Meteorológiai esélylatolgatások
Azért elég tekintélyes már e felhalmozódás. Más kérdés, hogy épp európa van folyamatosan tartós elõoldali helyzetben, hiszen Skandinávia Északi részéig felhatol a malegnyelv. Ennek földrajzi és éghajlati okai vannak. Ez ellen nem tudunk mit tenni...Itt jön az Észak-atlanti áramlás hatása, viszont épp enek radikális megváltozása Nyugat-európában is nagy változásokat indít el, de ez már másik fórum, de ide is kapcsolódhat.
Link
Épp ezért a tartós melegoldal és a folyamatos felhalmozódás miatt (egymással ellentétes folyamat) valaki már irta, hogy egy hidegbetörés is teljesen átalakíthatja a mostani viszonyokat. lásd. 20-23 fokok ma.
Azaz nagyon gyorsan át tud alakulni az idõ.
Eszembe jutott errõl, hogy nov végén valamikor a 30-as években valamelyik nagyapám ment haza a misérõl este kiskabátban, majd a kocsmában megivott néhány felest és hazament. Közben a csizmája a méteres sárba ragadt a házuk elõtt.
Másnap reggel csákánnyal kellett onnan kiszedni , úgy belefagyott, a kiskabátról pedig meleg bundára kellett váltani másnap.
Fõleg úgy hogy Kelet-európára kacsintva jó eséllyel akár tartósabb hótakaró is kialakulhat már arra. Ha tendenciájában nézed a hófelhalmozódást egyre nyugatabbra jut és közben délebbre is.
Valahol van is ilyen link, de nem tudom hol van, ahol ezt szemléletesen lehet követni.
Link
Épp ezért a tartós melegoldal és a folyamatos felhalmozódás miatt (egymással ellentétes folyamat) valaki már irta, hogy egy hidegbetörés is teljesen átalakíthatja a mostani viszonyokat. lásd. 20-23 fokok ma.
Azaz nagyon gyorsan át tud alakulni az idõ.
Eszembe jutott errõl, hogy nov végén valamikor a 30-as években valamelyik nagyapám ment haza a misérõl este kiskabátban, majd a kocsmában megivott néhány felest és hazament. Közben a csizmája a méteres sárba ragadt a házuk elõtt.
Másnap reggel csákánnyal kellett onnan kiszedni , úgy belefagyott, a kiskabátról pedig meleg bundára kellett váltani másnap.
Fõleg úgy hogy Kelet-európára kacsintva jó eséllyel akár tartósabb hótakaró is kialakulhat már arra. Ha tendenciájában nézed a hófelhalmozódást egyre nyugatabbra jut és közben délebbre is.
Valahol van is ilyen link, de nem tudom hol van, ahol ezt szemléletesen lehet követni.
gfs egyre masszívabban tartja a langyos +okat felettünk...Azért egy hózápor kinézhetne már végre. Ami nagyon meglep hogy a hosszútávúban meg nem hogy halmozódna a hideg fenn,hanem inkább gyérül.....Reméljük csak elnagyzolt távoli futásról van szó,bár a tendencia egyértelmû
ennél még a tavaji "tél" is jobban indult,hisz ha máskor nem is de november elején már havazott
ennél még a tavaji "tél" is jobban indult,hisz ha máskor nem is de november elején már havazott
Tegnap frissítettem a szezonális elõrejelzésemet (QPW3):
Link
Jelentõsebb változás nem törtét: gyengült az õszre, kora télre adott anomália - gyengén negatívbõl, gyengén pozitívba ment vissza az oct-nov-dec idõszakra; továbbá erõsítette a Fekete-tenger környéki, kelet-európai-síksági pozitív hõmérsékleti anomáliát.
A késõbbiekben felvázol egy észak-északkelet-európai negatív anomália megjelenésének esélyét a tél végére, tavasz elejére, de az még messze van.
Viszont egy hosszú ideje munkálatok folynak az utódd, a QPW4-esen. Ez utóbbi - talán - annyival lesz jobb várhatóan, hogy nem egy szinten dolgozik. Minden egyse rácspont kalkulációjánál figyelembe veszi nem csak a szomszédos, de a felette és alatta lévõ szintek (850 hPa esetén a 925 hPa és 700 hPa) szomszédos rácspontjait is. A modell mostmár 15 szintre (17 szint adatát használva 1000 hPa-tól, 10 hPa-ig) és globálisan fog elõrejelzést készíteni. Mivel szinte az egész troposzférára készül anomália elõrejelzés, így esélyessé válhat hogy közvetett módon az 500-as szint geopotenciálja, valamint a tengerszinti légnyomási anomália is ily módon származtatható lesz..., de ez még távoli terv.
Szóval a 4-es 15 szintre tud majd elõrejelezni, és 10224 rácsponttal fogja lefedni a Földet - sarkok levágva. A bemenõ adat havi bontásban minden szintre 1948 januárjától mennek - ez az összes rácsponttal számolva egy szintre 7 és fél millió adatot jelentenek.
ELLENBEN folyik már a verifikáció és hát modnhatni elkeserítõ az eredmény. Vannak olyan körzetek a Földön, ahogy úgy látszik akár több hónapra elõre is lehet analógia módszerével prognosztizálni, viszont van ahol már 1-2 hónapra elõre sem, sõt van ahol teljesen ellentétes valósul meg 3-5 hónap múlva mint amit az analógia mondana. Viszont tanulságossá válhat ez a modell, olyan szempontból, hogy mit segít nekünk egy analógia módszer és mit nem. Azt is le kell szögeznem, hogy nagyon szezonális-idõjárási helyzet függõ ennek bevállása is. Pl. tegnap este az utóbbi 10 hónapra verifikáltam magyarországi rácspontra és meglepõdtem, hogy nagyon jó volt még több hónappal késõbbre is. Viszont ha már hosszabb idõszakot néztem látható volt hogy nem.
Mindenesetre a verifikáció hamarosan lesz - tervek szerint több szintre is: 850 hPa, 500 hPa, 200 hPa, 50 hPa.
Elsõ éles futása dec. elejére tervezem.
A mostani futás:
Analízis:
Link
Észlelt:
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, globális):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Analízis (Európa):
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, Európa):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Anno amikor elkezdtem ezzel foglalkozni arra voltam kíváncsi, mire is jó az analógia módszere. Mennyit lehet kihozni belõle. Mennyivel jobb, vagy rosszabb mint a dinamikus modellek által adott. Eddigi tapasztalataim alapján, figyelve és némileg verifikálva az NCEP és ECMWF szezonális elõréjét, nem igazán látok eddig jelentõs különbséget - eredményben - egy analógiai, vagyis statisztikus és egy dinamikus modell között. Viszont itt leszögezném - még mielõtt félreértõdnének a mondataim, cselekedeteim - véleményem szerint, meg eddigi verifikáció alapján szerintem nem jó még a QPW
, legalábbis egy-két hónapra elõre talán használható, de hosszabb távon csak kifejezett körzetekben csak. Mindenesetre igyekszek végre a verifikációt is felhelyezni a honlapomra.
Link
Jelentõsebb változás nem törtét: gyengült az õszre, kora télre adott anomália - gyengén negatívbõl, gyengén pozitívba ment vissza az oct-nov-dec idõszakra; továbbá erõsítette a Fekete-tenger környéki, kelet-európai-síksági pozitív hõmérsékleti anomáliát.
A késõbbiekben felvázol egy észak-északkelet-európai negatív anomália megjelenésének esélyét a tél végére, tavasz elejére, de az még messze van.
Viszont egy hosszú ideje munkálatok folynak az utódd, a QPW4-esen. Ez utóbbi - talán - annyival lesz jobb várhatóan, hogy nem egy szinten dolgozik. Minden egyse rácspont kalkulációjánál figyelembe veszi nem csak a szomszédos, de a felette és alatta lévõ szintek (850 hPa esetén a 925 hPa és 700 hPa) szomszédos rácspontjait is. A modell mostmár 15 szintre (17 szint adatát használva 1000 hPa-tól, 10 hPa-ig) és globálisan fog elõrejelzést készíteni. Mivel szinte az egész troposzférára készül anomália elõrejelzés, így esélyessé válhat hogy közvetett módon az 500-as szint geopotenciálja, valamint a tengerszinti légnyomási anomália is ily módon származtatható lesz..., de ez még távoli terv.
Szóval a 4-es 15 szintre tud majd elõrejelezni, és 10224 rácsponttal fogja lefedni a Földet - sarkok levágva. A bemenõ adat havi bontásban minden szintre 1948 januárjától mennek - ez az összes rácsponttal számolva egy szintre 7 és fél millió adatot jelentenek.
ELLENBEN folyik már a verifikáció és hát modnhatni elkeserítõ az eredmény. Vannak olyan körzetek a Földön, ahogy úgy látszik akár több hónapra elõre is lehet analógia módszerével prognosztizálni, viszont van ahol már 1-2 hónapra elõre sem, sõt van ahol teljesen ellentétes valósul meg 3-5 hónap múlva mint amit az analógia mondana. Viszont tanulságossá válhat ez a modell, olyan szempontból, hogy mit segít nekünk egy analógia módszer és mit nem. Azt is le kell szögeznem, hogy nagyon szezonális-idõjárási helyzet függõ ennek bevállása is. Pl. tegnap este az utóbbi 10 hónapra verifikáltam magyarországi rácspontra és meglepõdtem, hogy nagyon jó volt még több hónappal késõbbre is. Viszont ha már hosszabb idõszakot néztem látható volt hogy nem.
Mindenesetre a verifikáció hamarosan lesz - tervek szerint több szintre is: 850 hPa, 500 hPa, 200 hPa, 50 hPa.
Elsõ éles futása dec. elejére tervezem.
A mostani futás:
Analízis:
Link
Észlelt:
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, globális):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Analízis (Európa):
Link
Elõrejelzés (1-6 hónap, Európa):
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Anno amikor elkezdtem ezzel foglalkozni arra voltam kíváncsi, mire is jó az analógia módszere. Mennyit lehet kihozni belõle. Mennyivel jobb, vagy rosszabb mint a dinamikus modellek által adott. Eddigi tapasztalataim alapján, figyelve és némileg verifikálva az NCEP és ECMWF szezonális elõréjét, nem igazán látok eddig jelentõs különbséget - eredményben - egy analógiai, vagyis statisztikus és egy dinamikus modell között. Viszont itt leszögezném - még mielõtt félreértõdnének a mondataim, cselekedeteim - véleményem szerint, meg eddigi verifikáció alapján szerintem nem jó még a QPW
, legalábbis egy-két hónapra elõre talán használható, de hosszabb távon csak kifejezett körzetekben csak. Mindenesetre igyekszek végre a verifikációt is felhelyezni a honlapomra.
Nem is a hidegbeszivárgás miatt csökken majd a hõmérséklet, hanem ez az iszonyúan erõs mediterrán ciklon elõoldali hatás szûnik meg és ezért csökkenhet a hõmérséklet ilyen mértékben.
Azaz úgy csökken jelentõsen a hõmérséklet hogy nem lesz igazi hidegbetörés !
Azaz úgy csökken jelentõsen a hõmérséklet hogy nem lesz igazi hidegbetörés !
A java ÉK-Európát érinti,de minket csak a Kárpátok "mentenek" meg,hogy ne érintsen közvetlenül is minket a hideg.Így is hogy közvetetten érint minket, majdnem 10 fokkal esnek majd vissza a Tmaxok.Utánna pedig egyelõre bizonytalan a folytatás,de a mostanihoz hasonló meleg már nem valószínû és napról-napra nõ az esélye, a kora télies idõ megjelenésének... 
Nocsak, ez is elõkerült megint. Még szencse, hogy Borisz bácsi nem szerette a lekváros kenyeret, mert nyílván ráejtette volna az értékes adminisztrációjára.
Tényleg csak a vicc kedvéért tettem be. Tudományos alapja a cikknek: 0
Hello mindenkinek!
Csak az érdekesség kedvéért rakom be:
Link
(megtalálható az archívumban az október-december idõszak is)
Csak az érdekesség kedvéért rakom be:
Link
(megtalálható az archívumban az október-december idõszak is) 
Az Omsz visszább vett a jövõ hétvégi T csökkenésbõl. Ezek szerint a
ennek a hidegbeszivárgásnak a java elmehet K-nek. Egy újabb esélye látszik meghiúsulni egy komolyabb novemberi lehûlésnek. Amit pedig utána mutat a GFS, az nagyon bizonytalan. Mivel megint ÉNY felõl hozná a hideg levegõt, az is egy esélyes variáció, hogy megint mediciklon és elõoldal. Dehát ez még messze van. Fontos az is, hogy folyamatosan felveti a lehûlést.
ennek a hidegbeszivárgásnak a java elmehet K-nek. Egy újabb esélye látszik meghiúsulni egy komolyabb novemberi lehûlésnek. Amit pedig utána mutat a GFS, az nagyon bizonytalan. Mivel megint ÉNY felõl hozná a hideg levegõt, az is egy esélyes variáció, hogy megint mediciklon és elõoldal. Dehát ez még messze van. Fontos az is, hogy folyamatosan felveti a lehûlést.
NASA szezonális elõrejelzés:
Link
November-december-január átlagában ez sem vár jeletõs eltérést Közép-európában.
Sõt összességében nézve európában átlag alatti hõmérsékletek lehetnek az Õ modelljük alapján. Délkelet-európa lehet hidegebb és érdekes módon délnyugat-európa. Ez is elõsorban délkeleties, keleties áramlások esetében lehetséges. Illetve az azori maximum erõs voltára utal.
Maga a ciklonok tág melegszektora gyakrabban maradhat az óceán fölött, ott okozva enyhébb hõmérsékleteket. Természetesen ez is egy variáció, de a mediterrán térséget figyelembe véve több modell ugyanazt vetíti elõre, azaz gyakrabban lehetnek K-ÉK-i áramlások errefelé.
Ez nálunk gyakori Délkeleti áramlási felállást vetít elõre, ahol tõlünk keletre helyezkedna el AC, épp úgy ahogy a jövõ hét 2. felére azt elõrevetítik.
Link
November-december-január átlagában ez sem vár jeletõs eltérést Közép-európában.
Sõt összességében nézve európában átlag alatti hõmérsékletek lehetnek az Õ modelljük alapján. Délkelet-európa lehet hidegebb és érdekes módon délnyugat-európa. Ez is elõsorban délkeleties, keleties áramlások esetében lehetséges. Illetve az azori maximum erõs voltára utal.
Maga a ciklonok tág melegszektora gyakrabban maradhat az óceán fölött, ott okozva enyhébb hõmérsékleteket. Természetesen ez is egy variáció, de a mediterrán térséget figyelembe véve több modell ugyanazt vetíti elõre, azaz gyakrabban lehetnek K-ÉK-i áramlások errefelé.
Ez nálunk gyakori Délkeleti áramlási felállást vetít elõre, ahol tõlünk keletre helyezkedna el AC, épp úgy ahogy a jövõ hét 2. felére azt elõrevetítik.
Hogy a csapadékról is essen néhány szó:
Link
Itt a csapadékhiány van feltüntetve novemberre. okt 19.-én frissült. Bele lehet zoom-olni. Azért látható, hogy elsõsorban a mediterrán térségben számol csapadékhiánnyal, fõleg annak a keleti medencéjében.
Link
Itt a csapadékhiány van feltüntetve novemberre. okt 19.-én frissült. Bele lehet zoom-olni. Azért látható, hogy elsõsorban a mediterrán térségben számol csapadékhiánnyal, fõleg annak a keleti medencéjében.
Látod: ezért írtam be "hang nélkül". Mert amikor beillesztettem, akkor Pécsre 12UTC-kor -2°C-ot és havazást mutatott
Az OMSZ Egerre már 10 fok alatt várja a T maxot péntektõl, továbbá ÉK-i légáramlást. Úgy látszik lesz anticiklon és hidegbeszivárgás.
Bizony eszerint itt akár 10 fok alá is lehûlhet a hõmérséklet 10 nap mulva nappal !
Frissített anomália elõre.
Visszaraktam bele a novembert mert érdekes lehet szerintem, de az átlagban nincs benne. Link
Az elkövetkezendõ 2 hétben kétszer is várható,hogy É-Eu. -tól északra hatalmas méretû hidegmag-áthelyezõdés fog történni Grönland felõl..Az elsõ,-néhány nap múlva- csak Ék-K-Eu-át fogja érinteni,hozzánk esetleg Ac peremen fog kevés beszivárogni. A 2.,úgy 10 napon túl még bizonytalan,de már Eu nagy részét-KözépKelet-i részét is elérheti... 
Az talán látszik és kijelenthetjük, hogy nobember elsõ felében a hidegfelhalmozódás hatására többszöri hidegleszakadás valószínû Európára, ami azonban nem érinti a teljes kontinenst.
Nagyobb eséllyel kelet európát érhetik el. És most már tényleg azt mondom elérkezett az idõ, hogy ténylegesen leessen az elsõ hó az országban 20.-ig beszárólag azaz az elkövetkezõ 2-3 héten belül. természetesen elsõsorban nyugaton vagy/és északon.
Nagyobb eséllyel kelet európát érhetik el. És most már tényleg azt mondom elérkezett az idõ, hogy ténylegesen leessen az elsõ hó az országban 20.-ig beszárólag azaz az elkövetkezõ 2-3 héten belül. természetesen elsõsorban nyugaton vagy/és északon.
Igazad van 10-12 ig voltak nyári napok utána jött a lehûlés. A hsz-om lényegén azonban nem változtat.
Ez tetszik!
A térképed alapján többek között a Bermuda-háromszög, a Szahara és Alaszka viszonylatában is van "magyarázatra szoruló" korreláció a hazai idõjárással.
A térképed alapján többek között a Bermuda-háromszög, a Szahara és Alaszka viszonylatában is van "magyarázatra szoruló" korreláció a hazai idõjárással.
Azt megfigyeltem, hogy az elmut években ÉK európai partvonal, a balti tenger-finn öböl környéke nem nagyon jegesedett el - azaz ritkábban, pedig a régebbi atlaszokban be volt jelölve egészen Litvániáig a jég határa. Az ott élõk biztosan tapasztalják saját maguk ezt a változást.
Mivel többen érdeklõdtek ill. kételkedtek a jégborítottság egyik kulcsterületének hatását felröppentõ írásaimra, próbálom minél rövidebben kifejteni.
Annyit elöljáróban mondhatok, hogy a jégborítottság semmilyen összevetésben nem egyeduralkodó befolyásoló tényezõ.
Hiszen elsõ ránézésre vannak erõsebb késõ õszi jégborítottságot követõ enyhe telek, ill. fordítva.
Azonban két dolog bizonyos értelemben erõsebb befolyásoló tényezõvel bír (ám nem egyértelmû, elõsegítheti a hidegebb európai telet, ám nem automatikusan "elõkészíti").
1.: Az egyik, az a jegesedés tendenciája, hogy állandósult, csökkenõ, vagy növekvõ-e.
2.: Másik ennek kiszemelt területe, amit már többször említettem, a Svalbard és Novalja Zemlja közötti/körüli rész.
Az 1. nyilvánvaló, hisz a 2. pontban említett terület ütemesen jegesedése egy folyamat részét jelenti, ám egy állandósult, vagy csökkenõ jég (azaz nem elég nézni méreteket, átlaghoz viszonyítani, dinamikáját kell figyelni, nekem ez nagy tanulság volt, nem értettem 2006-ban a folyamatot, most már igen) egy ellentétes folyamat része.
Arra kell gondolni, hogy borítottság alakulása valamely folyamat okozata.
Például a Golf-áramban foglalt hõmennyiség ill. a felszíni hullámzás (ezt még vizsgálom, egyelõre ott tartok, hogy nem önmagában kell nézni a borítottság változását) változása.
A "kulcsterületem" borítása és annak változása is fontos tényezõ, példák (átmeneti visszatekintést engedjetek itt meg, szükséges eme íráshoz), adott év november 1. és december 15. jégborítottsága:
A hideg telek, vagy hideg téli idõszakok:
1996/1997: Link
2001/2002: Link
2002/2003: Link
2003/2004: Link
2005/2006: Link
Enyhe telek ill. enyhe téli idõszakok:
1993/1994 (ez elsõre egy kakukktojás, bár a télies novemberi jelleg nem véletlen mûve ezek szerint és bizony 1993 Karácsonya a Dunántúlon emlékezetes volt, a kiinduló ok az európai hidegleszakadásból eredõ, felettünk elhúzó med.ciklon): Link
2000/2001: Link
2006/2007: Link
Leolvasható ezekbõl, hogy ha nagy százalékban jelen van egy erõs Svalbardtól keletre kialakuló és Skandinávia felé mutató jégnyelv (az idén is kialakult: Link ), akkor ld. mindjárt.
Ez, ahogy az elején is mondtam, nem kizárólagos feltétel, ám ha a tendencia jegesedést mutat nagy százalékban, akkor bizony a sarki hidegmag egy része eme területen fejti ki hatását, és közvetve kihat a kontinenset elérõ hideg légtömegeket jelölõ idõjárási helyzetekre (erõs blocking-hurkok ill. állandósult északkelet-európai ciklon hátoldali hidegárama, a WZ archívumaiba vissza lehet ezeket keresni).
Összességében nem egyértelmû okozatokat vázoltam, hanem inkább lehetõségeket, befolyásoló faktorokat ill. azok összefüggéseit.
Annyit elöljáróban mondhatok, hogy a jégborítottság semmilyen összevetésben nem egyeduralkodó befolyásoló tényezõ.
Hiszen elsõ ránézésre vannak erõsebb késõ õszi jégborítottságot követõ enyhe telek, ill. fordítva.
Azonban két dolog bizonyos értelemben erõsebb befolyásoló tényezõvel bír (ám nem egyértelmû, elõsegítheti a hidegebb európai telet, ám nem automatikusan "elõkészíti").
1.: Az egyik, az a jegesedés tendenciája, hogy állandósult, csökkenõ, vagy növekvõ-e.
2.: Másik ennek kiszemelt területe, amit már többször említettem, a Svalbard és Novalja Zemlja közötti/körüli rész.
Az 1. nyilvánvaló, hisz a 2. pontban említett terület ütemesen jegesedése egy folyamat részét jelenti, ám egy állandósult, vagy csökkenõ jég (azaz nem elég nézni méreteket, átlaghoz viszonyítani, dinamikáját kell figyelni, nekem ez nagy tanulság volt, nem értettem 2006-ban a folyamatot, most már igen) egy ellentétes folyamat része.
Arra kell gondolni, hogy borítottság alakulása valamely folyamat okozata.
Például a Golf-áramban foglalt hõmennyiség ill. a felszíni hullámzás (ezt még vizsgálom, egyelõre ott tartok, hogy nem önmagában kell nézni a borítottság változását) változása.
A "kulcsterületem" borítása és annak változása is fontos tényezõ, példák (átmeneti visszatekintést engedjetek itt meg, szükséges eme íráshoz), adott év november 1. és december 15. jégborítottsága:
A hideg telek, vagy hideg téli idõszakok:
1996/1997: Link
2001/2002: Link
2002/2003: Link
2003/2004: Link
2005/2006: Link
Enyhe telek ill. enyhe téli idõszakok:
1993/1994 (ez elsõre egy kakukktojás, bár a télies novemberi jelleg nem véletlen mûve ezek szerint és bizony 1993 Karácsonya a Dunántúlon emlékezetes volt, a kiinduló ok az európai hidegleszakadásból eredõ, felettünk elhúzó med.ciklon): Link
2000/2001: Link
2006/2007: Link
Leolvasható ezekbõl, hogy ha nagy százalékban jelen van egy erõs Svalbardtól keletre kialakuló és Skandinávia felé mutató jégnyelv (az idén is kialakult: Link ), akkor ld. mindjárt.
Ez, ahogy az elején is mondtam, nem kizárólagos feltétel, ám ha a tendencia jegesedést mutat nagy százalékban, akkor bizony a sarki hidegmag egy része eme területen fejti ki hatását, és közvetve kihat a kontinenset elérõ hideg légtömegeket jelölõ idõjárási helyzetekre (erõs blocking-hurkok ill. állandósult északkelet-európai ciklon hátoldali hidegárama, a WZ archívumaiba vissza lehet ezeket keresni).
Összességében nem egyértelmû okozatokat vázoltam, hanem inkább lehetõségeket, befolyásoló faktorokat ill. azok összefüggéseit.
Megmondom õszintén ezzel én sem vagyok teljesen tisztában. Véleményem szerint igen egyrészt könnyebben alakulnak ki az AC a térségben másrészt lehetõvé teszi a nagy mennyiségû hideg levegõ felgyülemlését, és úgy tudom, hogy a nagy hidegbetörések ebbõl vannak ÉK felõl.
Hát, sajnos konkrétan (még mindig) én sem értem miért annyira fontos a jégborítottság..., de ha nagyon ragaszkodunk hozzá, akkor kereshetünk összefüggéseket (persze Derick már utalt a kapcsolat "erõsségére"):
Még mindig inkább a 2006-os állapotokhoz hasonlít a jég kiterjedése, persze hol egy picit kisebb most, hol egy picit nagyobb 2006-ban és fordítva, de az eltérés még mindig nem szignifikáns: Link , szignifikáns eltérés már az elejétõl fogva (3 hete is) a hóborítottság nagyságán mutatkozott be 2006. javára.
Valamint én a szezonális elõrejelzéseknek sem tudok örülni, ugyanis a Met Office igen bús jövõképet festett meg:
Nyomás, csapadék és hõmérséklet elõrejelzés: Link Link Link
Egy 2006-os példa: Link Link
Ez is egy kimenetel..., a modellek szerint a legvalószínûbb.
Az elõrejelzés lényege: Zonális magasnyomású híd Dél-Európa felett, északon erõs ciklonaktivitással, nálunk kevés csapadékkal és eseménytelen idõvel, persze nem biztos, hogy enyhével..., de ködössel.
Mielõtt valaki kiforgatná szavaimat ezen kívül nyílván elõrodulnak majd más makroszinoptikus helyzetek is. Sõt, az is lehet ez nem jön be.
Még mindig inkább a 2006-os állapotokhoz hasonlít a jég kiterjedése, persze hol egy picit kisebb most, hol egy picit nagyobb 2006-ban és fordítva, de az eltérés még mindig nem szignifikáns: Link , szignifikáns eltérés már az elejétõl fogva (3 hete is) a hóborítottság nagyságán mutatkozott be 2006. javára.
Valamint én a szezonális elõrejelzéseknek sem tudok örülni, ugyanis a Met Office igen bús jövõképet festett meg:
Nyomás, csapadék és hõmérséklet elõrejelzés: Link Link Link
Egy 2006-os példa: Link Link
Ez is egy kimenetel..., a modellek szerint a legvalószínûbb.
Az elõrejelzés lényege: Zonális magasnyomású híd Dél-Európa felett, északon erõs ciklonaktivitással, nálunk kevés csapadékkal és eseménytelen idõvel, persze nem biztos, hogy enyhével..., de ködössel.
Mielõtt valaki kiforgatná szavaimat ezen kívül nyílván elõrodulnak majd más makroszinoptikus helyzetek is. Sõt, az is lehet ez nem jön be.
Remélem mielõbb megtudjuk (vagy lehet hogy csak én nem tudom?) mitõl kulcsterület Novalja Zemlja , és jegesedése.(Csak tippelek: Hatással van a jegesedés a kelet európai síkság AC-s helyzeteire, ezáltal a hóborítottságra? Skandinávia idõjárására? Így van esély a Balti tenger befagyására? A Golf áramlást befolyásolná? Elnézést , ha sok hülyeséget kérdeztem.)
Hát a Szerbek igy látják a jövõt,mindenki kezelje úgy ahogy akarja,minden esetre,kisebb figyelmet meg érdemel!
Dom: 7-e után még voltak nyári napok (itt 11-én pl. 28 fok), de 12-e után valóban jött az erõs lehûlés.
Közben a GFS továbbra is azt mutatja, hogy 10-e után lehet némi változás, valószínûleg ciklonok érhetnek el bennünket. Lehûlést is mutat 15-e körül, de ez még nagyon messze van, nem érdemes vele foglalkozni.
Közben a GFS továbbra is azt mutatja, hogy 10-e után lehet némi változás, valószínûleg ciklonok érhetnek el bennünket. Lehûlést is mutat 15-e körül, de ez még nagyon messze van, nem érdemes vele foglalkozni.
Már bocsi,de emlékeim szerint csak szeptember 7-ig volt nagy kánikula.
Összetett a kérdés. Én is inkább a közép-európai "nagytérség" tele és a jégborítottság mértékét vizsgálnám, ok-okozati összefüggést keresve.
A Kárpát-medence csak így "magában" más "állatfajta". Túl sok a helyi tényezõ...
A Kárpát-medence csak így "magában" más "állatfajta".
Túl sok a helyi tényezõ...
Snowhunter nem feledtem kérdésed, csak ma éppen hogy szemezgetni volt idõm a fórumon. Egy rendesebb összegzésben akarok a témához hozzászólni - többi fórum hozzászólással kapcsolatban is.
Ígértem korábban, hogy készítek egy korrelációs térképet, hogy a magyarországi havi középhõmérsékletek, hogy kapcsolódnak más - pl amerikai vidékek - havi középhõmérsékletével. 1948-2008 között vizsgáltam a januári havi T850-t.
Elkészítettem a január havi 850 hpa-os középhõmérsékletre vonatkozóan egy ilyen térképet:
Link
Azért január mert legmarkánsabban általában ebben a hónapban jelentkeznek meg a kapcsolatok.
A tréképen jól látható, hogy igazából szoros kapcsolat csak a közeli vidékekkel áll fenn, de nincs szignifikáns kapcsolatban pl. Észak-Amerikával, vagy Ázsia belsõ részeivel.
Szignifikánsnak mondható (ez a 61 év miatt ez durván, +/-0,35-nél nagyobb, kisebb érték esetén mondható) kapcsolat Grönland térségével van - fõleg annak déli körzetével, valamint az Arab-félszigettel - ott furcsán magas - -0,5.
Ígértem korábban, hogy készítek egy korrelációs térképet, hogy a magyarországi havi középhõmérsékletek, hogy kapcsolódnak más - pl amerikai vidékek - havi középhõmérsékletével. 1948-2008 között vizsgáltam a januári havi T850-t.
Elkészítettem a január havi 850 hpa-os középhõmérsékletre vonatkozóan egy ilyen térképet:
Link
Azért január mert legmarkánsabban általában ebben a hónapban jelentkeznek meg a kapcsolatok.
A tréképen jól látható, hogy igazából szoros kapcsolat csak a közeli vidékekkel áll fenn, de nincs szignifikáns kapcsolatban pl. Észak-Amerikával, vagy Ázsia belsõ részeivel.
Szignifikánsnak mondható (ez a 61 év miatt ez durván, +/-0,35-nél nagyobb, kisebb érték esetén mondható) kapcsolat Grönland térségével van - fõleg annak déli körzetével, valamint az Arab-félszigettel - ott furcsán magas - -0,5.
"Konkrét szignifikáns kapcsolata a téllel kevéssé merült fel az elmult évek alapján "
Ezt nyílván úgy érted, h a mi picinyke országunk telével kapcsolatban. Sokkal több értelme lenne olyan összevetés(ek)nek amelyek pl. Eurázisa vagy csak Európa teleit és a jégborítottság változását vizsgálják.
A véleményem a sarki jéggel kapcsolatban továbbra is annyi, h jó ha minél több és nagyobb kiterjedésû, de ez még egyáltalán nem elég egy jó télhez a mi kis országocskánkban.
Ezt nyílván úgy érted, h a mi picinyke országunk telével kapcsolatban. Sokkal több értelme lenne olyan összevetés(ek)nek amelyek pl. Eurázisa vagy csak Európa teleit és a jégborítottság változását vizsgálják.
A véleményem a sarki jéggel kapcsolatban továbbra is annyi, h jó ha minél több és nagyobb kiterjedésû, de ez még egyáltalán nem elég egy jó télhez a mi kis országocskánkban.
Itt elsõsorban a tavalyelõtti extrém enyhe telet és a tavalyi valamivel hidegebb telet hasonlítgattuk össze. Pedig 2006.-ban jó 1/3-nyival nagyobb volt a jég, mint tavaly.
Egyébként a térképek alapján épp Novaja zemlja területén volt e legintenzívebb a visszahúzódás. Érhetetlen számomra olyan Czelnai elõadásuk után ami az Észak-atlani áramlás lassulásáról szól. Ez így teljesen logikátlan, az ok-okozati összefüggés.
A Hosszabb távú nagy felbontású JMA úgy néz ki 12--e körül határozott lehûléssel számol, eddig a tendencia bejött neki, kíváncsi leszek rá.
Nem tudom használ-e valaki az elõrejelzésekhez WXSIM idõjárás szimulátort én most tesztelem !
Egyébként a térképek alapján épp Novaja zemlja területén volt e legintenzívebb a visszahúzódás. Érhetetlen számomra olyan Czelnai elõadásuk után ami az Észak-atlani áramlás lassulásáról szól. Ez így teljesen logikátlan, az ok-okozati összefüggés.
A Hosszabb távú nagy felbontású JMA úgy néz ki 12--e körül határozott lehûléssel számol, eddig a tendencia bejött neki, kíváncsi leszek rá.
Nem tudom használ-e valaki az elõrejelzésekhez WXSIM idõjárás szimulátort én most tesztelem !
Az 1982/83-as tél nagyon enyhe volt, az 1998/99-es pedig átlag alatti sok hóval.Csak viszonyításképpen a dolphy45 által leírtakkal.
A jégborítottságról és annak határásról releváns hozzászólások olvashatóak a : 54552, 54554, 54555, 54557, 54683, 54814, 54816. hozzászólásokban. Konkrét szignifikáns kapcsolata a téllel kevéssé merült fel az elmult évek alapján ld. anarki hozzászólásai
A jégborítottság mértéke nem egyenesen arányos a tél hõmérsékletével, és anomáliáival!
Akkor valóban érdekes lehet az általad jelzett jégborítottság növekedési üteme, ha az nem fog megtorpanni. Nekem most még úgy tûnik a jelenlegi növekedés az átlagostól való lemaradás "ledolgozásának" is betudható. Link "Utolérve" az átlagot félõ lelassul ez a növekedési ütem.
Megnéztem volt-e példa rá, hogy már október végére jelentõs jégborítottság alakuljon ki az Új-föld és a tõle keletre esõ teljes területen (Kara-tenger). Két ilyen évet találtam 1982 és 1998. Link Link Ettõl jelenleg még igencsak elmaradunk. Valószínú a minél nagyobb és közelebbi jégborítottság növeli (legalább) a télbe vetett reményünket, de nekem úgy tûnik a golf áramlat évrõl-évre elég stabilan visszatartja az északi jégmezõk határvonalait É- ÉK Európa felett.
Megnéztem volt-e példa rá, hogy már október végére jelentõs jégborítottság alakuljon ki az Új-föld és a tõle keletre esõ teljes területen (Kara-tenger). Két ilyen évet találtam 1982 és 1998. Link Link Ettõl jelenleg még igencsak elmaradunk. Valószínú a minél nagyobb és közelebbi jégborítottság növeli (legalább) a télbe vetett reményünket, de nekem úgy tûnik a golf áramlat évrõl-évre elég stabilan visszatartja az északi jégmezõk határvonalait É- ÉK Európa felett.
A ködöt nem de a reggeli kisugárzásból adódó hõmérsékletek elõrejelzése, ami a napi átlagba is beszámít sokkal nagyobb szórást mutat, mint a nappali Tmax. Lásd pl. ma reggel 4-8 fok között szóródtak a T-min-ek, tegnap viszont 8-13 fokok voltak. Ennyit tesz a kisugárzás !
Köszönöm(milyen más értelmes segítõ szándékkal). Ezt én is láttam,de konkrét dolog ebben sincs.Akkor várok 2-3 hetet és elõbb-utóbb kiderül.
Ezt én is láttam,de konkrét dolog ebben sincs.Akkor várok 2-3 hetet és elõbb-utóbb kiderül. 
Bocs Snowhunter, hogy én válaszolok. Az 54800-as hsz-t olvasd el. Majd két-három hét múlva elmondja. Off
Off
Az ECM alapján is 10 fok alatt maradhatnak a maximumok 7.-e után, így a tendencia valóban egyértelmûen látszik.:
Link
Magát a JMA-t is vártam ! Furcsán viselkedik, néhány GFS tag is hasolnót vár, azaz marad a köztes idõ, a hideg messze tõlünk keletre mehet el, viszont a ciklonok is elkerülnek. Ebben az esetben is lehûléssel számolhatuk, csak sokkal folyamatosabb és kisebb mértékûvel.
Link
Magát a JMA-t is vártam ! Furcsán viselkedik, néhány GFS tag is hasolnót vár, azaz marad a köztes idõ, a hideg messze tõlünk keletre mehet el, viszont a ciklonok is elkerülnek. Ebben az esetben is lehûléssel számolhatuk, csak sokkal folyamatosabb és kisebb mértékûvel.
Örülök neki, hogy többeknek leesett mire is akartam a hozzászólásommal rávilágítani.
Én sem igazán gondolnám, hogy a modellek belekalkulálják az elõrejelzett negatív anomáliába az esetlegesen kialakuló ködöt. Ráadásul a ködhöz valami értelmes, csapadékos idõjárás (netán hó), továbbá hideg szükségeltetik. Szóval véleményem szerint iszonyúan bele kell húzni november 2. felének, ha negatívan akar zárni. Hatalmas brusztolásra lesz szükség, mert az elsõ 10 nap nagyon odavág!
Én sem igazán gondolnám, hogy a modellek belekalkulálják az elõrejelzett negatív anomáliába az esetlegesen kialakuló ködöt. Ráadásul a ködhöz valami értelmes, csapadékos idõjárás (netán hó), továbbá hideg szükségeltetik. Szóval véleményem szerint iszonyúan bele kell húzni november 2. felének, ha negatívan akar zárni. Hatalmas brusztolásra lesz szükség, mert az elsõ 10 nap nagyon odavág!
Szerintem inkább most legyen ilyen langymeleg idõ,déli áramlással,minthogy decemberben,januárban vagy februárban.
Amúgy a november simán lehet negatív,lásd.
zeptember.
Amúgy a november simán lehet negatív,lásd.
zeptember.
Miért ne lehetne negatív a november? Nem emlékeztek, h szeptember kb. 15-18-ig tombolt a hõség 32-38 fokkkal és úgy lett negatív a szeptember, mert beütött egy tartós hidegcsepp ill. ék-i áramlás és itt ragadt vagy két hétre.
Más: A fáklya ritka szépen mutatja a lehûlést a nov 3-6 közötti csúcsról (t850 8-12), nov 11-14-ra nagy eséllyel legalább (70-80%)0-5 fok közé hûl, ill. vannak vérmesebb versenyzõk is, akik már jóval 0 alá viszik a 850-et.
Más: A fáklya ritka szépen mutatja a lehûlést a nov 3-6 közötti csúcsról (t850 8-12), nov 11-14-ra nagy eséllyel legalább (70-80%)0-5 fok közé hûl, ill. vannak vérmesebb versenyzõk is, akik már jóval 0 alá viszik a 850-et.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat