Bioszféra
Megvárják majd a jó "hátszelet", hogy gyorsabban jussanak el a Földközi-tengerig.Onnét már nem sok lapátolás a szárazföldi szavannákig.
Lehet hogy hülyeséget írtam,de a szél szerintem a lényeg.

Lehet hogy hülyeséget írtam,de a szél szerintem a lényeg.

Azon gondolkodom,hogy még itt vannak a fecskék és ha ilyen cudar fordulat lesz az idõjárásban,lehet rossz lesz nekik.Mint tavaly..

A Bakonyból le szoktak jönni télen Veszprémig is. Vagy a tesókat látogatják az állatkertben (basszus, mekkora genyaság már egy szobányi ketrecben tartani két ilyen okos madarat??? Amikor megyünk állatkertbe, szoktam velük egy csomót beszélgetni, komolyan mondom, mintha megértenék, tök okosan néznek, meg odajönnek, szóval imádom õket.)
Bezony!Eddig csak a Mátra sûrûjében láttam,de most gyakorlatilag lakott terület felett.Ezt furcsállom.
ÁÁ, már értem. Köszi az infót!
Majd meglátom, jövõ héten elmegyek oda megnézni.
StormHunter
Majd meglátom, jövõ héten elmegyek oda megnézni.
StormHunter

Te Enikõ!
Korábban is mondtad, hogy azt a védett bokorsort visszavágják, szólj már nekik, hogy hagyják békén, ne vagdossák vissza, mert azért fagy meg vagy azért nem terem rendesen. Ha már védett, akkor csak hallgatnak Rád.
A 15 éves fügéd azért nem terem, mert kétfajta füge van, az egyik öntermékeny, a másik pedig idegen beporzást igényel, amit egy fügedarázs nevû rovar végez el. De ez a fajta csak olyan területeken terem, ahol a fügedarázs él. A fügedarázs által beporzott fügefajták gyümölcseit vehetjük mi meg általában aszalt fügeként a boltokban, ha abból szaporítunk, akkor ahhoz fügedarazsat is kell szerezni, hogy teremjen. Mivel fügedarázs itt nincs, ezért a fügéd sem terem.
Korábban is mondtad, hogy azt a védett bokorsort visszavágják, szólj már nekik, hogy hagyják békén, ne vagdossák vissza, mert azért fagy meg vagy azért nem terem rendesen. Ha már védett, akkor csak hallgatnak Rád.
A 15 éves fügéd azért nem terem, mert kétfajta füge van, az egyik öntermékeny, a másik pedig idegen beporzást igényel, amit egy fügedarázs nevû rovar végez el. De ez a fajta csak olyan területeken terem, ahol a fügedarázs él. A fügedarázs által beporzott fügefajták gyümölcseit vehetjük mi meg általában aszalt fügeként a boltokban, ha abból szaporítunk, akkor ahhoz fügedarazsat is kell szerezni, hogy teremjen. Mivel fügedarázs itt nincs, ezért a fügéd sem terem.
Én meg egy hollót láttam ma délután,mikor kint voltam a réten fotózni.Jó magasan repült a hegyek felé és jókat recsegett röptében.

Láttam ma egy feketerigót berkenyezabálás közben, mármint õ zabált kétpofára. Nos, egy kissé alig volt tolla a nyaka hátulján. Gondolom, macska szájából szabadulhatott szegénykém... Szerencsére a tollhiányon kívül nem volt más baja. :-)
Biztos, hogy beérik a füge feléd is, az ország minden pontján (persze a hegyeket kivéve) bõségesen elegendõ a nyári hõösszeg hozzá.
A szomszéd fügéje, amennyiben nem fagyot el télen, egészen biztosan be kellett hogy érjen az elsõ termése, amennyiben volt rajta.
Mekkora méretû, hogy takarják?
Fotózzad le!
A szomszéd fügéje, amennyiben nem fagyot el télen, egészen biztosan be kellett hogy érjen az elsõ termése, amennyiben volt rajta.
Mekkora méretû, hogy takarják?
Fotózzad le!
Darázspók, Argiope bruennichi.
Számunkra ártalmatlan, de a fû fölött gyanútlanul repülõ rovarok gondolom máshogy vélekednek.
Számunkra ártalmatlan, de a fû fölött gyanútlanul repülõ rovarok gondolom máshogy vélekednek.

A városban van több is, én a Tiszavasvári út mellettit tudom (a felüljáró elõtt), az védett bokorsor. Link Oda szeretnék elmenni megnézni, milyen lett idén a termés, pláne hogy tavasszal vissza volt vágva, van-e egyáltalán rajta.
Láttam még itt-ott a városban, pl. a Jósában szép bokrokat, majd ha megyek suliba, megnézem. Az is szokott érni, egy társasház elõtt (sajna kerítésen belül
) Talán az lilás termésû ha jól emlékszem.
Amúgy nekünk is van fügebokrunk, de 15 év alatt sose hozott termést. Még anno magról lett szaporítva (vásárolt aszalt fügébõl).
Jut eszembe, egy kertészetben láttam kis törzses fügefákat, egy szál az egész, és jó pár termés volt rajtuk már.
Láttam még itt-ott a városban, pl. a Jósában szép bokrokat, majd ha megyek suliba, megnézem. Az is szokott érni, egy társasház elõtt (sajna kerítésen belül

Amúgy nekünk is van fügebokrunk, de 15 év alatt sose hozott termést. Még anno magról lett szaporítva (vásárolt aszalt fügébõl).
Jut eszembe, egy kertészetben láttam kis törzses fügefákat, egy szál az egész, és jó pár termés volt rajtuk már.
Mit lehet tudni errõl a fügérõl, hol van helyileg, esetleg kép van róla? Te honnan szerzed be a fügét amit akarsz ültetni? Lehet érdekelne engem is ha van valami fajta ami itt is beérne.

Nyíregyen beérik. Én szeretnék vele kísérletezni itthon, kíváncsi vagyok..
Meg az sem mindegy milyen fajta, korán vagy késõn érõs.
Meg az sem mindegy milyen fajta, korán vagy késõn érõs.
Megvan az új rekorder paradicsomból, 718 gramm - durván 72 dekás. Link
Floo, én is sok gyümölcsöt eszek, sajnos a gyümölcsöstáladból a fügét nem, mert itt nem érne be, pl. a szomszéd utcában van egy fügebokor, eddig még nem fagyott el mert takarják télre, de még az 1. termése sem érett be pedig idén aztán volt meleg meg napsütés és itt csapadék is. Az elsõ fagyokig elvileg még érhet, majd figyelemmel követem.
Floo, én is sok gyümölcsöt eszek, sajnos a gyümölcsöstáladból a fügét nem, mert itt nem érne be, pl. a szomszéd utcában van egy fügebokor, eddig még nem fagyott el mert takarják télre, de még az 1. termése sem érett be pedig idén aztán volt meleg meg napsütés és itt csapadék is. Az elsõ fagyokig elvileg még érhet, majd figyelemmel követem.

Köszönöm az aranyfürtöt! A szemes esetében erõsen hajlok rá, hogy igazad van, ami engem zavart, hogy nem tûnt a lepke kopottnak, a sávja viszont hiányzott mégis...:-(
Az erdei ökörszemlepkédre én inkább közönséges szemeslepkét (Arethusana arethusa) mondanék. Elõbbinek az elülsõ szárnya a szemfolt mögött egyszínû sárgásbarna, míg a te példányodnak jól látható ugyanott egy éles, és két halványabb barnás vonal, ami az Arethusana jellemzõje.
Ez a lepke így nyárutón errefelé is az egyik legközönségesebb, viszont Hyponephele-t még nem sikerült megfigyelnem ezidáig.
Tegnap a város belterületén meglepetésemre egy vörös szemeslepke (Lasiommata megera) bukkant föl, ilyen forgalmas helyen még sosem láttam.
Ez a lepke így nyárutón errefelé is az egyik legközönségesebb, viszont Hyponephele-t még nem sikerült megfigyelnem ezidáig.
Tegnap a város belterületén meglepetésemre egy vörös szemeslepke (Lasiommata megera) bukkant föl, ilyen forgalmas helyen még sosem láttam.
Ezekben a hetekben a megfelelõ élõhelyein tömegével látni õket, gyakran 1m2-es körben 2-3 is pózol a kórókon prédára várva.
Köszönöm, az étvágy megvan, az elmúlt 3 hónapban minden nap eszek gyümölcsöt, az utóbbi 2 hónapban pedig gyakran napi több kilót, pl. 1,5 kiló barack, 1,5 kiló füge, szilva, körte, saját termesztésû dinnye, szóval van hogy napi 3-4 kilót is bevágok.
Végre egy látóhegy körkép, már hiányoztak az ottani mikrovilág életképei.
Úgy látom, idõközben az aranyfürtön (Aster linosyris) kívül minden növénynek sikerült nevet találni.

Úgy látom, idõközben az aranyfürtön (Aster linosyris) kívül minden növénynek sikerült nevet találni.

Sziasztok!
Kálváriára felmenet voltam olyan okos, hogy mivel nem azon a kitaposott úton mentem fel ahol szoktam, és kerülni kellett volna, inkább bicajjal átvágtam a szúrós-bökõs-füves területen. Amikor lepillantottam, észrevettem õt: Link Link Nagyon szép volt, és nem volt túl kicsi sem.
Már nem volt elég fény, így bemozdultak a képek és nem jó minõségûek születtek.
Miután megcsodáltam, továbbmentem fél métert, lepillantottam, és megláttam egy bökõs valamin egy ugyan ilyen pókot - csak õ már picit nagyobb volt.
Ekkor elhatároztam, hogy legközelebb csakis a kitaposott úton megyek.
Kálváriára felmenet voltam olyan okos, hogy mivel nem azon a kitaposott úton mentem fel ahol szoktam, és kerülni kellett volna, inkább bicajjal átvágtam a szúrós-bökõs-füves területen. Amikor lepillantottam, észrevettem õt: Link Link Nagyon szép volt, és nem volt túl kicsi sem.

Miután megcsodáltam, továbbmentem fél métert, lepillantottam, és megláttam egy bökõs valamin egy ugyan ilyen pókot - csak õ már picit nagyobb volt.


Nekem olyan tapasztalatom van túráim alapján a böglyökkel kapcsolatban, hogy pont a meleg, napos helyeken támadnak, s ha árnyékos helyre érkezem, akkor hirtelen továbbáll, de jönnek a szúnyogok, s ez így megy felváltva. Estére maradnak a szúnyogok. A böglyök meg nagyjából akkor vonulnak vissza, amikor a darazsak.
Vagy te/ti máshogy tapasztaljátok?
Vagy te/ti máshogy tapasztaljátok?
Nem tudom, én annak még csak kerti változatát láttam, az meg ezüstös levelû. Ennek szép zöld levele volt... De kicsit valóban hasonlít.
Ez nekem is eszembe jutott, de nem hiszem, annak sokkal törékenyebb a szára / virágzata is.
Szépek nagyon.
A sárga virágú növényrõl amirõl írod, hogy még eddig nem láttál, nekem a zergevirág jut szembe. Lehet hogy annak valamely faja?
A sárga virágú növényrõl amirõl írod, hogy még eddig nem láttál, nekem a zergevirág jut szembe. Lehet hogy annak valamely faja?
Mai látóhegyi séta képei:
Link
Dávid, van egy-két gaz, akinek esetleg megírhatnád a nevét... Köszönöm!
Link
Dávid, van egy-két gaz, akinek esetleg megírhatnád a nevét... Köszönöm!
Lordom, várom a képeidet már nagyon!
Voltam fenn Látóhegyen, sok képpel és kis híján egy fácánnal jöttem haza. Szederbokor egyik felén én, épp hajlok le egy szederért, amikor az ágak mögül, kevesebb, mint egy méterre tõlem iszonyatos üvöltéssel kirepült a fácán... Utána rögtön én is üvöltöttem.
Voltam fenn Látóhegyen, sok képpel és kis híján egy fácánnal jöttem haza. Szederbokor egyik felén én, épp hajlok le egy szederért, amikor az ágak mögül, kevesebb, mint egy méterre tõlem iszonyatos üvöltéssel kirepült a fácán... Utána rögtön én is üvöltöttem.
Persze a sáncugróknál a testfelület dominál a felhajtóerõ létrehozásában, súlypont-áthelyezéssel és a lécek elmozdításával tartják az irányt és egyensúlyt, de az elv hasonló. Madaraknál is sokszor megfigyelhetõ, ha nem kitárt szárnyakkal siklanak, hanem "sietnek", akkor két-három szárnycsapás után behúzott szárnyakkal "szökkennek" elõre parányi ûrsikló módjára testfelületükön keletkezõ felhajtóerõ révén; közben hossztengelyük körül "forgolódnak, himbálódznak" mert a szelet is kihasználják iránytartásra.