Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
1.
Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör. Ha pedig kiszárad, nincs nedvesség--> nincs zivatar.
Mondhatjuk úgy, hogy az alacsony szinteken a meleg advekció adja a "Cin" értékét, vagyis a konvektív gátlás mutatóját.
De, ha a magasabb szinteken hideg advekció van, ami jókora nedvességre tesz szert, akkor a labilitás magas értéket mutathat, és zivatar fejlõdhet.
2.
a.)
Középszintû kiszáradás esetén lehet még zivatar, hiszen elsõ sorban a zivatarok "beindulásánál" az alsó légrészek nedvességére van szükség. Ha itt adottak a feltételek és elég "erõs" a légkör, esetlegesen áttudja törni a szárazabb szintet is.
b.)
Igaz.
3.
Természetesen az alsó szint játszik nagy szerepet. Ami fontos, nedvesség, emelés, labilitás.
Nedvesség szinte elengedhetetlen, fõleg alacsony szinteken ugyebár.
Emelést létrehozhat, front, orografikus emelés esetlegesen kifutószél is.
Labilitás pedig az alább leírt dolgoktól függ. CIN vs CAPE
4.
" A magaslégköri mérések megjelenítésének egyik szokásos módja a fõ nyomási szintekre — 500 hPa (kb. 5500 m), 700 hPa (kb. 3000 m), 850 hPa (kb. 1500 m) és 925 hPa (kb. 700 m) — vonatkozó ún. topográfia térképek." forrás: met.hu
Ugyebár meleg advekciókor, vízszintesen nagyobb légtömeg elmozdulását értjük, mely értelemszerûen meleget okozz, ezért is ez a neve, hogy meleg advekció. Úgy függ össze, hogy meleg advekció során szárad ki a légkör. Ha pedig kiszárad, nincs nedvesség--> nincs zivatar.
Mondhatjuk úgy, hogy az alacsony szinteken a meleg advekció adja a "Cin" értékét, vagyis a konvektív gátlás mutatóját.
De, ha a magasabb szinteken hideg advekció van, ami jókora nedvességre tesz szert, akkor a labilitás magas értéket mutathat, és zivatar fejlõdhet.
2.
a.)
Középszintû kiszáradás esetén lehet még zivatar, hiszen elsõ sorban a zivatarok "beindulásánál" az alsó légrészek nedvességére van szükség. Ha itt adottak a feltételek és elég "erõs" a légkör, esetlegesen áttudja törni a szárazabb szintet is.
b.)
Igaz.
3.
Természetesen az alsó szint játszik nagy szerepet. Ami fontos, nedvesség, emelés, labilitás.
Nedvesség szinte elengedhetetlen, fõleg alacsony szinteken ugyebár.
Emelést létrehozhat, front, orografikus emelés esetlegesen kifutószél is.
Labilitás pedig az alább leírt dolgoktól függ. CIN vs CAPE
4.
" A magaslégköri mérések megjelenítésének egyik szokásos módja a fõ nyomási szintekre — 500 hPa (kb. 5500 m), 700 hPa (kb. 3000 m), 850 hPa (kb. 1500 m) és 925 hPa (kb. 700 m) — vonatkozó ún. topográfia térképek." forrás: met.hu
Miért/hogyan függ össze a melegadvekció és a légköri kiszáradás?
Középszintû kiszáradás esetén (ha csak ott van szárazság, pl 500 hepán) is lehetséges zivatar? (egyszer olvastam, hogy középszintû kiszáradáskor lehet nagy jég, az igaz??)
Melyik légköri szint játssza a legnagyobb szerepet a zivatar kialakulásában? Persze mindegyik fontos, de ha valamelyik szinten szárazság van, attól még kialakulhat zivatar nem??
Mi számít alacsony-, közép-, és magasszintnek PONTOSAN?? (méterben, hepában)
Hogy vannak ezek a hPa-k méterben??
köszi
Középszintû kiszáradás esetén (ha csak ott van szárazság, pl 500 hepán) is lehetséges zivatar? (egyszer olvastam, hogy középszintû kiszáradáskor lehet nagy jég, az igaz??)
Melyik légköri szint játssza a legnagyobb szerepet a zivatar kialakulásában? Persze mindegyik fontos, de ha valamelyik szinten szárazság van, attól még kialakulhat zivatar nem??
Mi számít alacsony-, közép-, és magasszintnek PONTOSAN?? (méterben, hepában)
Hogy vannak ezek a hPa-k méterben??
köszi

Van-e valahol a neten napra lebontott archiv meteorológiai adathalmaz, ahol lehetne nézegetni? Természetesen hazaira gondolok, pl. Budapest.
1986-os, és közben megtaláltam, hogy szinte biztos a francia nyelv is, legalábbis a '79-esben angol, német, orosz és francia nyelvek szerepelnek.
Megnézni sajnos már nem tudom, mostanában nem leszek az egyetem (és Bp) környékén.

Megnézni sajnos már nem tudom, mostanában nem leszek az egyetem (és Bp) környékén.
No ez érdekes lehet, meg tudod nézni valamikor, hogy francia nyelvû is? Mikori kiadás lehet?
Találtam egy geotérképet a WeatherOnline oldalon, amely szerint Pápa kordinátája valóban a 17,47 hossz. és a 47,33 szélesség(Meteo24). Csakhogy a Fõtéré! Vagyis a reptér állomása helyett a városközpontot adják meg, de onnan kb. 3 km a reptér (17,500 ill.47,364 a kifutópálya közepe). Nyárád meg 10 km ide ny-dny-ra, vagyis a térkép szerinti 17,37 ill. 47,29 helyett az allmetsat és ogimet 17-30 és 47-12 (fokperc ?), valamint a meteo24 17,5 és 47,2 értéke inkább ehhez áll közelebb. Vagyis a 12825-ös szám Nyárád lenne, a 145 vagy 146 m meg azt jelenti, hogy az állomások magassága azonos, nem lehet 1 m-nél több. A Meteo 24-en azért van egyedül egy 157 m-es adat, mert a Fõtér egy dombon van. Ugyanakkor, mivel Nyárád nem mér felhõt meg jelenidõt, látótávot, ezért kizártnak tartom, hogy a WO-n nyárádi adatok lennének. Számomra még mindig kaotikus az egész, bár a profiknak gondolom minden világos...

Az ELTE fizikus könyvtárában van egy német-magyar-angol-orosz és talán még egyben francia meteorológiai mûszaki szótár, de azt nem lehet kihozni onnan. Ritka darab, szerencsés, aki antikváriumban ráakad.

Sziasztok! A nedves hõmérséklet 0°C fokos szintjébõl tudom meg, hogy jégesõ lehet. Ha ott 30 az érték azt meg kell szorozni 100-al és úgy kapok 3000-et és az azt takarja, hogy ha a maximális felhõtetõ magassága nagyobb mint 3000 méter akkor nagy az esélye nagyméretû jégnek. Mert mint ha ezt halottam volna. Ha nem akkor elmagyaráznátok nekem? Nagyon szépen köszönöm

Most veszem észre, hogy az allmetsat és az ogimet 3 paraméterben egyezik, csak az allmetsat nem ír számot. Valójában a 47,12 és 17,30 és 145 m lenne Nyárádra a helyes ? Akkor a meteo 24 miért ír 47,2-t ill. 17,5-öt 146 méterrel ? Gondolom az egyik fokpercet, a másik tizedfokot ad, de miért más a magasság ? A tutiempo meg ugyanilyen koordinátára 145 m-t és LHPA-t vagyis repteret ad ?

A múltkor felvetõdött, hogy a Nyárádi automata száma 12825. Valóban találtam ilyen számot az OGIMET-en, ahol 47-12(sz) és 17-30 (h) és 145m szerepel mellette. A tutiempo meg 128250 (LHPA) mellett 47,2 ill. 17,5 fokokat ad és szintén 145 métert. Ugye az LHPA a reptér lenne, ugyanakkor a plusz 0 a számban a reptér számának eltérése Nyárádétól ? A Meteo 24 a reptérre 157 métert és 47,33 ill. 17,47 fokot ad szám nélkül. A nyárádira 146 m-t és 47,2 ill. 17,5 fokokat. A freemeteo Pápa alatt 47,33 ill. 17,46 mellett (ami majdnem azonos a meteo24-el) 157 helyett 145 métert ad.A hu.allmetsat.com/metar-taf/ oldalon Pápának 47,12 és 17,30 fokokat és 145 m-t tulajdonítanak. A Wetteronline Pápát 146 m-nek veszi, mást nem közöl róla. Ha az amsz,omsz,idõkép,metnet stb. oldalakon pápai adat szerepel, sehol sem írják, hogy mi a száma, csak az amsz-nál szerepel, hogy repülõtér és LHPA. Vagy 10 helyen találok pápai adatokat,de egyetlen olyan nincs, ahol odaírnák a Nyárád szót, vagy 3 egyezne a 4 paraméterbõl (szám,hosszúság,szélesség,magasság).
A kérdés: Melyek a két "pápai" állomás valódi paraméterei ?
A kérdés: Melyek a két "pápai" állomás valódi paraméterei ?
Kár, pedig bevállaltam volna a délutáni és éjjeli alföldi hõziviket, mivel egyetlen elõrében sem láttam megemlítve õket, pedig én valószínûnek tartom.

Egyelõre sajnos nem, elvileg azonban tervbe van véve, hogy ismét lesz... elõbb-utóbb.
Sziasztok! Tudnátok nekem segíteni hogy kb. milyen idõ várható július 16-23 között a balcsinál??
Köszi szépen a gyors választ! Ez nagyon szomorú hír nekem és gondolom mások számára is. Nagyon hasznos infókat lehetett olvasni pl. a hydroinfo.hu oldalon is. No comment...

Sziasztok!
Kb. egy éve olvastam minden hónap 7-e után a vízügy honlapján már elérhetõ az "Integrált vízháztartási tájékoztató és elõrejelzés"
címû összegzéseket, ami az elõzõ hónapok csapadék-és hõmérsékleti viszonyait foglalta össze.
Sajnos a június havi kiadást már nem találtam. Tudnátok ebben segíteni, hogy esetleg hol olvasható ez vagy már egyáltalán nem lesz elérhetõ?
Elõre is köszönöm szépen!
Kb. egy éve olvastam minden hónap 7-e után a vízügy honlapján már elérhetõ az "Integrált vízháztartási tájékoztató és elõrejelzés"
címû összegzéseket, ami az elõzõ hónapok csapadék-és hõmérsékleti viszonyait foglalta össze.
Sajnos a június havi kiadást már nem találtam. Tudnátok ebben segíteni, hogy esetleg hol olvasható ez vagy már egyáltalán nem lesz elérhetõ?
Elõre is köszönöm szépen!
Szia!
21-ig még van 3 hét. Ezt sajna körvonalazni 1-2 héttel, de biztosabbra csak pár nappal elõtte lehet megtudni, reménykedjünk a legjobbakban.
Késõbb vissza lehet térni erre, elõbb sajnos nem. :/


SZIASZTOK!
Tudna nekem valaki mondani valamit hogy 21-tõl kb. milyen idõre van kilátás? akkor indulnék a Balatonra két kicsivel .félek most kitombolja magát a meleg mire odaérek meg lehet be is fagy a Balaton
köszi ha válaszol valaki.
Tudna nekem valaki mondani valamit hogy 21-tõl kb. milyen idõre van kilátás? akkor indulnék a Balatonra két kicsivel .félek most kitombolja magát a meleg mire odaérek meg lehet be is fagy a Balaton


Ez jó . Köszi.
Ez a lista mikori ? Frissül? Gratula,és köszönet zseegeeének.


Nekem minden papiron van,nem hiszek másba,csak a holnapot tavaly leöntöttem sörrel. Vagy 23,7 v 1.

Jájj, télleg, ott csak a Tmin és a Tmax van meg. Hát akkor ezzel a 23,7-del kell beérnünk.

Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy mit jelentenek a következõ kifejezések: Storm Helicity, Storm motion illetve a CIN? Köszi a segítséget!

Nem csak itthon nem ér fabatkát sem, hanem sehol.
Nem is értem, minek csinálták és veszik komolyan.
Amikor egy domb és a mellette lévõ völgy esetében egy tél legalacsonyabb minimuma között 10-14 fokos különbség is van a domb javára, akkor nincs mirõl beszélni.
Nagyjából jó amit írtál, annyi kiegészítéssel, hogy a dombokon kisebb gyakorisággal éri el a -20 fokot, mint a síkon a -25 és a völgyekben a -30 fokot.
A síkon a -25 fok 10 év alatt megvan akár 2-3 alkalommal is (2001 és 2012 között az Alföld egyes részein háromszor volt meg a -25-26 fok.), eközben a dombokon -20 azért nem nagyon volt ebben a közel 10 évben.
Persze idõben és térben telente változik, mindig más térség ússza meg jobban, ami nem jelenti azt, hogy a következõben nem a megúszott fog elúszni.
Félig már alszok, errõl lehetne írni 2 millió oldalt, sokkal többet érne, mint ilyen barom térképeket készíteni.
Persze a térkép készítõi valószínûleg nem tudtak volna írni róla 2 millió oldalt (meg a valóságnak megfelelõt lehet, hogy egyet sem), így leegyszerûsítették ilyen óvodás formára
Nem is értem, minek csinálták és veszik komolyan.
Amikor egy domb és a mellette lévõ völgy esetében egy tél legalacsonyabb minimuma között 10-14 fokos különbség is van a domb javára, akkor nincs mirõl beszélni.
Nagyjából jó amit írtál, annyi kiegészítéssel, hogy a dombokon kisebb gyakorisággal éri el a -20 fokot, mint a síkon a -25 és a völgyekben a -30 fokot.
A síkon a -25 fok 10 év alatt megvan akár 2-3 alkalommal is (2001 és 2012 között az Alföld egyes részein háromszor volt meg a -25-26 fok.), eközben a dombokon -20 azért nem nagyon volt ebben a közel 10 évben.
Persze idõben és térben telente változik, mindig más térség ússza meg jobban, ami nem jelenti azt, hogy a következõben nem a megúszott fog elúszni.
Félig már alszok, errõl lehetne írni 2 millió oldalt, sokkal többet érne, mint ilyen barom térképeket készíteni.
Persze a térkép készítõi valószínûleg nem tudtak volna írni róla 2 millió oldalt (meg a valóságnak megfelelõt lehet, hogy egyet sem), így leegyszerûsítették ilyen óvodás formára

A télállósági zónák ilyen jellegû beosztása itthon fabatkát sem ér. "Minden" a domborzaton múlik: egy egymás mellett lévõ dombtetõ és völgy között több zónányi különbség is lehet.
Gondolom növényt akarsz ültetni, ez esetben a fekvésed várható abszolút minimumát kell figyelembe venned ahhoz, hogy biztosra menj. Ha hosszútávra tervezel, akkor ez kb. jó lehet:
Speciális domborzati depresszió (pl. Zabar): -35 fok.
Átlagos völgy/medence: -30 fok.
Átlagos síkvidéki fekvés: -25 fok.
Dombság, hegység magaslatai: -20 fok.
Adott fekvésben a melléírt Tmin elõfordulási gyakorisága több évtized, persze csak nagy általánosságban írtam, a talaj, a populáció, stb. mind-mind befolyásolják ezt.
Kérdezd Floo-t!
Gondolom növényt akarsz ültetni, ez esetben a fekvésed várható abszolút minimumát kell figyelembe venned ahhoz, hogy biztosra menj. Ha hosszútávra tervezel, akkor ez kb. jó lehet:
Speciális domborzati depresszió (pl. Zabar): -35 fok.
Átlagos völgy/medence: -30 fok.
Átlagos síkvidéki fekvés: -25 fok.
Dombság, hegység magaslatai: -20 fok.
Adott fekvésben a melléírt Tmin elõfordulási gyakorisága több évtized, persze csak nagy általánosságban írtam, a talaj, a populáció, stb. mind-mind befolyásolják ezt.
Kérdezd Floo-t!

Szerintetek USA melyik részében van hasonló éghajlat mint Magyarországon? Illetve Magyarország melyik zónába esne bele eszerint? Link Bár ez csak a téli hideg szerint van..
"Gyálarét Szeged Délikert nevû városrészének egyik települése, a városközponttól 6 km-re délre található. Ez az ország legmelegebb tája. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Itt található Magyarország legmélyebb pontja is"

Sellye város éghajlati jellemzõje:
"Éghajlat
A Mecsektõl délre fekvõ terület az ország egyik legmelegebb vidéke, az évi középhõmérséklet mindenütt 10,5 °C fölött marad. A legmelegebb hónap a július, 21,5°C fölötti középhõmérséklettel. A terület nagy mennyiségû és hosszú idõtartamú napsugárzást kap. Az átlagos napsütéses órák száma 2025. Dél-Baranya az ország egyetlen mediterrán jellegû vidéke."
Az éghajlati atlaszban meg azt írják, hogy: "A legmelegebb területek a Duna medencéjének Budapest alatti része és Szeged környéke."
Micsoda csata lenne itt a legmelegebb hely címért



Sellye város éghajlati jellemzõje:
"Éghajlat
A Mecsektõl délre fekvõ terület az ország egyik legmelegebb vidéke, az évi középhõmérséklet mindenütt 10,5 °C fölött marad. A legmelegebb hónap a július, 21,5°C fölötti középhõmérséklettel. A terület nagy mennyiségû és hosszú idõtartamú napsugárzást kap. Az átlagos napsütéses órák száma 2025. Dél-Baranya az ország egyetlen mediterrán jellegû vidéke."
Az éghajlati atlaszban meg azt írják, hogy: "A legmelegebb területek a Duna medencéjének Budapest alatti része és Szeged környéke."
Micsoda csata lenne itt a legmelegebb hely címért


Szia!
A gépem 5 éves, csak atoll félek, ha nem vagyok itthon és valami történik ne, hogy leégjen a ház!
Köszi azért a segítséget!
A gépem 5 éves, csak atoll félek, ha nem vagyok itthon és valami történik ne, hogy leégjen a ház!
Köszi azért a segítséget!
Nem vagyok benne teljesen biztos, de ez egy barnalábú lopódarázs (Sceliphron curvatum)
Szia!
Milyen idõs számítógéppel dolgozol? Az újabb gépeknél én még teljes leégést nem láttam. Esetenként egy-két kondi elfüstölt, vagy megégett a processzor.
Viszont a gépek hõérzékelõsek, tehát nem igen szoktak csak úgy leégni. Az én gépem már két-három éve mindig megy, eddig csak egy merevlemeztõl búcsúztam el. A monitort szoktam kikapcsolni, de azt sem mert félek, hogy leég, hanem a fogyasztás csökkentése miatt. (LG Led 23)
Ellenben villámcsapáskor már láttam szemlézett gépet, ami kicsit füstölt, olvadt... De ettõl jelenleg nem kell félni.
Szép napot!
*****
Fagyos: Tedd fel a kérdésed a bioszférában, valószínûleg tudnak segíteni. Link: Link
Milyen idõs számítógéppel dolgozol? Az újabb gépeknél én még teljes leégést nem láttam. Esetenként egy-két kondi elfüstölt, vagy megégett a processzor.
Viszont a gépek hõérzékelõsek, tehát nem igen szoktak csak úgy leégni. Az én gépem már két-három éve mindig megy, eddig csak egy merevlemeztõl búcsúztam el. A monitort szoktam kikapcsolni, de azt sem mert félek, hogy leég, hanem a fogyasztás csökkentése miatt. (LG Led 23)
Ellenben villámcsapáskor már láttam szemlézett gépet, ami kicsit füstölt, olvadt... De ettõl jelenleg nem kell félni.

Szép napot!
*****
Fagyos: Tedd fel a kérdésed a bioszférában, valószínûleg tudnak segíteni. Link: Link
Sziasztok!
Folyamatos adat feltöltéshez nem kell az asztali számítógépet külön védeni?
Túlfeszültség ellen védve van.
Atoll félek, ha nem vagyok otthon, esetleg meghibásodás véget kigyulladhat?
Elõre is köszönöm szépen.
Üdv. Péter
Folyamatos adat feltöltéshez nem kell az asztali számítógépet külön védeni?
Túlfeszültség ellen védve van.
Atoll félek, ha nem vagyok otthon, esetleg meghibásodás véget kigyulladhat?
Elõre is köszönöm szépen.
Üdv. Péter
Szia Nanovich ! Köszönöm a válaszod, ezzel is bõvültek az ismereteim.Kivánok neked kellemes
nyarat!
nyarat!
Kiegésztésként talán annyit, hogy a tornádóhoz nem feltétlen, a gustnádóhoz pedig nem kötõdik közvetlenül ciklon, viszont az örvénylés megvan itt is, szóval ezért az elnevezés.