Bioszféra

Lehet, hogy küllõre gondolt. Bár a galambokhoz nincs neki köze, esetleg, az, hogy tud repülni õ is.

A küküllõ egy folyó, nem???

Igen, ez tengelic,látszik a pirosas pofikáján is.
Majdnem küküllõre gondoltam,persze az már a galambokhoz tartozna..,és a villanydrót is eléggé torzít nagyságban.
Ok!.Bocs a laikus hsz.-ért

Hááát, ha más nem, a csípésébõl rájönnél, mi a különbség köztük. Mondjuk mindkettõ pintyféle. :-)
A meggyvágó kb kétszer akkora, mint a tengelic, bazi nagy erõs csõre van, nevéhez méltó módon vágja a szilva, ringló, meggy gyümijét, magvát kiszedi, összetöri a csõrével, amit diótörõként használ! Ragnell Ági mesélte, hogy ifjonc korában madárgyûrûzõ táborban azzal szórakoztak, hogy gyufaszálat tettek a meggyvágó csõrébe, az meg egy szemvillanás alatt kettétörte. :-) Ja igen, és a meggyvágó inkább barna árnyalatokat hord.
A tengelic vékonyka, pici csõre virág- és fûfélék magvainak evésére szakosodott, a latin neve (Carduelis carduelis) a bogáncs (Carduus) magvainak falatozására utal, ami kedvenc csemegéje. Ezzel a csõrrel maximum puszit adhat, míg a meggyvágó rendesen felsebezheti a kezedet. A tengelic sárga-fehér-fekete-piros színei nagyon jellemzõek, semmi más madarunkon nincs ilyen tollruha. Neki csak a begye-válla drappos picit, de semmi olyan meleg barna árnyalat nincs rajta, mint a meggyvágón.
Link - tengelic
Link - meggyvágó
Szerintem nem nagyon hasonlítanak :-)

Azért majd egy idõ után fog "ragadni" rád annyi tudás, hogy fotózás közben is megismerd az áldozatot. :-))

Köszi mindkettõtöknek!
Pedig még mondta is nagybátyám, de mire hazaértünk, elszállt az infó...
Remélem azért hoztam egy-két szép pillanatot.
Azt mondjuk bevallom, hogy a kép elkészítése(nek nehézsége) és maga a téma szépsége jobban érdekel, mint az, hogy az adott pillanatban mit is fényképezek. Ezért jövök hozzátok, mert itt szinte minden kérdésemre megkapom a választ

Mondom én, hogy tengelic!
Megkövetlek, valóban. Sajnos nem vagyok otthon annyira madarakban, mint fákban...

Annyira hasonlóak... vagy csak nekem??

A drótos madarad tengelic

A Te képeden valóban mintapéldánya van a fajnak. :-) Csodaszép! De õ nem Palui madara.

A madárkát meggyvágónak gondolom, bár vannak itt kimondott madárszakértõk.

Link

Csütörtökön véget ért nyaralásom fotó"termését" fogadjátok sok szeretettel:
Ilyen viharosan indultunk neki múlt szombaton: Link
Aztán a víz, s az idõjárás egyaránt lenyugodott, így jöhetett néhány "vizes" madárfotó: felszállás Link tollászkodás Link Link
néhány "száraz" madárfotó-, ill. rovarfotó: (az õ neve??) Link fecskék Link darázs Link egy légy szupermakrós portréja Link és "papucsa" Link
És a végén néhány mezei és kerti növény: (az õ nevük??) Link Link rózsák Link és a végére egy büdöske Link
Hálás köszönet, ha a kérdõjeleimet megválaszoljátok!

Nehéz volt nem észrevenni õket, kb. 10 méterrõl már hallottam a poszméh "segélyhívásait".

Idén elég sok lepkefajnak különösen jó éve van, a megtárgyalt bogáncslepke mellett sakktáblából is viszonylag sok volt júniusban-júliusban. Tegnap a fekete szemeslepkét (Minois dryas) is igen nagy egyedszámban láttam repülni a száraz gyepek felett, cserjésekben, sok közülük párosodva szökdécselt a fû között. Igen dekoratív, nagy méretû lepke: Link Õ pedig egy nagy tarkalepke: Link

Csodás pillanatok (persze nem szegény posz számára), nagyon ügyes vagy, hogy elkaptad!

De jó!

Szeretem õket. Gyakran magam is "eljátszogatuk" velük, mert ugyan eleinte ijedõsnek, tartózkodónak tûnnek, kis türelemmel könnyen megszokják az ember közelségét. (Nem mellesleg, így lehet a legjobban megfigyelni a határozóbélyegeket: az ivarfüggeléket, a szárnyjegyeket, és a tor oldalát.)
Ha fel is röppennek néha, tesznek egy kört, és hipp-hopp újra visszaszállnak ugyanoda. Különösen a nagytermetû acsák szeretik ezt játszani, de a te piros közönséges szitakötõd (Sympetrum vulgatum) is pózolós "fajta".

Mi majdnem egy órát szitakötõztünk a lányommal. Több fajta is van itt a tónál, de a pici pirospotrohos nagyon "barátságos". A korláton szoktak pihenni, lánykám szerette volna megsimogatni õket...ÉS...nem repültek el. :o Persze, ha nagyon megnyomta, hogy berogyott a lábuk, akkor elszálltak, de mindig visszajöttek. Aztán óvatosan az ujjunkra is tudtuk venni õket és ha elrepültek, idõnként a kezünkre szálltak vissza. De a legjobb az volt, amikor farkasszemet néztünk és ahogy mozgattam a fejem, úgy forgatta a szitakötõ is. Persze gép és még telefon sem volt nálam, mert a strandról jöttünk haza...

Jujj.
Egyébként lenyûgözõ fotók!

Figyelem, 18-as karika.

Ismét rovarhorrort néztem ma, azon a hegyen, ahol tavaly egy ájtatos manó egy húslegyet lakmározott (http://gallery.site.hu/d/6033053-1/sept_135.jpg Link ).
Ezúttal egy földi poszméh akadt (fogólábának) a horgára: Link Nem sokkal azelõtt ejthette el, mielõtt rájuk találtam, mert a Bombus heves zümmögéssel próbálkozott a meneküléssel. Persze megértem õt, egy lábszár kiharapása nem lehet túl fájdalommentes: Link
Tíz perc kínzás és végtagcsócsálás után megelégelte az áldozat menekülési próbáit, így egyszerûen leharapta a fél fejét: Link

Jó étvágyat a vacsorához.

Kösz!
Igen, saját a videó. Bár kellett hozzá egy jó nagy adag mák, jókor jártam jó helyen. :-)

A videó saját készítés? Eszméletlen jó!

Ú!Gratula!
A kép nagyon tetszik folyt. a fotós topicban. A videó,meg szenzációs!Szegény hangyus rosszkor volt rossz helyen...

Délelõtti unalomûzés eredménye: Link Link (Utóbbi link videóra vezet, arachnofóbiásoknak nem ajánlott. :-) )

Nekem volt. Teljesen jól neveled, de viszont figyelj arra, hogy ne locsold túl a növényt. Mindig legyen alatta víz, de az a 2 cm szerintem sok. Amúgy a Gugliba, ha beírod, kiad sok olyan oldalt, ahol részletesen leírják a nevelési tanácsokat.

Mennyi nyílt egyszerre! Gyönyörûek! Szeritnem ez a virág maga a tündér! :-)

Szuperek!

Ohh, csodaszép!

Egy kis kikötõi madárnézõben, Siófokon: Link Link Link Ennyit hagyott a család, aztán "Apa, gyere mááár!"
Az elsõ Linken (alább kicsiben) szereplõ a kedvencem, fõleg mert még csak hasonlót sem sikerült soha eddig "lõnöm"
Jövök majd még néhány virág, illetve a szokásos rovarfotókkal is... magyarul nyaraltunk

Sziasztok! Balatoni szállásadónknál épp ottlétünk alatt nyíltak ki a kaktusz virágai: Link Link Link Link
Vajon tündérek is laknak benne? Link

Valaki tart otthon vénusz légycsapója nevezetü növényt? Mert kérdezni szeretném,hogy kb jó e ahogy én csinálom a nevelését.Mármint hogy hány % RH a legjobb neki föleg erre lennék kíváncsi.Nekem most terráriumban van és van rajta 2 cm víz is és hát mivel levan takarva (persze szellözni is tud)így 89 százalék a pára bent ,ég hát délelöttönként kap napot is kb 2-3 órát,de elég nagy fényben van amúgy is.Pontosabban azt is szeretném kérdezni,hogy jó e nevelem.

Azért ez se rossz:
Link

Bár ez esetben ugye a luciferinnel jelölés elvileg orvosi kutatási célokat szolgál. (monjuk én szívesen is tartanék itthon világító egereket, mert azért õk helyesek)

Hú, de guszták!

Noli, a sárga paradicsomok nekem is ízlenek. Itt vannak az újabb szépségek, egy méretes pritamin paprika, a kedvenc paprikafajtám Link . Illetve még két kép a tegnapi termésrõl: paradicsom Link és paprika Link

Színes kutyákat már hozott..

A növénykékkel legalább olyan jól kell ám bánni! Csak egy virág nem nyivákol, ha éhes, ellentétben a macsekkal... A macsek meg ugye nem virágzik. Bár ki tudja, mit hoz még a géntechnológia! :-)

Majdnem mint egy háziállat.

(Hogy tudsz ilyeneket kitalálni..? )

Próbálkozz egy kan csókával, szívósabb jószág, csak a torkát átvilágítani nehezebb.

Jaj!
Link

Az nekem is volt egyszer. Egy jó ideig élt, aztán elpusztult.

Egy nepenthes-em nekem is volt, kb 3 évig élt. :-( Gyönyörû növények, nagyon sajnálom, hogy nem voltam képes neki biztosítani a megfelelõ körülményeket (pedig állítólag a nepenthes a legigénytelenebb...) Viszont sok legyet fogtam neki és dobáltam a kancsóiba, aztán zseblámpával átvilágíítva figyeltem, amint emésztõdik. :-)

Két kép máról csak úgy:
Link Link

Link
Látom Mordoknak van ilyen húsevõ növénye. Nagyon csodás, de egyben nagyon kényes növény, nekem már volt pár, de az összes meghalt. Így már nem is veszek többet, nem veszem meg azért, hogy meghaljon szegény, pedig nagyon ügyeltem a magas párára és a sok napfényre. És még legyet is adtam nekik, alap.

Nagyon köszönöm az utánajárást! Ilyen részletes leírásra nem is számítottam, hiszen a képrõl azért tényleg nem derül ki pontosan minden körülmény. Az éger kizárható, a környék erdeiben nem fordul elõ, mert a löszvonulatok között nincsenek vízfolyások. Három-négyféle fafajra nem gondoltam, de a szakértõ véleményt elfogadom, végülis lehetséges.

Természetes hogy egy erdõt elõbb-utóbb ki kell vágni, ezt nem is vitatom, ez az erdõ "velejárója", de ezt speciel (most persze magam ellen beszélek) már sokkal elõbb ki kellett volna, így hogy kb. egyharmada (de lehet hogy több) elszáradt, kidõlt, sõt volt olyan rész amin már fa sem volt, mivel jó pár évvel ezelõtt viharok áldozata lett, elkorhadt, és a helyét benõtték a cserjék. Magyarul ez a nyárfás már eléggé elöregedett, gondozatlan, tönkrement volt, ebbõl kifolyólag a haszon is valószínûleg jóval kevesebb lehetett, mintha ezelõtt 15-20 évvel vágták volna ki. A tulajdonosok szerintem úgy voltak vele, hogy mentik ami még menthetõ.
Persze nekünk ez jó volt, mivel így sok éven keresztül hódolhattunk kedvenc idõtöltésünknek, a laskavadászatnak
Szeptember végétõl úgy az elsõ komolyabb fagyokig (volt hogy december közepéig)kijártunk.
Most hogy már nincs, kénytelenek leszünk másfele körülnézni, kár hogy nem nagyon van más lehetõség, mivel a laska kimondottan az elöregedett, lábonszáradt nyárasokat kedveli, élõ fán nagyon ritka, a környékbeli nyárasok pedig nagyon "fiatalok", alig 20-25 évesek, száraz persze még nincs bennük. Majd talán 5-10 év múlva, ha addig le nem termelik ezeket is.

Rendkívül érdekesek és szépek a húsevõ növények, szerintem. Pl. a vénusz légycsapója vagy a kancsóka: Link A videó végén ott ül a béka a kancsókában, várja a kaját, de egy óvatlan mozdulat, és õ lesz megemésztve.
Mordok feltöltött képe miatt jutottak eszembe.
Hú: Link

A korábbi havasi cincér elõfordulásról a sarangon:
Megkértem Lengyel László erdõmérnök fönökömet,aki már-már dendrológusi szintû fafaj ismerettel rendelkezik (ha nem is Debreczeni Zsolt szintûvel ), hogy mondjon véleményt a két kép alapján az állomány és a sarang viszonyáról.És bizony nem voltunk mi Milán egy komámmal , olyan messze attól a fenyõ gyanútól..
"A sarangban három vagy négyféle fafaj van: csertölgy, kocsánytalan tölgy (a hátsó sorban vékony szíjács kicsit nagyképûen, de valószínû), és gyertyán a tetején (ami nem kizárt, hogy a cser gyengébb ágai), és ami furcsa a sarang belsejében vöröses színû geszt, ami leginkább égerre hajaz, vagy valami vadgyümölcs pl.: körte. Ugyanis, ha megnézed a cseré vastag szíjács nem ilyen színû. Alul is vannak kocsánytalan tölgyek, és közvetlen felette ezek a vöröses, de barna foltokat tartalmazó darabok.Az biztos, hogy vegyes sarang. Az állomány a háttérben leginkább cserállomány alatta mezei juharral, amit megerõsít a sarang elõtti kis sarj levélzete.Ha tényleg ebben a sarangban készült a felvétel, (amit bizonyos mértékeig kétlek) a fafaj leginkább az égerhez áll közel, vagy egy kiváló rostlefutású cserhez esetleg kocsánytalan tölgyhöz. E két utóbbinak az mond ellent, hogy a motorfûrész vágásnyoma rendkívül egyenletes, vagyis puhafa leginkább lucfenyõ szokott ilyen lenni."
Eddig a levél...

Szinte biztos, hogy amit Milán mond az nagy részt úgy is van.A különbözõ nyárfa fajokat és hibrideket sokszor energiaerdõknek ültetik, erõmûvi felhasználásra. A legtöbb esetben a korábbi besorolás és kezelési mód váltásról van szó és annak fejében beszedhetõ állami, uniós hektáronkénti támogatási pénz a fõ motivum.Pl. szántóterületbõl gazdasági erdõt csinálnak.(Gondolom ez is egy magánerdõtag volt.)Ökológiai értelemben persze itt az erdõ fogalom erõsen csak illúzió.Tulajdonképpen alig-alig felel meg bármely alapkritériumnak.Ennek ellenére egy ilyen erdõtag is élõhely, biotop jó néhány faj számára.Gombász szemszögbõl persze jelentõs érvágás egy régi, jól bevált gyûjtõhely elvesztése, de ezt az erdõt tetszik-nem tetszik úgy kell kezelni, más idõlépték mellett, mint egy búza vagy kukoricatáblát.Abban a ruderális közegben is élnek más fajok, ám igen csak meg lenne a véleményünk arról a gazdáról, aki lábon hagyná elszáradni-elrohadni a búzát a szántóján, aratás nélkül.
Ugyan a börzsönyi erdõk igen távol állnak egy ültetvényszerûen kezelt nyárfa erdõtõl, de Milánnak sem teljes szívbõl jövõ öröm vagy közömbösség egy 100 éves bükköst letermelni gondolom, amibe esetleg 10-20-30 évig jár majd dolgozni, amit nevel, kezel, amit kivül-belül ismer, rengeteg emlék köti oda.De egyszer eljön az idõ amikor az erdész generáció munkájának gyümölcsét, a rengeteg ráfordítást, energiát le kell aratni, hiszen ezek nem õs-, hanem kezelt erdõk.Ha jól csinálják tájba illõn természetszerûek, természetközeliekké válnak az évtizedek alatt és az utód erdõ is õrzi majd ezt a folytonos erdõképet. És ha még jobban csinálják a levágása sem akkora tájseb, hanem fokozatos átalakítás, folyamatos erdõborítást jelent.És az új generáció már törekszik gõzerõvel felfelé a levágott öregek alatt.Ez a szakma ezzel a furcsa ambivalens érzéssel jár együtt.Jó esetben.Persze nem minden erdész gondolkodik így sajnos....