Agrometeorológia
Tavaly ősszel-télen (nov. vége) ültetett diszfa a Fő utcán. Már fagyok voltak, megfázott a gyökér. Az idei kihajtás törzsből az alvó rügyekből;
Link
Link
Szerencsére nem látni nyomát a fagyásnak. Ott sem, ahol nem volt takarva. Pl. szőlőnek semmi baja, pedig az igencsak érzékeny.
Egy ilyen május végi -3,3 C, mint amilyen ma hajnalban volt Zabaron, milyen kárt tesz a természetben / gyümölcsben / zöldségben? Nálunk az
április fagyok miatt a szilva és a kajszi teljesen lenullázódott, a
diónak a virágai fagytak el (tehát nem kellett újra hajtania, de termés
nem lesz rajta - mondjuk ez mindegy is, mert a dióburoklégy úgyis
tönkretette volna), de egy olyan fagy, ami a mostani vegetációs időszakban érkezik, nem tudom milyen lehet.
április fagyok miatt a szilva és a kajszi teljesen lenullázódott, a
diónak a virágai fagytak el (tehát nem kellett újra hajtania, de termés
nem lesz rajta - mondjuk ez mindegy is, mert a dióburoklégy úgyis
tönkretette volna), de egy olyan fagy, ami a mostani vegetációs időszakban érkezik, nem tudom milyen lehet.
A T minimum 0,1°C, radiációs minimum: -1,5°C. Kimentem a kertbe hajnali fél négykor, akkor még 2 méteren +1 fok volt, talaj közelében -0,5. Vittem magammal egy infrahőmérőt is. Meglepő eredmények születtek. A leveleken -4, -5 fokokat mértem, ugyanakkor a talaj nulla fok körül volt. A fagyás jeleit még nem lehet látni, az majd csak délután lesz látható.
Az alma és körte természetes élőhelye jóval északabbra van, mint a kajszié. A kajszi inkább a mediterrán vidéken érzi jól magát. Az alma és körte jóval könnyebben átvészeli a hideget, ennek köszönhető egyébként a Talaci által is írt másodvirágzás. Ami az északon gyakori kései fagyoknál is ad valamilyen termést.
Pedig gyakori. Nálam szinte minden évben tapasztalom. Most is van a körtefáimon virág.
Állítólag ez a legjobb bio szer a levéltetvek ellen: Neemasal.
Egyszer ki kellene próbálnom,hogy igaz-e.
Egyszer ki kellene próbálnom,hogy igaz-e.
Köszi a tippeket 
A magaságyásba más már nem fér sajnos.
A tetvek amúgy kiröhögték a jódos cuccot, de a fenyőolajat is ugyanúgy.
Viszont! Mivel ők mindig felfelé másznak, a magaságyás pereme kifogott rajtuk, ugyanis onnan jó 20 centit lefelé kéne menniük, hogy bejussanak a paradicsomokhoz. Ennyi eszük meg nincs, max pár példány téved oda.
Közben már úton van a jó kis Substral tetűirtó, azt majd csak a magaságyás peremére fújom körbe, nem a parikra.
Jó lesz az

A magaságyásba más már nem fér sajnos.
A tetvek amúgy kiröhögték a jódos cuccot, de a fenyőolajat is ugyanúgy.
Viszont! Mivel ők mindig felfelé másznak, a magaságyás pereme kifogott rajtuk, ugyanis onnan jó 20 centit lefelé kéne menniük, hogy bejussanak a paradicsomokhoz. Ennyi eszük meg nincs, max pár példány téved oda.
Közben már úton van a jó kis Substral tetűirtó, azt majd csak a magaságyás peremére fújom körbe, nem a parikra.
Jó lesz az

Ha elfogadsz némi tanácsot.
Nekem az évek folyamán a következő vált be. A megfelelő növénytársítással remekül távol lehet tartani a terveket. Elűzni például a paradicsom mellől őket, ha bazsalikomnal, mentával, büdöskével lehet. Remek ötlet, ha minirózsát nevelsz mellette cserében, mert az viszont vonzza a terveket nálam, és garantáltan azt támadják első körben, főként hogy az előbb említett növények vannak ültetve a paradicsom mellé. És ha elkezd megtelni a rózsa tetüvel, odébb viszem a és lepermetezem tetüírtóval.

Amúgy a minirózsa (ami a lakásban általában pár hét alatt tönkremegy), kiültetve szabadföldbe áttelelő, és szépen egész nagyméretűvé nő. Van egy 3 éves ami már több, mint fél méter magas és vagy 100bimbó van rajta
Beválhat még a csalánlével permetezés is. Én nem próbáltam, de állítólag nagyon jól hat, és full bio
Nekem az évek folyamán a következő vált be. A megfelelő növénytársítással remekül távol lehet tartani a terveket. Elűzni például a paradicsom mellől őket, ha bazsalikomnal, mentával, büdöskével lehet. Remek ötlet, ha minirózsát nevelsz mellette cserében, mert az viszont vonzza a terveket nálam, és garantáltan azt támadják első körben, főként hogy az előbb említett növények vannak ültetve a paradicsom mellé. És ha elkezd megtelni a rózsa tetüvel, odébb viszem a és lepermetezem tetüírtóval.

Amúgy a minirózsa (ami a lakásban általában pár hét alatt tönkremegy), kiültetve szabadföldbe áttelelő, és szépen egész nagyméretűvé nő. Van egy 3 éves ami már több, mint fél méter magas és vagy 100bimbó van rajta

Beválhat még a csalánlével permetezés is. Én nem próbáltam, de állítólag nagyon jól hat, és full bio
Próbáld meg töményebbel, lehet h. Lugol oldatra gondoltak, de a jód nagyon ütős.
Kérdés, hogy mennyiszer permetezel... a felszívódást nem tudom sajnos.
Arra esetleg tud valamelyikőtök választ írni, hogy már legalább 10 futáson keresztül figyelem a GFS-t Románia tekintetében, méghozzá csapadékra vonatkozóan.
A GFS futások végén az összesített csapadéknál hazánk területére nem volt 2 egyforma! Románia területére meg stabilan adja már vagy 10 futás óta egymás után az igen kiadós összesített csapadékot. Hogyan lehetséges ez? Nem értem. Hozzánk nincs 2 egyforma!
A GFS futások végén az összesített csapadéknál hazánk területére nem volt 2 egyforma! Románia területére meg stabilan adja már vagy 10 futás óta egymás után az igen kiadós összesített csapadékot. Hogyan lehetséges ez? Nem értem. Hozzánk nincs 2 egyforma!
Paradicsomról van szó kizárólag, szóval a 3 év nem értelmezhető
. A fákról továbbra is ugyanez a véleményem, azokat nem is szórom semmivel továbbra sem.

Kiskertekben szerintem tökéletesen fölösleges a vegyészkedés, és bár lehet, hogy a teljes elhagyásával 1-2 fa nem fogja bírni egyáltalán, de ami megmarad, és megerősödik, abból rengeteg öröm származik. Biztosan ismerős a szöveg. Nem én írtam, és nem is osztom a véleményedet.
Vagy nincs türelmed kivárni azt a három évet?
Vagy nincs türelmed kivárni azt a három évet?
Köszi a tippet. A jódosról apámtól hallottam, de szerintem ő is ezen a lenti linken olvasta. Sehol nem találtam más forrást róla, gyanítom hogy kamu...
Közben találtam itthon fenyőolajos bio védekezőszert, na arra már egyből reagáltak a kis rohadédok.
Mivel magaságyás, elég lesz néhány naponta a felső peremét végigfújni, a növényeket ezután már jó eséllyel nem is kell majd.
Megjelentek az első virágbimbók a bolíviai vadparadicsomon, 3 tő is nagyon szép, kezdek izgatott lenni
Közben találtam itthon fenyőolajos bio védekezőszert, na arra már egyből reagáltak a kis rohadédok.
Mivel magaságyás, elég lesz néhány naponta a felső peremét végigfújni, a növényeket ezután már jó eséllyel nem is kell majd.
Megjelentek az első virágbimbók a bolíviai vadparadicsomon, 3 tő is nagyon szép, kezdek izgatott lenni

Az én nagyapáim nem ismerték ezt módszert. De dohánylevélből nikotint áztattak ki azzal mentek szinte minden rovar ellen. A nikotin széles körben használt növényvédőszer volt, a legelőnyösebb tulajdonsága a rendkívül gyors lebomló képessége. 1 napos volt a várakozási ideje. Ma már a neo-nikotinok pótolják. Én ezt javasolnám.
A betadine 10%-osra higított jód.
Azaz 0,5 ml az 0,05 ml jód. Feloldva 1,1L folyadékban.
Az 1:20000 arányú higítás.
Ennek van egyáltalán bármi értelme?
Nem lehet, hogy 5 ml-re gondoltak? Nemhogy sárga nem lett a tej, meg sem látszik.
A tetvek meg röhögve grasszálnak benne, kipróbáltam....
Azaz 0,5 ml az 0,05 ml jód. Feloldva 1,1L folyadékban.
Az 1:20000 arányú higítás.
Ennek van egyáltalán bármi értelme?
Nem lehet, hogy 5 ml-re gondoltak? Nemhogy sárga nem lett a tej, meg sem látszik.
A tetvek meg röhögve grasszálnak benne, kipróbáltam....

Köszi a választ! Mennyi idő alatt szívódik fel a növényben?
Még csak nem is virágzanak.
Még csak nem is virágzanak.
Nyilván a Betadine vagy a Lugol oldatra gondoltak, mert "fél ml jód" betyárul szétégetné a növényt.
Szóval fél milliliter Betadine, tej stb.
Arra is gondolj, hogy élelmiszereken (paradicsom) a jód túladagolása súlyos pajzsmirigy gondokat hozhat elő...
Szóval fél milliliter Betadine, tej stb.
Arra is gondolj, hogy élelmiszereken (paradicsom) a jód túladagolása súlyos pajzsmirigy gondokat hozhat elő...
Na most lett elegem a levéltetvektől, az égvilágon mindent ellepnek. A szuper különleges paradicsomon is megjelentek, ez az utolsó csepp!
Ezt a módszert ismeri valaki? Link
Ha tényleg jó, hol lehet legegyszerűbben jódot szerezni?
Ezt a módszert ismeri valaki? Link
Ha tényleg jó, hol lehet legegyszerűbben jódot szerezni?
Miért van az, hogy 17-27%-os felső 20 centis nedvességtartalmú talajok mellett nincs aszály?
Érti ezt valaki?
Érti ezt valaki?
Véleményem szerint a vírusvektorok terjesztik legerősebben a Sharkát. (levéltetű elleni védelem)Egy Hypós lemosást kap a metszőolló és kész

Én tavaly azonosítottam, hogy Sharka vírusos a szilvafám - viszont tavaly volt az eddigi legtöbb termés rajta, fiatal fa, 9-10 éves.
A korábbi években alig volt rajta termés, tavaly a tetűidőszak elején Mospilannal lekezeltem, és látható volt a különbség.
Idén is kb. 1 hete Mospilanoztam, és egyelőre gyönyörű a fa, dús egészséges levélzettel, de nincsenek illúzióim, 1-2 hét, és meg fognak jelenni a Sharka-foltok rajtuk. Sajnos a fajtáját nem ismerem a fának, már itt volt a csemete, amikor ideköltöztünk. Néhol a termésen is azonosítható volt a Sharka, de nagyobb részt egészséges maradt a termés, ami beérett. Idén sajnos kevesebb lesz rajta, a fagyok tettek róla...
Kérdés az eszközökre: mivel kb. mindenből 1-1 fám van, legalábbis kerten belül (őszi, alma, szilva, meggy), szinte sose metszek egyszerre, időm sincs sose annyi egyszerre. Vajon ha metszem a szilvát, ami Sharkás, és utána egy hét múlva mást, akkor is átvihető a fertőzés?
A korábbi években alig volt rajta termés, tavaly a tetűidőszak elején Mospilannal lekezeltem, és látható volt a különbség.
Idén is kb. 1 hete Mospilanoztam, és egyelőre gyönyörű a fa, dús egészséges levélzettel, de nincsenek illúzióim, 1-2 hét, és meg fognak jelenni a Sharka-foltok rajtuk. Sajnos a fajtáját nem ismerem a fának, már itt volt a csemete, amikor ideköltöztünk. Néhol a termésen is azonosítható volt a Sharka, de nagyobb részt egészséges maradt a termés, ami beérett. Idén sajnos kevesebb lesz rajta, a fagyok tettek róla...

Kérdés az eszközökre: mivel kb. mindenből 1-1 fám van, legalábbis kerten belül (őszi, alma, szilva, meggy), szinte sose metszek egyszerre, időm sincs sose annyi egyszerre. Vajon ha metszem a szilvát, ami Sharkás, és utána egy hét múlva mást, akkor is átvihető a fertőzés?
Nekem egy 20 éves Stanley-m van, semmi pénzért nem válnék meg tőle, mert annyit terem. Igaz, a levele foltos, de a gyümölcs az jó. Én bevállaltam az odafigyelést meg a vírusvektorok elleni küzdelmet(jelen esetben pl: levéltetű.)
Egy Debreceni muskotály szilva fajtám volt(a szilvák királya), de az olyan mértékben fogékony a Sharka vírusra, hogy azt sajnos ki kellet vágni.
Egy Debreceni muskotály szilva fajtám volt(a szilvák királya), de az olyan mértékben fogékony a Sharka vírusra, hogy azt sajnos ki kellet vágni.
A monilija:
- Hideg, nyirkos időben virágon keresztül fertőz, ilyenkor behatol az ágakba, és úgy néz ki a fa, mint ha leforrázták volna. Ez a rész rövid idő alatt "csörgősre" szárad. Ilyen "forrázásos" fertőzést szilvánál életemben egyszer tapasztaltam, jelentéktelen kárt okozott. A fa mézgacseppel próbálja elhatárolni a fertőzött részt. Ha ez nem sikerül (meggynél gyakori) az egész fát megöli. Tipikus kép: Link
- Gyümölcsön keresztül fertőz. Pl. szilvamoly lárva behatolási helye és egyéb sérülések. A gyümölcs kocsányán keresztül nem tudja megfertőzni az ágakat, így a levelekre sincs hatása. Link
Amit most tapasztalsz, kizárt, hogy monilija lenne.
A belinkelt képedben a hivatkozott levélen a foltot továbbra is Sharkának nézem. Lehet esetleg más is, nem elég éles és részletes az adott helyen a kép.
Inspektor52: A fa fertőz, amíg él. Elfelejtkezünk róla és terjesztjük a szerszámokkal. Ezért terjed rohamosan.
- Hideg, nyirkos időben virágon keresztül fertőz, ilyenkor behatol az ágakba, és úgy néz ki a fa, mint ha leforrázták volna. Ez a rész rövid idő alatt "csörgősre" szárad. Ilyen "forrázásos" fertőzést szilvánál életemben egyszer tapasztaltam, jelentéktelen kárt okozott. A fa mézgacseppel próbálja elhatárolni a fertőzött részt. Ha ez nem sikerül (meggynél gyakori) az egész fát megöli. Tipikus kép: Link
- Gyümölcsön keresztül fertőz. Pl. szilvamoly lárva behatolási helye és egyéb sérülések. A gyümölcs kocsányán keresztül nem tudja megfertőzni az ágakat, így a levelekre sincs hatása. Link
Amit most tapasztalsz, kizárt, hogy monilija lenne.
A belinkelt képedben a hivatkozott levélen a foltot továbbra is Sharkának nézem. Lehet esetleg más is, nem elég éles és részletes az adott helyen a kép.
Inspektor52: A fa fertőz, amíg él. Elfelejtkezünk róla és terjesztjük a szerszámokkal. Ezért terjed rohamosan.
Szia! A képek alapján valóban a levéltetű a fő gond. (Mospilanos kezelést javaslok) A monilia valamennyi csonthéjast megtámadja, de a fajok érzékenysége nem egyforma. A meggy a legérzékenyebb, a szilva kevésbé érzékeny. A himlőnél én nem javaslom a fűrészt , mert sok fajta toleráns vele szemben(pl: Stanley) Ez azt jelenti, hogy a gyümölcsön nem jelentkezik a jellegzetes tünete("gumuszilva"), tehát az fogyasztható, csak a levélen mutatja a foltos gyűrűket. Ha a szilvád fertőzött is a vírussal, de a tünetei csak a levélen jelentkeznek, akkor meghagynám őket, persze a Lujó által leírt higénés feltételeket betartva, mert a fa fertőző marad.
Ki tudja?
Valami minden frissen kikelt zöldséget,palántát is lerág.Napközben nem látok semmilyen kártevőt.Csigaölőt raktam ki ,nem segít. Mi a fene lehet?
Valami minden frissen kikelt zöldséget,palántát is lerág.Napközben nem látok semmilyen kártevőt.Csigaölőt raktam ki ,nem segít. Mi a fene lehet?
Sajnos a monilia minden gyümölcsfát megtámad illetve a hideg idő és a párás idő se kedvez neki utánna lehet olvasni minden hivatalos oldal leírja. Ahogy írtam a hideg éjszakák legyengitik a fákat ezért tud ennyi betegség kialakulni. A szilva himlő pedig így néz ki.
Az is tetű, nem monilija. Monilija ilyen száraz időben nem támad, szilvát általában máskor sem. Második kép, baloldalt középen az első levél alján látható világosabb folt szerintem Sharka (Plumpox, szilvahimlő) vírus. Láncfűrésszel gyógyítható. Ha metszed ezt a fát, mielőtt átmész egy másikra, hipóval fertőtlenítsd az ollót, fűrészt, különben átviszed a fertőzést a másik szilva, kajszi, vagy őszibarack fára.
Sajnos több betegség is támadja őket a két fa egymás mellett van. Igen az első képen levéltetű van a másodikon viszont szerintem monilia illetve itt meg jelent a mézgaképződés.
Az a szilvafa tele van tetűvel,attól sodródik,konyul a levele. Itt is megjelentek,ma le is rovarölőztem (-Mospilan,-Karate) a szilvafát is többek között.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#473460 - 2020-05-16 19:24:41)
Sajnos az éjszakai fagyok és a hideg éjszakák nemcsak a gyümölcsfák virágzásánál tudnak gondot okozni, hanem virágzás után is elég a hideg éjszakák sorozata ami legyengiti a fákat és így kialakulnak a betegségek pl monilia. Így védekezés hiányában további gyümölcs vesztésre kell számítani. Szárazság ide vagy oda már rengeteg szúnyog van és nem csak vízparton.
Sajnos az éjszakai fagyok és a hideg éjszakák nemcsak a gyümölcsfák virágzásánál tudnak gondot okozni, hanem virágzás után is elég a hideg éjszakák sorozata ami legyengiti a fákat és így kialakulnak a betegségek pl monilia. Így védekezés hiányában további gyümölcs vesztésre kell számítani. Szárazság ide vagy oda már rengeteg szúnyog van és nem csak vízparton.

Ma estefelé hazagyüvet Mórahalomból Bordány ( Csongrád megye) nagyközség határában is szórtak a 20-30 méteres locsolók. Három háztáji földeken is hajlongtak a polgárok, na miért; érik a híres bordányi földi eper! Holnap nagy piacok lesznek a környéken. 

Talajnedvesség (tömegarány) Rakamazon, 2020-05-16-án.
-20 cm: 0,47 %
-50 cm: 1,61 %
-100cm: 40,94 %
-150 cm: 45,79 %
-200 cm 16,71 %
-20 cm: 0,47 %
-50 cm: 1,61 %
-100cm: 40,94 %
-150 cm: 45,79 %
-200 cm 16,71 %
Erre délkeleten már 120 mm körüli a csapadékhiány a hivatalos adatok szerint. Az ÉNY-i csücsöknél hasonlóan rossz még.
Link
Link
Ezek elég rossz hírek sajnos. Az őszi kalászosok, repce most már itt is komoly veszélyben van. Ha az a forgatókönyv jön be amit jeleztél, akkor nagy bajok lesznek. Mondjuk Vas, Zala, Baranya megyék jobban állnak, mint mi, meg talán Békés és Csongrád is. Jász-Nagykun-Szolnok az ország legnagyobb búza termesztő megyéje (Jászberény határában kis túlzással több búza van vetve, mint egész Zala megyében) A napraforgó és kukorica nem vagy rosszul kelt. Nem is emlékszem ilyen évre, pedig régóta gazdálkodunk, mindig az eget lessük, már nincs is olyan modell aminek hinnék .
Igen,hidegebb lett a vártnál.Kecskemét környékén is -3 fokok voltak például. Elég abszurd,hogy még május 13-án is füstölni kelljen a gyümölcsfák alatt az országban a fagy ellen...
Ki lehetett volna védeni a füstölővel,ha jobban figyelek illetve átböngészem a modelleket. De mivel senki nem várt ilyen hideget nem is foglalkoztam vele, 1-2fokra gondoltam hogy lehet. Este fél 6kor még 11 fok volt, fél 10 körül már 5 fok alatt a faluba, kivittem a mérőt a gyümölcsösbe és már csak 2.5.na mondom rottyy... Éjfélkor már fagyott...
Munkatársam műtrágyázta tegnap a földjét, amihez az kell, hogy bemosódjon a talajba a műtrágya, mert ha nem akkor szétégeti a növényt. Feljött hozzám tegnap délután és kérdezte, hogy mit látok csapadékügyileg? Hát mondom 60%-os esélyt adok 2 millimétert elérő csapadékra. Ezzel szemben 0,0 mm lett ma reggelig. Eszementek a modellek, amiket csinálnak velünk előrejelzőkkel 24 órán belül... Annyira nagy volt az egyetértés a modellekben, de végül a lengyel UM modellnek lett igaza a dolgokkal kapcsolatban. Április havi csapadékösszeg 0,5 mm volt (a 20 éves átlag szerint 32 mm lenne az átlag), most a májusi idáig 4,9 mm (a 20 éves átlagot tekintve 63 mm lenne az átlag itt). A talaj felső 50 centiméterének a vízhiánya itt 69 mm, vagyis akárhogy nézzük nagyjából két havi csapadékmennyiség hiányzik. A Kisalföldről pedig jobb nem is beszélni, ahol vannak olyan mérőpontok, ahol a 100 millimétert eléri a hiány.
Jövő héten a brit anticiklon északabbra való toldása során a Skandináv-félszigeten is kialakul a magasnyomás, aminek hatására a magassági áramlás a Kárpát-medencében északira vált. Amivel párhuzamban újabb adag hideg levegő érkezhet a hét közepén, nyilván előreláthatólag szárazon. Átnézve a makroszinoptikai helyzetet a hét végéig nagy területet érintő jelentős mennyiségű csapadékra nem sok esély mutatkozik, így folytatódik a szárazság= a vízhiány tovább fokozódik. Nem lennék meglepve, ha 10 milliméter alatt zárnánk a hónapot ismét, amivel az elmúlt 20 év legszárazabb májusa címet kiérdemelnénk.
Jövő héten a brit anticiklon északabbra való toldása során a Skandináv-félszigeten is kialakul a magasnyomás, aminek hatására a magassági áramlás a Kárpát-medencében északira vált. Amivel párhuzamban újabb adag hideg levegő érkezhet a hét közepén, nyilván előreláthatólag szárazon. Átnézve a makroszinoptikai helyzetet a hét végéig nagy területet érintő jelentős mennyiségű csapadékra nem sok esély mutatkozik, így folytatódik a szárazság= a vízhiány tovább fokozódik. Nem lennék meglepve, ha 10 milliméter alatt zárnánk a hónapot ismét, amivel az elmúlt 20 év legszárazabb májusa címet kiérdemelnénk.
Gondolom hasonlóan mint nálunk a burgonya.
Nálunk csak azon látszik a fagy.
Ezt még szerencsére kiheveri.
Nálunk csak azon látszik a fagy.
Ezt még szerencsére kiheveri.
Igen, csak a felső levelei. Azét furcsa, mert ez egy alacsony fajta és mind az 5 megfeketedett, de a mellette "magasodó" masik fajta (legalább 10 centivel magasabb
meg egyáltalán nem feketedett. Ja, és a cukkini is fekete lett, akkor gondolom ott is ez lehetett a bibi.

Fagyot kaphatott. Ha csak a felső részt érte, regenerálódni fog. Most még nincs gomba vagy rovar veszély.