Bioszféra

Adnék én neked ingyér is,csak nem járok arra... -Meghát ez a szeletelõs szöveg kicsit megrémisztett
Most jöttünk haza,jó volt a felhozatal.Fotóztam is,majd este felrakom.
A fenyvesben galóca dömping van,szó szerint,a tölgyesben meg keserûgomba a sok.Azért volt ám vargánya is !Meg elég sok a nemtudommilyen tinóru,itt disznópöszének hívják.Feketedik a szára.
Volt még jónéhány kékhátú is.És legnagyobb bánatomra csak egy maroknyi sárgaróka.

Kollégám cicái :-) Azóta már megnõttek...

Leselkedtem a mai napon a képtáradban.
......mit is mondjak róla......nagyszerû fotók!
Az egyik kedvencem ez lett: Link

Túl jóképû volt, kár lett volna érte. :-)

Miért nem a fiatalember szárad felszeletelve a kisszobában?
Az izgalmasabb lenne.
Bocsánat!

Gondolom tavaly a szárazabb idõjárás miatt a felhozatal is kisebb volt, emiatt az ár is magasabb. Ha a közelben laknál, tudtam volna vinni, a tegnapi szedést három felé kellett szétosztani, hogy elfogyjon.

2500- volt. Tavaly drágábban mérték. :-)
De hát egyszer élünk! :-)

Hogyé' adják a vargánya kilaját Veszrémben? Itt 2-3000 Ft.

Ma a piacunkon vettem egy csinos mátranováki fiatalemberõl egy kiló nyári vargányát. Már felszeletelve szárad a kisszobában. (Nem a srác...:-)) Mindösszesen egy szem kélgyós volt benne!

Én vágom,minden esetben,apósomnak hiába mondom,õ kifordítja.

És mivel nem bírtak vele, mérgükben leszakították az árnyékszék ajtaját.

Ma fedeztem fel Nagykanizsa közelében lévõ településen, fantasztikus példány, a néni szerint 20-30 éves, de párszor már megritkították, mert nem bírtak vele Link Link Link Link

Ha te is vágod, akkor mindenki ért mindent.

Azért várjuk meg, mit mond András. A nagy õzlábgombára már hallottam például az õszi sampinyon elnevezést. Holnap hajnalban megyünk a Mátrába, ha nem leszünk elégedettek, akkor irány a Börzsöny. Persze egy kis herencsényi megállóval. Tökéletes most ott minden, és talán már a császárok is kibújtak többen.

Tényleg, csak szövegértelmezési gondjaim támadtak.. Remélem, nem az imént elfogyasztott vargányapörkölt kezd hatni.

Gyanítom, hogy az õsszel szedettekre gondol, mivel akkor kevesebb a kukac.

Néhány galambicát (kékhátú és dióízû) mi is gyûjtöttünk + pár lila pereszkét. Volt még sok molyhos tinóru is, ezt ott hagytuk, bár ehetõ. Meg persze számos más gombafaj, amit igyekszem késõbb azonosítani, fényképekkel dokumentálni.

Klassz képeket készítettél, a ma feltett 2 cb is látványos. A Szárhalmi-erdõ számomra is kedves kirándulóhely, több ritka növényt ott figyeltem meg elõször, 9-10 évvel ezelõtt.

Az "õszi" vargánya melyik fajt takarja pontosan? Ez a kérdés a gombász kollégákhoz is szól.

Nekem is sikerült végre 4 kg-ot szedni, ezzel el is vagyok egy darabig, szedtem bükk-tölgy-fenyõerdõben, a fenyvesben szedettbõl néhány "albínóvargánya" még a kalapja is fehér, alig látszik ki, a tûlevelek alatt meg 8-15 cm-es nagyság is található, képek vannak, de ma nem tudom feltenni õket, nincs idõm. Találtam pár rókagombát, 8-10 tinórút, meg 70 dekányi galambgombát
A fenyvesben sok kicsi is volt.
Astral, én is vágom ahogy lehet, de pl., a fenyvesben nagyot kell túrni hogy a tönk alját elvágd, de ott is próbálom.

Ma végre én is kijutottam jó várgányázós helyre itt a dombságban, ilyenekbõl Link szedtünk pár kilót, jutott ajándékba is.
Õk is arrafelé jártak: Link Link Kukucs Link

Szerintem egyértelmû, vágni kell. A tönk töve keménységénél fogva nem is nagyon használható fel. A fontosabbik szempont, ahogy említed, a termõtesképzési folyamat megtartása, vagyis a tönk alatti avarban, földben lévõ micéliumtelepek bolygatatlanul hagyása. Ez saját érdekünk is, ha tönköstül szeded, nem lesz a helyén újabb gomba, ha benn marad a tönk, jó eséllyel ismét kihajt a micélium.

A következõ a kérdésem: ki, hogyan szedi a gombát (leginkább vargányát)? Azaz levágjátok, vagy kiszeditek az egész termõtestet? Bizonyított tény az, hogy inkább vágni kell, mert így kevésbé sérülnek a micéliumok, vagy egyszerûen szokás és meggyõzõdés kérdése?

Tényleg, most hogy mondod a Drégelyvárra vezetõ talán piros? jelzés, amin az állomástól is fel lehet baktatni, ott is sok akác van, meg Nógrádtól Ny-Ény fele 1-2 km-re, ha jól emlékszem.

Egyébként meg én, mint akácot nem igazán kedvelõ (de hát mit is tehet róla szegény akác, hogy szapora) azt mondom, hogy vannak olyan területek Magyarországon, ahol igenis lehetne (folyik is ilyen tevékenység persze) gazdasági célból ültetni olyan helyeken (fõleg az Alföldön - elnézést kérek az Alföldiektõl - ahol csak a gyomtársulás terjed így is). Ha jól tudom keresik a világpiacon az akácot, mint trópusi fákat "jól" helyettesíthetõ "alapanyagot". Nem?

Sziasztok!

Kb. egy hónappal ezelõtt elkezdtem szelektálni a szobanövényeket a lakásban. Már nem nagyon fértek el a szekrény tetején, így mentek kifele az erkély árnyékosabb részére. Leginkább a lándzsaleveleket(rhoeo spathacea)'teleportáltam' ki. Új hajtásokat választottam le és új, külön földbe került az összes. Esõvízzel öntözöm õket. A legnagyobb példány hirtelen a tövénél 4 db. új, kicsi hajtást hozott. Nagyon kiváncsi leszek a növény további, idei fejlõdésére. Szinte napról-napra látni, ahogy növekednek, nyúlnak. Szóval, amik a lakásban vannak azok csak saját fajuk torzióik.
A nagynak az erõteljes növekedése:Link
4 új hajtás:Link
Az újabb, idei 'indulók':Link Link
Az összes:Link

Na, azzal hogy a jég által levert levelek helyén újak nõnek, és néhány hét múlva virágba borulnak, micsoda diskurzust indítottam el.

Micsoda? Egyes helyekrõl - a Királyréti Erdészetnél is - jóformán képtelenség kiirtani. Illetve lehetne. Na, azt meg a nemzeti park nem engedné...
A fõnököm pár hete hozzám fordult a SZ 76/E erdõrész szemléje közben (ez egy akác FVV volt {fokozatos felújító-vágás}): "a szakmai pályafutásod egyik megmérettetése elõtt állsz. Mindenki azt véleményezi az országban, hogy akácosból nem lehet KTT-est csinálni, jobban mondva felújítani. De most te megmutathatod, hogy igenis lehet..."
Évtizedes munka lesz ez, sok esélyt - köztünk szólva - én sem látok rá. De hátha igaza lesz, hisz" szeretjük a kihívást, a lehetetlenbõl valóságot csinálni.

Látóhegy szélén volt valamikor pár akácfa, lehetett talán 10-12 tõ. Ez úgy 25 éve volt. Mára egy kb 30 méter széles sávban van akácbozót, alatta némi gyöp, pár szál csalánnal, esetleg a szélén vadmurokfélékkel. Durván halott helynek látszik. Emeleltt a félig kiszáradt fákba vájt üregekben fészkelnek a seregélyek, akiket meg nagyon csípek. :-) Meg egy csomó madár ücsörög rajtuk.
Szerencsére a méheket már nem hordják fel a Látóhegyre, mióta egyszer megtámadtak egy kocogót... (Nem szeretem a háziméheket, úgy vagyok velük, mint a madarak közt városi galambbal..)

Nem csak az ún. erdõszegélyen (széleken) "veszélyes" az anyaállományra.Pl. a Börzsöny keleti, nógrádi oldalán kiterjedt akác állományok vannak,vegyesen cseresekkel, kocsánytalan tölgyesekkel.Nyilván itt az alapvetõ délies, délkeleties kitettség, a csapadékárnyék, a talajtani adottságok kompetitív elõnyt jelentenek a faj számára, a napfény és a hõtöbblet (stb., stb) okán.Ha az akác-tölgyes erdõtagok közti határok nem markánsan különülnek el,vagy elhanyagoltan kezeltek, az akác lazán betör a KTT állományba.Szigetszerû foltokban kezd el megjelenni és agresszíven terjeszkedik az õshonos erdõtagban.Ráadásul olyan ritka elegy fajok látják, láthatják kárát, mint pl. a most felmérés alatt álló házi berkenye.(A Börzsönyben meglehetõsen szép egyedszámmal képviseli magát és ifj. Bakay Laci kutatásai alapján 700 méterig követhetõ.)Ezt kezelni kell és lehet is.Külön kezelési mód van az akácállomány kordában tartására és a KTT, cser akácmentesítésére is.Jelenleg pl a Börzsönyben egy uniós projektünk dolgozik ezen (is), az NP szakembereivel karöltve.Az erdei utak érdekes kérdés. Ahogy írod, mintegy kvázi ökofolyosóként is üzemelnek az invazívok számára. Pl. bálványfa,akác, gyalog akác stb a generalista-kozmopolita jellegbõl fakadóan az útszegélyen elég életteret találnak ahhoz, hogy beljebb lopakodjanAK a hegység õshonos erdõöveibe és ahol lehetõsége van, teret nyerjen magának.A jól tervezett út, útszegély és környezete karbantartásának is meg vannak a maga ökológiai elõnyei.A tölgyes bármilyen erõteljes is (a vágások nitrofil másodlagos vegetációit (szeder stb.)is simán lenyomja) de az akác gyökérsarjas startégiájával szemben azért nehéz helyzetben van.Faj és helyismeret, átgondolt felelõs kezelés, szakember,tervezés és erdõ ökológia.Ezek a kulcsszavak egy része e kérdésben is.

Az akác nem csak a széleken, naposabb területeken jelent veszélyt? Egy tölgyesben is több évtizedig tud vegetálni egyes helyeken?
Jó, persze az erdei utak mentén veszélyes, meg én szerintem ronda is, akár milyen "szépen" virágzik, meg illatozik, de ez csak lehet, hogy az elõítélet miatt van.

Igen, jó ha minél több oldalról közelítjük, szemléljük az "akáckérdést"..

21-eshez csatlakozva kicsit másképp..van szakmailag megfelelõ akác állománykezelés, van szakmailag nem megfelelõ akác állománykezelés és van semmilyen akác állománykezelés.Ez ugyanaz mint a sziki erdõgazdálkodás esete.Ebbõl is látszik, hogy az akác kérdés egzaktan vizsgálva nem sarkítható le arra, ahogyan ma többségében viszonyulunk hozzá.Az max. a prekoncepciók kiszolgálását vagy épp a velük való sodródást jelenti.Hatalmas gyakorlati tapasztalatot és majd több, mint 100 évnyi szakmai publikációk tartalmát kellene elsajátítani ahhoz, hogy ebben fajsúlyos véleményt alkossunk.Persze lehet nem szeretni.Én se szeretem.Fõleg, ha invazív foltként a börzsönyi tölgyeseinkben terjeszkedik vagy a Szt.György-hegy oldalában baktatva a blokkos bazaltlejtõtörmelék-takarón álló gyertyánosokban látom elõre törni.De ettõl még sok szempontból értékes és hasznos fa, ha a megfelelõ ökológiai szabályozottság között kezeljük, megfelelõ szakemberek irányítása mellett.A fenológiája meg egyéni izlés dolga..tény, hogy szerintem sem vetekedhet egy nudum jellegû montán bükkös katedrálisával. Bár mindkét állomány, diverzitás oldalról nézve,szinte ökosivatag jellegû...

Hmm...érdekes, hogy ezt írod, bár ha a rózsaszín virágú fajra érted, akkor igazad van, az tényleg nem túl szép. De hogy a fehér akác ronda lenne?! Vannak persze negatív tulajdonságai, és igen, elég gyakran kell forgatni a kisfejszét meg a kapát az állományai közelében, de nekem például kimondottan tetszik a fa formája, a laza, kicsit szétterülõ koronája, a levelei, hogy a virágzásáról ne is beszéljek.

Errefelé sok akácerdõ van, és én, aki ezek közt nõttem fel és járok-kelek ma is, mostanáig sem voltam képes meggyûlölni. Épp ellekezõleg, állítom, hogy lehet szeretni!
Meg aztán a nyírségi ember életében amúgy is fontos fafaj az akác, még ha tájidegen is, és még ha a tölgyet és honos társait elõnyben részesítenénk is. Haszonnövény, s innentõl kezdve érdekes megvilágítást kap, amikor a betelepítés helyességérõl-helytelenségérõl beszélünk. Elképzelem mondjuk a paprikát, burgonyát, kukoricát invazív növényként, ahogy a pokolba kívánjuk õket, irthatatlanságuk okán...

Nagyanyám úgy hívta az akácot, hogy "agárca". :-)

Hja, büszkeségileg volt még pár érdekes eset...

Látom, már megint a "kedvenc" növényemrõl van szó...
És még ronda is...
És még milyen büszkék is voltak rá, hogy betelepítették, és megfogta az alföldi futóhomokot...

Floo:

Hát ami a vargányákat illeti, fõleg a nyári vargányákban volt kukac, de nem volt vészes, tavaly meg az elmúlt években már találtam sokkal kukacosabbakat is. Az õszi vargányákban pedig semmi kukac nem volt.
Egyébként a következõ napokban még érdemes lesz kimenni megnézni a vargányát, mert elég vizes az erdõalja és most a napsütés nagyon jól jön. Nagyon szeretek erre a részre járni gombászni, mert ahányszor kimentem tavaly is szinte mindig találtam vargányát, másrészt egy nagyon csodálatos környék a Szárhalmi erdõ: Link

Az tuti, durva gyomfa õ is. Sajnos még mindig ültetik szándékosan... Más meg nem gyõzi irtani a sarjait mindenhonnan... Utálom, pedig nem szoktam élõlényre ilyet mondani (ha csak nem ember).

..ami (Robinia viscosa) szintén kiszökõfélben van. A hazai irodalom nem emlékezik meg róla, mint invázióra hajlamos dísznövény, de a következõben ilyen mûben már biztosan benne lesz. Gyökérsarjakkal terjed, ahol nagyobb fa van, a környéken biztosan tele van sarjaival az árokpart, kerítés mente stb. Ha erõsebben felívelõ pályára kerül országos helyzete, a hazai természetvédelem komoly feladata lesz (majd ha felismerik felsõbb szinten a problémát) elbánni a növénnyel.

Anyóséknál dettó. Pedig ott dolomit van, + egy rakar beton, mégis áttöri. Iszonyú egy dolog ez az akác...


Egyébként a rózsaszín változata most ismét virágzik nálunk. Alkalmasint lefényképezem.

Ó,hát persze...

Hát király(vargánya).

Kerál.Ammegmi?

Kasza volt a Börzsönyben. Kukac akad, nem vészes. Meglepõen sok a "kerál", császárgomba egy volt, de az is lesz már a héten. Az erdõ meglepõen jól tartja a nedvességet. Fõleg a nyitott tölgyes a nyerõ még, szóval további rengeteg, és iszonytos és bõdületes mennyiség lesz. Nanovich alig hátráltatott, cserébe egy kevésbé elegáns hanyattvágódást látott tõlem.

Nálunk a szomszéd kertjének a nagy akácfájának a gyökérrendszere "átnyúlik" és abból számtalan kicsi fa kibújik. Kiírthatatlan.

Akácfák Sormáson június 25-én a jégverés után Link
És ma Link

De vagány a'

Igen, egyedenként 3-4 felé

Köszönöm. Elõször szednem kell pár példányt, mert egyáltalán nem ettem még semmilyen erdei gombát, se kukacosan, se anélkül. Szeletelve is eliszkolnak?

Vízben hagyod,kijönnek belõle,vagy pedig szárítsd szeletelve,akkor is eliszkolnak belõle.

Ami kukacos az már nem finom, miután húsmentesítve van? Vagy macerás kiszedni? Bár én még sajnos azt sem tudom milyen kukacmentesen. Jelent valamit, ha növekvõ tendenciát mutat a kukacos példányok száma?