Csillagászat és űrkutatás

Nekem is foszíliák jutna eszembe, sõt "makro foszíliák". A nagyon hideget is elbíró, akár mohák, szerves spórák jelenléte.

Továbbvihetõ, de azt már megtették ezelõt is

Az elõzõ hozzászólásomhoz annyit, hogy nekem az a max tippem de szerintem korántsem a legvalószínûbb. Én nem fogok megharagudni rájuk, ha éppen egy teljesen más területen szerzett (pl gológia) történelmi jelentõségû eseményt jelentenek be

Igen, már az is történelmi lenne, de mondjuk számomra ez eddig is nyilvánvaló volt. Akkor ütne igazán tényleg nagyot a hír ha az általad említett anyagcserét kizárva állapítanák meg a marsi élet vagy volt élet tényét. Ez már számomra elégtétel lenne. De ha a a tipped komplex szerves vegyület, akkor az is elég továbbvihetõ gondolatilag...

Nem tudom, de nemsokára kiderül Valamilyen komplex szerves vegyület az én tippem. De már az is a történelem egyik legnagyobb felfedezései közé tartozna, ha "csak" mikrofoszíliák jelenlétét tudták volna kimutatni. Gondolj bele: ez magában hordozza annak lehetõségét is, hogy az élet egymástól függetlenül több helyen is kialakulhatott. Ha ez így van (volt azért anyagcsere a két bolygó között, szóval még közbejöhet a pánspermia is), akkor az - bármilyen furcsa - nagyban befolyásolhatja a mi sorsunkat is. Pontosabban annak kimenetelének megismerését.

Na de most komolyan mit találhattak. Szerves cuccot, vagy mikrobaszintû életet? Mást így nem tudok elképzelni. A víz jelenlétét már elsütötték tehát ennél nagyobb dolog kell legyen.

Egyértelmû

Marslakót

Link Vajon mit találtak?

Becsillanás az.

Ha csillagászati jelenség lenne, akkor nem a Pilis-tetõi kamera lenne rá a világon az egyetlen "szemtanú"... Ráadásul ez az akármicsoda nem a horizonton kel fel (!!!), hanem pont akkor jelenik meg hipp-hopp a semmibõl, jóval a horizont felett, amikor a Nap is felbukkan az égen. Úgyhogy a Nap kamerán belüli tükrözõdése lesz ez.

Mindenesetre nem csillagászati jelenség

Figyeld már 7-kor ahogy fölbukik a horizonton.Ez nem becsillanás.

Becsillanás

Link
Barna törpe, vagy a saját naprendszerébõl "kirúgott" bolygó? Ahogy a francia szakit idézik, ezzel a nemrég talált objektummal vizsgálhatóak az extraszoláris bolygók az anyacsillag befolyásoló hatásai nélkül (szentjánosbogár vs. buszlámpa ). Vajon megváltoztatja-e ez a felfedezett képzõdmény a bolygó- és csillagképzõdésrõl jelenleg vallott nézetet?

A Pilis tetõn lévõ webkamerán 7-tõl kb 9.50-ig látható a Nap mellett valami...mi ez?

Napfogyatkozás: Link

Én az Orbitron Számítógépes alkalmazást, a Stelláriumot, a Calsky calendarium oldalt használom, azon minden rajta van.

Érdekes esemény:

Link

Budapesten is lesz nyílt nap:

Link

Még nem láttam, hogy valaki linkelte volna. A mûholdrajongók ezt szokták bújni: Link

Valaki használja ezt a "szolgáltatást"?
Link

Ma este a déli égbolt tetejétõl egészen a nyugati égbolt aljáig ívelt egy pulzáló, csíkhúzó hullócsillagot láttam.
Az elõbb nyílegyenes északon pedig zöldes színû, talán mintha az útja végén darabokra szétziláló (?), egyenesen pottyanó valamit láttam.
Gyorsan kinyitottam az ablakot, hangja nem volt, tehát nem hinném, hogy tüzijáték lett volna. Arrafele csak egy utca van, de elég közel, az meg láthatóan máshol volt... Fönt, nagyon...

villamos áramszedõ + felsõvezeték

Az orionidák meteorraj egyik tagja lehetett. Éjfél körül volt a maximum.

Láttam egy kis fényû akármit zuhanni.

Tüzijáték

Már másodszorra volt egy hatalmas villanás az égen, felhõ nincs, vakuhoz meg iszonyat erõs volt. Mi lehet?

Köszönöm Brenya és Astroman

Jaja az új fejlesztést én is észrevettem. Sajna ez mit sem segít a felhõk elûzésének érdekében. Szerencsére van még két "ablak" ahol az ISS pont felettem húz el, így közel lesz - azaz terjedelme van és nem pontszerûen látszik.

Fejlesztették a Heavens-Above ISS útvonalát mutató csillagtérképet: Link

Pár mondatban olvastam, hogy nagyon gyér.

Mit tudtok a holnap esedékes Drakonidákról? Egy tanulmányban azt olvastam, hogy idén gyakorlatilag elmarad (0,2-es ZHR-t jeleztek elõre).
Itt a tanulmány: Link

Gratula! Jó lett!!!

Ez nagyon profi. Le a kalappal! Grat.

ISS a Hold elõtt. Vakszerencsés kép!

Köszi!

Nemtudom, hogy honnét szedtem ezt a Rigelt. De tényleg Regulus az a Vénusz mellett.

Szerintem Regulus lesz az Amúgy szép képek

(Talán itt van jó helyen)
Folyami konglomerátumból álló Delta-lebenyt találtak a Marson: Link

Vénusz-Rigel együttállás:

Kb. 343 °-tól 115 °-ig világos a horizont 3-4 ° magasságig világos kékes, bordós, barnás színekben. A Nap helyzete +28 °, -44 ° 1 óra 55-kor. Még nem indokolt a világosodás. A jelenséget pár éve is észleltem, de akkor nyáron.

Más tollával ékeskedem. Noli videója: Link

Igen, én is láttam. (9.14-kor voltak legközelebb egymáshoz.) De gyönyörû volt minden irányban az égbolt.

Kinéztem hajnalban fél hatkor. Két dolgon csodálkoztam:
Jé, csillagos az ég!
Jé, holdja van a Vénusznak! (a Regulus)

Csak ahhoz utazni kellene egy keveset.

Aztamindenit, ha kicsit elõbb jön esetleg csak 2-3 héttel, akkor beszarunk a látványtól!

Majdnem összejön, nov. 3-án lesz hibrid napfogyatkozás: Link

Hát akkor így már nem is érdekel!

No de tényleg, kellene hozzá pont akkor egy napfogyatkozás, amikor a csúcson lesz fényességileg

Könnyen meglehet. Várható magnitúdó és elongáció:

Igen, könnyen lehet. Ez a rendkívüli napközelség okán elképzelhetõ: mivel a Nap mellett igencsak felgyorsul mozgása a gravitációs "lendítõhatás" (Kepler-II) miatt, s ilyen fényességet csak a Nap közvetlen közelében ér el, majd gyorsan távolodni (és halványulni) kezd.

"Ám mivel az égen csak 1 fokos szögtávolságra lesz a Naptól (azaz gyakorlatilag a Nap mellett lesz), éppen ekkor nem lehet majd megfigyelni az éjszakai égbolton. A nagy fényesség miatt viszont a nappali égbolton is láthatjuk - mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa az [origo]-nak.
A legnagyobb napközelség elõtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedõ (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).

A legszebb látványt azonban remélhetõleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merõlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd."

Tehát amikor a legfényesebb lesz, akkor a Holdéhoz hasonló -11 magnitúdójú lesz, majd két-három nap múlva már csak -1-2 magnitúdójúvá csökken a fényessége?

Jónak hangzik!