Kérdések és válaszok

Nekem bejön hibátlanul ,Milyen böngészõt használsz?

Sziasztok!
Az OMSZ oldalán az agrometeorológia címszó alatt lévõ térképek, ha rámegyek pl. a csapadékösszegre vagy a talajnedvességre akkor azt írja ki nálam, hogy a prodoktum nem létezik...
Ez csak nálam van így, vagy még fejlesztés alatt van ez a rész?

40-est kapott.
Ha már itt tartunk, egy másik eset: ha a közelben zivatar van (dörgést hallani, villámlást is látni néha), de felettem, egy szemmel is jól elhatárolható cellából csendes záporesõ hullik, ilyen záport kell adni? A megjegyzés rovatba meg beírni, hogy távoli zivatar van?

Köszi, ez esetben azt gondolom, hogy a látótávolság a ködsávig tart, vagy részben a ködsávban ér véget, így azt gondolom, hogy a talajmenti köd észlelése nem helyes, hanem a köd távolban, vagy köd foltokban (40, 41) synop-kód a megfelelõ...

Az "orros" megnevezés nyilván az azori "orra" vonatkozik. Ennek értelmében a ciklon hátoldalán, a hidegfront mögött nagyon gyorsan magas nyomás épül ki oly módon, hogy az azori "növeszt" nyúlványt kelet felé: ez az a bizonyos orr. Ilyen esetben az alacsony nyomású teknõt "derékban kettéfûzi" az azori orr, a frontálzóna északi, hidegfronti szakasza nagy sebességgel távozik k-ék felé, mögötte hamar stabilizálódik a légkör. A déli szakaszból fõleg a téli félévben gyakran mediciklon alkul, melynek frontrendszere késõbb fölénk helyezõdhet. Az orr megjelenésében nagy szerepe van az Alpok légáramlásokat módosító hatásának: az azori legtöbbször az Alpokon keresztül "dugja be az orrát" a kontinens centrumába.

Hmm...akkor Ény-on 10-bõl 9 front orrosnak számít, ugyanis az esetek töbségében elõresiet a hûvösebb levegõ.

A szélnyírás definíciója az hogy magassággal változik a szélsebbeség és a szélirány?

Flurries:

A ciklon peremvonalának görbülete (ami egyébként egy orra hasonlít) a meghatározó, mely helyzetben orros (hidegfrontról) beszélünk! Legtöbbször alacsony szintû hideglevegõ elõretörésével jár együtt, mely stabilizálja a légkört.

A tegnapi front kapcsán többször elõkerült az "orros" front betörés.Mit jelent ez pontosan?!
A szél siet nagyon elõre a front egy részén?!
Illetve ez miért akadályozza a konvekciót?! (habár tegnap nem nagyon volt hátránya, ha egyátalán orros volt a hidegfront)

Szia Pitom!

Szemmagasság alatt, vagy éppen vele egy vonalban. Mivel mélyebben fekvõ területrõl van szó, úgy két-három méter magasságban volt, a talajtól számítva.

A 48-ast azt hiszem ma inkább kihagyom :-))), de a 41-es tényleg jónak tûnik. :-) Köszi!

Gondoltam besegítek Amúgy nyilván jogos a felvetés, de én úgy értelmeztem, hogy közel volt hozzá. No, de várjuk meg vele az észlelõt

Nanókám, felfogtam mit írt, de jogos Galervin felvetése Szemmagasság alatt és felett is látni lehet a köd tetejét

Galervin, még 41, és 48-as kódok is számításba jöhetnek, és az általad leírtra én azt hiszem a 41-et választanám...

A "látni a ködfelhõzet tetejét" nem feltétlenül jelent sekély ködöt, sõt. Éppen ma reggel volt hasonlóban részem. Jobb kéz felé párásság, bal kéz felé is 1000 méter feletti látás, de - az Ipoly árterén -, úgy 1200-1300 méterre sûrû, vastag ködfalat láttam, melynek magassága 15-20 méter volt. És mintha elvágták volna, tkp. beszorult az ártérre. Mondjuk ez szimplán 40, de ha ezer méter alatti az lt., """szívem szerint""" akkor is inkább 40-et adtam volna, mert észlelési helyemen nem sok köze volt az idõnek a ködhöz. A szabályok alapján itt 1000 méter alatti lt.-nál a 42, 44, 46-os kódokból válogathatnék?

"...nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét..."

Ez még mindig egy apró kiegészítésre szorul, de kérdéssel. Hol volt a köd teteje a te észlelõpontodhoz viszonyítva? Szemmagasság alatt vagy felett? - persze a kérdés Jocikának ment

Helló!!

Valaki elmagyarázná nekem, hogy a 0-2,5 km-es szélnyírási vektor hogyan viszonyul a zivatarrendszer erõsségéhez, illetve élettartamához? (Minél nagyobb a szélnyírási vektorok hossza, ill. irányuk minél merõlegesebb a zivatarrendszer
vonalára, annál hosszabb élettartamú rendszer valószínûsíthetõ. Másképpen
megfogalmazva: a 0-2.5 km-es szélnyírási vektorok vonalra merõleges komponensének (a
vonal-normális nyírásnak) növekedésével feltehetõen a zivatarrendszer élettartama is nagyobb
lesz.) Ezt hogy kell érteni?? Nem tudom mit kell nézni a térképen..minek a hosszát mihez képest?

És honnan lehet tudni azt, hogy egy hidegfront hullámzó lesz?
Köszi

Köszi a választ!

Perfekt válasz!

Kétféle észlelõi felületünk van, én így észlelnék:

Egyszerû: párásság, 1,5 km látótáv és a megjegyzésben leírnám a sekély köd meglétét.

Bõvített: párásság, látótávnál 1,5 km + sekély köd, valamint 11-es SYNOP jelenidõ (sekély köd, foltokban).

De majd megmondják a szakik.

Lehet olyan, hogy párásság és köd egyszerre? Mondok rá egy példát, ami épp most aktuális: lakott terület felé nézve 1,5 km körüli a látótáv, szemmel is jól látható a párásság. Ugyanakkor kb. 20 méterre, másik irányba tekintve (lakott területen kívül, mélyebben lévõ területen) elég sûrû és nagy kiterjedésû köd képzõdött (lt. 100 m körüli lehet), de látni a ködfelhõzet tetejét, tehát sekély. Ilyenkor mi a helyes észlelés?

Nincs ilyen mikroklímátok. Ez pusztán szerencse kérdése, ha hosszabb idõszakra, mondjuk 100 évre visszamenõleg össze tudnánk számolni a szegvári és mondjuk a túrkevei zivataros napok számát, valószínûleg nem lenne jelentõs különbség. Most egy peches sorozatban vagytok, de egyszer minden sorozat véget ér.

Lehet,hogy nagy butaságot kérdezek-de lehet a településünknek-Szegvár,Csongrád megye- olyan mikroklímája,ami miatt rendszeresen elkerül minket esõ,zivatar?Ha igen,meg lehet mondani,mi okozza?Elõre is köszi a választ!

Köszi!

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem: Hogyan tudom értelmezni a szupercella.hu oldalán lévõ Emagramokat, és ezekkel mit lehet megállapítani?
Elõre is köszönöm!

Szia!

Ez egy olyan hõmérsékleti paraméter, amelynél egy adott légoszlopot veszünk. Abban a légoszlopban levõ legszárazabb és leghidegebb szint ekvipotenciális hõmérsékletébõl a felszíni evk. hõméréséklétet kivonjuk. [legszárazabb és leghidegebb ] Ha ez az érték 15°C körül van, vagy ennél nagyobb akkor légzuhatagra, downburst-re is lehet számítani. Ha pedig ez az érték 20-25°C is eléri, ott már igen komolyan széllel kell számolni.

Egy emagrammon pedig, a nedves adiabatát nézünk, akkor a nedves adiabatán leereszkedõ légrész erõsségével arányos.

Lényegében pedig:
Az erõs kifutószeleket, légzuhatagokat lehet vele kiszúrni.

Ui.:
Ha valami kicsit nem stimmel illetve kiegészítést nyer, majd írják a hivatásosok. Nekem errõl ennyi jutott csak eszembe.

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a Delta ThetaE paraméter mit mutat meg?

Kösz!

T850 és a T2m közötti differencia teljesen változó, az aktuális idõjárási helyzet függvénye. Tartósan száraz, kánikulai idõben akár 17-18 fok is lehet a a különbség; télen, hidegpárnás helyzetben pedig ugye az is elõfordulhat, hogy 850-en több fokkal melegebb van, mint a felszín közelben.

Szia! Ahogy az elõrejelzésben is olvashatod, amolyan trópusi jellegû idõjárási helyzet alakulhat ki, amely magában hordozza a nyárias hõmérsékleteket és a záporokat, zivatarokat is. Az idõszak végefelé lehet hûvösebb az idõ csak.

Sziasztok! Mostmár tud valaki mondani nekem valamit a jövõheti Balatoni várható idõjárásról?? lesz egyáltalán strandolásra alkalmas nap?

köszi a választ

Sziasztok!
Jövõ héten megyek Prágába és nézegetem a várható idõjárást. Az lenne a kérdésem, h a fáklyán látható 850 hpa-ra megadott hõmérsékletek kb milyen hõmérsékletet adnak 2 méteren? Egyszer olvastam itt, h kb 15 fokot kell hozzáadni a 850eshez és az nagyjából megfelel a 2 méteres hõmérsékletnek, igaz ez?

Például a wetteronline-ról. Link Link (Át kell állítani niederschlagra. Igaz a legkisebb intervallum 4 hét, de majd kiigazodsz.) Bár gondolom neked részletesebben kéne.

Sziasztok!
Alacsony Tátrára vonatkozó idõjárási, fõképp csapadékadatokat hol találok?
Hasznos lenne, mint itt, hogy a területen az elmúlt 14 napban mennyi esõ esett...
Köszönöm,
becko

Elsõ lépésben elvileg melegítene egy ilyen réteg, hiszen fekete, így a beérkezõ sugárzást hatékonyabban nyeli el, mint a felszín. (Ismert, hogy az ellenkezõ véglet a fehér hótakaró, ami a sugárzás nagyon nagy részét visszaveri.) Igen ám, de ha a szennyezett réteg megvastagszik (és ha a Napot eltakarja, akkor ez már megtörtént), akkor ez az elnyelõdés valahol a magasabb légrétegekben fog lejátszódni, a felszínen pedig valóban hidegebb lesz az árnyékolás miatt.

Alapvetõ fizikai akadályát nem látom ennek a forgatókönyvnek: a légkörbe kerülõ hatalmas mennyiségû por és az ezzel járó sötétség+lehülés a földtörténet több nagy kihalási eseményében szerepet játszott. Persze ott vulkánkitörések vagy meteoritbecsapódás volt a kiváltó ok, és fontos, hogy azok GLOBÁLIS események voltak. A légkör átkeveredése miatt LOKÁLISAN (pl. egy város vagy egy ország felett) nehezen durvulhatna el így a helyzet Amennyire eldurvulhat, arra kínai nagyvárosokban "szép" példákat láthatunk, de azért nappal ott is világos van. Az egész Föld "elsötétítéséhez" viszont szerintem a világ összes szene is kevés lenne. Ne felejtsük el azt sem, hogy a szén elégetésének terméke alapvetõen a színtelen, szagtalan szén-dioxid. A fekete korom csak a tökéletlen (oxigénhiányos) égés, ill. a kõszénben levõ egyéb anyagok miatt keletkezik, tehát fejlett technológiával jócskán csökkenthetõ a mennyisége, ami mégis létrejön, az pedig kiszûrhetõ. A széntüzelésû visontai erõmû környezetében sem tapasztal az ember semmi különöset, legfeljebb szép gomolyfelhõket a meleg levegõ feláramlását beindító kémények fölött.

A COAMPS menyire megbízható modell?

Háááát, erre a kérdésre még vissza kell térni...Link

Sziasztok!

Egy laikusnak lenne szüksége légkörrel és hõmérsékletekkel kapcsolatos információkra, mert regényében nem akar hülyeségeket írni .

"Tegyük fel, hogy szinte minden széntüzelésû gépekkel mûködik, és emiatt minden áldott nap hatalmas mennyiségû füst és gõz kerül a levegõbe -- valahogy úgy, mint a kipufogógáznál, amibõl szmog képzõdik, csak itt a szén miatt sokkal sötétebb színe lenne a "szmog"felhõnek, és egy idõ után annyi gyülemlene fel belõle, hogy egyáltalán nem eresztené át a fényt.
Az egyik kérdésem az lenne, hogy ez elviekben lehetséges-e. (Nem baj, ha nem, csak kíváncsi vagyok. )
A másik: akár lehetséges, akár nem, tegyük fel, hogy ez a helyzet: egyáltalán nincs napfény. Ennek milyen fõbb élettani hatásai lennének?
(Gondolok itt arra, hogy pl. növények egyértelmûen nem élnének itt meg (legfeljebb gombák), a D-vitamin hiánya gondokat okozna... ilyesmik. )

Igazából, ami épp most a leginkább elgondolkodtatott, és ami miatt gondoltam, hogy írok neked, az az a kérdés volt, hogy amennyiben szmog okozza a sötétséget, az a város hõmérsékletére nézve mit jelentene: a napfény hiánya miatt sokkal hidegebb lenne (nekem ez tûnik valószínûbbnek így belegondolva), vagy valamivel melegebb? És... ha szén okozza, akkor gondolom a levegõ körülbelül annyira lehet egészséges, mint egy bányászvárosban, azaz rengeteg légúti problémához vezetne..."

A válaszokat én is sejtem / tudom, de a Ti véleményetek, tudásotok is jól jönne.

Köszi
András

Üdv. lenne 1 kérdésem: Melyik elõrejelzési térképen tudom megnézni az esetleges Meleg vagy Hidegadvekció közeledtét?

Ez most így jött ki. Pont errefelé volt a labilitás határa. Nálunk haltak be a nyugati, de itt születtek a keleti cellák. A kettõ közt... na ott vagyunk mi! :-) Ez van.
Úgy veszem észre, ez a nyár a szokásosnál is inkább a konvektív a csapadékról szól. Máskor azért bejön egy-egy csendes esõs elõrefutó front, most még az sem. A két véglet - vagy esik erõsen helyi jelleggel vagy elzárják a csapot. Tudom-tudom, errõl szól a nyár, de most talán egy picit még erõsebb, ezért is lehetséges egy-egy pontban kirívóan alacsony csapadék.

Leginkább a csapadék mennyiségébõl, hiányából... környékemen 2-4 mm esett, míg tõlem keletre és nyugatra is 10 mm felett bõven...

Ezt a radarképrõl állapítottad meg? Vedd figyelembe, hogy nem mûködik a budapesti radar, és a szóban forgó terület az, ahol Sármellék már, Napkor még nem képezi le tökéletesen a cellákat...

Tegnap is kérdeztem a társalgóban, hogy mi lehet az oka, hogy tõlünk nyugatra lévõ erõs cellák közép Mo északi része elõtt legyengülnek, majd keletre újra megerõsödnek? Mi van itt közép Mo. északi részén...?

köszi szépen

Messze az még, de úgy tûnik jobban jársz, mint akik a jövõ hét elején mennek.

sziasztok!

Tud nekem valaki mondani valamit arról mi várható 21-28 ig?kb. mire számítsak a Balatonhoz mennék köszi a válaszokat elõre is

Újabb kiegészítés
Az sem mindegy, hogy melyik szinten történik a melegadvekció. Ha pl. inkább csak az alacsonyabb szinteken (pl. 850 hPa) és közben a magasabb szinteken (pl. 500 hPa) nincs advekcio, akkor ezáltal nõ a különbség a két szint között => labilisabbá válik a légréteg.

Míg ha pl. 500 hPa-on melegszik, felszínközelben nem, azzal csökken a vertikális hõmérséklet különbség => stabilizálódás

Sõt, lehet minden szinten is melegadvekció, de eltérõ mértékkel, ez is eltérõ hatású lehet....

Köszönöm a kiegészítést, mindig van még mit tanulni. Nekem eddigi tudásom alapján az volt, hogy melegadvekció = kiszáradás = kisebb az esély a zivatarra.

Sziasztok! Lehet már tudni milyen idõ várható július 16-21-ei között??

A melegadvekció nem okoz minden esetben kiszáradást. Ha a Mediterrán térségbõl áramlik be páradús meleg légtömeg, akkor növelheti is a légoszlop átlagos rh-ját.
De azért általában tényleg szárad a légkör, mivel a melegebb levegõ több nedvességet képes tárolni, azaz ugyanannyi abszolút nedvesség esetén a melegebb levegõnek kisebb lesz a relatív páratartalma.

köszönöm, így már értem D