Hydroinfo

Évszázad árvize... Szokásos bulvárszenzáció. Érdemi csapadék nincs elõre jelezve, így az elõrejelzés nagyon pontos hosszabb távon is. A felsõ részen is az LNV alatt lesz 80 centivel.

jaurinum: kösz!

Link

A Dráván is komoly árhullám indult meg.

A Rába Szentgotthárdnál estére már a harmadfok felett járt, s még mindig árad, jelenleg 411cm, ami 80cm-rel alacsonyabb az LNV-nél. A Rábán ez az utóbbi évek legkomolyabb árvize, legalábbis a gotthárdi vízmérce szerint, holnap gondolom el is indulnak a fotóriporterek árvíznézõbe.
---
Lujó, itt mûködik tovább az OVISZ-honlap: Link

Végre ismét felébredt a vásárosnaményi Fetikövízig távmérõ állomás és látszólag jó adatokat is továbbít

Error 404

Reggel óta erõsen áradnak a nyugat-dunántúli folyóvizek, a Rába Szentgotthárdnál óránként most is 60-80cm-t emelkedik, jelenleg 237cm-en áll. A mellékvizei közül a Lapincs és a Gyöngyös szállít még komoly árvizet, de az esõ megszûnése miatt órákon belül megállhat az áradás, és konszolidálódhat a helyzet. A Dráva magyar szakaszára 2-3 nap múlva érhet a felsõ szakaszon most kialakult jelentõs árhullám.

Hm. Ideje átírni a könyvjelzõt, nehogy meglepetés érjen bárkit is: Link

Az ember pedig hajlamos a kritikát, sõt a nem kívánatos adat közlését annak venni. Ha ne adj Isten, kalibrálják a leveled hatására a szintérzékelõt, vagy utánanéznek annak, hogy tényleg mi a fene történt akkor, már nem kérdezõsködtél hiába. Ha pedig szakmán kívüliként a szakmának ötletet adtál (elõ szokott fordulni), megérdemelsz néhány söregyenértéket.

Szerk: Én árvizesként inkább a minimumokban tévednék, mint az esetleg a gátkoronát meghaladó vízszintek elõrejelzésében.

Nekem ne mondd, én is tudom, hogy sántít a dolog Lejjebb is írtam (és ma nekik is), hogy igen furcsa ez így, fõleg annak fényében, hogy a múltkori levelem után hírtelen korrekció lett foganatosítva a vízálláson. Valószínûleg az volt, mert mint ahogy jeleztem itt is, szinte biztos, hogy nem okozhatta természetes folyamat. A ma reggeli levelem után pedig (véletlenül?) ez a hibaüzenet fogadott a Fetikövizigen: "2012.10.10 Vásárosnamény vízállás adatsora mûszaki okok miatt kikapcsolásra került."
Én tényleg nem kötözködésbõl, hanem pusztán amatõr kíváncsiságból kérdezõsködtem, remélem õk sem b&szogatásnak veszik.

A válasz nem fedi a valóságot a kárpátalján lehulló csapadékról: akkoriban nem hullott olyan csapadék, ami felszíni lefolyást, árhullámot okozhatott volna. Ezt valamely hozzászolásban le is írtam. A titkárnõ a leveled kiszignálta az osztályvezetõnek, az osztályvezetõ gondolkodás nélkül kiszignálta valakinek (végül is semmi nem múlik a válaszon), a valaki gondolkodás nélkül leírt valamit (végül is semmi nem múlik a válaszon). Elmúlt események miértjére meglehetõsen nehéz választ kapni. Én (viszonylag) szakmán belüli vagyok a témában, de sok esetben iszonyú energiámba kerül, hogy az ok-okozati összefüggéseket feltárjam. Ha nincs semmi jelentõsége: mit ugrál ez a majom? Ha van jelentõsége, esetleg személyes érdekeket sérthet: valaki korábbi döntéseiben sáros lehet: hibázott, véletlenül, vagy szándékosan nem vett észre valamit, stb. Különben is: minek megzavarni a dolgok természetes folyását? A tényleges okot adathiány miatt nem tudom feltárni. A rendelkezésemre álló adatok (Hyfdroinfo) ehhez nem elegendõek.

Mégiscsak jóarcok, mert múlt héten választ kaptam A válaszímélben az foglaltatik, hogy az áradást a Kárpátalján lehulló csapadék okozta, és "az elmúlt idõszakban nem épült mûködési területünkön olyan építmény, amely befolyásolná a Tisza vízállását"
Én persze továbbra is értetlenül állok azelõtt, hogy miként emelkedhetett 15-20 centit a víz Naménynál, miközben sem feljebb, sem lejjebb nem volt vízszintemelkedés.

Némileg az elõzõekhez köthetõ kérdés/kérés: valakinek megvan/meg tudja szerezni Pándi Gábor Hidrológia I-II ( Link ) jegyzetét? Vagy bármilyen más magyar nyelvû, fõleg potamológia témakörét körbejáró könyvet?

Link itt 9 állomás közül tudsz válogatni, én speciel Szolnokot szoktam nézegetni, az több mint 100 éves adatsorral rendelkezik

Most nem voltak olyan készségesek, mint eddig. Viszont (remélem, véletlen egybeesés hogy) hétfõn reggel "elkezdett csökkenni" a víszint a mércén. Gyorsan süllyedt 15 centit, majd ismét lecövekelt egy szinten (-192 cm) ezt természetes folyamatként nagyon nehéz értelmezni, szóval tényleg van valami a mérésekkel.

Nem tudom, de tényleg némi kritikával/fenntartással kell nézni ezeket az adatokat. Amit elsõre is látni, ezek nem olyanok, mint pl. a mostani Balaton-átlag, amit szépen kisimítva számolnak, nincs benne a szél v. más okozta ingás, stb. Itt lehet silabizálni napi adattáblákat: Link

Most nézem, hogy 1921 õsze inkább hûvös volt (az év átlagos), de 1921-22 tele kemény: nov. 1,9, dec.-1,1, jan.-1,8, febr. -1,7 fok átlag Keszthelyen. Lehet, hogy dec. elején befagyott a tó és ez vezetett fals mérésekhez...?

Nekem sajnos gyanús adat a -39 cm 1921 decemberébõl. Természetes folyamat (szárazság, hõség) akkor nem indokolt ilyet , hacsak nem egy régi vízmércével mérték, melynek más volt a kezdõ pontja. Ugyanis az az év, bár száraz volt, de nem annyira, hogy ezt okozná. Az OMSZ hivatalos adatai(Égh.atlasz adattár 1901-50) szerint Szombathelyen és Budapesten 1921 száraz volt (448 és 478 mm), de a korábbi évek közel átlagos csapadékot hoztak(Pl.1919:589 ill.662 mm,1920: 492 ill. 648 mm).
Keszthelyen 1919: 642mm, 1920:628 mm, 1921: : 525 mm. A három hely 1921 õszi csapadéka: 72, 109 ill.123 mm. 1921.dec. pedig: 9, 32 ill. Keszthelyen 20 mm. Persze lehet, hogyha most nem zárják le a Sió zsilipet, akkor a mostani két száraz év után már a fele vízfelület eltûnt volna...Érthetetlen, hogy decemberben akkor mitõl lett -39 cm? Talán lecsapolták a Sió csatornán keresztül, hogy hajózni tudjanak ?

A Balcsi engem is izgat (annak ellenére, hogy se telkem se vitorlásom nincs a tónál). Bocs a linkért, de van kettõ idevalóm, az egyik, ahol a tóról diskurálunk: Link
A másik pedig egy megszállott felsõörsi (ha jól tudom) amatõr lapja, akinél nagyon jó adatokat találni, így LKV és LNM adatokat, s pl. meglepõ módon az LKV -39 cm 1921.12.14, míg a legnagyobb 195 cm 1879.06.04.
Link
Részletes adatok is a linken: Link
A mai átlag 39 cm.

Bó egy hónap eltelt, hogy a Balaton vízszintjének csökkenésérõl írtam. Akkor 49 cm volt, tegnap 40, vagyis az eddigi 6 cm/hó átlagos apadás nagyon felgyorsult, annak ellenére, hogy a szeptember mintha esõsebb lett volna a nyári hónapoknál. A LKV 20 cm.
Furcsa a tó reagálása a csapadékra, van amikor esik, mégis csökken, máskor meg esõ nélkül is emelkedik. Ez utóbbira talán a fenéken lévõ források hozama lehet a magyarázat, elõbbire meg tán az, hogy a csapadékot felissza a kiszáradt talaj, növények és a levegõ, alig jut a patakokba.

Közben rájöttem (elolvastam a leírást :-))) ), nem is szükséges archív adat (beadandó), így nem is aktuális a kérdés. Azért kösz! (Meg nem is sürgõs, novemberre kell...)

Írtam a FETIKÖVIZIG-nek. Eddig mindig készségesek voltak. Reméljük fény derül a titokra.

Ervin: mennyire legyen archív? Mert az OVISZ-on van 3 hétre visszamenõleg minden mércéé- A Hydroinfón pár mérce adata sok évtizedre.

Bocs, hogy megszakítom a témát, de volna egy kérdésem: a vizadat.hu-n kívül (amely jelenleg karbantartás miatt nem használható) elérhetõk neten a hazai vízmércék archív vízállás-adatsorai?

Esetleg vízi daruk ha dolgoznak akkor befolyásolhatják a mércét?

Nem tudom, de korábban volt már róla szó, olvass vissza.

Hogyan kavar be?? tudtommal a pillérek rég készek és csak víz felett megy a munka!?!

Szerintem sehogy.

Hogyan kavar be?

A híd építése kavar be, hiszen ott van a mérce mellett. Lesz viszont rendes árhullám is még hamarosan Link Link

Közben napok elõre haladtával, túl vagyunk egy kisebb árhullámon lassan stabilizálódik a Tisza víz szintje ismét, valamivel magasabban mint az LKV! Vásárosnaménynál továbbra is lassú áradás van csak az a kérdés mibõl ?!:--) Kraszna-Szamos víz szintje nem kiugró egy nap sem.

Egy laza 3 méteres árhullám várható Tiszabecstõl Dombrádig Link végre

Persze, ezt is belekalkuláltam, ahogy lejjebb írtam is: "ez a növekedés nagyjából 2-4 köbmétert jelent másodpercenként ennél a medertteltségnél"

Azt is kalkuláld be, hogy a mostani minimális vízszint mellett a kisebb
Tisza felület miatt ugyanakkora többlet vízmennyiség nagyobb szintemelkedést jelent, mint pl. közép vízszint esetén. Gáttól gátig szintnél pedig lehet, hogy észrevehetetlen lenne a vízszint emelkedése.

Most már szinte biztos, hogy a Krasznán kersztül a Lápi-fõcsatorna a felelõs a naményi emelkedésért. A csatorna szintje jelentõsen csökkent, miközben a Kraszna árad. Ezek szerint ez a leeresztés valamelyik határon kívüli tározóból képes ennyi hatást gyakorolni a Tisza Vásárosnamény-Záhony közötti szakaszára.

Nem hiszem, hogy ilyen mûtárgyat rak(hat)nának oda. Bár nem vagyok szakember, de szerintem kizárható. Mivel kifogytam az ötletekbõl, ezért elfogadom
Volt egy gyors csökkenés-növekedés pár (a Lápi-fõcsatornából eresztettek le vizet a Krasznába), de az meg még le sem jutott oda, ráadásul a Kraszna néhányszáz méterrel a naményi vízmérce alatt torkollik a Tiszába.
Azóta egyébként ismét áradt egy centit. Egy szakember ha erre tévedne, igazán hálás lennék magyarázatáért.

Közben a Tisza Szolnoknál már csupán 1 cm-re van a LKV beállításától.Link Vajon lesz új rekord?

Lehet, hogy hülyeséget írok... de nem lehet, hogy a hídépítésnél nem a szondát zavarták, hanem valamilyen akadályt helyeztek el a mederben, ami visszaduzzasztott pár centit? (Így a fokozatosság is rendben lenne, hiszen ez nem egyik pillanatról a másikra dobja meg a vízszintet.)

Mai vízállás jelentés:
"A Tisza Vásárosnamény és Dombrád között árad, máshol apad."

Egy tényleges mini árhullám. Becsen az elõzõ napi szinthez képest 8-án volt 16 cm-es, Tivadarnál 10-én volt 1 cm-es szintnövekedés. Ebbõl az irányból nem jöhetett 6 cm szintemelkedést okozó többlet víz. A záhonyi vízállás idõsort nézve kizárt, hogy a naményi szint emelkedése egy lejjebb becsatlakozó folyó árhullámának visszaduzzasztó hatása lenne. Marad a Szamos, de annak vízgyûjtõjén két hete nem volt lefolyást generáló csapadék. Marad a tározott víz eleresztése. Hol???

Azt nem értem, hogy honnan került most víz a Tiszába a naményi szakaszon. A tegnap reggeli vízálláshoz képest 6 centit emelkedett folyamtosan, miközben 20 km-rel feljebb ugyanennyit apadt és lentebb is apadás/stagnálás van. A vízmérce feletti mellékfolyókon sem volt emelkedés. Egyetlen víztározó van a mérce felett és talán a legutolsó mért pont alatt (sajnos a pontos helyét nem lehet megmondani térképrõl); a Holt-Szamos Víztározó. De ennek vízszint-csökkenése sem akkora, hogy az indokolná az emelkedést, meg nem hinném, hogy most eresztenének le a vizébõl. A tiszabecsi vízhozamokból analógiát keresve, ez a növekedés nagyjából 2-4 köbmétert jelent másodpercenként ennél a medertteltségnél, ami szintén kizár(hatja) a tározó leeresztésének elméletét.
Másik lehetõség, hogy a hídépítésnél (ami itt nyomon követhetõ, legalábbis képekben: Link ) valamilyen formában zavarják a szondát, akkor viszont az egyenletességet nem értem.
Valakinek tipp?

Nem volt jobb ötletem, ide tettem Link (Egyébként jó lenne egy történelem fórum is...)

"Idén ezért egyszer még biztosan visszatérnek a helyszínre"

Ezt úgy nyilatkozták, mintha valahova a Csendes-óceánra kellene visszatérni, nem csak Budapestrõl kikocsikázni egy óra alatt.
Úgy írnak róla, mintha valami marha nehéz lenne a Duna fenekén kutatni, azért egy óceánban többszáz, többezer méter mélyen kicsit nehezebb.
Persze itt van a folyónak sodrása, de azért mégis könnyebb, nem?

"A Duna fõsodrában, valahol a Duna-kanyarban süllyedt el Mária királyné kincse 1526-ban"
Hm-hm, ha a Tisza záhonyi szakaszán süllyedt volna el, akkor szárazra került volna

Úgy hívják,hogy :-duzzasztó
-vízlépcsõ
-vízerõmû


Hetek óta zárva vannak a kapuk,sõt,a turbinákon is csak minimális vizet engednek át,ha jól tudom így is csak 1 generátor mûködik,a többi felújítás alatt van.

Jaaa, világos, tényleg!

Azt akartad kérdezni, hogy a "többi miért magas?" Egy olyan kis esésû folyón, mint a Tisza, a duzzasztás a vízlépcsõ fölött egészen hosszú, akár 100 km-es szakasz vízszintjét beállítja. Ha megnézed, a szegedi vízállás is messze van a rekordtól, ez a Szerbiában lévõ törökbecsei duzzasztó hatása.

A tározók nem "lopják" a vizet. A párolgást és a vízkivételt leszámítva a befolyó víz kifolyik belõlük, sõt: Kisköre alatt a vízszint a tározott víz felhasználása nélkül (vízszint csökkentés a tározóban) már az eddigi a minimum alá csökkent volna.

Akkor a többiért magas?

Tiszalök, Kisköre....

Elképesztõ!
Az miért van, hogy a Tisza Szolnoknál alig 4 centire van a valaha mért lekvisebb vízállástól, felfelé haladva viszont nagyon messze vannak a rekordtól, majd záhonynál megint alig 10 centi a különbség.

A Mura vízgyûjtõjén az elkövetkezõ két napban 40-60 mm csapadék várható, a nyári árvíz után most megint nagyon alacsony a vízállás, de megint lehet egy villámárvíz....az aszály közepette!

Link

Nézd csak meg 01:04-nél milyen magas volt a Tisza Aztán 02:15-tõl a gátszakadás Link

Látva a jelenlegi állapotokat,szinte elképzelhetetlen,hogy mennyi csapadék esett és hó olvadt el 2001-be a nagy árvíz idején.
10-14 méterrel magasabb vízszint úgy,hogy közbe több 10000 hektár területet öntött el...
Link
Link

"A tarpai gátszakadások következtében a Beregi síkság magyarországi területein 26.000 hektárt öntött el az ár, de átfolyt Ukrajnába is, ahol 6.000 hektár került víz alá.

A beregi gátszakadásokon kifolyt 140 millió m3 víz ez kb. fele a Fertõ tó teljes vízmennyiségének.

2001. március 1-én semmilyen jel nem mutatott arra, hogy 5 napon belül akkora árvíz alakul ki a térségben, amely meghaladja az árvízvédelmi rendszer védképességét.

A kevés csapadék, valamint a sokévesnél magasabb középhõmérséklet miatt a Kárpátokban kevés hó halmozódott fel 2001 márciusára (a sokéves közepes érték alig 50%-a), a folyók vízállása pedig az ilyenkor megszokott szint alatt volt 1,5-2,0 méterrel. A március 3-án kezdõdõ ciklontevékenység hatására azonban olyan jelentõs mennyiségû csapadék hullott, felmelegedéssel együtt, hogy ez Magyarországon és Ukrajnában árvízi katasztrófát okozott.

Március 3-a és 5-e között, három nap alatt 2-3 havi csapadék esett a Felsõ-Tisza vízgyûjtõjén (területi átlagban 132 mm)
Ez idõ alatt a Kárpátokban helyenként 300 mm csapadékot is mértek. Mivel az esõ felmelegedéssel járt együtt a hegyekben felhalmozódott hó 1000 m fölött az átlagos hóvízegyenérték 70 mm volt hírtelen elolvadt és tovább növelte a még fagyott talajon lefolyásnak indult víztömeget."

Hihetetlen...Link

Meteo!
Nekem is jobban bejött a Tivadari "plázs" mint Ugornya

Dzsó!
Nekem is ez volt a gondolatom.
Én láttam anno a Tiszát 2001-be Naménynál,és most ahogy megpillantottam a hídról, egybõl az akkori állapotok ugrottak be,ha nem lát az ember ilyet akkor el se bírja képzelni,hogy mire nem képes a természet.

Szép beszámoló!

Én is megnéztem itthon valamelyik nap a Tarnát, hát az sem gyenge. Alapból kicsi, de most a meder aljának is csak a felén folydogál, kb. méteres szélességben és 10-20 cm mélységgel, ahol néztem. Nehezen hinném el, ha nem a saját szememmel láttam volna 99'-ben, hogy ki tud jönni a majdnem 100 méterre lévõ házig...