Hydroinfo
Szarvason a Kákafoki holtágon (nyáron folyóvíz) tegnap láttam egy kóbor kérészt.
Szerk: Ez inkább a bioszférába tartozik.
Szerk: Ez inkább a bioszférába tartozik.
Van valami információ tiszavirágzással kapcsolatba?
Lent délen szeged Környékén elméletileg pár nap és kezdõdik,jövõhét szombaton megyek 4-5 napra Tiszatardosra,remélem elcsípem a rajzást.
Lent délen szeged Környékén elméletileg pár nap és kezdõdik,jövõhét szombaton megyek 4-5 napra Tiszatardosra,remélem elcsípem a rajzást.

Jelenleg -91 cm-en áll az Ipoly városunk alatt. Link Napról-napra folyamatos, gyenge apadás jellemzi (1 cm/nap). Az átlagos kisvízi vízállás megfigyeléseim szerint -70 cm körül szokott alakulni. A folyón alig vannak méter-méterhúsznál mélyebb szakaszok (kivéve a duzzasztókat és azok környékét, illetve ugye a szabályozatlan kanyarok külsõ íve). Így is nagyon furcsa a látvány, szakadt partoldalak állnak üresen. Nem szeretném látni az LKV-t a maga 126 cm-ével... ...de hát ez nem szeretem kérdése. Egy, a májusihoz hasonló hónap a vízgyûjtõn katasztrofális állapotokat idézne elõ.
A hétvégi olvadás ( Link )a hegyekben elindíthat kisebb hullámokat, de csapadék hiányában ( Link )és az üres medrek miatt ( Link -> Budapest, Link -> Tiszabecs, Link -> Szolnok) készültségi szint alatt vonulhat le. Noha a hófelhalmozódás szép volt, fõleg februárban. A Tiszán 2006-ban volt utoljára ilyen hókészlet, de most nem várható sem sok csapadék, sem Dunával egyszerre levonuló árhullám, így a hóolvadásból származó többlet gond nélkül vonulhat le.

A 6 napos csapi elõrejelzés szerint a teljes Duna-Tisza vízgyûjtõ csontszáraz. Eddig enyhén fogyott a hóban tárolt vízkészlet, most jön a felmelegedés, de csapi nélkül. Nem kizárt, hogy két-három hét alatt veszélytelen mértékûvé olvad, párolog. A továbbiakban, hogy mi lesz, csak az Isten tudja. Ha véget ér a szárazság, akármi is lehet. Az 1999-2000 / 2010-2011 hasolóság mellett szól a napciklus azonos állapota. Eddig már egy egész év volt extra dry. Azt, hogy mikor tér más útra a helyi klíma/csapi trend, nem tudom. Azt is csak valószínûsítem, hogy a közép, vagy hosszútávú modellek szerintem 50 %-nál nem nagyobb beválási valószínûséggel tudják elõre jelezni. A valóság pedig lehet kicsit/nagyon hasonló, vagy egy kicsit/nagyon más. Nem vagyok madárjós, Szerintem az OKJ-s képzésekben több, mint 1500 évvel ezelõtt oktattak ilyesmit utoljára.
Valamiért nincs se jeges, se jégtelen ár. Persze tudom, nagy a szárazság, de decemberben kaptam is nagyon, amikor örömködtem, hogy a rekordszáraz november után bõdületes (van ahol 4-5 méter ) hó esett az Alpokban ill. a környezõ hegyek is kaptak rendesen. Megjegyeztem,hogy legalább nem száradnak ki a folyók, pedig a hihetetlen árvízveszély miatt siránkoznom kellett volna az árvíz által majdan elgyötört németeken.
Eddig árvizekrõl nem tudok, pedig a tomboló tavaszban biztosan a hó erõsen megfogyott, ugyanakkor most is inkább örülnék egy kis csapadéknak, elsõsorban a Balaton vízgyûjtõjén.
Írtam az év elején, hogy a tavalyi év eleji balatoni árvíz után (persze rekordszáraz évünk volt átlag 407 mm-el) rekord vízszintsüllyedést produkált: 129-rõl 11 hónap alatt 69 centire lement nov. tájára az átlagvízszint. Gondolom az sem piskóta, hogy a téli idõszak 4 hónapja csak 15 centivel emelte meg, most volt március elején a max. 84 centivel.Aztán tegnapról mára 83-ra csökkent, vagyis elkezdõdött a rendes évi fogyás.
Ha folytatódik a száraz idõjárás és nem ismétlõdik meg a tavalyi csapadékos nyár (tavaly megmentette a rekordszárazságban a mezõgazdaságot, hogy az éves csapadék vagy fele nyáron esett), akár újabb 60 centit is fogyhat, ami 2003-as szintet jelent ! Sajnos mintha ismételné magát az idõ: 1999 nagy csapadéka után 2000 rekordszáraz lett, majd az elkövetkezõ 2 évben akkor is folytatódott a szárazság és vízszintcsökkenés. Eddig ezt másoljuk...

Írtam az év elején, hogy a tavalyi év eleji balatoni árvíz után (persze rekordszáraz évünk volt átlag 407 mm-el) rekord vízszintsüllyedést produkált: 129-rõl 11 hónap alatt 69 centire lement nov. tájára az átlagvízszint. Gondolom az sem piskóta, hogy a téli idõszak 4 hónapja csak 15 centivel emelte meg, most volt március elején a max. 84 centivel.Aztán tegnapról mára 83-ra csökkent, vagyis elkezdõdött a rendes évi fogyás.
Ha folytatódik a száraz idõjárás és nem ismétlõdik meg a tavalyi csapadékos nyár (tavaly megmentette a rekordszárazságban a mezõgazdaságot, hogy az éves csapadék vagy fele nyáron esett), akár újabb 60 centit is fogyhat, ami 2003-as szintet jelent ! Sajnos mintha ismételné magát az idõ: 1999 nagy csapadéka után 2000 rekordszáraz lett, majd az elkövetkezõ 2 évben akkor is folytatódott a szárazság és vízszintcsökkenés. Eddig ezt másoljuk...

A Tiszán is elkopott a jég bármiféle károkozás nélkül: állójég csak Dombrádtól Tokajig van a ma reggeli állapot szerint. Máshol jégmentes, vagy gyenge a zajlás. A vízgyûjtõ hóban tárolt vízkészlete nagyon lassan fogy, ami miatt lehetnek még problémák. A GFS fáklya egyelõre csontszáraz, a Vízügynél az árvízvédelmisek nyugodtan sörözhetnek a közeljövõben.
A Tiszán kezd megmozdulni a jég: Link
Jön a héten egy kis hóolvadásból származó, árhullámnak csk jóindulattal nevezhetõ löttyenés és a jég teljes hosszban eleinte szakaszosan és meg-megakadva megmozdulhat. A jelenlegi mederteltség és a prognosztizált csapadék (meglehetõsen száraz fáklya) miatt kizárt a jeges árvíz. Az átlagosnál nagyobb hóban tárolt vízkészlet egyelõre lassan kopik.
Jön a héten egy kis hóolvadásból származó, árhullámnak csk jóindulattal nevezhetõ löttyenés és a jég teljes hosszban eleinte szakaszosan és meg-megakadva megmozdulhat. A jelenlegi mederteltség és a prognosztizált csapadék (meglehetõsen száraz fáklya) miatt kizárt a jeges árvíz. Az átlagosnál nagyobb hóban tárolt vízkészlet egyelõre lassan kopik.
Mai helyzetkép a Tiszáról Vásárosnamány-Aranyosapáti között 60cm-es torlódott a jég !
Továbbá Kisköre alatt Szolnok közelében több helyen 80 -150cm-es torlaszok alakultak ki!
Gondolom ilyen vastagságot már a jégtörõ hajó nem bír el!?!
Továbbá Kisköre alatt Szolnok közelében több helyen 80 -150cm-es torlaszok alakultak ki!
Gondolom ilyen vastagságot már a jégtörõ hajó nem bír el!?!
Amit írtál a -10°C alatti jegesedésrõl, igazolja, hogy mára eltûntek a jégtáblák a Duna Esztergom - Komárom közötti szakaszáról. (Az éjszaka még -5,3°C volt a minimum.) Süttõnél jégtáblát nem, de egy pingvint lehetett látni a parti jégen: Link Na jó, közelebbrõl nézve egy kárókatonáról van szó.
A parti jég 15 cm vastag. Egy helyen alá lehetett látni, a víz ott 40-60 cm mély lehetett. Link A jégzajlás megszûntével is még igazi téli hangulatot áraszt a folyó. Link

Emlékeim szerint a rekord hóban tárolt vízkészlet árvízmentesen olvadt el: lassú tavaszi melegedés volt szinte csapadék nélkül. Április elején még kerülgettük Békéscsabán a városi fõutak szélére tolt havat. Az átlagosnál nagyobb hókészlet idén az alacsony átlaghõmérséklet + mediciklonok miatt alakult ki. Ha a felmelegedés - olvadás jelentõs esõvel együtt következik be, rémálom árvíz is jöhet. Nem tartom valószínûnek, hogy két egymást követõ évben aszályos tavasszal ússzuk meg az egyébként lényegesen különbözõ meteorológiai - hidrológiai elõzményeket. Ha horgász optimum óhajomat leírhatom: Szívesen vennék április végétõl május végéig kitartó szolid elsõ fok - másodfok közötti tartós készültséget a Kõrösön és a Tiszán.
Ahogy a részvízgyûjtõk adataiból saccolom, valamivel több mint 2 milliárd köbméter vízet tárol a hó a Vásárosnamény feletti vízgyûjtõn. Bár ez - ha jól emlékszem - nagyjából csak fele a rekordnak, mégis az átlagnál jelentõsen nagyobb mennyiség, ami jónéhány makroszinoptikus helyzet esetén potenciális árvízveszélyt jelent.
Régebben simán befagyott volna szerintem, de a sok szennyvíz biztos nem kedvez ennek. Valamint a paksi atomerõmûbõl 100m3 meleg víz folyik ki kb másodpercenként.
Hogyan lehetséges, hogy a kövek, csigák, kagylók a jég tetejére kerültek:Link
Nem rádobálták természetesen, mivel teljes szélességben be van fagyva a csatorna.
A parttól indulva, és a meder aljától kezd befagyni a víz, és felhozza magával?
Nem rádobálták természetesen, mivel teljes szélességben be van fagyva a csatorna.

A parttól indulva, és a meder aljától kezd befagyni a víz, és felhozza magával?
Állóvizeknél így van, folyóvizeknél azonban nem egészen. A víztest áramlása, a hullámzás, örvények, akadályok (hajók, bólyák, hídpillérek stb.) mind lassítják a jégtáblák kialakulását és hízását, ezért ahhoz, hogy tovább nõjön a jégfelület a Dunán, -10°C alatti napi középhõmérsékletnek kellene lennie továbbra is - ami már nem fog teljesülni.
"Elméletileg" Bajánál és Paksnál teljesült a dunai jégbeállás feltételeként számon tartott -150°C-os negatív hõösszeg (feb. 2 - 14. között) - mindez azonban nem bizonyult elegendõnek.
"Elméletileg" Bajánál és Paksnál teljesült a dunai jégbeállás feltételeként számon tartott -150°C-os negatív hõösszeg (feb. 2 - 14. között) - mindez azonban nem bizonyult elegendõnek.
De elméletben amíg a napi középhõmérséklet 0 fok alatt van, nemcsak itt, hanem a fentebbi folyáson is, addig a jegesedésnek tovább kellene fokozódnia, legfeljebb lassabban, nem? Hacsak persze nem került a mederben úszó folyadék fagyáspontja jóval lejjebbre...
Az Erzsébet- és a Szabadság-híd között sétáltam-fotóztam én is vasárnap délután - talán még láttuk is egymást.
Becsléseim szerint egyes összefagyott jégtáblák mérete elérte az 500m2-t is, a külsõ íven egymást követték a 20-25 méter szélességû táblák - amelyek egy részét a Szabadság-híd pillérjei darabjaira törték. Különös érzés volt a híd korlátjától szemlélni a zajlást, mintha a Jeges-tengeren haladó hajó orrából nézném az úszó táblákat..

Ez - sajnos - így van. Hiába az egy hete folyamatosan elõrejelzett álló jég, csak nem akar megállni az úszó jégmezõ, és a mai adatok alapján már a zajlás is gyengülni látszik. Lemondhatunk (talán végleg?) egy nagy élményrõl..
Korábban felsoroltuk a befagyást gátló hidrogeológiai-medermorfológiai hátráltató tényezõket, ezek mellett - a médiában is szerepet kapott - jégtörõhajók bevetése is hozzájárult, hogy lemondhassunk a dunai állójég látványától. A tegnapi sajtóközlemény szerint:
"Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, csökken az átfolyási keresztszelvény, és a jégdugó feletti szakaszon a vizet felduzzasztja, ezáltal káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsõséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Ezt elkerülendõ hozták létre a magyar jégtörõ parkot a Dunán és a Tiszán. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó."
A Vaskapu fölötti szakaszon Belgrádig tudott befagyni a Duna, feljebb a szerb-horvát közös szakaszon már - a magyar jégtörõhajók tevékenységének is köszönhetõen - nem. Jégdugó-veszély tehát egyelõre nincs, de az állójég némi visszaduzzasztást elõidéz, Újvidéken 57cm-es vízszintemelkedés volt 24 óra alatt.
Korábban felsoroltuk a befagyást gátló hidrogeológiai-medermorfológiai hátráltató tényezõket, ezek mellett - a médiában is szerepet kapott - jégtörõhajók bevetése is hozzájárult, hogy lemondhassunk a dunai állójég látványától. A tegnapi sajtóközlemény szerint:
"Káros jégtorlasz, jégdugó kialakulása esetén, a jég a víz útját elzárja, csökken az átfolyási keresztszelvény, és a jégdugó feletti szakaszon a vizet felduzzasztja, ezáltal káros vízszintemelkedést, jeges árvizet okozhat. Ez szélsõséges esetben gátszakadással, a védett területek elöntésével járhat. Hasonló esemény 1956-ban történt, amikor a déli szakaszon kialakult jégdugó által visszaduzzasztott árvíz rendkívüli károkat okozott Baja és Mohács térségében. Ezt elkerülendõ hozták létre a magyar jégtörõ parkot a Dunán és a Tiszán. Feladatuk, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék, illetve a Duna jegének esetleges összefagyását csak akkor hagyják, ha nem alakul ki jégdugó."
A Vaskapu fölötti szakaszon Belgrádig tudott befagyni a Duna, feljebb a szerb-horvát közös szakaszon már - a magyar jégtörõhajók tevékenységének is köszönhetõen - nem. Jégdugó-veszély tehát egyelõre nincs, de az állójég némi visszaduzzasztást elõidéz, Újvidéken 57cm-es vízszintemelkedés volt 24 óra alatt.
Ha eddig nem tette, már nem fog beállni a Duna. Szombaton voltam a Dunán jégvastagságot mérni, megdöbbentõ, de 60 cm-es átlagos vastagságot mértünk. Szerdán megyek jégnézõbe, ezúttal gyalogszerrel. Remélem szerdán még sütni fog a nap.
Nem mindennapi képek születtek az elmúlt idõszakban, gratulálok a sok szép és különleges képhez. Ezt a telet még emlegetni fogjuk egy darabig. (Pedig nagyon lightosan indult.)
Budapestnél az alsóbb szakaszokon egyre jobban torlódnak a jégtáblák. a Buda felõli oldalon az Erzsébet híd alatt többfelé beállt a jég a part közelében néhol 10-30 méter szélesen. A budai partról két kép: Link Link Bõvebb képekben: Link
Budapestnél az alsóbb szakaszokon egyre jobban torlódnak a jégtáblák. a Buda felõli oldalon az Erzsébet híd alatt többfelé beállt a jég a part közelében néhol 10-30 méter szélesen. A budai partról két kép: Link Link Bõvebb képekben: Link

Köszi a beszámolót! Igazi sportember vagy!
A többi képet is szeretném látni!

Feltöltötted valahová?
Klassz korcsolyatúrát tettünk tegnap a befagyott vizeken.
Gyalog indultam a gyõri Belvárosból, a partról végigfotóztam a Dunakapu-tértõl a Kóvalterig a folyókat, majd ott korcsolyát csatoltunk, és a Holt-Rába meanderezõ medrét követve végigsiklottunk Rabkerten, Gyirmóton és a horgásztanyákon át egészen a Marcal élõvizét lezáró zsilipig. És mivel 20 centi körüli biztonságos jeget találtunk a töltés túloldalán, a Marcalon is, folytattuk tovább Koroncóig, sõt, a Sokorói-Bakony-éren egészen a falu közepéig fel tudtunk korizni.. A jégen fekvõ 3-5 centis porhó szerencsére nem akadályozta a siklást, rianások, elvékonyodott szakaszok is alig voltak jó 15-20km-es utunk alatt.
A hétvége ellenére alig-alig találkoztunk sportolókkal, jégen játszókkal, a horgászok viszont javítgatták-tisztogatták a stégjeiket, égették a nádat, léket fúrtak a halaknak.
Link Link Link
Gyalog indultam a gyõri Belvárosból, a partról végigfotóztam a Dunakapu-tértõl a Kóvalterig a folyókat, majd ott korcsolyát csatoltunk, és a Holt-Rába meanderezõ medrét követve végigsiklottunk Rabkerten, Gyirmóton és a horgásztanyákon át egészen a Marcal élõvizét lezáró zsilipig. És mivel 20 centi körüli biztonságos jeget találtunk a töltés túloldalán, a Marcalon is, folytattuk tovább Koroncóig, sõt, a Sokorói-Bakony-éren egészen a falu közepéig fel tudtunk korizni.. A jégen fekvõ 3-5 centis porhó szerencsére nem akadályozta a siklást, rianások, elvékonyodott szakaszok is alig voltak jó 15-20km-es utunk alatt.
A hétvége ellenére alig-alig találkoztunk sportolókkal, jégen játszókkal, a horgászok viszont javítgatták-tisztogatták a stégjeiket, égették a nádat, léket fúrtak a halaknak.
Link Link Link
A víz hõmérsékletét a felszín alatt x mélységben mérik (utána lehet nézni, én nem emlékszem az értékre) Ha az állóvíz befagyott, nincs szél által generált átkeveredés, marad a termikus rétegzõdés: legmályebben +4 oC, jég/víz határnál 0 oC. Az ok csak ennyi. Nem lehet szó mérési hibáról.
Lõttem néhány képet a Tiszán ( szó szerint
)
A Felsõ-Tisza masszív jégpáncél alatt van Link Ez alól csak néhány hely kivétel. Pl a vásárosnaményi híd építésénél ( Link ) megzavarják a folyó áramlását, így egy kb 500 méter hosszú hasadék nyílt a jégen, a vizimadarak legnagyobb örömére Link
Látszik, hogy hol fagyott be legutoljára a víz Link Viszont koronázni is lehetne rajta Link
A havas részeken állatok nyomával van tele a jégpajzson megmaradt hó, és a lábnyomatok peremére szép alakzatokat varázsolt az kegyetlen hideg Link
A Tisza és a Szamos torkolatában (a Tisza jön a képen balról) jó kis jégtorlódás van Link

A Felsõ-Tisza masszív jégpáncél alatt van Link Ez alól csak néhány hely kivétel. Pl a vásárosnaményi híd építésénél ( Link ) megzavarják a folyó áramlását, így egy kb 500 méter hosszú hasadék nyílt a jégen, a vizimadarak legnagyobb örömére Link
Látszik, hogy hol fagyott be legutoljára a víz Link Viszont koronázni is lehetne rajta Link

A Tisza és a Szamos torkolatában (a Tisza jön a képen balról) jó kis jégtorlódás van Link
Tegnapi tájképek a Rába Szentgotthárd alatti (Magyarlak, Csörötnek) szakaszáról:Link
A folyó a csurgók, zuhogók kivételével teljesen be van fagyva.
A folyó a csurgók, zuhogók kivételével teljesen be van fagyva.
Link Megmagyarázná valaki, hogy miért áll a Balaton már napok óta +2°C-on? hol mérik ezt? Mielõtt nem fagyott be, 0; +1°C-on mozgott

Ma délután kiadott központi sajtóközlemény a jéghelyzetrõl és a Széchenyi jégtörõ hajó mozgósításáról: Link
Ma reggel az al-Dunán Szörényvár és Szendrõ között összefüggõ állójég alakult ki. Az elmúlt egy napon kissé tovább nõtt a jégborítás a Duna hazai szakaszán, Mohácsnál 70%-os a zajlás, alatta Bezdánban 90%-os. Izgalommal várjuk a holnaputánt..
Ma reggel az al-Dunán Szörényvár és Szendrõ között összefüggõ állójég alakult ki. Az elmúlt egy napon kissé tovább nõtt a jégborítás a Duna hazai szakaszán, Mohácsnál 70%-os a zajlás, alatta Bezdánban 90%-os. Izgalommal várjuk a holnaputánt..
Igen, de azért furcsa látni, hogy végestelen végig tartó -5 fok alatti középhõmérséklet, éjjel rendszeresen -10 alatt, nappal is fagy, és még ez se elég a jég beállásához, hanem kellenek hozzá a bajai -20 fokok napokig.
Sõt! A Komárom fölötti szakaszra 15-re gyengülõ zajlást ír. Az idõjárási elõrékkel ez összhangban is van.
Két napja még a Budapest-Földvár szakaszra is beállást jeleztek 14-én, de valamiért kivették, és csak nem akar megjelenni a késõbbi napokon sem. Csökkentek volna az esélyek?