Meteorológiai esélylatolgatások
Én úgy gondolom, senki nem állította itt azt, hogy kemény tél lesz, de még azt sem, hogy átlagos...
Csupán latolgattam, latolgattunk...
Tény, az én környezetemben (de ahogy Nyuli írta, máshol is) az élõvilág nem a "megszokott" menetrendjében halad, haladt.
S ebbõl LEHET, hogy LEHET a tél milyenségére következtetni.
Az én hsz.-aimat nyugodtan mentheted!
Csupán latolgattam, latolgattunk...
Tény, az én környezetemben (de ahogy Nyuli írta, máshol is) az élõvilág nem a "megszokott" menetrendjében halad, haladt.
S ebbõl LEHET, hogy LEHET a tél milyenségére következtetni.
Az én hsz.-aimat nyugodtan mentheted!
Ez egy jó kezdete lehet egy komoly adatbázisnak, mert ha ezt minden évben megtesszük és megfigyeléseket is végzünk a természetet illetõen, az már lehet szignifikáns.
Úgy mellesleg eleink sokkal közelebb éltek a természethez és sokkal inkább rá voltak utalva a megfigyeléseikre mint mi, mindenféle modell nélkül. Természetesen akkor sem "jött be" minden, de azért kár lenne lebecsülni a tapasztalataikat.
Úgy mellesleg eleink sokkal közelebb éltek a természethez és sokkal inkább rá voltak utalva a megfigyeléseikre mint mi, mindenféle modell nélkül. Természetesen akkor sem "jött be" minden, de azért kár lenne lebecsülni a tapasztalataikat.
Elmentek pár hsz.-t ha hozzájárultok és megnézzük tavasszal a kimenetelét a dolgoknak.
Tehát többen is azt állítják, hogy egyértelmû jeleit vélik felfedezni az állatokon, növényeken az átlag alatti télnek, hiszen valószínûleg nem átlagos lesz, mert nagyobb a bundájuk, több a levél, stb stb. mint átlagosan szokott lenni.
Tehát többen is azt állítják, hogy egyértelmû jeleit vélik felfedezni az állatokon, növényeken az átlag alatti télnek, hiszen valószínûleg nem átlagos lesz, mert nagyobb a bundájuk, több a levél, stb stb. mint átlagosan szokott lenni.
A biológiai összefüggések ügyében ajánlom továbbra is elfeledett írásom (ne a körülöttünk, hanem a természetes körülmények között élõ állatokat figyeljük): 55062.
Egyetértek! A természetben "illik" hinni,nem kötelezõ...A tél szerintem sem marad el ,mert tavaly-tavalyelõtt,egy nagy 0 volt.(ezt már szeptemberben megemlítettem-nagy lehurrogást kapva)
Az évek pedig igen ritkán ismételik egymást...Gyökeres fordulat 7-10 nap alatt is simán kialakulhat bármikor,febr. végén is.!
Közeljövõ:1-2 órája megindult a kemény váltás folyamata itt Somogyban,ami úgy 7-8 nap múlva fog igazán megmutatkozni. Az Ék-Eu-i helyzettel kapcsolatban egyelõre zavaros a kép a jövõt illetõen...,igazi nagy hidegbázis ott egyelõre nem fog kialakulni 7-10 napon belül a mostani hidegfelhalmozódás kelet felé húzódik újra.
Az évek pedig igen ritkán ismételik egymást...Gyökeres fordulat 7-10 nap alatt is simán kialakulhat bármikor,febr. végén is.!
Közeljövõ:1-2 órája megindult a kemény váltás folyamata itt Somogyban,ami úgy 7-8 nap múlva fog igazán megmutatkozni. Az Ék-Eu-i helyzettel kapcsolatban egyelõre zavaros a kép a jövõt illetõen...,igazi nagy hidegbázis ott egyelõre nem fog kialakulni 7-10 napon belül a mostani hidegfelhalmozódás kelet felé húzódik újra.
Halihó! November 12-14 között egységesen lehülést mutat a GFS, JMA, ENS, a fáklya 11-tõl nyílik ám rendesen. Nem mondanám, hogy tél, de télies könnyen lehet belõle. Várom az esti futást.
Vicces. Szeptember végén még azon paráztunk, hogy nem lesz "vénasszonyok nyara". Erre már 1 hónapja az van
Nyilván én is...
És még pár évtizednek el is kell telnie, hogy érdemben tudjak/tudjunk nyilatkozni a témáról bõvebben, bizonyítékokkal, alátámasztásokkal, tapasztalatokkal.
És még pár évtizednek el is kell telnie, hogy érdemben tudjak/tudjunk nyilatkozni a témáról bõvebben, bizonyítékokkal, alátámasztásokkal, tapasztalatokkal.
Sztem maradjunk annyiban, h én március 10-én "verifikálom" ezt a telet olyan szempontból, h a természetben végzett megfigyelések alapján jó esélye lehet egy jó átlagos, vagy attól hidegebb télnek, vagy minimum 2-3 kemény téli periódusnak (kb. 8-12 napos)(ami lehet csak száraz hideg ill. havas is).
A jó átlagos telet azért venném bele, mert tavaly nov és dec volt télies, téli, jan feb nem ill. 2007-ben elmaradt a tél.
Mielõtt Cauchy felnyársal
Tudom, h egy alkalom a stat-ban nem alkalom, de mégis több a semminél.
A jó átlagos telet azért venném bele, mert tavaly nov és dec volt télies, téli, jan feb nem ill. 2007-ben elmaradt a tél.
Mielõtt Cauchy felnyársal
Tudom, h egy alkalom a stat-ban nem alkalom, de mégis több a semminél.
De jó!!
Akkor nem csak az én szemem látja a jószágok, szerintem nem véletlenszerû viselkedését!
Akkor nem csak az én szemem látja a jószágok, szerintem nem véletlenszerû viselkedését!
Én sem azt írtam, hogy Te azt mondtad, hogy nincs, hanem azt, ha nem tudjuk, hogy van-e, attól még lehet!
Szerintem nagyon is helyénvaló volt, hogy felhoztad a témát, a megfigyelések valóban értékesek és érdekesek. A tudomány pedig csak olyan, hogy kizárólg azzal foglalkozik, amit meg tud magyarázni - amit nem tud, az pedig "nem létezik, mert nem létezhet". Szerintem az élõvilág nagyon is tudja, hogyan éljen túl bizonyos idõszakokat. Az evolúciós programozás egy dolog, de a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás ill. az azokra való felkészülés is nagyon fontos. Vadász nagybátyám szintén hasonló tapasztalatokról számolt be a minap, mint Te és õ 60 éve járja az erdõt
Mellesleg a téma egyáltalán nem off, hiszen ez is egyfajta hosszútávú latolgatás, csupán nem modellek alapján
és õ 60 éve járja az erdõt Mellesleg a téma egyáltalán nem off, hiszen ez is egyfajta hosszútávú latolgatás, csupán nem modellek alapján
Én nem azt mondtam, hogy nincs, hanem azt, hogy abból, hogy nem lehet, kizárni, hogy nincs, még nem következik az, hogy van.
Sajnos sokan nincsenek tisztában a logika lényegével, mik az ún. szükséges és elégséges feltételek, azaz hogy mûködik a józan paraszti ész. (gyk: a józan paraszti ész az az önkéntelenül alkalmazott helyes logika, nem pedig a megérzés)
Sajnos sokan nincsenek tisztában a logika lényegével, mik az ún. szükséges és elégséges feltételek, azaz hogy mûködik a józan paraszti ész. (gyk: a józan paraszti ész az az önkéntelenül alkalmazott helyes logika, nem pedig a megérzés)
Talán nem lenne nálam boldogabb ember, ha valaki, bizonyítottan kijelentené: nincsenek összefüggések, az élõvilág jelzéseibõl semmit sem lehet levonni hosszabb távon; vagy, igenis vannak levonandó konzekvenciák.
Elég nagy merészség lenne kijelenteni bármelyiket is.
Mint már írtam, évek óta figyelem ( a valódi természetben, nem a mesterséges környezetben) az összefüggések lehetõségét, vannak nagyon is pozitív jelek a negatívok mellett.
Inkább csendben is maradok, kutatok tovább, és ezt, mintegy érdekességet kívántam felhozni a modellek és a térképek tömkelege közül.
Elég nagy merészség lenne kijelenteni bármelyiket is.
Mint már írtam, évek óta figyelem ( a valódi természetben, nem a mesterséges környezetben) az összefüggések lehetõségét, vannak nagyon is pozitív jelek a negatívok mellett.
Inkább csendben is maradok, kutatok tovább, és ezt, mintegy érdekességet kívántam felhozni a modellek és a térképek tömkelege közül.
Én Nolival értek egyet. Sõt.
Szerintem hatalmas belemagyarázások, pszichológiai téveszmék, megfelelési vágy alakítja ki az ilyen "az állatok elõre megérzik" típusú információkat.
Belemagyarázás: Pl kiemeljük, hogy egy adott idõszakban az állatoknak nagy szõre volt és hideg tél lett, pedig nem is volt hideg tél (hideg tél erõsen relatív fogalom)
Pszichológia: 100 esetbõl 50-szer bejön, 50-szer nem, az ember pedig azt jegyzi meg, amikor történik valami extra (nagy hó esik), a másik 50-et elfelejti, így igazolva látja hamisan a jóslás hatékonyságát.
Megfelelés: szeretnénk okosakat mondani, pl hogy mi tapasztaltuk ezt, hogy a mi állatunk, szomszéd állata valóban jósol, ezáltal másik embereket lenyûgözi, azokat, akik nem láttak ilyet. ezért hajlandóak vagyunk ferdíteni, mástól hallott információkat lehetõségeket tényként kezelni, azaz tipikus emberi magatartás.
Nálunk pl minden évben ilyenkor, függetlenül attól, hogy mennyire van meleg a macska meg a kutyák is hatalmas szõrt növesztenek.
Szerintem hatalmas belemagyarázások, pszichológiai téveszmék, megfelelési vágy alakítja ki az ilyen "az állatok elõre megérzik" típusú információkat.
Belemagyarázás: Pl kiemeljük, hogy egy adott idõszakban az állatoknak nagy szõre volt és hideg tél lett, pedig nem is volt hideg tél (hideg tél erõsen relatív fogalom)
Pszichológia: 100 esetbõl 50-szer bejön, 50-szer nem, az ember pedig azt jegyzi meg, amikor történik valami extra (nagy hó esik), a másik 50-et elfelejti, így igazolva látja hamisan a jóslás hatékonyságát.
Megfelelés: szeretnénk okosakat mondani, pl hogy mi tapasztaltuk ezt, hogy a mi állatunk, szomszéd állata valóban jósol, ezáltal másik embereket lenyûgözi, azokat, akik nem láttak ilyet. ezért hajlandóak vagyunk ferdíteni, mástól hallott információkat lehetõségeket tényként kezelni, azaz tipikus emberi magatartás.
Nálunk pl minden évben ilyenkor, függetlenül attól, hogy mennyire van meleg a macska meg a kutyák is hatalmas szõrt növesztenek.
Majd este reagálok, ha lehet még egyáltalán és nem tûnik off-nak. Most mennem kell.
Igen.
Ezért feltételezem hogy a hidegpárna kialakulásának létezhet az állatok számára érzékelhetõ elõjele, amit mi még nem fedeztünk fel.
Ezért feltételezem hogy a hidegpárna kialakulásának létezhet az állatok számára érzékelhetõ elõjele, amit mi még nem fedeztünk fel.
Nincs idõ korlát - legalábbis az én tudásom szerint - lekötve a Vojejkov-tengelyre. Nem az idõ számít, hanem az elrendezõdés, hiszene ez is egy markoszinoptikus helyzet. Lehet, hogy egy-két napra fejlõdik ki, de lehet hogy egy hétre. Egy-egy makroszinoptikus helyzet mondjuk egy hónapig rendkívül ritkán tud fenn állni - téli félévben (ha egyáltalán lehetséges).
Az "azori AC"-t pedig nem kell mindig szószeritn venni, gyakorta van, hogy az "azori AC"-nek mondott AC inkább atlanti (mármint annak délebbi részén elhelyezkedõ, az Azori szigetek környékén lévõ...).
A következõk mondhatók anak, vagy hasonlítanak rá - véleményem szerint:
Link
Ez is jó lenne, csak szibéria felett markánsabb AC lenne jó, de egyébként a többi része olyan:
Link
A legjobb példa viszont ez:
Link
Link
Az "azori AC"-t pedig nem kell mindig szószeritn venni, gyakorta van, hogy az "azori AC"-nek mondott AC inkább atlanti (mármint annak délebbi részén elhelyezkedõ, az Azori szigetek környékén lévõ...).
A következõk mondhatók anak, vagy hasonlítanak rá - véleményem szerint:
Link
Ez is jó lenne, csak szibéria felett markánsabb AC lenne jó, de egyébként a többi része olyan:
Link
A legjobb példa viszont ez:
Link
Link
12-14-e táján kinéz egy tisztességesebb hidegfront, átmeneti lehüléssel. Remélem át tud robogni rajtunk vagy legalább felettünk fékezõdik le. Mostanában kicsit hiányolom az ilyen frontokat, folyton csak bénáznak az Alpok táján, a meleg meg ömlik befelé DK-rõl.
Az állatvilághoz annyit, hogy éjszaka még mindig ciripelnek a tücskök, szerintem ez ilyenkor már elég durva. Na persze a mese szerint õk a nagy hedonisták, õket nem zavarja mi lesz holnap....
Az állatvilághoz annyit, hogy éjszaka még mindig ciripelnek a tücskök, szerintem ez ilyenkor már elég durva. Na persze a mese szerint õk a nagy hedonisták, õket nem zavarja mi lesz holnap....
Én úgy tudom, hogy a vojejkov tartós öngeneráló folyamatként tartja fenn magát, Azaz ÉNY európában igen erõs DNY-i áramlás, európa nagy részén ÉK-i keleti. Amit belinkeltél szinte minden hónapban létrejön, a vojejkov azonban nagyon ritkán, ráadásul erõs ciklonok messze benyúlnak Európába.
Igen, de ha nincs a hidegpárna akkor nem hideg, hanem jóval melegebb idõ van, és azt elõre megérezni, hogy amiatt lesz hideg az idõ, hogy nem hidegleszakadás jön, hanem a magasban meleg na az a tudomány.
Ugye nem azért volt hideg mert hideg volt felettünk a levegõ, hanem a fölénk érkezõ meleg, meg az AC. meg a napfényhiány, tehát igazából azt kellett volna elõre jelezni, hogy melegebb lesz az idõ az átlagostól, mert felettünk is az átlagtól melegebb levegõ volt.
Ugye nem azért volt hideg mert hideg volt felettünk a levegõ, hanem a fölénk érkezõ meleg, meg az AC. meg a napfényhiány, tehát igazából azt kellett volna elõre jelezni, hogy melegebb lesz az idõ az átlagostól, mert felettünk is az átlagtól melegebb levegõ volt.
Az idõtartam jogos, de szerintem ehhez elég hasonlóan nézhet ki.
"Az azori és a szibériai anticiklon összekapcsolódását jelenti."
Igaz az atlanti AC központja, nem az Azori-szk. fölött van, hanem attól K-re valamivel, de Közép-Európa fölött szépen összekapcsolódik a szibériai AC-val.
Persze én még nem láttam ilyet soha, szóval, ha tudsz archívumból egy igazán klasszikus Vojejkov-ot berakni, akkor azt megköszönném!!!
Más: a Kislexikonban Voejkov szerepel, de az internet alapján a Vo j ejkov a helyes, mint ahogyan Szibéria írta!
"Az azori és a szibériai anticiklon összekapcsolódását jelenti."
Igaz az atlanti AC központja, nem az Azori-szk. fölött van, hanem attól K-re valamivel, de Közép-Európa fölött szépen összekapcsolódik a szibériai AC-val.
Persze én még nem láttam ilyet soha, szóval, ha tudsz archívumból egy igazán klasszikus Vojejkov-ot berakni, akkor azt megköszönném!!!
Más: a Kislexikonban Voejkov szerepel, de az internet alapján a Vo j ejkov a helyes, mint ahogyan Szibéria írta!
Sokkal nagyobb szórás 12.-e után, mint amit a fáklya jelez.
A gem fõfutás igen hideg szeles és csapadékos idõvel számol:
Link
A JMA szintúgy igaz ez 15.-e után vár nagy lehûlést.Igaz kevesebb csapival és nem annyira szeles idõvel, csak a dunántúlon.
Az ECM gyengébb lehûlést kalkulál:
Link
de nincs messze a keleti kontinentális lábas hideg betöréstõl sem:
Link
Az NGP-ben is benne van mediterrán ciklonális görbület kialakulása:
Link
A gem fõfutás igen hideg szeles és csapadékos idõvel számol:
Link
A JMA szintúgy igaz ez 15.-e után vár nagy lehûlést.Igaz kevesebb csapival és nem annyira szeles idõvel, csak a dunántúlon.
Az ECM gyengébb lehûlést kalkulál:
Link
de nincs messze a keleti kontinentális lábas hideg betöréstõl sem:
Link
Az NGP-ben is benne van mediterrán ciklonális görbület kialakulása:
Link
Ja, akkor nem azt hittem az elõrejelzésrõl, sry 
Egyébként nyilván nem a hidegpárnát érezték elõre, hanem azt hogy hideg lesz. Neki mindegy hogy hidegpárna vagy tartós északi áramlás vagy bármi miatt, a lényeg hogy érezte hogy hideg lesz)
Sztem a természet igencsak okos, sokáig nem lesz még olyan elõrejelzésünk közép- és hosszútávra, ami megközelíti az állatok, növények "elõrejelzéseit", amiket mi már észre sem veszünk a nagy városi életben
azt hittem az elõrejelzésrõl, sry Egyébként nyilván nem a hidegpárnát érezték elõre, hanem azt hogy hideg lesz. Neki mindegy hogy hidegpárna vagy tartós északi áramlás vagy bármi miatt, a lényeg hogy érezte hogy hideg lesz
)Sztem a természet igencsak okos, sokáig nem lesz még olyan elõrejelzésünk közép- és hosszútávra, ami megközelíti az állatok, növények "elõrejelzéseit", amiket mi már észre sem veszünk a nagy városi életben
Egy dologról beszélünk? Én arra értettem, hogy a tavaly deceberi hidegpárnás idõszak miatti hidegebb idõszakot is megérezték az állatok állítólag.
Erre írtam, hogy az már tényleg hihetetlennek tûnik, hogy azt is bekalkulálták a szõrnövekedésbe.
Erre írtam, hogy az már tényleg hihetetlennek tûnik, hogy azt is bekalkulálták a szõrnövekedésbe.
Pedig statisztikai alapon nem lehet olyan nehéz, a 3 hónapos elõre úgyis majdnem csak tenyérjóslás jellegû sokszor
Ez nem Vojejkov tengely, az több hetes idõszakban áll fenn és nem így néz ki !
Már épp be akartam írni, hogy még a végén mediciklon, melegszektor, zivatarok lesznek az elõzõ hsz.-ban felvázolt jövõ hétvégi hidegöblítésbõl, szerencsére megnéztem a fáklyát. A fõfutás ballisztikus pályán repül a tagok, a kontroll és az átlag fölött. +1,-8 fok között van a szórás és most az átlag is -4 fokig jutott jövõ péntekre. Ezt már tényleg nem kellene megúszni hegyvidéki havazás nélkül!
Link
Ez meg Voejkov-tengely? Link
Link
Ez meg Voejkov-tengely? Link
Ha már a természetnél tartunk, akkor megemlíteném, hogy reggelente turbékolnak a vadgalambok, esténként nyüzsögnek a denevérek . Komoly fagy biztosan nem várható a közeljövõben. Nekem a galambjaim is fészkelnek még, szaporodnak, érzik a hosszú nyári idõszakot.
Hidegpárna miatt nem volt, ezt tudjuk, azt meg azért tényleg ámulattal nézném, ha ezt is be tudták volna kalkulálni.
Végigolvastam a mai 100 hsz.-t, aztán beálltam a sarokba meditálni. Addig-addig, hogy egyszer csak megéreztem a tél közeledtét! 25 nap és pár perc múlva megérkezik a tél, az õsz véget ér és a világ újra megmenekül (jaj, ezek a Pindúr Pandúrok)! Nálunk állatoknál már csak így megy!
A fáklyára pillantva valóban látszik némi mozgolódás a tagok között, talán egy-két fokkal megnõtt a szórás a reggelihez képest. Sajnos (vagy nem, kinek hogy) a tagok átlaga továbbra is inkább az átlag körül mozog +/- 2 fokkal. Jövõ hét második felében ECMWF és GFS szerint is kapHATunk egy lájtos hidegöblítést, amibõl akár már havazás is lehet itt-ott, de az idõtáv miatt asszem ennél tovább fölösleges is ragozni a dolgot. Én személy szerint örülnék egy kis novemberi havas meglepinek, fõként, hogy a jövõ hétvégét otthon fogom tölteni elõreláthatólag (mégiscsak hidegebb van a hegyek között). Bár kicsit félek is a dologtól, mert ha HCS-t kapunk és az itt marad felettünk, akkor bizony hûvös, borús, magasködös idõjárás is lehet belõle.
A fáklyára pillantva valóban látszik némi mozgolódás a tagok között, talán egy-két fokkal megnõtt a szórás a reggelihez képest. Sajnos (vagy nem, kinek hogy) a tagok átlaga továbbra is inkább az átlag körül mozog +/- 2 fokkal. Jövõ hét második felében ECMWF és GFS szerint is kapHATunk egy lájtos hidegöblítést, amibõl akár már havazás is lehet itt-ott, de az idõtáv miatt asszem ennél tovább fölösleges is ragozni a dolgot. Én személy szerint örülnék egy kis novemberi havas meglepinek, fõként, hogy a jövõ hétvégét otthon fogom tölteni elõreláthatólag (mégiscsak hidegebb van a hegyek között). Bár kicsit félek is a dologtól, mert ha HCS-t kapunk és az itt marad felettünk, akkor bizony hûvös, borús, magasködös idõjárás is lehet belõle.
Azért egy dolgot ne feledjünk el.
Az ember hajlamos csak a pozitív összefüggéseket megjegyezni, vagyis jól emlékszünk azokra az õszökre, amikor nagy bundája nõtt a blökinek ÉS hideg tél követte. Ám elfeledjük azokat, amikor nem vált be a kutya jóslata - már csak azért is elfeledjük, mert a saját meggyõzõdésünk, miszerint nagy bunda = zord tél, a saját tudásunkba vetett hitünk gyengülne meg. Önbizalom nélkül meg semmire se megyünk a világban. Ez egyszerû pszichológia, aminek jelen esetben nem sok köze van a valós elõrejelzésekhez, ám a jelek, vagyis amiket jeleknek hiszünk, részben _csak_ ezen alapulnak. Ez ugyanolyan, mint az, hogy amint zuhanyozni kezdünk, megszólal a telefon (és megszólal sokszor úgy is, hogy épp nem zuhanyozunk).
Lehetnek ettõl még valós összefüggések is a bioszféra reakciói és a várható tél között, de nem hiszem, hogy a lentebb sokak által felsoroltak közül sok ilyen akadna. Szkeptikus vagyok, leginkább azért, mert sok esetben vannak egyszerûbb és kézenfekvõbb okai egy bizonyos viselkedésnek, mint a jóslás.
Lehet pl., hogy a tölgyek azért teremnek idén annyira bõven, mert az elmúlt x évben pihentek. Vagy mert az elmúlt x évben lezabálták a tölgyeseket a hernyók. Stb.
Mondom, ki nem zárom, hogy felfedezhetünk még olyan hatásokat, amelyek segítségével az állatok, növények hónapokkal elõre tudják, milyen tél lesz, de a jelen ismereteinket figyelembe véve nem tudom elképzelni, hogy ez en bloc mûködhessen.
Az ember hajlamos csak a pozitív összefüggéseket megjegyezni, vagyis jól emlékszünk azokra az õszökre, amikor nagy bundája nõtt a blökinek ÉS hideg tél követte. Ám elfeledjük azokat, amikor nem vált be a kutya jóslata - már csak azért is elfeledjük, mert a saját meggyõzõdésünk, miszerint nagy bunda = zord tél, a saját tudásunkba vetett hitünk gyengülne meg. Önbizalom nélkül meg semmire se megyünk a világban. Ez egyszerû pszichológia, aminek jelen esetben nem sok köze van a valós elõrejelzésekhez, ám a jelek, vagyis amiket jeleknek hiszünk, részben _csak_ ezen alapulnak. Ez ugyanolyan, mint az, hogy amint zuhanyozni kezdünk, megszólal a telefon (és megszólal sokszor úgy is, hogy épp nem zuhanyozunk).
Lehetnek ettõl még valós összefüggések is a bioszféra reakciói és a várható tél között, de nem hiszem, hogy a lentebb sokak által felsoroltak közül sok ilyen akadna. Szkeptikus vagyok, leginkább azért, mert sok esetben vannak egyszerûbb és kézenfekvõbb okai egy bizonyos viselkedésnek, mint a jóslás.
Lehet pl., hogy a tölgyek azért teremnek idén annyira bõven, mert az elmúlt x évben pihentek. Vagy mert az elmúlt x évben lezabálták a tölgyeseket a hernyók. Stb.
Mondom, ki nem zárom, hogy felfedezhetünk még olyan hatásokat, amelyek segítségével az állatok, növények hónapokkal elõre tudják, milyen tél lesz, de a jelen ismereteinket figyelembe véve nem tudom elképzelni, hogy ez en bloc mûködhessen.
Nem volt hülye az a kutya/macska aki tavaly õsszel nagy bundát növesztett. Emlékeim szerint Decemberben csaknem három hétig nem volt pozitív Tmax (Pátyon legalábbis tuti nem!)
(Anyámék öreg, gebe kandúrja is úgy néz ki, mint a popcorn amit beraktak a mikróba eredeti térfogatát megduplázta kb
(Anyámék öreg, gebe kandúrja is úgy néz ki, mint a popcorn amit beraktak a mikróba
eredeti térfogatát megduplázta kb
Tényleg irgalmatlan mennyiségû makk van, ezt megerõsítem, a vasárnapi kiránduláson mi is térdig jártunk bennük
Szerintem nem érdemes simán kijelenteni, hogy az állatok idõjárás-elõrejelzése nem mûködik, gyakorlatilag az összes kultúrában/folklórban szerepel ez a dolog...
Véletlennek mindesetre ELÉG erõs
Derrick-kel értek egyet. Attól, hogy mi nem tudjuk a mai eszközeinkkel látni/megmagyarázni, elvetni még nem érdemes. Lásd Galilei
Szerintem nem érdemes simán kijelenteni, hogy az állatok idõjárás-elõrejelzése nem mûködik, gyakorlatilag az összes kultúrában/folklórban szerepel ez a dolog...
Véletlennek mindesetre ELÉG erõs
Derrick-kel értek egyet. Attól, hogy mi nem tudjuk a mai eszközeinkkel látni/megmagyarázni, elvetni még nem érdemes. Lásd Galilei
A varjak itt is nagyon élénkek, zuhanórepülésük ma kimondottan látványosra és hangosra sikerült. Zabálnak most keményen. az elmúlt 35-40 évben nemigen bántották a salátát, idén azt is letrimbolták. A lényegre térve: Havas decembert várok . Utánanéztem, itt zivataros õsz után több mint 50 % az esély rá, és a mostani természeti látványosságok is erre engednek következtetni.
Nem a földmágnesesség miatt indulnak el.Arra akartam rámutatni,hogy a madarak költözésének idõpontja nem függ az idõjárástól.Az indulásuk idõpontja változó a helyi viszonyok is befolyásolják.(ezt ki is fejtetted)Végezetül egy érdekes cikk azoknak,akik szeretnének kicsit elmélyedni e témában: Link
Elkalandozódott idõnként a fórum, ám a téma nagyon jó és idevaló volt, így érdemes egyben itt hagyni.
A varjak hideg idõ elõtti behúzódása (ott érvényes igazán, ahová egyébként nem sokszor járnak, nálam általában három-négy nappal a hideg érkezte elõtt lepik el gyümölcsöst, 80%-ban jön is behúzódásuk után a hideg) már nagyon régen megfigyelt.
A varjak hideg idõ elõtti behúzódása (ott érvényes igazán, ahová egyébként nem sokszor járnak, nálam általában három-négy nappal a hideg érkezte elõtt lepik el gyümölcsöst, 80%-ban jön is behúzódásuk után a hideg) már nagyon régen megfigyelt.
No de nem a földmágnesség miatt indulnak el...
Anno a jégkorszakokban illetve az interglaciálisokban alakultak ki a vándorlási szokások. A mai vándormadár utak is csak párezer évesek, fokozatosan követték a jég visszahúzódását anno, s ebbõl alakultak ki a vándorlások. (S volt ez így a korábbi jégkor-interglaciális idõkben is). Ugyanezt teszik az emlõsök, sõt a növények is (õk kicsit lassabban).
Az elõrejelzés része mûködhet úgy, hogy egy hozzánk idõnként északról érkezõ faj (aki rövid távú vándor) azért jön elõbb, mert mondjuk az északi élõhelyén már nincs kaja, mivel ott már télies az idõ. Ha azt nézzük, hogy bizony a hideg is északról szokott ugye jönni felénk, akkor nyilvánvaló, hogy szükséges az ottani hideg kialakulása ahhoz, hogy lehessen itt is. Eddig tök logikus. Ezek a madarak nem is annyira hosszú távú vándorok, mint pl. a mi gólyáink. Ha azt látjuk, hogy a téli vendég madaraink megérkeztek, lehet sejteni, hogy odafenn északon hûl az idõ. Egyébként már itt vannak a süvöltõk, a hajnalmadarak, akik téli vendégek.
A nálunk költõ s innen délre menõ madarak esetében meg a nappalok hosszának a változása indítja be azokat a hormonális változásokat, amelyek aztán az útra kelés felé terelik õket. Pont emiatt pusztult el a sok fecske is, mert mentek, ahogy a hormonjaik diktálták, s nem néztek elõrét induláskor...
Ebbõl tehát semmilyen következtetést nem lehet levonni.
A varjak hideget csak rövid távon tudnak elõrejelezni, az biztos, hogy egy hidegleszakadás elõtt pár órával bevonulnak a városba a mezõkrõl.
Anno a jégkorszakokban illetve az interglaciálisokban alakultak ki a vándorlási szokások. A mai vándormadár utak is csak párezer évesek, fokozatosan követték a jég visszahúzódását anno, s ebbõl alakultak ki a vándorlások. (S volt ez így a korábbi jégkor-interglaciális idõkben is). Ugyanezt teszik az emlõsök, sõt a növények is (õk kicsit lassabban).
Az elõrejelzés része mûködhet úgy, hogy egy hozzánk idõnként északról érkezõ faj (aki rövid távú vándor) azért jön elõbb, mert mondjuk az északi élõhelyén már nincs kaja, mivel ott már télies az idõ. Ha azt nézzük, hogy bizony a hideg is északról szokott ugye jönni felénk, akkor nyilvánvaló, hogy szükséges az ottani hideg kialakulása ahhoz, hogy lehessen itt is. Eddig tök logikus. Ezek a madarak nem is annyira hosszú távú vándorok, mint pl. a mi gólyáink. Ha azt látjuk, hogy a téli vendég madaraink megérkeztek, lehet sejteni, hogy odafenn északon hûl az idõ. Egyébként már itt vannak a süvöltõk, a hajnalmadarak, akik téli vendégek.
A nálunk költõ s innen délre menõ madarak esetében meg a nappalok hosszának a változása indítja be azokat a hormonális változásokat, amelyek aztán az útra kelés felé terelik õket. Pont emiatt pusztult el a sok fecske is, mert mentek, ahogy a hormonjaik diktálták, s nem néztek elõrét induláskor...
Ebbõl tehát semmilyen következtetést nem lehet levonni.
A varjak hideget csak rövid távon tudnak elõrejelezni, az biztos, hogy egy hidegleszakadás elõtt pár órával bevonulnak a városba a mezõkrõl.
Gabi, épp" errõl beszélünk! Nincs minden belekódolva az állatokba! Ha így lenne, minden év minden hónapjában ugyanúgy vagy hasonlóképpen viselkednének! Ez abszolút nincs így!
A szarvas (direkt vadon élõ állat a példa) miért enné õsszel agyon magát, mikor érzi, nem lesz olyan tél, hogy kellene tartalékait növelni. Nem is eszik annyit.
Ellentétben, ha kemény tél jön, 2-szer is meg kell töltenünk az etetõket, annyit ettek/esznek õsszel, ill. tél elején!
Ez tapasztalat, 4 éve figyelem a viselkedésüket minden egyes nap!
Tudományos szempontból tudom, nem sok idõ ez, de a semminél több.
Lász, köszi, szívembõl szóltál! Épp" ezt szerettem volna még leírni!
A szarvas (direkt vadon élõ állat a példa) miért enné õsszel agyon magát, mikor érzi, nem lesz olyan tél, hogy kellene tartalékait növelni. Nem is eszik annyit.
Ellentétben, ha kemény tél jön, 2-szer is meg kell töltenünk az etetõket, annyit ettek/esznek õsszel, ill. tél elején!
Ez tapasztalat, 4 éve figyelem a viselkedésüket minden egyes nap!
Tudományos szempontból tudom, nem sok idõ ez, de a semminél több.
Lász, köszi, szívembõl szóltál! Épp" ezt szerettem volna még leírni!
Valamint a tavalyi télen sem volt "csak" -19°C. Ami itt a lényeg az, hogy nem 1-2 nap hideg idõrõl van szó, hanem tartósabb esetleg havasabb idõszakról. Az élõlényeknek muszáj ezt "figyelembe venni", hogy az elkövetkezõ idõszakban milyen táplálékokhoz juthatnak hozzá avagy sem! A fontos számukra a túlélés és a fajfenntartás!
Az utóbbi 5-6 telet megnézve minden télen volt bõven -20 fok alatti hõmérséklet, kivéve 2006/2007 telén, amikor csak -16 fok volt a minimumhõmérséklet.
Akárki akármit is mond, a tél jellegzetességei azért megvannak, és elég kevés az esélye a melegedési tendencia mellett is, hogy ne legyen télen télies idõjárás is.
Mellesleg a melegebbb telek elszaporodása csak olyan 10 éves folyamat eredménye, szóval ha genetikailag bele lenne táplálva az állatokba, akkor mégcsak alkalom se lett volna megváltozniuk...
Vagy nem tudom pontosan mire gondoltál a hozzászólásod alatt!
Akárki akármit is mond, a tél jellegzetességei azért megvannak, és elég kevés az esélye a melegedési tendencia mellett is, hogy ne legyen télen télies idõjárás is.
Mellesleg a melegebbb telek elszaporodása csak olyan 10 éves folyamat eredménye, szóval ha genetikailag bele lenne táplálva az állatokba, akkor mégcsak alkalom se lett volna megváltozniuk...
Vagy nem tudom pontosan mire gondoltál a hozzászólásod alatt!
Akik nem hisznek az élõvilág jelzéseibe, azok bizony nagyon belemerültek a civilizáció csapdájába.
Az emberek természetes, hogy már nem érzik a változásokat, mivel már nagyon rég óta és nagyon messze eltávolodtunk a természettõl.
A körülöttünk élõ állatok (fõként kutya és a macska) is már határesetek.
A természetben elõ állatok java nem "jelzõ", ám több közülük igen.
Azonban eme biológiai jelek értelmezéséhez nagyon szakavatott szem kell.
A Téli Berek címû könyvet (többek között) ajánlom elolvasásra eme õszi estékre.
Az emberek természetes, hogy már nem érzik a változásokat, mivel már nagyon rég óta és nagyon messze eltávolodtunk a természettõl.
A körülöttünk élõ állatok (fõként kutya és a macska) is már határesetek.
A természetben elõ állatok java nem "jelzõ", ám több közülük igen.
Azonban eme biológiai jelek értelmezéséhez nagyon szakavatott szem kell.
A Téli Berek címû könyvet (többek között) ajánlom elolvasásra eme õszi estékre.
Én csak annyit tennék hozzá, hogy minden fajnak megvan a maga túlélési ösztöne! Az ember mint olyan, elvesztette a bundáját, zsírtartalékát ( a civilizációs elhízás nem ide sorolandó), teljesen máshogy védekezik az idõjárás viszontagságaival szemben! Az állatok, növényék kint élnek a természetben így kénytelenek alkalmazkodni, ezáltal "elõrejelezni"! Ezért nem hülyeség figyelni a természetben lezajló változásokat!
A madarak vándorlása nem függ össze az idõjárással.Ezért van az pl.,hogy a korán jött hideg miatt pusztulnak a fecskék.Nem az alapján kezdenek el indulni az útjukra,hogy milyen idõ közeleg.A madarak a Föld mágnesességének segítségével jutnak el az uticéljukig.(iránytüként használják)Viszont Gyõr környékén több százas varjúcsapat keresi szorgosan a magvakat a közeli szántóföldeken.Ha lesz igazi tél,akkor elhiszem a varjak idõjósló képességeit.Lehet benne valami.
Én is befejeztem!Mindenesetre érdekes dolgokról esett szó.
Én is befejeztem!Mindenesetre érdekes dolgokról esett szó.
"Szerintem az állatok "biológiai kódjába" bele van táplálva a menetrend, hogy egy éven mit kell csinálni... merre kell vándorolni"
Cáfolom! 55033-34 hsz.-ok!
Esküszöm, befejezem!
Cáfolom! 55033-34 hsz.-ok!
Esküszöm, befejezem!
Az én macskáimnak nemhogy nõ, inkább hullik a szõre! Talán õk a nyárias télre készülnek?
Egyébként vannak érdekes dolgok..., az idõsebb emberek különbözõ fájdalmakból frontokra és idõjárásváltozásra tudnak következtetni..., ennek a tudományos magyarázatára azért kíváncsi lennék... (persze, ha nincs Fastum gél)
A növényeket elég könnyû becsapni, az ibolyán megjelent 1-2 virág a kertben... meg stb..., õk csak az aktuális idõt érzékelik és úgy hullatják vagy növesztik hajtásaikat...
Emlékezhetünk talán pont a 2006/2007. tél után lett ebbõl sok kár. Minek hajtanak ki a levelek, ha májusban erõs fagy lesz?!
Szerintem az állatok "biológiai kódjába" bele van táplálva a menetrend, hogy egy éven mit kell csinálni... merre kell vándorolni..., ezt nevezik végülis az evolúció egyik formájának... végülis nekünk is azért nincs csõrünk, mert nem magvakat zabálunk 50000 éve...
Én sem hiszek az állatok elõrejelzésében, pusztán az évszázadok alatt megszokott trendek okozzák a hasonlóságot...
Egyébként vannak érdekes dolgok..., az idõsebb emberek különbözõ fájdalmakból frontokra és idõjárásváltozásra tudnak következtetni..., ennek a tudományos magyarázatára azért kíváncsi lennék... (persze, ha nincs Fastum gél
)A növényeket elég könnyû becsapni, az ibolyán megjelent 1-2 virág a kertben... meg stb..., õk csak az aktuális idõt érzékelik és úgy hullatják vagy növesztik hajtásaikat...
Emlékezhetünk talán pont a 2006/2007. tél után lett ebbõl sok kár. Minek hajtanak ki a levelek, ha májusban erõs fagy lesz?!
Szerintem az állatok "biológiai kódjába" bele van táplálva a menetrend, hogy egy éven mit kell csinálni... merre kell vándorolni..., ezt nevezik végülis az evolúció egyik formájának... végülis nekünk is azért nincs csõrünk, mert nem magvakat zabálunk 50000 éve...
Én sem hiszek az állatok elõrejelzésében, pusztán az évszázadok alatt megszokott trendek okozzák a hasonlóságot...
Szerintem elég hihetõ, hogy az állatok képeset "elõrejelezni" az idõt.
Ha a rövidebb távot nézzük, pl. zivatarok elõtt általában jelentõsebb mértékben csökken a légnyomás, amit mi nem érzékelünk (csak ha nézegetjük a barométert), viszont némely állat megérzi ezt, és különbözõ módon reagál rá.
Hosszabb távon viszont azt is el tudom képzelni, hogy az állatok egy esetleges erõs lehûlést várnak, ha túl meleg az idõ. A tavalyi és az azelõtti õsz ugye nem volt ilyen meleg, az idei viszont az, amibõl a jelentõsebb lehûlés valóban nem feltétlenül takar téli idõjárást. De legyen havas telünk, azt mondom.
Ha a rövidebb távot nézzük, pl. zivatarok elõtt általában jelentõsebb mértékben csökken a légnyomás, amit mi nem érzékelünk (csak ha nézegetjük a barométert
), viszont némely állat megérzi ezt, és különbözõ módon reagál rá.Hosszabb távon viszont azt is el tudom képzelni, hogy az állatok egy esetleges erõs lehûlést várnak, ha túl meleg az idõ. A tavalyi és az azelõtti õsz ugye nem volt ilyen meleg, az idei viszont az, amibõl a jelentõsebb lehûlés valóban nem feltétlenül takar téli idõjárást. De legyen havas telünk, azt mondom.
Így van, messzemenõkig kulturált volt, köszönöm is! A többiektõl és a moderátor néniktõl/bácsiktól pedig elnézést kérünk!
Általában azok nem hisznek ezekben, akik kiszakadnak a természetes környezetbõl. A Belvárosban elképzelhetõ, hogy semmilyen állati jel nem jelenik meg, de például Gazdagréten már igen.
Varjak legalábbis arrafelé jól jeleznek. Tavaly december közepén írtam is a fórumba, hogy megszaporodtak, nagyobbak lettek a csapatok. Aztán volt is egy kis tél. Visszont annyi varnyút, mint a 2002-03-as télen volt, se elõtte, se azóta nem láttam.
Attól, hogy nem tudjuk valamire a választ, még létezhet, csak az ismereteink szûkösek.
Varjak legalábbis arrafelé jól jeleznek. Tavaly december közepén írtam is a fórumba, hogy megszaporodtak, nagyobbak lettek a csapatok. Aztán volt is egy kis tél. Visszont annyi varnyút, mint a 2002-03-as télen volt, se elõtte, se azóta nem láttam.
Attól, hogy nem tudjuk valamire a választ, még létezhet, csak az ismereteink szûkösek.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Lehűlés és csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-19 12:51
Szabályzat