Földtan
Nekem az a gyanúm, hogy nagyon közel van az Atlanti óceán mentén a Szubdukciós öv kialakulása.
Erre fõleg az elmúlt idõszakban az Amerika keleti partvidéki földrengések engednek következtetni. Valószínûleg ezeken a területek az elkövetkezõ évszázadokban is növekvõ földrengés aktivitás van formálódóban.
Erre fõleg az elmúlt idõszakban az Amerika keleti partvidéki földrengések engednek következtetni. Valószínûleg ezeken a területek az elkövetkezõ évszázadokban is növekvõ földrengés aktivitás van formálódóban.
Kicsit utánanéztem a dolgoknak, s megpróbálok válaszolni a feltett kérdéseimre.
Az, hogy Európában hol vannak, vagy hol lehetnek ilyen helyek, ahol lehet valami, kérdésemre találtam egy olyan ábrát, amin az látható, hogy hol volt a közelmúltban valami az Alpok régiójában:
Map of the Cenozoic volcanic rocks of central Europe (green) and rift-related sedimentary basins (red) in the Alpine foreland.
Illetve találtam egy cikket errõl a Szlovákiai kitörésrõl:
Link
De várom a javító, bõvítõ hozzászólásokat a témával kapcsolatban
Az, hogy Európában hol vannak, vagy hol lehetnek ilyen helyek, ahol lehet valami, kérdésemre találtam egy olyan ábrát, amin az látható, hogy hol volt a közelmúltban valami az Alpok régiójában:
Map of the Cenozoic volcanic rocks of central Europe (green) and rift-related sedimentary basins (red) in the Alpine foreland.
Illetve találtam egy cikket errõl a Szlovákiai kitörésrõl:
Link
De várom a javító, bõvítõ hozzászólásokat a témával kapcsolatban
Köszönöm a kimerítõ választ, még egy kicsit visszatérnék a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területre, mivel itt néhány százezer éve is volt vulkáni mûködés, és idézvén Dr. Szakács Sándort / Link /
"Fontos következménye a geokronológiai adatbázis alapján kirajzolódó fejlõdés-történetnek, hogy a legfiatalabb vulkáni megnyilvánulások területein (a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területen és a Keleti Kárpátok délkeleti végénél) számolni lehet a vulkánosság folytatásával a jövõben is."
A Keleti Kárpátok helyzete világos, a Szlovákiai helyzet az már kevésbé, ez a vulkánosság is riftesedéshez, vagy gyenge forró ponthoz kötött, vagy valószínûleg mindkettõ jelen van...
Európa alatt lehet egy gyenge feláramlás, és ahol riftesedés indul meg ezt kihasználva egy kevés magma juthat fel idõnként...?
Mert ezek szerint itt tõlünk kissé északra geológiai idõmércén nézve abszolult nem régen volt ez a riftesedés.
Még annyit kérdeznék, hogy a Kárpát medencében, illetve Európában hol vannak illetve hol lehetnek olyan helyek majd a jövõben ahol kialakulhat riftesedés, és mi ennek az oka, tehát vannak potenciálisan "lehetséges" területek?
"Fontos következménye a geokronológiai adatbázis alapján kirajzolódó fejlõdés-történetnek, hogy a legfiatalabb vulkáni megnyilvánulások területein (a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területen és a Keleti Kárpátok délkeleti végénél) számolni lehet a vulkánosság folytatásával a jövõben is."
A Keleti Kárpátok helyzete világos, a Szlovákiai helyzet az már kevésbé, ez a vulkánosság is riftesedéshez, vagy gyenge forró ponthoz kötött, vagy valószínûleg mindkettõ jelen van...
Európa alatt lehet egy gyenge feláramlás, és ahol riftesedés indul meg ezt kihasználva egy kevés magma juthat fel idõnként...?
Mert ezek szerint itt tõlünk kissé északra geológiai idõmércén nézve abszolult nem régen volt ez a riftesedés.
Még annyit kérdeznék, hogy a Kárpát medencében, illetve Európában hol vannak illetve hol lehetnek olyan helyek majd a jövõben ahol kialakulhat riftesedés, és mi ennek az oka, tehát vannak potenciálisan "lehetséges" területek?
A csehországi helyzethez elõzetesen annyit érdemes tudni: a kontinentális lemezeket széttörõ riftesedés nem mindig olyan szépen, simán megy végbe, mint pl. a Vörös-tengernél. Gyakoribb, hogy a folyamat elindul, kissé elkezd vékonyodni a kéreg, de a két oldal nemigen távolodik egymástól, és soha nem jön létre új óceán. Az ilyen "hamvába holt", de néha azért meg-megmoccanó, kisebb földrengéseket gyakran produkáló riftek közül Európában legismertebb a Rajna-árok, Ázsiában pedig a Bajkál-tó árka. Bevallom, én sem tudtam, de utánaolvasva kiderült, hogy az ominózus csehországi terület (Chebi-medence) is ilyen képzõdmény: az eocénben és a miocénben is történt ott egy-egy gyenge próbálkozás a kéreg széttörésére, de mint látjuk, egy keskeny, lesüllyedt aljzatú (emiatt vastag üledékkel kitöltõdött) sávnál és a földrengéseknél többre nem futotta belõle. A riftesedés eredendõ oka pedig csakúgy, mint a Rajna-ároknál, itt is az Alpok felgyûrõdése miatt a tõle északra lévõ európai lemezre ható feszültség.
A dolgot az teszi érthetõvé, hogy "Eurázsiai-lemez" korántsem egységes tömb, a peremvidékei valójában kisebb-nagyobb lemeztöredékek mozaikjából állnak. A Kárpát-medence vulkanizmusát (és egyáltalán a medence kialakulását) az okozta, hogy az alattunk lévõ lemeztöredékek DNy-ról ÉK felé mozogtak, miközben az eredetileg tõlük ÉK-re meglévõ (õket az "õsi", masszív eurázsiai lemeztõl elválasztó) ún. Magura-óceán litoszférája az érkezõ kontinentális töredék alá bukott. Az alábukó lemez indította be a köpeny olvadását és a kontinentális kéreg kivékonyodását, ahonnan már egyenes az út a vulkanizmusig. Hogy az ilyen esetekbe szokásos andezit- és riolitvulkánokon kívül a bazalt is megjelenjen, ahhoz még egy, a klasszikus forró pontokéhoz hasonló, de önmagában gyengécskébb köpenybeli feláramlás hozzájárulása is kellett, ami az említett kéregkivékonyodásnak köszönhetõen gyengesége ellenére is bazaltlávát tudott a felszínre juttatni.
A szlovákiai vulkanikus területre ugyanez vonatkozik, hiszen az országhatár geológiailag semmit nem jelent, a túloldala éppúgy Kárpát-medence.
Ez a bizonyos szubdukció egyébként még nem teljesen lezárt történet, a Kárpátok DK-i kanyarja alatt még most is ott van egy alábukóban lévõ lemeztöredék - ez okozza arrafelé a rendszeres komoly földrengéseket (pl. 1977, Bukarest), és ennek köszönhetõ, hogy a Hargitában is vannak igen fiatal, pár tízezer éves vulkánok.
A szlovákiai vulkanikus területre ugyanez vonatkozik, hiszen az országhatár geológiailag semmit nem jelent, a túloldala éppúgy Kárpát-medence.
Ez a bizonyos szubdukció egyébként még nem teljesen lezárt történet, a Kárpátok DK-i kanyarja alatt még most is ott van egy alábukóban lévõ lemeztöredék - ez okozza arrafelé a rendszeres komoly földrengéseket (pl. 1977, Bukarest), és ennek köszönhetõ, hogy a Hargitában is vannak igen fiatal, pár tízezer éves vulkánok.
A B-felvidékiek tektonikus repedéseken felemelkedett magmából keletkeztek, úgy tudom. A fracia meg a német terület a elvileg kisebb forrópontos eredetû, ha jól tudom. A többire tippem sincs.
És mi okozhatja ezeket a magmafeláramlásokat itt az Eurázsiai lemez mondhatni közepén?
Ezeknek a közelmúltben mûködött vulkánoknak mi lehetett a kiváltó oka, hiszen nem lemezszegélyen vannak?
Illetve ha már itt tartunk, mi okozhatta néhány millió éve a bazaltvulkanizmust a Kárpát medencében, vagy a szlovákoknál is van egy fiatal vulkanikus terület, az hogyan jöhetett létre?
Ezeknek a közelmúltben mûködött vulkánoknak mi lehetett a kiváltó oka, hiszen nem lemezszegélyen vannak?
Illetve ha már itt tartunk, mi okozhatta néhány millió éve a bazaltvulkanizmust a Kárpát medencében, vagy a szlovákoknál is van egy fiatal vulkanikus terület, az hogyan jöhetett létre?
Annyira nem túl régi a vulkanizmus a cseheknél, bár az Eifel utolsó kitörése fiatalabb, de földtanilag közelmúlt az a néhány tízeezr év, szóval simán lehet még alatta aktív magmaáramlás. Egyébként pont itt van az utolsóként aktív (35.000 éve mûködött utoljára) cseh vulkán is :-)
Az Eifelt már említettem, de van hasonló a franciáknál (Chaine de Puys) is kb az Eifellel egyidõs kitörések voltak, bár itt a legutolsó kb 4000 éves. Valalmi hasonló, de kisebb a spanyoloknál is van, az régebbi.
Az Eifelt már említettem, de van hasonló a franciáknál (Chaine de Puys) is kb az Eifellel egyidõs kitörések voltak, bár itt a legutolsó kb 4000 éves. Valalmi hasonló, de kisebb a spanyoloknál is van, az régebbi.
Hm, ez érdekes, illetve az indok is amit mondanak, hogy magma felemelkedése okozza...
Persze mélyen van.
Esetleg ennek az okát valahol fejtegetik valahol, illetve Európában vannak még hasonló helyek?
Persze mélyen van.
Esetleg ennek az okát valahol fejtegetik valahol, illetve Európában vannak még hasonló helyek?
Fórumból a milyennek érezted kérdésre: "Felt like it does when I make love! Only longer"
Elvileg mindössze 1 km mélyen volt a központja. Link A Stortm2k hurrikánfórumban valaki írta, hogy még Ottawa környékén is érezni lehetett.
Annyira, hogy már nem is linkelem a kitöréseit egy ideje (úgyse olvassa senki).
Zindeksz...
Ebben az évben gyakorlatilag folyamatosan mûködik. 2011-ben már a 11. paroximális kitörés zajlik. Egy kis kitöréstörténet: Link
Ebben az évben gyakorlatilag folyamatosan mûködik. 2011-ben már a 11. paroximális kitörés zajlik. Egy kis kitöréstörténet: Link
06:30 UTC : the tsunami advisory has been lifted for this earthquake (tsunami advisory was lifted at 06:15 UTC). The tsunami advisory was called for the following prefectures : Miyagi and Fukushima
Sikeresen tesztelték a Földközi-tenger szökõárriadó-rendszerét:
Link
Atlantis most is elsüllyedne, de tudnánk róla elõre.
Link
Atlantis most is elsüllyedne, de tudnánk róla elõre.
Nem szeretnék más tollával ékeskedni, úgyhogy leszögezem: ez nem az én tevékenységem volt. 
(Annak csak annyi köze volt a témához, hogy elsõ kézbõl értesülhettem az eredményekrõl, meg hozzáférhettem a róluk szóló cikkekhez.)
(Annak csak annyi köze volt a témához, hogy elsõ kézbõl értesülhettem az eredményekrõl, meg hozzáférhettem a róluk szóló cikkekhez.)
Hú de jó, hogy ilyen összefüggését is megismerhetjük a tevékenységeidnek :-)
10-es berillium helyett 3-as héliumot használva, de ugyanilyen módon ismerték fel, hogy a Duna bevágódása és a középhegységek emelkedése a Dunakanyarban és környékén jóval fiatalabb és gyorsabb történet, mint korábban (a 2000-es évek elejéig) gondolták. Pl. Visegrádnál azokon a teraszokon, amik most a hegytetõk közelében, 400 m felett vannak, 240 ezer éve még vidáman folyt a Duna.
Franciául tudóknak: Link
A cikk arról szól, hogy nem baj, ha nincsenek igazi nagy vulkánkitörések, a sok kis kitörés (ami azért feljut a sztratoszférába) épp úgy hozzájárul a klímához és mérhetõ hõmérsékletcsökkenést okoz. A mérték persze nem nagy, a 2010-re várt értékhez képest 0,07°C volt alacsonyabb.
A cikk arról szól, hogy nem baj, ha nincsenek igazi nagy vulkánkitörések, a sok kis kitörés (ami azért feljut a sztratoszférába) épp úgy hozzájárul a klímához és mérhetõ hõmérsékletcsökkenést okoz. A mérték persze nem nagy, a 2010-re várt értékhez képest 0,07°C volt alacsonyabb.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat