2025. május 18., vasárnap

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 
Keresés:
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2025 áprilisi állapot)
#10849
Azon ritka esetek egyike, amikor valakivel való "vitám" vagy nézeteltérésem eredményeképpen elfogadja az illetõ az érveimet, ráadásul el is ismeri, köszönöm kacsint
#10848
A tegnapi csapadék 0,3mm lett.
Ellenben a Tmin a hónap leghûvüsebbje lehet, a 10,5°C-jával.
#10847
Iiiii és milyen igazad van, a kép innensõ végén a megdõlt keserûfû szálak errefelé dõlnek, észak-északkelet felé, a többi meg kelet-délkelet felé!
Gyáreeeek! laza
#10846
Szép munka gyerekek! Hogy tudtatok ennyi keserûfüvet meg kukoricát széttördelni ilyen rövid idõ alatt??? Biztosan nem ketten csináltátok! laza laza laza

Hát a keserûfüves képek alapján vagy microburst, vagy "nádó". Utóbbit azért tartom lehetségesnek, mert ezen a képen Link látszik a bal alsó sarokban, hogy a növények nem csak az ároktól elfelé, egyirányban vannak eltörve, hanem a fõirányra merõlegesen is, ami már utalhat forgómozgásra szerintem.
#10845
A további infóid és a most mutatott szemléletes kép (ezt tegnap nem láttam vagy elsiklottam felette..) elég meggyõzõ, elfogadom, már ami a növény itteni mesterséges kezelésének kizárását illeti. Valóban inkább a vihar okozta kárról lehet szó.
#10844
Köszönöm, de csak tanonca vagyok itt néhány profi kollégának!
Igaz szeretnék jó lenni, de a jobb is jó lehet. laza
#10843
Igényes, profikat meghazudtoló képek,gratulálok laza
#10842
Szép napot!
Tegnapi képek. Pont felettem volt a keletkezés, erõs szél kiséretében, és az, hogy volt is benne valami, az utána fotózott szivárványból gyanitom.
Link
#10841
Ácsibácsi!
Én a jégre értettem, hogy emellett a "keserûfûdõlés" mellett közvetlenül nem volt jégverés, távolabb meg minden irányba rommá volt verve a kukorica!
Mintha a dõlésnek és a jég hiányának köze lett volna egymáshoz abban a szûk sávban!
Egyébként teljesen logikus az érvelésed, de másfele is vannak keserûfüvek arrafelé, és sehol máshol nincs megdõlve, pedig ha a taranyiak injekciózták volna be, akkor gondolom máshol is beinjekciózták volna!
ÉS rettentõen furcsa, hogy a megdõlt résznek olyan élesen lett vége, hogy a sorban az egyik szál fekszik, a másik meg már áll Link , és onnan az összes többinek kutya baja, nem hinném, hogy ilyen precizen injekcióztak volna laza
ÉS a másik érved, hogy a terület tulaja, hát a környezet nem éppen arra utal, hogy van tulaja a területnek, vagy foglalkozik valamivel is a tulaj, eléggé elhagyatott, romos épületek vannak mellette!
Én a látottak alapján kizárnám azt, hogy a keserûfû kapott valamit, és attól gyengült meg és tört derékba!
A környéken egyébként sokhelyütt szederindák is el vannak törve, láttnuk egy szederbokrot, úgy nézett ki mintha szétrobbant volna, összevissza vannak kaszabolva, vannak nádszálak eltörve derékban, ettõl a helytõl távol, nem hinném, hogy mindenhol innyekcióztak volna!
#10840
Éppen ezért írtam, hogy feltételezés. Látni kellene a területet, ismerni az elõzményeket, hogy megismerhessük a valódi okokat. Védekezhet a terület tulaja is, ha kicsit konyít a botanikához, és tudja, miféle veszedelem terjed a földje szélén. Akár Taranyban is, de még Gyanógeregyén, Markotabödögén, Chernelházadamonyán is. laza
#10839
Magad állítottad, és furcsálltad, hogy "a legnagyobb talány", miért ebben a szûk sávban dõlt meg ez a növény, a kukorica miért maradt épen stb. Ebbõl a képbõl: Link én (fenológiai állapotához képest talán már késõn) talajba injektálós vegyszeres kezelésre következtettem, ami konkrét tapasztalat híján csak egy feltételezés . Ezek a mérgek szklerenchima-roncsoló hatásúak, a szállítónyalábokat teszik tönkre, magyarul a kesrûfû vastag, bambusz-szerû szára összeroppan, mint a ropi. Minden növény más és más szívósságú, rugalmasságú hajtással rendelkezik , ezért nem egységes, mennyire sínyli meg egy ilyen szélvihart. Én a kesûfüvet egy különösen erõs növésû, szilárd, kemény hajtással rendelkezõ cserjének ismerem, amirõl ezidáig nehéz volt azt elképzelnem, hogy egy szélvihar ennyire tönkretegyen. Még egyszer hangsúlyozom, részemrõl ez csak egy feltételezés, ötlet a látottakra.
#10838
Ej, király beszámoló. vidám
#10837
Kösz a választ, lásznak is!

Épp találtam egy újabbat: nem saját gyûjtés, egy Index-es fórumozó írta ki a Képújságból Link június 12-ére hogy "1937: 36,0 fok Debrecen". Az éghajlati adatsor szerint akkor ott csak 33,3°C volt.
#10836
A probléma az ezzel, hogy 10m-rel beljebb is fekve van, amit nehéz ezzel megmagyarázni.

És törve van, és tele van a mezõ ilyennel, miért csak ott védekeznek.

Ráadásul ez Tarany laza
#10835
Köszönjük az elismerést!
De nem értem, hogy jön ide a vegyszeres kezelés?
Az meggyengítette a szárukat?
#10834
Teljesen korrekt, alapos kárfelmérõ túra, lelkesedésbõl példát mutattok.
Floo: a japánkeserûfû ellen minden dunántúli Nemzeti Park védekezik, általában vegyszerrel, mert csak attól veszik ki. Gyanítom, hogy a furcsa elfekvés is ennek a következménye, a helyi természetvédelem "keze" van a dologban. Én ennek igazán örülök, mert különösen agresszív gyomcserjérõl van szó. Bár minden árteret, mezsgyét meg lehetne tisztítani tõle.. zivatar
#10833
Nagyon jó kis beszámoló,de wetsom mit csinál a szilvafánál? laza
#10832
Köszönjük laza
#10831
Ma délután Wetsommal bejártuk Nagyatád DNy-i környékét, a tegnapi szupercella nyomati kutatva Link
Tarany településrõl olyan híreket kaptunk, amik szerint heves jégesõ és szél volt!
Elõtte én a Nagyatádtól nyugatra fekvõ Berzence településtõl délre lévõ Bélavár-Somogyudvarhely környékén jártam, és szálkásra vert kukoricát, néhány letört faágat találta, viszont Bélavár településtõl északra egy keskenyebb sávban földig "rombolt" kukoricás és levelektöl zöldellõ út volt, az út melletti árokból pedig még mindig szivatyúzták a vizet, 20 órával az eset után!
Tarany Dny-ra van néhány km-re Nagyatádtól, a településen még nyoma sem volt a viharnak!
Ez a kép Tarany település DNy-i végétõl volt 1 km-re, ott már a kukorica meg volt tépázva Link
Ekkor figyeltünk fel egy szûk sávban arra, hogy az akácfákon nincs levél Link
Ott volt egy szilvafa is, levél nélkül, mintha novemberben lett volna Link
A legdurvább a kérge volt, több elég méretes jég által ütött seb volt rajta Link
Nem kis jég lehet, ami ilyen sebet tud ütni a fán!
Nádszálak voltak derékba törve, pedig a nád nagyon hajlékony, kérdés, a szél vagy a jég okozta-e?! Link
Tovább néhány 100 méterrel dél felé haladva Link Link
A legnagyobb talány itt volt, az elõbbi kukoricaképektõl néhány méterre, az út túloldalán, ahol a japán keserûfû által sûrûn benõtt árok túloldala nézett így ki Link
A képen itt ÉNy felé nézek!
Ez a kép a kocsi mellõl készült déli irányba Link
Látható, hogy csak ebben a szûk sávban volt derékbatörve egy rakat japán keserûfû Link
A sáv mellett teljesen ép volt a növényzet, sõt a kukoricán jégnek sem volt nyoma Link , annak ellenére, hogy az út tulsó felén készültek azok a korábbi képek, ahol szét van verve a kukorica!
Van ott egy lakóház, régen valami mezõgazdasági épület lehetett, az udvaron lévõ szõlõ maradványai Link
Ezen a helyen mehetett át a legdurvább része, a jégre utalhat, hogy a hatalmas diófák legalsó, magának a fának az árnyékában lévõ részein lévõ levelek is szét voltak verve, vagyis a jeget a hatalmas lombkorona sem tudta felfogni!
Aztán néhány elfáradt fa Link Link Link Link Link
És még egy kis kukorica, vagyis ami maradt belõle Link
A beszámolók szerint Tarany faluban cseresznye méretû jég volt, de kárt ott nem láttunk, el lehet képzelni, ha a cseresznye méretû jég nem okozott kárt, mi lehetett ott, ahol a fa kérgét úgy megsebezte és leverte a kukoricát!
Ugyanis ha május lenne, amikor zsenge a kukorica, akkor valószínû nem tudtunk volna kukoricát fotózni, mert nem lenne kukorica!
Most, hogy már július van, a vastag levelek nem sérültek annyira a cseresznye méretû jégtõl, ahhoz, hogy így leverje õket, sokkal nagyobb méretû kellett!
Ahol mi jártunk és vizsgálódtunk, és a szõlõhegyen, ahol végül is a rossz utak miatt nem sikerült érdemi munkát végeznünk, a beszámolók alapján diónyi jég volt!
#10830
Széép!nevet
#10829
Június 28-án ilyen jó kis jégesõt éltünk meg az Etnán, Szicíliában:

Link élmény volt nevet
#10828
A txt nem szentírás és én is csak amatõr vagyok de lelkes adat gyûjtõ. Az elsõ oldal a országos napi rekordok a második a budapesti napi rekordok. Mind a kettõ érték arra a napra rekordnak számít és a 39,5°C egyben havi rekord is.
Link

A link alatt már Szeged is fent van, katt az abszolút rekordokra.

Snowhunter Jóskának is van egy remek gyûjteménye a honlapján:
Link

A 36,9°C-ot nem tudom megerõsíteni, mert mint írtam én is amatõr vagyok, de nekem ez tûnik helyes értéknek, az viszont tény, hogy 2003-ban is igen meleg volt abban az idõszakban.

A 41,6°C-os érték is valószínû, hogy helyes mert az OMSZ Magyarország éghajlati atlasza alapján írtam fel.
Idézem: "Az eddigi Magyarországon mért abszolút maximum-hõmérséklet, 41,7°C-ot Békéscsabán mérték, azonban 2000-ben. A másodmaximumot 1950-ben Csongrádom mérték, ez 41,6°C volt". A Pécsen mért érték is helyes lesz met itt van szintén egy remek lap itt találod a Föld országaiban mért rekordjait fent van a 41,9°C Kiskunhalas, 41,7° Békéscsaba, 41,6 Csongrád, és a 41,3°C Pécs is. Valamint a tavaly mért budapesti abszolút rekordjai is:
Link

#10827
Na akkor rakjuk rendbe kissé ezeket a rekordokat!

Elõször is - sajnos - a teletext nem mindig mérvadó, annak ellenére sem, hogy ez az egyetlen hivatalosan elérhetõ forrás.

(1): az országos rekord mindig a budapestit is magába foglalva szerepel a txt-n!!!; ha ezúttal tényleg 38,8 volt kiírva, akkor az hiba (ettõl még lehetett aznap Szegeden 38,8, de még egyszer mondom, nem veszik külön a Budapesten kívülieket)

(2): így van, 2000-bõl származik az a rekord valóban, mint ahogy a június 14-i is (38,8, szintén Kecskemét); ellenben a 12-i már 2003-as (35,8, és ez is Kecskemét)

(3): ha figyelmesen nézegeted a txt-t, bizony idõnként rátalálsz majd ilyen hibákra; a valós rekord 41,6, Csongrád, azonban errõl valahogy sokszor megfeledkeznek, és a pécsit tüntetik fel (pl. 2000-ig a középiskolai földrajzi atlaszokban is az szerepelt abszolút rekordként, és nem a csongrádi)
(hogy mást ne mondjak, a txt-n az abszolút hidegrekord sem szokott szerepelni február 16-án) nevet
#10826
Júniusi visszatekintés (zárójelben a 2007-es adatok):

Havi adatok:
Tátl: 21,0°C (21,3°C)
Tmin átl.: 15,3°C (15,2°C)
Tmax átl.: 27,4°C (27,8°C)
Pmin átl.: 1013,2hPa
Pmax átl.: 1016,6hPa
RHmin átl.: 46%
RHmax átl: 89%
Csap: 109mm
Nyári napok száma: 11 (16)
Hõség napok száma: 10 (laza
Forró napok száma: 0 (1)
Csapadékos napok száma: 17 (ebbõl nem mérhetõ:3)
Zivataros napok száma: 11

Napi adatok:
Max. Tátl: 27,1°C (23.) (26,0°C)
Min Tátl: 15,4°C (15.) (16,8°C)
Tmax: 34,2°C (23.) (35,0°C)
Tmin: 8,9°C (16.) (10,5°C)
Pmax: 1021hPa (10.21.22.26.27.)
Pmin: 1007hPa (13.)
RHmax: 94% (9.10.19.)
RHmin: 29% (2.)
Max. csap: 22,9mm (5.)
Legnagyobb napi hõingás: 17,1°C (22.) (17,5°C)
Legkisebb napi hõingás: 6,1°C (18.) (4,5°C)
Legnagyobb napi RH vált: 53% (20.25.)
Legkisebb napi RH vált: 23% (18.)
Legnagyobb napi P vált: 7hPa (27.)
Legkisebb napi P vált: 2hPa (6.12.14.15.16.19.21.)

Egyébb havi adatok(csak érdekességképpen):
Szeles idõszak: 45,3%
Jellemzõ szélirány: ÉNy 32% Ny 22%
Felhõfedettség:
Derült:25% Gyengén f.:22% Közepesen. f.:17% Erõsen f.:20% Borult:17%
23.-án és 24.-én a napi Tmin 20°C felett volt - tavaly összesen 5 ilyen nap volt, mind júliusban.

#10825
Nem sok változást okozott itt a tegnap átvonult hidegfront. Mérhetõ mennyiségû csapadék nem volt, alig hûlt le a levegõ, a szél is csak átmenetileg volt erõs.
#10824
Úgy értsem, hogy (1) a szegedi 38,8°C is stimmel 1935.06.28-ára, és azért adták meg egy hete a Képújságban mert ott a budapesten kívüli rekord szerepel "országos rekord"-ként; (2) megerõsíted hogy Kecskeméten a június 13-ai 36,9°C-t valóban 2000-ben mérték?

Közben ma újabb eltérést vettem észre: a Képújság szerint a mai országos rekord "41.3 fok Pécs_külterület 1950", pedig minden más forrás (Te is) egy magasabbat ad meg: Csongrád, 41,6°C. (Törölték, bizonytalan?)
#10823
Jaaaa, így már okés laza
#10822
Igen mind a kettõ valószínû, hogy rekord lesz. A budapesti azon a napon mért legmagasabb és helyes a 39,5°C, és még mindig is havi rekord is egyben. A második kérdésed (esetleg ha törölték, akkor nem, de nem valószínû) a 13-án mért rekord, a 36,9°C Kecskemét lesz.
#10821
Tmax 23,6 csapadék: 6 mm (záporból)
#10820
Link Link
#10819
Essem csúnya éppen, bár annyi zivatar volt már a napokban, hogy assem tudom ez épp melyik laza
#10818
2 panorámakép a 30-i zivatarról:
DNy-i vége: Link ÉNy-i vége: Link
#10817
A hidegfront nálam 1,2mm-t adott (1mm 7h elõtt, utána 0,2mm), ezzel köszöntött be a július.
Nyáron ritkaságszámbamenõen a mai Tmax (26,7°C) még tegnap este állt be, hisz ma a 26°C-ot sem érte el a T.
#10816
Akinek kell valamelyik kép írjon üzenetet és átküldöm.
#10815
Ma hajnali távoli villámképek Északnyugat fele:
Link
A legjobb kép:

beillesztett kép

#10814
Jó estét!
Hajnalban hatalmas zivatar volt Leányfalun, elég intenzív villámtevékenységgel, viszont csak 5 mm adott, a szomszéd állítólag jeget is látott benne. nevet
#10813
Hajnalban volt egy gyenge zivatar, 1,8 mm esõ esett.
#10812
Két kérdés szakavatottaknak.

1) Az MTV Képújság és lász fórumtárs szerint (http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=visszatekinto&fromto=10716a10716 ) a június 28-ai hivatalos országos Tmax rekord 38,8°C (Szeged, 1935), a budapesti pedig 39,5°C (szintén 1935; a 2007 elõtti abszolút rekord). Ez hogyan lehetséges? Az "országos rekord" valójában (ország-fõváros) rekord; vagy egy fokkal elírták az egyik rekordot?

2) A június 13-ai hivatalos országos Tmax rekord (36,9°C, Kecskemét-Katalinpuszta) az elõbbi források szerint 2000-bõl való. Azonban korabeli híradások alapján (http://www.mno.hu/portal/152130 ) olybá tûnik, hogy csak 2003-ban dõlt meg az 1937-es elõzõ rekord. Rosszul tájékozódott a napilap anno az OMSZ-nél/Németh Lajosnál, vagy a 2000 elírás?
#10811
Igen, olyan sok... laza Kijárni már kijárt, de azért még szívesen elfogadnék egy-két napos országos esõzést... Ha csak azt nézzük hogy 200mm-nél is kevesebb hullott az elsõ félévben... A másodikban ennek a duplájának kellene hullani, hogy ÁTLAGOS legyen az év csapadék szempontjából...
#10810
Micsoda 11.2mm??? laza
Ez már kijárt neked kacsint
#10809
A zivatarzóna itt 11,2mm csapadékot produkált, és még délelõtt is volt egy gyenge zápor, 0,4mm csapadékot adott. De még mielõtt valaki azt hinné hogy jól állunk csapadékügyileg le kell írnom hogy az éves csapadék 202,2 mm...
#10808
A száraz Hf után a július eddig 0 mm, nagyon kellene már a csapadék, a kukorica már reggel is pikulál.
Ha nem kap a következõ héten esõt, végeszomoru
#10807
Hajnalban már elkezdett világosodni, amikor megérkezett a zivatar a Mátrába. Piszkéstetõrõl sikerült el is kapni pár villámot: Link
#10806
0:47 perckor érkezett a zivatar, ami inkább száraz volt. 1.6mm csapit adott. Megfigyelhetõ volt a sok felhõvillám amelyek között volt lecsapó is bõven. Az erõsebb része kikerült é-i irányba így kiskunlacháza kapott csapadékot bõven, amit reggel tapasztalhattam mivel arra volt dolgom. Meghatározó volt még a légmozgás is ami néha bizony viharos erõvel tombolt. A légmozgás is csendesedett egy kicsit miután elvonult a zivatar, de még ma is élénk szél fúj.
#10805
Hajnalban folyamatos dörgésel villámlásal 5mm csapadékal vonult át a zivatarzóna kacsint
#10804
Kint jártam délelõtt a Gönyûi-erdõben (Nagyszentjánostól ÉNy-ra), és meghökkentõ dolgokat láttam.. A március 1-én Nagyszentjánoson észlelt mini-tornádó itteni nyomait mutatta egy kolléga, amint a szürke nyaras telepítvénybe gyakorlatilag egy szûk ösvényt vágott a szélvihar. A derékba tört, kicsavart, vastag fák jól jelzik a haladási irányát (ÉNy->DK), úgy is hogy az erdészek már nagyjából helyreállították a területet. Néhány nap múlva lesz arra dolgom, szánok rá idõt, hogy lefotózzam a megmaradt nyomokat.
#10803
Ez így igaz, de aznap is írtam, hogy nem ez a szokásos menetrend újabban. Akkor valóban nagyot ütött az a HF, de ez inkább csak az a kivétel volt, ami az utóbbi évek szábályát erõsítette nevet
#10802
Bizonyám, ezek az ÉNy-i frontok tudnak okozni meglepetést, Balival beszéltem régen egy csomót arról, szokta mesélni, hogy régen olyan viharok voltak Sopronban, nyugat felõl fekete lett az ég, az emberek szó szerint féltek, és irgalmatlan zivatarok voltak, rendszeresen!
Aztán az elmúlt években, ezek úgy eltüntek Sopronból, mintha sosem lettek volna, most meg megint akkora zivatarok voltak Sopronban, hogy Bali szerint az életben ilyen nem volt, de a 350 mm egy hónap alatt tán bizonyítja is!
Pedig elvileg ezek a nyugati frontok Bécsbe tényleg kellene, hogy heves zivatarokat okozzanak!
Mondjuk rengeteget számit a front érkezési szöge, és ha 10 fokkal más szögben jön, akkor már nem ott torlódik!
#10801
Hát azért, ha jól emlékszem akkor tavaly 06.21-én te sem unatkoztál ott Bécsben. Az is egy ilyen irányú front volt, ugye?
#10800
A HF végülis tökéletesen szárazon vonult át, csupán a szél átmeneti viharossá válása jelezte megérkeztét. A zivatarok tõlem K-re alakultak ki. Ezerszer megfogadtam már, hogy egy Ny-ÉNY-i HF-tõl soha nem fogok várni semmit, ezek az utóbbi 2-3 évben errefelé semmit sem produkáltak, de mindig hagyom magam megszédíteni nevet
Érdekes lenne ezt egyszer kielemezni; a korábbi években az ÉNy-i frontok hozták a leghevesebb viharokat.

Utolsó észlelés

2025-05-18 22:13:40

Dorog - (137m tszf)

11.8 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

139857

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata

MetNet | 2025-05-01 14:48

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 42.