Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
MacGyver:Jaurinum már meg is adta a Balaton-felvidékre vonatkozót. 
Börzsöny ügyben bár kézen-fekvõ lenne, de sajnos a nemzeti park (DINP) honlapja használható, de nem a legjobb kiindulási alap. (www.dinpi.hu)
Valójában én nem kedvelem túlságosan ilyen esetben a netes forrás keresést (csak kiegészítésül, kontorolálva használom). Bár elismerem kényelmes otthon kattingatni, de ahogy ma is kiderült, a legtöbbje fél és dezinformáció. Egyszerûen szûretlenül mehet fel a honlapokra a legtöbbször csak átvett info.
Azért valamelyik keresõprogival szemezgethetsz a feldobott site-ok között.
De ha már írtad térkép ügyben, a legjobb ha régi/régebbi turistakalauzokat forgatsz kezdetnek a könyvtárban. Ezek többsége elég jó és pontos áttekintõ képet ad.
De kis "börzsönyi bibliaként" próbáld meg beszerezni a Cartographia most megjelent, új és már második kiadású Börzsöny turistaatlaszát.
Ebben egy kicsit az én kezem is benne van...
(Ez itt az önreklám helye.)
Sajnos vannak pontatlanságai, de majd a köv. kiadásra még jobb lesz.
De alapjában szerintem, amit átfogóan érdemes tudni a Börzsönyrõl benne van.
Börzsöny ügyben bár kézen-fekvõ lenne, de sajnos a nemzeti park (DINP) honlapja használható, de nem a legjobb kiindulási alap. (www.dinpi.hu)
Valójában én nem kedvelem túlságosan ilyen esetben a netes forrás keresést (csak kiegészítésül, kontorolálva használom). Bár elismerem kényelmes otthon kattingatni, de ahogy ma is kiderült, a legtöbbje fél és dezinformáció. Egyszerûen szûretlenül mehet fel a honlapokra a legtöbbször csak átvett info.
Azért valamelyik keresõprogival szemezgethetsz a feldobott site-ok között.
De ha már írtad térkép ügyben, a legjobb ha régi/régebbi turistakalauzokat forgatsz kezdetnek a könyvtárban. Ezek többsége elég jó és pontos áttekintõ képet ad.
De kis "börzsönyi bibliaként" próbáld meg beszerezni a Cartographia most megjelent, új és már második kiadású Börzsöny turistaatlaszát.
Ebben egy kicsit az én kezem is benne van...
(Ez itt az önreklám helye.)
Sajnos vannak pontatlanságai, de majd a köv. kiadásra még jobb lesz.
De alapjában szerintem, amit átfogóan érdemes tudni a Börzsönyrõl benne van.
LAM: nem tudsz interneten megtalálható ismeretterjesztõt a Börzsönyrõl vagy a Balaton-felvidékrõl, amiben nem írnak marhaságokat? Tehát amire azt mondod hogy jó, érdemes elolvasni.
Nos LAM, eddig is gyakran tapasztalhattuk írásaid tanító-ismertetbõvítõ jellegét, a legutóbbival csak megerõsítetted a Rólad kialakult pozitív véleményemet.
Elõzõ reagálásom valóban kissé "keserû szájízûre" sikerült, korántsem látom ilyen reménytelennek ezt a helyzetet. Inkább a legutóbbi élményeim szóltak belõlem, amikkel így, télidõben nap mint nap találkozik az ember. (Nem akarok mélyebben belemenni, de munkahelyemen néha olyan fogalomtévesztésekkel állok szemben természetben tevékenykedõk (...) részérõl, hogy döbbenet). És akkor még a média hisztériaharsogása a "mindennapi" tudományokról (idõjárás, természetvédelmi "ügyek" stb..)
A terepszezon megkezdõdésével (már alig várom.. jönnek a szívemhez közelebb álló feladatok, olyanok, amikor ott a helyszínen magyarázhatom el a természet jellegzetességeit. Ugyan jómagam még tanuló vagyok gyakorlati ismeretterjesztés tekintetében, de hamar ráéreztem: ha az érdeklõdõk többségének lelkesedését megfelelõen idõzítve vezéreljük, az ideális esetet elérve nagyon okosan fel lehet használni a kialakult fogékonyságot.
Ja, egy késõ tavaszi napon bemutathatnád egyszer a Metnet-törzsgárdának (velem kiegészülve) a Börzsönyt. Nem lenne haszontalan túra!
Elõzõ reagálásom valóban kissé "keserû szájízûre" sikerült, korántsem látom ilyen reménytelennek ezt a helyzetet. Inkább a legutóbbi élményeim szóltak belõlem, amikkel így, télidõben nap mint nap találkozik az ember. (Nem akarok mélyebben belemenni, de munkahelyemen néha olyan fogalomtévesztésekkel állok szemben természetben tevékenykedõk (...) részérõl, hogy döbbenet). És akkor még a média hisztériaharsogása a "mindennapi" tudományokról (idõjárás, természetvédelmi "ügyek" stb..)
A terepszezon megkezdõdésével (már alig várom..
jönnek a szívemhez közelebb álló feladatok, olyanok, amikor ott a helyszínen magyarázhatom el a természet jellegzetességeit. Ugyan jómagam még tanuló vagyok gyakorlati ismeretterjesztés tekintetében, de hamar ráéreztem: ha az érdeklõdõk többségének lelkesedését megfelelõen idõzítve vezéreljük, az ideális esetet elérve nagyon okosan fel lehet használni a kialakult fogékonyságot. Ja, egy késõ tavaszi napon bemutathatnád egyszer a Metnet-törzsgárdának (velem kiegészülve) a Börzsönyt. Nem lenne haszontalan túra!
BB: nem hiszem, hogy interneten fenn van, de a legjobb a Cartographia Pilis-Visegrádi-hg térkép/atlasz!
LAM: köszi a részletes leírást. Nem semmi, ahogy összeszedted. Mióta olvastam, azt a térképet keresem a neten, amin részletesen fel is voltak tüntetve a Pilis és a Visegrádi-hegység környékének doborzati nevei stb.
jaurinum:A beidegzõdésekrõl alkotott véleményeddel teljesen egyetértek. Ennnél sokalta károsabbakról sem lehet az embereket "leszoktatni".
De didaktikai értelemben nem az a kunszt, ha a téma iránt érdeklõdõ laikus embernek tudok újat mondani, hanem ha a nem különösebben érdeklõdökben tudok szikrát gyújtani.
Ez pedig csak õszinte lekesedéssel, téma iránti szeretettel, alázattal és hitelességgel megy.
Volt régen kis hazánkban egy népmûvelés nevû valami, aminek nagy mesterei lábáztató, fáradt vájároknak is képesek voltak egyórás, tátott szájú elõadásokat tartani pl. a Kilimandzsáróról.
Ez mind csak az elõadó személyes varázsától és némi pedagógiai érzékétõl függ.
S így még az is érdekes lehet, milyen történeti okai vannak annak, hogy a Visegrádi-hg közepén és peremén Pilis- elõnevû községek fekszenek vagy markánsabb földrajzi határok nélkül, mi okból lehet ilyen közeli szomszéd egy látszólag egyetlen tájnak tûnõ hegyvidék.
S ha legközelebb valaki, mondjuk Csobánkáról a Dobogókõre megy még az is feltûnhet, hogy a Kétbükkfa- nyereg után az eddig fehér "kavicsok", sötét szürkére váltanak.
És az már örömforrás lehet, ha elmondhatom másoknak az okát.
Na persze ez nagyban függ hogy onnan fentrõl, kézivezérléssel mire akarom az embereket kalibrálni.
Ha annyi elég, hogy betudjon állni az Auchan pénztárhoz és megtalálja a pénztárcáját, nos akkor sokkal nehezebb dolgunk van ismeretterjesztés ügyben.
Ilyenkor pesszimistán visszavonulhatunk tudományunk fellegváraiba és lesajnálón veregethetjük vállon, mégis kitartó szakmaibeli társainkat: csináld csak úgy sincs semmi értelme.
Pedig talán ilyen közegben kellene megtöbbszöröznünk erõfeszítéseinket, hogy ne csak geográfusok és biológusok különböztethessék meg egymástól az ált. iskolai ötödikes földrajos névanyagban is szereplõ Pilist és Visegrádi-hegységet.
De didaktikai értelemben nem az a kunszt, ha a téma iránt érdeklõdõ laikus embernek tudok újat mondani, hanem ha a nem különösebben érdeklõdökben tudok szikrát gyújtani.
Ez pedig csak õszinte lekesedéssel, téma iránti szeretettel, alázattal és hitelességgel megy.
Volt régen kis hazánkban egy népmûvelés nevû valami, aminek nagy mesterei lábáztató, fáradt vájároknak is képesek voltak egyórás, tátott szájú elõadásokat tartani pl. a Kilimandzsáróról.
Ez mind csak az elõadó személyes varázsától és némi pedagógiai érzékétõl függ.
S így még az is érdekes lehet, milyen történeti okai vannak annak, hogy a Visegrádi-hg közepén és peremén Pilis- elõnevû községek fekszenek vagy markánsabb földrajzi határok nélkül, mi okból lehet ilyen közeli szomszéd egy látszólag egyetlen tájnak tûnõ hegyvidék.
S ha legközelebb valaki, mondjuk Csobánkáról a Dobogókõre megy még az is feltûnhet, hogy a Kétbükkfa- nyereg után az eddig fehér "kavicsok", sötét szürkére váltanak.
És az már örömforrás lehet, ha elmondhatom másoknak az okát.
Na persze ez nagyban függ hogy onnan fentrõl, kézivezérléssel mire akarom az embereket kalibrálni.
Ha annyi elég, hogy betudjon állni az Auchan pénztárhoz és megtalálja a pénztárcáját, nos akkor sokkal nehezebb dolgunk van ismeretterjesztés ügyben.
Ilyenkor pesszimistán visszavonulhatunk tudományunk fellegváraiba és lesajnálón veregethetjük vállon, mégis kitartó szakmaibeli társainkat: csináld csak úgy sincs semmi értelme.
Pedig talán ilyen közegben kellene megtöbbszöröznünk erõfeszítéseinket, hogy ne csak geográfusok és biológusok különböztethessék meg egymástól az ált. iskolai ötödikes földrajos névanyagban is szereplõ Pilist és Visegrádi-hegységet.
BB:Hosszabb ideje lektorálgatok hasonló kiadványokat, de ennyi csúsztott ökörséget régen olvastam! :-(
Nem baj ha valaki nem ért hozzá, de nézzen utána a tényeknek és ragaszkodjon is ahhoz!
Csak a tájföldrajzi besorolásról!
Szóval a Pilist és a Szentendre-Visegrádi-hegységet a korábbi szakirodalom, Dunazug hegyvidék néven foglalta össze. Mindakettõ a Dunántúli-középhegység része.
A Pilis kb. 220-250 milló éves triász mészkõ vonulatai ÉNy-DK-i irányban húzodnak a felszínen, nagyjából Dorogtól a Duna vonaláig. ("Rokona" a feletted emelkedõ Naszálynak!)
Ha nem is látványos vizhozamú folyókkal, de jól lehatárolható. Délrõl a Vörösvári völgy és a Dorogi-medence, míg észak felõl a Szentléleki-patak völgye és Dera-patak völgye határolja. Három hegytagozatból áll. A Kevély csoport, a Hosszú-hegy csoport és a Pilis-csoport.
Itt található a Dunántúli-khg és egyben a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis-tetõ 756m
A nála kétszerte nagyobb területû Szentendre-Visegrádi-hegység, jó 210 millió évvel fiatalabb, 10-15 millió éves vulkanikus romhegység. Váltakozva építik fel andezitlávaárak, andezit-agglomerátumok, piroklassztitok (tûzárkõ) és egyéb vulkanitok.
Déli határa a már említett Dera-patak és Szentléleki-patak völgye, míg nyugaton, északon és keleten a Duna határolja.
Itt is több hegycsoportot különítünk el, mint a Csikóvár-csoport, Úrasztala-hegycsoport stb. Legmagasabb pontja a Dobogókõ 699 m.
Örülök a fokozott érdeklõdésednek e témában és remélem sikerült kicsit tisztázni a helyzetet, bár oldalakat lehetne ebben a témában irogatni.
Nem baj ha valaki nem ért hozzá, de nézzen utána a tényeknek és ragaszkodjon is ahhoz!
Csak a tájföldrajzi besorolásról!
Szóval a Pilist és a Szentendre-Visegrádi-hegységet a korábbi szakirodalom, Dunazug hegyvidék néven foglalta össze. Mindakettõ a Dunántúli-középhegység része.
A Pilis kb. 220-250 milló éves triász mészkõ vonulatai ÉNy-DK-i irányban húzodnak a felszínen, nagyjából Dorogtól a Duna vonaláig. ("Rokona" a feletted emelkedõ Naszálynak!)
Ha nem is látványos vizhozamú folyókkal, de jól lehatárolható. Délrõl a Vörösvári völgy és a Dorogi-medence, míg észak felõl a Szentléleki-patak völgye és Dera-patak völgye határolja. Három hegytagozatból áll. A Kevély csoport, a Hosszú-hegy csoport és a Pilis-csoport.
Itt található a Dunántúli-khg és egyben a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis-tetõ 756m
A nála kétszerte nagyobb területû Szentendre-Visegrádi-hegység, jó 210 millió évvel fiatalabb, 10-15 millió éves vulkanikus romhegység. Váltakozva építik fel andezitlávaárak, andezit-agglomerátumok, piroklassztitok (tûzárkõ) és egyéb vulkanitok.
Déli határa a már említett Dera-patak és Szentléleki-patak völgye, míg nyugaton, északon és keleten a Duna határolja.
Itt is több hegycsoportot különítünk el, mint a Csikóvár-csoport, Úrasztala-hegycsoport stb. Legmagasabb pontja a Dobogókõ 699 m.
Örülök a fokozott érdeklõdésednek e témában és remélem sikerült kicsit tisztázni a helyzetet, bár oldalakat lehetne ebben a témában irogatni.
LAM - lehet, hogy akkor ebbõl adódik, hogy megszokásból is rávágja az ember.
Valóban nem igy van.
Link
Köszi a hasznos infót!
Valóban nem igy van.
Link
Köszi a hasznos infót!
Mindenhol ezek a beidegzõdések.. Teljesen igazad van LAM, bár azért az átlagnál kicsit fogékonyabbnak kell lennie az embernek a biológia valamelyik ága, vagy a geológia iránt, hogy különbséget tegyen a Pilis és a V.-hg. között. Az általános téves beidegzõdést kis hazánkban piszok nehéz átformálni, de ez esetben még nehezebb: 1.Pilis- elõnevû település a Duna-parton és a Visegrádi-hg.-ben is van, nyilván nem fogják egyiket sem árkeresztelni, nem is beszélve a megannyi dûlõnévrõl, 2. szélesebb vízfolyás, ill. annak alluviuma, mely a laikusoknak megkönnyítené az elválasztást, nincs.
Maradjunk annyiban, legalább a szakmabeliek (geográfusok, biológusok stb.) igyekezzenek a két hegység valósághû ábrázolására mind szóban, mind írásban. Meggyõzésre fordított igyekezeted persze üdvözlendõ!
Maradjunk annyiban, legalább a szakmabeliek (geográfusok, biológusok stb.) igyekezzenek a két hegység valósághû ábrázolására mind szóban, mind írásban. Meggyõzésre fordított igyekezeted persze üdvözlendõ!
LAM: én is a környéken lakom, így nagyon érdekel a dolog. Bocs, hogy beleszólok. Akkor amit itt írnak (hirtelen ezt találtam) az sem igaz? Link
cinke:A geográfia már hosszú ideje küszködik ezzel - ahogy írtad - a téves beidegzõdéssel.
A Pilis és a Visegrádi-hegység két teljesen eltérõ, bár egymás közvetlen földrajzi közelségében fekvõ hegyvonulat. Elsõsorban földtani, szerkezeti, felszínalaktani értelemben véve.
(Pl. Pilis üledékes, a Visegrádi vulkanikus eredetû.)
Emellett éghajlatuk, talajaik, flórájuk és faunájuk is jelentõs eltéréseket mutat.
A Két-bükkfa nyeregben és a Dobogókõre vezetõ út mentén olyan közel vannak egymáshoz, hogy tulajdonképpen egy hegységnek tûnnek, de a látszat csal.
Talán ez és a régi turista térképek címei, melyek egybe vették a két tájat, tehetõk felelõssé a kialakult és berögzõdött tévedésért.
Egyébként az új Cartographia turista-atlaszok (is) már szigorúan elkülönítik.
Emiatt is gondoltam, hogy hirdetem ez ügyben egy kissé az igét!
A Pilis és a Visegrádi-hegység két teljesen eltérõ, bár egymás közvetlen földrajzi közelségében fekvõ hegyvonulat. Elsõsorban földtani, szerkezeti, felszínalaktani értelemben véve.
(Pl. Pilis üledékes, a Visegrádi vulkanikus eredetû.)
Emellett éghajlatuk, talajaik, flórájuk és faunájuk is jelentõs eltéréseket mutat.
A Két-bükkfa nyeregben és a Dobogókõre vezetõ út mentén olyan közel vannak egymáshoz, hogy tulajdonképpen egy hegységnek tûnnek, de a látszat csal.
Talán ez és a régi turista térképek címei, melyek egybe vették a két tájat, tehetõk felelõssé a kialakult és berögzõdött tévedésért.
Egyébként az új Cartographia turista-atlaszok (is) már szigorúan elkülönítik.
Emiatt is gondoltam, hogy hirdetem ez ügyben egy kissé az igét!
LAM: nem hittem volna, hogy a fénykép alapján meg lehet állapítani, hogy a hátán van! Látom, profival van dolgom.
nola
zia!
Grat, mûvészi a beállítás. Sokat dolgozhattál vele.
Szerintem egyébként csak napozik. Vagy túl jól lakott az ünnepek alatt és nem bír a hasára fordulni.
zia!Grat, mûvészi a beállítás.
Sokat dolgozhattál vele.Szerintem egyébként csak napozik. Vagy túl jól lakott az ünnepek alatt és nem bír a hasára fordulni.
Hókirály: mérési hiba, esetleg ott télleg vannak szálló részecskék a levegõben, amik nem érnek le a földre, de a radar látja õket.
Kezdj el hozzászokni...
Kezdj el hozzászokni...
A 09.15-ös OMSZ radarképen mi az a nagy kék paca?? Csak nem hamis csapadék, mert ha az akkor ennél nagyobb félrevezetést még alig láttam. Valaki tudja-e a választ?
Legközelebb fórumba írd a hozzászólásodat, naplóba csak hivatkozz, köszi!
Ogmet Budapest - Zugló XIV. ker. -3,2 °C
2006-01-09 09:38:55
Kopi76: Hódarára is van legmegfelelõbb ikon, jelen pillanatban a hószállingózás. Nyílvánvalóan, ha nincs felhõ az ország fölött, csak pusztán foltokban köd, akkor nem lehet sehol sem közepes havazás! Mielõtt valaki meggondolatlanul be akar tenni egy (jó vagy rossz) ikont, gondoljon már arra is, hogy nem csak a metnet észlelõség nézi ezt az oldalt, hanem a minisztériumban is sokan, és sorolhatnám. Láthattátok valamelyik este a híradóban véletlenszerûen is megjelent a képrenyõn a Bociusz térkép. Bociuszék kemény munkáját is megtisztelhetnék a ravaszkodó észlelõk.
Ha pedig elütés miatt csúszik be a rossz ikon, 5 perc múlva lehet korrigálni.
Szibéria: meg kell tanulni megkülönböztetni a havat a dértõl. Ha szélcsend van és kemény mínuszok, nem hiszem, hogy úgy rátapadna a hó a kamera üvegjére, ahogyan a dér tette ma reggelre a fûtetlen webkamera védõüvegjére. Ki lehet alóla látni, és fekete volt a táj a hamis észlelés idõpontjában. Valamint hiteles észlelõk is vannak ugyanabból a városból, és rögtön kiderül az igazság, mint ahogy ki is derûlt. Errõl ennyit, tessék óvatosnak és figyelmesnek lenni.
Ogmet Budapest - Zugló XIV. ker. -3,2 °C
2006-01-09 09:38:55
Kopi76: Hódarára is van legmegfelelõbb ikon, jelen pillanatban a hószállingózás. Nyílvánvalóan, ha nincs felhõ az ország fölött, csak pusztán foltokban köd, akkor nem lehet sehol sem közepes havazás! Mielõtt valaki meggondolatlanul be akar tenni egy (jó vagy rossz) ikont, gondoljon már arra is, hogy nem csak a metnet észlelõség nézi ezt az oldalt, hanem a minisztériumban is sokan, és sorolhatnám. Láthattátok valamelyik este a híradóban véletlenszerûen is megjelent a képrenyõn a Bociusz térkép. Bociuszék kemény munkáját is megtisztelhetnék a ravaszkodó észlelõk.
Ha pedig elütés miatt csúszik be a rossz ikon, 5 perc múlva lehet korrigálni.
Szibéria: meg kell tanulni megkülönböztetni a havat a dértõl. Ha szélcsend van és kemény mínuszok, nem hiszem, hogy úgy rátapadna a hó a kamera üvegjére, ahogyan a dér tette ma reggelre a fûtetlen webkamera védõüvegjére. Ki lehet alóla látni, és fekete volt a táj a hamis észlelés idõpontjában. Valamint hiteles észlelõk is vannak ugyanabból a városból, és rögtön kiderül az igazság, mint ahogy ki is derûlt. Errõl ennyit, tessék óvatosnak és figyelmesnek lenni.
Kenya:
Link
Európa/Budapest/Ensemble t850 und Nds útvonal.
A vastag kék a fõfutás, a fehér a súlyozott átlag, 3-4 napig az elõbbit, utána az utóbbit érdemes nézni, addig amíg összetartanak a futások.
Link
Európa/Budapest/Ensemble t850 und Nds útvonal.
A vastag kék a fõfutás, a fehér a súlyozott átlag, 3-4 napig az elõbbit, utána az utóbbit érdemes nézni, addig amíg összetartanak a futások.
Jó reggelt! Meg tudná mondani valaki, hol találom a fáklyát és azon belül is a fõfutást?
nc2rhe!
Ha olyan az állomásod, hogy tengerszint feletti magasságot kell beírni (az enyémbe azt kell 10m-ként lépkedve), akkor pedig a Google Earth-ben meg tudod nézni a pontos magasságot.
Ha olyan az állomásod, hogy tengerszint feletti magasságot kell beírni (az enyémbe azt kell 10m-ként lépkedve), akkor pedig a Google Earth-ben meg tudod nézni a pontos magasságot.
Sziasztok,
vettem egy meteorológiai állomást. Be kellene irnom a Dunaszerdahelyen érvényes relativ légnyomást a pontos elõrejelzés érdekében. Sajnos ennek értékét eddig nem tudtam megszerezni. Ha valaki tudna segiteni, elõre is köszönöm.
ingwlave@stonline.sk
vettem egy meteorológiai állomást. Be kellene irnom a Dunaszerdahelyen érvényes relativ légnyomást a pontos elõrejelzés érdekében. Sajnos ennek értékét eddig nem tudtam megszerezni. Ha valaki tudna segiteni, elõre is köszönöm.
ingwlave@stonline.sk
sziasztok, tudtok valami modellt amely leírja a napsütéses órák száma és a globálsugárzás közötti kapcsolatot?
köszi
köszi
met.hu->kapcsolatok->nemzeti meteororológiai szolgálatok->Románia... Aztán találd ki mit veszel! De itt egy link:
Link
Érdekesség: Az egész honlap románul van, de a radarképek angolul... Nem csak csapadékot mutat, de magasságot (talán felhõalap) is!
Aztán találd ki mit veszel! De itt egy link:Link
Érdekesség: Az egész honlap románul van, de a radarképek angolul... Nem csak csapadékot mutat, de magasságot (talán felhõalap) is!
Ti egyébként mekkora esélyét látjátok holnap reggelre az országos havazásnak? Csak azért kérdem, mert szerintem lesz, de én még csak lesem a hozzáértõket... (850-en 0 alatti hõmérséklet, 850-en helyenként gyenge szél, 2m-en 0 körüli hõmérséklet, 5 mm körüli csapadék szinte az egész országban)
(850-en 0 alatti hõmérséklet, 850-en helyenként gyenge szél, 2m-en 0 körüli hõmérséklet, 5 mm körüli csapadék szinte az egész országban)
BB, LAM: És ekkor jönne a második pont. Aki kiérdemelte (természetesen lenne egy csomó régi észlelõ, akinek azonnal), azoknak jogosultság alapján (moderátor döntésének értelmében) ezek a megjegyzések a naplóban jelennének meg. Így ugyan lenne egy csomó, "mér nem láccik amit beírtam" jellegû kérdés, de az sem a naplóban lenne látható... Hátránya: azok az észlelõk, akik írhatnak a naplóba, külön be kell lépjenek a fórum részbe, ha nem csak észlelni akarnak! Magyarán a jelnlegi észlelési jog lenne a kiérdemesülteknek, és egy csökkentett azoknak, akik (pl. én), akik még a meteorológiai õskorban járnak észleléstechnikailag. Asszem ez programozásilag sem lenne túlságosan bonyolult.
Hátránya: azok az észlelõk, akik írhatnak a naplóba, külön be kell lépjenek a fórum részbe, ha nem csak észlelni akarnak! Magyarán a jelnlegi észlelési jog lenne a kiérdemesülteknek, és egy csökkentett azoknak, akik (pl. én), akik még a meteorológiai õskorban járnak észleléstechnikailag. Asszem ez programozásilag sem lenne túlságosan bonyolult.
szabtam: van még egy csomó adat, amit csak a megjegyzés rovatba lehet beírni, pedig sz észleléshez tartozik. Pl. légnyomás, páratartalom, harmatpont. Csapadék intenzitása, felhõzet meghatározása. Tmin, Tmax, csapadékmennyiség hóvastagság és még sorolhatnám. Ha ezek nem a naplóba kerülnek, akkor szerintem semmi értelme az egésznek. Látsz egy hõmérséklet, egy idõkép és egy szél ikont és Zsuzsi... ennyi egy észlelés? Nem mindig elég. Szerintem...
Annyi lemaradt, hogy ha a szöveg egyben van, akkor alul megjelenik egy csúszka, na annak a végéhez kell beállítani úgy az entert, hogy a látható rész elsõ betûje a legelején látható sor utolsó betûje legyen, remélem érthetõ
b.dodó: a lényeg az, hogy a beírási rész 2 sora = 1 sor a naplóban, azaz 1-2 karakter levonása után két soronként enter kell, de legjobb az, ha a hosszú link a fórumba kerül, s a naplóban csak hivatkoznak rá hasonló felépítésben "tördelve"!
Segítséget kérek: hogyan kell az észlelési napló szöveges részébe beilleszteni egy hosszú címet, hogy az a naplót ne húzza szét. Másnak is hasznos lehet a válasz.
Köszi.
Köszi.
Harcinyul:
Nem kis munka áll a háttérben, amíg a kézzelfogható véghezvihetõ változások listája nem teljes, addig nincs értelme õket egyenként a korai szóbahozással "hígitani".
Hidd el sok segítséget kaptunk az elõremutató javaslatokkal, több éves metnet-tapasztalatunk (napló-tapasztalat...) a helyzethez alkalmazható dolgokat beépíti valamiylen formában.
Egy biztos: Szigorítások lesznek, több tekintetben, tényleg csupán néhány egy-két hét türelmet kérünk még.
Nem kis munka áll a háttérben, amíg a kézzelfogható véghezvihetõ változások listája nem teljes, addig nincs értelme õket egyenként a korai szóbahozással "hígitani".
Hidd el sok segítséget kaptunk az elõremutató javaslatokkal, több éves metnet-tapasztalatunk (napló-tapasztalat...) a helyzethez alkalmazható dolgokat beépíti valamiylen formában.
Egy biztos: Szigorítások lesznek, több tekintetben, tényleg csupán néhány egy-két hét türelmet kérünk még.
Sziasztok!
Bár én igencsak friss husi vagyok, javasolnék, egy viszonylag egyszerû módszert: Az észlelési napló megjegyzés rovata nem az észleléssel együtt a naplóba kerülne, hanem egy fórum-felületre, ahova nem kell észlelési jog-> bárki beírhat. A naplóban pedig csak egy jelzés jelenik meg, hogy ahhoz az észleléshez van szöveges beírás is...
Bár én igencsak friss husi vagyok, javasolnék, egy viszonylag egyszerû módszert: Az észlelési napló megjegyzés rovata nem az észleléssel együtt a naplóba kerülne, hanem egy fórum-felületre, ahova nem kell észlelési jog-> bárki beírhat. A naplóban pedig csak egy jelzés jelenik meg, hogy ahhoz az észleléshez van szöveges beírás is...
Nanovich: Az egy idezet volt a tavalyi naplobol, csak az idezojelek maradtak el
Moderatorok, core kozeli metnetesek: Kali is irta, hogy meg fog oldodni minden, Snowhunter is, hogy kell egy osszejovetel. Viszont nemigen latszik semmi abbol, mi tortenik a szinfalak mogott. Mostmar tobb forumban is hangzanak el otletek, javaslatok, kerdesek, mindenfele visszhang nelkul, mikozben nehany dologrol kiderul, hogy tortenik fejlesztes, elorelepes az ugyben, csak epp a bennfenteseken kivul senki nem tud rola. Akiknek nincs lehetoseguk talalkozokra jarni, vagy nincsenek eleg kozel a tuzhoz, ugy erezhetik, hogy devnulll-ba irogatnak (vagy fekete lyukba, ha igy erthetobb )
Tobb valasszal, tajekoztatassal ennek a topicnak az utobbi egy heti termese is tizede lenne, hiszen csak magunkat vagy egymast ismeteljuk.
Persze lehet, hogy csak en vagyok tajekozatlan
Moderatorok, core kozeli metnetesek: Kali is irta, hogy meg fog oldodni minden, Snowhunter is, hogy kell egy osszejovetel. Viszont nemigen latszik semmi abbol, mi tortenik a szinfalak mogott. Mostmar tobb forumban is hangzanak el otletek, javaslatok, kerdesek, mindenfele visszhang nelkul, mikozben nehany dologrol kiderul, hogy tortenik fejlesztes, elorelepes az ugyben, csak epp a bennfenteseken kivul senki nem tud rola. Akiknek nincs lehetoseguk talalkozokra jarni, vagy nincsenek eleg kozel a tuzhoz, ugy erezhetik, hogy devnulll-ba irogatnak (vagy fekete lyukba, ha igy erthetobb
)Tobb valasszal, tajekoztatassal ennek a topicnak az utobbi egy heti termese is tizede lenne, hiszen csak magunkat vagy egymast ismeteljuk.
Persze lehet, hogy csak en vagyok tajekozatlan
b.hópihe!
Ha már az ûr-idõjárást szóba hoztad: nem tudok semmilyen mágneses viharról a holnapi (bocs, most már mai ) nap folyamán. Nem figyelhetõ meg semmilyen nagyobb napfoltcsoport a napon jelenleg (fõleg hogy a neptevékenységi minimum környékén járunk) ami ezt "elkövetné". Bár egy jó kis koronalyuk még mindig tud meglepetést okozni. De most hírtelen nem látok mágneses viharra utaló jeleket. Sõt...
De ha mindez nem gyõz meg akkor itt egy link, ahol szinte mindent megtudsz a jelenlegi ûr-idõjárásrõl (5perces [!] frissítéssel)
Link
Elnézést a földönkívüli témáért!
Ha már az ûr-idõjárást szóba hoztad: nem tudok semmilyen mágneses viharról a holnapi (bocs, most már mai
) nap folyamán. Nem figyelhetõ meg semmilyen nagyobb napfoltcsoport a napon jelenleg (fõleg hogy a neptevékenységi minimum környékén járunk) ami ezt "elkövetné". Bár egy jó kis koronalyuk még mindig tud meglepetést okozni. De most hírtelen nem látok mágneses viharra utaló jeleket. Sõt...De ha mindez nem gyõz meg akkor itt egy link, ahol szinte mindent megtudsz a jelenlegi ûr-idõjárásrõl (5perces [!] frissítéssel)
Link
Elnézést a földönkívüli témáért!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat