Csillagászat és űrkutatás
Hát akkor így már nem is érdekel!

No de tényleg, kellene hozzá pont akkor egy napfogyatkozás, amikor a csúcson lesz fényességileg



No de tényleg, kellene hozzá pont akkor egy napfogyatkozás, amikor a csúcson lesz fényességileg

Igen, könnyen lehet. Ez a rendkívüli napközelség okán elképzelhetõ: mivel a Nap mellett igencsak felgyorsul mozgása a gravitációs "lendítõhatás" (Kepler-II) miatt, s ilyen fényességet csak a Nap közvetlen közelében ér el, majd gyorsan távolodni (és halványulni) kezd.
"Ám mivel az égen csak 1 fokos szögtávolságra lesz a Naptól (azaz gyakorlatilag a Nap mellett lesz), éppen ekkor nem lehet majd megfigyelni az éjszakai égbolton. A nagy fényesség miatt viszont a nappali égbolton is láthatjuk - mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa az [origo]-nak.
A legnagyobb napközelség elõtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedõ (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).
A legszebb látványt azonban remélhetõleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merõlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd."
Tehát amikor a legfényesebb lesz, akkor a Holdéhoz hasonló -11 magnitúdójú lesz, majd két-három nap múlva már csak -1-2 magnitúdójúvá csökken a fényessége?
A legnagyobb napközelség elõtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedõ (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).
A legszebb látványt azonban remélhetõleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merõlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd."
Tehát amikor a legfényesebb lesz, akkor a Holdéhoz hasonló -11 magnitúdójú lesz, majd két-három nap múlva már csak -1-2 magnitúdójúvá csökken a fényessége?
Azt is hozzá kell azért tenni, hogy ekkor közvetlenül a Nap mellett lesz. Megfelelõ technikával simán látható lesz a nappali égen is, illetve perihéliuma után mind este, mind hajnalban látható lesz a csóvája.
De elõtte Panstarrs is igen szép lesz.
De elõtte Panstarrs is igen szép lesz.

No igen, azt is utáltam, hogy lemaradtam az 1833-as meteorviharról
50-100 ezer körüli ZHR igencsak durva volt. Nem hiába születtek ilyen képek (ez a legismertebb) Link

Nem olyan rég jelent meg a WGN, the J. of the IMO folyóiratban a Drakonidákról egy rövid tanulmány: Link . Eszerint idén csak 0,2-es ZHR lenne. Ez létezik? Úgy értem, ennél az intenzitásnál a "háttérszórás" is talán nagyobb. Persze gondolom attól még felismerhetõ az az egy-egy drakonida minden 5. órában.
Ami kimondottan érdekel, az a 2098-as 10-20ezer nagyon fényes meteor per óra. Volt már, aki élt 109 évet, én is annyi lennék, ha megélném
.
Ami kimondottan érdekel, az a 2098-as 10-20ezer nagyon fényes meteor per óra. Volt már, aki élt 109 évet, én is annyi lennék, ha megélném

Azért az a -11 magnitudó...
Bakker, közel 10.000-szer fényesebb, mint a Hale-Bopp??? Nem fogunk tudni tõle aludni!
Bakker, közel 10.000-szer fényesebb, mint a Hale-Bopp??? Nem fogunk tudni tõle aludni!

Jobban megnéztem közben én is: ha jól sejtem, a nagytengely hibáját pont az okozza, hogy az excentricitás hibatartományának majdnem pont a közepén van az 1. A többi elem viszont viszonylag pontosnak tekinthetõ, tehát magában a pályában talán már nem lesz olyan nagy változás. (Igazából a fõ kérdés számomra az, hogy valóban hiperbolikus-e, de ha nem is az, akkor is annyira hosszú periódusú, hogy a következõ esetleges visszatéréséig bármi megtörténhet vele.) Ugyanakkor azt megtippelni sem tudnám, hogy a most lehetséges pályaelem-módosulások a majdani láthatóságában mekkora változásokat okoznak.
Egyébként az összfényessége már most 6mg alatt van, ha jól értelmezem a táblázatot.
Közben pedig kikerült a vödör címlapjára is: Link
Egyébként az összfényessége már most 6mg alatt van, ha jól értelmezem a táblázatot.
Közben pedig kikerült a vödör címlapjára is: Link
Persze, a pontosabb adatokhoz még kell pár mérés, de egyelõre nem rossz!
Már abban is nagy szerencsénk van, hogy észak felõl jön.
Már abban is nagy szerencsénk van, hogy észak felõl jön.
Azt írják, hogy hiperbolikus pályán mozog, holott a mérések alapján az excentricitása hibahatáron belül 1 (e-1=2,18*10^-13 +- 1,0808*10^-5)
. Emiatt persze nagytengelyének hibája is 2,84*10^+18(!). Egyszóval, még meg kell várni egy pár mérési eredményt, hogy tudjuk, merre fog pontosan elmenni
.
Éppen karácsony végén lesz a Földhöz legközelebb, ekkor a Sarkcsillaghoz viszonylag közeli helyen fog tartózkodni a jelenlegi számítások szerint.
Link


Éppen karácsony végén lesz a Földhöz legközelebb, ekkor a Sarkcsillaghoz viszonylag közeli helyen fog tartózkodni a jelenlegi számítások szerint.
Link
Igen, róla is tudok, de az még tényleg messze van (mind térben, mind idõben
)
Napsúroló lesz, így hasonló látványban lehet részünk, mint a McNaught-nál (brutál csóva) csak itt még fényesebb lesz a mag (talán szabadszemes is lesz nappali égen).
Szer.: Anyám. Most nézem, hogy a fényességét perihéliumra -11 magni környékére várják. Jesszus.

Napsúroló lesz, így hasonló látványban lehet részünk, mint a McNaught-nál (brutál csóva) csak itt még fényesebb lesz a mag (talán szabadszemes is lesz nappali égen).
Szer.: Anyám. Most nézem, hogy a fényességét perihéliumra -11 magni környékére várják. Jesszus.
Mindig is utáltam, hogy lemaradtam az Ikeya-Seki-rõl, de most lehet majd pótolni (persze várjunk még vele)

Na és a tegnap felfedezett C/2012 S1 (ISON)? Ha bejön, akkor brutális lesz! Bár az még több, mint egy év.
Jövõ tavasszal eljátszogatunk a fényképezõgéppel, a teleobjektívvel, a távcsõvel és a motoros ekvatorális mechanikával.

Hatalmas kitörés volt a nem is annyira "túloldalon" : Link
Ha ez felénk pukkant volna el... ejjha.
Ha ez felénk pukkant volna el... ejjha.
Kicsit korán írom, de szerintem nem baj, ha idejekorán tudtok róla. Addig úgyis meg lesz még néhányszor említve...
Jövõ tavasszal, ha minden jól megy szabadszemes üstökösünk lesz, nem is rossz pozícióban:
Link
Jövõ tavasszal, ha minden jól megy szabadszemes üstökösünk lesz, nem is rossz pozícióban:
Link
Gyerekek, nekem volt ám olyanom is... Sõt elõszeretettel bogarásztam minden nap...
Csak az én kis netbook-ocskám feladta azt a hû 3 éves szolgálatát ismeretlen ok miatt. A mostani gépem meg finom szóval ürülék. Szóval most nincs.
A telefonom pedig nem androidos...



Csõrike, sztem érdemes letölteni a Stellariumot (a mûholdak mozgását is követheted-elõrejelezheted magadnak) és adatbázisa online frissíthetõ
A Stellarium szerint 09.11-én 6 óra tájban reggel láthattad a Szíriuszt (a képen bekarikázva) a Hold, Vénusz és egy mûhold társaságában Link
Igaz, terepre/sétára nemigen cipelünk laptopot, viszont egy androidos okostelefon jó szolgálatot tehet ha letöltöd rá a Google Sky Map alkalmazást. Bármely égrészre fordítod, megmutatja az ott látható aktuális égképet (akár a "talpad alatt" is). Sajnos pár fokot csalhat és néha ugrál (a GPS jelek változásai miatt). Azonban feltûnõ objektumoknál "alkalmi amatõrcsillagásznak" jó segítség hogy mi az a fényes pötty ami felkeltette figyelmét
Csináltam én is videót mûködésérõl de gyengécske lett, ezért inkább egy netes demo róla: Link
Van ugyanilyen okostelefon alkalmazás mûholdakra (pld. ISS átvonulásra) is.
Letöltöttem a Stellarium progit is a mobilra (ez GPS képesség nélkül is megy) mûködik bár kissé nehézkesen.
Földi-térképes alkalmazás is van mely 10~20 m-es pontossággal (kimértem) megmutatja hol vagy, merre jársz. Kitûnõ dolog, ám elgondolkodtató hogy milyen pontosan követhetõ egy mobiltelefonos ember mozgása ...

A Stellarium szerint 09.11-én 6 óra tájban reggel láthattad a Szíriuszt (a képen bekarikázva) a Hold, Vénusz és egy mûhold társaságában Link
Igaz, terepre/sétára nemigen cipelünk laptopot, viszont egy androidos okostelefon jó szolgálatot tehet ha letöltöd rá a Google Sky Map alkalmazást. Bármely égrészre fordítod, megmutatja az ott látható aktuális égképet (akár a "talpad alatt" is). Sajnos pár fokot csalhat és néha ugrál (a GPS jelek változásai miatt). Azonban feltûnõ objektumoknál "alkalmi amatõrcsillagásznak" jó segítség hogy mi az a fényes pötty ami felkeltette figyelmét

Van ugyanilyen okostelefon alkalmazás mûholdakra (pld. ISS átvonulásra) is.
Letöltöttem a Stellarium progit is a mobilra (ez GPS képesség nélkül is megy) mûködik bár kissé nehézkesen.
Földi-térképes alkalmazás is van mely 10~20 m-es pontossággal (kimértem) megmutatja hol vagy, merre jársz. Kitûnõ dolog, ám elgondolkodtató hogy milyen pontosan követhetõ egy mobiltelefonos ember mozgása ...
Semmit nem lehet látni belõlük, hiszen igen távol vannak. Csak nagyobb távcsövekkel lehet követni, de mikor elhaladnak a Föld "mellett" akkor nálunk már világos lesz.

Valaki esetleg majd figyeli,egyáltalán lehet látni majd? Mármint innen Magyarországról.
Link
Konkrétan sajnos nem értek ehhez a tudományhoz, csak az imént olvastam.
Link
Konkrétan sajnos nem értek ehhez a tudományhoz, csak az imént olvastam.

Na ez most nekem is nagy segítség volt, köszi! ( nem tudtam, hogy vajon most tényleg a Szíriuszt láttam-e ma reggel, vagy nem, sajnos nincs Stellariumom
)

5 óra után nem sokkal ezek a csillagok láthatóak a Vénusz társaságában: Link Valószínûleg neked ez utóbbi keltette fel a figyelmed
Kicsit szûkítsd a kört. A több száz közül melyikre vagy kíváncsi?
De ha a nagyon fényes érdekel, akkor az a Vénusz bolygó.
De ha a nagyon fényes érdekel, akkor az a Vénusz bolygó.
Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni Tõletek,hogy hajnalban milyen csillag látható K-DK-en?
Na jó, a cirrusokat azért nem zárnám ki teljesen, de tény, hogy igen nagy volt a légszennyezettség, + fényszenny, + 98 % -os Hold.
Ügyes. Ma nagyon sokáig narancs színben pompázott, (tegnap) még úgy 15 ° magasan is. Nagyon érdekes volt. Ez ellensúlyozta azt, hogy pl. a Göncölbõl 11-kor semmi nem látszott derült égen.
Valaki segítene abban, hogy augusztus 5-én a Keleti irányhoz képest mekkora eltéréssel kel a nap?
Nagyítható-forgatható körpanoráma a Curiositytõl: Link Órási! (Minden értelemben! :-) )
Szép estét kivánok!
A sötét szalag nem más, mint protuberancia hidrogén-alfa fényben fotózva. Viszont van egy szép, monopoláris napfolt, amely elérheti a 40-50 ezer kilométer nagyságot. Puszta szemmel éppen hogy láttam.

Palimadárra veszik az összes nem hozzáértõt. De amikor az egyik facebookos cikk alatt megláttam a hozzászólásokat... per pillanat nem tudtam melyik bolygón élek...

Tiszta sor, a sok hozzá kicsit sem értõ ember ijesztgeti a sok, szintén hozzá nem értõ embert.
Nevetséges az egész.

Már most többet foglalkoztunk vele, mint kellett volna. Értem itt a sok bugyutaságot, amit a sok emberszabású összehord különféle cikkekben.