Bioszféra

Én egy darabot nem láttam még, pedig ma is a kertben voltam vagy félórát, õket kutatva...

Én itthon még nem láttam egyetlenegy harlekint sem!

Nálunk ma már a településre is beszabadultak a harlekinok, én ilyet még nem láttam, százával mászkálnak a házfalon!


Nem tudom, hogy ismeritek-e a kullancslegyet. Na az még egy szörnyû állat, elég sok van belõlük is most az erdõkben. Az legalább õshonos. Amilyen agresszív, olyan védtelen is egyben szegény jószág: a velük való küzdelemben érti meg igazán az ember, hogy milyen hasznos is ez a felszabadult két végtag Agyoncsapni mondjuk nem lehet, mint a bögöly/põcsik-féléket, de körömmel gyorsan el lehet intézni õket. Tegnap kinyírtam vagy ötvenet, az erdõ melegvérû állatai jönnek nekem egy sörrel

Látom, azért ez a katica-kérdést sikerült erõsen túllihegni.... Nem gondolom, hogy -függetlenül az általuk okozott kártól- a magyar ökoszisztéma gyökeres változását fogják okozni.

Azért az õshonossággal kapcsolatban sok kérdés felmerül, és akár nagyon kellemetlen dolgokat is lehet feszegetni. Pl. az õshonos magyar kutyafajták háttérbe szorítása (ez is ember által történt-történik) miért nem kerül terítékre? Valljuk be: ma hazánkba a kutyákpopuláció 95 %-ának tartására semmiféle logikus magyarázat nincs. Ráadásul a környezetet szemeteli, különbözõ betegségeket terjeszt, nem is oly ritkán szó szerint gyilkol, megnyomorít. Ezen kívül a 99 %-a "behurcolt" fajta, semmi köze az õshonos kutyáinkhoz....

És akkor nem beszéltem még más fajoknál található inváziókról, amit elfogadunk, szemünket behúnyjuk és azt mondjuk, hogy ez természetes migráció.
Ad absurdum (és tényleg nem szívesen foglalkozom vele): a fekete rabszolgák ember általi Amerikába történt haszonszerzés miatti behurcolása is ilyen tevékenység volt. Csak azok nem katicák, hanem emberek voltak.... Most akkor hogyan is van ez az irtásos dolog? (Tudom persze: most meg fogom kapni, hogy a feketék betelepítése nem hozott magával káros vonzatokat. Erre pedig csípõbõl jön a válasz az ellenoldalról: kérdezzünk meg egy amerikai állampolgárt, vagy nézzük át az USA bûnözési statisztikáit....)

Azt azért szeretném leszögezni -mielõtt rám sütik a manapság oly divatos fajüldözõ-népírtó-náci, stb. jelzõket-, hogy ezek az eszmék messze állnak tõlem, leírni is csak azért írom példaként, hogy próbáljam egy kissé árnyaltabbá tenni a képet.

Az õshonosságról pedig úgy vélem, hogy az évmilliók során rengeteg õshonos faj pusztult ki új, agresszív betolakodó fajok megjelenése miatt. Majd miután idõvel ezek váltak uralkodóvá, beleépülve az ökoszisztémába, a késõbbiekben ezek váltak "õshonossá", és az õket kiszorító, más fajok pedig jövevény fajjá. Ezzel azt szeretném mondani, hogy amit most mi õshonosnak gondolunk-tartunk, az valamikor (akár klimatológiai okok miatt is) egyáltalán nem számítottak õshonosnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem értek egyet a jelenkori õshonos hazai fajok-fajták védelmével!

Persze, az ember pont a sokak által elítélt túlszaporodott, kizsákmányoló stb. magatartása miatt rengeteg -nagyon sokszor- káros tevékenységgel "szólt bele" ebbe a korábban jórészt természetes folyamatba, de könyörgöm, ha ez nem így lett volna, akkor most -minden (rengeteg) negatív tulajdonságunkkal együtt- nem tartanánk itt. Akkor pl. most nem pötyöghetnénk a klaviatúrán egymásnak és egy enter lenyomásával nem olvashatnánk egymás gondolatait. Az emberiség elképesztõ fejlõdése bizony óriási áldozatokkal járt-jár. Én is azt gondolom, hogy ezt az eszetlen kizsákmányolást a természet nem fogja sokáig tûrni. Abszolút egyetértünk, hogy pl. a túlnépesedéssel igenis foglalkozni kell, mielõtt a túlnépesedett populációnk éppen a túlnépesedés miatt fog összezuhanni, csak azt még eddig senki nem találta ki, hogy ezt -leszámítva a szélsõséges diktatúrákat- miként kell-kellene megoldani.

Visszatérve a harlekinre: ígérem, továbbra is el fogom taposni.

Harlekin irtás... Úgy gondolom a patkányirtással vagy a tömegesen elszaporodott városi galambok ritkításával minden józan ember egyetért. A harlekinkatica irtása ugyanilyen "kötelességnek" tekinthetõ, a világ szépségét az õshonos katicák kellõen is emelik. A patkány, galamb, csótány, svábbogár (akár a cserebogár/krumplibogár) irtása mindenki számára indokolt, a harlekin megítéléséhez idézek egy cikkbõl
A faj õshazája Kelet-Ázsia, Amerikába a XX. század második felében, Európába pedig az ezredfordulón került. A levéltetvek és pajzstetvek elleni védekezésül telepítették be szándékosan. A harlekinkatica végtelenül falánk tetûpusztító, nagyobb és agresszívebb az õshonos rokonoknál, amelyeket folyamatosan kiszorít élõhelyeikrõl, de ez a bogár más apróbb rovarokat is pusztít vagy almát, körtét, szõlõt károsít.
A sajnálkozásról nekem az invazív hangyafajok jutnak eszembe melyek tömeges irtásával sztem még komolyabb gondjaink lesznek. Ilyen pld. egy argentin faj mely az 1900-as években került Európába, azóta megszállta Spanyolország, Franciaország, Olaszország területeit szerencsére fõleg a délieket, mert nem bírja a hideget. De az argentin hangya és a nálunk felfedezett (virágfölddel idekerült kerti hangya) Lasius neglectus melyek szakértõk szerint rövid idõn belül összecsapnak hazánk területén, csak idõ kérdése, hogy a két invazív faj mikor találkozik egymással és melyik szaporodik el, elfoglalva az életteret "saját" õshonos hangyáink elõl. A Lasius neglectusra nincs hatással a hûvös éghajlat, már Angliában is megjelentek és várhatóan a skandináv államok is sorra kerülnek. Bárhogy is végzõdik, nem tudjuk ránk hogy hat, elég ha a gyilkos méhekre vagy a tûzhangyák szinte megállíthatatlan terjedésére gondolok.
Ha csak figyelünk és nem cselekszünk idejében (szánakozásból nem ölünk pld. városi galambokat nem sorolom) annak beláthatatlan ökológiai következményei lehetnek, melyek ránk is visszaüthetnek.
Ezért én igazat adok Nolinak a harlekinkatica szánakozás nélküli irtásában. Tisztelem az Életet, egy véletlenül széttaposott ártalmatlan rovar halálán sajnálkozom, de vannak pillanatok, amikor nincs helye érzelgésnek "VAGY ÉN VAGY Õ" hidegvérrel ölni kell. (a elszaporodásával kárt okozó vadállomány tervszerû ritkítása hasonló, de errõl LAM és Bölke többet mondhat)

Milyen igaz! Mi nyolc cicát etetünk, ami nem helyes, mert valamennyi a szomszédé. Meg is látszik a napi költségvetésünkön, nna, azért nem túlságosan. De legalább nem olyan intenziv az egérlátogatás, mint korábban (törpe ugróegér, cickány, sõt, patkány a közeli Tókertbõl). A piszkos munkát a cicák elvégzik.

Igen. Élni és élni hagyni. Ahova születtünk, ott minden õshonosan ott élõ társunknak megadni a tiszteletet, õt is az evolúció teremtette mellénk, õ is Földünk lenyûgözõ változatosságához járul hozzá. Viszont küzdeni kell a betolakodók ellen, akik nem holmi világhódító gondolat mentén indulnak elözönleni idegen országokat, hanem azért, mert a haszonlesõ ember éppen egy kritikusan érzékeny helyen borította fel a biológiai egyensúlyt..

Igazából én pedig azon vagyok megdöbbenve, hogy Noli sokadik teljes, szemléletes problémabemutatása is értetlen reakciókat szül.
Ahogy Noli igen jól látja, itt azon túlmenõen, hogy egy soha nem tapasztalt gyorsasággal terjedõ invádorról van szó, az õ malmára hajtja a vizet az emberek vizuális élményei keltette agyi reakciók is.
Az akácról is többször volt szó itt. Ehhez csak annyit, még egyszer, hogy egyetlen növényfaj sem okozott akkora pusztítást, diverzitásrombolást a hazai növénytársulások természetessségében, fajösszetételében, mint az akác. Ez nem az õ hibája, hiszen csak élt alkalmazkodási, ökológiai rugalmasságával, ami genetikailag kódolva volt benne. Betelepítése a gazdasági hasznot hajszoló, természetes örökségére fittyet hányó ember súlyos hibája volt.

Nagyon sok mindent lehetne írni még a témában, mert az invázióbiológia a jelenkor legfontosabb tudományágává nõtte ki magát a biológián belül, lassan-lassan minden ember súlyosan megérzi az özönfajok okozta közvetett vagy közvetlen egészszégügyi, gazdasági stb. hátrányokat.
Sajnos Magyaroroszágon még késõbb ismertek rá az özönfajokkal kapcsolatos ismeretek hiányosságaira, még késõbb a védekezés megszervezésére, tudományos felépítésére. Jogilag számos alapelv le van fektetve ugyan, de ezek részletekbe menõ, minden érintett tudományág képviselõi által összeállított gyakorlati szabályozása nem valósult meg, márpedig itt az összehangolt fellépés nélkül 0 a hatékonyság..

Szép a világ, de rossz. Ez az én véleményem. Amig a tetü, a szúnyog, a poloska, a bolha inkább csak tüneti panaszokat okoznak, a pók utálatot (nekem sikerült kigyógyulnom szörnyû arachnofóbiámból), egyes pókok gyors halált. De miért bántsam a vizisiklót, a csúnya bogarat, rovart, mert csúnya vagy mert iszonyatot kelt? A bajok a technikai civilizációt, a kényelmet képviselõ ember megjelenésével kezdõdtek, és tartanak még. Ki gondol a földlakó lényekre, amikor megkezdenek egy nagyobb épitkezést? Az egerek ellenségeit hosszan lehetne sorolni, a természet gondoskodik a túlzott szaporulatukat megelõzendõ. Ki tudja, hogy a virusok nem-e az emberiség demográfiai robbanása ellen lettek bevetve a természet által? Minden mesterséges beavatkozás a természet dolgaiba merénylet minden élõközösség számára. Ezért sem (nemcsak sajnálatból) próbálom tetézni a meglévõ bajokat, amelyek az ember jóvoltából bolygónk minden egyes szegletében jelen vannak. A darázsfészket sem bántom, a szobába betévedõ pókot óvatosan a szabadba viszem, a hangyákat kikerülöm, stb.

Ott a pont.
Mindennek megvan a helye. S a helyén -mert a helyén van- szükséges, szép, része a rendszernek. De csak ott.. Minden egyéb helyen idegen.

Azoknak, akik nem értenek egyet a harlekin gyilkolászásával, halkan megjegyzem, hogy a szúnyog, a poloska, a bolha, a tetû, a csótány, az egér és társai gyilkolászása évezredek óta megy. Pedig ezek õshonos fajok és CSAK az embernek ártanak. Ide lehet érteni a parlagfüvet, a kanadai aranyvesszõt. És igen, az akácot is jó lenne kiirtani s helyére hazai fákat telepíteni. Szélmalomharc...
A harlekin idegen faj, s a hazai faunának árt, az õshonos fajokat nem pusztán egyedszámukban és fajgazdagségukban csökkenti, ezzel súlyos problémát okoz a hazai biodiverzitásnak, hanem már most, alig másfél évvel a hazai felfedezése után olyan tömeges megjelenést produkál, amivel abban, aki tömegében látja, riadalmat is kelt - bár nem egészen azért, amiért kellene...
Hamarosan megjelenik a hazai gyümölcsösökben, szõlõkben, tönkretéve a termést (kidobhatod a bort, aminek az alapanyagába pár marék, a szõlõt zabáló harlekint is sikerült belepréselni, ezzel már mérhetõ gazdasági kárt is okoz.

Sajnálatot keltenek, mert szépek. Ha ugyanez a jószág szõrös lenne, élénk színek és kerekded minták helyett valami amorf, szürkésbarna külsõt viselne, senkinek nem okozna problémát agyoncsapni... Sajnos itt ugyanazok a beépült reflexek dirigálnak, mint az oktalan pókiszonynál, csak fordított elõjellel. Oktalanul gondolunk (tudat alatt) kellemesnek egy állatot, mert szép. Sõt: felmérések sokasága készült a tárgyban, ha egy ember szép, sokkal könnyebben hisszük el neki a hazugságait, könnyebben bocsátunk meg nekik, könnyebben adunk nekik pénzt, a szép emberek a bíróságon kisebb büntetést kapnak az esküdtektõl (ahol így mûködik), szóval pszichológiai hatása van a szépségnek. A katicáknál ugyanígy mûködik... Azonban szépségüktõl függetlenül megeszik a hazai katicák petéit-lárváit-bábjait, egy rakás más hazai rovarral ugyanígy tesznek (kimutatható pl., hogy ahol jelen van a harlekin, ott csökken a fecskefarkú lepke állománya, mert köztük is irtást végeznek).
Nem különösebben érdekel, hogy mi a véleményetek rólam, azzal, hogy próbálom elmagyarázni hetek, hónapok óta, nem a saját igazamat vagy renomémat védem, hanem megpróbálok minél több embert meggyõzni arról, hogy márpedig a harlekin irtandó. Ennyi.

Az ember számos súlyos hibát követett már el létezése során. Viszont az intelligenciánk felelõssége az, hogy amit lehet, próbáljuk helyrehozni. Hiba volt eredeti élõhelyérõl elvinni és máskontinenseken elterjeszteni a harlekint. Ahogy hiba volt Ausztráliába rókát meg nyulat vinni, hiba volt (a mostani esethez hasonlóan biológia védekezés címén) bevinni a Bufo marinus-t és mára több, mint 200 milliós népességet létrehozni belõle, s hiba volt tevét is vinni oda, amelybõl mára mintegy 1,1 millió bóklászik... Az invazív fajok káros hatásai elleni védekezésre az USA évente 138 milliárd dollárt költ és az összeg évente emelkedik! A gazdasági és biodiverzitásban keletkezõ kár mellett egyre több olyan élõlény is bekerül számára idegen környezetbe, ahol az adott helyen korábban ismeretlen betegségek terjesztésében játszik szerepet (a maláriaszúnyog rendszeresen megjelenik New Yorkban repülõgépeken utazva, s okoz helyi megbetegedéseket, olyan szigorúan figyelik, hogy MINDEN EGYES példány megjelenését jelenteni kell az amcsi ÁNTSZ felé...) Nem beszélve az állatok megbetegedését okozó dolgoknak, mint a varroa atkák a méhek esetében. De ide sorolhatjuk a Lyme-kór baktériumát is, amelynek okán hazánkban is egyre több emberi betegséget regisztrálnak... Meddig folytassam? Az a baj, hogy iszonyúan emberközpontú és a világunk iránt felelõtlen gondolkodással bírunk. Nem látjuk át, hogy egyazon bolygón élünk pármillió egyéb élõlénnyel, amelyekével a mi életünk is szorosan összefügg. Minden élõlény élete minden élõlényével összefügg...

Én tegnap már velük álmodtam, nagyon durva...
A gyilkolászással én sem értek egyet, és meg vagyok döbbenve Noli ilyen fajta hozzáállásán, fõleg annak tudatában, hogy évek óta mást sem látok itt, minthogy minden élõlényt imád, kivéve az embert. Akkor az embereket is öldösni kéne? Kicsit paradox nekem ez az egész.
Ha a harlekint ölni kell, akkor vágjuk ki az összes akácot is?
Én sem írok többet a témában, de már bökte a csõröm egy ideje ez az egész.

Harlekinrajzás van nálunk is, láttam ma sok "katicát" amelyeken vagy nem volt petty vagy csak egy-kettõ.. persze nem volt szívem legyilkolászni õket.

Itt is vannak harlekinek..

Hari, látom, Nálatok is rajzanak :-((((((

:-((( Talán ez az ijesztõ tömeg kicsit felborzolja a kedélyeket és egyre többen csatlakoznak a hazai katicavédõkhöz.

Én is voltam ma kirándulni itt a környékemen, hát embertelen sok van belõlük! Két egyforma nincs közöttük Komolyan mondom annyi volt, hogy a végén már kicsit féltem is tõlük, amikor egyszerre 10 rámszállt!

Összeszedtem egy csoportba pár harlekint, lehet figyelni a változatos színeiket:
Link

Megszólaltak a leveli békák nálam is.Hosszú õszt vakkolnak.

Ákidobossal most beszéltem, kirándulni volt a családdal a somoskõi várban, s iszonyú harlekinrajzást tapasztalt... Holnap fog majd képeket adni.

Zseniális a brekuszod!!!!!! Gyakrabban kellene jönnöd...

Link Link
Kukk Kicsit "leültem", de majd pótolgatom a lemaradást, remélem..

Nagyon (szinte fájdalmasan) szép az eszmefuttatásod, és csak annyit fûznék mindehhez, hogy a természet az, amely (aki?) meghatározza/eldönti majd sorsunkat: érdemesülünk arra, hogy tovább létezzünk vagy sem. Az általad emlitett 1%-nyi, az "értelmes" jelzõt megérdemlõ, a környezetéért - s nem csak önmagáért - tenni kivánó emberiség a természet határozatába nemigen fog (nem képes) hatékonyan beleszólni. A földi élõvilág egyáltalán nem pusztán az emberért jött létre (senki által nem ismert módon). Ezt számtalan okra visszavezetve sajnos a 99%-nyi emberemberiség nem veszi és nem is fogja soha tudomásul venni. Igy hát a jövõnk sorsa mégiscsak a természet kezében van. Mert mindenképpen nagyon elõnyben van velük szemben.

Vitába én se megyek bele, de a haszonállat és haszonnövény terjesztés is egoista dolog, magunkon kívül nem teszünk vele jót senkinek. Persze, nélkülük nem lehetne ma több, mint hatmilliárd ember a Földön. Kérdés az, hogy mire való hatmilliárd ember...
Annak idején földrajból tanították a népességeltartó képesség kifejezést (imádom, gyönyörû, lírai dallama és rimusa van a kifejezésnek). Ez ugye annyit tesz, hogy egy adott terület az adott technikai, tudásbeli színvonalon mennyi embert képes eltartani. Más volt ez 500 éve és minden bizonnyal más lesz újabb 500 év múlva, mint jelenleg. Egy-egy adott terület éghajlata, talaja, miegymás alapján rendelkezett valaha egy meghatározott növény- és állatvilággal. Ahogy a technikánk fejlõdött, egyre távolabbra vittük magunkkal azokat a lényeket, amelyek az életünket szolgálták. A tízezer éve elkezdett mezõgazdaság teljesen más gabonát termelt, mint a mai mezõgazdaság. Az egykori vadbúzából nemesített búza nem azonos a mai búzafajtákkal. Ráadásul mondhatjuk úgy is, hogy a búza használta az embert, mint szaporító segédet, a búza génjei valóban terjednek és egyre nagyobb területen jelennek meg a Földön, de nem a saját természetes folyamatai által lett a vadbúzából modern gabona, hanem az ember beavatkozásai által. Ez az eredeti vadbúza bizonyos génjeinek elõny, másoknak hátrány. Ha egy élõlényt az adott genommal jellemzünk, akkor az ember ártott a vadbúzának, hiszen a kinemesített fajták visszaszorították az eredeti genomú élõlényt. Ugyanez a helyzet pl. a kukoricával is, olyannyira, hogy még az is bizonytalan, hogy pontosan mi volt az a vad faj, amibõl az ember a magvait el NEM dobáló növényt létrehozta. Van ma kukorica Japánban is, nem csupán Mexikóban, ám nincs jelen az a növény, ami egykor a kukorica õsanyja volt.
Másrészt innen a világ boldogabbik felébõl igen könnyen helyeselünk mindenféle emberi beavatkozást. Azonban arra is gondolni kellene, hogy nem csak mi vagyunk... Ha egy adott embercsoportot a saját lakhelye körülményeihez évezredek alatt hozzácsiszolódott életformájából kilendítünk, ez dominószerû folyamatot indít el. Pont elég ehhez az, ha a hagyományos élelmiszereik helyett valami idegent adunk nekik. Történelmi példa erre az ír burgonyavész esete, amikor sokmillióan haltak meg a krumpli hiánya miatt. Ha mai szemmel nézzük, akkor egy nyomorult afrikainak eladott gabona vetõmaggal folytatott kereskedelem legalább akkora bûn, mint a konkrét tömeggyilkosság. Hiába veti el a megtermett gabonája egy félretett részét a szegény afrikai, nem fog kikelni... Kénytelen újra megvenni a drága vetõmagot, ha ismét enni akar. Ugye nem lehet erre azt mondani, hogy pozitív módon avatkozunk be? Ráadásul egy ilyen meddõ magvú növény kinemesítése magát a növényt tudós emberek beavatkozása nélkül azonnali kihalásra ítélné ugyanúgy, ahogy az õt elvetni kívánó embert is...

Biztos, hogy igazad van abban, hogy szélsõségesen gondolkodom ezen dolgok felõl, az is igaz, hogy nem az ember a szívem csücske ezen a golyóbison. De biztos vagyok benne, hogy az egoista, antropocentrikus világszemlélet, ami a mai embertársaink 99%-át jellemzi, nem olyan tényezõ, ami elõre viheti a saját és élõlénytársaink sorsát. Az intelligenciánk evolúciós hatásra jött létre, ha úgy alakul, ugyanúgy fog eltûnni is, ahogy jött. Ha viszont felelõsséggel tudjuk használni a tudásunkat, akkor az egész világ szempontjából is lehet hosszú távú nyereség a dologból. Eddigi történelmünk nem ezt vetíti elõre...

A vallásokat már nagyon elferdítették.. Pedig..

Az elsõ mondatothoz fûzném hozzá: minden lény, mely a természetben él, a természet része, így logikusan az ember is. Más kérdés, hogy mennyire formálja át a környezetét, és hogy ezt ki, miként éli meg.
További gondolataidról: nem szeretnék belemenni és elemezni minden egyes részletet, erre se kedvem, se idõm nincs, és ahogy végigolvastam, szerintem értelme se nagyon lenne....

Az azért elgondolkodtató és számomra furcsa, hogy az emberi tevékenységnek csak a rossz oldalát látod. Érdekes, hogy a különbözõ haszonállatok, kultúrnövények "behurcolása" eszedbe se jut, érdekes, hogy az emberiség "mûködésének" csak a negatív oldalát látod. Nem lehet könnyû így élni a világban.... Nagyon nem szeretem, és számomra roppant visszatetszõ a dolgok, történések csak feketén vagy fehéren való látása, ezért -mielõtt a vita elfajulna- befejezném ezt a meddõnek tûnõ eszmecserét.

Maradjunk elsõ hozzászólásom elsõ mondatánál: mifelénk is sok a harlekin katica.

Az ember nagyon nagyon rég nem természetes lény. Kivéve pár amazóniai meg pápua törzset....
Gondolj bele olyanokba, mint az Ausztráliába behurcolt európai rókák, nyulak. Vagy az Új-Zélandra bevitt macskák, patkányok. Mind mind iszonyatos pusztítást végeztek a honos állatok köreiben.... Egy sokmillió éve egyensúlyban lévõ ökológiai rendszerbe pakolunk bele valamit, ami nem oda való. Semmivel nem különb annál, amikor az indiánok a sima bárányhimlõbe belehaltak... Pedig az õ esetükben csak pár tízezer év elkülönülés volt, nem évmilliók.
Vagy gondolj a hazai parlagfû-allergiások arányára... Meg arra az iszonyú pénzre, amit a behurcolt növény elleni védekezésre, meg az általa okozott tünetek leküzdésére költünk. És ez csupán egyetlen icurka-picurka gaz.
Képzeld el azt, hogy van földön kívüli értelmes élet. Egyszer csak megjelenik itt párezer ûrjármû, lepakol néhánymillió "kis zöld emberkét", akik már mondjuk 10 milliárd éve is intelligens, csillagutazó faj voltak, s ezek a lények rábízzák az evolúcióra, hogy az ember túléli-e azt, hogy felzabálnak minket, felégetik az otthonunkat, stb. Ugyanezt csináljuk mi a különféle földrészek, tájak, égövek stb. élõlényeivel...
Nem könnyû objektíven gondolkodni, dönteni. Nem könnyû kívülrõl szemlélni mindazt, amit mi magunk raktunk össze.
De az ember faj alkotása Csernobil, a mi mûvünk a vallás, a politika és még számos káros eszme is. Ha a Te nézõpontoddal kellene osztozni, még mindig a sztálinista eszmék alapján élnénk. Sõt, még mindig lennének boszorkányégetések is. De az is lehet, hogy még mindig kõbaltával ijesztgetnénk egymást.
Szerintem a fajunk fennmaradása azon az alapon nyugszik, hogy képesek leszünk-e valaha felismerni, hogy nem pusztán értünk van a világ... Sajnos az ember egoista, mint minden élõlény, azonban a többiekkel ellentétben olyan fegyvereink vannak, pusztán az intelligenciánk okán, amellyel sokszorosan ki tudnánk pusztítani az egész bolygót. Az egyetlen reményünk valami ma még rejtõzõ mikroba, ami majd adott pillanatban megritkít és észre térít minket......

Ha azért pofozom fel a fiamat, mert sz@r napom volt a mukahelyemen és ideges vagyok, s nem azért, mert õ tett valamit, ami veszélyezteti a saját és a családja életét, akkor szent kötelességem bocsánatot kérni tõle és elvinni fagyizni kárpótlásul. Nem?

Nálunk is sok a harlekin katica.

Egyébiránt nem szeretnék a napok óta zajló "katica-ügy"-be beleszólni és vitát gerjeszteni, csak megjegyezném, hogy az ember és az emberek által létrehozott körülmények számtalan "élõhelyétõl távol élõ", más jellegû, de az új környezethez remekül alkalmazkodó növényt és állatot terjesztett el más környezetben, nagyon gyakran a korábban már ott élõk rovására is. Ezek közt voltak szerencsés, hasznos és kevésbé hasznos, sõt esetenként káros, hibás "terjesztések" is.

Erre mondhatjuk, hogy ez nem természetes folyamat, ugyanakkor az emberi faj "bolygóuralásával" párhuzamosan a korábbi természetesnek tartott törvények, határok megváltoztak (hogy ez jó vagy rossz, azt mindenkinek az ízlésére bízom), de ebben a megközelítésben az ember által akarattal és akaraton kívül generált változások -tekintve, hogy az emberi is természetes lény, ezáltal a természet része-, akár természetesnek is mondható.

Megértem az álláspontotokat. Én mégis bizom (hiszek) a természet önrendelkezõ képességében. Egyébként amig vizes közegben természetvédõként dolgoztam, éveken át megszámlálhatatlanul sok honos katicát mentettem ki vizzel telt medencékbõl.

Sajnos az ember már azzal borzasztóan beavatkozott a természet rendjébe, hogy elterjesztette az eredeti élõhelyétõl távol a harlekinkaticákat. Ha irtom a harlekint, azzal megpróbálom valamennyire visszacsinálni azt, amit meggondolatlanul mások vétkeztek.

A mai katicatermésem:
Link

Kisbéka, nagyon köszönöm a választ. Nem lettem nyugodtabb. De továbbra sem avatkozom a természet rendjébe sem igy, sem úgy. Ma láttam verõkeltõ bodobácsot, hangyát, levelibékát, apró gyikot, tegnap este egy tücsök pirregett.

Itt keresd a választ:Link

Valamint ajánlom a bioszféra fórum 19555. számú hsz-ét.

Udvarunkon is láttam egy példányt (ha az volt az): sötétbarna alapon két fekete pöttyel. A hátára volt esve, megforditottam és...elrepült. Apró volt, mint más katica. A világért sem tudnám bántani õket (a helyébe szoktam képzelni magam, ilyen egyszerû).

Honnan származnak a harlekin-katicabogarak? Miként "szoritják ki" a honos (endémikus) katicákat? Miért károsak? Együtt nem tudnának megélni?

Itt is katicabogár invázió van, ha nem volt 200db a hálószobában akkor egy sem

Peti, ez az állat kiszorítja a hazai katicákat. Veszélyes!!!!
Tegnap kb 300 harlekint saját kezûleg irtottam ki. Most fejeztem be a fõzést, és megyek is folytatni a hadmûveletet.

Ilyen hozzászólást Tõled nem vártam!
Lehet, hogy valaki visszaél Noli nevével?

Jé, de szép terike*! Nekem is van, de idén nem virágzott, tavaly csurig volt virággal.
Teréz nap környéki nyílása okán ez a népi neve, nem t'om, igaziból micsoda...

Helyesen cselekedtél!!!

Üdv!

Októberi varjúháj virágzás közben! 17ei képek! Link
Már négy éve megvan ez a balkonládás növényke. A víztározó alatt van - a balkon alul átvan fúrva két helyen!
Jól érzi magát!

Szerintem is a bal alsó. Akkor megyek és nyekk.

Megöltem õt.

Lenni, vagyis szerintem harlekin. A dodzsemezõs csoportból a bal alsó ugyanígy néz ki. Valahogy oltsd ki az életét (húha ezt leírni..). De azért várd meg Nolit, bólintson õ is rá.

ma reggel az erkélyünk falán:

"Lenni, vagy nem lenni?"
Más. Amiért kimentem. A fûben két feketerigó eszement módon püfölte egymást, kiabáltak, repültek a tollak. Az egyik koromfekete volt, a másik inkább barnás színezetû. Idõnként felreppentek a levegõbe, mint két eszement vadászgép, folytatódott a légi csata, hullottak a tollak. Amikor elfáradtak, vissza a földre, gyalogsági állóháború. Aztán egy arra sétáló macskosz véget vetett a ribilliónak. Mi ütött a rigókba? Láthatóan nagyon utálták egymást.

Én legutóbb kb. egy hónapja láttam katicát,szerencsére 7 pettyes volt.
Úgyhogy nemhogy harlekint,de még hazait se nagyon látok errefelé....

Hát, tény hogy sokan vannak, mint az..

Az utolsók meg kicsi a rakást...

Az biztos, hogy az elmúlt 2 hétben többet láttam, mint egész nyáron. Biztos, hogy ezek már telelni készülõ csapatok, tehát minden bizonnyal nem véletlenül láttam ennyit egyszerre, ahogy Salek sem. Déli szél volt, ha akartak terjedni észak felé, akkor könnyen tudtak, ráadásul repülni is kitartóbban tudnak a hazaiaknál, így messzebbre is jutnak. Ha most nem is látsz, jövõre biztosan... :-(((
De az is biztos, hogy nagyot fog aratni a halál a helyiek köreiben...

Nono!

Noha a Harlekin-projekt honlapján szereplõ újabb elterjedési térkép szerint már Gyõr környékén is megtalálható, én szerencsére még egy darabot sem láttam belõlük. De pl. a mai terepmunkám során nemcsak õt, de más katicabogarat sem figyeltem meg. Kiváncsi vagyok, mikor és hogyan ér ide az invázió..

Azt tudjuk