Bioszféra
Szegény keselyû :-((((
Két dolog van: vagy hagyományos erõmûvekkel szennyezünk, mint állat és azzal pusztítjuk a madarakat (is), vagy nem használunk annyi energiát, hogy újabb és újabb erõmûvekre legyen szükség... Illetve itt lép be még az atomenergia, mint a leginkább kivitelezhetõ és legkevésbé káros változat - már ha az emberi hibákat ki lehet küszönölni a rendszerekbõl. De hát az atomtól is visítozva illik félni... :-(
Zoli, ködben nincs szél, nem forog a lapát sem. Minden építmény ugyanakkora veszélyû a ködben közlekedõ libákra, szerintem.
Két dolog van: vagy hagyományos erõmûvekkel szennyezünk, mint állat és azzal pusztítjuk a madarakat (is), vagy nem használunk annyi energiát, hogy újabb és újabb erõmûvekre legyen szükség... Illetve itt lép be még az atomenergia, mint a leginkább kivitelezhetõ és legkevésbé káros változat - már ha az emberi hibákat ki lehet küszönölni a rendszerekbõl. De hát az atomtól is visítozva illik félni... :-(
Zoli, ködben nincs szél, nem forog a lapát sem. Minden építmény ugyanakkora veszélyû a ködben közlekedõ libákra, szerintem.
Köszönöm, bár ismerve ezeket a fotópályázatokat, nem sok eséllyel indulok!
Nemrég hallottam egy energetikai szakembertõl, hogy a szélerõmûvek veszélye a madarakra minimális és az egész csak legenda. Ez tök jó. Megnyugodtam.
Link
Biztosan egy ködben ereszkedõ 3000 fõs lúdcsapatra sincs különösebb hatással.
Link
Biztosan egy ködben ereszkedõ 3000 fõs lúdcsapatra sincs különösebb hatással.
Igen, késõbb meg, a többséget nemzetség-szinten kiderítettem már.
Hát, abban igazad van, hogy ez a 2 bazídiumos, a többi meg nyálka- illetve tömlõsgomba. Meglátom, hogy bent maradnak-e, de a csillaggombákat úúgy szeretem..
---
Azt el is felejtettem írni, hogy a mai terepi munka során megint útba esett a nyúli lilahegyi kilátó, ahol egy hete a tízezernyi harlekint láttam nyüzsögni. Nos, most mind egy szálig elbújtak a kilátó belsõ falának zugaiban, réseiben, és mozdulatlanul, anyagcseréjüket teljesen lelassítva, elindították az áttelelõ-üzemmódot..
Hát, abban igazad van, hogy ez a 2 bazídiumos, a többi meg nyálka- illetve tömlõsgomba. Meglátom, hogy bent maradnak-e, de a csillaggombákat úúgy szeretem..
---
Azt el is felejtettem írni, hogy a mai terepi munka során megint útba esett a nyúli lilahegyi kilátó, ahol egy hete a tízezernyi harlekint láttam nyüzsögni. Nos, most mind egy szálig elbújtak a kilátó belsõ falának zugaiban, réseiben, és mozdulatlanul, anyagcseréjüket teljesen lelassítva, elindították az áttelelõ-üzemmódot..
Összegyûjtöttem õket egy helyre. Remélem, még idén tudom bõvíteni. Link
Igen, igazad lesz. A másik meg egy igen fiatal tintagomba, legalábbis egy szaki szerint.
Az egy még ki nem nyílt csészegombának néz ki. De lehet, más jószág.
De édes vagy, szerintem ez azért túlzás, csak kiruccantam megjáratni a bakancsomat a deres fûben, s szerencsém volt azzal, amit elõtte néhány óra alatt az idõjárás lepakolt. Ennyi, semmi extra. :-)
Köszi szépen, srácok! Élvezet volt kinn csatangolni a fagyos reggelben. :-)
Az elõbb 7 cinke volt az erkélyemen, tiszta Hitchcock :-) Az egyik a virágládából szórta ki a mulcsot módszeresen (kaját keresett alatta, gondolom), a többiek meg a növényeket járták át, ágról ágra a babért, a kivit, a vadszõlõt, az áfonyát, meg mindent, ami még kinn van évelõ. Valami kaja lehet még, rovarok, bármi, mert vagy 20 percet tölöttek odakinn, mi a macskával az erkélyajtóban lapulva csodáltuk õket. :-) Egyébként már az etetõbe is járnak, valahogy sikerült nekik tavalyi szotyik kiszedni az etetõ léceinek rései közül... Lehet, hogy lassan neki kell állni tömni a begyüket?
Az elõbb 7 cinke volt az erkélyemen, tiszta Hitchcock :-) Az egyik a virágládából szórta ki a mulcsot módszeresen (kaját keresett alatta, gondolom), a többiek meg a növényeket járták át, ágról ágra a babért, a kivit, a vadszõlõt, az áfonyát, meg mindent, ami még kinn van évelõ. Valami kaja lehet még, rovarok, bármi, mert vagy 20 percet tölöttek odakinn, mi a macskával az erkélyajtóban lapulva csodáltuk õket. :-) Egyébként már az etetõbe is járnak, valahogy sikerült nekik tavalyi szotyik kiszedni az etetõ léceinek rései közül... Lehet, hogy lassan neki kell állni tömni a begyüket?
Jajj,de gyönyörûek!A gyémánt-nyakék Egyszerûen díjnyertes kép és a másik kedven a jeges méh!
Kb 5-6 centis. És tényleg nagyon szép volt. :-)
A többi most töltõdik felfelé, itt lesznek:
Link
Vannak benne napkletések is, nem csak biosz.
Ám a reggel hidegére jellemzõ, hogy már farkas is volt a Látóhegyen: Link
(Igazából egy Léna nevû husky, aki nagyon kíváncsi volt és halálra ijeszttett, amikor bedugta a pofiját a fényképezõm meg a céltárgy közé :-)))
A többi most töltõdik felfelé, itt lesznek:
Link
Vannak benne napkletések is, nem csak biosz.
Ám a reggel hidegére jellemzõ, hogy már farkas is volt a Látóhegyen: Link
(Igazából egy Léna nevû husky, aki nagyon kíváncsi volt és halálra ijeszttett, amikor bedugta a pofiját a fényképezõm meg a céltárgy közé :-)))
Irgalmatlan gyönyörû deres minden a Látóhegyen, fenn voltam napkeltét fotózni, meg a rengeteg gyönyörûséget. Remélem, lesz idõm még délelõtt felrakni õket.
Azért azt jó látni, hogy gondosan elkerülik a sólymokat befogó arab térséget!
Biolib.cz-t végignyálaztad már? Iszonyú jó képes adatbázisuk van...
szerk: Jaj, most nézem, hogy megtaláltad. Gratula!
szerk: Jaj, most nézem, hogy megtaláltad. Gratula!
Köszönöm a választ mindkettõtöknek!
A gólyáink elsõ nagyobb pihenõhelye akkor a Nílus-delta, vagy valami más madárral keverem? Valamiért ez a hely maradt a fejemben...
A gólyáink elsõ nagyobb pihenõhelye akkor a Nílus-delta, vagy valami más madárral keverem? Valamiért ez a hely maradt a fejemben...
Ínséges idõkben esetleg majd szóba jöhet, de csak óvatosan, mert a csészegombák nagyon hasonlóak, és vannak nem csak rossz ízûek, de mérgezõek is.
Közben megvan a kemény dió, Hymenoscyphus fructigenus nevû csészegomba.
Közben megvan a kemény dió, Hymenoscyphus fructigenus nevû csészegomba.
A mi gólyáink nem mennek el egész Dél-Afrikáig. Sõt, a fekete gólyák ledobják a horgonyt Etiópia környékén.
Ha a múltkori kék vércsés link tetszett, akkor most kaptok egy rahedli kerecsensólymot a nyakatokba. Tessék:
Link
De csak mert jók voltatok!
Ha a múltkori kék vércsés link tetszett, akkor most kaptok egy rahedli kerecsensólymot a nyakatokba. Tessék:
Link
De csak mert jók voltatok!
No az kemény dió. Ezt Link egyébként használják saláták díszítésére, úgyhogy meg lehet kajolni.
Igen. Már nagyjából kikerestem ill. megkérdeztem õket, Geastrum fimbriatum, Aleuria aurantia - Narancsvörös csészegomba, de van még az az apró sárgásbarna csészécske (http://img6.tar.hu/jaurinum/img/39122009.jpg#3 ), aminek nem tudom a nevét.
Annak idején megkaptam Karácsonyra a szüleimtõl.
A szem szerepét agyunk reprezentációinak elindításában pedig te fogalmaztad meg kiválóan. Az érzékszervek afféle idegi lenyomatok formájában befolyásolják, építik fel az adott tárgyról, emberrõl, társaságról vagy éppen egy folyamatról agyban képzõdõ "véleményt", ideát. De miután a szem csak a képet továbbítja, ahhoz, hogy a válasz az emberi evolúció jelenlegi stádiumának megfelelõ legyen, szükség van további, másod- harmadlagos és még több szerteágazó "lenyomatok" elõhívására agyunk megfelelõ szegletébõl, és így áll össze a megfelelõ kép.
Nagyon érdekes és izgalmas világ ez, látom nem csak én kedvelem az ilyen és ehhez kapcsolódó könyveket, Csányitól, Bereczkeitõl, vagy Desmond Morristól, Jane Goodalltól.
A szem szerepét agyunk reprezentációinak elindításában pedig te fogalmaztad meg kiválóan. Az érzékszervek afféle idegi lenyomatok formájában befolyásolják, építik fel az adott tárgyról, emberrõl, társaságról vagy éppen egy folyamatról agyban képzõdõ "véleményt", ideát. De miután a szem csak a képet továbbítja, ahhoz, hogy a válasz az emberi evolúció jelenlegi stádiumának megfelelõ legyen, szükség van további, másod- harmadlagos és még több szerteágazó "lenyomatok" elõhívására agyunk megfelelõ szegletébõl, és így áll össze a megfelelõ kép.
Nagyon érdekes és izgalmas világ ez, látom nem csak én kedvelem az ilyen és ehhez kapcsolódó könyveket, Csányitól, Bereczkeitõl, vagy Desmond Morristól, Jane Goodalltól.
Azokra a csésze-, szarvasagancs- meg csillaggombákra gondolsz?
Hú, ezt nagyon szépen leírtad!
Volt tizenvalahány éve egy Mikrokozmosz címû francia film (-> Link , itt meg lehet nézni részekre bontva: Link ), az megpróbált ízelítõt adni az aprócska lények életébõl is, persze egészen populáris nézõpontban bemutatva õket, de akkor is. Nem tudom, hányan látták, én anno 4-szer néztem meg a moziban. :-) Valami ilyen az, amit az emberek 99,8%-a sosem vesz észre, mert nem hajol le. Ugyanolyan, mint az églesés, sokan azért nem látnak halókat, mert fel se néznek az égre, eszükbe sem jut egyszerûen.
Az emberi szem pedig képes rá, hogy a legapróbb mocorgást, színbeli vagy formabeli eltérést észrevegye, aki intenzíven fotózik, az nagyon is jól tudja, hogy a fényképezés megtanít látni, s felfedezni rengeteg apró lényt pusztán egyetlen tizedmásodperces csillanásból is akár. Minderre az tesz képessé minket, hogy a látvány feldolgozása már a szemben elkezdõdik, már ott folyik egyfajta szelekció a képi élményt illetõen. A szem voltaképp nem is önálló szerv, hanem az agyunk kihelyezett "fióküzlete", pont azért, hogy kiszûrje azokat az infókat a látványból, ami fontos - vagyis ami elüt a környezet képi átlagától. Ilyen egy égen átfutó meteor, vagy egy sötét sarokból közelítõ szempár villanása, vagy egy nagy fa ágai közt az elsõ színes gyümölcs megjelenése, stb. Az ezekrõl begyûjtött infókat elsõbbséggel továbbítja az agyba a látóideg, ahol egy második elemzés történik, összehasonlítva a korábbi (pár -tized-másodperces) látványok képével, s ezt követi azonnal egy cselekvési parancs, mint a kapus mozdulata a feléje repülõ labda irányába, vagy a félreugrás egy felénk röppenõ bogár elõl, vagy az automatikus mozdulat, amivel a piros almát kiemeljük az ágak közül.
Volt tizenvalahány éve egy Mikrokozmosz címû francia film (-> Link , itt meg lehet nézni részekre bontva: Link ), az megpróbált ízelítõt adni az aprócska lények életébõl is, persze egészen populáris nézõpontban bemutatva õket, de akkor is. Nem tudom, hányan látták, én anno 4-szer néztem meg a moziban. :-) Valami ilyen az, amit az emberek 99,8%-a sosem vesz észre, mert nem hajol le. Ugyanolyan, mint az églesés, sokan azért nem látnak halókat, mert fel se néznek az égre, eszükbe sem jut egyszerûen.
Az emberi szem pedig képes rá, hogy a legapróbb mocorgást, színbeli vagy formabeli eltérést észrevegye, aki intenzíven fotózik, az nagyon is jól tudja, hogy a fényképezés megtanít látni, s felfedezni rengeteg apró lényt pusztán egyetlen tizedmásodperces csillanásból is akár. Minderre az tesz képessé minket, hogy a látvány feldolgozása már a szemben elkezdõdik, már ott folyik egyfajta szelekció a képi élményt illetõen. A szem voltaképp nem is önálló szerv, hanem az agyunk kihelyezett "fióküzlete", pont azért, hogy kiszûrje azokat az infókat a látványból, ami fontos - vagyis ami elüt a környezet képi átlagától. Ilyen egy égen átfutó meteor, vagy egy sötét sarokból közelítõ szempár villanása, vagy egy nagy fa ágai közt az elsõ színes gyümölcs megjelenése, stb. Az ezekrõl begyûjtött infókat elsõbbséggel továbbítja az agyba a látóideg, ahol egy második elemzés történik, összehasonlítva a korábbi (pár -tized-másodperces) látványok képével, s ezt követi azonnal egy cselekvési parancs, mint a kapus mozdulata a feléje repülõ labda irányába, vagy a félreugrás egy felénk röppenõ bogár elõl, vagy az automatikus mozdulat, amivel a piros almát kiemeljük az ágak közül.
Igen én is szeretem. Szinte minden egyes apró lény (legyen az ízeltlábú, zuzmó, nyálkagomba, moha, stb-stb) körül egy külön világ zajlik, mert az adott mikrokörnyezethez való különleges adaptáció egészen speciális életformákat hoz létre. Ha picit elidõzik az ember pár centire a fûtõl, vagy félretol egy faágat, pár perc alatt tucatnyi különös teremtmény tûnik szembe, viselkedésük, forma- ás színi világuk tanulmányozható, némi tapasztalat után pedig magunk is meg tudjuk magyarázni, õt vajon miért így hozta létre az evolúció. Egy élõhely (erdõ, rét) mintázatát (az élõhelyek horizontális tagolódását) az embernek könnyebb észrevenni, de a függõleges szinteknek sok-sok olyan rejtett alsóbb foka van, amiknek megismerésével az élõvilág megszámlálhatatlanul sok arcával találkozhatunk - és döbbenhetünk rá, hol is áll a Homo sapiens ebben a szupraindividuális biológiai rendszerben..
Ezek viszont pont azért izgik, mert általában az ember észre se veszi õket. :-) Én legalábbis nagyon szeretem az ilyen képeidet, ahogy a korábbi nyálkagombásakat is imádom. :-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat