Meteorológiai esélylatolgatások

Eltekintve a mostani fáklyákat - pl. a finnországit:
Link

látszódik, hogy okt. 29 és nov. 4. (eddig látunk el most) között
6-8 tag van, amely -10 fok alatti T850-vel számol abba a térségbe - ez kb. 29-38%-a a tagoknak, de kb ugyanennyi a valószínûsége - tagok alapján kalkulálva, hogy pl 0°C körüli T850 realizálódhat a térségben.

Viszont ha a Kárpát-medencét vizsgáljuk, 4 olyan tagok találunk, amely a -5 fokos T850-vel kacérkodik okt. 29 és nov. 3 között, de nov. 3 utánra viszont másik 4 olyan tag van, amely zuhanórepülésbe fogott:
Link
Ez durván az egyest tagok 20%-át fedi le.
A futások három fajta foragtókönyvet engednek sejtetni...
- egy Európa nyugati részét érintõ hidegbetörés, amely lassan Közésp-Európa felé halad
- egy Közép-Európa irányába történõ
- egy Észak-Európát elárasztó, Kelet-Európát (Kelet-európai-síkságot) elöntõ hideg verzió.
A fáklyán is látható, hogy a tagok jó része egy még meleg, majd lehûlõ verzióval számolnak, vagy elõtte 26-27 körül egy gyenge lehûlés...

Szóval, szumma szummárum az október végi, november elejei - ez kb. a 44, 45. hetet érinti (okt. 25 - nov. 5 idõszak) jelenleg összegezetten olyan 30% esélyt látom a modell futásaiból kinézve, hogy a T850 -5 fok körüli értéket vesz fel Közép-Európában.

A mostani helyzet alapján,akkor mennyi esélyét látod egy erõsebb lehûlésnek a következõ 10-15 napban nálunk?

Nagyon kíváncsi vagyok hogy bejön e neked ez az 5-6.-a. 6.-án verifikálunk. Drukkolok neked.

Egy héttel ezelõtt tettem bejegyzést, hogy a GFS jó néhány futása számol egy október végi lehûléssel, amely a következõ hármas valamelyikét érinti : "...érintett régió a Skandináv-félsziget - Kárpát-medence - Kelet-európai-síkság északnyugati rész..."
"360h-nál 9 !!! tag számol a hideg leszakadással (T850 ~ -5, -10°C - sõt van amelyikben -15°C), amely vagy északkelet felõl halad a Kárpát-medence irányába, vagy levonul észak-déli irányban a Kelet-európai-síkságon."
Az akkori 360h-s idõpontban ez a két forgatókönyv látszódott... most ez 192h-nál van:
Link
utána egy nappal:
Link

Jelleget tekintve:
- még mindig jópár futás (9-11) tartja, hogy a lehûlés a Skandináv-félsziget, Kelet-európais-síkság északnyugati, északi részét érinti,
illetve még 2-3 futás kacérkodik azzal a lehetõséggel, hogy a hidegbõl eljut egy kis rész a Kárpát-medence irányába.

Vagyis az akkori verzióból megmaradt az észak, északkeleti részeket (Európára értendõ) érintõ hideg és egyenlõre úgy tûnik a Kárpát-medence irányába, délnyugat felé tartó hideg szivárgásnak mind egyre kisebb a valószínûsége.

Mértékét tekintve:
- a T850 érétkek -5, -8 °C-nak megfelelõek Ék-Eu.-ban, vagyis gyengébb a mértéke, mint ami okt. 12-én 360h-nál volt elõrejelezve.

Akkor a finnországi fáklyán látszódott a lehûlés jó néhány tagban, most :

Link

Ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy hú a GFS - (vagy akár más modell ami hasonló távba ellát) milyen baromi jó és hú tényleg úgy történik minden. Ezzel azt szeretném jelezni - amire már mások is próbálták felhívni a figyelmet -, hogy hosszabb távon idõjárás elõrejelzésben a tendenciákat és a fõbb momentumokat kell megtalálni és figyelni hogy változik, milyen irányban mozdul el napról napra.

Amit látszólag úgy érzékel az ember pl csak a budapesti fáklyát nézve hogy jé most berakta a lehûlést, jé most tologatja jé most elmaradt az nem azt jelenti feltétlen hogy nem is lett, hanem max annyit hogy éppen a Budapesti rácspontot nem érinti, hanem attól kb pár száz km-re történik meg. Ezért nem lehet hosszú távon korrekt idõjárás-elõrejelzést adni egy pontra! Viszont meg lehet tenni, hogy az ember pl a 20 ENS tagból megnézi melyek azok amelyek hasonlítanak egymáshoz milyen csoportokat alkotnak, mintha csak azt a 20 darabot halmazokba rendezné az ember és egy-egy halmazban azok vannak, amelyek hasonlítanak egymásra - ezt nevezik clusterezésnek (osztályozásnak).

Tudom ez meg az a valaki azt mondta 10 napnál tovább nem lehet elõrejelezni.... ez inkább úgy igaz, hogy pontszerû/kistérségszerû idõjárás elõrejelzést idõjrásási helyzettõl függõen lehet készíteni 3-5-7 napra elõre és utána növekszik azon térség nagysága amelyre "lehetséges mit mondani" és ez akár 15 nap is lehet - szintén idõjárási helyzet függõ.
A 10 nap, 168h vagy nem tom mi nem egy egzakt határ hogy na addig lehet utána nem stb...

Egy fontos lényeges része fõleg a hosszabb távú "esélyek latolgatásának", elõrejelzésnek hogy a folyamatot figyleje meg az ember - ciklon megy, AC épül ki, amely itt vagy ott lehet - és ne azt hogy pl 25én most 18 fok lesz vagy 13 fok. Az úgyis egy állapot, légköri állapot, amely a légköri folyamatoknak egy pillanatnyi állapota. Ha ismerjük a folyamatot, lehetséges folyamatokat tudhatjuk, hogy nagyjából mi alakulhat ki - nem fogjuk tudni pontosan megmondani de a lényeget megragadhatjuk. Jó tudom lehet azt mondani, hogy ez akár belemagyarázás is lehet. Hogy de hisz nem is lesz -10 fok T850en és hogy most Európa ÉK-i részén lesz -5 -8 fok az csak rámagyarázás... és igazából baromi más minden mint amit mutatott a modell ... csak hogy itt jön az, hogy a modellnek van egy fõfutása, egy kontrol és 20 perturbált futása... akkor most melyik futást veszi alapul valaki ha azt mondja nem jött be? A kontrolt - az miben lenne értékesebb mint pl. egy perturbált tag? Mert az indul az "eredeti adatokból", vagy mert abban ilyn módon van fizikailag ez számolva, vagy mert éppen abban más az adatasszimiláció?

Jó mondjuk nekem más a szemléletem a hosszútávó elõrejelzésben, én mindig azt figyelem mi történik Európában, nagyobb skálán nézem a dolgokat... Úgy vagyok vele, ha megértem mi történik nagyobb skálán, milyen alternatívák vannak, akkor utána az már részlet kérdés, hogy az északról történõ hidegleszakadás elkapja-e a Kárpát-medencét, vagy elmegy tõlünk keletre. De vehetnénk egyébként a nyári hõhullámokat is alapul. Ott is rendre van olyan hogy most tõlünk délre vonul el a hõhullám vagy elkapja Nyugat-Európát és kész.

Hupsz letelik az egyórám.... folyt. köv.

Ui.: semmilyen bántó szándékom nem volt ennek megírásával

Én nem akarok vészmadárkodni, de ha szerencsénk van, akkor október végén még egy 15 fokos T850hpa izoterma is megtisztelhet minket, jó esélyel várható tehát még egy rekordmeleg idõszak, legalábbis... ami a Tmin rekordokat (rekordmagas Tmin) illeti az biztosnak tünik, ami a Tmaxot, hát az még nem 100%, inkább 50%-nél jóval kevesebb.

Lényeg a lényeg, a pertubált tagokat nézve 80%-os többségben vannak azok a verziók, amik enyhe idõjárást várnak, csak nem mind1, hogy egy Nyugat-Európai teknõ vagy egy Közép-Európára telepedõ anticiklon lesz.

Egyelõre szinte kizártnak tartom, hogy minket érjen a hidegleszakadás, de ahogy a lehetõségekbõl is látszik... megvan az esélye.

Ha a Közép-Európai anticiklon jön be, akkor akár 2 héten keresztül is az átlagtól jóval melegebb idõre számítok, kivéve ha a köd be nem segít a T2m-nek.

Igen mostanában én is így látom az okt végét.
Egyelõre a várakozásaim elmaradnak a a ténylegestõl.

A GFS fõfutása már néhány napja azt mutatja, hogy lehet hidegleszakadás október végén, de ez Nyugat-Európát ér(het)i majd el. Hozzánk viszont az elõoldalon meleg levegõ érkezne, ezért mutat olyan magas hõmérsékletet a fáklyán a fõfutás. Szerintem (sajnos) ez a valószínûbb kimenet, de azért reménykedjünk, hogy kissé keletebbre tolódnak majd a ciklonok.

Érdekes, hogy 26.-tól szinte azonnal kettéválik a fáklya átmenet nélkül.
Továbbra sem látni egyértelmû váltást, úgy néz ki egyelõre okt végéig nemigen lesz erõs hidegöblítés !

Továbbra is nagy a bizonytalanság 25.-e után a fáklyán...Az OMSZ egyelõre egyértelmûen a hidegebb verziót támogatja,11-12°C-os T-maxokkal.

Így van, fontos az Egyenlítõhöz való közelség, az igazi módosító hatást az ott kitörõ erõs vulkánok tanúsítják.
A Tambora kolosszális kitörés volt, belegondolni is félelmetes, ha maximum idején tört volna ki.
Köszi az írást, a téma ezáltal lett pontosan kivezetve.

Az átlag T 0,1°C-kal csökkent a St.Helens kitörése után (20 km magasba jutó kitörési felhõvel), de az El Chichón 1982-es kitörése, amely mindösze kétszer olyan mennyiségû anyagot juttatott ki, mint a Heléna, már 5-ször nagyobb globális hûtõhatással bírt (-0,5°C). Ennek oka pedig részint a vulkán elhelyezkedése, illetve a kitörésekor kiszabadult nagy mennyiségû kéndioxid. Errõl a kéndioxidról tudni kell, hogy a mérések alapján a kitörés utáni hatodik évben tûnt el teljesen a sztratoszférából.
Egyenlítõhöz közelebb lévõ vulkán nagyobb globális hatást képes kifejteni, mint egy sarkvidékhez közeli, amely leginkább a saját szélességi övének megfelelõ területen hat.

A Tambora 1815-ös kitörése egyébiránt egybeesik a Dalton-minimum idejével, így a hatalmas kitörés rendkívüli hûtõhatását tovább erõsítette a napfoltok hiánya is. Kérdés, ha nem lett volna a minimum, milyen hatása lett volna a vulkánnak önmagában?

A Pinatubo 1991-ben tört ki.

Én ezér gondoltam ezt,mert nem írta le,hogy tapasztalat,ez is egy kiinduló pont.Na de nem folytatom,nem akarok belefolyni.

Nem hasra ütés az.
A kiindulási szempont nála ezek szerint a tapasztalat.
Mondjuk a feltételes mód használata indokolt lenne, ám mivel a hatásfoka meglepõen jó, a beválás alapján véleményezzük.

Magyarán akkor hasraütés szerûen csinálod az elõréket?
A beírásod alapján erre lehet következtetni.

Mint többen kérdezték, hosszútávú elõrejelzésemet a kellemes októberre semmilyen külsõ forrásra nem alapoztam... egyedüli referencia talán a 95 ös év. no mindegy, elsõ hav szerintem november 5. este - 6. reggel. A tél elsõ fele nagyon zimankós lehet, január közepe után viszont tavasz a télben.

Sziasztok!
Az 1980-as St. Helens kitörése utáni nyáron Magyarországon rekord gabonatermést takarítottak be. A szakemberek ezt az átlagosnál hûvösebb, szélsõségektõl mentes tavaszi és nyár eleji idõjárással magyarázták. Valóban sok volt a borult nap, de a csapadék nem tért el jelentõsen az átlagostól. Az Élet és Tudomány késõbb a hûvös nyarat a vulkánkitörésnek tudta be.
Persze ez az egész visszatekintés, de a téma itt vetõdött fel.

Érdemes megnézni, hogy hol is helyezkedik el az a hidegmag. Bár az idei sokkal vérmesebbnek néz ki, de teljesen máshol is van, mint a 2003-as. Most Grönland, az Északi-sarki-óceán, Alaszka, valamint Kelet-Szibéria a kedvezményezettek, Eurázsia Ny-i része nokedli egyelõre. 2003-ban épp fordított volt a helyzet, Grönlandon majdnem "pokol" uralkodott, Alaszka 15 fokkal "fentebb", Európa kb. 10 fokkal "lentebb" volt, mint most, legalábbis az általad linkelt térképek szerint.

Mondjuk az 1816-os év érdekesen is alakult utána ... (forrás: Réthly A.)

Az elõzõ hozzászólásban Mt. Pinatubo akart lenni, nem Tambora, elnézést.

Bár az az érzésem az 1980-as St. Helens kitörés sem volt elég nagy ahhoz hogy jelentõsen befolyásolja idõjárásunkat (az 1815-s Tambora kitörés 80 szor volt nagyobb a kilövelt anyag tekintetében). Persze az az eset már sosem rekonstruálható, milyen lett volna az idõjárás ha a kitörés be sem következik.

A Tambora vulkán 1993-as kitörése során 20M tonna SO2 került a légkörbe, most csak 1,5 (Kasatochi). Elõbbi 0,6 fokkal csökkentette a globális hõmérsékletet 1-2 évig, így utóbbinak valószínûleg jelentéktelen hatása lehet csak (0,05 fok).
Több info: Link

A két link helyesen:
Link (200
Link (2003)

Idõrõl idõre be kell látnunk,hogy bizony harmadik évezred ide, vagy oda, a hosszútávú(értem ezalatt a 10napnál távolabbra tekintõ) elõrejelzések biza még elég gyerekcipõbe járnak, megbízhatóságuk az idõ függvényében exponenciálisan erõsen csökken.Elég csak a NOAA pálfordulását említenem..néhány héttel ezelõtt még a tél elsõ fele úgy összességében átlag alattinak tûnt,most meg már minden hónap szépen besárgult.Folyamatosan változtatja a várakozásait,hiszen azok a tényezõk,amikbõl azokat kiszámolja, szintén folyamatosan változnak, viszont változásukat és annak pontos körülményét és mértékét jelenlegi tudásunk szerint 7-10napnál távolabbi idõintervallumra lehetetlen pontosan elõrelátni.Szemléltetõ példáért nem is kell a régmúltba tekinteni,elég csak októbert néznünk: a kezdeti elõrevetített jelentõs negatív anomália az idõ elõrehaladtával egyre szelídült, mostanra pozitívba ment át.És miért?Mert a vártnál jóval intenzívebb és hosszan tartóbb Ac-dominancia alakult ki, amit a hónap elején még nyilván nem lehetett pontosan megfogni.A nyakamat rá,ha november elsõ dekádjában egy blocking, vagy Skandináv Ac esélye kezdene realizálódni,mindjárt átlagos, vagy enyhén negatív tartományba szaladna az említett hónap.Szvsz én semmiképp sem tulajdonítok túl nagy jelentõséget sem a NOAA, sem egyéb modellek seasonal próféciáinak, maradok a jó öreg göfösönél és társainál,persze szigorúan 180h belül. Emellett pedig figyelgetem a tendenciákat,valamint az európai tél milyenségét valamilyen szinten meghatározó tényezõk alakulását.Ezek alapján egészen bizakodó szemmel tekintek Novemberre.Véleményem szerint adottak a feltételek egy jó kis télkezdéshez: a messzi fönn északon a hónap végére tekintélyes hidegmag alakul ki:Link ami várhatóan a 2003-as állapotokat is fölözi:Link Emellett 180h-n belül az USA-ba sem néz ki jelentõs hidegbetörés,szal az említett hidegmag "egyben marad", elõsegítve egyrészt további izmosodását,másrészt a sarki jégsapka terjeszkedését, elõkészítve az alapokat a hûtõszekrény effektushoz.. Már csak egy jó idõben,jó helyen lévõ Ac és egy ciklon kell, és beindul a gépezet Ja és végül ne feledkezzünk meg õseink hagyatékáról sem, mi szerint ha október hosszantartó, kellemes idõt hoz, november benyújtja a számlát

Igen valószínûleg igazad van. Azt kéne megnézni hogy a St. Helens 1980 májusi kitörése után milyen telek voltak. Akkor 1 köbkilóméternyi anyagot lövelt a vulkán 23 km magasra.

Utánaolvastam a dolognak és természetesen olvastam mirõl szólt a cikk.
Valóban az SO2 nagyon sokáig tartózkodik a légkörben, a vulkáni hamuval ellentétben, ám hidd-el befolyásoló tényezõjük erõsebb.
Ugyan hetek alatt leülepedik a vulkáni hamu, ám hatása hónapokra szól.

Az idézett cikk szerint nem elsõsorban a hamu ...

A cikkbõl: "A nagy vulkánkitörések úgy tudják fokozni a magasabb légrétegek optikai sûrûségét, hogy kitörési felhõjük segítségével finom port és gázokat – elsõsorban vízgõzt és kéngázt, de szén-dioxidot, klórt és fluorvegyületeket is – „injekcióznak” a levegõbe ...."
Az erupciós felhõk kéngázai e részben már útban a magasabb légrétegek felé átalakulnak, de legkésõbb, amikor odaérkeznek. A napsugárzás hatására vízgõzzel és oxigénnel keveredve 70 százalékos kénsavvá alakulnak, és aerosolpermetként, finom ködként sokáig a sztratoszférában maradnak. A por viszont 10-15 napon belül visszahullik a Földre. Csak a legapróbb, az egy mikrométernél, azaz a milliméter ezredrészénél kisebb szemcsék maradnak, és alkotják a kénsavcseppecskékkel együtt a párát, amelyet a sztratoszférában az erõs szél azután széthord az egész Földön.
"

Érdekes a vulkáni kitörés felemlítése, utánanézek, ha lesz idõm.
Egyébként a konkrét befolyásoló tényezõ egy kitört vulkán esetében a "fellõtt" vulkáni hamu.

Többen foglalkoztak az elmúlt hozzászólásokban az északi sarki jég vagy a szibériai hótakaró és az eljövendõ tél összefüggéseivel. Véleményem szerint nincs közvetlen ok-okozati összefüggés a kettõ között. Nem mondhatjuk ki, hogy hideg telünk lesz ha sok jég van északon és fordítva. Az idõjárásunkat és az elõttünk álló telet inkább fogják a légkörben lezajlódó események alalkítani, mint a jég vagy hóborítottság, azoknak általában nagyobb a helyi hatásuk. Hiába a sok jég és hó északon vagy keleten ha az uralkodó áramlatok európa felett nyugati-délnyugatiak.

Bár nem foglalkozott vele senki, szerintem az Augusztus 7-én az alaszkai Aleut-szigetívhez tartozó Kasatochi-vulkán robbanásos kitörése és a 11-12 km magasságig a sztratoszférába lövelt mintegy 1,5 millió tonna kén-dioxid az Északi félteke közel-jövõbeni idõjárására legalább olyan hatással lehet, mint egy jelentõs jég vagy hótakaró. lásd: Link

Ugyanez lenne a sorsa, ha végig hideget jelezne, aztán márc. végén meg levonnánk a következtetést: hmmm, ez nem jött be, volt mondjuk + 2 fokos anomália. Akkor is menne a köpködés, hogy hova menjenek el a hülye modelljükkel.

persze...hehe ,már egypárszor megmutatta magát sötétkék és vörös színekben is..nem ettõl fog eldõlni a tél sorsa-bocs az offért,Hajrá Tél

Aztán ha az átlagos és enyhén pozitív anomáliás telet hírtelen erõsen negatív anomáliásra festette volna át, akkor persze tökéletes és pontos modell lenne....

A noaa -féle modell már az egész Kárpát-medencét átfestette melegre egész télre..azaz ennyit ér:lehet várni a kemény telet.! (talán be is jön)

Közben rájöttem, hogy biztos akkor még nem mérték a hóvastagságot, mert eléggé irreális lenne, hogy sehol nincs hó!

Azért kicsit brutális a hóborítottság terén lévõ különbség! A most alakuló hóborítottság és a Szibéria területére elõrejelzett pozitív hõmérsékleti anomália kapcsolatban van egymással.
Mondjuk szerintem a jégkiterjedés gyorsasága se sokat számít, ennek a tendenciának nem tudjuk mikor lehet vége.

Vagy akkor még nem rakták oda a hóborítottságot? (Mondjuk akkor Grönland miért fehér..)
Kicsit furcsa...

A lényeg a tendencián van (honnan indult és hogy fejlõdik), íme, elég szembetûnõ: Link
Különben az Északi-Hemiszféra jégkiterjedése nem az európai Tél kizárólagos alakítója.
Azonban észre lehet venni egy összefüggést, hogy a Novalja Zemlját körülölelõ jég, különösen attól nyugatra esõ része (azaz a Spitzbergák és a Novalja közötti terület) azért segítheti a "hûtõszekrény-effektus" kialakítását, íme a hideg 2002 és 2003 december 17-i jégborítoittság a 2006 december 17-ével szembeállítva: Link és Link

Azaz érdemes lesz azt a körzetet figyelni.

Valóban szépen gyarapodott a jégréteg, és a tavalyi állapotokhoz képest össze nem hasonlítható a kettõ, ugyanis most jóval nagyobb: Link
Viszont itt meg kell jegyezni, hogy a 2006/2007. rémálom tél elõtt a jégborítottság a mostanihoz hasonló kiterjedésben volt, sõt még kiterjedtebb: Link

SZibéria jórésze is jobban be volt havazódva! Valamiért azt hiszem, hogy a Szibériai hóborítottság nagyon nem a normális tél mellett van, ugyanis megvizsgálva az etalon teleket, Szibériában meglehetõsen gyéren alakult a hóborítottság. Persze lehet nincs összefüggés, de sok az egybeesés.

Az elmúlt egy hét jégalakulása: Link

A Szibéria feletti erõs jegesedés nyugati oldalán a Novalja Zemlja felé erõs a jég haladása több irányból is, ha azt észak felõl eléri, és tovább fejlõdik, az egy Fennoskandináv-Ac jó táptalaja lehet.

Ha egy-két keményebb mediciklon lenne(országos hóval),akkor tõlem strand gatyában is jöhet a télapó!

Ha objektíven akarok gondolkodni, megnézem a sarki jég kiterjedését, az utóbbi hónapok anomáliáit, az elõrejelzett anomáliákat, a statisztikákat. Minden tényezõ az átlag feletti tél mellett szól!
Mi szól az átlag alatti tél mellett? A remény.

Azért hozzáteszem, hogy egy pozitív anomáliás télben is lehetnek szép pillanatok, mint például a tavalyiba is volt, leszámítva a decemberi hidegpárnát! A 2 évvel ezelõtti télben viszont nem volt túl sok szép pillanat.

Ha csak a hosszútávú modelleket nézem, kezdek megijedni, hogy az eddig egyértelmû decemberi negatív anomália is eltünni látszik, a november meg drasztikusan emelkedni kezdett. Valójában ez a hosszútávú elõrejelzés "közelebbi" oldala, nyilván a beválási esélye is sokkal nagyobb, mintha a január-februári periódust vizsgálnánk.

Fel sem tudjuk fogni, hogy ezek a hosszútávú modellek mit vizsgálnak és hogy készülnek, de nyilván sokkal okosabbak nálunk, szóval kénytelenek vagyunk hinni nekik.
Végülis ennek a fórumnak nem a reménysugarakról kéne szólni, hanem az elemezhetõ adatokról.

pedig a trend egyértelmû:

Link
Link

és ez már az éghajlatváltozás témát súrolja, de nem kerülhetõ meg a statisztikában. Ezután is lesznek hideg telek, de ha pl a századelõn 10 évgõl 3 volt kemény tél, ezután 20 télbõl lesz 1 kemény tél.....elég nagy a változás !!!
Az elmult évek jóval átlag felettiek voltak sorozatban. 2000-es évek elején volt néhány (1-2) havasabb tél, lehet megint várhatunk rá egy ideig. Annak nagy az esélye hogy tovább kell várni, mint 200 éve ! Ez van..! Ez szimpla statisztika.

Igen csak az a baj egy héttel ezelõtt ugyanez látszott, csak egy héttel hamarabbra volt várható ..hehe, ráadásul az ECMWF-en és a gem-nél sem látszik semmi egyelõre !
Link

80%bizonyosággal ki lehet jelenteni most hogy nem lesz átlag alatti tél?Hát én ezt enyhén szólva durvának tartom októberben ilyet kijelenteni!!Nincs egyetlen egy olyan hosszú távú elõrejelzés amibõl ki lehetne zárni pl az átlag alatti telet!!Az az igaszság hogy rendben hosszútávú esélylatolgatások a fórum neve,de azért az egész télre latolgatni hát...'Nálam a hoszzútávú latolgatás max 2 hónap,de nem több!!Ez az én véleményem!

Egy 3-4 hetes Ék.-Eu-i hideg dominancia átlagosra,vagy akár kevéssel átlag alattira is hozhat egy telet...lehet egy -két hónap gyengén pozitív,ha a 3. erõsen (2-3-4°C-kal) negatív...
Az elõzõ fáklyákhoz képest most elég masszív hideg-fordulat körvonalazódik a hónap végére..kérdés,hogy tendencia lesz-e ebbõl?

Igen, az elsõ bukta mindjárt az október lett, hiszen a hónap elején még -0,5 fokos negatívval kecsegtetett, azután szépen váltott és a vége szerintem +1,5 lesz legalább.
Link

25.-e után szépen megnõtt a szórás.A kontroll- lauf telet idéz.

Ahogy edig is átlagos, most is átlagos hõmérsékletû tél valószínûsíthetõ a hosszútávú elõrékbõl. Én most inkább a jövõ heti váltást várom. Ki kéne alakulni az ÉK-i áramlásnak, amitõl hideg levegõ szivárogna be ÉK-rõl. Egyelõre nem látom a modelleken. Csak ÉNY-i hidegfronttal számol, de ez nem az igazi.

1-2 ensemble tag jelez ugyan ilyen irányú váltást, de csak 28-tól, azaz 25-e után és nem addig.

Én továbbra is azt mondom,hogy bármi lehet még télen.Egy dolgot viszont szerintem 80%-os bizonyossággal ki lehet zárni,az pedig az átlag alatti tél.Ezen kivül bármi lehet

Nem is Rád gondoltam....

Ilyen amplitúdójú szórásnál biztosan be fog jönni....
Mondjuk mi is tudnánk ilyen elõrejelzést készíteni.