Földtan
Érdemes megnézni a tûzhányó blogot Link jó kis ábrás összefoglaló van az El Hierro kitörésének modellezésérõl.
La Restinga lakói visszatérhetnek a faluba, mivel elhelyeztek hidrofonokat (víz alatti mikrofonokat, amik a rengések helyének meghatározását segítik), így ha veszélyes lesz a helyzet, akkor gyors infó lesz róla s tudnak bármikor evakuálni, ha kell.
Én azt hittem, valami konferenciafélére ment ki és véletlen az egybeesés.
A legszebb az egészben, hogy Szabolcs ma 19:30-kor írta, hogy üdvözöl.
Nekem meg leesett, miért is van ép ott.
Van ez így....
Õ a forró helyeket, én a hideg helyeket szeretem.
Sebaj, ha így emelkedik, még fagyzug is lehet belõle pár 100ezer év múlva.
Nekem meg leesett, miért is van ép ott.
Van ez így....
Õ a forró helyeket, én a hideg helyeket szeretem.
Sebaj, ha így emelkedik, még fagyzug is lehet belõle pár 100ezer év múlva.
Noli, Snowhunter: Köszi a linket és hozzászólást!
Ha lesz valami új információtok a témáról a jövõben, legyetek szívesek és osszátok meg itt, mert nagyon érdekel az Aral-tó sorsa.
Ha lesz valami új információtok a témáról a jövõben, legyetek szívesek és osszátok meg itt, mert nagyon érdekel az Aral-tó sorsa.
Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#4112 - 2011-10-14 17:59:00)
Az északi Aral-tó szintje a Kok-Aral-gát 2005-ös megépítése óta 8 métert emelkedett négy év alatt (2008-ig), azaz ott megmenekült (néhány év még és feltelik a XX.században márt maximális szintjére, akkortól engedik a déli nagyobb részre is vizet).
A déli az, ami haldoklik.
Ám ne feledjük, geológiailag igen-igen fiatal a tó, alig 8-10 ezer éves.
Azóta kezdett Szir-Darja erre folyni, kialakítva a tavat.
Majd rá néhány ezer évvel jött létre a tó elmúlt évszázadokban is ismert mérete, az Amu-Darja 2-3ezer éve történõ "idevándorlásával" (csak a legutóbbi idõben kezdett a Kaszpi-tenger helyett az Aral felé fordulni a folyó).
Ráadásul a kora középkor éghajlati változásai is kiszárították már a tavat.
Ami most különbség, az emberi tényezõ, ami évtizedekre gyorsította az évszázados változásokat.
Az északi Aral-tó szintje a Kok-Aral-gát 2005-ös megépítése óta 8 métert emelkedett négy év alatt (2008-ig), azaz ott megmenekült (néhány év még és feltelik a XX.században márt maximális szintjére, akkortól engedik a déli nagyobb részre is vizet).
A déli az, ami haldoklik.
Ám ne feledjük, geológiailag igen-igen fiatal a tó, alig 8-10 ezer éves.
Azóta kezdett Szir-Darja erre folyni, kialakítva a tavat.
Majd rá néhány ezer évvel jött létre a tó elmúlt évszázadokban is ismert mérete, az Amu-Darja 2-3ezer éve történõ "idevándorlásával" (csak a legutóbbi idõben kezdett a Kaszpi-tenger helyett az Aral felé fordulni a folyó).
Ráadásul a kora középkor éghajlati változásai is kiszárították már a tavat.
Ami most különbség, az emberi tényezõ, ami évtizedekre gyorsította az évszázados változásokat.
Áthelyezve innen: Agrometeorológia (#4111 - 2011-10-14 15:40:02)
"Nagyszerû" fotók az Aral-tó haldoklásáról.
Link
forrás: hvg.hu
"Nagyszerû" fotók az Aral-tó haldoklásáról.
Link
forrás: hvg.hu
Mûholkép az elszínezõdött tengerrõl: Link
(bal alsó sarok El Hierro, ha valaki még nem ismerné fel a szigetet)
(bal alsó sarok El Hierro, ha valaki még nem ismerné fel a szigetet)
Semmit nem találtam, ami itt bármi várt eseményre utalna. A rengések mélysége alapján dájkbenyomulás lehet, de az itt szokványos dolog.
Link
Animált El Hierro GPS adatok, a jobb oldali színskála jelzi a magasságváltozás mértékét, a sziget 3D-s képe ezekkel színezve.
Animált El Hierro GPS adatok, a jobb oldali színskála jelzi a magasságváltozás mértékét, a sziget 3D-s képe ezekkel színezve.
Sajnos nem nagyon volt idõm a kanárimadárkán kívül mással foglalkozni a napokban, de amint felszabadul egy fél órám, utánanézek.
Érdekes, hogy a Torfajökull környékén is mozgolódás van. Az utóbbi három kitörés nagyjából 600 éves periódusa még nem telt el (az utolsó kitörés 1477-ben, azaz 534 éve volt), de pár évtized ide vagy oda mit számít Noli, van valami egyéb infód errõl?
Noli, van valami egyéb infód errõl?
A spanyol geol. szolg. megerõsytette végre a tenger alatti kitörést :-) MInden úgy van, ahogy tegnap, csk hivatalosan. Vannak haltetemek is.
A tremorok erõsödnek amúgy Link
A tremorok erõsödnek amúgy Link
Link
Tenger alatti kitörés, sajnos halálosan sok munkám volt DE., így nem tudtam beírni amikor néztem a szeizmogramot, hogy na MOST tört ki, de szerencsére a tûzhányó blog fihyel.
Tenger alatti kitörés, sajnos halálosan sok munkám volt DE., így nem tudtam beírni amikor néztem a szeizmogramot, hogy na MOST tört ki, de szerencsére a tûzhányó blog fihyel.
Elõbb be kell fejeznem azt a könyvet, amit most olvasok. :-) Hamarosan!
Épp a fejezet cím miatt kérdeztem.Harangi Sz. alapvetõen nem paleovulkanológiai irányultságú geomorfológus, hanem inkább petrológiával, petrogenezissel, és vulkáni kõzetgeokémiával stb. foglalkozik, tudomásom szerint.Tehát érdekel mit és hogyan ír a Börzsöny kialakulásáról, a felépítõ vulkáni folyamatok rekonstrukciójáról (pl. kaldera számok és helyek) vagy csak átveszi Karátson D. et al. kutatásait, amiben pl.a szûkebb szakterületével õ is részt vett.
Szóval itt az ideje,hogy belevesd magad.
Harangi Sz. alapvetõen nem paleovulkanológiai irányultságú geomorfológus, hanem inkább petrológiával, petrogenezissel, és vulkáni kõzetgeokémiával stb. foglalkozik, tudomásom szerint.Tehát érdekel mit és hogyan ír a Börzsöny kialakulásáról, a felépítõ vulkáni folyamatok rekonstrukciójáról (pl. kaldera számok és helyek) vagy csak átveszi Karátson D. et al. kutatásait, amiben pl.a szûkebb szakterületével õ is részt vett.Szóval itt az ideje,hogy belevesd magad.
A 15. fejezet címe "Vulkáni idõutazás a Kárpát-Pannon térségben" :-) Minden vulkáni központunk helyet kapott a könyvben, ám a könyv mérete és a szabadidõm aránya miatt még nem tudok részletekkel szolgálni sajnos.
Ennyit találtam a helyi szakiktól egyelõre:
Link
Az a lényeg, hogy a következõ órákban eldõl, hogy lesz-e ebbõl kitörés vagy sem. De az eddig adatok alapján most még nem lehet biztosat mondani.
Link
Az a lényeg, hogy a következõ órákban eldõl, hogy lesz-e ebbõl kitörés vagy sem. De az eddig adatok alapján most még nem lehet biztosat mondani.
Továbbra is nagyon mocorog a hegy. Ha jól látom, akkor 3 rengés volt 3-as magnitúdó felett, ami pont hárommal több mint az elmúlt egy hónapban összesen. A helyi szakiktól van valami értelmezés? Noli, saját véleményed?
Az nem rossz...ööö, mostanában gyakoribbá váltak arra a földrengések, vagy várható a felerõsödésük, vagy csak volt egy kis nyugalmi periódus, és most visszaáll az eredeti állapot?
Ha jól tudom ott egy alábukó lemezdarab szakadozik le éppen és készül alámerülni, de hosszú távon ott is majd megnyugszik a terület, amikor már leszakadt nemde....?
Vagy valami más is van arra?
Ha jól tudom ott egy alábukó lemezdarab szakadozik le éppen és készül alámerülni, de hosszú távon ott is majd megnyugszik a terület, amikor már leszakadt nemde....?
Vagy valami más is van arra?
Ma éjjel, 2:40 utc-kor 4,7-es rengés volt Romániában, a hírhedt Vrancea-zónában, 128 km mélységben.
Link
Bukarestben is érezhetõ volt, eléggé be is vannak tojva a helyiek, a terület rengésmúltja miatt nem ok nélkül.
Link
Bukarestben is érezhetõ volt, eléggé be is vannak tojva a helyiek, a terület rengésmúltja miatt nem ok nélkül.
Na El Hierro: a regésszám már 8800 felett tart, ebbõl 55 volt a lakosság által is érzett. Az epicentrumok egyre inkább a tenger alá mennek, s kissé gyengül az erõsségük. A korábban már említett alagút továbbra is le van zárva, mivel továbbra is tartanak földcsuszamlástól. Viszont a korábban kitelepítettek nagy része visszatérhetett az otthonába.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat