Kérdések és válaszok

A szupercellák simán tudnak áramlással szemben is menni, nemrég is volt néhány példa erre! Olyat még én sem láttam, hogy egy SC "összefut" egy másik rendszerrel, de simán elképzelhetõ. Szerintem egy bizonyos távolságon belül beleronditanak egymás feláramlási mezejébe, ezért gyengitik egymást (mint amikor kifut a stabilizáló hideg légtömeg). Semmiképp sem nõ egyik, vagy másik cella ereje! Ha mondjuk egy squall line felé halad a szupercella, akkor szerintem a szupercella áldozátul esik a zivatarvonal elõtt gördülõ kifutó légtömeg(ek)nek, igy az instab vonal (squall line) simán "bekebelezi" a szupercellát. Gondolom valamilyen szinten gyengül a zivatarvonal (azon ága) is, de ha elég erõs a rendszer, akkor hamarosan újra erõre kap és tovább robog... Azért én is meghallgatnék egy-két profi szakértõt is!

Egy kérdés: Tegyük fel, hogy ÉK-i az áramlat és futószalagon jönnek a zivatarok Kaposvár felé. Erre a radarképen Dny felõl feltûnik egy vörös paca, ami DNY-ÉK-i mozgást végez. Összetalálkozik a szembe jövõ multicellákkal. Nos, ekkor mi történik? A DNY felõl érkezõ magányos szupercella magával húzza a multicellákat? Vagy feloszlik, mihelyst nekik megy? Vagy butaság ez az egész, ennyire azért nem jöhet másik irányból az SC? Kicsit értelmetlenre sikeredett, de remélem, hogy ki lehet belõle hámozni a kérdést. Köszönöm annak, aki válaszol rá!

Mint a GFS.

Sziasztok! Aki használja elõrejelzéshez ezt a térképet: Link Õ tud nekem segíteni, hogy mennyire pontos? Köszönöm a segítséget!

Kösz !
(Sikerült átverniük, meteorológiai hírek közt kerestem, erre fel ez OMSZ hír.Vajon mi dönti el, hogy egy rekord melyik hírcsoportba kerül ? A melegrekord meteorológiai hír volt még május elején... )

05.18.: Link

Olivera: én is csak azt ismerem.

A múltkor láttam egy linket, ahol táblázatba szedve szerepeltek az aznapi országos és pesti T rekordok.Tanulmányok és meteorológiai hírek sora foglalkozott a közelmúlt szélsõséges hõmérsékleteivel a met.hu-n. Most semmit nem találok a 18-i hidegrekordról és a szélsõségekre kattintva a régi honlapjuk adatbázisa jön be, ami az idei rekordokat nem mutatja .Én vagyok béna vagy valahol fellelhetõ valami a májusi fagyokról (Idõképen írták ,hogy megdõlt, de a média sem kapta fel-vagy azt sem hallottam-, hogy megyényi területeken fagykárok lettek)...?

Köszi. Az 500 hpa-os szint az csak szupercella.hu oldalon van ugye?

Hát erre nehéz válaszolni.

1. Az észak-atlanti térség mindenképp ütõs, mert ott gyakoriak a viharciklonok.

2. Zivatarok szempontjából viszont nem hinném, hogy hevesség terén el lehetne különíteni térségeket. Viszont vannak szép villámtérképek, amik elárulják, hogy a legtöbb zivatar az Appennini- és a Balkán-félsziget környékén fordul elõ.

Értem, köszönöm! Még egy kérdés, Európában mely területen szoktak lenni a leghevesebb viharok?

Kezdjük azzal, hogy totálisan értelmetlen összehasonlítani a kettõt.

Magyarország területe: 93 ezer km2.
USA területe: 9+ millió km2

Szóval az USA alig kisebb, mint egész Európa, összehasonlítani kb. így van értelme: amerikai viharok vs. európai viharok.

Persze így is jelentõs a különbség, az pedig azért van, mert... Link

Hozzáteszem azt is, hogy idõnként Európában is elõfordulnak igen erõs tornádók, akár EF5-ös is, sõt kitörések is elõfordulnak!

Link
Link
Link

Vagy éppen a hazai legnagyobb: Link

Miért vannak az USA-ban nagyobb viharok, mint hazánkban?

Fõként középszintet, 500 hPa környékét. 700-ra is érdemes ránézni.

A jégesõnél melyik szint kiszáradását kell nézni? A 0-3km-es relatív nedvességet kell nézni?

GFS térképen hogyan értendõk azok a számok?

Igen, ezen a térképen a pozitív értékek jelölik ki a konvergenciát.

Ezen Link viszont a negatív értékek (fekete számok) mutatják meg a konvergens területek helyét, a pozitív értékek pedig a divergenciát (plusz a fehér vonalak ugyebár).

Ezen a térképen Link a konvergenciát a pozitív értékek jelölik ugye? illetve ahol a nyilak össze felé tartanak. Tegnap ezt olvastam valahol Meteorológiai értelmezés szerint a csökkenés mértéke a konvergencia, elõjele negatív.

Adott nyomási szinten (példádban 500 ill. 700 hPa-os szinten) a vertikális mozgást jellemzi, azaz a fel- illetve leáramlás mértékét adja meg. Mivel dp/dt-ként van definiálva, ezért negatív érték esetén jelez adott szinte feláramlást, pozitív érték esetén leáramlást. Abszolút értéke arányos a vertikális mozgás sebességével.
(minél "nagyobb" negatív érték, annal erõsebb feláramlás, minél nagyobb pozitív érték, annál erõsebb a leáramlás)

Az Omega 500hPa és Omega 700 hpa paraméterek mire jók?

Gyakorlatilag az. Bár a "bárikus mocsárhelyzetnél" nincs hangsúlyozva a ciklonális jelleg, azaz a környezetétöl alacsonyabb légnyomás, hanem csak az a tény, hogy gyakorlatilag minimális a légnyomás horizontális változása (a horiz. légnyomásgradiens), ami elvileg elöfordulhat egy nyári anticiklon területén is, vagy a "senkiföljén" a ciklonok és anticiklonok közötti területen. De inkább talán a gyenge ciklonalitás jellemzö rá.

Itt azért elkülöníteném a "sekély ciklon" és a "sekély ciklonális mezö" fogalmát. Az elöbbi egy egyértelmüen azonosítható, jól elkülönülö gyenge ciklont jelöl (pl. a ciklon képzödés legelején vagy éppenséggel a végén, a leépülö fázisban), míg az utóbbi egy nagyobb, gyengén ciklonális területet ált. több lokális légnyomásminimummal, nagyon minimális horiz.nyomásgradienssel, s itt jön képebe a bárikus mocsár...

Köszi.
Oberleitung:
Ugytudom h nem az.

Ez nem véletlenül a "bárikus mocsárhelyzet", vagy az más?

Olyan nyomásmezö, ami ciklon(oka)t (környezetükhöz képest alacsonyabb nyomású képzödményeket) tartalmaz, de ez(ek) sekély(ek), azaz nem mélyek, azaz kicsi a nyomáseltérés a környzetükhöz képest.

Szerepe nyáron jelentös az egy helyben álló vagy alig mozgó, így lokálisan rengeteg csapadékot adni képes zivatarok kialakításában, ha megfelelö nedvesség és labilitás rendelkezésre áll.

A sekély ciklonális mezõnek mi a jelentése?

A versenyszabályzat alapján elmondható, hogy az elõrejelzett idõintervallumban a Kékestetõn nem hullott csapadék. (06-06 UTC, azaz tárgynap 06 UTC és tárgynap utáni nap 06 UTC közötti 24 óra)

Szerk.:
Kornél gyorsabb volt.

Ezt olvasd el, kérlek, utána térjünk vissza, ha van még kérdésed: Link

Az elõrejelzési versennyel kapcsolatban lenne egy észrevételem!Kékestetõ a helyszín május 13 az észrevétel pedig hogy tegnap volt csapadék Kékestetõn a az elõrejelzési versenyben pedig az szerepel hogy nem volt!

Köszi!

Csak azért kérdeztem, mert Link ez alapján gondoltam, hogy valami gond van, illetve elõször arról szóltak a hírek, hogy május 2.-án Bugacon is 33,3 fok volt, ehhez képest: Link

Én úgy látom,megy.

És a bugaci automata? Az sem mûködik?

Néztem,az még jónak tûnt,majd utána folyamatosan 1-2mm-t adott óránként, napokon át.

Köszönöm! Esetleg a 4-én reggel leolvasott 54 mm is fals volt már? Mert ez engem akkor nagyon meglepett, de ott volt mellé a szentgotthárdi 33 is, aztán inkább lusta voltam radaranimációt nézegetni.

Le lett kapcsolva,fals adatok miatt.

Iklódbördõcén miért nem mérnek csapadékot május 5. óta? Avagy miért nincs a napijelentésben?

Az a baj ezekkel, hogy kevés információt tartalmaznak. A szupercellás térkép viszont erre lett kitalálva! Nem véletlen(!), hogy éppen azokat a paramétereket tették egy térképre, amik azon vannak!

Vagy itt. Link

Lehetne nézni, ha normálisan lenne megjelenítve. Így viszont tökéletesen alkalmatlan rá. Nézd a szupercella.hu-sat, az szép.

Nem, ez alkalmatlan rá! Több szempontból is!
Itt nézd az MNSZ-t: Link

Megtaláltam másik oldalon is Link Azt írja alatta Equiv. pot. temp, akkor ezen is lehet nézni az MNSZ t nem?

Bocs, elírtam Az a potenciális hõmérsékletre vonatkozik különbözõ szinteken.

Igen, a Theta-E az ekvipot. hõmérséklet. Összevetve a szint valódi hõmérsékletével, láthatod, hogy milyen hõmérsékleti advekció van.

A Theta E 850 is ekvipotenciális hõmérsékletet mutat? Link

Mit jelent az, hogy orros front/hidegfront ??

Link

A középszintû kiszáradásnál miért fokozottabb a jégesõ esélye? És melyik réteget kell nézni erre?

Köszi.

Köszönöm neked is!

Parancsolj: Link

Szép estét! Szeretnék kérni egy linket, hogy hogy tudok KP-nak üzenetet írni. Köszönöm!