, de csak a következõ hsz-ban

Egy hete még nyugodtan lehetett fûteni(annak aki fázik a 19 fokos lakásban),tegnap a T már 32 fokig melegedett nálunk,míg 20-án a napi közép alig 10 fok volt.Röpke egy hét alatt 15 fokot melegedett a napi közép,ami lefordítva az jelenti,hogy itt nálunk az április elejinek megfelelõ T egy hét alatt lazán
a július huszadikai átlag fölé emelkedett...

Január 20., február 26. és március 2. után ma az év során negyedszer dõlt meg az országos napi melegrekord: Szegeden 34,0 °C volt.
Tán legjobban ideillik ez a kép. Képkeresés közben akadtam rá, egy képsor záróképe. 2004.08.14-én CET 14:18-kor ez a gomba igen rövid idõ alatt, 3 azaz három perc alatt "nõtt ki" egy. az elõtte láthatóhoz hasonló felhõbõl (akkor még az is "lapos" volt), fejlõdését végigfotóztam.
Látom nem ideillõ téma, de ha már elkezdtétek...
Én már megint geográfusként tekintek erre a dologra, szakmai ártalom biztos:
- szóval, ha nincs térkép, akkor az "országosan 7-17 fok várható" egy kalap kakit sem ér az "átlagos 9-15 fok és itt ennyi, ott meg annyi"-val szemben
- ha van térkép, akkor meg ugyebár kérdéses a részletesség. Pl. használjuk a 7 (HUNALARM) régiót és mondjuk berakjuk a G régióra, hogy 9 fok, ami ez esetben ugye jelent mondjuk 7-11-et. C és/vagy D régióra meg berakjuk a 15-öt, ami jelent 13-17-et. Könnyen belátható, hogy így megint 9-15 fokot kaptunk. A Floo-féle 7-17 részletesebb térképi ábrázolás mellett lehet elfogadható, anélkül mindenki azt képzel bele amit akar. Ez esetben persze felvetõdik, hogy miért is nem használunk részletesebb térképet??? Talán azért, mert akkor meg már nagyon bejátszhat a domborzat is, de ezt igazából nem tudom.
Összefoglalva, nekem az a véleményem, hogy maradjon a már jól megszokott, mert pl. otthon sokszor tapasztaltam, hogy így használták az emberek az elõrejelzési térképet: " nah, ha az OMSZ 5 fokot jelzett ÉÉK-re, akkor lehet hogy fagy lesz!" Ezek szerint már megtanulták, hogy az csak egy átlagérték és így a fagyzugra egész más vonatkozik. Gondolom máshol is tanulékonyak az emberek, akkor meg jó ez így is.

Én már megint geográfusként tekintek erre a dologra, szakmai ártalom biztos:
- szóval, ha nincs térkép, akkor az "országosan 7-17 fok várható" egy kalap kakit sem ér az "átlagos 9-15 fok és itt ennyi, ott meg annyi"-val szemben
- ha van térkép, akkor meg ugyebár kérdéses a részletesség. Pl. használjuk a 7 (HUNALARM) régiót és mondjuk berakjuk a G régióra, hogy 9 fok, ami ez esetben ugye jelent mondjuk 7-11-et. C és/vagy D régióra meg berakjuk a 15-öt, ami jelent 13-17-et. Könnyen belátható, hogy így megint 9-15 fokot kaptunk. A Floo-féle 7-17 részletesebb térképi ábrázolás mellett lehet elfogadható, anélkül mindenki azt képzel bele amit akar. Ez esetben persze felvetõdik, hogy miért is nem használunk részletesebb térképet??? Talán azért, mert akkor meg már nagyon bejátszhat a domborzat is, de ezt igazából nem tudom.
Összefoglalva, nekem az a véleményem, hogy maradjon a már jól megszokott, mert pl. otthon sokszor tapasztaltam, hogy így használták az emberek az elõrejelzési térképet: " nah, ha az OMSZ 5 fokot jelzett ÉÉK-re, akkor lehet hogy fagy lesz!" Ezek szerint már megtanulták, hogy az csak egy átlagérték és így a fagyzugra egész más vonatkozik. Gondolom máshol is tanulékonyak az emberek, akkor meg jó ez így is.

Visszatekintés?
Egyébként igaza van Cau-nak.
Itt nem részletezem, de elég vicces ilyen kis országban egy pl. 7-17°C-os kiadás, inkább 9-14°C, és itt ennyi és ott annyi kiegészítve (ez a gyakorlat).
Egyébként igaza van Cau-nak.
Itt nem részletezem, de elég vicces ilyen kis országban egy pl. 7-17°C-os kiadás, inkább 9-14°C, és itt ennyi és ott annyi kiegészítve (ez a gyakorlat).
Nézz meg egy román elõrét a mi dk-ünkkel határos megyére!
Akár 10-15 fokos intervallumot is megadnak, mert annyi van!
Az információ tartalma lehet hogy csökken, de amikor bejön egy front, és Ény-on 20 fok van, dk-en meg 30, akkor nehogy már 22-27 fokot adjanak, hanem 20-30-at, hisz az a valós!
Nem a sémának kéne alakítania az idõjárást, hanem az idõjárásnak a sémát!
Ék-en -2 fokkal esik a hó, dny-on +12 fok van!
Akkor adjanak 3-8 fokot??
Ugyanmár!
Miért csökken a valóságtartalma, ha azt mondják hogy ék-en -2 fokban havazik majd, dny-on meg +12 fok lesz és napos idõ??
Azt kell adni ami van vagy ami várható, a népet meg meg kellett volna tanítani arra, hogy ezt értelmezze, csakhogy a klimáról szóló oktatást inkább ne is emlegessük!
Tegnapelõtt feltettem a kérdést, miért nem adnak ide dny-ra magasabb hõmérsékletet olyan egyértelmû esetben, mint a tegnapi vagy a mai!
A választ megadta a valóság, de rossz sémára nincs magyarázat!
Akár 10-15 fokos intervallumot is megadnak, mert annyi van!
Az információ tartalma lehet hogy csökken, de amikor bejön egy front, és Ény-on 20 fok van, dk-en meg 30, akkor nehogy már 22-27 fokot adjanak, hanem 20-30-at, hisz az a valós!
Nem a sémának kéne alakítania az idõjárást, hanem az idõjárásnak a sémát!
Ék-en -2 fokkal esik a hó, dny-on +12 fok van!
Akkor adjanak 3-8 fokot??
Ugyanmár!
Miért csökken a valóságtartalma, ha azt mondják hogy ék-en -2 fokban havazik majd, dny-on meg +12 fok lesz és napos idõ??
Azt kell adni ami van vagy ami várható, a népet meg meg kellett volna tanítani arra, hogy ezt értelmezze, csakhogy a klimáról szóló oktatást inkább ne is emlegessük!
Tegnapelõtt feltettem a kérdést, miért nem adnak ide dny-ra magasabb hõmérsékletet olyan egyértelmû esetben, mint a tegnapi vagy a mai!
A választ megadta a valóság, de rossz sémára nincs magyarázat!
Örülök az elsõ nyári nappal kapcsolatos visszatekintéseknek, csatlakozom:
Ugyan ma is messze voltam a hõségnaptól (ráadásul van kis esélyem eme hónapot kihúzni nélküle) a 27,7°C-os Tmax-al (a Tmin kellemes 10,4°C volt), sõt a mai is csak a második nyári nap lett (az elsõ ehó 19-én 26,3°C volt).
Az elmúlt öt év elsõ hõségnapja:
2003: Május 7. (32,4°C)
2004: Július (!) 9. (34,3°C)
2005: Május 28. (31,3°C)
2006: Június 17. (30,7°C)
2007: Május 14. (30,1°C)
Ugyan ma is messze voltam a hõségnaptól (ráadásul van kis esélyem eme hónapot kihúzni nélküle) a 27,7°C-os Tmax-al (a Tmin kellemes 10,4°C volt), sõt a mai is csak a második nyári nap lett (az elsõ ehó 19-én 26,3°C volt).
Az elmúlt öt év elsõ hõségnapja:
2003: Május 7. (32,4°C)
2004: Július (!) 9. (34,3°C)
2005: Május 28. (31,3°C)
2006: Június 17. (30,7°C)
2007: Május 14. (30,1°C)
Szerintem örüljünk minden lehullott mm-nek mi lenne ha az se lenne




Itt meg se szakadt az aszály. Igaz esett 18 mm,de akkora a hiány,hogy az szinte semmit nem ért.
Pontosan ez van itt Nyugaton.Aki mondjuk a termosztátot 20 fokra állította,az azt tapasztalhatta még a múlt héten is,hogy bekapcsol a fûtés,hacsak nem egy napsütötte szobában volt a termosztát.Egy hete déltájt a Bakonyon át jöttem esõ után és Farkasgyepûnél 8,5 fokot mutatott a kocsi hõmérõje.Ma meg már 30 felett jártunk.A múlt héten végre valahára lehullott kb 30 mm esõ mára már elpárolgott illetve a növényzet felszürcsölte.Kezdõdik újra az aszály...

Ma egy hete ilyenkor be kellett fûteni, olyan hideg volt (alig 10 fok), most meg hirtelen kánikulai meleg, már-már forróság, nem semmi az idõjárás. Nem csoda hogy szenvednek a krónikus betegek. (Persze mi egészségesek is, de õk sajnos jobban)


Ugyanezen adatsor Gyõrben így alakult.
1993 május 21.: 30°C,
1994 június 19.: 30°C
1995 mújus 31.: 30°C (elõtte ápr.22: 29°C)
1996 május 19.: 30°C
1997 június 28.: 31°C (elõtte május 13.,14.,15.,16.: 29°C)
1998 június 5.: 30°C
1999 május 30.: 30°C
2000 május 11.: 30°C
2001 május 27.: 30°C
2002 május 4.: 30°C
2003 május 6.: 31°C
2004 június 9.: 30°C (WO szerint csak júl.5-én: 31°C)
2005 május 27.: 30°C
2006 június 16.: 30°C
2007 május 22.: 30°C
2008 május 27.: 30°C
----
Az utóbbi 16 évben tehát átlagosan május 26.6-án
jött el az elsõ hõségnap, azaz az 1993-2007-es idõszakot nézve a 30°C mai beköszönése éppen átlagos idejû.
1993 május 21.: 30°C,
1994 június 19.: 30°C
1995 mújus 31.: 30°C (elõtte ápr.22: 29°C)
1996 május 19.: 30°C
1997 június 28.: 31°C (elõtte május 13.,14.,15.,16.: 29°C)
1998 június 5.: 30°C
1999 május 30.: 30°C
2000 május 11.: 30°C
2001 május 27.: 30°C
2002 május 4.: 30°C
2003 május 6.: 31°C
2004 június 9.: 30°C (WO szerint csak júl.5-én: 31°C)
2005 május 27.: 30°C
2006 június 16.: 30°C
2007 május 22.: 30°C
2008 május 27.: 30°C
----
Az utóbbi 16 évben tehát átlagosan május 26.6-án

Kialakult az idei év elsõ hõségnapja 30,7°C-al. Kicsit visszatekintettem az adataim közt, melyik évben mikor értük el 30°C feletti hõmérsékletet.
2003-ban május 6-án 30,1°C volt
2004-ben július 8-án 30,0°C ( hihetetlen, milyen késõn a nyár közepén )
2005-ben május 28-án 30,3°C
2006-ban június 19-án 30,3°C
2007-ben május 22-én 30,6°C.
2003-ban május 6-án 30,1°C volt
2004-ben július 8-án 30,0°C ( hihetetlen, milyen késõn a nyár közepén )
2005-ben május 28-án 30,3°C
2006-ban június 19-án 30,3°C
2007-ben május 22-én 30,6°C.
Teljes mértékben
Egyébként sem kritzáltam senkit, éppen csak megemlítettem, hogy egy kicsit eltért a valós helyzet az elõrejelzettõl.

Egyébként sem kritzáltam senkit, éppen csak megemlítettem, hogy egy kicsit eltért a valós helyzet az elõrejelzettõl.
hát vannak kivételek
Nekem jobban tetszik az amikor nem a nagy intervallumot írják ki hanem ami az országra legfõképpen jellemzõ hõmérséklet lesz és megemlítik azt hogy lehet hogy pl: észak-keleten hidegebb lehet

Nekem jobban tetszik az amikor nem a nagy intervallumot írják ki hanem ami az országra legfõképpen jellemzõ hõmérséklet lesz és megemlítik azt hogy lehet hogy pl: észak-keleten hidegebb lehet

Azért is írtam be mert szerintem is ez a helyes így nincs meg az a nagy intervallum, de még is ami kiesik ebbõl megemlítik

Mostanában ez terjedt el, és szerintem is sokkal kifejezõbb. Fõleg ha az idõ vagy helykorlát miatt a legtöbb információt kell a legtömörebben átadni.
Az OMSZ le szokta írni a szöveges elõrejelzésnél ezt pl: mai
A legalacsonyabb éjszakai hõmérséklet 13, 18, a legmagasabb nappali hõmérséklet szerdán általában 30, 35 fok között, északkeleten 27 fok körül alakul.
OMSZ
A legalacsonyabb éjszakai hõmérséklet 13, 18, a legmagasabb nappali hõmérséklet szerdán általában 30, 35 fok között, északkeleten 27 fok körül alakul.
OMSZ
Szerintem pedig egyáltalán nem.
Meg kell adni a jellemzõ nem túl nagy intervallumot, kiegészítésként pedig az ettõl eltérõ égtájspecifikus jellemzést.
Azaz pl az ország nagy részén 22-27 fok várható, de délnyugaton elõfordulhatnak 30 fok közeli értékek, északkeleten pedig néhány helyen 20 fok közelében marad a hõmérséklet.
Nem pedig 20-30 fokot megadni mint várható értékeket.
Meg kell adni a jellemzõ nem túl nagy intervallumot, kiegészítésként pedig az ettõl eltérõ égtájspecifikus jellemzést.
Azaz pl az ország nagy részén 22-27 fok várható, de délnyugaton elõfordulhatnak 30 fok közeli értékek, északkeleten pedig néhány helyen 20 fok közelében marad a hõmérséklet.
Nem pedig 20-30 fokot megadni mint várható értékeket.
De ez nagyon szélsõséges példa most.
Szerintem, ha egységes a hõmérséklet eloszlás határtól határig,azaz Dny-on a határmentén van 30 fok Ék-i határmentén 20.
Akkor úgy gondolom, hogy a 20 és 30 fokot kell adni.
Persze tegnap nem volt ilyen egyenletes az eloszlás ennek ellenére, szerintem helyes volt az elõrejelzés.
Egyébként ha ilyen szélsõséges helyzet van amit írtál akkor az OMSZ 3 felosztást szokott csinálni, leggyakoribb példa Ny-t,Tmax általában, és Dk-t.
Szerintem, ha egységes a hõmérséklet eloszlás határtól határig,azaz Dny-on a határmentén van 30 fok Ék-i határmentén 20.
Akkor úgy gondolom, hogy a 20 és 30 fokot kell adni.
Persze tegnap nem volt ilyen egyenletes az eloszlás ennek ellenére, szerintem helyes volt az elõrejelzés.
Egyébként ha ilyen szélsõséges helyzet van amit írtál akkor az OMSZ 3 felosztást szokott csinálni, leggyakoribb példa Ny-t,Tmax általában, és Dk-t.
De persze, lehet, sõt, valószínû így van, csak el akartam kerülni a gyors cáfolásokat, mert hogy xy-nál egy deka mm nem esett, így nála nem átlagos a tavasz, stb... Igazából a hõmérsékletre gondoltam, nagyon tetszett, hogy nem lett "télbõl" egybõl nyár.
Nem lehet, hogy az egyenlõtlen csapadékeloszlás is - térben és idõben egyaránt - a tavasz jellemzõje?
Ez így nem teljesen pontosan igaz.
Van egy %-os határ, amire az elõrejelzõ az elõrejelzést készíti és arra lövi be a hõmérsékleti intervallumot.
Ha mondjuk az ország 95%-án 21-26 fok van és 1 helyen 12 egy másikon meg 29 van akkor sem 12-29 fok a helyes, hanem az a nem túl nagy intervallum,a mibe a többség beletartozik.
Pontosan azért, mert ha túl tág intervallumot adunk meg, akkor az információtartalma csökken az elõrejelzésnek, hiába lesz pontosabb.
Van egy %-os határ, amire az elõrejelzõ az elõrejelzést készíti és arra lövi be a hõmérsékleti intervallumot.
Ha mondjuk az ország 95%-án 21-26 fok van és 1 helyen 12 egy másikon meg 29 van akkor sem 12-29 fok a helyes, hanem az a nem túl nagy intervallum,a mibe a többség beletartozik.
Pontosan azért, mert ha túl tág intervallumot adunk meg, akkor az információtartalma csökken az elõrejelzésnek, hiába lesz pontosabb.
A mai nappal azert remelem mar elegedett vagy?
Meglett az 5-7 fokos felmelegedes es Bp is ostromolja a kerekitett 30-at.

Meglett az 5-7 fokos felmelegedes es Bp is ostromolja a kerekitett 30-at.
És akkor szerinted ez lett volna a helyes elõrejelzés: 21-26 fok ?
Ha az ország 5% van csak 27-29 fok akkor is az elõrejelzõnek 21-29 fokot kell adnia, azaz nem volt vele gond.
Ha az ország 5% van csak 27-29 fok akkor is az elõrejelzõnek 21-29 fokot kell adnia, azaz nem volt vele gond.
Re: Hosszútávú, 52252 wetsom.
Nem volt Budapesten 29 fok??? Pedig azt hittem, hogy csak az én hõmérõm romlott el
Azért ne nézzük már hülyének a másikat!
Én arra gondoltam, hogy ez a 24-29 az ország nagy részén bizony csak 21-26 volt, és egészen kis területen (kb. az ország 5%-án)fordult csak elõ 27-29. Akár a hivatalos méréseket nézed, akár az ittenieket.
Nem volt Budapesten 29 fok??? Pedig azt hittem, hogy csak az én hõmérõm romlott el

Azért ne nézzük már hülyének a másikat!
Én arra gondoltam, hogy ez a 24-29 az ország nagy részén bizony csak 21-26 volt, és egészen kis területen (kb. az ország 5%-án)fordult csak elõ 27-29. Akár a hivatalos méréseket nézed, akár az ittenieket.
Visszagondolva, évek óta talán most volt elõször a normálishoz nagyon hasonló tavaszunk, legalább is hõmérsékleti értékekre vetítve. A csapadék sajnos elég egyenlõtlenül oszlott el, de legalább a 30-33 fokok elmaradtak...idáig.
Egy kíváló munka és egy nagyon érdekes jelenség CorvusCorax nevû szupercella.hu-s felhasználó mûve!!! Érdemes megnézni, nagyon tanulságos!!!
Link
Link
Országos szinten nagy a csapadékhiány... szerintem egyértelmûen a keleti-északkeleti részek állnak a legjobban most.
(bár a metnet csapadéktérképek nem rrõl tanuskodnak)
(bár a metnet csapadéktérképek nem rrõl tanuskodnak)
Muraszemenye itt van tõlünk 15 km-re ÉNy-ra, és egy ottani néni mesélte, hogy a múlt héten annyi esõ volt ott, hogy az egész háztetõrõl lefolyó víz a kád alján néhány centi magas vízréteget alkotott csak!
A kukorica nem megy semmire, csúnya aszály van, és ismét nem néz ki esõ egy darabig!
A kukorica nem megy semmire, csúnya aszály van, és ismét nem néz ki esõ egy darabig!