Meteorológiai esélylatolgatások

Holnap meg behûti....szinte naponta váltogat....

Mindig Vissy Károly jut eszembe ilyenkor:
"10 napnál tovább elõrejelezni egyszerûen ésszerûtlen,butaság".

Felmelegítette Novembert és Decembert is.
Link

Hozzátenném, a hóvastagság is szépen alakul, bár azért ez ott nem számít soknak...:
Link
Mostanában azért majd figyelemmel követem, hogyan alakul a szibériai hótakaró, fõleg Ny-on.

Ez csak az én hipotézisem. Remélem majd kíjavítotok, ha marhaság..

Köszönöm!

Üsse kõ! Akkor még az elõttünk lévõ 50 évben(optimista vagyok..hehe..)azt a 100 km-es északra haladást még kibírjuk hóval és faggyal és jet-tel..

Érdekesség: most olvastam, hogy a Polar Jet az utóbbi évtizedekben egyre északabbra vándorol, évi 2 kilométeres átlaggal. (wiki)

Azért az egyértelmû, hogy akkor tud jelentõsebb jegesedés kialakulni, ha a hidegfelhalmozódás is jelentõsebb.
Ok okozat. melyik volt elõbb? A hideg persze, és ennek hatása miatt kezdett hízni a jég.
Minél több a jég annál több a hideg,------ igazából fordítva.
Minél több hideg helmozódik fel annál több a hidegleszakadás egy idõ után, és a nagy számok törvénye alapján nagyobb az esély, hogy jó helyre szakad le.
Persze itt jön be a másik történet, hogy van-e blocking, vagy zonalitás, mert akkor csökken az esély.

Nem értem.

Szóval aki zord teleket akar, az intézzen egy Krakatoa-szintû vulkánt a trópusi övben és várjon 5 évet.

Tehát hogy merrefelé halad az éghajlat változás elsõsorban az egyenlítõ környékén kell a választ keresni.

Igazából a leszakadások száma indiferens. Szerintem minden a futóáramlatok amplitúdójától és sebességétõl függ. Egy kis amplitúdójú, gyors futóáramlat a Ferrel cellában zonalitást eredményez, egy nagy amplitúdójú, ezért belassuló futóáramlás pedig "hagyja" felépülni a masszív anticiklonokat. Hiszen a ciklonok a zonalitást erõsítik azzal, hogy gyorsabb átkeverést tesznek lehetõvé a sarki és a trópusi levegõ közt. Ha valamilyen oknál fogva élesedik a kontraszt a Sarki cella és a Hadley-cella közt, akkor jó eséllyel nõ az átkeverés, a ciklogenezis és a zonalitás. Ha a hõmérsékleti kontraszt csökken a trópusok és a sarkvidékek közt, akkor pedig valószínû, hogy az átkeverés intenzitásával a ciklogenezis is alább hagy és nagyobb gyakorisággal alakulnak ki meridionális helyzetek. A hõmérsékleti kontraszt csökkenésére kiváló példa a trópusi övben a vulkáni tevékenység. Az 1887-88-as igen zord telek egyértelmûen kimutatható, hogy a Szumátra szigetén kitört óriási vulkán által a légkörbe jutó por által okozott besugárzás-veszteség miatt voltak.

Srácok, ez jóóó!

Most már csak azt nem értem, hogy az értékek után miért van pont és a szöveg miért nem az "értéktelen" fekete területre van rakva???

Hát, tartós 1050-es Ac nem igen van. AcN helyzetekben is igen ritka az 1050 és csak egy másfél nap lehet max. A Kisjégkorszakban lehettek tartós 1050-es Skandináv középpontú AcN-es helyzetek. Ezek egyik jó indikátora lehet a Londoni Frost Fair-ek, azaz fagyvásárok, amikor olyan masszív és tartós hideg volt Angliában is, hogy a Temze keményre fagyott. Ilyen 1814-ben volt utoljára, de azelõtt számos alkalommal:

Link

Ma már 320 SYNOP és METAR állomás közül 8 helyen mértek -30°c körüli vagy az alatti Tmin-t Szibériában, ráadásul az ilyen hõmérsékleteket regisztráló állomások többsége a sarkkörön kívül van.

A leghidegebb állomások: Ebelyakh -37°, Ojmjakon -35°, Szejmcsan -35°, Agata -32°

Jó hír, hogy Szibériába jól beköszöntött a hideg. Itt van egy (ugye a Hidegség és jómagam projektje által készített) hõtérkép, T2m-re:
Link
Friss kép, szóval ha jól emlékszem, ott most nappal van

OK!

Köszönöm Laci a választ!

Én is az ilyen (általad is említett) speciális helyzet, és társai (pl. 1050 hPa-s tartós skandináv Ac-k stb.) gyakoriságát vizsgálnám! Na erre kellenének az OK-OKOZATI összefüggések, mint pl. a jegesedés hatása az ilyen "jó" téli helyzetekre.

Na, erre akartam kilyukadni.

Érdekes: 1888 január 12.
Az USA több középsõ államában Blizzard, többszáz ember halott.
Ugyanekkor a légnyomási térkép Közép-Európára is elég kemény idõjárást ad (wz.de, Bodendruckkarten)

A linket még Svadasz mutatta valamikor, európai makroszinoptikus helyzetek vannak benne szemléltetve térképekkel...: Link (kár hogy német, ezért csak sejteni tudok pár elnevezést)

Szerintem is fontos a Kelet-Európai síkságon felhalmozódott hó, ami ugye fõként anticiklonnal jár, a Grönlandi térségben is igen fontos az anticiklonális túlsúly, mert ez ott nyugodt és folyamatosan gyarapodó jégtakarót is jelenthet akár.

A kettõ együttállása pedig tényleg kapcsolatban van a jó téllel, mert a Kelet-Európai síkságon megragadt anticiklonok nem engedik meg a hidegleszakadások túlságosan kelet felé haladását, így viszonylag nagy Észak-Altanti ciklonaktivitás mellett kevésbé csúsznak rá a ciklonok Oroszországra, így hozzánk szakad le a hideg, vagy picit nyugatabbra jó mediterrán ciklonnal.

Remélem a szezonális elõrejelzések ellenére egy hasonló verzió körvonalazódik télen, bár én egy eseméyndús enyhe télbe is bele tudnék egyezni, mint a tavalyi. Viszont eseménytelen anticiklonoknak, vagy csapadékszegény zonális áramlásoknak anticiklonális oldalon nem örülnék.

A tizenkilencedik századból ismertek olyan légnyomási térképek, amelyeken jól látható egy olyan anticiklon, amely skandináv középpontú és egybe van olvadva a Grönlandi magasnyomással. Ez a manapság igen ritka helyzet a tizenkilencedik században még gyakran elõfordult, illetve a "kisjégkorszak"-ot pedig egyöntetûen jellemezte. Ezekben az idõszakokban érdekes módon pölö az Észak-Amerika partjainál kialakuló ciklonok nem Izland felé dzsezzeltek, hanem fölkanyarodtak a Labrador tengerhez. Ez a légnyomási elrendezõdés alapvetõen egy sokkal nagyobb amplitúdójú magaslégköri futóáramlást eredményezett. Amely sokkal nagyobb kanyarulatokat írt le. Ez pedig a zonalitásnak nem kedvezett. A meridionális helyzeteknek annál inkább. A kemény telek, a hótakaró felhalmozódása pedig a meridionális helyzetekben adott.

Az Európai anticiklonok stabilitása és kiterjedése kézenfekvõ módon, fordítottan arányos a Transzatlanti ciklogenezissel. A gigantikus európai anticiklonális helyzeteket a Golf áramlat hõtranszportjának jelentõs csökkenésével magyaráznám.

Ha figyelmesen olvasod hosszú írásom, láthatod benne, hogy fontos, de nem egyeduralkodó faktornak veszem a kulcstérség jégborítottságát, annak dinamikus változását.

Szerintem a Szibériából átnyúló termikus anticiklon hatása is döntõ tényezõ, mely nélkül bizony az északkelet-európai ciklonok is stb és stb.

Szerintem csak (legfeljebb) részben következménye. A jegesedés mértékét hótakaró kiterjedését (fõként a Kelet-európai-síkságon) ok-okozati összefüggést is vizsgálni kellene!

A lényeg az, hogy mindent cseszhe..nk, ha nem lesz "szerencsénk". Tavaly is volt tél Európában, csak nem nálunk. Inkább az érdekelne, hogy mi befolyásolja a hideg leszakadások pontos helyét. Tudom, hogy az anticiklonokat kerülgetik ezek a hullámok, azaz inkább arról írjatok, hogy mitõl függ, hogy hol és milyen erõs anticiklon alakul ki?

Mik az alapfeltételei egy "megfelelõ" pozíciójú, és mondjuk legalább 1030-1035 hPa-s anticiklon kialakulásának?

Igen, Jóska csak élcelõdik, de a tõlünk északra és keletre kialakuló hófelszínek is alapvetõen a ciklonok genezisének helyétõl és mozgási pályájától függ.
És ez pedig megint csak az Észak-atlanti hõtranszporttól függ. Ti is jól tudjátok, hogy a ciklogenezis intenzitása Észak-Amerika partjainál a kulcs. Ezt pedig az egyenlítõtõl a Mexikói öblön át áramló Golf-áramlat intenzitása határozza meg.

Hát meglep hogy ennyire várod a zonalitást, nem épp a Tél elõszobája, de végül is értem mire gondoltál, legalább az unalmas egyhangú idõ véget ér, bár tegyük hozzá nem is volt olyan egyhangú, nemrég még SC-k tomboltak. Az a lehûlés nem olyan nagy, írtad, de ne is várjunk sokat még, hisz még a +10 fokok vannak 850en felettünk és ahhoz képest az a -5 fok már 15 fokos csökkenés. Én személy szerint nagyon örülök hogy végre a Kelet-európai síkságot igen hideg levegõ árasztja el, ebben látom a lehetõségét annak hogy a mi telünkre is kedvezõ hatással legyen. Ez most egy kedvezõ 1. lépés, a továbbiakban is hasonlókra van szükségünk

Na de Gábor, a gyarapodó hófelszín ama vidéken minek a következménye, segítsek, he-he?

Sajnos, én sem tulajdonítok túl nagy jelentõséget a jegesedés mértékének... Lehet persze vizsgálni. Elég, ha a télen 4 - 5 hideg leszakadás "túl nyugatra" jön le (mint a mostani is), ott alakítva ki átmeneti "szinte semmit nem befolyásoló" hidegadvekciót, hótakarót és máris ... nálunk enyhe a tél -> meleg oldalon maradunk, hótakaró nem tud a medencében kialakulni stb.

És tényleg csak 200-300 km-en múlik idõnként...

Szerintem sokkal fontosabb a tõlünk északra és keletre kialakuló hófelszín, illetve annak gyarapodása. Én ezt fogom figyelni a november folyamán. Tavaly és tavaly elõtt is ezzel volt a probléma, többek között.

Én csak gratulálni tudok,nekem nagyon tetszenek az itt leírtak.

Vitéz Mihály.... Vagy hogy az ördögbe is hívják azt aki hozzád hasonló módszerekkel dolgozik!

De az erõs ciklon létrejöttét minek köszönheti? Egy párezer kilométerrel arrébb kialakult hõmérsékleti kontrasztnak.

A ciklogenezis ott erõs, ahol a tengerfelszín hõtranszportja átlép egy kritikus szintet.

Szerintem a meteorológia olyan tudomány, amely az óceán a mainál 1000-szer alaposabb ismeretein alapul. S addig, amíg az óceán és tengerkutatás nem tudja feltérképezni a világóceán különbözõ léptékû folyamatait és azok összefüggéseit, addig ez a fórum marad esélylatolgatás továbbra is.

Gondolkozz, íme egy példa: Erõs ciklon, erõs szél, jégképzõdés megáll, sõt, a meglévõ is széttöredezik.

A tenger fizikai paraméterei, az áramlások, a sópumpák, és maga a világóceán a víztömegével egy nagyságrendekkel stabilabb rendszer, mint a légkör, már csak sûrûségénél fogva is. Az oceanográfiában ezt úgy mondják: a tengerek, az óceánok és ezek áramlatai a föld légkörének hosszútávú memóriája.

Ezért kézenfekvõ, hogy alapvetõen nem a légköri folyamatok irányítják az óceáni folyamatokat, hanem fordítva.

Azt írod, hogy "A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinaimikai szempontból."

Meggyõzõdésem szerint pont fordítva van.

Közben megnéztem egy érdekességet: Az idei nov 1-i jéborítottságot összehasonlítottam a 80-as évek eleje 70-es évek végével (néhány évet figyelembe véve). Szóval úgy néz ki hogy a mostani jégborítottság megegyezik a 25-30 évvel ezelõtti okt 23-24.-i jégborítorttsággal. Azaz 6-7 napos eltérést lehet tapsztalni 25 évre visszamenõleg. Csak a nagyságrendek miatt említem meg.
Ezt szem elõtt tartva a télben is kezdésnek és befejezésnek +2X7 napot számolhatunk, azaz jó 13-14 nappal rövidebb éghajlatilag a tél, mint 25 éve.
természetesen ez csak egy fikciós becslés.

A friss GFS-en végre látni a zonalitás jeleit, ami képes lehet azt a masszív kelet-európai anticiklont kimozdítani a helyérõl: Link Ez létfontosságú lehet egy esetleges lehûlés szempontjából, hisz ha csak gyenge ciklonok jönnek, akkor azok itt felettünk vsztegelhetnek majd, de számottevõ lehûlés ebben az esetben nem jönne, így gyakori esõs, ködös idõnek örvendhetnénk.
A GFS amúgy be is tette ismét a lehûlést, de nem tûnik túl acélosnak: Link Link

Köszönöm a kiegészítést!
Ketten egész jól körüljártuk a témát.

Így megerõsítve újra mondhatom megerõsítve (he-he), hogy a változás dinamikája a fõ szempont most, mert ahogy zengem egy ideje, masszív nagyon a jegesedés.

Nos a koponyeg.hu Északnyugat-Magyarországra ad némi havat a hónap közepére.Link
Bár az idõ elõrehaladtával lehet kiszedik majd a szilárd csapit.

Egy kis jeges téma akkor

Az északi sarkvidéken a tenger szép "lassan" befagy az õsz kezdetével, és az arktikus tengeri jégborítottság megnövekszik.
Báremennyire is hihetetlennek hangzik a minimum után az ósz elsõ felében akár átlagosan 0,5-1 km2-nyi terület fagyhat meg 1 másodperc alatt. Hogy vajon igaz-e, azt könnyen kikalkulálhatja az ember.
Link
Ahogy az ábrán látható az idei év folyamán szeptember közepén-végén érte el a kiterjedés a minimumát úgy 4,5 millió km2-es értékkel. Október végére - durván 40 nappal késõbb - hozzávetõleg 9 millió km2-re hízott meg. Szóval 40 nap alatt - számítás egyszerûsége miatt legyen csak - 4 millió km2. Vagyis 1 nap alatt 100 000 km2 (Percenként közel 70 km2, vagyis az idei évben 1,2 km2/sec az említett idõszakban.). Figyelemre méltó, hogy a hízás sebessége szinte kétszer olyan gyors, mint amilyen átlagosan lenne.
1 hónap változása:
Link
Link
Utóbbin három nap változása látható - észrevehetõ, hogy egy közel magyarországnyi terület fagyott meg 3 nap alatt, ez durván 0,4-0,5 km2/sec sebességnek felel meg.
Hogy történik ez? Itt jön szerepbe a túlhûlt folyadék elve. Ha a víz nagyon gyorsan hûl le - zavartalan körülmények között, akkor a fagypont átlépését követõen nem fagy be hirtelen. Azonban ha bármi zavar történik - ez lehet egy kis szellõ is akár, azonnal beindul a fázis átalakulás és pillanatok alatt átfagy.

Szóval ilyen az õszi fagyás. Azonban egy másik gondolat kísérletben rájön az ember arra, hogy egy hullámzó tengernek - mondjuk amin méteres hullámok vannak éppen egy ciklon miatt, amelyben erõs, viharos szél fúj - nehezen képzõdik jég. Ugyanakkor a képzõdött jeget is valamennyire feltörheti.

Európától északra esõ területeken a jégborítottság sok minden elárul, de még többet a légköri folyamatokról és a dinamikai hatásokról. Spitzbergák (Svalbard) keleti oldalán egy hideg tengeráramlás helyezkedik el, nyugati oldalán pedig egy meleg tengeráramlás.
Link
Egyes kutatások szerint, elméletek szerint épp ebben a körzetben - Grönland és Spitzbergák között - van egy nyelõ, vagyis ahol az áramlat a mélybe bukik. (A másik Labrador-tengernél van.)
Ilyen szempontból Svalbardnál a jég kiterjedése egyúttal az áramlatok milyenségérõl is adhat felvilágosítást.
A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinaimikai szempontból. Azaz ciklonálisabb, vagy anticiklonláisabb az idõjárási helyzet. Ha gyakori a ciklon tevékenység arra, elég nehezen tud befagyni, ráadásul ha tartósan erõs ciklon elõoldalon helyezkedik el, akkor enyhébb léghullámok is áramlanak a térségbe. A kettõ együtt gátló tényezõt szabbhat a jégképzõdésnek. Viszont ha tartósan ciklon hátoldalra kerül mégpedik úgy, hogy a ciklon mögötti hideg levegõre anticiklon épül, lenyugszik az idõjárás, gyorsan hûl a levegõ, beindulhat a jégképzõdés. Viszont ha kialakul a jégpáncél a korábbi helyzethez képest akár több fokkal megváltozik a léghõmérséklet.
Ha nagy területen történik fagyás, az termikus hatások alapján segít megváltoztatni a légköri folyamatokat. Nagyjából úgy, ahogy egy kiterjedt havazást követõen Szibéria egyes vidékein gyakrabban épül fel anticiklon.
Egyik példa a folyamat megértésére a 2006-2007-es téli események. Januárban tartósan ciklon elõoldalban volt a térség - Barents-tenger, Kara-tenger -, illetve markáns ciklonok "rohangáltak" a térségben:
Link
Link
Link
Január végére azonban átkerül végre a hátoldalra de még ciklon hátoldalban volt zömmel és a hideg is lassan megérkezett:
Link
Link
Link
Február elején szép lassan kezdett megnyugodni az idõjárás, anticiklonálisabb, vagy sekély ciklonális idõjárás alakult ki zömmel:
Link
Link
Link
Link
A jégborítottság is érzékelte némileg a változást:
Link
Látszik, hogy Svalbardnál kezdett terjedni a jég, és a Skandináv-félszigetnél is megindult a képzõdés.
Viszont 8-án fejlõdött egy ciklon pont Novelja Z és Svalbard között, amely 9-én már szépen kifejletté vált:
Link
A ciklon elõoldalán N. Z. tõl közvetlenül északra, északnyugatra meggyengült kicsit a jégborítottság:
Link

2006-ban markáns déli, délnyugati áramlás uralkodott a légkörben az érintett térség felett, ezért nagyon jég nem is tudott képzõdni, inkább a képzõdött jég visszahúzódott:
Link
Link
Link
Link
A nagy hideg ugyanakkor a szárazföldön haladt tovább - miután a sarkvidékrõl lejött Nyugat-, Közép-Szibériába - Európa felé.
Így lehet, hogy a jégborítottság még siralmasabb álapotban volt január végén mint január elején azon vidéken:
Link
Utána sem tudott visszahízni abban a pár nap nyugodt idõjárásban mert újra elõoldalra került:
Link
Link
Viszont a hideg továbbra is jöhetett Európa felé.

Ugyanakkor jó, ha van ott jég, mert nem kis hideg tud felhalmozódni rajta, és akkor már hiába jön rá ciklon ha óriási területen be van fagyva és nagy mennyiségû hideg van rajta:
Link
Link
Link

Összegezve a dolgokat. Ahogy Snowhunter írta, nem közvetlen kapcsolat van és nem egyszerûek az összefüggések és Derick is szépen leírta, hogy nem szükséges és elégséges feltétel a jégborítottság. Lehet rendkívül hideg jégborítottság nélkül is - lásd 2006 januári farkasordító hideg egész Kelet-Európában -, de jöhet úgy is hogy van, mert ha abból az irányból jön a hideg légtömeg akkor onnan letudja rántani.
Én úgy fogalmaznék, hogy a lényeg, hogy ott legyen valahogy hideg, ahonnan "támadni" készül. Hogy ez pont északi, vagy északkeleti irány az már másik kérdés.

Remélem nem baj, hogy ideírtam, de így talán világosabbá válik milyen kapcsolat van a légköri, áramlási folyamatok között és a jégborítottság között.

Ó, valóban! Köszi a választ! Próbálom értelmezni és megérteni...
(Olyan hosszú volt az írás, hogy nem vettem észre. )

Részéletes kifejtettem a minap, íme: 54875.

Szibéria: Pedig már leírtam, he-he!

Úgy látom még mindig várják a kisregénynyi kifejtést..hehe

Gondolom ez fontos szempont ahhoz, hogy télen nálunk is "igazi tél" legyen?!
Vagy nem?

Felettünk meg a melegmag

Továbbra is masszív a jegesedés üteme (többedszerre írom, most nem a kiterjedés átlaghoz való viszonya, hanem változás dinamikája a lényeg) a kulcstérségben: Link
A hidegmag állandósult térség felett: Link

köszönöm a tartalmas és magyarázó választ. Teljesen egyetértek,csak annyit szeretnék hozzátenni,hogy azért ez a minél tovább meleg van annál hidegebb jöhet, dolog az elmúlt 4 évben elég rendesen megbukott..Persze itt most nagyon nagy vonalakban szólva.Mivel nem jegyzek fel adatokat így csak a képek meg az emlékek maradnak,no meg a gfs archív. Ezekbõl pedig azt olvasom le,hogy 2006ban is nagyon light novembert egy még langyabb tél követett(átlagban). MIndenesetre senki sem tudja milyen lesz a tél,de azért nem néz ki szerintem olyannak mint a 90'es évek telei(átlagban),vagy 2003-as. Valahogy mostanában egy olyan periódusban, ciklusban lehetünk ami nem kedvez az Európai télimádóknak Ennek meg aztán 123 oka lehet.(Napfolt tev,klímaváltozás stb,tengeráramlás változás...)Egyelõre annyit tehetünk hogy várunk. A Kelet-európai- síkságon valóban elég stabilan kinéz a hideg idõ,hóval,ami nekünk eléggé hiányzott az elmúlt években.Mármint az onnan a mediterrán térségbe,vagy hazákba eljutó hideg levegõ.E nélkül máris 50%-kal csökkennének az esélyeink havazásra.

Link
A friss OMSZ elõre!Péntektõl 12-17 fok.Ha utána is tovább csökken
akkor jó!Azomban november elejéhez képest ez a kicsi hõvisszaesés
gyenge.