Bioszféra

De helyes! Õ felétek lakik?

Bebújjak-nebújjak? Link

Normális esetben fák kérgén lakna, kéregrepedésekbe bújna el, de amióta fából építkezünk, s kellõ méretû kis réseket hagyunk, ahova behúzódhat nappalra, elfoglalta ezt az új ökológiai fülkét is. Épület belsejében nem nagyon szeret lakni, csak olyan helyeken, mint gerendázat (tetõnél), korlát, ilyesmi.

Ilyen kánikulában ezek a színek örvendeztetnek meg igazán (meg a görögdinnyém pirosa. :-)!

Vörös-barna-sárga-zöld...milyen szép meleg színek. Föld-levélszõnyeg-moha...puhák, bársonyosak. Nem is tudom merjek-e belopni közéjük egy kis hideget. Kéket-szürkét-fehéret-feketét...
Grossglockner-Johannisberg-Wiesbachhorn: Link Link Link Link
Grossvenediger: Link Link

Ez a kép gondolom nem a lakókocsidban készült.
Szép KIS jószág!

Ha valaki még nem unja, itt van még egy kép az "én" rés-(rém)keresztespókomról...Paloznakról Link

Jaj gyönyörûek!

Link ez a legszebb!

Hogy ne csak az õszi erdõt csodáljuk (persze az sem baj),küldök Nektek pár képet a Répáshuta környéki kirándulásunkról (Zsérci-Nagy-Dél, Hór-völgy, Hollóstetõ környéke..)

Répáshuta: Link

Erdõrõl: Link
Link
Link
Link
Link

Hór völgy felõl: Link

Sugaró (fennsíkon): Link

Szarvasok: Link
Link

Link

Nagyon szép, nemes barackjaid vannak.Minél késebbi érésû,annál finomabb zamatokat érlelnek.Érdemes eltenni üvegekbe,de vigyázni a cukor, és a tartósító-szer szintre.Lassú,mérsékelt hõkezelés,új,patentosan záró fedél az üvegre, utána hûvös,fényszegény helyen (letakarva) élmény lesz elõvenni nov.dec.-ben.

Akkor itt a dogot, mint a kutyák királyát egy kurta vakk! vagy frakk! felkiáltással készteti menekülésre az ellenfél egyik gyalog-németjuhásza.

Ez csak kicsit bioszféra:
sakk-készlet macska és kutya figurákkal, 1800-as évekbõl, német gyártmány:
Link

Ugyanez ma, az USA-ból:
Link

Nagyon vizualizálható a leírásod! Ejj, de várom már ezt a divatváltást! :-)

(Tudom,nem a bioszféra témához tartozik már)
Lassan én is õszi pompában díszelgek:iskolatáskával útban az iskola felé

Hamarosan a MetNet is "õszi pompájában díszeleg":

De szép megfogalmazás

A Börzsönyben már gondolkodóba estek a bükkösök. Tegnap alkonyi sétát tettem a Kemence-völgy feletti Gál-réteken.A kis kaszálókra nézõ hegyoldalak színei nagy távlatok mentén még töretlenül õrzik a nyár zöldjét, de ha a fagusok csarnokába lép az ember, itt-ott, csak finom rajzolatban, az ágvégeken elbújtatva, frissen vöröses-barnába forduló leveleket lehet rajta kapni, amint az egyre beljebb lopakodó mustillatú asszonysággal kokettálnak.Gondolkodnak a bükkösök a közelgõ színpompás ruhájuk idei divatjáról.Még maguk sem tudják vajon milyen árnyalatokba öltöztetik majd õket a beköszönõ õsz apródjai:az utónyár simogató száraz melegsége, a dirrel-durral átrobogó vehemens hidegfrontok, a több napos, kéregáztató esõk, a fejük búbjáig érõ lassan oszló ábrándos ködök és a fagyosan csípõssé váló hajnalok.Egy biztos, az idei ruhájuk is egyedi, soha nem látott pompás díszlete lesz az erdõben mindig újjászületõ csodáknak.

Nagyon komoly az idei õszibarack termés, rengeteg, hatalmas barack csüng a fán, deszkákkal vannak a 2-2,5 méter magas fa ágai feltámasztva, de így is volt már, ami letört.
Íme egy kép az egyik szép barackról:
Link

Hát ez az! Nem kell ide Appalache! :-)

Jé, még egy arc Link A busójáráson is megállná a helyét.

Még egy Link

Ezek pedig múlt õsszel készültek. Nem kellenek hegyek se ahhoz hogy csodát lásson az ember Link Link Link

A szép fotók láttán felbuzdulva én is "elõszedtem" régebbi képeimet. Gombásak Link Link Link

Pazar!

Na megtaláltam az ígért, anno Börzsönyben készült õszi képeket:

Link
Link
színátmenet!!!: Link

Link
fénysugárral: Link

Link
Link
Link

És Noli! A cserszömörcéimet is megtaláltam:
Link
Link

Igen,olvastam
Ugrópókot akkor ne fotózz.Rendesen követi minden mozdulatodat,ugrásra készen.Kis terminátorok

Köszi!
Idézek magamtól a Metnet találkozók fórumból:
"Zooltán, aki végignézte miként közelítek centirõl centire a pókhoz, tudna mesélni a reakciómról, amikor már 3cm-re lehettem tõle, és hirtelen karlegyintéssel megindult felém... Reakcióidõm erõsen konvergált a 0-hoz, úgy ugrottam hátra "

Kint találtam nagy meglepõdésemre egy békát, vízbe akartam rakni, erre belepisilt, vagy nemtommitcsinált a kezembe, rögtön elejtettem. Lelocsoltam utána egy kis esõvízzel, sztem jól esett neki.

Igen, nekem is az egyik kedvencem a cserszömörce õszi színbe borulása, hú arról is csináltam már fotót a Sóskúti-lejtõn, azt is megkeresem.
Az egyik kép csak nem a 8-as út menén készült Márkó és Veszprém között? Ismerõs a kép.

Hehe..épp most néztem,gratula Palui,bátor vagy!!
Ha nem tudnám,mirõl van szó,ami barna és lapos,másra gondolnék...

Palui "rém"-je 8Link ) egy rés-keresztespók, mindig barna és lapos. Könnyû felismerni. :-) Ugyanilyen van ezen a képemen:
Link

Szerintem itthon is gyönyörû az õsz, ha jó hozzá az idõ! Nézzünk csak meg egy szömörce-bozótot... Annál brutálisabb színkavalkád nekem nem kell! Utazz el Veszprémbõl Herendre egyszer október közepén. Vagyis sétálj. :-))) Csak vigyél szatyrot az álladnak, mert le fog esni!
Ezek tavaly október közepi képek:
Link

Nem véletlenül estem velük szerelembe :-) A zöld a kedvenc!

Szépek.
Itt meg egy éjszakai szõrmók pihen:Link

Ha már õszi hangulatban vagyunk:
Õrség:
Link
Link
Link
Link
Link

Életem legszebb õszi táját hol máshol láthattam, mint a Börzsönyben, de sajnos azok az otthoni gépen vannak, majd fölrakom azokat is.
(Azért elmennék egyszer õsszel az Appalache-be is)..

Hm igen, õket már érhette egy kicsit komolyabb fennsíki éjszakai lehûlés.. A Bakony bükkösei, szurdokainak hársas-kõrisesei még haragosan zöldellnek. De hosszan elnézve ezt a juharlevelet, indíttatást érez az ember, hogy képzeletben elrepüljön a Kõris-hegy eleven-förtési víznyelõinek keskeny platója felé, ahol a szélmentes derült éjszakok alatt szintén külön utakon jár a hõmérséklet..

Úristen, ezek gyönyörûek!!

A hazai erdõk aranya lassan már készülõdik..
Link

Szerelmes vagyok:

Tesókái:
Link

Tavaly október,Mátra:Link
A múltkor láttam egy kisfilmet,amiben azt mondták,hogy összel felgyülemlik a levelek cukortartalma és ez okozza (részben) a színpompát.

Örülök, hogy Te is így látod! Na de sebaj, biztos jó célra fordították a cikkért kapott összeget...

Egyébként a puszta idõjárási hatásra sinálhattam volna már ezer képet csak a lakótelepünk díszfa egyedeinek évente változó õszi lombszíneirõl... Ugyanaz a fa egyik évben sárga, másikban lángvörös, a harmadikban zöldbõl simán megbarnul és lehull.

Ha meg valaki szerint nem színesek az európai erõk, menjen egy hosszúra nyúló, langyos õszön bármely hazai erdõbe... Ez tavaly októberben Pénzesgyõr mellett készült: Link

Csatlakozom! Ez a riasztó levélszínre alapozott érvelés több sebbõl is vérzik. Ha maradunk ökológiai vonalon, mint ahogy a cikk is teszi, felmerül a kérdés, hogy miért is kell egy fának lombhulláskor megvédeni a leveleit, mondjuk épp vizuális eszközökkel. Az, hogy a vörös levélszín általánossá vált egy populációban, azt feltételezi, hogy az evolúció során erre szelektálódott, azaz lennie kellett olyan szituációnak, amikor a vörösek elõnyt élveztek a nem vörösekkel szemben, mégpedig annyira hogy változatuk egyeduralkodóvá vált. Ehhez pedig - mivel a szerzõk rovarokkal példálóznak - lenni kellett minimum egy olyan rovarfajnak, ami lombhulláskor rajzik, és csakugyan képes ilyen "vízválasztó" tényezõvé válni. Viszont a mérsékelt övben a rovarok (a többi levéllel táplálkozó fajjal egyetemben) véletlenül sem lombhulláskor rajzanak, vagy élik aktív táplálkozási periódusukat, hanem jóval korábban. Pl. ismert, hogy a levéltetvek is tavaszal-kora nyáron, de legkésõbb késõ nyárig gradálnak, annak ellenére, hogy kimondottan vonzza õket a sárga szín - lehet citromsárga pólóban kísérletezni... Lényeg, hogy én nem tudok olyan rovarfajról, ami ellen szükség lenne, vagy lett volna ilyen védekezési formára.

Átfutva az eredeti irományt( Link - 10.o.), az szubtrópusi hozományként írja le a nem stressz eredetû antociánosodást, ez meg épp az általad példaként felhozott nyárfajon bukik meg, amelyik, ha jól emlékszem, nálunk is inkább sárgán színezõdik, nem is beszélve pl. sokak kedvencérõl, az akácról, ami pedig amerikai létére szintén sárga itt is, ott is.

De édesek! Nekem egyszer pincurka rézsiklóm volt egy éjszakán át, az uram a kertjükben fogta (8-as fõút mellett, nem egy életbiztosítás a kélgyócskának), másnap vittük ki a sziklára, ahonnan valószínû bejutott a kertbe is. Az én állatkám alig volt 20 centis.

Tudtam hogy írni fogja valaki... :-))) Harapós kedvében volt, azért "szorongattam" (apámnak megkóstolta a hüvelykujját). (Volt már jóval nagyobb is a kezemben, azt nem kellett szorongatni pedig neki már két ujjam is lefért volna a torkán.)
szerk.: "szorongatás"-tól nem kell megijedni...

Még megfojtod szegénykét...
Így kell ezt,érzékien,finoman,mint a csajokkal :Link
Hatalmas volt,kb. 12 centi.
------------------
Persze,tudom milyenek,azért "kacsintgatok".
Én is hiába tudom,hogy veszélytelenek,mégis be-be jön nekik néhány blöff!
Meg is ilyedünk mind a ketten olyankor.

Az imént a kukoricák közül "lépett" elõ. 35cm körül lehetett a kicsike. Link Volt rajta egy kisebb sérülés, behegedt.

Nálunk gyakran megszólalnak az udvaron a sûrû lombok alatt. De mi száraz idõben öntözni szoktuk.

Noli, ez roppant érdekes volt!