Bioszféra
Egy dokufilmben láttam,hogy európában az uralkodó szélirány ÉK-i. Valami kommandós volt és mikor a tájékozódásról volt szó,akkor mondták.
Noli Sok sikert!Ha látsz szürke/fekete trombitát,szedd fel,kíváló fûszer!De ezt biztos Te is tudod
Nálunk esélytelen a gomba...
Noli Sok sikert!Ha látsz szürke/fekete trombitát,szedd fel,kíváló fûszer!De ezt biztos Te is tudod
Nálunk esélytelen a gomba...
Mi holnap elnézünk a Déli-Bakonyba gombát nézni (remélem, szedni is), a tegnapi meg a mai csapi is segíti, szerencsére. Remélem, jó fogás lesz, és az egyik helyszínünk ráadásnak egy csomó õszi csillagvirágnak is otthona, így semmiképp nem megyünk hiába. :-))
Jól sejtettem, hogy Muraszemenye környékén fogtad õket... Én a hétvégén süllõzéssel próbálkoztam, de csak fél sikerrel, mert ugyan fogtam egy 60 cm-es süllõt, de a pontyozóval és kukoricával... A süllõzõvel taposott küsszel megakasztottam egy 3 kg körüli csukát, de a merítõszáktól talán fél m-re elharapta a zsinórt és meglépett viszont ugyanezzel a szereléssel fogtam egy kapitális 30 cm feletti törpeharcsát.
A gombákat nem nézted?
A gombákat nem nézted?
Mármint hogyérted?
A Mura-erdõben nem voltam jóideje, de az autópályáról láttam pár napja, hogy pl. úszott több legelõ, rét és erdõs terület is.
A Mura-erdõben nem voltam jóideje, de az autópályáról láttam pár napja, hogy pl. úszott több legelõ, rét és erdõs terület is.
A Mura-erdõvel mi a helyzet a víz és csapadékviszonyokat tekintve?
Köszönöm!
A kerkai csak féligmeddig igaz, ugyanis ez a rész, ahol horgásztunk, nem az igazi Kerka, hanem a Kerka-Mura összefolyás elõtt nagyon régen összevágták az egyik holtágat a Kerkával, így lényegében ez tényleg Kerkavíz, tehát a csukák Kerkaiak.
Node, az elmúlt 3 évben összesen nem fogtunk annyi csukát, mint tegnap. Ennek oka az idõjárás.
Ugyanis korábban évente több áradás volt, kiöntött a Mura és hozta vitte a halat, cserélte a vizet, így amennyiben a horgászok egy-egy holtágból kifogták a csukákat, úgy a következõ árvíz hozott bele. Az elmúlt években pedig annyira kevés csapadék volt, hogy a Mura vízszintje a béka segge alatt sem volt, egy-egy a vízgyûjtõterületre hullott nagyobb esõ után alig emelkedett a vízszint, gyakorlatilag amikor árvíz volt, akkor volt normális szinten a Mura. Ez nyilván azt hozta magával, hogy nem cserélõdött a víz a holtágakban és a bányatavakban, telepítés nemigen történt, így hal sem volt.
Éveket pörgettünk úgy végig, hogy csukát nem láttunk.
Az idei év csapadékai viszont a régi vízszintet hozták vissza, lényegében egész évben magas volt a Mura, egy-egy nagyobb esõ után pedig kiáradt, gyakorlatilag nem lehetett horgászni, de mi már elõre dörzsöltük a tenyerünket, hogy ha majd egyszer végre lemegy a víz, õsszel lehet végre-valahára csukát fogni, meg egyéb halat is.
Úgyhogy amennyiben van klímaváltozás, és ez a rapszódikus, fejetetejére állított, nyugati irányításmentes, anticiklonokban és beragadó, összevisszatekergõ ciklonokban bõvelkedõ idõjárás miatt nem volt hal éveken át a Murával kapcsolatban lévõ vizekben. Most sincs nyugati irányítás, legalábbis a korábbi erõs biztosan, de ebben az évben egy csapadékosabb formában jött össze, így lehet halat fogni....persze csak addig, amíg a jónép rá nem jön és ki nem szedi az összes halat a vizekbõl.
A kerkai csak féligmeddig igaz, ugyanis ez a rész, ahol horgásztunk, nem az igazi Kerka, hanem a Kerka-Mura összefolyás elõtt nagyon régen összevágták az egyik holtágat a Kerkával, így lényegében ez tényleg Kerkavíz, tehát a csukák Kerkaiak.
Node, az elmúlt 3 évben összesen nem fogtunk annyi csukát, mint tegnap. Ennek oka az idõjárás.
Ugyanis korábban évente több áradás volt, kiöntött a Mura és hozta vitte a halat, cserélte a vizet, így amennyiben a horgászok egy-egy holtágból kifogták a csukákat, úgy a következõ árvíz hozott bele. Az elmúlt években pedig annyira kevés csapadék volt, hogy a Mura vízszintje a béka segge alatt sem volt, egy-egy a vízgyûjtõterületre hullott nagyobb esõ után alig emelkedett a vízszint, gyakorlatilag amikor árvíz volt, akkor volt normális szinten a Mura. Ez nyilván azt hozta magával, hogy nem cserélõdött a víz a holtágakban és a bányatavakban, telepítés nemigen történt, így hal sem volt.
Éveket pörgettünk úgy végig, hogy csukát nem láttunk.
Az idei év csapadékai viszont a régi vízszintet hozták vissza, lényegében egész évben magas volt a Mura, egy-egy nagyobb esõ után pedig kiáradt, gyakorlatilag nem lehetett horgászni, de mi már elõre dörzsöltük a tenyerünket, hogy ha majd egyszer végre lemegy a víz, õsszel lehet végre-valahára csukát fogni, meg egyéb halat is.
Úgyhogy amennyiben van klímaváltozás, és ez a rapszódikus, fejetetejére állított, nyugati irányításmentes, anticiklonokban és beragadó, összevisszatekergõ ciklonokban bõvelkedõ idõjárás miatt nem volt hal éveken át a Murával kapcsolatban lévõ vizekben. Most sincs nyugati irányítás, legalábbis a korábbi erõs biztosan, de ebben az évben egy csapadékosabb formában jött össze, így lehet halat fogni....persze csak addig, amíg a jónép rá nem jön és ki nem szedi az összes halat a vizekbõl.
Nem is kell már rajta a következõekben alakítanod, talán pár év múlva az alsó ágameletet majd eltávolíthatod, ha az alsó ágak majd zavarnak. Viszont javaslom, hogy a töve körül óvatosan kapáld ki a füvet (szaknyelven szólva tányérozd ki), ezzel csökken a fûnyíráskor annak veszélye, hogy a kérge sérüljön és a tányér ha elég mély még öntözni is könnyebb lesz. 
Lord Akela:
Lord Akela:
Lordom, ezt mi a nyüves taplóért kellett OFFként írnod?? Merõ bioszféra!
A fûzfák gyors kezdeti növekedésûek, de viszonylag rövid életûek, 15-20 év után kezdenek elöregedni. A Salix matsudana "Tortuosa" - spirálfûz is gyors kezdeti növekedésû és 15-20 év után kezd öregedni (kezdenek az ágai elszáradni), 10 m körüli magasságot ér el maximum, ezt a magasságát termõhelytõl függõen 5 év alatt is elérheti. Nem igényel metszést,de kezdetben az oldalhajtások pl. 2 m-es magasságig történõ eltávolításával sorfát alakíthatunk belõle. Amennyiben az oldalhajtásokat nem távolítjuk el és nem hagyunk csak egy hajtást meg kb. 2 m-es magasságig, akkor tõbõl ágas ún. bokorfát fogunk kapni.
Kertész köszönöm lakonikusan rövid de mégis pontos és megérzésem szerint komoly szakértelemrõl/tapasztalatról tanuskodó korrekt választ, megértettem. Idõhiányban most ennyi, este többet írok, mégegyszer köszönöm az infokat
Ui: bocs most néztem az adatlapod, látom végzett kertészmérnök vagy remélem nem vetted sértésnek köszönetemet ismerem a régi mondást szakember számára a laikus dicsérete sértés, bírálata röhejes...
köszönöm lakonikusan rövid de mégis pontos és megérzésem szerint komoly szakértelemrõl/tapasztalatról tanuskodó korrekt választ, megértettem. Idõhiányban most ennyi, este többet írok, mégegyszer köszönöm az infokat Ui: bocs most néztem az adatlapod, látom végzett kertészmérnök vagy
remélem nem vetted sértésnek köszönetemet ismerem a régi mondást szakember számára a laikus dicsérete sértés, bírálata röhejes...
Én is felteszek egy kérdést. Tavasszal ültettem egy kigyökereztetett kis ágat egy csavart fûzrõl. Mostanra, ezen a nyáron mintegy 2,5m-re nõtt. Igazából nem néztem utána a tulajdonságainak, csak a környéken több helyen is láttam nagyon jól mutató 5m körüli fákat belõle. Most a hirtelen növekedéstõl kicsit "megrémültem"... Mekkora fára számíthatok ebbõl a fajtából? mit érdemes tenni vele, hogy kezelhetõ maradjon? Állandóan visszavágjam? Bocs a sok kérdésért, de teljesen analfabéta vagyok a témában...
Elõre is köszi!
Mekkora fára számíthatok ebbõl a fajtából? mit érdemes tenni vele, hogy kezelhetõ maradjon? Állandóan visszavágjam? Bocs a sok kérdésért, de teljesen analfabéta vagyok a témában...Elõre is köszi!
Kedves Lord Akela!
A fenyõféléket minden esetben földlabdával kell átültetni, ügyelve, hogy a földlabda ne hulljon szét. A fenyõfélék ültetésének legoptimálisabb ideje szeptember. Ültetés után és alatt bõséges beöntözés és utána télen száraz fagymentes idõben is igénylik a vizet, ellenkezõ esetben élettani szárazság miatt akár el is pusztulhatnak. Hogy hová és milyen távolságra ültesd õket elõször meg kellene õket határozni.
A lilaakácot ha törzsesre neveled nem igényel különösebb támasztékot, megelégszik egy karóval. Ilyenkor minden tavasszal rövid csapra kell visszametszeni az elõzõ évi hajtásokat. Ilyen esetekben kevesebbet virágzik, mivel a virágrügyek az elõzõ évi hajtásokon helyezkednek el. Amennyiben támrendszert építessz neki, hatalmas felületet tud befutni. Természetesen ilyenkor is irányítani kell kezdetben a hajtásokat igazítással és metszéssel. Pár év után gazdag lila zuhataggal fogja meghálálni a szakszerû gondozást.
A vadkomló nem igazán dísznövény, persze ha tetszik valakinek lelke rajta, én kiírtanám a helyedben gyökerestõl.
A kúszónövényeket folyamatos zöldmetszéssel is kordában kell tartani különben a nemkívánatos helyekre benõve nagy károkat tudnak okozni a különbözõ építményekben.
Ha további kérdéseid lennének készségesen válaszolok rájuk.
A fenyõféléket minden esetben földlabdával kell átültetni, ügyelve, hogy a földlabda ne hulljon szét. A fenyõfélék ültetésének legoptimálisabb ideje szeptember. Ültetés után és alatt bõséges beöntözés és utána télen száraz fagymentes idõben is igénylik a vizet, ellenkezõ esetben élettani szárazság miatt akár el is pusztulhatnak. Hogy hová és milyen távolságra ültesd õket elõször meg kellene õket határozni.
A lilaakácot ha törzsesre neveled nem igényel különösebb támasztékot, megelégszik egy karóval. Ilyenkor minden tavasszal rövid csapra kell visszametszeni az elõzõ évi hajtásokat. Ilyen esetekben kevesebbet virágzik, mivel a virágrügyek az elõzõ évi hajtásokon helyezkednek el. Amennyiben támrendszert építessz neki, hatalmas felületet tud befutni. Természetesen ilyenkor is irányítani kell kezdetben a hajtásokat igazítással és metszéssel. Pár év után gazdag lila zuhataggal fogja meghálálni a szakszerû gondozást.
A vadkomló nem igazán dísznövény, persze ha tetszik valakinek lelke rajta, én kiírtanám a helyedben gyökerestõl.
A kúszónövényeket folyamatos zöldmetszéssel is kordában kell tartani különben a nemkívánatos helyekre benõve nagy károkat tudnak okozni a különbözõ építményekben.
Ha további kérdéseid lennének készségesen válaszolok rájuk.
Pont erre keresem már egy fél órája a Hobo-tól a Mata Hari szeress belém címû számát,de nincs a tecsõn.. 
Noli "nem nõ rá árcédula" THX, úgy vélem megvárom a tavaszt az átültetéssel. Az É-i szomszéddal megbeszéltem, a kerítése mentén (K-NY irányban) fogom elültetni õket természetesen a várható körméret figyelembe vételével. Valamikor lefotózom õket meghatározásra.
A kúszókat egyenlõre békén hagyom. Érdekesen reagáltak a yuccák, amikor ott is megjelent a vadkomló, mely szõnyegként borult rájuk (a yucca-virágokról lefejtettem) Az addig gömbformát mutató bokrok levelei a komlószõnyeget tõrként átlyuggatva felegyenesedtek egyúttal jóval hosszabbak és vastagabbak lettek. Mondhatnám szinte hasznos volt a "vadkomló-támadás" mert az évek óta csak lassan nagyobbodó, lekonyuló levelû yucca-kupacok ily módon "feldúsultak" most impozáns látványt nyújtanak eddig szokatlan magasságig felnyúló leveleikkel. (Lehetséges hogy valamilyen kertész-trükkre jöttem rá ezzel?) Érdekes, a vadkomló indái melyek mindenre ráfonódnak, nem mentek az éles levelek után. A fáklyaliliomoknak segíteni kellett, ki kellett takaritanom, elég gyengusz növények, önerõbõl nem bírnak a vadkomlóval az majdnem megfojtotta õket. A rovarvilághoz hasonlóan érdekes elnézni a növények lassú "gladiátorharcát", bár a változások több nap után vehetõk észre. Van amelyik megerõsödik, van amelyik vélhetõen kémiai védekezést választ melytõl a rákúszó növény megsárgul, elfonnyad. Vannak növények melynek közelébe se mennek a kúszó-fojtó gyomok. Érdekes megfigyelni a kúszónövények "taktikáját". Minden irányba "magányos felderítõket" küld elõbb. Ameddig képes vízszintesen és "szélállóan" megtartani önmagát (növény szerint változó, átlagban 0,5-1m). Ha ezen a távon belül nem lel támaszt, küld még pár szálat melyek rátekerednek az "elõreküldött" magányos szálra, ily módon "többsodratú" rugalmasabb vastagabb "kutatószálat" képez mely kb. 1-2m távolságig képes önmagában vízszintesen megállni. Ha ez sem talál támaszt, visszafordul/irányt változtat vagy elszárad. Ha támaszt lel, azonnal további szálakat küld oda, melyek vagy újabb többfelé induló kutatószálakat képeznek vagy a növény által meghatározott pontokon "megállnak" és megvastagodva sajátságos struktúrájú, némelykor meglepõen nagy teherbírású "önhordó" vázszerkezet tartóelemeként viselkednek Bocs, csak a "szokásos" KV+pipa filó volt, köszi a türelmet, jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet
THX, úgy vélem megvárom a tavaszt az átültetéssel. Az É-i szomszéddal megbeszéltem, a kerítése mentén (K-NY irányban) fogom elültetni õket természetesen a várható körméret figyelembe vételével. Valamikor lefotózom õket meghatározásra. A kúszókat egyenlõre békén hagyom. Érdekesen reagáltak a yuccák, amikor ott is megjelent a vadkomló, mely szõnyegként borult rájuk (a yucca-virágokról lefejtettem) Az addig gömbformát mutató bokrok levelei a komlószõnyeget tõrként átlyuggatva felegyenesedtek egyúttal jóval hosszabbak és vastagabbak lettek. Mondhatnám szinte hasznos volt a "vadkomló-támadás" mert az évek óta csak lassan nagyobbodó, lekonyuló levelû yucca-kupacok ily módon "feldúsultak" most impozáns látványt nyújtanak eddig szokatlan magasságig felnyúló leveleikkel. (Lehetséges hogy valamilyen kertész-trükkre jöttem rá ezzel?) Érdekes, a vadkomló indái melyek mindenre ráfonódnak, nem mentek az éles levelek után. A fáklyaliliomoknak segíteni kellett, ki kellett takaritanom, elég gyengusz növények, önerõbõl nem bírnak a vadkomlóval az majdnem megfojtotta õket. A rovarvilághoz hasonlóan érdekes elnézni a növények lassú "gladiátorharcát", bár a változások több nap után vehetõk észre. Van amelyik megerõsödik, van amelyik vélhetõen kémiai védekezést választ melytõl a rákúszó növény megsárgul, elfonnyad. Vannak növények melynek közelébe se mennek a kúszó-fojtó gyomok. Érdekes megfigyelni a kúszónövények "taktikáját". Minden irányba "magányos felderítõket" küld elõbb. Ameddig képes vízszintesen és "szélállóan" megtartani önmagát (növény szerint változó, átlagban 0,5-1m). Ha ezen a távon belül nem lel támaszt, küld még pár szálat melyek rátekerednek az "elõreküldött" magányos szálra, ily módon "többsodratú" rugalmasabb vastagabb "kutatószálat" képez mely kb. 1-2m távolságig képes önmagában vízszintesen megállni. Ha ez sem talál támaszt, visszafordul/irányt változtat vagy elszárad. Ha támaszt lel, azonnal további szálakat küld oda, melyek vagy újabb többfelé induló kutatószálakat képeznek vagy a növény által meghatározott pontokon "megállnak" és megvastagodva sajátságos struktúrájú, némelykor meglepõen nagy teherbírású "önhordó" vázszerkezet tartóelemeként viselkednek Bocs, csak a "szokásos" KV+pipa filó volt, köszi a türelmet, jó napot, jó kedvet Bioszféra/MetNet
Ugyan nem vagyok kertész, de úgy vélem, ha át akarod ültetni, egyszerûbb a saját nevelésût, mint a kertészetben vásároltat. Minél nagyobb gyökérzettel vedd ki, meglepõen kiterjedt tud lenni egy ilyen kis csemetének is! A hajszálgyökereibõl kell vigyázni, hogy minél több megmaradjon. Jó lenne tudni, hogy milyen tûlevelûrõl van szó!
A madárvetésû tûlevelûek ugyanolyan jók, mint a kertészetiek, legfeljebb nem nõ rájuk árcédula a fajta nevével. :-) Az uramnak egy "kis" tiszafája van hasonló eredettel, úgy 4 éve kelt ki, szerencsére ideális helyen, mára már vagy egy méter magas és hatalmasra elágazó kis cserje lett. Muteréknál a tuják "fialnak" rendszeresen kis cserjécskéket.
A lényeg, hogy a gyökerei jól megmaradjanak (tudtommal inkább oldalra nõ, mint lefelé), s ahova ülteted, legyen elég helye terjeszkedni majd a gyökereknek. De azért várd meg, míg valami kertészeti hajlamú kolléga is visszajelez :-)
A madárvetésû tûlevelûek ugyanolyan jók, mint a kertészetiek, legfeljebb nem nõ rájuk árcédula a fajta nevével. :-) Az uramnak egy "kis" tiszafája van hasonló eredettel, úgy 4 éve kelt ki, szerencsére ideális helyen, mára már vagy egy méter magas és hatalmasra elágazó kis cserje lett. Muteréknál a tuják "fialnak" rendszeresen kis cserjécskéket.
A lényeg, hogy a gyökerei jól megmaradjanak (tudtommal inkább oldalra nõ, mint lefelé), s ahova ülteted, legyen elég helye terjeszkedni majd a gyökereknek. De azért várd meg, míg valami kertészeti hajlamú kolléga is visszajelez :-)
Szépek, igazán festõecset végére való témák.
Különösen a Rába-tükrözõdések. Egy hónapja festettem hasonlót, itt a Bujtosi tónál.
Különösen a Rába-tükrözõdések. Egy hónapja festettem hasonlót, itt a Bujtosi tónál.
Botanikusok, kertészek, szakértõk tanácsot kérek fenyõügyben
A kutyakennelben a sövényre felkapaszkodott kétféle kúszónövény. Az egyik a "szokásos" vadkomló vagy mi, a másikon ribizliszerû és illatú gyümölcsök sokasága csüng. Lefejtettem õket a sövényrõl mert kezdték lehajlítani a sövénybokor ágait.
Viszont kellemes meglepetés ért: öt fenyõre emlékeztetõ tûlevelû cserjét találtam a sövény alatt. Hogy kerültek oda, fogalmam sincs (tán szél hozta, madár pottyintotta, mókus majszolta a magokat) de már 15-20 cm magasak, kis termetük ellenére sudárak, egyenesek, szépek és egészségesek.
Ki lehet õket ásni, van esély áttelepítésükre hogy életben maradjanak és megnõjenek?
Mellesleg a tavaly még csak két kis kósza félméteres borostyánszál látványos szõnyeggé terebélyesedett a kennelben, a kutya se tudja kitaposni. Távolabb a vadkomló teljesen benõtte a garázs oldalát a tetejéig. A lakóház D-i oldalán kapaszkodik, burjánzik továbbra is a vadkomló és a lila akác. Bár irtom õket, makacsul újra és újra feltörnek a "mocsári ciprus" alól. Érdekes módon nem tekerednek rá, az ágai közül bújnak elõ, talán a hatalmas bokorrá terebélyesedett(a kennel negyedét elfoglalja már) növény kineveti õket (vagy vegyianyaggal védekezik) ezért a ház felé indultak.. Kiirtsam vagy vezessem damillal õket (a házfaltól kb. 20-30 cm-re) hogy nyáron árnyékoljanak? (A borostyánt békén hagyom, mert exnejem nemrég mondta, a tatai ház falán felkúszó borostyán már megbontotta a tetõcserepet)
Ui: lehet hogy könnyelmûség, de megkóstoltam a vadul burjánozva magasba kúszó növény gyümölcsét - nem hittem volna, RIBIZLI; eddig "gyalogbokornak" ismertem Juteszembe a madárberkenye gyönyörû narancssárga bogyókkal pompázik, de már több mint 3 m magas (két éves) Ki mit gondol, kivágjam vagy hagyjam? Végül, fügekedvelõknek: nem tudom milyen okból levélhajtások sokasága kezd kibomlani rajta, ugyan mitõl lehet így õsz felé haladva (globális felmelegedés?)
Ui.II.: október elsõ napjaitól már nem unokázok, Gergõ fiamék elköltöznek; több idõm jut a MetNetre és Rátok
A kutyakennelben a sövényre felkapaszkodott kétféle kúszónövény. Az egyik a "szokásos" vadkomló vagy mi, a másikon ribizliszerû és illatú gyümölcsök sokasága csüng. Lefejtettem õket a sövényrõl mert kezdték lehajlítani a sövénybokor ágait.
Viszont kellemes meglepetés ért: öt fenyõre emlékeztetõ tûlevelû cserjét találtam a sövény alatt. Hogy kerültek oda, fogalmam sincs (tán szél hozta, madár pottyintotta, mókus majszolta a magokat) de már 15-20 cm magasak, kis termetük ellenére sudárak, egyenesek, szépek és egészségesek.
Ki lehet õket ásni, van esély áttelepítésükre hogy életben maradjanak és megnõjenek?
Mellesleg a tavaly még csak két kis kósza félméteres borostyánszál látványos szõnyeggé terebélyesedett a kennelben, a kutya se tudja kitaposni. Távolabb a vadkomló teljesen benõtte a garázs oldalát a tetejéig. A lakóház D-i oldalán kapaszkodik, burjánzik továbbra is a vadkomló és a lila akác. Bár irtom õket, makacsul újra és újra feltörnek a "mocsári ciprus" alól. Érdekes módon nem tekerednek rá, az ágai közül bújnak elõ, talán a hatalmas bokorrá terebélyesedett(a kennel negyedét elfoglalja már) növény kineveti õket (vagy vegyianyaggal védekezik) ezért a ház felé indultak.. Kiirtsam vagy vezessem damillal õket (a házfaltól kb. 20-30 cm-re) hogy nyáron árnyékoljanak? (A borostyánt békén hagyom, mert exnejem nemrég mondta, a tatai ház falán felkúszó borostyán már megbontotta a tetõcserepet)
Ui: lehet hogy könnyelmûség, de megkóstoltam a vadul burjánozva magasba kúszó növény gyümölcsét - nem hittem volna, RIBIZLI; eddig "gyalogbokornak" ismertem
Juteszembe a madárberkenye gyönyörû narancssárga bogyókkal pompázik, de már több mint 3 m magas (két éves) Ki mit gondol, kivágjam vagy hagyjam? Végül, fügekedvelõknek: nem tudom milyen okból levélhajtások sokasága kezd kibomlani rajta, ugyan mitõl lehet így õsz felé haladva (globális felmelegedés?) Ui.II.: október elsõ napjaitól már nem unokázok, Gergõ fiamék elköltöznek; több idõm jut a MetNetre és Rátok
Ha esetleg valakit mélyrehatóbban érdekel a vadászat és esetleg ennek illegális változata, tudok ajánlani egy nagyszerû könyvet. A szerzõ Elek Balázs, aki a Debreceni Ítélõtábla büntetõbírája, egyben sportvadász is, a vadászathoz laikus szemnek is érthetõen fogalmazza meg a vadászat, a vadgazdálkodás jogi háttereit, az orvvadászat módjait konkrét, megtörtént cselekmények keretein belül.
Mint a könyv borítóján is szemlélteti: "Elemzések és történetek a tárgyalóterembõl". A könyv címe: Orvvadászok nyomában, 2009-es kiadással.
Az ajánlásomhoz az is hozzátartozik, hogy volt szerencsém találkozni 1 évvel ezelõtt a szerzõvel Márianosztrán, a börtönben (mielõtt megfogalmazódna valakiben, büntetlen elõélettel rendelkezem ), és valami fantasztikus módon, szakmaszeretettel, beleéléssel, hivatástudattal elemezte a vadászattal és orvvadászattal kapcsolatos ismereteit, pozitív és negatív élményeit. Ekkor említette meg majdani megjelenõ könyvét, mely nemrég látott napvilágot. Már hatalmas eladási számot tudhat magáénak.
Én tegnap, a nagybörzsönyi vadásznapon tudtam megvenni és igazából nem is tudtam letenni. A könyv már kiolvasva. Fantasztikus, lebilincselõ.
Mint a könyv borítóján is szemlélteti: "Elemzések és történetek a tárgyalóterembõl". A könyv címe: Orvvadászok nyomában, 2009-es kiadással.
Az ajánlásomhoz az is hozzátartozik, hogy volt szerencsém találkozni 1 évvel ezelõtt a szerzõvel Márianosztrán, a börtönben (mielõtt megfogalmazódna valakiben, büntetlen elõélettel rendelkezem
), és valami fantasztikus módon, szakmaszeretettel, beleéléssel, hivatástudattal elemezte a vadászattal és orvvadászattal kapcsolatos ismereteit, pozitív és negatív élményeit. Ekkor említette meg majdani megjelenõ könyvét, mely nemrég látott napvilágot. Már hatalmas eladási számot tudhat magáénak. Én tegnap, a nagybörzsönyi vadásznapon tudtam megvenni és igazából nem is tudtam letenni. A könyv már kiolvasva. Fantasztikus, lebilincselõ.
Épp ma reggel gondolkodtam azon a sok évvel ezelõtti rizikézõ túránkon, amikor zengett az erdõ a bõgéstõl, hogy micsoda hátborzongató volt még nappal is (bár a völgy elég sötét volt, de akkor is...).
Azt az erdõt azóta bekerítették, így a kiváló gombalelõhelyünk is odalett. :-(
A szarvasok talán még megvannak benne.
Azt az erdõt azóta bekerítették, így a kiváló gombalelõhelyünk is odalett. :-(
A szarvasok talán még megvannak benne.
Nem egészen térek magamhoz, ezek varázslatosak!!! A "tengeri sün" valami sás termése?
Kb olyan hatása lehet, mint a birkavesének a földrengésre :-))
Tegnap hajnalban végre sikerült bõgõ bikát becserkelnünk. Bár õkegyelme nem várta meg, hogy jobban szemügyre vegyük, de tipikus börzsönyi, villás bika volt, átlagos 3.5-4 kg-os agancssúllyal. A dolog pikantériája pedig az, hogy már este 10-kor hallottuk a bõgését, sötét lévén nyilván nem mentünk rá, elmentünk csicsikálni és reggel 5:40-kor ugyanott bõgõtt, mint este. Megvárt bennünket!
Bikáink még igazából még nincsenek benne a párzás hevében, még szemfülesek. Még jó 8-10 nap van a fõbõgésig és nem ártana, ha reggelente 5 fok alatti hõmérsékletek lennének.
Azonban aki hallani szeretné a királyokat, már most javaslom, jöjjön és sötétedés után hallhatja is az orgonáló mûvészeket. Királyrét esténként már zeng tõlük.
Bár õkegyelme nem várta meg, hogy jobban szemügyre vegyük, de tipikus börzsönyi, villás bika volt, átlagos 3.5-4 kg-os agancssúllyal. A dolog pikantériája pedig az, hogy már este 10-kor hallottuk a bõgését, sötét lévén nyilván nem mentünk rá, elmentünk csicsikálni és reggel 5:40-kor ugyanott bõgõtt, mint este. Megvárt bennünket! Bikáink még igazából még nincsenek benne a párzás hevében, még szemfülesek. Még jó 8-10 nap van a fõbõgésig és nem ártana, ha reggelente 5 fok alatti hõmérsékletek lennének.
Azonban aki hallani szeretné a királyokat, már most javaslom, jöjjön és sötétedés után hallhatja is az orgonáló mûvészeket. Királyrét esténként már zeng tõlük.
Köszi, rögtön megnézem.
Maggal is, feltételezem. Rokanai, a "tavaszi" csillagvirágok elterjedési mintázatai is ezt tanúsítják. Próbáld ki. Biztosan hosszabb ideig kell nevelgetni, míg virágzó egyeddé lesz, és célszerû a termõhelyérõl ásott talajba tenni, mert az abiotikus tényezõkre erõsen érzékeny növény lehet.
Maggal is, feltételezem. Rokanai, a "tavaszi" csillagvirágok elterjedési mintázatai is ezt tanúsítják. Próbáld ki.
Biztosan hosszabb ideig kell nevelgetni, míg virágzó egyeddé lesz, és célszerû a termõhelyérõl ásott talajba tenni, mert az abiotikus tényezõkre erõsen érzékeny növény lehet.
Bizony, hogy az. A tragikus tátrai széldöntés helyén tátongó "üres" hegylábi oldalakat jórészt ez a faj borította el, mint pionír és a fenyõtû által kilúgzott talajt preferáló növény, hatalmas tömege lilára festi a tájat. Szép és egyben félelmetes is..
Néhány felvétel a szûkebb hazából, Gyõr és környéke.
Rába menti fûzliget késõ délután Link Ártéri mocsárrét hagyástölggyel Link Link Kék iringó Link Túlméretes pilóta egy lelõtt repülõn Link Mesélnek a rétek.. Link Korona Link Napozó tengeri sün Link
A Marcal-ártér bokorfüzessel Link Öreg szakállas fûz Link Bárányürmös gátoldal Link Büdös szemölcsösgomba Link Ragyogó Link Nyárfa-érdestinóru Link
Botlófüzes a Mosoni-Duna elhagyott medre szegélyén, Likócsnál Link
Gyõr-Sziget másfél évszázados olajgyárának utolsó álló építménye. Link
Rába menti fûzliget késõ délután Link Ártéri mocsárrét hagyástölggyel Link Link Kék iringó Link Túlméretes pilóta egy lelõtt repülõn Link Mesélnek a rétek.. Link Korona Link Napozó tengeri sün Link
A Marcal-ártér bokorfüzessel Link Öreg szakállas fûz Link Bárányürmös gátoldal Link Büdös szemölcsösgomba Link Ragyogó Link Nyárfa-érdestinóru Link
Botlófüzes a Mosoni-Duna elhagyott medre szegélyén, Likócsnál Link
Gyõr-Sziget másfél évszázados olajgyárának utolsó álló építménye. Link
Az ott lakó nénike tapssal próbálta elüldözni õket, de azok figyelembe sem vették õt.
Hitchcock bácsi üdvözli õket :-))
Nem semmi kis sereglet! Hallod, csoda, hogy a rendõrség nem ment ki oszlatni a tömeget. :-)))
Nem semmi kis sereglet! Hallod, csoda, hogy a rendõrség nem ment ki oszlatni a tömeget. :-)))
Köszi! Nagyban is átküldtem Neked egyikõjüket. :-)
Õk csak hagymailag, vagy maggal is szaporodnak? Sok éve, amikor elõször kiszúrtam odafenn, még az út másik felén volt csak két tõ, mostanra az a rész eltûnt, és átköltöztek a túloldara (nem nagy út, csak úgy másfél méter széles taposásnyom, ami leginkább a vízmûhöz feljáró karbantartók autónyomából indulhatott), itt évek óta kb ugyanakkora az állomány, de nem is terjed.
Õk csak hagymailag, vagy maggal is szaporodnak? Sok éve, amikor elõször kiszúrtam odafenn, még az út másik felén volt csak két tõ, mostanra az a rész eltûnt, és átköltöztek a túloldara (nem nagy út, csak úgy másfél méter széles taposásnyom, ami leginkább a vízmûhöz feljáró karbantartók autónyomából indulhatott), itt évek óta kb ugyanakkora az állomány, de nem is terjed.
Régen tettem fel képeket, most valamennyit faragok az adósságomból.
Augusztus elején Szlovákiában kalandoztunk néhány napig. A Magas-Tátrában hideg, esõs idõben másztuk meg Csorbatótól a szlovák-lengyel határon magasodó Tengerszem-csúcsot (Rysy, 2500m), így csak kevés kép készült. A viharos bukószélben a hegynek ütközve szinte függõlegesen száguldott felfelé a gomolyfelhõzet, az É-i oldalra kiérve már egybefüggõ szürkeséget alkotva (a csúcson +4°C-ban kb. 5m volt a látótávolság). Link A visszafelé úton megjavult az idõ, szép kilátás nyílt a Menguszfalvi-völgyre és a fõgerincre. Link Az Oszterva (1984m) a Poprádi-tó felõl Link
A Szádelõi-karsztvidék szurdokvölgye és legismertebb sziklaalakzata, a Cukorsüveg-szikla Link A völgy É-i szakasza a fennsíkról Link A szurdokban Link
"Gyökerezõ tokafék", vagyis avarvirág (orchidea) a Sztracenai-fennsíkon: Link
Hajnal az aggteleki Tó-hegy karrmezején Link A Vörös-tó és a Medve-sziklák Jósvafõ mellett Link Sziklán napozó vesszõs busalepke Link
Augusztus elején Szlovákiában kalandoztunk néhány napig. A Magas-Tátrában hideg, esõs idõben másztuk meg Csorbatótól a szlovák-lengyel határon magasodó Tengerszem-csúcsot (Rysy, 2500m), így csak kevés kép készült. A viharos bukószélben a hegynek ütközve szinte függõlegesen száguldott felfelé a gomolyfelhõzet, az É-i oldalra kiérve már egybefüggõ szürkeséget alkotva (a csúcson +4°C-ban kb. 5m volt a látótávolság). Link A visszafelé úton megjavult az idõ, szép kilátás nyílt a Menguszfalvi-völgyre és a fõgerincre. Link Az Oszterva (1984m) a Poprádi-tó felõl Link
A Szádelõi-karsztvidék szurdokvölgye és legismertebb sziklaalakzata, a Cukorsüveg-szikla Link A völgy É-i szakasza a fennsíkról Link A szurdokban Link
"Gyökerezõ tokafék", vagyis avarvirág (orchidea) a Sztracenai-fennsíkon: Link
Hajnal az aggteleki Tó-hegy karrmezején Link A Vörös-tó és a Medve-sziklák Jósvafõ mellett Link Sziklán napozó vesszõs busalepke Link
Klasszak.
Az õszi csillagvirág (Prospero autumnale) gyûjtõnéven összefoglalt növények felétek honos tagjának rendszertani besorolásáról elég sokat vitatkoznak a taxonómusok. A hazánkban élõ "P. elisae" és "P. paratheticum" morfológiai különbségei, határozóbélyegei alig érzékelhetõk, egybemosódók, jóformán csak a citológiai vizsgálatok során bizonyított eltérõ ploidiaszintben különböznek.
Mindezek miatt az újabb felfogás szerint valamennyi õszi csillagvirág 1 fajba tartozik (amit ráadásul ismét a Scilla genusba soroltak vissza, így Scilla autumnalis), a Csanádi-háton és a Dunántúli-khg. dolomit- és mészkõsziklgyepjeiben élõ növények pedig faj alatti taxonok.
Az õszi csillagvirág (Prospero autumnale) gyûjtõnéven összefoglalt növények felétek honos tagjának rendszertani besorolásáról elég sokat vitatkoznak a taxonómusok. A hazánkban élõ "P. elisae" és "P. paratheticum" morfológiai különbségei, határozóbélyegei alig érzékelhetõk, egybemosódók, jóformán csak a citológiai vizsgálatok során bizonyított eltérõ ploidiaszintben különböznek.
Mindezek miatt az újabb felfogás szerint valamennyi õszi csillagvirág 1 fajba tartozik (amit ráadásul ismét a Scilla genusba soroltak vissza, így Scilla autumnalis), a Csanádi-háton és a Dunántúli-khg. dolomit- és mészkõsziklgyepjeiben élõ növények pedig faj alatti taxonok.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat