Bioszféra
Az ernyõlábas megoldás tetszik, arra ezer, hogy nem megy fel macsek, ha csak nem növeszt szárnyat. :-)
Noli csak fehércement van itthon csempefugának, és gipsz. Tán a szomszédtól kérhetnék, a nyáron csinált kocsibehajtó-betonlapot, bizonyára maradt egy fandlira való cementje.
A kerítésen elgondolkodtam. Fölé nyúlna a barackfa több ága is, bár 1-2 méter magasan, viszont onnan Cira cica simán ráugorhat az etetõre ha akar, mert a jóval magasabb erkélyrõl rendszeresen gond nélkül leugrik a kemény járólapra. Fára mászni nagyon jól tud és szeret, butának sem buta, hamar rájönne a lehetõségre.
Viszont betonlábazat-javaslatodról több ötlet is beugrott
1. Gergõ fiam itthagyott egy defektes kereket, a felnibe homokot szórok beleütöm az etetõlábat és belocsolom vízzel, súlya, szélessége már eleve nem engedi felborulni, a vizes homok megfagy. de kérhetek hozzá kevés cementet is kölcsön.
2. Van egy fémtalpas napernyõm melyrõl egy hirtelen vihar leszaggatta a vásznat (annyira stabillá tette a fémtalp hogy a szél felborítani nem tudta ezért a vásznat szaggatta ronggyá. Az ernyõfeszítõ rácsvázát leszedve róla "egy-az-egyben" jó lesz etetõállványnak csak a fedett etetõtálcát kell ráerõsítenem.
Ez utóbbi a nyerõ, kösz a gondolatébresztõ tippet.
Juteszembe és 3 szintesre csinálom ahogy javaslod
Mégegyszer köszi az ötletet, még az sem lehetetlen, mindkét változatot megbuherálom
A kerítésen elgondolkodtam. Fölé nyúlna a barackfa több ága is, bár 1-2 méter magasan, viszont onnan Cira cica simán ráugorhat az etetõre ha akar, mert a jóval magasabb erkélyrõl rendszeresen gond nélkül leugrik a kemény járólapra. Fára mászni nagyon jól tud és szeret, butának sem buta, hamar rájönne a lehetõségre.
Viszont betonlábazat-javaslatodról több ötlet is beugrott

1. Gergõ fiam itthagyott egy defektes kereket, a felnibe homokot szórok beleütöm az etetõlábat és belocsolom vízzel, súlya, szélessége már eleve nem engedi felborulni, a vizes homok megfagy. de kérhetek hozzá kevés cementet is kölcsön.
2. Van egy fémtalpas napernyõm melyrõl egy hirtelen vihar leszaggatta a vásznat (annyira stabillá tette a fémtalp hogy a szél felborítani nem tudta ezért a vásznat szaggatta ronggyá. Az ernyõfeszítõ rácsvázát leszedve róla "egy-az-egyben" jó lesz etetõállványnak csak a fedett etetõtálcát kell ráerõsítenem.
Ez utóbbi a nyerõ, kösz a gondolatébresztõ tippet.
Juteszembe és 3 szintesre csinálom ahogy javaslod


Nincs otthon maradék betonnak valód? Abból tudnál neki ásás nélkül is lábazatot önteni. Én ásnám.
Az én etetõm 2 szintes, de ezen kívül is van egy edényben még mag. Így veszekedés nélkül is bõven van mindenkinek enni helye. Ha újra csinálnám, 3 szintes lenne. :-)
A kerítésoszlopról ill. a környezetérõl csinálj képet, hogy lássam, milyen hely. Enélkül nehéz válaszolni.
Az én etetõm 2 szintes, de ezen kívül is van egy edényben még mag. Így veszekedés nélkül is bõven van mindenkinek enni helye. Ha újra csinálnám, 3 szintes lenne. :-)
A kerítésoszlopról ill. a környezetérõl csinálj képet, hogy lássam, milyen hely. Enélkül nehéz válaszolni.
Áki GRAT 
Feltûnõ egy rigó viselkedése. Ha kimegyek a teraszra, minden alkalommal valahonnan odarebben egy közeli bokorra és fejét forgatva néz rám, mint aki vár valamit
Ez arra sarkall hogy mihamarébb etetõt csináljak neki is, a többieknek is.
Fórumtagokhoz szóló kérdésem: mivel a madáretetõ oszlopának gödröt ásni vagy talajfúrózni nincs kedvem, arra gondoltam hogy a vasvázas kerítés egyik oszlopához erõsítem a madáretetõt. Macska semmiképp nem tud felkapaszkodni, felugorni. Jó hely lehet? Vélemény, tanács?
Ha nem jó szerintetek, akkor marad a kemény talaj melegvizes locsolása, fellazítása és gödörásás madáretetõ-láb ültetéséhez...
Juteszembe legyen külön-külön a nagy- és kistestû madaraknak (két) etetõ? (asszem tán butaság, mert úgyis mindig a másik etetõje lesz a "zöldebb" vagy ahol több kaja van)

Feltûnõ egy rigó viselkedése. Ha kimegyek a teraszra, minden alkalommal valahonnan odarebben egy közeli bokorra és fejét forgatva néz rám, mint aki vár valamit

Ez arra sarkall hogy mihamarébb etetõt csináljak neki is, a többieknek is.
Fórumtagokhoz szóló kérdésem: mivel a madáretetõ oszlopának gödröt ásni vagy talajfúrózni nincs kedvem, arra gondoltam hogy a vasvázas kerítés egyik oszlopához erõsítem a madáretetõt. Macska semmiképp nem tud felkapaszkodni, felugorni. Jó hely lehet? Vélemény, tanács?
Ha nem jó szerintetek, akkor marad a kemény talaj melegvizes locsolása, fellazítása és gödörásás madáretetõ-láb ültetéséhez...
Juteszembe legyen külön-külön a nagy- és kistestû madaraknak (két) etetõ? (asszem tán butaság, mert úgyis mindig a másik etetõje lesz a "zöldebb" vagy ahol több kaja van)
Jujjdejó!
Sajnos én nem valami sok madárkát láttam eddig az etetõnél.
Sajnos én nem valami sok madárkát láttam eddig az etetõnél.
Noli csak némi ellentmondást véltem felfedezni soraidban
Egyfelõl Misi mókusról kifejted "szabad állat, nem kell neki igazi név, biztos van sajátja" másfelõl Sámánról elhangzott "úgy vélem, most már muszáj róla úgy gondoskodni, mintha ember lenne. Megadni neki mindazt, amit érdemel" mintha kettõsség lenne. A szabadságvágyat említõ sorokat találtam érdekesnek. Bonyolult fogalom melyet könnyen félremagyarázhat ki-ki saját szájíze, neveltetése vagy pártállása szerint.
Ejtõernyõs édesapám (bár tanárember, matematikus volt) vasszigorral nevelt. Alapelve volt a római mondás "amelyik apa sajnálja fiát, az nem sajnálja fiát". Nem lettem tõle lelki sérült, ha nem is olyan keményen mint édesapám, de tovább adtam, én is mindig a fegyelem mellett voltam, mely szükséges rossz. Lényegében a szabadságjogok korlátozásával jár, de csak a féktelenséget és szélsõségeket visszafogva, kisgyermekkortól az emberbe kell nevelni fegyelmet, önfegyelmet, és empátiát hogy ne hatalmasodjon el rajta a mostanság divatos nyegle szabadosság, én- és pénzközpontú életfelfogás, a törtetõ, mást legázoló, könyörtelen cinikus szemlélet. Nem tudhatja senki hogy az aljamunkát végzõ ember (mert azt is el kell végezni valakinek) miért került oda ahová, válás, betegség, anyagi csõd vagy született igénytelenség és lustaság miatt, mégis egy kalap alá véve mindkét tipust, lenézõen "lúzernek" nevezik. Ugyanez vonatkozik a hajléktalanokra is. Úgy vélem nem mindegyik hajléktalan "szabadságvággyal" eltelt munkakerülõ lusta bitang, hiszen nemcsak nyugaton, már itthon is kerültek közéjük diplomások. De errõl mit sem tudunk mert az egész világból Patyomkin-falut csináltak, felületes átutazó csak csillogó díszleteket lát néhány boldogan tapsoló kihízott gazdag úrhatnám díszpolgárral, ám a színpadi kulisza eltakarja az éhezõk és szegények segítségre szoruló magatehetetlen sokaságát. Bármilyen társadalmi berendezkedés, bármilyen pártszínek szerint próbálja magyarázni bárki, ezek világszerte látható tények, csak mindenütt elfordulnak elõlük az emberek mint egy verekedés, rablás vagy akár rosszulléte okán összeesõ embertõl, nem érzi át, nem segít, viszont sommásan ítélkezik. Soha nem felejtem el egy kifinomult entellektüel kriptaszökevény megjegyzését. Leállt veséje miatt félig eszméletlen barátnõmet vittem sürgõsen kórházba (a kórházban exitálni kezdett, négy napig haldoklott, életben maradt, de már ötödik veseátültetésére készül) Ahogy próbáltam barátnõmet kocsiba tenni, erkölcsi magasságának piedesztáljáról megszólal a kettõnket bámuló idõs hölgy: "nem szégyelli magát, így berúgni" Felrobbant a világ köröttem hogy felrúgom, széttaposom, de (akkor még) elsöprõ testi fölényem és fellobbanó dühöm ellenére tiszteltem hajlott korát, nem ütöttem agyon, rá se ordítottam, halkan annyit mondtam "a hölgy súlyos beteg, most viszem kórházba". Volt benne annyi tartás, bocsánatot kért, "nem tudta". Ha nem tudja az okot, akkor miért ítél sõt megítél? Nos ez a gondom az emberekkel, sokak számára nem létezik semmilyen etikai, erkölcsi mérce, csak saját félrenevelt/eltorzult értékítéletük alapján döntenek ki a lúzer, ki a csavargó. Az odavezetõ utat sose nézik csak ítélnek. Ez a sors bárkit elérhet bármikor, onnan már nincs visszaút, csak lefelé a testi és szellemi degradálódásba majd pusztulásba, lehet hogy nem is a fagy öli meg mert esetleg még elõtte felgyújtja jobb esetben agyonveri valami jókedvû újgazdag kölökbanda kábszeres révületében, ahogy az már jó pár éve divatos. Nem tartozom semmilyen szervezethez, nem politizálok, de kimondom, a hajléktalanok és munkanélküliek legalább kétharmada nem lustasága miatt lett hajléktalan és/vagy munkanélküli. Az viszont egyértelmû hogy aki odakerül, többé nem tud felemelkedni, csak rendkívüli szerencsével.
A szabadságról annyit, bármely társadalmi formációban a rend és ezzel járó korlátok szükségesek melyet vagy "kapitalista burzsoá elnyomó imperializmus" vagy "diktatorikus bolsevik terror" névvel illetnek, de egykutya, hiszen maga az állam az elnyomó szerv, mivel zökkenõmentes mûködéséhez szabályrendszer (mely eleve korlátozza az egyéni szabadságjogokat) szükséges, betartatásának irányítóeszközei és azok alkalmazása a mindenkor aktuális politikai berendezkedésnek felelnek meg. Van keleti kis állam ahol a fegyveres önvédelmi és rendfenntartó szervekbõl büntetlenül bohócot lehet csinálni és van olyan vezetõ nyugati mintaállam ahol négy rendõr lõ egyszerre 41 golyót az igazolványáért nyúló emberbe. A szabadság egy illúzió, mely államforma szerint vagy beléptidíj lefizetése után élénk színekkel festett cirkuszba vagy katonai terepszínre festett füves karámokba tereli az embereket, akik mindenképp korlátok közé kerülnek, bár ügyelnek a szabadság látszatára (egy szabad államban egy szabad ember azt teszi amit szabad) olykor a szabadosságot is szabadjára engedve.
Alapvetõen nem a szabadságvágyról szóltam Aesopus meséjének felemlítésével, csupán a két hsz. között bujkáló ellentmondásra figyeltem fel
Bocs a hosszért

Egyfelõl Misi mókusról kifejted "szabad állat, nem kell neki igazi név, biztos van sajátja" másfelõl Sámánról elhangzott "úgy vélem, most már muszáj róla úgy gondoskodni, mintha ember lenne. Megadni neki mindazt, amit érdemel" mintha kettõsség lenne. A szabadságvágyat említõ sorokat találtam érdekesnek. Bonyolult fogalom melyet könnyen félremagyarázhat ki-ki saját szájíze, neveltetése vagy pártállása szerint.
Ejtõernyõs édesapám (bár tanárember, matematikus volt) vasszigorral nevelt. Alapelve volt a római mondás "amelyik apa sajnálja fiát, az nem sajnálja fiát". Nem lettem tõle lelki sérült, ha nem is olyan keményen mint édesapám, de tovább adtam, én is mindig a fegyelem mellett voltam, mely szükséges rossz. Lényegében a szabadságjogok korlátozásával jár, de csak a féktelenséget és szélsõségeket visszafogva, kisgyermekkortól az emberbe kell nevelni fegyelmet, önfegyelmet, és empátiát hogy ne hatalmasodjon el rajta a mostanság divatos nyegle szabadosság, én- és pénzközpontú életfelfogás, a törtetõ, mást legázoló, könyörtelen cinikus szemlélet. Nem tudhatja senki hogy az aljamunkát végzõ ember (mert azt is el kell végezni valakinek) miért került oda ahová, válás, betegség, anyagi csõd vagy született igénytelenség és lustaság miatt, mégis egy kalap alá véve mindkét tipust, lenézõen "lúzernek" nevezik. Ugyanez vonatkozik a hajléktalanokra is. Úgy vélem nem mindegyik hajléktalan "szabadságvággyal" eltelt munkakerülõ lusta bitang, hiszen nemcsak nyugaton, már itthon is kerültek közéjük diplomások. De errõl mit sem tudunk mert az egész világból Patyomkin-falut csináltak, felületes átutazó csak csillogó díszleteket lát néhány boldogan tapsoló kihízott gazdag úrhatnám díszpolgárral, ám a színpadi kulisza eltakarja az éhezõk és szegények segítségre szoruló magatehetetlen sokaságát. Bármilyen társadalmi berendezkedés, bármilyen pártszínek szerint próbálja magyarázni bárki, ezek világszerte látható tények, csak mindenütt elfordulnak elõlük az emberek mint egy verekedés, rablás vagy akár rosszulléte okán összeesõ embertõl, nem érzi át, nem segít, viszont sommásan ítélkezik. Soha nem felejtem el egy kifinomult entellektüel kriptaszökevény megjegyzését. Leállt veséje miatt félig eszméletlen barátnõmet vittem sürgõsen kórházba (a kórházban exitálni kezdett, négy napig haldoklott, életben maradt, de már ötödik veseátültetésére készül) Ahogy próbáltam barátnõmet kocsiba tenni, erkölcsi magasságának piedesztáljáról megszólal a kettõnket bámuló idõs hölgy: "nem szégyelli magát, így berúgni" Felrobbant a világ köröttem hogy felrúgom, széttaposom, de (akkor még) elsöprõ testi fölényem és fellobbanó dühöm ellenére tiszteltem hajlott korát, nem ütöttem agyon, rá se ordítottam, halkan annyit mondtam "a hölgy súlyos beteg, most viszem kórházba". Volt benne annyi tartás, bocsánatot kért, "nem tudta". Ha nem tudja az okot, akkor miért ítél sõt megítél? Nos ez a gondom az emberekkel, sokak számára nem létezik semmilyen etikai, erkölcsi mérce, csak saját félrenevelt/eltorzult értékítéletük alapján döntenek ki a lúzer, ki a csavargó. Az odavezetõ utat sose nézik csak ítélnek. Ez a sors bárkit elérhet bármikor, onnan már nincs visszaút, csak lefelé a testi és szellemi degradálódásba majd pusztulásba, lehet hogy nem is a fagy öli meg mert esetleg még elõtte felgyújtja jobb esetben agyonveri valami jókedvû újgazdag kölökbanda kábszeres révületében, ahogy az már jó pár éve divatos. Nem tartozom semmilyen szervezethez, nem politizálok, de kimondom, a hajléktalanok és munkanélküliek legalább kétharmada nem lustasága miatt lett hajléktalan és/vagy munkanélküli. Az viszont egyértelmû hogy aki odakerül, többé nem tud felemelkedni, csak rendkívüli szerencsével.
A szabadságról annyit, bármely társadalmi formációban a rend és ezzel járó korlátok szükségesek melyet vagy "kapitalista burzsoá elnyomó imperializmus" vagy "diktatorikus bolsevik terror" névvel illetnek, de egykutya, hiszen maga az állam az elnyomó szerv, mivel zökkenõmentes mûködéséhez szabályrendszer (mely eleve korlátozza az egyéni szabadságjogokat) szükséges, betartatásának irányítóeszközei és azok alkalmazása a mindenkor aktuális politikai berendezkedésnek felelnek meg. Van keleti kis állam ahol a fegyveres önvédelmi és rendfenntartó szervekbõl büntetlenül bohócot lehet csinálni és van olyan vezetõ nyugati mintaállam ahol négy rendõr lõ egyszerre 41 golyót az igazolványáért nyúló emberbe. A szabadság egy illúzió, mely államforma szerint vagy beléptidíj lefizetése után élénk színekkel festett cirkuszba vagy katonai terepszínre festett füves karámokba tereli az embereket, akik mindenképp korlátok közé kerülnek, bár ügyelnek a szabadság látszatára (egy szabad államban egy szabad ember azt teszi amit szabad) olykor a szabadosságot is szabadjára engedve.
Alapvetõen nem a szabadságvágyról szóltam Aesopus meséjének felemlítésével, csupán a két hsz. között bujkáló ellentmondásra figyeltem fel


Nálam falják, csak olyan módszerrel, ahogy a ruszki katonák: be mag, harap, héj kiköp. És ezt ismétlik. :-) De a veréb okos és alkalmazkodó, könnyen tanul, így ha most még nem eszik, egy rájön, a többi meg utánozni fogja, majd figyeld csak.
Az elébb hét(7!) veréb ült a 25 centi átmérõjû etetõben és lakomáztak.!
Egy bátrabb cinke odarepült,de csak nézni tudta õket..A verebek ahogy elnéztem az apróbbakat eszik,mint köles és tsa.A fekete szotyit csak kidobálják.

Angyalom, ugyanez a nagy szabadságvágy, ami megöli a hajléktalanokat a maihoz hasonló napokon.
Te talán hagyod, hogy Tomi kóboroljon a pusztában? Nem. Úgyhogy innentõl nem érdemes a szabadság mellett egy szót se szólnod.
Te talán hagyod, hogy Tomi kóboroljon a pusztában? Nem. Úgyhogy innentõl nem érdemes a szabadság mellett egy szót se szólnod.
Hmmm... eszembe jut Aesopus meséje melyben az éhezve, soványan de szabadon élõ "maga ura" farkas beszélget a jóllakott, kövér de láncra vert házõrzõvel... ki-ki a maga életformáját dicséri, ki-ki önigazolás miatt "hazabeszél"... ahogy az emberek között is sokan... ez utóbbi igen alattomos dolog, emiatt nem lehetsz semleges, mert ha önálló véleményed van, nem üvöltesz kórusban valamelyik falkával, vagy nem tolongsz a legnagyobb csordával hát vagy hülyének néznek vagy folyvást útjában állsz valakinek, ezért zaklatnak, félrelöknek, megtaposnak
Persze még mindig jobb így Sámánnak, nem kell éheznie, gondolkodnia, vadásznia, készen megkap meleg szállást, meleg ételt, ahogy illik gondoskodni egy magatehetetlen élõlényrõl (legyen az állat vagy ember)

No és ha már háziasítottuk... Úgy tízezer éve kellett volna azon gondolkodni, hogy jó lesz-e annak az állatnak, ha háziállattá tesszük.
Úgy vélem, most már muszáj róla úgy gondoskodni, mintha ember lenne. Megadni neki mindazt, amit érdemel azzal, hogy háziállattá tettük.
Úgy vélem, most már muszáj róla úgy gondoskodni, mintha ember lenne. Megadni neki mindazt, amit érdemel azzal, hogy háziállattá tettük.
Amit leírtál az szinte minden állatra igaz, hogy tovább él rabságban, nincs számukra se ellenség, se éhínség , se magasfeszültségû vezeték, lehetne még sorolni.
Csak annyira fogoly, amennyire Te fogoly vagy ezen a bolygón. Sõt, még annyira sem.
A "szabad" macsekok élete 2-3 év (gyanítom, az átlag ennél is kisebb szám), a "fogoly" macseké 12-15 év. Eközben nem kapnak el mindenféle parazitát, betegséget, nem ütik el autók, nem verik meg a szomszédok, nem mérgezik meg, nem tépik meg egymást vagy kutyák õket, nem szaporodnak milliószám termelve a szerencsétlen, rövid életû és kóbor állatokat, nem fojtják vízbe születésük után pár órával, nem éheznek, nem fáznak, nem szenvednek szükséget cirógatásban...
Asszem, sok pasas cserélne az én fogoly Sámánommal s aludna a kezét a nyakamba fonva mellettem minden éjjel (talán még dorombolni is megtanulnának), s enné a legdrágább minõségi gépsonkát a kezembõl...
A "szabad" macsekok élete 2-3 év (gyanítom, az átlag ennél is kisebb szám), a "fogoly" macseké 12-15 év. Eközben nem kapnak el mindenféle parazitát, betegséget, nem ütik el autók, nem verik meg a szomszédok, nem mérgezik meg, nem tépik meg egymást vagy kutyák õket, nem szaporodnak milliószám termelve a szerencsétlen, rövid életû és kóbor állatokat, nem fojtják vízbe születésük után pár órával, nem éheznek, nem fáznak, nem szenvednek szükséget cirógatásban...
Asszem, sok pasas cserélne az én fogoly Sámánommal s aludna a kezét a nyakamba fonva mellettem minden éjjel (talán még dorombolni is megtanulnának), s enné a legdrágább minõségi gépsonkát a kezembõl...
köhöm... ez rendjén is van de Sámán? igaz, õ nem szabad, háziállatként fogoly aranykalitkában...
Megfogtam a Sámánt, s a kezét beletettem a hóba. Na, ha szinkronizálni kellett volna, amit mondott erre, színész helyett futballbíró kellett volna hozzá. :-))))
Az a Havas Mihály csak ideiglenes név. Szabad állat, nem kell neki igazi név, biztos van sajátja, amin a többi mókus hívja, én meg úgyis dióval hívom. :-)
Jaurinum valamelyik korábbi hsz-ben Noli Havas Mihály névvel illette õkelmét, indoklásul megjegyezve hogy nemcsak a mancsai között látott mogyorót


Neked nem nagy mókuszpókusz ilyent összevágni. Misi lett végül a neve?
Noli a magam nevében beszélek, én még nem unom 
Jó ötlet a zseblámpa, sárgás fénye a jóizûen falatozó mókusra vetülve gyertyafényre emlékeztet, teljesen karácsonyi hangulatot kelt
(Remélem felfér 478 pixel széles)

Jó ötlet a zseblámpa, sárgás fénye a jóizûen falatozó mókusra vetülve gyertyafényre emlékeztet, teljesen karácsonyi hangulatot kelt

(Remélem felfér 478 pixel széles)
Ez negatív diszkrimináció!Nálam beintgrálás van folyamatban.Ezek most úgyis nagyon divatos cselekedetek.....
Viszont ide nem jönnek a galambok.Se rigók.Se csuszkák és más miegyebek,pedig van kint alma is..

Viszont ide nem jönnek a galambok.Se rigók.Se csuszkák és más miegyebek,pedig van kint alma is..
Modjuk szórnak, az tény, de az se megy nálam kárba, mert megeszik a földrõl is, még a rigó is feleszi. Én csak a galambokat utálom, bár állítólag levesnek jók... A nagy valagát ráteszi az etetõre, oszt még inog is alatta... Szerencsére õket elzavarja a Sámán is.
Mondjuk nekem azért van 2 szintes etetõm, hogy békében elférjen benne minden kis tollas, lehet, ezért nincs veszekedés a fajok közt.
Mondjuk nekem azért van 2 szintes etetõm, hogy békében elférjen benne minden kis tollas, lehet, ezért nincs veszekedés a fajok közt.
Szépek!
Persze,a gondom azzal van,hogy elzavarják a többieket.A páromnak meg azzal,hogy összeszemetelik az erkélyt..
Nem sajnálom senkitõl,azért teszem ki hogy egyék meg.
Persze,a gondom azzal van,hogy elzavarják a többieket.A páromnak meg azzal,hogy összeszemetelik az erkélyt..

Nem sajnálom senkitõl,azért teszem ki hogy egyék meg.
Az én cinkéim nekimennek a verebeknek. Amúgy meg a veréb is madár, sõt, hasznos madár. Meg szép is. Az én verebeim csak egymást zavarják...
Hülye verebek beleülnek az etetõ kellõs közepébe,szétcsapják a kaját mindenfelé miközben zabálnak-erre nincs jobb szó és elzavarják a cinkéket!
Még jó,hogy tettem egy bokorra cinkegolyókat...


Még jó,hogy tettem egy bokorra cinkegolyókat...
Biztos lehetsz benne, hogy pontosan ez jár a fejében! Szeretgesd, míg hagyja magát. :-) Hamarosan visszatér majd a valódi énje, ne izgulj. :-)))
Miezi ül a nyakamban
Mióta hazajöttem, nem tudom levakarni magamról, csak enni száll le rólam, korábban nem volt ennyire ragaszkodó, hihetetlen
Talán attól tart, hogy megint itthagyom egy hétre, és mehet megint vendégségbe... így aztán inkább hízeleg és a legjobb oldalát mutatja



Sámán ül az ablakban és várja a mókust, leskel felfelé (ahonnan ugrani szokott a mókus), eldobom az agyamat, hogy így megjegyezte, hogy mikor jön! Amúgy csak akkor szokott kiülni, ha van madár az etetõben, most meg még nincs.
Sziasztok!
A kertben a télálló kaktuszok betonkeménységûre fagytak. Bottal hozzájuk értem kopognak. De az erkélyen is kõkemények. Hehe most jól megedzõdnek.
A kertben a télálló kaktuszok betonkeménységûre fagytak. Bottal hozzájuk értem kopognak. De az erkélyen is kõkemények. Hehe most jól megedzõdnek.
Nagyon szép a cinegéd! Hangulatos, jó képek!!!
A kaktusznak meg állítsd át a naptárát :-))
A kaktusznak meg állítsd át a naptárát :-))
Szép estét!
Noli: A mókusod nagyon vagány!
Az elsõ hóval megjelentek a tengelicek is a madáretetõben. Eddig még csak cinkék, és csurik jártak a fekete napraforgóra, meg dióra, de a napi fél liternyi adag így is elfogyott. Délutáni pillanatkép a madáretetõ környékérõl, az ablakból nézve: Link Széncinke: Link Link
Aki mindig, mindenütt ott kell hogy legyen
: Link Link
A napokban, az egyik teleltetésre bevitt kaktusz kivirágzott a mûhely ablakában: Link Link
Noli: A mókusod nagyon vagány!

Az elsõ hóval megjelentek a tengelicek is a madáretetõben. Eddig még csak cinkék, és csurik jártak a fekete napraforgóra, meg dióra, de a napi fél liternyi adag így is elfogyott. Délutáni pillanatkép a madáretetõ környékérõl, az ablakból nézve: Link Széncinke: Link Link
Aki mindig, mindenütt ott kell hogy legyen

A napokban, az egyik teleltetésre bevitt kaktusz kivirágzott a mûhely ablakában: Link Link


Köszönjük! Bálint éppen "rajzolni" készül (a narancssárga a kedvenc színe, mindenbõl ezt választja), de most nem ennek örül annyira, hanem a fotózásnak. A pólóján egy mosolygó, záport osztó felhõcske látható.

Igaz, jobban megnézve villás faág adja a madáralakot. Talán az elmozdult színes foltok?
Épphogy elkéstem a találgatással
Köszi a megfejtést

Épphogy elkéstem a találgatással


Na jó,elárulom.Pont a kinagyított rész mellett/alatt van,olyan nyolc óra irányban egy kis színes folt.Õ a közeledõ cinke.
A kinagyított részbe is belelóg a kis színes folt.Ha az elõtte-utána képekkel nézed jobban kijön. Enyém marad a csoki!


Még mindig nem nyert,de közel jártál.
Még nem árulom el,had probálkozzon más is.

Akkor a jobbra látható lehajtott fejû madárnak tûnõ homályos valami
Kicst nagyítva kiemeltem, nyíllal megjelöltem. Persze az agy a fényfoltokat néha reális alakzatént jeleníti meg

Kicst nagyítva kiemeltem, nyíllal megjelöltem. Persze az agy a fényfoltokat néha reális alakzatént jeleníti meg
Neem,az etetõ két 25centi átmérõjû virágalátét,a pereme kb. 4-5 centi magas.Nem jár a csoki.Segítek,ott van a képen
Most egy egész veréb család ül a közepén és falnak.
Szegény cinkék nem férnek oda...

Most egy egész veréb család ül a közepén és falnak.

Szegény cinkék nem férnek oda...
Áki az etetõtõl balra látható vason 13-as méretû csavaranya van? A csavar mérete utalhat az etetõ méretére - elbújhat e benne (takarhatja vajon a perem) cinkeméretû madár
