Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az általad említett kifejezés már a többes szám. Tehát az eredeti a Willy-Willy. Manapság már mindenféle ciklonális eredetû (különösen tornádó, gustnado és trópusi ciklon) szélre használják, de eredetileg a porödögöket jelölte ez a megnevezés. A "whirly" , mint "örvénylõ" szóból származik, ill. valami hasonló hangzású elnevezése van a porördögöknek egy Nyugat-Auztráliában beszélt benszülött nyelven.
Egy Ausztráliáról szóló leirás emliti a WILLY-WILLIES szelet.
Mi a jellegzetessége, tulajdonsága, és miért ezt a nevet
kapta a kontinens szele?
Mi a jellegzetessége, tulajdonsága, és miért ezt a nevet
kapta a kontinens szele?
Köszi a választ neked is,és Ádámnak is.
Ádámnak külön köszönet a másik válaszért is.
Ádámnak külön köszönet a másik válaszért is.

Igazából egy nagy sebességû, erõteljes leáramlás. Nevezhetjük "légzuhatagnak" is.
Valahogy így tudom neked mutatni a képen:
Virtuális kép: Link
Valódi kinézet: Link
Jellemzõjére azt mondható, ha magas felhõalappal rendelkezik, akkor komolyabb széllökést is tud eredményezni + egyik jellegzetessége a kiszélesedõ szoknyaszerû alak, ami a képen jól látható.
Kicsit termodinamikai szempontból megvizsgálva...
A feláramlásokkor a víz lehûti a levegõt és a felhõben hideg levegõ/víz található. Ennek nagyobb a nyomása, mint az õt körülvevõ meleg levegõnek, ami a zivataron/záporon kívül van. A zivatar oldalain, peremén nagy sebességû hideg leáramlás történik, a meleg levegõt pedig hirtelen felemeli.
A folyamat következtében erõs széllökések kialakulhatnak, akár 100km/h széllökéseket is eredményezhet.
Csapadéktól függõen lehet, száraz illetve nedves downburst.
Szerk.: Ádám megelõzött.
Valahogy így tudom neked mutatni a képen:
Virtuális kép: Link
Valódi kinézet: Link
Jellemzõjére azt mondható, ha magas felhõalappal rendelkezik, akkor komolyabb széllökést is tud eredményezni + egyik jellegzetessége a kiszélesedõ szoknyaszerû alak, ami a képen jól látható.
Kicsit termodinamikai szempontból megvizsgálva...
A feláramlásokkor a víz lehûti a levegõt és a felhõben hideg levegõ/víz található. Ennek nagyobb a nyomása, mint az õt körülvevõ meleg levegõnek, ami a zivataron/záporon kívül van. A zivatar oldalain, peremén nagy sebességû hideg leáramlás történik, a meleg levegõt pedig hirtelen felemeli.
A folyamat következtében erõs széllökések kialakulhatnak, akár 100km/h széllökéseket is eredményezhet.
Csapadéktól függõen lehet, száraz illetve nedves downburst.
Szerk.: Ádám megelõzött.
Mi az a downbursttel?
Meg még azt szeretném megkérdezni,hogy melyik Magyarország legalacsonyabban fekvõ városa,faluja esetleg tanyája?

Meg még azt szeretném megkérdezni,hogy melyik Magyarország legalacsonyabban fekvõ városa,faluja esetleg tanyája?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68308 - 2012-06-19 17:32:20)
Szia! Én meleg nyári idõt várok idõnkénti bõséges záporokkal-zivatarokkal egész júliusra.
Kérdés, hogy a várakozásunk beigazolódik-e? Komolyra fordítva a szót, ilyen távra felelõsen nem lehet elõre jelezni, hogy éppen azon a héten milyen idõ lesz. Összességében a július szerintem az átlagnál melegebb és átlagos csapadékú lehet.
Szia! Én meleg nyári idõt várok idõnkénti bõséges záporokkal-zivatarokkal egész júliusra.


Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68307 - 2012-06-19 17:19:39)
Sziasztok! Szeretnék érdeklõdni milyenre várjátok júliust?
Leginkább 16-22-e közötti idõpont érdekelne mert akkor mennénk nyarálni?
Válaszotokat elõre is köszönöm
Sziasztok! Szeretnék érdeklõdni milyenre várjátok júliust?
Leginkább 16-22-e közötti idõpont érdekelne mert akkor mennénk nyarálni?
Válaszotokat elõre is köszönöm



Sajnos Pápával is az a helyzet, hogy két állomása van (igaz az egyik 10 km-re Nyárádon), de nem kerül fel a WO-ra pápai csapadékadat, pedig pár éve volt. A nyárádi automata napi adata meg van a napijelentésben, de néha köze sincs a valósághoz (pl.havazás) ráadásul nagyon eltérhet konvekciónál az ittenitõl. Rejtély számomra, hogy a nemzetközi oldalakon miért olyan kevés más országokhoz képest a felkerülõ magyar adat ill. miért más állomások vannak mindegyiken. Pl.mondjuk a 30 -ból pl. az egyiken 10, a másikon 8, a harmadikon 12, de más-más összetételben, csak részben van átfedés.

Nem hinném, hacsak nem katonai titok.
Az okra továbbra is kiváncsi vagyok.

Úgy sincsen, hogy Vissy Károly meteorológiai iskolája CD + Atlasz? Mert én olyan "csomagban" kaptam.
A sorban 2. könyvet megtaláltam, meg is vettem, de az éghajlati atlaszt sehol sem találom. Tudsz esetleg konkrét forrást, ahol fellelhetõ?
Sajnos a baskói automata elég rendszertelenül mûködött,így sajnos adat sincs.
Pár napja állt helyre igazából.Megpróbálom megnézni van-e arrafelé társadalmi észlelõ.
Van társadalmi észlelõ,de még nincs feldolgozva.
Pár napja állt helyre igazából.Megpróbálom megnézni van-e arrafelé társadalmi észlelõ.
Van társadalmi észlelõ,de még nincs feldolgozva.
Nem tudja valaki (Derick, Celsius vagy bárki más
), hogy a baskói automata mennyi csapadékot mért júniusban?

Sziasztok!
Nem tudja valaki az okát (elsõsorban OMSZ-es kollégára gondolok), hogy az OMSZ honlapon az aktuális adatoknál miért nincs Szolnokról csapadékjelentés? Ez az egyetlen város, ahonnan sohasem közölnek csapadékadatot.
Emiatt más nemzetközi "current weather" adatokat közlõ oldalakon sincs szolnoki csapiadat. pl. WeatherOnline. Pedig a synop jelentésben ott van (Ogimet). Szóval az Ogimetrõl ki tudom puskázni az adatokat, ha kell de azért érdekelne, hogy egy fontosabb, észlelõvel mûködõ állomásról miért nincs csapadék (és széllökés sem) adat?
Nem tudja valaki az okát (elsõsorban OMSZ-es kollégára gondolok), hogy az OMSZ honlapon az aktuális adatoknál miért nincs Szolnokról csapadékjelentés? Ez az egyetlen város, ahonnan sohasem közölnek csapadékadatot.

A nagytérségû/háttéremelés ugyanazt jelenti.
Ezek:
- nedvesség konvergencia;
- front;
- örvényesség-advekció;
- magassági divergencia;
- nagy vertikális hõmérsékleti gradiens;
és még biztos van, ami most épp nem jut eszembe.
Ezeket mind meg tudod nézni a szupercella.hu térképein, de most ezt azért egyenként nem taglalom.
Másik kérdés:
ez nem feltétlenül igaz, hogyha sok a gomolyfelhõ, akkor nem alakul ki semmi.
Inkább akkor van baj, ha a sok kis gomolyfelhõbõl hirtelen sok nagy lesz. Ekkor van az, hogy az egymáshoz közel kifejlõdõ zivatarcellák hideg kiáramlásai elvágják a meleg-nedves levegõ utánpótlásának lehetõségét, szétzilálják a feláramlásokat. Illetve nem mindegy, hogy adott terület fölött felhalmozódó potenciális energia kevés vagy sok zivatarcella között oszlik szét.
Ezek:
- nedvesség konvergencia;
- front;
- örvényesség-advekció;
- magassági divergencia;
- nagy vertikális hõmérsékleti gradiens;
és még biztos van, ami most épp nem jut eszembe.
Ezeket mind meg tudod nézni a szupercella.hu térképein, de most ezt azért egyenként nem taglalom.
Másik kérdés:
ez nem feltétlenül igaz, hogyha sok a gomolyfelhõ, akkor nem alakul ki semmi.
Inkább akkor van baj, ha a sok kis gomolyfelhõbõl hirtelen sok nagy lesz. Ekkor van az, hogy az egymáshoz közel kifejlõdõ zivatarcellák hideg kiáramlásai elvágják a meleg-nedves levegõ utánpótlásának lehetõségét, szétzilálják a feláramlásokat. Illetve nem mindegy, hogy adott terület fölött felhalmozódó potenciális energia kevés vagy sok zivatarcella között oszlik szét.
Jah még egy: Miért van az, hogy ha sok a kisebb gomolyfelhõ, akkor nem alakul ki semmi? Miért "hátráltatják" egymást a fejlõdésben??
Helló mindenkinek!! Lenne két kérdésem!?!
1: Mit jelent az, hogy nagytérségi emelés?? Van-e olyan térkép, amin ezt meglehet nézni??
2: Mi az a háttéremelés? És hogyan lehet megnézni??
Köszi
)
1: Mit jelent az, hogy nagytérségi emelés?? Van-e olyan térkép, amin ezt meglehet nézni??
2: Mi az a háttéremelés? És hogyan lehet megnézni??
Köszi

Sziasztok!
A met társalgóban mondták, hogy Püspökszilágyon van OMSZ met állomás:
Link
Nálam ez a link nem mûködik...
Azt szeretném kérdezni hogy ennek az állomásnak hol lehet elérni a mért adatait, illetve ha nem nyilvános, meg tudja nekem szerezni valaki az elmúlt 3 hét csapadékadatait ennek a Püspökszilágyi met. állomásnak?
Köszönöm!
A met társalgóban mondták, hogy Püspökszilágyon van OMSZ met állomás:
Link
Nálam ez a link nem mûködik...
Azt szeretném kérdezni hogy ennek az állomásnak hol lehet elérni a mért adatait, illetve ha nem nyilvános, meg tudja nekem szerezni valaki az elmúlt 3 hét csapadékadatait ennek a Püspökszilágyi met. állomásnak?
Köszönöm!
Az éghajlati napló napja 6UTC-tõl 6UTC-ig tart. Tehát az általad leírt esetben ez 1db zivataros nap, amely június 10-e.
Lenne egy kérdésem,hogy mi számít zivataros napnak,konkrétan arra lennék kíváncsi,hogy pl,ha egy adott napon mondjuk június 10. 22óra 30kor dörög az ég ami eltart mondjuk június 11.hajnal 4-ig akkor az egy zivataros napnak számít vagy kettõnek!?
Bacsó Nándor: Magyarország éghajlata
Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején
Mersich Iván-Práger Tamás-Ambrózy Pál-Hunkár Márta-Dunkel Zoltán: Magyarország éghajlati atlasza
Rácz Lajos: Magyarország éghajlattörténete az újkor idején
Mersich Iván-Práger Tamás-Ambrózy Pál-Hunkár Márta-Dunkel Zoltán: Magyarország éghajlati atlasza
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy Magyarország idõjárásáról nincs valami jó kis könyv? Nyilván nem ilyen általános iskolai szintûre gondolok.
Elõre is köszi.
Azt szeretném kérdezni, hogy Magyarország idõjárásáról nincs valami jó kis könyv? Nyilván nem ilyen általános iskolai szintûre gondolok.
Elõre is köszi.
2008. július 17-én a délutáni órákról (lehetõleg 15-19 óra között) nincs véletlenül valakinek lementett radarképe? Bármilyen jó lenne, amin a nyugati országrész látszik. Visszanéztem ugyanis a korábbi fotóimat, és aznap szupercellagyanús zivatart fényképeztem, de igazából nem nagyon emlékszek rá, hogy pontosan mi is történt aznap, így jó lenne egy radaros megerõsítés/cáfolás.
Nincsenek azért összedobálva annyira, a számok konkrétan jelzik.
Rccw20120605_0030.jpg = 2012.06.05 00:30 UTC, hogy helyi idõ legyen +2h, tehát 02:30.
Rccw20120605_0030.jpg = 2012.06.05 00:30 UTC, hogy helyi idõ legyen +2h, tehát 02:30.

Köszönöm... így össze vissza vannak dobálva a képek, így elég nehéz egy adott idõpontot kikeresni, dehát ajandék lónak...
Köszönöm mégegyszer

Sziasztok!
Túrkevétõl északkeletre melyik mérõállomás van? (Túrkeve és Debrecen között)
Köszi
András
Túrkevétõl északkeletre melyik mérõállomás van? (Túrkeve és Debrecen között)
Köszi
András
Szerintem extrém esetben elõfordulhat, hogy egy cella totálisan szembemegy a többivel. Azért ez elég ritka, de kisebb szögû áramlásbeli eltérés viszonylag gyakran létrejön, és ehhez nem feltétlenül kell szupercella.
Ilyenkor valóban az a gyakoribb eset, hogy az egymással szembetalálkozó cellák leáramlásai, ill. azok felszínnel párhuzamos megnyilvánulásai, a kifutószelek alávágják a feláramlásokat. Nincs róla adatom, de az általam eddig látottak alapján ez nagyon gyakran fordul elõ.
De nem 100 %-ban! Simán lehetséges az is, hogy a találkozó cellák/rendszerek áramlásai úgy módosítják a helyi viszonyokat, hogy azok erõsebb zivatar kialakulásához vezetnek.
A marginális szupercellák jelentõs része így jöhet létre. Vannak az alapfeltételek, melyeket a modellek is nagyjából jól mutatnak, aztán bekavar akár csak egy monocellás zivatar és máris változhat a szélnyírás és BUMMMMMMMMMMMM, így lesz a Chocapic!
Ilyenkor valóban az a gyakoribb eset, hogy az egymással szembetalálkozó cellák leáramlásai, ill. azok felszínnel párhuzamos megnyilvánulásai, a kifutószelek alávágják a feláramlásokat. Nincs róla adatom, de az általam eddig látottak alapján ez nagyon gyakran fordul elõ.
De nem 100 %-ban! Simán lehetséges az is, hogy a találkozó cellák/rendszerek áramlásai úgy módosítják a helyi viszonyokat, hogy azok erõsebb zivatar kialakulásához vezetnek.
A marginális szupercellák jelentõs része így jöhet létre. Vannak az alapfeltételek, melyeket a modellek is nagyjából jól mutatnak, aztán bekavar akár csak egy monocellás zivatar és máris változhat a szélnyírás és BUMMMMMMMMMMMM, így lesz a Chocapic!
Na jó, nem frontálisan szembe jön, hanem oldalról!
Bár néha mintha ellentétes mozgású cellákat is láttam volna mûholdon... Mondjuk egy jobbra kitérõ szupercella belemehet oldalról egy másik rendszerbe. Ha jól emlékszem, akkor valamikor április végén volt egy SC, amelyik Belgrádot is súrolta, majd átszambázott Romániába. Na, az is jelentõsen eltért az általános áramlási iránytól. Most már engem is érdekelne egy szakember véleménye!


Az áramlással szembe menni? Nem úgy van h az átlagszéltõl jobbra v balra térnek ki, nálunk inkább az jobbra kitérés jellemzõ.