Bioszféra

Köszi Nektek! Igyekszem tanulni.

A kacsafarkú szender (errefelé lepkének ismerjük) megszokta-e porozni a vaniliavirágot? E növény egy kavicsszállitmánnyal került hozzánk, s nem sokkal azután megjelent a szender is, amint kinyiltak a fehér virágok.

Hopp,jött válasz.Valóban harlekinekkel találkoztunk-íták és köszönték szépen.

Szép aranyszínû õszi délután.. szinte érezni, hogy fogy a Nap melege.
Õk mirõl beszélgetnek? Link Talán az õszi tarlóról, ahová lassan õk is megérkeznek.

Jelenleg épp azzal küzdenek, hogy megválaszolják a leveleket. Fogsz kapni választ, és biztos lehetsz benne, hogy az adatok bekerültek már az adatbázisba. Köszönöm a katicák nevében is.:-)

Ma reggel 5 éhes kacsafarkú szender zabált a másodvirágzó levendulán városunk szívében:
Link

Õszi színek: Link /A vastag zajért-zajszûrésért bocs, véletlenül 200-on maradt az érzékenység./

Én is elküldtem a fotókat,de koordinátákat nem,csak mondtam hogy a salgói vár tövében,de ez szerintem elég pontos.
Jött egy autómata válasz.

Akkor OK, majd válaszolnak (nem túl gyorsan, mert iszonyú sok jelzés megy nekik sajnos...)

Én nemrég küldtem be adatot fényképpel, gugli térképes linkkel együtt a harlekin projekteseknek.

Hadd kérjem meg azokat a kedves észlelõ- és fórumtársakat, hogy aki a napokban harlekinekkel találkozott, legyen kedves pontos észlelõi helyszínét (maps.google.com-on adott pontra ráállva, "link" mezõ feldobódott sorát kimásolva) és ha lehet, a katicákról készült fotóját, rajzát elküldeni nekem, emailcímem az adatlapomon. Az országos harlekin adatbázisba mennek az észlelések. Ha valaki nem akarja, hogy a saját polgári nevén kerüljön be, az írja meg, milyen nicken rögzítsék.

Hálásan köszönöm mindenkinek!

Napozó hétpettyes: Link Arany-október: Link gyertyánok: Link Link többi kép: Link

Igen,ez bennem is felmerült(hogy a hazai katicákat is fogják ölni),de mindenhol le van írva nyomatékosan,hogy csak,ha teljesen megbizonyosodott róla,hogy harlekin,akkor öljön.Ha bizonytalan az ember,gyûjtse be,fotózza le,rajzolja le,stb. és küldje el azonosításra.

Elborzadtam az Origóban megjelent, harlekinkaticák elpusztitására buzditó iráson. Nem minden Origo-olvasó egyúttal e fórum olvasója is. Igy felmerül az a veszély, hogy a laikus óhatatlanul a honos katicabogarakat is el fogja pusztitani. Azoknak kellene kitalálniuk valami mást, akik behurcolták a kontinensre a harlekineket.

:-) Ez nem is V betû, hanem valami izé. Biztos diszlexiásak. :-)

A kicsi kétpettyes kimondottan kétpettyes katica, a fekete alapon foltos az harlekin. A harmadikat írtam lentebb. :-(

Nyugati levéllábú poloska, Leptoglossus occidentalis, fenyõkárosító, szintén behurcolt (eredetileg észak-amerikai) faj. :-( Link
Elég sok van nálunk is belõle, jó hangosan zörög a motorja, ahogy repül.

Vonulási irány ÉNY-DK:
Link
Jó hangosak voltak!

Közben megnéztem a képeidet a kétpettyesekrõl, akkor ezek nem harlekinek, még szerencse hogy nem öltem meg õket. Az a nagy micsoda? Link

Egy szobában voltak ma ezek a rovarok, azt a nagyot hogy hívják? És a másik kettõ harlekin? Link Link Link

Hát kb.!

Áki, minden ujjadra jutott egy?

Lordom, a pókok felõlem jöhetnek :-))) A Nálatok eltûnt katicák minden bizonnyal behúzódtak valahová telelõre az esõs idõ elõl. Ha meleg lesz, biztos látsz még.

A térkép szerint már Gyõrben is van. Link Link Link

Nem is mondtam, itt egy nap rajzás után az összes katicaszabású eltûnt. Mivel másnap reggeltõl délelõttig volt egy "õszi" lehûlést hozó szeles kb. két órás közepes/erõs változó intenzitású csapihullám-sorozat arra gondolok, az esõ és a levegõ lehûlése; nem mellesleg a mérsékelt, élénk lökésekkel tarkított hideg szél tett velük valamit; hirtelen és egyszerre tûntek el, azóta se látok se "ilyet" se "olyat"

Nekem már egynéhányszor meggyûlt a bajom a kullancslégygyel,nem felejtõs emlékek.Elõször a konyhaablaknál fészkelõ fecskék hozták be.Aztán késõbb gombázás közben támadtak ránk,legutóbb pedig Bánkúton,a talin találkoztam egy példánnyal,de tõle viszonylag könnyen megszabadultam,mivel a kézfejemen landolt nemigen tudott miben kapaszkodni,így egy fricskával megúszta a dolgot.
_________

Ehun vannak a katicák:
Link Link Link Link Link Link Link Link
Iszonyat hogy nyüzsögtek.Repültek,szóval nem tömörültek valahová.Igazi rajzás volt a szó Hitchcock-i értelmében.3-5-ösével söpörtük magunkról õket,nekem a szemembe repült egy,pedig optikás vagyok,a páromnak meg a szájába..

BB szerintem elegáns és célszerûen "kialakított" jószágok Még tavasszal lõttem igen hasonlót Link Pók-csáprágókról (Noli-chelicera ) ennél a pókfajnál sikerült elõször néhány közeli képeket csinálni míg meg nem unta) A Képtárba is feltettem de ettõl már én is viszolygok némileg GRAT a képeidhez
Ui: T. fórumkollegák jöhet a "vízparti" (Noli terminus) pókpáros sorozata? Nomeg amikor két kaszáspókot szinte egyszerre "intéz" el egy átlagpók? Egy újabb "meglasszózott" hangyát, ezúttal királynõt? (korábban tettem fel hasonló képet, azon mellsõ lábait béklyózta meg feje felett átugorva, most csak a csápok ragadtak össze)

Azt is köszi
Ezt a fajtát sem ismertem.

Dehogynem! Aki nem pókász, annak ez is szép dolog! :-)

Annyiban eltaláltam, hogy ez is, az is farkaspók. Nem sok, de ez is valami.

Köszönöm az infót Neked is jaurinumnak is,
a dicséretet is

OK. Igazad van. (De azért, akinek sajnos nincs magyar neve, annak nem írom magyarul...)

Mai termés, Látóhegy állományfelmérésbõl:
Link
Az elején lakótelepi mogyorófa Vibidia duodecimguttata lakói.

Vagyis réti farkaspók. Írjuk inkább magyarul, az állatvilágban kevésbé jártasak számára valószínûleg így érthetõbb, jobban megjegyezhetõbb. Ilyen fórumon én is inkább magyar nevet használok.

Szongáriai ilyen: Link
Jóval szõrösebb :-) Meg nagyobb is, és alföldlakó. Vác talán nem annyira sík. :-)

Õ egy Hogna radiata lány. Nem eszik embert. :-) A fotóid viszont iszonyú jók!!!

Nézegettem képeket a neten. Amit írsz, annak teljesen más a mintázata mint az enyémnek. Ezen a képen jobban látszik:
Link

Szerintem szongáriai cselõpók (Lycosa singoriensis). Egyszer én is láttam a Szõlészeti Kutatóintézetben a sorok között.

Életemben még ekkora pókot nem láttam, pedig nem vagyok mai gyerek.
Méretének szemléltetésére egy gyufásdobozt tettem mellé.
Link

Vajon miféle lehet? Kinézetre félelmetes
Link
Link
Link

A katicák iránt érdeklõdõknek ajánlom a csehek kiváló oldalát, a biolib.cz-t, ahol persze nem csak katica akad:
Link

A kétpettyes (Adalia bipunctata) is sokféle mintát viselhet, ámbátor jóval kisebb változatossággal, mint a harlekin. A legfontosabb megkülönböztetõ jegye: kb fele akkora.
O a harlekin, o a kétpettyes, ha arányában akarjuk nézni.
A kétpettyes fekete véltozata fekete alapon 4 piros pettyet visel, e pettyek közül a két "felsõ", amlyik a katica feje felõli végén van, kihúzódik egész a szárnyfedõ széléig. A hasonlóan fekete alapszínû harlekin, amellett, hogy nagy, még abban is különbözik, hogy a pettyei a szárnyfedõ szélét NEM érik el.
Képeken:
A kétpettyes fekete változata: Link
A kétpettyes piros változata: Link
A harlekin fekete, 4 pettyes változata:
Link
Link

Kicsit hasonló a még kisebb Brumus quadripustulatus is:
Link Jól látható, hogy neki teljesen fekete az arca.

Szép jó estét!
Én is láttam egy (1) túl pöttyös katicát a tyúkól falon.Délután felkerekedtem a kerékpáromra, de majd megszálltak vmi.fekete muslincák, rengeteg kering itt most.
Nemrégen meg egy gyors járású helikopter húzott Szentes-Szeged irányából KKhalas felé.Olyan Mac-Douglas (megdöglesz) féle, nem biztos hogy mentõs volt, mert karcsú farka,meg olyan 2 személyes lehetett.(poli-tikus hordozó...)

Érdekes a téma, és elbeszélgethetnénk még sokat ezekrõl a dolgokról.
A második bekezdésedben leírtakkal egyetértek nagyjából, bár a "kisördög" azonnal mondatna velem néhány hozzáfûzést, cáfolat-féleséget, de ez már annyira nem a bioszféra témája, hogy inkább elhallgattatom ezt a bizonyos patás jószágot.

(Fürdõköpenyemet nem tudnák felvenni, mivel nem használok, ettõl függetlenül villámgyorsan kivagdalnám a kedves kis maláj csapatot.... )

Már elengedtem, majd legközelebb fotózok.
Közben rákerestem a google oldalon és ott is európai fajként említik a 2 pettyest, közeli rokona a hazánkban leginkább ismert 7 pettyesnek.

Ez a katicabogár ügy engem is megfogott.

Ha a 2 pettyes ( Link ), akkor ne bántsd, húzódik be telelni õ is. Fotózd le, oszd meg velünk, az a biztos. Gyõrben még nem láttam harlekint, de "bármikor" felbukkanhat.

Találtam a lakásban egy 2 pettyes katicabogarat.
Harlekin?
Ha igen, akkor tudom a dolgomat!

Gyönyörû szépek! Köszönjük, hogy elhoztad nekünk a Zemplént! Varázslatosak a színek, a szalamandrához meg gratulálok!

"Az õshonosságról pedig úgy vélem, hogy az évmilliók során rengeteg õshonos faj pusztult ki új, agresszív betolakodó fajok megjelenése miatt. Majd miután idõvel ezek váltak uralkodóvá, beleépülve az ökoszisztémába, a késõbbiekben ezek váltak "õshonossá", és az õket kiszorító, más fajok pedig jövevény fajjá. Ezzel azt szeretném mondani, hogy amit most mi õshonosnak gondolunk-tartunk, az valamikor (akár klimatológiai okok miatt is) egyáltalán nem számítottak õshonosnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem értek egyet a jelenkori õshonos hazai fajok-fajták védelmével!" - írod.
Ezzel igazságokat mondasz, csak nem a jelen helyzetét. A migrációk, amelyek a klímaváltozások, geológiai változások stb. okán alakultak MAGUKTÓL, nem hasonlíthatóak ahhoz, amit az ember a földtörténet idõskáláján nézve egyetlen nanoszekundum alatt terjeszt itt-ott. Míg a természetes változások során a helyzet fokozatos átalakulása vezetett egy populációcseréhez, addig mi kész tények elé állítjuk a helyieket a behurcol fajokkal. Hogy a Te példádnál maradjak, nem biztos, hogy mosolyognál, ha este munkából hazaérve azt látnád, hogy egy kedves maláj család ül a nappalidban és eszi a vacsorádat a Te fürdõköntösödben és papucsodban.

Nem túllihegés! Csupán arról van szó, hogy az az életmód, amelyet ma az emberiség folytat, nem kivihetõ, középtávon sem. A fejlõdés eljutott egy olyan pontra, ahonnan két út van: vagy iszonyúan visszafogni magunkat és megmaradni kultúránkkal, szellemi kincseinkkel együtt; vagy mindenféle vérengzések, éhínségek, betegségek stb. miatt szépen kipusztulni. Lehet, hogy lesznek csoportok, akik túlélnek, de nem marad meg mindaz a kultúra, amit létrehoztunk. Ezt kell észrevenni. Leginkább nekünk itt Európában, Amerikában, élelemel-vízzel-villannyal-lakhelyekkel ellátott életmódban létezõknek, akiknek van bõven mirõl lemondani a fajunk fennmaradása érdekében. Ha nem tudjuk egységként szemlélni a világot, nem fog sikerülni.

A tegnapi zempléni túra képei: Link

Mennyire lett túllihegve, nem tudom mert csak az utsó egy-két hsz-t olvastam és csatoltam a magam véleményét kiterjesztve az egyéb invazív fajokra, melyekre nemigen figyelünk még pedig nagyobb mértékben befolyással lehetnek ökoszisztémánkra, gazdaságunkra. Ami egyes élõlények térhódítását illeti, nekem mindig A HUSZTI BETEGLÁTOGATÓK (Jókai Mór novellája) ugrik be, engedelmetekkel kivonatolom a lényeges részeket.
Huszt várát akkor erõs fészeknek tarták, s a kuruc vezér Rédey igen szerette volna, ha azt valahogy szépszerével bevette volna. Ostromágyúi Rédeynek nem igen valának, hadserege sem igen mérkõzhetett volna a Tallósy labanc kapitányéval, mivelhogy õ csupa lovassággal rendelkezett, emez pedig elegendõ muskétást tudott kiállítani a falakra. Márpedig a várat akármi módon, de el kelle tõle venni. Egyszer Tallósy uram nagybeteg lett. Rédey egyedül egy hajdú kíséretében áthajtott Huszt várába. Beeresztették, ki tartott volna tõle, mikor egyedül jõ? Kérdezõsködék a beteg felõl, fölvezették hozzá, ott találta az ágyon fekve, odament hozzá, mondá neki hogy félretéve minden pártvillongást, atyafiságos érzelembõl jött. Felajánlotta saját orvosát, Tallósy jóhiszemû engedélyével írt a fiának, másnap ott volt Rédey fia és az orvos, aki megvizsgálta a beteget, rendelt neki orvosságot. Akkor nem volt minden városban gyógyszertár, el kellett a szerekért futtatni Debrecenbe; elhozta Rédey uramnak egy ismerõse, aki ismét kocsissal, hajdúval érkezett meg. Tallósy uram betegsége azért csak ment a maga útján, Rédey uram pedig kifogyhatatlan volt úgy tudott ajánlani mindenféle gyógyírt, az pedig, valahány, annyifelé lakó sógornál, komájánál, keresztfiánál volt és azokat az illetõk mind maguk siettek elhozni, és személyesen gratulálni hozzájuk a beteg úrnak. A beteg pedig kezdte már magában számolgatni, hogy Rédey egy, a fia kettõ, az orvos három, öccse, bátyja, sógora, komája, keresztfia nyolc; annak mindegyiknek kocsisa, hajdúja, az huszonnégy; idestova a beteglátogatók többen lesznek, mint maga a várõrség, mert valahányszor egyféle orvosságért elküldtek egyet csatlósai közül, azt mindig ott fogták az illetõ helyen, s kurucot küldtek vissza helyette. Valójában Huszt várát beteglátogatás örve alatt szépen elfoglalták tõle, aztán azzal csúfolta minden ember, hogy kikúrálták Huszt várából.
Sztem a novella tanulsága igaz minden természetes kialakult egyensúlyt megbontó élethelyzetre (környezetébe nem beilleszkedõ hanem azt kisajátítani akaró növény, rovar, élõlény túlszaporodása) Bocs a hosszért

Szegény harlekin, egyik hülye ember betelepítette a másik meg elpusztítja, õk aztán tehetnek róla hogy betelepítették õket.