Meteorológiai esélylatolgatások
Sokadszorra is csak ismételni tudom: vicc-kategória, egy elmélkedõ gondolatot is kár vesztegetni rá.
Persze arra jó, hogy idõnként reménykedni lehessen, azután pedig elkeseredni (kinek-kinek igénye szerint)....
Persze arra jó, hogy idõnként reménykedni lehessen, azután pedig elkeseredni (kinek-kinek igénye szerint)....
Március Április pedig a hógolyózásról fog szólni
Tolhatjuk alrébb az ünnepeket is hehe.

Tolhatjuk alrébb az ünnepeket is hehe.
Egyetértek. Az égadta egy világon semmi értelme nincs(majd biztos, lesz sok fejlesztés és év múlva). Egy dolog tény, a melegedõ ternd ami már évek óta általánosságban igaz térségünkre. Ez meg itt bohóckodik velünk nyár óta. Egyszer kicsit hûvösebb, majd átlag körüli, most meg már jóval átlag feletti, áhh kabaré, pedig még nincs is csütörtök.
Nem is komolytalan: Link , most ugyanazt mutatja, mint a Met Office (ECMWF ensemble). Link
Ráadásul csapadékban is hasonlót mutat..., sok-sok zonalitás!
Sokkal érdemesebb nézni a 3 hónapos szezonális lebontást, ezt figyelve az utóbbi 1 hónapban körülbelül 0.5-1.0 fokos pozitív anomáliában táncol a tél..., ez így nem valami nagy ingadozás.
Bár meg kell jegyeznem, hogy hónapos lebontásban tényleg sokkal melegebbnek néz ki.
Ráadásul csapadékban is hasonlót mutat..., sok-sok zonalitás!
Sokkal érdemesebb nézni a 3 hónapos szezonális lebontást, ezt figyelve az utóbbi 1 hónapban körülbelül 0.5-1.0 fokos pozitív anomáliában táncol a tél..., ez így nem valami nagy ingadozás.
Bár meg kell jegyeznem, hogy hónapos lebontásban tényleg sokkal melegebbnek néz ki.
Szerintem felesleges azon vitatkozni, hogy minek van nagyobb szerepe, mert csak egészében lehet nézni.
Ha a víznek lenne, akkor a sarki jég nem alakulhatna ki, hiszen a fûtõhatás ellensúlyozhatná a légköri hûtõt. Ha a jégmennyiség nem számítana, akkor az ebbõl származó hûtõhatás nem jelentkezne márciusban. Mert az akkor bekövetkezõ hidegbetörések már nem kontinentális eredetûek, hanem sarkvidéki.
Egyébként a sarki jégtakaróban nem látok érdemleges eltérést a megszokottól. Legfeljebb a Hudson-öböl északi részén érzek lemaradást, de az nem tudom mennyire befolyásol bennünket. Legeljebb a churchilli mackók aggódhatnak.
Ha a víznek lenne, akkor a sarki jég nem alakulhatna ki, hiszen a fûtõhatás ellensúlyozhatná a légköri hûtõt. Ha a jégmennyiség nem számítana, akkor az ebbõl származó hûtõhatás nem jelentkezne márciusban. Mert az akkor bekövetkezõ hidegbetörések már nem kontinentális eredetûek, hanem sarkvidéki.
Egyébként a sarki jégtakaróban nem látok érdemleges eltérést a megszokottól. Legfeljebb a Hudson-öböl északi részén érzek lemaradást, de az nem tudom mennyire befolyásol bennünket. Legeljebb a churchilli mackók aggódhatnak.

Az gyenge és kicsi szerep a légkör esetében, hogy képes a "wind-driven" ("szélhajtotta") Észak-atlanti-, illetve Golf-áramlatot, a termohalin cirkulációt módosítani, gyengíteni, vagy erõsíteni?
Én nem vitatom azt, hogy a víznek nagy a hõkapacitása, illetve hogy egészégében véve irgalmatlan nagy tömegben van víz a Földön.
Nem vitatom azt, hogy az óceán befolyásoló szerepe nem kicsi. Magam tudnék számos példát arra hozni, hogyan hat az óceán a légkörzésre.
Én csak azt nem tudom "elhinni", hogy a légkörnek ne lenne fontos szerepe abban, hogy az óceánok és tengerekben milyen folyamatok zajlanak le - elsõsorban a felszínen (itt nem biológiai folyamatokra gondolok persze, hanem légkör és óceán között zajlódó, dinamikai, hõtani folyamatokra, fizikára).
Viszont utólag visszaolvasva hogy fogalmaztam:
"Azt írod, hogy A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinamikai szempontból. Meggyõzõdésem szerint pont fordítva van."
Talán pontosabb a megfogalmazás, ha úgy fogalmaznék:
A tengeri jégborítottság változásában - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - fontos szerepet - de nem kizáró szerepet - játszik, hogy milyen a légkör dinamikai szempontból (áramlási viszonyok, hõtranszport stb...).
Én nem vitatom azt, hogy a víznek nagy a hõkapacitása, illetve hogy egészégében véve irgalmatlan nagy tömegben van víz a Földön.
Nem vitatom azt, hogy az óceán befolyásoló szerepe nem kicsi. Magam tudnék számos példát arra hozni, hogyan hat az óceán a légkörzésre.
Én csak azt nem tudom "elhinni", hogy a légkörnek ne lenne fontos szerepe abban, hogy az óceánok és tengerekben milyen folyamatok zajlanak le - elsõsorban a felszínen (itt nem biológiai folyamatokra gondolok persze, hanem légkör és óceán között zajlódó, dinamikai, hõtani folyamatokra, fizikára).
Viszont utólag visszaolvasva hogy fogalmaztam:
"Azt írod, hogy A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinamikai szempontból. Meggyõzõdésem szerint pont fordítva van."
Talán pontosabb a megfogalmazás, ha úgy fogalmaznék:
A tengeri jégborítottság változásában - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - fontos szerepet - de nem kizáró szerepet - játszik, hogy milyen a légkör dinamikai szempontból (áramlási viszonyok, hõtranszport stb...).
Teljesen egyetértek Johnassal!
Megmondom õszintén, eddig nem nézegettem hónapokra elõre az elõzményeket a 2003-as téllel kapcsolatban, de most visszanéztem az archívumban. Azok bíztató elõjelek voltak...
Egyelõre én sem látok rá lehetõséget, hogy téli beköszönés forduljon elõ. Megkockáztatom, hogy a november elmúlik enélkül.
Megmondom õszintén, eddig nem nézegettem hónapokra elõre az elõzményeket a 2003-as téllel kapcsolatban, de most visszanéztem az archívumban. Azok bíztató elõjelek voltak...
Egyelõre én sem látok rá lehetõséget, hogy téli beköszönés forduljon elõ. Megkockáztatom, hogy a november elmúlik enélkül.
"Szóval véleményed szerint a légkörnek nincs hatása, befolyásoló szerepe az óceánokra, tengerekre, vagy az nagyon kicsi?"
Igen. Az óceánok és tengerek hõkapacitása nagyobb sûrûségénél fogva nagyobb, mint a légköré. Ezért törvényszerû, hogy az alapfolyamatokat a légkörben az óceánok és tengerek fizikai állapota determinálja. Nem vitatom a visszacsatolási folyamatokat, de azok nagyságrenddekkel gyengébbek a tengerek és óceánok által generált folyamatoknál.
Az El Nino és La Nina is ugyebár a Csendes óceánban kezdõdik...
A mondandóm lényege tehát, hogy ha légköri folyamatok okait kutatjuk, akkor 10 okból 9 a tengerekben és óceánokban rejlik és csak 1 a légkörben.
Igen. Az óceánok és tengerek hõkapacitása nagyobb sûrûségénél fogva nagyobb, mint a légköré. Ezért törvényszerû, hogy az alapfolyamatokat a légkörben az óceánok és tengerek fizikai állapota determinálja. Nem vitatom a visszacsatolási folyamatokat, de azok nagyságrenddekkel gyengébbek a tengerek és óceánok által generált folyamatoknál.
Az El Nino és La Nina is ugyebár a Csendes óceánban kezdõdik...
A mondandóm lényege tehát, hogy ha légköri folyamatok okait kutatjuk, akkor 10 okból 9 a tengerekben és óceánokban rejlik és csak 1 a légkörben.
Az ilyen hsz.-ok után mindig egy kicsit szomorú vagyok...fikarcnyit sem tudok a meteorológiáról 
A november elsõ fele nem néz ki túl eseménydúsnak. Fokozatos lassú lehûlés a jövõ hét elejéig, utána pedig végig az átlag körül mozognak a tagok a fáklyán. Max. a fagyzug-téma idõnkénti fellendülése fog néhány embernek (köztük nekem
) témát adni. Még szerencse, hogy van elõrejelzési verseny, ott azért 1-2 fok ide vagy oda nagy extázist jelenthet.

A november elsõ fele nem néz ki túl eseménydúsnak. Fokozatos lassú lehûlés a jövõ hét elejéig, utána pedig végig az átlag körül mozognak a tagok a fáklyán. Max. a fagyzug-téma idõnkénti fellendülése fog néhány embernek (köztük nekem

"Azt írod, hogy A tengeri jégborítottság mértékét - a nagyon észak-atlatni térségben, Grönlandi-tengeren, Barents-tengeren, Kara-tengeren - nagyban meghatározza, hogy milyen a légkör dinamikai szempontból. Meggyõzõdésem szerint pont fordítva van."
Vagyis a légkör igazából nem szól abba bele, hogy most milyen mértékben terjed el azon a vidéken (Barents-tenger, Kara-tenger) az arktikus tengeri jégtakaró?
"A tenger fizikai paraméterei, az áramlások, a sópumpák, és maga a világóceán a víztömegével egy nagyságrendekkel stabilabb rendszer, mint a légkör, már csak sûrûségénél fogva is. Az oceanográfiában ezt úgy mondják: a tengerek, az óceánok és ezek áramlatai a föld légkörének hosszútávú memóriája. Ezért kézenfekvõ, hogy alapvetõen nem a légköri folyamatok irányítják az óceáni folyamatokat, hanem fordítva."
Szóval véleményed szerint a légkörnek nincs hatása, befolyásoló szerepe az óceánokra, tengerekre, vagy az nagyon kicsi?
Számos olyan példát lehetne felhozni amelyben oda-vissza található igazolás ugyanis az óceán-légkör egy olyan komplex kapcsolt-rendszert alkot, amelyben egy folyamat visszacsatolásokat eredményez. Az óceán szerepe nem elhanyagolható természetesen, de az óceán és légkör egy kapcsolt rendszer, amelyben oda-vissza vannak kölcsönhatások.
A következõkben mutatok néhány példát, hogy a légkörnek igenis van hatása az óceánokra, tengerekre – nem is elhanyagolható, de arra is hogy miért van igazad abban, hogy az óceánok is fontos momentumot játszanak. Vagyis oda-vissza mûködnek a dolgok és természetesen nem mindegy, hogy mit milyen idõskálán nézünk.
Nem egy hanem rengeteg olyan tudományos cikk jelent meg, amely ennek a lényeges kapcsolt-rendszernek bizonyos momentumait, kulcsrészleteit, folyamatait írja le. Például az arktikus jégtakaró, a jég-transzport és annak légkörrel (tengerszinti légnyomás eloszlás, légköri áramlási viszonyok...) való kapcsolatáról csak a tegnap este folyamán több, mint 60-nál is több cikket találtam.
(Elõször gondoltam összeszedve õket megadva a teljes irodalomjegyzékkel be fogom ide illeszteni, de rájöttem míg ezen cikkek összefoglalóját az irodalomjegyzékkel megcsinálom az több oldal lenne és a fórum szét esne, meg már egy komolyabb cikk elsõ felének is eleget tenne. Szóval ezt most kihagyom, csak egy-kettõnél adok hivatkozást, hogy látható legyen nem össze-vissza írogatok... - Ráadásul idõm sem sok mostanság egy ilyen jellegû bejegyzésre.)
A korábbi fórum bejegyzésemben volt egy példa, amelyen látható, volt hogy idõjárási szinten – vagyis térben és idõben is kis skálán mozogva – befolyásoló tényezõ tud lenni. Különben nem reagált volna a tengeri jég változása a légköri folyamatokra.
Számos olyan jelenséget találunk, amely azt igazolja, hogy a légkör igenis hatással van az óceánokra, tengerekre.
Egyik legismertebb példa maga az El Nino – ENSO jelenség ( Link ). Nem hiába van az EN mellett az SO, ami a Sothern Oscillation -bõl ered. Vagyis Darwin és Tahiti közötti légnyomás különbségbõl származtatják ezt az SO indexet ( Link , Link , Link ). A lényeg, hogy a Walker cirkuláció gyengülése során a keleti szelek lanyhulnak így a meleg víztömeg kelet felé „indulhat vissza”. Ugyanakkor, amikor a cirkuláció megerõsödik, vagyis Dél-Amerika partjai felõl nyugat felé erõteljesebben áramlik a levegõ, a part közeli felsõbb vízréteg is jelentõsebben áramlik nyugatnak – aminek a helyére a mélybõl hideg víz áramlik fel – nem elfeledve az Antarktisz felõl érkezõ hideg tengeráramlatot sem.
Hasonló esemény zajlódik le néha Afrika keleti partvidékénél erõs monszun idején. Ugyanis amikor Ázsia felé fújó szelet igen erõssé válnak – tartósan – nagy mennyiségû meleg vizet mozgatnak meg India irányába a felszínen, amelynek a helyére Afrika keleti partjainál a mélybõl hideg víz áramlik fel.
Nem is kell messzire menni, hogy találjunk olyan folyamatot, jelenséget, amely az atlanti térségben játszódik le. Most nagyon képletesen fogok fogalmazni az egyszerûség kedviért. Az arktikus jégtakarónak van két „kapuja”, pontosabban szólva „csatornája”, ahol a jég és egyúttal az édesvíz áramlása zajlik. Egyik ilyen csatorna Labrador-tengeren keresztül vezet, a másik a Fram-szoroson át – ez Grönland és Norvégia közötti szakasz.
Számtalan cikk született már arról, hogy a tengerszinti légnyomás változása, milyen szerepet tölt be, és hatással van ezen térségek jég-transzportjára, jég-exportjára. Ugyanakkor például, hogyan hat vissza a Labrador-tengert borító jégmezõ nagysága a zonális áramlásra az atlanti térségben.
Megemlíthetnénk azt is, hogy például az arktikus tengeri jég vastagsága csökken, akkor ezzel összefüggésben csökken a légnyomás az Arktisz közepén és a Norvég-tengeren, de magas légnyomású rendszer erõsödik az észak-atlanti térség szubtrópusi területeinél, illetve a Csendes-óceán északi, szubpoláris térségében. Más kutatók is kimutatták már, hogy az arktikus tengeri jég vastagságának változása hogyan hat a térség troposzférikus hõmérsékletére és a szubpoláris vidék nyugati széláramlására a magasabb szinteken.
(Gerdes, 2006; Adachi és Yukimoto, 2006)
Ebben a cikkben a kutatók elemzéseikbõl levonták azt a következtetést, hogy az utóbbi évek arktikus tengeri jég fogyásának egyik fõ tényezõje nem az óceáni hõtranszport volt, hanem a „jég-export”, vagyis a szokásos csatornákon keresztül a tengeri jég „elfolyik” a tengeráramlatoknak, légáramlásnak köszönhetõen a sarkvidéki tengeri jégmezõbõl.
Link
Hogy a másik oldalt is megemlítsük ott van az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletének több évtizedes változása. Ez a jelenség a légkör és az Atlanti-óceán szoros kapcsolatát mutatja, amely már éghajlatváltozás – éghajlat ingadozás mértékû. Ez pedig jó példa arra, hogy az óceán milyen hatással van a légkörre – vagyis az óceán is fontos befolyásoló tényezõ a légköri folyamatokra.
Számos cikk igazolta már, hogy az AMO milyen jelentõs hatással bír a Száhel-övezet csapadék viszonyaira, vagy az Egyesült Államok óriási aszályaira, de Európa nyaraira is több évtizedes szinten.
A jégtranszport az az egyik olyan tényezõ, amellyel a légkör közvetett módon visszahat az óceáni áramlásokra. Ugyanakkor a légkör maga közvetlenül is visszahat az áramlásokra. Egy norvég kutató azt vizsgálta, hogy a légköri áramlás erõssége (zonalitás mértéke), hogyan hat, milyen kapcsolatban áll a Norvégia melletti tengeráramlással – annak sebességével, erõsségével.
Más mód a visszahatásra maga az légköri áramlás erõsségének változása, vagyis az atlanti térségben a zonalitás mértékének nagysága. Ugyanis nem elfeledendõ, hogy az óceán és légkör együttesen szállítanak energiát a sarkok felé. Ha egyik többet visz, akkor a másik kevesebbet és oda-vissza.
Modell kísérletek igazolták, hogy ha pl. ha a Golf-áramlás leállna – nem szállítana a magasabb szélességek felé energiát – akkor a légkör aktívabbá válna, megnövekszik a zonalitás, kompenzálva az óceán által kimaradó energia mennyiséget.
A kettõ kapcsolata bonyolult, de mégis egyszerû. Röviden, ha az AMOC – vagyis az atlanti termohalin cirkuláció erõsebbé válik, így több hõenergiát szállít a magasabb szélességek felé, a légkörzés – kicsit késleltetve, de lelassul, gyengül a zonalitás. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy gyakoribbá válik a blokking helyzet is.
„A kutatások alapján az AMO mechanizmusát a következõképp lehet sémába foglalni (Dima és Lohmann, 2007): A termohalin cirkuláció hatással van az észak-atlanti vizek hõmérsékleti anomáliájára. A tengervíz hõmérsékleti anomáliája hat a tengerszinti légnyomási mezõkre, módosítja azt. Ez a módosulás azonban megváltoztatja a légáramlási viszonyokat, amelyek kihatnak a tengeri jégszállításra a Fram-szorosban, ilyen módon hatva az édesvízi transzportra. Ez utóbbi azonban visszahat az atlanti termohalin cirkulációra. ” (Fodor és Seres, 200
Dima és Lohmann (2007) cikke gyakorlatilag az utóbbi 10 év témában folytatott kutatásait egészíti ki a legfontosabb puzzellel. Hogy is kapcsolódik össze ez az óceán-légkör rendszer?
A cikk itt letölthetõ:
cfa-www.harvard.edu/~wsoon/BinWang07-d/DimaLohmann07-AMO-final.pdf
Itt olvasható az abstract:
Link
Visszakanyarodva arra, hogy a légköri dinamikai folyamatok mennyire játszanak szerepet az óceáni folyamatokban, áramlási rendszerekben, hagy hivatkozzak egy friss kutatást.
Delworth (témában nagyon jártas, rengeteg izgi cikke jelent már meg...) és munkatársa egy legfrissebb munkájukban még inkább igazolták, hogy a déli féltekén a közepes szélességek nyugati szeleinek erõssége és pólushoz mért elhelyezkedése fontos hatással vannak az éghajlatra és az atlanti termohalin cirkulációra. Ha ez az „süvöltõ” nyugati széláramlás a pólustól távolabb helyezkedik és gyengül, akkor bizony a termohalin cirkuláció atlanti ága is gyengül. A szerzõk arra is kitérnek, hogy habár 100 év is eltelik míg az AMOC reagál az eseményre, a kezdetleges hatások már néhány évtizeden belül megjelennek az észak-atlanti térségben.
(Delworth and Zeng, 200
Sorolhatnám itt az érdekesebbnél érdekesebb – csak az utóbbi néhány évben megjelent – kutatási eredményeket és még mindig csak arról beszélnénk, hogy a tengeri jég, óceán hõmérséklet, légkörzés hogy kapcsolódik. Ha ehhez még hozzá vennénk, hogy az õszi eurázsiai hóborítottság miként változtat az arktikus térség magas légköri folyamatain és azon keresztül a tengerszinti légnyomásra rájövünk hogy milyen összetett rendszerrel van dolgunk, de mégis milyen jól leírhatóak az egyes folyamatok, kapcsolatok. Arról még nem is írtam, hogy miért jó az az európai hideg telek kialakulása végett, ha õsszel Észak-Amerikában szép hóborítottság alakul ki.
Ezekrõl a dolgokról külön elõadás sorozatot lehetne már készíteni, sõt külön kurzus lehetne egyetemen.
A blocking alakulással, anticiklonális helyzetekkel kapcsolatban is elég jó kutatási eredmények találhatók már. Ezeknek az anticiklonális helyzeteknek a kialakulása is egy kvázi-periódikus, oszcilláló folyamat, amely évtizedes, több évtizedes skálán mozog. Abban a korszakban, amikor az anticiklonális helyzetek gyakorisága nagyobb télen, nagyobb esély lehet a hideg telekre és egy ilyen korszak egy pár évtizedig is eltarthat. Hasonlóan van olyan idõszak, korszak, amikor a zonális áramlás a dominánsabb.
Most már zárom soraim mert megint sokat írtam és fáradt is vagyok már eléggé. Jó éjt mindenkinek.
Irodalomjegyzék:
Adachi Y. és Yukimoto S., 2006: Influence of Sea Ice Thickness on the Atmosphere in the Winter Arctic Region in an Atmospheric General Circulation Model, SOLA, Vol. 2., 076-079.
Alexander M. A., Bhatt U. S., Walsh J. E., Timlin M. S., Miller J. S., Scott, J. D., 2004: The atmospheric response to realistic Arctic Sea ice anomalies in an AGCM during winter.
Belluci A. Gualdi S., Scoccimarro E., Navarra A., 2008: NAO-ocean circulation interactions in a coupled general circulation model, Clim. Dyn., 31., 759-777.
Delworth T. L., Zeng F., 2008: Simulated impact of altered Southern Hemisphere winds on the Atlantic Meridional Overturning Circulation, Geophys. Res. Lett., Vol. 35., L20708.
Dima M. és Lohmann G., 2007: A hemispheric mechanism for the Atlantic Multidecadal Oscillation. Journal of Climate, 20, 2706-2719.
Fodor Z., Seres A. T., 2008: Az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációja és hatásai az atlanti-európai térségre az elmúlt 60 évben, Légkör 53. évf. 2. szám
Gerdes, R, 2006: Atmospheric responce to changes in Arctic sea ice thickness, Geophy. Res. Lett., 33., L18709.
Yamamoto K., Tachibana Y., Honda M., Ukita J., 2006: Intra-seasonal relationship between the Norhtern Hemisphere sea ice variability and the North Atlantic Oscillation, Geophys. Res. Lett., 33, L14711.
Zhu X., Jungclaus J., 2008: Interdecadal variability of the meridional overturning circulation as an ocean internal mode, Clim. Dyn., 31., 731-741.
Vagyis a légkör igazából nem szól abba bele, hogy most milyen mértékben terjed el azon a vidéken (Barents-tenger, Kara-tenger) az arktikus tengeri jégtakaró?
"A tenger fizikai paraméterei, az áramlások, a sópumpák, és maga a világóceán a víztömegével egy nagyságrendekkel stabilabb rendszer, mint a légkör, már csak sûrûségénél fogva is. Az oceanográfiában ezt úgy mondják: a tengerek, az óceánok és ezek áramlatai a föld légkörének hosszútávú memóriája. Ezért kézenfekvõ, hogy alapvetõen nem a légköri folyamatok irányítják az óceáni folyamatokat, hanem fordítva."
Szóval véleményed szerint a légkörnek nincs hatása, befolyásoló szerepe az óceánokra, tengerekre, vagy az nagyon kicsi?
Számos olyan példát lehetne felhozni amelyben oda-vissza található igazolás ugyanis az óceán-légkör egy olyan komplex kapcsolt-rendszert alkot, amelyben egy folyamat visszacsatolásokat eredményez. Az óceán szerepe nem elhanyagolható természetesen, de az óceán és légkör egy kapcsolt rendszer, amelyben oda-vissza vannak kölcsönhatások.
A következõkben mutatok néhány példát, hogy a légkörnek igenis van hatása az óceánokra, tengerekre – nem is elhanyagolható, de arra is hogy miért van igazad abban, hogy az óceánok is fontos momentumot játszanak. Vagyis oda-vissza mûködnek a dolgok és természetesen nem mindegy, hogy mit milyen idõskálán nézünk.
Nem egy hanem rengeteg olyan tudományos cikk jelent meg, amely ennek a lényeges kapcsolt-rendszernek bizonyos momentumait, kulcsrészleteit, folyamatait írja le. Például az arktikus jégtakaró, a jég-transzport és annak légkörrel (tengerszinti légnyomás eloszlás, légköri áramlási viszonyok...) való kapcsolatáról csak a tegnap este folyamán több, mint 60-nál is több cikket találtam.
(Elõször gondoltam összeszedve õket megadva a teljes irodalomjegyzékkel be fogom ide illeszteni, de rájöttem míg ezen cikkek összefoglalóját az irodalomjegyzékkel megcsinálom az több oldal lenne és a fórum szét esne, meg már egy komolyabb cikk elsõ felének is eleget tenne. Szóval ezt most kihagyom, csak egy-kettõnél adok hivatkozást, hogy látható legyen nem össze-vissza írogatok... - Ráadásul idõm sem sok mostanság egy ilyen jellegû bejegyzésre.)
A korábbi fórum bejegyzésemben volt egy példa, amelyen látható, volt hogy idõjárási szinten – vagyis térben és idõben is kis skálán mozogva – befolyásoló tényezõ tud lenni. Különben nem reagált volna a tengeri jég változása a légköri folyamatokra.
Számos olyan jelenséget találunk, amely azt igazolja, hogy a légkör igenis hatással van az óceánokra, tengerekre.
Egyik legismertebb példa maga az El Nino – ENSO jelenség ( Link ). Nem hiába van az EN mellett az SO, ami a Sothern Oscillation -bõl ered. Vagyis Darwin és Tahiti közötti légnyomás különbségbõl származtatják ezt az SO indexet ( Link , Link , Link ). A lényeg, hogy a Walker cirkuláció gyengülése során a keleti szelek lanyhulnak így a meleg víztömeg kelet felé „indulhat vissza”. Ugyanakkor, amikor a cirkuláció megerõsödik, vagyis Dél-Amerika partjai felõl nyugat felé erõteljesebben áramlik a levegõ, a part közeli felsõbb vízréteg is jelentõsebben áramlik nyugatnak – aminek a helyére a mélybõl hideg víz áramlik fel – nem elfeledve az Antarktisz felõl érkezõ hideg tengeráramlatot sem.
Hasonló esemény zajlódik le néha Afrika keleti partvidékénél erõs monszun idején. Ugyanis amikor Ázsia felé fújó szelet igen erõssé válnak – tartósan – nagy mennyiségû meleg vizet mozgatnak meg India irányába a felszínen, amelynek a helyére Afrika keleti partjainál a mélybõl hideg víz áramlik fel.
Nem is kell messzire menni, hogy találjunk olyan folyamatot, jelenséget, amely az atlanti térségben játszódik le. Most nagyon képletesen fogok fogalmazni az egyszerûség kedviért. Az arktikus jégtakarónak van két „kapuja”, pontosabban szólva „csatornája”, ahol a jég és egyúttal az édesvíz áramlása zajlik. Egyik ilyen csatorna Labrador-tengeren keresztül vezet, a másik a Fram-szoroson át – ez Grönland és Norvégia közötti szakasz.
Számtalan cikk született már arról, hogy a tengerszinti légnyomás változása, milyen szerepet tölt be, és hatással van ezen térségek jég-transzportjára, jég-exportjára. Ugyanakkor például, hogyan hat vissza a Labrador-tengert borító jégmezõ nagysága a zonális áramlásra az atlanti térségben.
Megemlíthetnénk azt is, hogy például az arktikus tengeri jég vastagsága csökken, akkor ezzel összefüggésben csökken a légnyomás az Arktisz közepén és a Norvég-tengeren, de magas légnyomású rendszer erõsödik az észak-atlanti térség szubtrópusi területeinél, illetve a Csendes-óceán északi, szubpoláris térségében. Más kutatók is kimutatták már, hogy az arktikus tengeri jég vastagságának változása hogyan hat a térség troposzférikus hõmérsékletére és a szubpoláris vidék nyugati széláramlására a magasabb szinteken.
(Gerdes, 2006; Adachi és Yukimoto, 2006)
Ebben a cikkben a kutatók elemzéseikbõl levonták azt a következtetést, hogy az utóbbi évek arktikus tengeri jég fogyásának egyik fõ tényezõje nem az óceáni hõtranszport volt, hanem a „jég-export”, vagyis a szokásos csatornákon keresztül a tengeri jég „elfolyik” a tengeráramlatoknak, légáramlásnak köszönhetõen a sarkvidéki tengeri jégmezõbõl.
Link
Hogy a másik oldalt is megemlítsük ott van az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletének több évtizedes változása. Ez a jelenség a légkör és az Atlanti-óceán szoros kapcsolatát mutatja, amely már éghajlatváltozás – éghajlat ingadozás mértékû. Ez pedig jó példa arra, hogy az óceán milyen hatással van a légkörre – vagyis az óceán is fontos befolyásoló tényezõ a légköri folyamatokra.
Számos cikk igazolta már, hogy az AMO milyen jelentõs hatással bír a Száhel-övezet csapadék viszonyaira, vagy az Egyesült Államok óriási aszályaira, de Európa nyaraira is több évtizedes szinten.
A jégtranszport az az egyik olyan tényezõ, amellyel a légkör közvetett módon visszahat az óceáni áramlásokra. Ugyanakkor a légkör maga közvetlenül is visszahat az áramlásokra. Egy norvég kutató azt vizsgálta, hogy a légköri áramlás erõssége (zonalitás mértéke), hogyan hat, milyen kapcsolatban áll a Norvégia melletti tengeráramlással – annak sebességével, erõsségével.
Más mód a visszahatásra maga az légköri áramlás erõsségének változása, vagyis az atlanti térségben a zonalitás mértékének nagysága. Ugyanis nem elfeledendõ, hogy az óceán és légkör együttesen szállítanak energiát a sarkok felé. Ha egyik többet visz, akkor a másik kevesebbet és oda-vissza.
Modell kísérletek igazolták, hogy ha pl. ha a Golf-áramlás leállna – nem szállítana a magasabb szélességek felé energiát – akkor a légkör aktívabbá válna, megnövekszik a zonalitás, kompenzálva az óceán által kimaradó energia mennyiséget.
A kettõ kapcsolata bonyolult, de mégis egyszerû. Röviden, ha az AMOC – vagyis az atlanti termohalin cirkuláció erõsebbé válik, így több hõenergiát szállít a magasabb szélességek felé, a légkörzés – kicsit késleltetve, de lelassul, gyengül a zonalitás. Ennek viszont az lesz a következménye, hogy gyakoribbá válik a blokking helyzet is.
„A kutatások alapján az AMO mechanizmusát a következõképp lehet sémába foglalni (Dima és Lohmann, 2007): A termohalin cirkuláció hatással van az észak-atlanti vizek hõmérsékleti anomáliájára. A tengervíz hõmérsékleti anomáliája hat a tengerszinti légnyomási mezõkre, módosítja azt. Ez a módosulás azonban megváltoztatja a légáramlási viszonyokat, amelyek kihatnak a tengeri jégszállításra a Fram-szorosban, ilyen módon hatva az édesvízi transzportra. Ez utóbbi azonban visszahat az atlanti termohalin cirkulációra. ” (Fodor és Seres, 200

Dima és Lohmann (2007) cikke gyakorlatilag az utóbbi 10 év témában folytatott kutatásait egészíti ki a legfontosabb puzzellel. Hogy is kapcsolódik össze ez az óceán-légkör rendszer?
A cikk itt letölthetõ:
cfa-www.harvard.edu/~wsoon/BinWang07-d/DimaLohmann07-AMO-final.pdf
Itt olvasható az abstract:
Link
Visszakanyarodva arra, hogy a légköri dinamikai folyamatok mennyire játszanak szerepet az óceáni folyamatokban, áramlási rendszerekben, hagy hivatkozzak egy friss kutatást.
Delworth (témában nagyon jártas, rengeteg izgi cikke jelent már meg...) és munkatársa egy legfrissebb munkájukban még inkább igazolták, hogy a déli féltekén a közepes szélességek nyugati szeleinek erõssége és pólushoz mért elhelyezkedése fontos hatással vannak az éghajlatra és az atlanti termohalin cirkulációra. Ha ez az „süvöltõ” nyugati széláramlás a pólustól távolabb helyezkedik és gyengül, akkor bizony a termohalin cirkuláció atlanti ága is gyengül. A szerzõk arra is kitérnek, hogy habár 100 év is eltelik míg az AMOC reagál az eseményre, a kezdetleges hatások már néhány évtizeden belül megjelennek az észak-atlanti térségben.
(Delworth and Zeng, 200

Sorolhatnám itt az érdekesebbnél érdekesebb – csak az utóbbi néhány évben megjelent – kutatási eredményeket és még mindig csak arról beszélnénk, hogy a tengeri jég, óceán hõmérséklet, légkörzés hogy kapcsolódik. Ha ehhez még hozzá vennénk, hogy az õszi eurázsiai hóborítottság miként változtat az arktikus térség magas légköri folyamatain és azon keresztül a tengerszinti légnyomásra rájövünk hogy milyen összetett rendszerrel van dolgunk, de mégis milyen jól leírhatóak az egyes folyamatok, kapcsolatok. Arról még nem is írtam, hogy miért jó az az európai hideg telek kialakulása végett, ha õsszel Észak-Amerikában szép hóborítottság alakul ki.
Ezekrõl a dolgokról külön elõadás sorozatot lehetne már készíteni, sõt külön kurzus lehetne egyetemen.
A blocking alakulással, anticiklonális helyzetekkel kapcsolatban is elég jó kutatási eredmények találhatók már. Ezeknek az anticiklonális helyzeteknek a kialakulása is egy kvázi-periódikus, oszcilláló folyamat, amely évtizedes, több évtizedes skálán mozog. Abban a korszakban, amikor az anticiklonális helyzetek gyakorisága nagyobb télen, nagyobb esély lehet a hideg telekre és egy ilyen korszak egy pár évtizedig is eltarthat. Hasonlóan van olyan idõszak, korszak, amikor a zonális áramlás a dominánsabb.
Most már zárom soraim mert megint sokat írtam és fáradt is vagyok már eléggé. Jó éjt mindenkinek.
Irodalomjegyzék:
Adachi Y. és Yukimoto S., 2006: Influence of Sea Ice Thickness on the Atmosphere in the Winter Arctic Region in an Atmospheric General Circulation Model, SOLA, Vol. 2., 076-079.
Alexander M. A., Bhatt U. S., Walsh J. E., Timlin M. S., Miller J. S., Scott, J. D., 2004: The atmospheric response to realistic Arctic Sea ice anomalies in an AGCM during winter.
Belluci A. Gualdi S., Scoccimarro E., Navarra A., 2008: NAO-ocean circulation interactions in a coupled general circulation model, Clim. Dyn., 31., 759-777.
Delworth T. L., Zeng F., 2008: Simulated impact of altered Southern Hemisphere winds on the Atlantic Meridional Overturning Circulation, Geophys. Res. Lett., Vol. 35., L20708.
Dima M. és Lohmann G., 2007: A hemispheric mechanism for the Atlantic Multidecadal Oscillation. Journal of Climate, 20, 2706-2719.
Fodor Z., Seres A. T., 2008: Az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációja és hatásai az atlanti-európai térségre az elmúlt 60 évben, Légkör 53. évf. 2. szám
Gerdes, R, 2006: Atmospheric responce to changes in Arctic sea ice thickness, Geophy. Res. Lett., 33., L18709.
Yamamoto K., Tachibana Y., Honda M., Ukita J., 2006: Intra-seasonal relationship between the Norhtern Hemisphere sea ice variability and the North Atlantic Oscillation, Geophys. Res. Lett., 33, L14711.
Zhu X., Jungclaus J., 2008: Interdecadal variability of the meridional overturning circulation as an ocean internal mode, Clim. Dyn., 31., 731-741.
Jaj
Nem volt még -sajnos- teljesen összefüggõ, valószínûleg összefújta a szél. Aggasztó a teljes jégmezõ növekedési ütemének lassulása is....hátha a következõ napokban még korrigál.

Mintha Alaszka partjainál lassulna a jegesedés,ezzel szemben Észak-Európától nem messze tör elõre rohamosan: Link
Jogos... az okt. végére,nov. elejére várt tél-betörésnek kb. "500-szor " akkora esélye volt,mint a mostani-nov. 15.-20 .közé várt nagy lehûlésnek a jelenlegi felállás alapján...
Viszont dec. elején-Mikulás környékén már valóban elõfordulhat drasztikus váltás ,de esetleg 25.-e után néhány nappal is...(ex has) + elcsépelt 35 éves tapasztalat..hehe..)
Viszont dec. elején-Mikulás környékén már valóban elõfordulhat drasztikus váltás ,de esetleg 25.-e után néhány nappal is...(ex has) + elcsépelt 35 éves tapasztalat..hehe..)
Átlagosnál hideg télben nem nagyon reménykedek, hiszen éppen egy melegciklus közepén vagyunk. Ha 2-3 éven belül lezárul, akkor szerencsénk van, de elképzelhetõ hosszabb is, hiszen a ciklusok átlagos idõtartama durván 7 év.
No, persze... ha a szeptemberben még emlegetett napfoltminimum jótékony hatású, akkor lehet szerencsénk. Csakhát errõl elég keveset tudunk.
Egyébként megígérem, hogy márciusig nem hozakodom ezzel a ciklikussággal elõ, mert nem akarok senkit bosszantani. Ráadásul magam is télimádó vagyok.
No, persze... ha a szeptemberben még emlegetett napfoltminimum jótékony hatású, akkor lehet szerencsénk. Csakhát errõl elég keveset tudunk.
Egyébként megígérem, hogy márciusig nem hozakodom ezzel a ciklikussággal elõ, mert nem akarok senkit bosszantani. Ráadásul magam is télimádó vagyok.

Te ilyen hosszútávon látsz elõre?
Szerintem rajtad kívül kevesen marnek 2009 októberére prognózist adni!

Szerintem rajtad kívül kevesen marnek 2009 októberére prognózist adni!

Hosszútávon ( 10 napon túl ) végig nézve az archív adatokat, illetve a jelenlegi modellfutásokat semmi olyan italást nem látok ami komoly havazásos, fagyos helyzetnek az elõjelét mutatná. Ugyanis szerintem ott kezdõdik egy kimondottan téli idõ, hogy Skandináviától ÉK-re -20 fok és az alatti hideg mag halmozódik fel, ami szerencsés esetben úgy jut Európába, hogy hozzánk meghozza a telet.
Nem vettem túl nagy mintát, csak a 2002-2003-as helyzethez hasonlítottam, és ott is látszik, hogy már november közepétõl folyamatosan gyûlt a hideg levegõ.
Nos, jelenleg egyik modell sem utal arra, hogy ott november közepéig kialakuljon egy ilyen hideg mag.
Persze, sok a változó, hiszen ezek csupán a mostani modellfutások (mégha a fáklya is ezt támasztja alá), bevállásuk sem 100 %, illetve ez egy 10 napos folyamat, ami utánna simán meg is fordulhat, arról nem is beszélve, hogy a 2002-es helyet csupán egy variáció ugyanarra a témára.
Persze ez nem jelenti azt, hogy Mo.-n nem fog hûlni a levegõ, csupán arra gondolok, hogy kifejezett téli idõ nem csak nem várható, de 10 napon belül a feltételeinek kialakulása sem várható.
Szerintem.
Nem vettem túl nagy mintát, csak a 2002-2003-as helyzethez hasonlítottam, és ott is látszik, hogy már november közepétõl folyamatosan gyûlt a hideg levegõ.
Nos, jelenleg egyik modell sem utal arra, hogy ott november közepéig kialakuljon egy ilyen hideg mag.
Persze, sok a változó, hiszen ezek csupán a mostani modellfutások (mégha a fáklya is ezt támasztja alá), bevállásuk sem 100 %, illetve ez egy 10 napos folyamat, ami utánna simán meg is fordulhat, arról nem is beszélve, hogy a 2002-es helyet csupán egy variáció ugyanarra a témára.
Persze ez nem jelenti azt, hogy Mo.-n nem fog hûlni a levegõ, csupán arra gondolok, hogy kifejezett téli idõ nem csak nem várható, de 10 napon belül a feltételeinek kialakulása sem várható.
Szerintem.
Havazás? Egyelõre nem. Tegnap irtam, hogy okt 17-22 között várok egy nagymértékû lehûlést.
Ezt hogy érted hogy érdekes helyzet?Havazást is hozhat akár?
hogy látod mikortól jöhet meg az elsõ kemény lehülés?Az az érzésem hogy a hétvégi lehülés nem nagy kaliberû lesz


A kelet európai síkságon nagyon stabil a magas nyomás. Moszkvai fáklyán jól látható hogy míg a szem ellát 1010 hpa alá nem is megy a légnyomás, sõt nagy átlagban 1020 hpa fölött marad. Ez biztosítja nálunk a gyenge de kitartó délies áramlásokat a medi ciklon mellett (ezek csak idõnként szipkázzák fel a meleget).
JMA hosszútávú futása és a szezonális elõre kombinációja.
Link
Illetve épp akkor kell végetérnie egy relatív enyhébb ciklusnak.
Link
Illetve épp akkor kell végetérnie egy relatív enyhébb ciklusnak.
Én szintén számolok hidegbetöréssel,de hóval nem.Ha lesz csapadék,akkor esõ lesz.Bár a magasabb északi,északnyugati területeken élõk még reménykedhetnek.
Észak-európában megjelent a hótakaró:
Link
Mindössze 2 nap alatt ennyi változott az északi partvidék hótakaró szemponjából. November 17-22 között számítok hidegbetörésre és talán már kisebb hózáporokra havazásra is.
Link
Mindössze 2 nap alatt ennyi változott az északi partvidék hótakaró szemponjából. November 17-22 között számítok hidegbetörésre és talán már kisebb hózáporokra havazásra is.
Ritkán látható stabilitással adják a modellek már napok óta a péntektõl jövõ hét közepéig tartó Ac-peremhelyzet okozta lehülést, öt nap alatt 7-8°C-ot csökkenünk 850hPa-on, az átlagos környékére.
Hát igen ez kb. +10 fokot jelent,ami november közepéig még átlagos.
E még nem is lenne baj,csak folytatódjon tovább ez a lehülési
tendencia.
E még nem is lenne baj,csak folytatódjon tovább ez a lehülési
tendencia.
Ha bejön neked, és utólag meg is tudod mondani mire alapoztad, meg fognak követni!
A realitás pedig az, hogy a szegény hópehelynek már 850hpa-on szembe kellene néznie az olvadás veszélyével, ha egyáltalán csapadék képzõdne.
A hónap közepéig nem nagyon látszik komoly lehülés, és hozzá kell tenni, hogy naptárban lassan oda lapozhatunk, hogy a 850 hpa-n 0 fok nem valami eget rengetõ jelenség. A télvárók által megálmodottakhoz bizonyosan több kell
A realitás pedig az, hogy a szegény hópehelynek már 850hpa-on szembe kellene néznie az olvadás veszélyével, ha egyáltalán csapadék képzõdne.
A hónap közepéig nem nagyon látszik komoly lehülés, és hozzá kell tenni, hogy naptárban lassan oda lapozhatunk, hogy a 850 hpa-n 0 fok nem valami eget rengetõ jelenség. A télvárók által megálmodottakhoz bizonyosan több kell

Csak finoman...
De kitartok a feltételezésem mellett? de Ezért nem zárhatnak ki ugye?


Én se merném megkockáztatni, még 1500-1800 m körül sem nemhogy a Kékesen

És szidjatok ha rosszul látom, de ha a hétvégi hidegbetörés bekövetkezik és 10 fok alatti maximumok lesznek, és ha esetleg egy kis csap. is lenni nem merném megkockáztatni, hogy az a Kékesen estleg szilárd halmazállapotú legyen.

Sajnos ennyit tud, ez van
A legstabilabban eddig az volt benne, h október és november az átlagostól hidegebb inkább csak a mértékét változtatták. Még az október elején kiadott is átlagostól hidegebbet adott októberre. Bp-en kb. 1,5 fokkal volt melegebb az október, de sztem országos szinten is 1 fok felett volt. Szept-re egyszer hidegebbet, majd jóval melegebbet adott, és végül hidegebb lett.
Ez tényleg csak arra jó, h megnézzük, h van ilyen, de erre bármit is alapozni teljesen felesleges. A halvány lila gõz modellem alapján: nov: +0.5, dec: +1, jan.:+0,5 feb: +1.5 lesz
Sajnos manapság még komolytalan az egész.

Ez tényleg csak arra jó, h megnézzük, h van ilyen, de erre bármit is alapozni teljesen felesleges. A halvány lila gõz modellem alapján: nov: +0.5, dec: +1, jan.:+0,5 feb: +1.5 lesz

Amúgy jelzem, igaz a hidegbetörés tõlünk messze Keletre lesz, de alul Az AC-t megkerülve, elég hûvös levegõ szivárog be.
Sok helyen alig lesz 10 fok hétvégén miközben élénk DK-i szél várható.
Sok helyen alig lesz 10 fok hétvégén miközben élénk DK-i szél várható.
Hát a tavalyit sem kívánom, mert volt az az egyszem január elseje, oszt jónapot !
Idén remélem folytatódik a javuló tendencia egy átlagos tél formájában. A modellek alapján lehet esély erre, de úgyis minden függõben van még, sztem a világon senki sem tudja megmondani milyen tél lesz. Csak valószínûségek vannak.
Idén remélem folytatódik a javuló tendencia egy átlagos tél formájában. A modellek alapján lehet esély erre, de úgyis minden függõben van még, sztem a világon senki sem tudja megmondani milyen tél lesz. Csak valószínûségek vannak.
Legyen igazad, remélem végre egy átlagos tél jön már ránk férne.

Nem is értem minek nézegetjük ezeket.
Múltkor még kicsit mást jelzett.
Itt a fáklya Link melyen egyértelmûen látszik a csökkenõ tendencia. Legkorábban a hónap közepe felé ugrálnak a tagok, várhatóan akkor lehet valami. Ennél tovább nem érdemes elõrejelezni és nem is lehet (sõt elõrejelezni 15 napot sem igazán lehet
). Bár igaz ez a fórum pont a hosszútávról szól, de szerintem felesleges idegeskedés és idõpazarlás nézni ezeket a nagyon hosszútávú elõréket...



