Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ahhoz elég komoly gép kell h te modellt tudj futtatni, ha ez nincs anélkül nem is érdemes belevágni.
Sziasztok!
A T850 és a T2m kapcsoalata érdekelne. Ugye nyarakon láthatjuk, hogy akár 17-18 fokos különbség is lehet, aztán õsszel és télen ez több fokkal is kevesebb. (A hidegpárna most nem érdekes) Az érdekelne, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehet meghatározni? Nyilván figyelembe kell venni a felhõborítottságot is, de napos idõben mégis mi a menete ennek? Télen gyakran csak 10 fokos különbség van, de gondolom van valami módja, hogy ezt hogyan lehet jól meghatározni.
Elõre is köszi.
A T850 és a T2m kapcsoalata érdekelne. Ugye nyarakon láthatjuk, hogy akár 17-18 fokos különbség is lehet, aztán õsszel és télen ez több fokkal is kevesebb. (A hidegpárna most nem érdekes) Az érdekelne, hogy ezt a gyakorlatban hogyan lehet meghatározni? Nyilván figyelembe kell venni a felhõborítottságot is, de napos idõben mégis mi a menete ennek? Télen gyakran csak 10 fokos különbség van, de gondolom van valami módja, hogy ezt hogyan lehet jól meghatározni.
Elõre is köszi.
Valaki tudna segíteni hogy a GrADS nevû programmal hogyan tudok GFS-t futtatni a weboldalamon?
A 850 hektopascalos szinten lévõ ekvipotenciális hõmérsékletet jelenti
Ahh értem.Köszi.
Régen tanultuk is a suliba, még kb 5. be, és azóta már elfelejtettem..
Régen tanultuk is a suliba, még kb 5. be, és azóta már elfelejtettem..

Szia!
Nem, de ez attól függ hány adatból dolgozol.
Mivel, ha a Tmin + Tmax = X ezt osztod kettõvel.
De, ha 00UTC + 06UTC + 12 UTC + 18 UTC = X ezt ekkor már 4-el kell osztani.
Minél több mérésbõl csinálod a középhõmérsékleti értéket, annál pontosabb eredményed fog születni.
Tomka
Nem, de ez attól függ hány adatból dolgozol.
Mivel, ha a Tmin + Tmax = X ezt osztod kettõvel.
De, ha 00UTC + 06UTC + 12 UTC + 18 UTC = X ezt ekkor már 4-el kell osztani.
Minél több mérésbõl csinálod a középhõmérsékleti értéket, annál pontosabb eredményed fog születni.

Tomka
Rég csináltam ilyet, és már elfelejtettem.A napi középhõmérsékletet úgy kell kiszámolni, hogy összeadom a T.min és a T.max-ot és azt elosztom 12-vel?
Igen, igazad van...
Pontosan úgy helyes, ahogy írtad. Vagyis 6 UTC-kor mérjük le a csapit.
Kicsit off vagyok ma, 6 órás buszozás és a szél miatti fejfájás kicsit kidöntött...
Pontosan úgy helyes, ahogy írtad. Vagyis 6 UTC-kor mérjük le a csapit.

Kicsit off vagyok ma, 6 órás buszozás és a szél miatti fejfájás kicsit kidöntött...
Tehát:
"Nyári idõszámítás szerint reggel 8, téli idõszámítás szerint reggel 7 órakor".
"Nyári idõszámítás szerint reggel 8, téli idõszámítás szerint reggel 7 órakor".

Szia!
A zivatarral nagy valószínûséggel konvektív csapadék esett, tehát zápor ikont kell pipálnod.
Igen, mivel ugyebár a csapadékmennyiséget reggel 7-kor mérjük.
Szabályzat alapján:
" A napi csapadékmennyiség mérését a Közép-Európai-Zónaidõ (CET) szerinti reggel 7 órakor végezzük el az elõzõ 24 órás idõszakra, így az aktuális napi csapadékösszeg az aktuális nap 7 órájától a rákövetkezõ nap 7 órájáig tartó idõszak csapadéka."
Szép estét!
A zivatarral nagy valószínûséggel konvektív csapadék esett, tehát zápor ikont kell pipálnod.
Igen, mivel ugyebár a csapadékmennyiséget reggel 7-kor mérjük.
Szabályzat alapján:
" A napi csapadékmennyiség mérését a Közép-Európai-Zónaidõ (CET) szerinti reggel 7 órakor végezzük el az elõzõ 24 órás idõszakra, így az aktuális napi csapadékösszeg az aktuális nap 7 órájától a rákövetkezõ nap 7 órájáig tartó idõszak csapadéka."
Szép estét!

Jó reggelt!
Csapadéknapló esetén, ha pl. ma volt egy zivatar 12.-én és esett 5mm belõle, akkor a zivatart/csapadék fajtája/ 12. ére jegyzem, ellenben 13.-án reggel mérem meg ugye az elõzõ napi csapadékmennyiséget.
Ezt a megmért mennyiséget 13.-ára írom, vagy egy nappal korábbra amikor esett 12.-ére?
Már kijöttem a gyakorlatból...
Csapadéknapló esetén, ha pl. ma volt egy zivatar 12.-én és esett 5mm belõle, akkor a zivatart/csapadék fajtája/ 12. ére jegyzem, ellenben 13.-án reggel mérem meg ugye az elõzõ napi csapadékmennyiséget.
Ezt a megmért mennyiséget 13.-ára írom, vagy egy nappal korábbra amikor esett 12.-ére?
Már kijöttem a gyakorlatból...

Sziasztok! Magyarországra keresek villámtérképet ezen az oldalon, de nem találom. Valaki tud nekem linkelni? Köszi
Link

Ó, az alakra, illetve szélnyírásra nem is gondoltam, pedig logikus.
Köszi!
Köszi!
A dörgés emberi fül számára hallható hangját (infra tartományban, néhány Hz alatt is van dörgés) sokminden befolyásolja. Az egyik legfontosabb a forrás, azaz a villámcsatorna hossza és természetesen az alakja és magassága. A levegõ hõmérséklete, rétegzettsége és a horizontális szálnyírás szintén fontos tényezõ. Nem mindegy, hogy milyen távolságra vagy a forrástól és a legközelebbi pontja a forrás melyik részén található, de az egymásra futó hullámfrontok miatt még az sem mindegy, hogy milyen szögben helyezkedik el hozzád képest a villámcsatorna. Természetesen nem ugyanolyan a hangprofil a külünbözõ villámfajták (felcsapó/lecsapó/IC/CC/stb) esetében, a csúcsáramról nem is beszélve. És akkor még nem említettük a visszhangot, orográfiát stb Általánosan ennyi

Mitõl függ, mi határozza meg egy dörgés hosszát? Pl. egyes dörgések pár másodperc után szinte úgy maradnak abba, mintha elvágták volna õket, másokat pedig akár több tíz másodpercig is hallani lehet. Lecsapó és felhõ villám közt még oké a különbség, de mondjuk két hasonló "küllemû" lecsapónál miért van idõnként az elõbb is említett különbség? Illetve egy másik hasonló kérdés, hogy mitõl lesz egy dörgés szép "sima", folytonosan halkuló, míg mások "recsegõsek", többszöri erõsödéssel, gyengüléssel? Terepviszonyok, felhõzet, csapadék vagy mi az oka ennek?
Kérdés, hogy miért kell az idözítõ? Miért nem termosztátot használ az illetõ?
Annyit tudok hogy a hullámmagasság elõrejelzéséhez a WRF-et alapul.
Itt egy viszonylag jó segítség, igaz nem ws 2350 hanem ws 3650 de szerintem elég érthetõ Link
Link
Szerintem más jó megoldás nincs. És még párologtat is az amúgy sem jó csapimérõ. Jó ha sacc per kb ra méred a csapadékot.
Szerintem más jó megoldás nincs. És még párologtat is az amúgy sem jó csapimérõ. Jó ha sacc per kb ra méred a csapadékot.
Sziasztok WS 2350 mûszerem van és abba a csapadékmérõ fûtést szeretném megcsinálni, és azt szeretném tudni hogy jó lesz-e a fûtõ fólia? Ha nem jó akkor milyen más megoldás lehet megcsinálni
A választ köszönöm elõre is
A választ köszönöm elõre is

Olyanra gondoltam ahol a viharjelzõt látom és animált. Olyan nincs?
Sziasztok. Tudnátok nekem olyan webkameraképet linkelni a Balatonról, ahol nyomon tudom gépen keresztül nézni a viharjelzõ készüléket? Köszi.

Köszi szépen!
Az MKR nekem is beugrott miután irtam (MCS). Az Estofex archivumot böngészve pedig rájöttem, hogy a DLS = Deep Layer Shear, vagyis alacsonyszintû nyirás. Köszi mégegyszer és feltételezem, hogy nem csak nekem segitettél ezzel...


ciklon: low (area of low pressure)
anticiklon: high (area of high pressure)
mediciklon: Mediterranean low
magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp): upper level low
sekély ciklon: shallow low pressure area
hidegfront: cold front
melegfront: warm front
okklúzió: occlusion
orográfia: orography
szélnyirás: wind shear
labilitás: Atmospheric instability
MNSZ: warm conveyor belt
MKR: MCS (mesoscale convective system)
MKK: MCC (mesoscale convective complex)
short wave: rövid hullám (short wave trough: kis méretü teknö egy nagyobb teknö területén)
DLS: ??? Milyen szövegkörnyzetben?
upper trough: magassági teknö (500 hPa-os szinten vagy felette)
PWAT: potenciálisan kihullható vizmennyiség (precipitable water)
jet (stream): jet
"És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?"
A ciklon az alacsonyabb szinteken (is) zárt izobárokkal/izohipszákkal rendelkezik, míg a HCS csak a magasabb szinteken. Ezért is nevezik az utóbbit angolul magassági ciklonnak: upper level low.
anticiklon: high (area of high pressure)
mediciklon: Mediterranean low
magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp): upper level low
sekély ciklon: shallow low pressure area
hidegfront: cold front
melegfront: warm front
okklúzió: occlusion
orográfia: orography
szélnyirás: wind shear
labilitás: Atmospheric instability
MNSZ: warm conveyor belt
MKR: MCS (mesoscale convective system)
MKK: MCC (mesoscale convective complex)
short wave: rövid hullám (short wave trough: kis méretü teknö egy nagyobb teknö területén)
DLS: ??? Milyen szövegkörnyzetben?
upper trough: magassági teknö (500 hPa-os szinten vagy felette)
PWAT: potenciálisan kihullható vizmennyiség (precipitable water)
jet (stream): jet

"És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?"
A ciklon az alacsonyabb szinteken (is) zárt izobárokkal/izohipszákkal rendelkezik, míg a HCS csak a magasabb szinteken. Ezért is nevezik az utóbbit angolul magassági ciklonnak: upper level low.
Angolul jól tudó szakembereinktõl kérdezném, hogyan mondják angolul a következõ idõjárással kapcsolatos dolgokat: ciklon, anticiklon, mediciklon, magassági hidegörvény (vagy hidegcsepp), sekély ciklon, hidegfront, melegfront, okklúzió, orográfia, szélnyirás, labilitás, MNSZ, MKR, MKK. Illetve mit jelent magyarul a: short wave, DLS, upper through, PWAT, jet (stream)? Ezeket fõleg az Estofex-nél látni...
És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?
Köszi elõre is!
És mi a különbség egy ciklon és egy HCS között?
Köszi elõre is!

0,5 mm-nél biztosan kevesebb, mert ahhoz az 5. rovátkánál kellene lenni a vízszintnek.

Értettem!
Akkor kb. 0,049 mm

Értettem!
Akkor kb. 0,049 mm
A Helltaki mérõhengerének aljában a folyadék magassága nem egyenesen arányos annak térfogatával. Tehát ha a víz szintje az elsõ rovátka és a henger aljának felénél van, akkor az nem 0,5 mm (hanem kevesebb). Nem olyan bonyolult...
Amúgy szívesen

Amúgy szívesen

A Helltaki és a skálázott mérõhenger még erre is képes.
A mérõhenger alja és az elsõ rovátka között pontosan középen állt a csapadékszint.
Nem olyan bonyolult...
Amúgy köszi a választ!
A mérõhenger alja és az elsõ rovátka között pontosan középen állt a csapadékszint.
Nem olyan bonyolult...

Amúgy köszi a választ!

Hát ezt meg mivel mérted ki? Terasztetõ + felespohár együttmûködéssel?
Amúgy csapadéknyom, mert kevesebb, mint 0,1 mm


Amúgy csapadéknyom, mert kevesebb, mint 0,1 mm
0,05 mm csapadékmennyiséget 0,1 mm-ként vagy csapadéknyomként kell rögzíteni az éghajlati naplóban?
Ha szabad kérdeznem ilyen grafikont milyen programmal lehet csinálni?

Igen, ez tökéletes, és ebbõl az 1 éves változása a talajhõmérsékletnek.
Szia! Valami ilyenre gondolsz? Ha lesz idõm, aktualizálom a grafikont. Link
Hát, nem tülöngenek a válaszok...
Módosítanám a kérdésem: mindössze 1, és 2m-en érdekelne a talajhõmérséklet havi alakulása.
Köszönöm

Módosítanám a kérdésem: mindössze 1, és 2m-en érdekelne a talajhõmérséklet havi alakulása.
Köszönöm
Sziasztok!
Talajhõmérsékleti adatsorok érdekelnének, esetleg grafikonok, Magyarországi területrõl, különbözõ mélységekben, pl felszíntõl 1m-ig minél nagyobb felbontásban, pl 10, 20 cm-enként, és ezek havi bontásban hogyan változnak...
Remélem érthetõen fogalmaztam,
szóval vannak ilyen vagy hasonló adatsorok, grafikonok?
Köszönöm,
b
Talajhõmérsékleti adatsorok érdekelnének, esetleg grafikonok, Magyarországi területrõl, különbözõ mélységekben, pl felszíntõl 1m-ig minél nagyobb felbontásban, pl 10, 20 cm-enként, és ezek havi bontásban hogyan változnak...
Remélem érthetõen fogalmaztam,
szóval vannak ilyen vagy hasonló adatsorok, grafikonok?
Köszönöm,
b
opera, nem valamilyen bõvítmény kellene a megjelenítéséhez?
Mert explorer sem viszi...
Mert explorer sem viszi...
Zivatart kell észlelni és megjegyzésben leírni, hogy valójában a zápor egy másik cellából esik.