Földtan
Persze, nincs akadály, csak az a pár kilométer kõzet :-)
(Amúgy hol határolták be a rengések az elsõ kitörést? A rengéstérképeken nem látom, de leeht, nem jól keresem. Kitörés helye: Link Összes rengés nyár óta: Link Egyetlen, már felszínközeli rengéseket is egyben mutató összegzés van: Link ahol látni a La Restinga elõtti sekély rengéseket, a mélységi rengések nem mutatkoztak errefelé.)
(Amúgy hol határolták be a rengések az elsõ kitörést? A rengéstérképeken nem látom, de leeht, nem jól keresem. Kitörés helye: Link Összes rengés nyár óta: Link Egyetlen, már felszínközeli rengéseket is egyben mutató összegzés van: Link ahol látni a La Restinga elõtti sekély rengéseket, a mélységi rengések nem mutatkoztak errefelé.)
Az a gond, hogy a Hierro-val kapcsolatban nincs sok feljegyzés, és így találgatások folynak. A mostani kitörést mindenesetre pontosan behatárolták a megelõzõ rengések.
A mamga felszínre jutásában nem látok akadályt, ha igaz az, hogy az ilyenfajta kitörések hetekig-hónapokig-deakárévekig is eltarthatnak. A magmabenyomulás folyamatos(an ingadozó intenzitású), tehát ebbõl a szempontból csak az a kérdés, hogy hun gyün ki. Persze sokismeretlenes a dolog, lehet, hogy semmi sem lesz.
A mamga felszínre jutásában nem látok akadályt, ha igaz az, hogy az ilyenfajta kitörések hetekig-hónapokig-deakárévekig is eltarthatnak. A magmabenyomulás folyamatos(an ingadozó intenzitású), tehát ebbõl a szempontból csak az a kérdés, hogy hun gyün ki. Persze sokismeretlenes a dolog, lehet, hogy semmi sem lesz.
A rengések egyelõre elég mélyen vannak, ez inkább magmabenyomulás, mint bármi konkrét kitörési helyszín elõjele. Nemrég volt egy 3,6-os rengés is amúgy, ami nem kicsi...
Szerintem a bazaltos kitöréseknél nem igazán van hetekkel elõre mutatkozó jelzés, mivel ilyenkor elég gyors a magmamozgás felfelé, s a sziget alatti magmatározóból ott fog a felszínre törni, ahol mondjuk normál tektonikus repedés van, ahol utat találhat. Ez egyáltalán nem biztos, hogy ott lesz, ahol most a mélységi rengések vannak. Másrészt annak a magmának fel is kell érnie a felszínre, úgy, hogy közben nem hûl ki. Elõfordulhat több magmabenyomulás anélkül, hogy felszínre jutna bármi belõle.
Egy dolog van, ami alátámasztja a Jón Frímann ötletét: a kutatóhajó, mégpedig azzal, hogy az El Golfo területén végzett méréseket tegnap. Ez annyiban megnyugtató, hogy így talán sokkal pontosabb képük van a helyi kutatóknak a helyzetrõl. Azt meg régóta tudjuk, hogy nem hoznak mindent nyilvánosságra...
Szerintem a bazaltos kitöréseknél nem igazán van hetekkel elõre mutatkozó jelzés, mivel ilyenkor elég gyors a magmamozgás felfelé, s a sziget alatti magmatározóból ott fog a felszínre törni, ahol mondjuk normál tektonikus repedés van, ahol utat találhat. Ez egyáltalán nem biztos, hogy ott lesz, ahol most a mélységi rengések vannak. Másrészt annak a magmának fel is kell érnie a felszínre, úgy, hogy közben nem hûl ki. Elõfordulhat több magmabenyomulás anélkül, hogy felszínre jutna bármi belõle.
Egy dolog van, ami alátámasztja a Jón Frímann ötletét: a kutatóhajó, mégpedig azzal, hogy az El Golfo területén végzett méréseket tegnap. Ez annyiban megnyugtató, hogy így talán sokkal pontosabb képük van a helyi kutatóknak a helyzetrõl. Azt meg régóta tudjuk, hogy nem hoznak mindent nyilvánosságra...
Érdekes dolgokat írnak Jón Frímann Hierro-blogjában; vélhetõen nagyobb a gond, ill. a veszély, nem kizárt, hogy egy lakott területen vagy annak közelében kitörés következhet be. Ennek oka pedig a kitörés típusában keresendõ, ez egy ú.n. hasadék-kitörés. Az ilyen kitörések a tapasztalatok szerint nem kizárólag egy helyen következnek be; maga a hasadék, melyen keresztül a magma kilép, egyfajta szelepként funkcionál, és ez a szelep akkor is elzáródhat, ha a kitörés hevessége csökken ill. átmenetileg szünetel. Ekkor a magma újabb utat keres magának, és egy másik helyen újabb rést nyit a felszínen (ill. mint a mostani elsõ kitöréskor, a tengerfenéken). A rések, ill. így a kitörések helyét napokkal-hetekkel a kitörés elõtt kezdõdõ földrengéssorozat jelzi igen pontosan, így volt ez a mostani kitöréskor is - és itt a baj. Ugyanis egy újabb rengéssorozat kezdõdött, mely a blogolók szerint egy újabb kitörés helyét kezdi kirajzolni. Az ilyenfajta kitörések ráadásul igen hosszú ideig "szoktak" tartani.
A tegnapi 6,9-es perui rengésnek úgy tûnik, nincs halálos áldozata, 132 ház károsodott és 83 sérült van.
Sejsze 
Persze, hogy nem... 
A kaldera kialakulásának elõfeltétele a magmakamra kiürülése; ebbe a kiürült kamrába omlik bele a felette lévõ vulkanikus építmény.
Bocsánat a pongyolaságért
Persze, hogy nem... A kaldera kialakulásának elõfeltétele a magmakamra kiürülése; ebbe a kiürült kamrába omlik bele a felette lévõ vulkanikus építmény.Bocsánat a pongyolaságért
Nyuli minden bizonnyal tudja, csak hülyén fogalmazott. :-)
A Cerro Hudson kitörése lecsendesedett, a rengések száma jelentõsen visszaesett (óránkénti 24-rõl napi 9-re), de a harmonikus rezgések folytatódnak, ami vagy a magma nyomásnövekedését jelzi, vagy csak a vulkán hidrotermális rendszerébõl ered. Habár pillanatnyilag nincs kitörés, valószínûsítik, hogy nem lesz ennyivel vége, hanem megváltozik a kitörés jellege. Továbbra is fel vannak készülve nagyobb robbanásra, a közeli lakosság számára elegendõ szájmaszk is készleten van (ha a hamuhullás miatt szükség lesz rá, ilyen pl. a Merapi-n tavaly nem volt, pedig Chile se egy übergazdag ország). Ha folytatódik a kitörés, akkor is a legnagyobb veszélyt a laharok jelenthetik, illetve erõsebb robbanás esetén a piroklasztárak, ezeket a kitelepítéseknél számításba vették. A történelmi adatok alapján a vulkán Ny-i része a kevésbé veszélyeztetett. A helyzet figyelemmel kísérése céljából 2 plusz szeizmométert és videókamerát is elhelyeztek a hegyen.
A Cerro Hudson kitörése lecsendesedett, a rengések száma jelentõsen visszaesett (óránkénti 24-rõl napi 9-re), de a harmonikus rezgések folytatódnak, ami vagy a magma nyomásnövekedését jelzi, vagy csak a vulkán hidrotermális rendszerébõl ered. Habár pillanatnyilag nincs kitörés, valószínûsítik, hogy nem lesz ennyivel vége, hanem megváltozik a kitörés jellege. Továbbra is fel vannak készülve nagyobb robbanásra, a közeli lakosság számára elegendõ szájmaszk is készleten van (ha a hamuhullás miatt szükség lesz rá, ilyen pl. a Merapi-n tavaly nem volt, pedig Chile se egy übergazdag ország). Ha folytatódik a kitörés, akkor is a legnagyobb veszélyt a laharok jelenthetik, illetve erõsebb robbanás esetén a piroklasztárak, ezeket a kitelepítéseknél számításba vették. A történelmi adatok alapján a vulkán Ny-i része a kevésbé veszélyeztetett. A helyzet figyelemmel kísérése céljából 2 plusz szeizmométert és videókamerát is elhelyeztek a hegyen.
Igen, a Taupo-ra gondoltam.
Közben volt egy 6,9-es rengés Peru partjai elõtt.
Közben volt egy 6,9-es rengés Peru partjai elõtt.
A Taupo-nak )gondolom, róla írtál) volt egy nagy (bár csak VEI 6-os)kitörése úgy 1800 éve is (akkor legközelebb hozzá kb 2000 kmre, Ausztráliûban voltak emberek csak, NZ-n még nem éltek). A rendszer takaréklángon van...
A Yellowstone nem mostanában fog kitörni, így emiatt nem érdemes izgulni. Elõbb fog a Campe Flegrei szupervulkáni kitörést produkálni, mint a Yellowstone. De az se holnap lesz, legalábbis semmi jel nem utal rá. A dél-amerikai jelöltekrõl kevesebbet tudunk.
A Yellowstone nem mostanában fog kitörni, így emiatt nem érdemes izgulni. Elõbb fog a Campe Flegrei szupervulkáni kitörést produkálni, mint a Yellowstone. De az se holnap lesz, legalábbis semmi jel nem utal rá. A dél-amerikai jelöltekrõl kevesebbet tudunk.
A Yellowstone Park-i "szuper vulkánról" már én is láttam egy filmet a Discovery Channel-en.
Ott lemodellezték a tudósok a kitörés okozta hatásokat, hát nem tûnt rózsásnak a helyzet.
Valami speciális mûszereket is helyeztek el azon a környéken és figyelik az adatokat, de azt mondták azt nem tudják,hogy mikor következhet be a "feléledés".. De ha egyszer beindul, az nem lesz kellemes.
Egyébként köszi a felvilágosítást, ma is tanultam valamit, már ezért is érdemes volt felkelni.
Ott lemodellezték a tudósok a kitörés okozta hatásokat, hát nem tûnt rózsásnak a helyzet.
Valami speciális mûszereket is helyeztek el azon a környéken és figyelik az adatokat, de azt mondták azt nem tudják,hogy mikor következhet be a "feléledés".. De ha egyszer beindul, az nem lesz kellemes.
Egyébként köszi a felvilágosítást, ma is tanultam valamit, már ezért is érdemes volt felkelni.
A baj az, hogy sok olyan vulkánt is szupervulkánként emlegetnek, ami nem az.
A szupervulkán egyik fõ ismérve, hogy a kitörésekor minimum 1000 km3 vulkanikus anyagot lövell ki; a másik ismérv, hogy a hagyományos vulkánokhoz képest nem alakítanak ki vulkáni kúpot, a magma egy felszín alatti hatalmas magmakamrából tör ki. A magmakamra kiürülése után ebbe omlik bele a felette lévõ vulkanikus építmény és így jön létre a kaldera. Jó példa erre a Yellowstone Park, az "egész" egy hatalmas 55-60 km hosszú és kb. 40 km széles magmakamrán nyugszik, melyben kb. 15000 km3 magma van. A szupervulkán kitörésének hatása globális, de az utolsó még bõven a tudományos megfigyelések kezdete elõtt (úgy 23000 évvel ezelõtt ) történt, így csak közvetett bizonyítékok vannak fajok kihalására, "soha nem látott" erõsségû földrengésekre, stb, valamint közvetett hatásként a vulkáni télre, mely globális klímakatasztrófát jelent.
A mostani vulkánkitörések nem veszélyesek a környezetükre. Az ott élõ emberekre esetleg, de hát az ember okos, és nem oda épít házat, ahol folyton beköp az ablakon egy vulkán. Gondolom
A szupervulkán egyik fõ ismérve, hogy a kitörésekor minimum 1000 km3 vulkanikus anyagot lövell ki; a másik ismérv, hogy a hagyományos vulkánokhoz képest nem alakítanak ki vulkáni kúpot, a magma egy felszín alatti hatalmas magmakamrából tör ki. A magmakamra kiürülése után ebbe omlik bele a felette lévõ vulkanikus építmény és így jön létre a kaldera. Jó példa erre a Yellowstone Park, az "egész" egy hatalmas 55-60 km hosszú és kb. 40 km széles magmakamrán nyugszik, melyben kb. 15000 km3 magma van. A szupervulkán kitörésének hatása globális, de az utolsó még bõven a tudományos megfigyelések kezdete elõtt (úgy 23000 évvel ezelõtt
) történt, így csak közvetett bizonyítékok vannak fajok kihalására, "soha nem látott" erõsségû földrengésekre, stb, valamint közvetett hatásként a vulkáni télre, mely globális klímakatasztrófát jelent.A mostani vulkánkitörések nem veszélyesek a környezetükre. Az ott élõ emberekre esetleg, de hát az ember okos, és nem oda épít házat, ahol folyton beköp az ablakon egy vulkán. Gondolom
Mekkora veszélyt jelentenek ezek a vulkánok a környezetükre? Okozhatnak nagy pusztítását?
Bocsánat a kérdéseimért de nem értek ehhez a témához.
Ha már itt tartok, azt is megkérdezném miért emlegetnek néhány vulkánt "szuper vulkánként"?
Ezek azok amelyek akár az emberiség egy részének végét is okozhatnák?
Bocsánat a kérdéseimért de nem értek ehhez a témához.
Ha már itt tartok, azt is megkérdezném miért emlegetnek néhány vulkánt "szuper vulkánként"?
Ezek azok amelyek akár az emberiség egy részének végét is okozhatnák?
A szeptember 10-i magmanyomulás megismétlõdése zajlik ma, ám ez erõsebb annál.
Jón Frímann azt írja, hogy egy kitörés vélhetõen nincs messze. A blogja gondolom nem percre aktuális, mert 2,6-re teszi a legerõsebb rengést, holott azóta kettõ 3-as feletti is volt; azt is írja, hogy nem volt harmonikus tremor, de a 17 órától (azaz nálunk 19 órától) induló szeizmogramm nem sima egyenes vonal, hanem egy folytonos rezgés (bár a felbontás elég kicsi). Érdekesen alakulnak a dolgok.
Hm, igen, szép Nekem hosszú a hétvégém, még úgy két és fél hónapig tart - de gondolom nem cserélne velem senki 
Nekem hosszú a hétvégém, még úgy két és fél hónapig tart - de gondolom nem cserélne velem senki
Hm, szép! Jó kis mûsor jöhetne össze a hosszú hétvégére (már, akinek az lesz)...
Link
Ezen a 91-es kitörésébõl vannak felvételek, a helyiek hasonlóra számítanak most is.
Ezen a 91-es kitörésébõl vannak felvételek, a helyiek hasonlóra számítanak most is.
A következõ vulkánunk a Cerro Hudson, Chilében. A tegnapi napon elõször sárga, majd piros riasztást adtak ki, mivel a hegy alatt jelentõs földrengésrajokat észleltek, ami magmamozgásra utal, illetve gõzoszlop is emelkedett a kráter fölé. A hegy korábbi kitörései elsõsorban laharokkal veszélyeztették a környéket, így most is evakuálták azt, felkészülve az esetleges közeli kitörésre. A hegy korábbi kitörései VEI 5-6 körüliek voltak, ami igazán jelentõs, így jogos a félelem egy mostani kitöréstõl.
A képek tegnapiak.
A képek tegnapiak.
Lehetséges szupervulkánként számontartott hegy, a régmúltban (cca 11 ezer éve az utolsó) voltak már nagyobb kitörései, ám nem szupervulkánra jellemzõek, de jelenleg is élõ magmatározója van. Mivel nem tudni, h mióta duzzad, csak a 1992-es mérések óta látják. Évi 2cm-t nõ azóta, ez azt jelzi, hogy valószínû magmabenyomulás is van. Viszont jól tanulmányozott hegy.
A daily wail-nél kicsit tudományosabb cikk:
Link
Link
Link
A daily wail-nél kicsit tudományosabb cikk:
Link
Link
Link
Üdv!
Van itt egy ilyen iromány...:
Link
tudom minõség....
De ezért kérdem, hogy mit lehet tudni a Uturuncu vulkánról?
Van itt egy ilyen iromány...:
Link
tudom minõség....
De ezért kérdem, hogy mit lehet tudni a Uturuncu vulkánról?
Végre leért a kutatóhajó El Hierro-ra!
Link
700m alapzatú, 100m magas, a kráter pedig 120m átmérõjû, 300m mélységben van.
Az elsõ kép a tenger alatti új vulkánról, egyelõre nem fotó, csak hamisszínes radarkép:
Link
700m alapzatú, 100m magas, a kráter pedig 120m átmérõjû, 300m mélységben van.
Az elsõ kép a tenger alatti új vulkánról, egyelõre nem fotó, csak hamisszínes radarkép:
Beindult az Etna, már várható volt. De õ legalább békésen pöfékel meg lávaszökõkutazik odafenn.
USGS szereint 7,2 volt, de voltak 5-ösnél erõsebb utórengései már...
2011-10-23 12:42 5 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:34 12 3.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:30 5 3.7 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:23 5 3.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:21 7 4.0 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:20 8 4.3 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:17 18 4.1 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:13 7 3.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:03 7 4.3 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:32 17 5.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:19 7 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:16 7 3.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:10 8 4.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:00 10 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:56 50 5.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:53 7 5.1 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:52 7 4.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:48 2 4.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:41 10 7.3 EASTERN TURKEY
Egy videó, Van környékérõl: Link
Fotó: Link
A szívem szakad meg, Törökország egyik leggyönyörûbb vidékérõl van szó.
2011-10-23 12:42 5 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:34 12 3.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:30 5 3.7 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:23 5 3.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:21 7 4.0 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:20 8 4.3 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:17 18 4.1 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:13 7 3.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 12:03 7 4.3 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:32 17 5.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:19 7 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:16 7 3.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:10 8 4.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 11:00 10 4.2 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:56 50 5.6 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:53 7 5.1 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:52 7 4.8 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:48 2 4.9 EASTERN TURKEY
2011-10-23 10:41 10 7.3 EASTERN TURKEY
Egy videó, Van környékérõl: Link
Fotó: Link
A szívem szakad meg, Törökország egyik leggyönyörûbb vidékérõl van szó.
Az AP hírügynökség Van város polgármesterére hivatkozva azt írja, hogy legalább két épület összedõlt a település központjában. Egy másik érintett város, Ercis polgármestere azt mondta, hogy" sok halott van", miután több épület összeomlott. "Sürgõsen segítségre, és orvosokra van szükségünk" - tette hozzá Zulfikar Arapoglu az AP tudósítása szerint.
A Reuters tudósítója a földrengés központjától mintegy 100 kilométerre lévõ Hakkariban tartózkodott. Õ azt mondta, hogy mintegy 10 másodpercig lehetett érezni a földmozgást, károkról azonban nem tud.
A Reuters tudósítója a földrengés központjától mintegy 100 kilométerre lévõ Hakkariban tartózkodott. Õ azt mondta, hogy mintegy 10 másodpercig lehetett érezni a földmozgást, károkról azonban nem tud.
Egyes hírforrások szerint 7,6-os erõsségû volt.
A rengés a keleti országrészben, Van város közelében volt 95 km-rel a földfelszín alatt.
Van város több mint félmillió lakossal rendelkezik.
Károkról, áldozatokról még nincsenek információk.
A rengés a keleti országrészben, Van város közelében volt 95 km-rel a földfelszín alatt.
Van város több mint félmillió lakossal rendelkezik.
Károkról, áldozatokról még nincsenek információk.
Az elõjeleket úgy értettem, hogy ha akkor a mai tudás birtokában lettek volna, akkor lett volna idejük menedéket keresni, mert a nagy kitörések nem derült égbõl villámcsapás módjára szoktak lezajlani, hanem van egy "elõkészületi" szakasz. Persze ha nincsenek elõjelek jó elõre pl. tremorok, mint a Heklán, akkor lehet meglepetés, de nem ez az általános. Persze minden katasztrófa (hurrikán,árvíz,tûzvész,földrengés,cunami stb.) nagy kérdése, hogy telepítsünk-e ? Ha feleslegesen történik az a baj, ha nem történik és emberek pusztulnak...akkor az. 
Ezt vulkánja válogatja. A Hekla pl. általában 60-30 perccel a kitörés elõtt kezd el jelezni csak. Ha valaki akkor a hegyen van (turista), akkor csak teleporttal tud lejönni a kitörés kezdete elõtt...
Az, hogy vannak jelek, nem tuti, hogy a lakosságnak adott esetben mankó. Mind a Vezúv, mind a Tambora esetében alapvetõen földregéses vidék, így az érezhetõ rengés nem feltétlenül figyelmeztetés az ottaniaknak, nem biztos, hogy a vulkánra gondolnak miatta. Ha a kutyád ugatós fajta és minden verebet megugat, nem fogsz bunkósbottal kiszaladni minden alkalommal, ha ugat, hátha most betörõt jelez éppen. :-) Másrészt sok esetben a vulkánkitörés elõjele nem az érezhetõ rengés (az inkább a magmatározó töltõdésekor van, amit esetenként hosszú évtizedek vagy évszázadok választanak el a kitöréstõl, megint csak vulkánja válogatja), hanem a nem érezhetõ, csak mérhetõ remegések (harmonikus tremorok). Persze vannak még spéci szeizmikus jelek, de ez se érezhetõ, csak mûszeres mérés nyomán látható. A jelek nagyon változóak is tudnak lenni vulkánonként, így fontos, hogy legyen felmérve a vulkáni múlt az adott helyen. A korábbi kitörések nyomaiból sok hasznos infót lehet leszûrni, mind a kitörés jellegére, mind a várható statisztikai gyakoriságára vonatkozóan.
Ha már statisztika: eszerint a 21. században 20-25% esélye van klímamódosító hatású nagy kitörésnek (Tambora típusú hatásra gondolnak).
De tegyük fel, hogy készen áll Nápoly egy Vezúv-kitörés kapcsán a kitelepítésre. Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre ennek a gyors és szakszerû lebonyolításához? Hova tesznek annyi embert, mivel etetik, fürdetik õket? A tavalyi Merapi kitöréskor is a legnagyobb gondot a kitelepítésekkor az úthálózat jelentette, annak aktuális állapota (volt, hogy hiába vitték a menekülteket, nem volt meg egy híd egy folyón, mert elsodorta a lahar, de senki se tudta, ill. aki tudta, nem tudta, kinek kell megmondani) illetve a menekültek ellátása, az ezzel kapcsolatos információáramlás. És ott csak százezernyi embert kellett elszállítani, nem milliónyit, valamint a kitörés se volt igazán erõs (helyi hatása persze igen, de a vulkántól 15-20 km-re gyakorlatilag elég volt lesöpörni a tetõkrõl a hamut és távol tartani magát az embernek a laharokat vezetõ völgyektõl)
Helénke 57 embert ölt meg, ebbõl egy nem akart távozni, amikor evakuáltak, egy pedig a kitöréskor a hegyen lévõ geológus volt.
Az, hogy vannak jelek, nem tuti, hogy a lakosságnak adott esetben mankó. Mind a Vezúv, mind a Tambora esetében alapvetõen földregéses vidék, így az érezhetõ rengés nem feltétlenül figyelmeztetés az ottaniaknak, nem biztos, hogy a vulkánra gondolnak miatta. Ha a kutyád ugatós fajta és minden verebet megugat, nem fogsz bunkósbottal kiszaladni minden alkalommal, ha ugat, hátha most betörõt jelez éppen. :-) Másrészt sok esetben a vulkánkitörés elõjele nem az érezhetõ rengés (az inkább a magmatározó töltõdésekor van, amit esetenként hosszú évtizedek vagy évszázadok választanak el a kitöréstõl, megint csak vulkánja válogatja), hanem a nem érezhetõ, csak mérhetõ remegések (harmonikus tremorok). Persze vannak még spéci szeizmikus jelek, de ez se érezhetõ, csak mûszeres mérés nyomán látható. A jelek nagyon változóak is tudnak lenni vulkánonként, így fontos, hogy legyen felmérve a vulkáni múlt az adott helyen. A korábbi kitörések nyomaiból sok hasznos infót lehet leszûrni, mind a kitörés jellegére, mind a várható statisztikai gyakoriságára vonatkozóan.
Ha már statisztika: eszerint a 21. században 20-25% esélye van klímamódosító hatású nagy kitörésnek (Tambora típusú hatásra gondolnak).
De tegyük fel, hogy készen áll Nápoly egy Vezúv-kitörés kapcsán a kitelepítésre. Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre ennek a gyors és szakszerû lebonyolításához? Hova tesznek annyi embert, mivel etetik, fürdetik õket? A tavalyi Merapi kitöréskor is a legnagyobb gondot a kitelepítésekkor az úthálózat jelentette, annak aktuális állapota (volt, hogy hiába vitték a menekülteket, nem volt meg egy híd egy folyón, mert elsodorta a lahar, de senki se tudta, ill. aki tudta, nem tudta, kinek kell megmondani) illetve a menekültek ellátása, az ezzel kapcsolatos információáramlás. És ott csak százezernyi embert kellett elszállítani, nem milliónyit, valamint a kitörés se volt igazán erõs (helyi hatása persze igen, de a vulkántól 15-20 km-re gyakorlatilag elég volt lesöpörni a tetõkrõl a hamut és távol tartani magát az embernek a laharokat vezetõ völgyektõl)
Helénke 57 embert ölt meg, ebbõl egy nem akart távozni, amikor evakuáltak, egy pedig a kitöréskor a hegyen lévõ geológus volt.
Köszönöm a választ. Sajnos az utóbbi évszázadokban valóban volt néhány nagy vulkáni katasztrófa és ebben az évszázadban is nyugodtan lehet. Valójában akkor is voltak olyan elõjelek, melyek alapján a nagy áldozatok elkerülhetõek lettek volna (bár 1980-ban az USÁ-ban is voltak tudtommal áldozatok), mert nem egyik napról a másikra történt a nagy kitörés, hanem hetek, hónapok "nyugtalansága" elõzte meg.
Az említett kitörések esélye eléggé elhanyagolható a belátható jövõben. Ebbõl a szempontból nem is talán a kitörés nagysága, hanem annak helye a kérdés, hisz számos veszélyes vulkán mellett van milliós nagyváros (Pl. Nápoly, ahol jóformán lesz*rja a városvezetés a hegyet...szóval nem az El Hierro-n esetleg érintett párszáz vagy legrosszabb esetben is párezer, hanem mintegy 1,5 millió ember életét teszi kockára egy felkészületlen vezetés.) A legnagyobb gond a szegény országokkal van, pl. a Tûzgyûrû ázsiai szakaszán, ill. valamennyire Közép-Amerikában (bár ott egyre inkább felkészültek, hiába a szegénység, pár súlyos tragédiából azért tanultak). Van az ún. Decade volcano lista: Link
Ezek azokat a vulkánokat jelentik, amik a helyi lakosság veszélyeztetésében "jelesek". Ezen kívül persze sok tucatnyi van még... A legproblémásabb az olyan vulkán, ami nem produkált ismert kitörést a történelmi idõkben - ilyen volt a Pinatubo, hisz senki se emlékezett a párszáz évvel korábbi kitörésére, nem volt félelemérzet az emberekben. De ilyen volt a kb. 9000 év után kitört Chaitén is Chilében. Ilyenek is vannak még! Ahol vannak obszervatóriumok, ott nincs nagy gond, mert azért nagyon jól elõre lehet jelezni, hogy várható egy kitörés. Persze nem napra pontosan, de normális igazgatás mellett elkerülhetõ a tragédia. Az is fontos, hogy hitelt adjanak a tudósok szavainak, bízzanak bennük az emberek! Nem csak a vezetés, hanem a lakosság is. Ezt el tudták érni a Pinatubonál, a Merapi tavalyi kitörésénél is pl.
A másik probléma a (bulvár)sajtó hozzáállása a kérdéshez, minden bolhából elõre elefántot csinálnak, elárasztják az embereket ijesztõ álhírekkel, így az emberek a valódi híreknek már nem fognak hinni... Mondhatnám, hogy Darwin dolgozik, ha valaki az álhírek csecsszopójaként pusztul el, de sajnos sokfelé egyszerûen nincsenek olyan iskolázottak az emberek, hogy különbséget tudjanak tenni az igazság és a hülyeség közt... Sajnos a világ arra halad, hogy egyre nehezebben tudja egy átlagember eldönteni, kinek-minek hihet...
Ezért is iszonyú fontos, hogy vannak olyan szakemberek, akik idõt nem sajnálva magánerõbõl, önszorgalomból tájékoztatnak közérthetõen, pontosan. Nekünk itt a Tûzhányó Blog, a világnak ott van Erik Klemetti blogja ( Link ) illetve más témákban is számos hasonló oldal létezik, ember legyen a talpán, aki képes számontartani mindet! Ezek az emberek pusztán a tudásba vetett hitük által dolgoznak azon, hogy valamelyest ellensúlya lehessen a munkájuk a sajtó firkálmányainak.
Visszatérve az eredeti kérdésedre: természetesen lesznek még az említettekhez hasonló méretû kitörések, ám azokkal ellentétben már sokkal felkészültebbek vagyunk, rendelkezünk számos mûszerrel, információval, már csak a felhasználásukon múlik, hogy tragédia lesz-e a következõ kitörés.
Ezek azokat a vulkánokat jelentik, amik a helyi lakosság veszélyeztetésében "jelesek". Ezen kívül persze sok tucatnyi van még... A legproblémásabb az olyan vulkán, ami nem produkált ismert kitörést a történelmi idõkben - ilyen volt a Pinatubo, hisz senki se emlékezett a párszáz évvel korábbi kitörésére, nem volt félelemérzet az emberekben. De ilyen volt a kb. 9000 év után kitört Chaitén is Chilében. Ilyenek is vannak még! Ahol vannak obszervatóriumok, ott nincs nagy gond, mert azért nagyon jól elõre lehet jelezni, hogy várható egy kitörés. Persze nem napra pontosan, de normális igazgatás mellett elkerülhetõ a tragédia. Az is fontos, hogy hitelt adjanak a tudósok szavainak, bízzanak bennük az emberek! Nem csak a vezetés, hanem a lakosság is. Ezt el tudták érni a Pinatubonál, a Merapi tavalyi kitörésénél is pl.
A másik probléma a (bulvár)sajtó hozzáállása a kérdéshez, minden bolhából elõre elefántot csinálnak, elárasztják az embereket ijesztõ álhírekkel, így az emberek a valódi híreknek már nem fognak hinni... Mondhatnám, hogy Darwin dolgozik, ha valaki az álhírek csecsszopójaként pusztul el, de sajnos sokfelé egyszerûen nincsenek olyan iskolázottak az emberek, hogy különbséget tudjanak tenni az igazság és a hülyeség közt... Sajnos a világ arra halad, hogy egyre nehezebben tudja egy átlagember eldönteni, kinek-minek hihet...
Ezért is iszonyú fontos, hogy vannak olyan szakemberek, akik idõt nem sajnálva magánerõbõl, önszorgalomból tájékoztatnak közérthetõen, pontosan. Nekünk itt a Tûzhányó Blog, a világnak ott van Erik Klemetti blogja ( Link ) illetve más témákban is számos hasonló oldal létezik, ember legyen a talpán, aki képes számontartani mindet! Ezek az emberek pusztán a tudásba vetett hitük által dolgoznak azon, hogy valamelyest ellensúlya lehessen a munkájuk a sajtó firkálmányainak.
Visszatérve az eredeti kérdésedre: természetesen lesznek még az említettekhez hasonló méretû kitörések, ám azokkal ellentétben már sokkal felkészültebbek vagyunk, rendelkezünk számos mûszerrel, információval, már csak a felhasználásukon múlik, hogy tragédia lesz-e a következõ kitörés.
Szomorú, hogy ilyen a hozzáállás. Egy tûzhányón élõ néptõl nagyobb felkészültsége, odafigyelésre számítottam... 
Azon gondolkodtam, hogy valójában rengeteg vulkanikus ill. folyamatosan mûködõ tûzhányó sziget (ezerszám ?) lakott a Földön. Mekkora az esélye egy Krakatau, Szantorin, Mount Pelée stb.formátumú katasztrofális kitörésnek valahol az ezer közül ?
Azon gondolkodtam, hogy valójában rengeteg vulkanikus ill. folyamatosan mûködõ tûzhányó sziget (ezerszám ?) lakott a Földön. Mekkora az esélye egy Krakatau, Szantorin, Mount Pelée stb.formátumú katasztrofális kitörésnek valahol az ezer közül ?
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat