Meteorológiai esélylatolgatások
Debrecenben pedig 2cm volt a maximum, az is egy fél napig bírta. No comment!
Északon tavaly télen a legvastagabb hótakaró 8-10 cm volt!(hegyekben kicsitt több)mindez a szilveszteri havazásból! Délen viszont tavaly Karácsony tályán ha jól tudom 30-40 cm is volt(Pécs környéke) Errõl ennyit! 
Hát azért ennél egy laikus is többet vár...
Még jó, hogy nem kéred, hogy dicsérjünk majd meg ha esetleg bejön a havad, tulajdonképpen minden tudományos alap nélküli tippként...
Valószínû, hogy lesz hó, hogy mikor az jó kérdés.. viszont az engem elkeserít, hogy már régóta messze átlag felett vagyunk. Egyszerûen katasztrófa az utóbbi három tél (ezt is beleszámolva eddig). Az északiak meg maradjanak csendben a havukkal, ettõl az átlag magasan pocsék, a hó is olvadozott rendesen általában...
Kíváncsi leszek a folytatásra.
Kár, hogy nincs amerikai szintû bizonytalanság
Úgy mindig lenne remény. a fáklya azonban ritka gyatra. :/
Még jó, hogy nem kéred, hogy dicsérjünk majd meg ha esetleg bejön a havad, tulajdonképpen minden tudományos alap nélküli tippként...
Valószínû, hogy lesz hó, hogy mikor az jó kérdés.. viszont az engem elkeserít, hogy már régóta messze átlag felett vagyunk. Egyszerûen katasztrófa az utóbbi három tél (ezt is beleszámolva eddig). Az északiak meg maradjanak csendben a havukkal, ettõl az átlag magasan pocsék, a hó is olvadozott rendesen általában...
Kíváncsi leszek a folytatásra.
Kár, hogy nincs amerikai szintû bizonytalanság
Úgy mindig lenne remény. a fáklya azonban ritka gyatra. :/ 
Biztos vagyok benne,hogy mi itt,a Dél-Alföldön fogunk látni hóesést decemberben,söt jelentösebb hótakaró is kialakulhat,még az idén! Újév napján,aztán majd számon lehet kérni tölem!
A freemeteo-n a 00-s futás van!1 nap 2 szer frissül: reggel 6 körül és este 6-8 közöt!
Felvetõdik bennem a kérdés egyre gyakrabban, mivel az idõ szorít: lesz-e még a 2008-as esztendõbe térségünkben hóesés?
Egyre inkább oda húzok, figyelve a hosszútávú esélyek tendenciáját, hogy elõfordul az a még térségünkben is igen nagy furcsaságnak számító dolog, hogy a novemberi és decemberi hónapokban egyáltalán ne lássunk hóesést.
26 éves fejjel megmondom õszintén nem emlékszek ilyenre, bár lehet, hogy volt...
És akkor eljutok oda, hogy az utóbbi évek január-februári idõjárásának ismeretében elkezdek aggódni, hogy a télen látok-e még havat.
Jó ez már túlzás, nem tudhatjuk, de minden elõfordulhat. 
Viszont a hozzászólásom elsõ fele könnyen realizálódhat DK-en...
Egyre inkább oda húzok, figyelve a hosszútávú esélyek tendenciáját, hogy elõfordul az a még térségünkben is igen nagy furcsaságnak számító dolog, hogy a novemberi és decemberi hónapokban egyáltalán ne lássunk hóesést.
26 éves fejjel megmondom õszintén nem emlékszek ilyenre, bár lehet, hogy volt...
És akkor eljutok oda, hogy az utóbbi évek január-februári idõjárásának ismeretében elkezdek aggódni, hogy a télen látok-e még havat.
Jó ez már túlzás, nem tudhatjuk, de minden elõfordulhat. Viszont a hozzászólásom elsõ fele könnyen realizálódhat DK-en...
Az tuti, hogy mi tovább fogunk élni, különösebb izgalomra, stresszre itt délkeleten nincs ok
Mire odaérünk, akár el is dõlhet egyik vagy másik halmazállapot javára. Csak ebben a pillanatban tûnik neccesnek. Az igaz, h a múltkori szitunál az utolsó pillanatokig kérdéses volt a halmazállapot, és tényleg, Budapest felett húzódott a választóvonal.
Annál neccesebb nem sok helyen lesz, mint itt volt a múltkor... az este folyamán vagy hatszor váltott az esõ hóba és vissza itt nálunk de a végén az a pár órás szakadó hóesés meseszép volt!
Valami ilyesmit remélek most is, legalább látványt! 2-300 méter felett pedig lehet nagy(obb) öröm is
de a végén az a pár órás szakadó hóesés meseszép volt!Valami ilyesmit remélek most is, legalább látványt! 2-300 méter felett pedig lehet nagy(obb) öröm is
Remélem jól látja, az a baj, hogy a 0 fokos magasság térképet is elnézve (amit Svadasz linkelt), eléggé éles lesz a választóvonal. Ha ez így bejön, akkor megint nagy sírás-rívás lesz országszerte, hogy "ott esik hó, itt meg nem".
De, feljebb van mint Bp, ezt korábban ki is tárgyaltuk. Ettõl függetlenül a legutóbbi Bp-i havazást tökéletesen eltalálta, elõtte 12 órával is tett be türkiz oszlopot is, de fõleg kékeket. Szóval 80-90%-ban releváns Bp-re sík területre is. A budai hegyekbe pedig tökéletes.
Svadasz, majd az lesz megint a kérdés, hogy mennyi lesz a harmatpont a múltkor sokat segített a hónak!
A lényeg az, ami a múltkor is Pengeél!!! Link
Svadasz, majd az lesz megint a kérdés, hogy mennyi lesz a harmatpont
a múltkor sokat segített a hónak!A lényeg az, ami a múltkor is
Pengeél!!! Link
A GFS operatív 06Z-s futása alig pár száz méterre adja a 0 fokos határt.
Link
Ezen fenti link idõpontjára megnéztem a NOMAD szerveren, hogy hány fok lenne a különbözõ szinteken. Válasz:
950 -1
925 -1
900 0
850 1
800 -1
Vagyis alig lenne pozitív hõmérsékleti réteg, majd hogy nem izoterm lenne a hõmérsékleti rétegzõdés.
Link
Ezen fenti link idõpontjára megnéztem a NOMAD szerveren, hogy hány fok lenne a különbözõ szinteken. Válasz:
950 -1
925 -1
900 0
850 1
800 -1
Vagyis alig lenne pozitív hõmérsékleti réteg, majd hogy nem izoterm lenne a hõmérsékleti rétegzõdés.
Jó, akkor nézem ezt. Így ismét meredekebb a dolog: Link
Nem lehet, hogy a rácspont a hegyekben van?
Nem lehet, hogy a rácspont a hegyekben van?
Tuti, hogy nem 06-os futás, asszem naponta egyszer frissül. Akkor már a wetter3.de-t érdemes nézni!
Tegnap este a GFS diagramm is végig türkiz oszlopokat pakolt egyébként.
Tegnap este a GFS diagramm is végig türkiz oszlopokat pakolt egyébként.
Igen. Sajnos én már nem fogok ebben bízni, a freemeteo, ami ugyanebbõl készül csak havasesõt vár Bp-re, pedig ez is 06z már: Link
Az tényleg elég érdekes,h a diagramm bekékült,holott most az operatív messze a legmelegebb verziót mutatja . Na most már csak az a kérdés, hogy ki nyer : az operatív vagy a többi tag ? Mert ezen most sok minden múlhat. Ezen vitatkoztatok már, h ilyenkor melyik igazodik a másikhoz/többihez.
??? Asszem kevered a diagrammot a fáklyával...
A kék oszlopok a diagrammon vannak, nem a fáklyán. Link
Ez ugyebár az operatív futásból van, ami a fáklyán kiugrik fölfelé 11-e körül, elég látványosan: Link
Remélem, most már összeáll, pedig azt hittem, tök világos volt, bocsi.
Az meg, hogy a blocking megmaradását vagy a blocking megszûnését nem veszi valaki készpénznek, miért lenne ellentmondás? Ugyanúgy simán szkeptikus álláspontok, butaság is lenne bármi készpénznek venni ilyen távra.
Azt meg végképp senki nem mondta, hogy most is az lesz ami 2002/2003 telén, csak annyit mondtam, hogy akkor sem volt folyamatos blocking, tehát ha most sem lesz, az még nem jelenti a tél halálát! Ebben a formában, ahogy írtad, elég durva csúsztatás.
A kék oszlopok a diagrammon vannak, nem a fáklyán. Link
Ez ugyebár az operatív futásból van, ami a fáklyán kiugrik fölfelé 11-e körül, elég látványosan: Link
Remélem, most már összeáll, pedig azt hittem, tök világos volt, bocsi.
Az meg, hogy a blocking megmaradását vagy a blocking megszûnését nem veszi valaki készpénznek, miért lenne ellentmondás? Ugyanúgy simán szkeptikus álláspontok, butaság is lenne bármi készpénznek venni ilyen távra.
Azt meg végképp senki nem mondta, hogy most is az lesz ami 2002/2003 telén, csak annyit mondtam, hogy akkor sem volt folyamatos blocking, tehát ha most sem lesz, az még nem jelenti a tél halálát! Ebben a formában, ahogy írtad, elég durva csúsztatás.
Elég vadnak tartom ezt a dolgot. A fáklyás hozzászólásaidból mindig kimarad a link!
Ezt megnézve elég meredek lenne a fõfutás alapján is a havazás. Vajon miért van tele kék oszloppal a fáklya? Link (közben már msnen linkelte nekem valaki a Bp-i fáklyát... tényleg kékes)
A karácsonyi dolgot illetõen (ami már extra hosszútáv, ezért nem is értem miért foglalkozunk annyit vele) pont ellenkezõ a véleményem a Tiéddel... vagyis nem venném készpénznek, hogy megmarad a blocking hajlam addig.
Valamint attól még, hogy 2002/2003 telén az volt a helyzet, amit leírtál... még nem készpénz, hogy most is ugyanaz lesz.
Ezt megnézve elég meredek lenne a fõfutás alapján is a havazás. Vajon miért van tele kék oszloppal a fáklya? Link (közben már msnen linkelte nekem valaki a Bp-i fáklyát... tényleg kékes)
A karácsonyi dolgot illetõen (ami már extra hosszútáv, ezért nem is értem miért foglalkozunk annyit vele) pont ellenkezõ a véleményem a Tiéddel... vagyis nem venném készpénznek, hogy megmarad a blocking hajlam addig.
Valamint attól még, hogy 2002/2003 telén az volt a helyzet, amit leírtál... még nem készpénz, hogy most is ugyanaz lesz.
Amúgy sem venném készpénznek az atlanti blocking gyengülését/megszûnését, inkább egyfajta "pulzálást" tudok most elképzelni, de azzal semmi gond nincs, ugyanaz volt az utolsó kemény telünkön is (2002/2003).
A Decemberi 20-a utáni operatív futás se rossz, de egyelõre engem jobban lelkesít a "budapesti" diagramm újfenti "bekékülése" jövõ hétre - ráadásul mindezt úgy adja, hogy az operatív meglehetõsen erõsen kiugrik felfelé a fáklyán 10-11én!
A Decemberi 20-a utáni operatív futás se rossz, de egyelõre engem jobban lelkesít a "budapesti" diagramm újfenti "bekékülése" jövõ hétre
- ráadásul mindezt úgy adja, hogy az operatív meglehetõsen erõsen kiugrik felfelé a fáklyán 10-11én! 
Még az a szerencse, hogy zonalitástól a hibrid irányításig, a kemény blockingtól a kontinentális hidegbeáramlásig, a havazástól az esõig minden elõfordulhat.
Még a szürke,ködös,fagyos idõ is jobb lenne,ettõl a decemberi "nyár"-tól.
Akkor legalább betudnának fagyni az állóvizek és lehetne menni korizni,mint tavaly.
Akkor legalább betudnának fagyni az állóvizek és lehetne menni korizni,mint tavaly.
Természetesen badarság, de a Gfs 368 óránál ami már közvetlen Karácsony elõtt lesz igen komoly dolgokat jelez elõre! 
A Baffin öböl hõmérséklete pedig attól függ, hogy a Golf áramlat északi ágából mekkora hõmennyiség érkezik (Irving áramlás)
Kulcs szerepe van a Baffin öbölbõl kifelé áramló Labrador áramlásnak. Ugyanis ez tompítja a Keleti partvidék hõmérsékleti kontrasztját s ezáltal a zonalitást generáló ciklogenezist.
Kulcs szerepe van a Baffin öbölbõl kifelé áramló Labrador áramlásnak. Ugyanis ez tompítja a Keleti partvidék hõmérsékleti kontrasztját s ezáltal a zonalitást generáló ciklogenezist.
Alapvetõen az Észak-Amerikai hidegleszakadások a Baffin öböl hõmérsékletétõl függnek. Bjerknes leírja, hogy a 18-19. század fordulóján A Baffin öböl magasabb hõmérséklete miatt nem az Izlandi depresszió dominált, hanem egy kettõs depresszió, amelynek egyik központja a Labrador félsziget térségében volt a másik pedig Észak Skandnávia fölött.
Következésképp a Keleti part mellett keletkezõ ciklonok nem nyugat felé vették útjúkat, hanem a Baffin öböl felé. Ez hízlalta Grönland jegét.
Az Észak-skandináv depresszió pedig Európát örvendeztette kemény telekkel.
Valószínûsíthetõ tehát, hogy a Baffin öböl ciklogenezise olyan folyamatot indított el, mely stabil meridionalitást hozott létre Európára nézve is, egy hatalmas kanyarokat leíró poláris fronttal.
Következésképp a Keleti part mellett keletkezõ ciklonok nem nyugat felé vették útjúkat, hanem a Baffin öböl felé. Ez hízlalta Grönland jegét.
Az Észak-skandináv depresszió pedig Európát örvendeztette kemény telekkel.
Valószínûsíthetõ tehát, hogy a Baffin öböl ciklogenezise olyan folyamatot indított el, mely stabil meridionalitást hozott létre Európára nézve is, egy hatalmas kanyarokat leíró poláris fronttal.
Ezzel a német "hócsoda-modellel" valahogy úgy vagyok, hogy jól vagyok. De! Érdekes módon az idõ elõrehaladtával valahogy mindig eltûnnek az egy hétre elõrejelzet 10-30 centik. Érdemes hát LEHETÕSÉGKÉNT, nem pedig biztosan bekövetkezõ TÉNYként kezelni Õkelmét.
De! Érdekes módon az idõ elõrehaladtával valahogy mindig eltûnnek az egy hétre elõrejelzet 10-30 centik. Érdemes hát LEHETÕSÉGKÉNT, nem pedig biztosan bekövetkezõ TÉNYként kezelni Õkelmét.
Igen, ezt énis láttam... ezért is adtam neki 10% esélyt. Azért nem többet, mert még csak most kezdte visszarakni. Lehet ez az esély nõni fog, de az is lehet, hogy nem.
Azért a GFS mintha kezdené ismét visszarakni a havat, fõként a hét vége felé. Szerdára még esõt mutat, csütörtökre vár váltást. Hogy ez csak éjszaka lesz/lehet-e, vagy napközben is, az még kérdéses. Amennyiben csak éjszaka, akkor csak pár cm-es vizes latyak alakulhat ki, mely napközben el is olvad. Ha napközben is hó esne, akkor viszont meglehetne az 5 (esetleg) 10 cm. A mostani futás viszont megint túloz: Link
Ilyen helyzetekben inkább északnyugat és az Alpokalja a favorit.
Mindenesetre jövõ héten sem lesz csapadékból hiány, a ciklon kialakulását én majdnem biztosra veszem.
Mindenesetre jövõ héten sem lesz csapadékból hiány, a ciklon kialakulását én majdnem biztosra veszem.
Tény és való, azért ezt meg is említettem! Én örülnék, hogyha nektek is jutna végre legalább egy 10 cm-s hó, énis örültem neki a múltkor. Nálatok van a legjobb esélye, és ez vitathatatlan.
A jövõ héten egy hajszálon múlhat a nyugati országrész (fõleg az Alpokalja behavazódása..
A modellek nagy része javában esõt vár, de ha egy kicsit is keletebbre kerülne a ciklon.... és ezt nem fejezem be, mert túl sok lenne a ha.
A modellek nagy része javában esõt vár, de ha egy kicsit is keletebbre kerülne a ciklon.... és ezt nem fejezem be, mert túl sok lenne a ha.
Azt is érdemes azért megnézni, hogy milyen levegõt hozna egy esetleges "félzonalitás/félblocking": Link
Az a hideg ott ÉK-en nem kicsit kemény!
Az a hideg ott ÉK-en nem kicsit kemény!
Az ECMWF utolsó 3 futása 200 óra környékére, sorrendben: Link Link Link
A GFS utolsó pár futása ugyanerre az idõpontra: Link Link Link Link
Az ECMWF eléggé egyértelmûen kialakuló hibrid irányítással vagy zonalitás makroszinoptikus helyzet kialakulásával számol hosszútávon.
A GFS is hasonló tendenciát mutat, bár a linkelt futások jórészt még tegnapról, az utolsó a mai napról való, ez a délnyugati déli irányítást is a zonalitás makroszinoptikus helyzetbe tolta el (legalábbis nagyon arra hajaz a téma).
Több ember már 3-4 napja is észrevette, hogy ennek lehetõsége fennáll a jövõben, most ez a két modell is növelte ennek valószínûségét.
A GFS ENS-en is 192 óra környékén megjelenik az Izland környéki erõs alacsonynyomás Link , amibõl kicsit tovább nézve az ENS-t, kialakul a Dél-Európai magasnyomású híd, ami majd zonális áramlásokhoz vezet: Link (bár ez még mindig inkább hibrit irányítást jelentene).
A NAEFS is hibrid, valamint zonalitás makroszinoptikus helyzet kialakulására számít: Link
A GEM ensemble is elkeserítõen néz ki: Link
Magyarul minden olyan modell, ami ellát hosszútávig... egyöntetûen hibrid és/vagy zonalitás makroszinoptikus helyzet kialakulását várja december 14-15. utáni idõszakban. Ennek tartóssága még rendkívül bizonytalan, de ha tartós lesz, akkor eléggé beleköphet a fehér karácsony víziójába.
Ezt eddig csak érdekességképpen írtam le, mert a modellek szerint nagyon valószínû.
_________________________________________________________________
Foglalkozzunk kicsit a közelebbi jelennel is. Én nem hiszem el, hogy mindenkit az a mediterrán ciklon érdekel, amikor már gyakorlatilag biztos, hogy a teknõ Nyugat-Európára szakad le, ezzel együtt hatványozottan magasabb az esélye a melegadvekciónak is.
Nagyon úgy néz ki, hogy annak lesz igaza, aki szerint jövõhéten nem jön meg az igazi tél, amit a fáklyán lévõ tagok is bizonyítanak a kevés csapadékkal: Link a fõfutás délnyugaton rövid távra igen meleg lett: Link
Komplexen elemezve a fáklyát, a körvonalazódó hibrid-zonalitás irányítás várható kialakulása elõtt viszonylag tényleg jó esélye lehet akár kiadósabb havazásnak a nyugati országrészben, de egy nagyon optimista verzió szerint ennek keleten is meglenne az esélye, csak nem olyan sok csapadékkal.
Most elmondom, hogy minek mennyi esélyét látom ezek alapján:
Nyugaton lehulló 5-10 cm hó esélye: 10%
Nyugaton havazás jelentõsebb megmaradó hó nélkül (5 cm alatt): 20-25%
Országos melegadvekció esõvel: 20-25%
Jelentõs mennyiségû csapadék országszerte: 10-15%
Nem túl sok csapadék: 20-25%
Szerintem ebbõl mindenkinek kiderült, hogy nem látom túl optimistán a helyzetet... legalábbis, akik iszonyú kemény telent várnak, annak most biztos pesszimistának tüntem! Szerintem teljesen átlagos, vagy nagyon picivel átlag fölöttinek néz ki a következõ idõszak a rövidtávú modellekben, ahogy ezt a SZEZONÁLIS ELÕREJELZÉSEK IS már kb 1 hónapja adják.
A GFS utolsó pár futása ugyanerre az idõpontra: Link Link Link Link
Az ECMWF eléggé egyértelmûen kialakuló hibrid irányítással vagy zonalitás makroszinoptikus helyzet kialakulásával számol hosszútávon.
A GFS is hasonló tendenciát mutat, bár a linkelt futások jórészt még tegnapról, az utolsó a mai napról való, ez a délnyugati déli irányítást is a zonalitás makroszinoptikus helyzetbe tolta el (legalábbis nagyon arra hajaz a téma).
Több ember már 3-4 napja is észrevette, hogy ennek lehetõsége fennáll a jövõben, most ez a két modell is növelte ennek valószínûségét.
A GFS ENS-en is 192 óra környékén megjelenik az Izland környéki erõs alacsonynyomás Link , amibõl kicsit tovább nézve az ENS-t, kialakul a Dél-Európai magasnyomású híd, ami majd zonális áramlásokhoz vezet: Link (bár ez még mindig inkább hibrit irányítást jelentene).
A NAEFS is hibrid, valamint zonalitás makroszinoptikus helyzet kialakulására számít: Link
A GEM ensemble is elkeserítõen néz ki: Link
Magyarul minden olyan modell, ami ellát hosszútávig... egyöntetûen hibrid és/vagy zonalitás makroszinoptikus helyzet kialakulását várja december 14-15. utáni idõszakban. Ennek tartóssága még rendkívül bizonytalan, de ha tartós lesz, akkor eléggé beleköphet a fehér karácsony víziójába.
Ezt eddig csak érdekességképpen írtam le, mert a modellek szerint nagyon valószínû.
_________________________________________________________________
Foglalkozzunk kicsit a közelebbi jelennel is. Én nem hiszem el, hogy mindenkit az a mediterrán ciklon érdekel, amikor már gyakorlatilag biztos, hogy a teknõ Nyugat-Európára szakad le, ezzel együtt hatványozottan magasabb az esélye a melegadvekciónak is.
Nagyon úgy néz ki, hogy annak lesz igaza, aki szerint jövõhéten nem jön meg az igazi tél, amit a fáklyán lévõ tagok is bizonyítanak a kevés csapadékkal: Link a fõfutás délnyugaton rövid távra igen meleg lett: Link
Komplexen elemezve a fáklyát, a körvonalazódó hibrid-zonalitás irányítás várható kialakulása elõtt viszonylag tényleg jó esélye lehet akár kiadósabb havazásnak a nyugati országrészben, de egy nagyon optimista verzió szerint ennek keleten is meglenne az esélye, csak nem olyan sok csapadékkal.
Most elmondom, hogy minek mennyi esélyét látom ezek alapján:
Nyugaton lehulló 5-10 cm hó esélye: 10%
Nyugaton havazás jelentõsebb megmaradó hó nélkül (5 cm alatt): 20-25%
Országos melegadvekció esõvel: 20-25%
Jelentõs mennyiségû csapadék országszerte: 10-15%
Nem túl sok csapadék: 20-25%
Szerintem ebbõl mindenkinek kiderült, hogy nem látom túl optimistán a helyzetet... legalábbis, akik iszonyú kemény telent várnak, annak most biztos pesszimistának tüntem! Szerintem teljesen átlagos, vagy nagyon picivel átlag fölöttinek néz ki a következõ idõszak a rövidtávú modellekben, ahogy ezt a SZEZONÁLIS ELÕREJELZÉSEK IS már kb 1 hónapja adják.
(Egyébként épp most karácsony tájékára vár északra gyenge havazást.) Azaz északon van esély jelenleg fehér karácsony kialakulására, de egyelõre nagyon olvadó hónak néz ki a hõmérsékletek alapján.)
He he!Ez jo!Amugy egyet ertek nagyabol taan annyiban nem hogy en a honap kozepen varok kiterjetebb havazast az Orszagban!
He he!Ez jo
!Amugy egyet ertek nagyabol taan annyiban nem hogy en a honap kozepen varok kiterjetebb havazast az Orszagban!
Sajnos egyelõre minden úgy alakul, ahogy az utóbbi években megszokhattuk. Az igazi tél messze elkerüli Európát.
Nézegettem egy kicsit az ENS-t. A következõ 300 óra alatt szépen eltünteti ezt a nagy meleget Kelet - Európából. De nem hoz nagy hideget sem, a hidegmagok sajnos nagyon távol vannak. A jelenlegi helyzet engem az õszi esõzésekre emlékeztet, aminek rendesen valamikor október utolsó harmadában illett volna megindulnia.
A magam részérõl még az 5-10 cm-es várakozásodat is túlzásnak tartom.
Egyértelmûen látszik most a kelet szibériai és észak amerikai hidegmag.
Link
Legutóbbi 1 héttel ezelõtti hozzászólásom továbbra is lekövethetõ. a másfél héttel ezelõtt bekövetkezett makrováltás tartósnak ígérkezik, Alapjában véve az óceánon kinn tartós anticiklon épült ki félblokking jellegû helyzetett eredményezve. A hidegfrontok a francia riviéra térségére érve. Maga az alacsony nyomású teknõ, tõlünk tobábbra is nyugatra helyezkedik el.
A teknõkrõl általánosan ugye azt mondhatjuk, hogy kialakulásuk után a Föld forgásával együtt mozognak, de rendszerint vannak nyugati-keleti irányú mozgási komponensük a Földhöz képest. Elõfordulhat azonban olyan eset is, amikor ezek a hullámok nem képesek elmozdulni, sokáig egy adott térség felett tartózkodnak. Most is egy ilyen helyzet tartós fennállására készletezett be a légkörünk. Ilyenkor jön létre a nyugati partvidéken a tipikus blokking. Ugyanez a jelenség nálunk már amolyan hibrid félblokking jelenséget eredményez.
Ugyanakkor a Kelet európai síkság területén termikus, és egyéb fizikai feltételek mellett olyan stabil anticiklon épült ki, ami képes meggátolni a ciklonáris mozgásokat, így ott újabb blokkoló anticiklon alakul ki. Blokkoló anticiklon miatt a kialakuló ciklonok nem képesek kelet felé elmozdulni, egy adott földrajzi térség felett örvénylenek, akár egészen a disszipációs fázisukig. Ebben az esetben a ciklonok nagy potenciális kihullható csapadékmennyiséget hordoznak magukban. A modelleken ez jól lekövethetõ. Európában, annak dõleg déli részén ez mediterrán ciklonokhoz köthetõek.
Ezt alapul véve a Kárpát-medencében nagy csapadék kialakulásának valószínûségét a Földközi-tengeri ciklonok mellett a tõlünk keletre elhelyezkedõ blokkoló anticiklonok jelenléte is növeli jelenleg.
A következõkben sokakkal ellentétben meghatározónak tartom az amerikában leszakadó hatalmas hidegtömeget. Maga ez az idõjárási helyzet hosszabb távon az Izlandi minimum erõteljes aktivizálásához vezet. Ezzel a hónap közepére nyugat európában erõteljes délnyugati áramlás alakulhat ki. Ez nálunk a következõ valószínûséget vetíti elõre a hónap közepére:
1. A kelet európai blokkoló AC délnyugati peremén marad a csendes ködös késõ õszies idõ, reggeli gyenge fagyokkal, nappal +2:+5 fokos hõmérséklettel
2. A mediterrán térséget elérõ hideg beszivárgás ÉNY-DK tengelyõ teknõ mentén sok csapadékot okoz. Nagyrészt esõt, késõbb vegyes csapadékot. Ebben az esetben a Kelet-európai Blokkoló AC Keletrõl blokkolja a teknõt ezért okoz sok csapadékot.
Sokakkal ellentétben én nem várok 10-30 cm havakat a dunántúlra sem. Itt mostanábam, az elmult napokban ilyen jellegû víziókat, illetve várakozásokat olvastam.
A lehûlésrõl: A JMA modell futtatása alapján egy ideig nem várható lehûlés. Valószínûleg ez a hideg légtömeg által generált ciklonok további lassú keleti irányú mozgása állhat fenn. 20-22-e környékére fõleg északon és nyugaton már gyakrabban váltja fel az esõt havazás, azonban nagy hidegbetörést a JMA sem vízionál hosszútávra. (Egyébként épp most karácsony tájékára vár északra gyenge havazást.) Azaz északon van esély jelenleg fehér karácsony kialakulására, de egyelõre nagyon olvadó hónak néz ki a hõmérsékletek alapján.
Egyértelmûen látszik most a kelet szibériai és észak amerikai hidegmag.
Link
Legutóbbi 1 héttel ezelõtti hozzászólásom továbbra is lekövethetõ. a másfél héttel ezelõtt bekövetkezett makrováltás tartósnak ígérkezik, Alapjában véve az óceánon kinn tartós anticiklon épült ki félblokking jellegû helyzetett eredményezve. A hidegfrontok a francia riviéra térségére érve. Maga az alacsony nyomású teknõ, tõlünk tobábbra is nyugatra helyezkedik el.
A teknõkrõl általánosan ugye azt mondhatjuk, hogy kialakulásuk után a Föld forgásával együtt mozognak, de rendszerint vannak nyugati-keleti irányú mozgási komponensük a Földhöz képest. Elõfordulhat azonban olyan eset is, amikor ezek a hullámok nem képesek elmozdulni, sokáig egy adott térség felett tartózkodnak. Most is egy ilyen helyzet tartós fennállására készletezett be a légkörünk. Ilyenkor jön létre a nyugati partvidéken a tipikus blokking. Ugyanez a jelenség nálunk már amolyan hibrid félblokking jelenséget eredményez.
Ugyanakkor a Kelet európai síkság területén termikus, és egyéb fizikai feltételek mellett olyan stabil anticiklon épült ki, ami képes meggátolni a ciklonáris mozgásokat, így ott újabb blokkoló anticiklon alakul ki. Blokkoló anticiklon miatt a kialakuló ciklonok nem képesek kelet felé elmozdulni, egy adott földrajzi térség felett örvénylenek, akár egészen a disszipációs fázisukig. Ebben az esetben a ciklonok nagy potenciális kihullható csapadékmennyiséget hordoznak magukban. A modelleken ez jól lekövethetõ. Európában, annak dõleg déli részén ez mediterrán ciklonokhoz köthetõek.
Ezt alapul véve a Kárpát-medencében nagy csapadék kialakulásának valószínûségét a Földközi-tengeri ciklonok mellett a tõlünk keletre elhelyezkedõ blokkoló anticiklonok jelenléte is növeli jelenleg.
A következõkben sokakkal ellentétben meghatározónak tartom az amerikában leszakadó hatalmas hidegtömeget. Maga ez az idõjárási helyzet hosszabb távon az Izlandi minimum erõteljes aktivizálásához vezet. Ezzel a hónap közepére nyugat európában erõteljes délnyugati áramlás alakulhat ki. Ez nálunk a következõ valószínûséget vetíti elõre a hónap közepére:
1. A kelet európai blokkoló AC délnyugati peremén marad a csendes ködös késõ õszies idõ, reggeli gyenge fagyokkal, nappal +2:+5 fokos hõmérséklettel
2. A mediterrán térséget elérõ hideg beszivárgás ÉNY-DK tengelyõ teknõ mentén sok csapadékot okoz. Nagyrészt esõt, késõbb vegyes csapadékot. Ebben az esetben a Kelet-európai Blokkoló AC Keletrõl blokkolja a teknõt ezért okoz sok csapadékot.
Sokakkal ellentétben én nem várok 10-30 cm havakat a dunántúlra sem. Itt mostanábam, az elmult napokban ilyen jellegû víziókat, illetve várakozásokat olvastam.
A lehûlésrõl: A JMA modell futtatása alapján egy ideig nem várható lehûlés. Valószínûleg ez a hideg légtömeg által generált ciklonok további lassú keleti irányú mozgása állhat fenn. 20-22-e környékére fõleg északon és nyugaton már gyakrabban váltja fel az esõt havazás, azonban nagy hidegbetörést a JMA sem vízionál hosszútávra. (Egyébként épp most karácsony tájékára vár északra gyenge havazást.) Azaz északon van esély jelenleg fehér karácsony kialakulására, de egyelõre nagyon olvadó hónak néz ki a hõmérsékletek alapján.
Ha itt kicsi a bizonytalanság,mi van,ha nagy??:-D
Laikus is láthatja,hogy nem egy biztos szitu...Bár,az idõjárásban olyan nincs is....Az biztos,mi megtörtént..
Jövö hét közepe lehet itt nagyon érdekes.Lehet a "tél-imádatom"mondatja,de Nyugaton akár 10cm hó is lehet/reális.../
A25-35cm "álomfutások" meg..:-D bár a 12 h-ás futás locs-pocs:-(
Laikus is láthatja,hogy nem egy biztos szitu...Bár,az idõjárásban olyan nincs is....Az biztos,mi megtörtént..
Jövö hét közepe lehet itt nagyon érdekes.Lehet a "tél-imádatom"mondatja,de Nyugaton akár 10cm hó is lehet/reális.../
A25-35cm "álomfutások" meg..:-D bár a 12 h-ás futás locs-pocs:-(
Egyelõre csak próbálkozik a tél, ezek szerint igazi áttörés nem várható a következõ 1-2 hétben sem.
Azt hiszem, hogy a téma eldönthetõ legyen el kéne végezni egy olyan vizsgálatot, amelyben egy Észak-Amerikában lefolyó hideg hullám után megvizsgáljuk hogyan változik a NAO. A leírtak alapján a NAO-ban tükrözõdnie kell. A vizsgálat során nem az utóbbi évek dec. 1-tõl, febr. 28-ig tartó idõszakát vizsgálnánk, hanem 1948-tól. Ha van bármi féle kapcsolat annak kimutathatónak kell lennie mindkét fajta makroszinoptikus rezsim és éghajlat alatt - vagyis a mini jégkorszak alatt ('50-es, '60-as évek), amikor is zömében meiridionális volt az áramlás és a késõbbi rendkívül zonális iõdszakban ('80-as évek vége, '90-es évek) is.
A vizsgálat során azt néznénk, hogy hány nappal késõbb változik a NAO a hideg betörés után és az hogy oszlik el. Ha igaz az elmélet, egy adott idõszakban kimagaslónak kéne lennie a gyakoriságnak. Ezzel azonban nem lenne vége a vizsgálat, ugyanis azt is elemezni kell, hogy mennyi ideig áll fenn egy-egy makroszinoptikus helyzet. Ugyanis nekem fura, hogy 2-3 hét múlva beindul a zonalitás az az amerikai betöréshez kötõdik. 2-3 hétig nagyon de nagyon ritkán tart, egy-egy makroszinoptkus helyzet. Gyakorlatilag 7-10-14 naponta ezek váltakoznak és 3 hét alatt meg pláne, szóval nekem itt sántít a dolog, meg a korábbiakban is.
Ha lesz idõm megpróbálom elvégezni ezt a vizsgálatot mihamarabb és akkor végre eldõl végleg ez a kapcsolati dolog. Lesz egy objektív számszerû vizsgálat, amely vagy alátámasztja, vagy nem. Persze, ha így megfelelõ?
A vizsgálat során azt néznénk, hogy hány nappal késõbb változik a NAO a hideg betörés után és az hogy oszlik el. Ha igaz az elmélet, egy adott idõszakban kimagaslónak kéne lennie a gyakoriságnak. Ezzel azonban nem lenne vége a vizsgálat, ugyanis azt is elemezni kell, hogy mennyi ideig áll fenn egy-egy makroszinoptikus helyzet. Ugyanis nekem fura, hogy 2-3 hét múlva beindul a zonalitás az az amerikai betöréshez kötõdik. 2-3 hétig nagyon de nagyon ritkán tart, egy-egy makroszinoptkus helyzet. Gyakorlatilag 7-10-14 naponta ezek váltakoznak és 3 hét alatt meg pláne, szóval nekem itt sántít a dolog, meg a korábbiakban is.
Ha lesz idõm megpróbálom elvégezni ezt a vizsgálatot mihamarabb és akkor végre eldõl végleg ez a kapcsolati dolog. Lesz egy objektív számszerû vizsgálat, amely vagy alátámasztja, vagy nem. Persze, ha így megfelelõ?
A 40 tagú - ahogy a térkép alján is lehet látni, nem GFS, hanem NAEFS-bõl származik.
Link
Így látják a 8-14 napot:
Link
A NAEFES-t a kanadai, amerikai és mexikói meteorológia szolgálat közremûködésével született meg, hogy jobb képet kapjanak az Észak-Amerikára vonatkozó elõrejelzésekben. A 40 tag a kanadai MSC és amerikai NWS-nél fejlesztették. Egyszóval nem egy GFS ENS-rõl van szó. De nem is az MSC ENS-rõl.
Nem elfelejtendõ, hogy az operatív futások mindössze 3-4 napig jobbak, vagy azonosak az ENS átlagnál, átlaggal. Utána többnyire az ENS átlagok megbízhatóbb információt szolgálnak. Már tegnap is jeleztem, hogy a GFS ENS-ében benne volt, hogy az ország elõoldalra kerülhet - jelzem még midig bizonytalan a helyzet. Így nem az ECMWF volt az elsõ aki jelezte.
Link
Az már szerdán látszódott, hogy 9-én meginduló melegedés nem biztos, hogy átmeneti lesz.
Most is elég változatos a helyzet:
Link
12-én lehet, hogy tartóssá válik az enyhülés, majd utána lehûlés jön. A másik változatban a 9-ei megenyhülés rövid ideig tart és gyenge lassú lehûlés jönne, majd végül 15-e körül újabb enyhülés van a pakliban.
A 15-e környéki változás esélyes lehet.
Link
Így látják a 8-14 napot:
Link
A NAEFES-t a kanadai, amerikai és mexikói meteorológia szolgálat közremûködésével született meg, hogy jobb képet kapjanak az Észak-Amerikára vonatkozó elõrejelzésekben. A 40 tag a kanadai MSC és amerikai NWS-nél fejlesztették. Egyszóval nem egy GFS ENS-rõl van szó. De nem is az MSC ENS-rõl.
Nem elfelejtendõ, hogy az operatív futások mindössze 3-4 napig jobbak, vagy azonosak az ENS átlagnál, átlaggal. Utána többnyire az ENS átlagok megbízhatóbb információt szolgálnak. Már tegnap is jeleztem, hogy a GFS ENS-ében benne volt, hogy az ország elõoldalra kerülhet - jelzem még midig bizonytalan a helyzet. Így nem az ECMWF volt az elsõ aki jelezte.
Link
Az már szerdán látszódott, hogy 9-én meginduló melegedés nem biztos, hogy átmeneti lesz.
Most is elég változatos a helyzet:
Link
12-én lehet, hogy tartóssá válik az enyhülés, majd utána lehûlés jön. A másik változatban a 9-ei megenyhülés rövid ideig tart és gyenge lassú lehûlés jönne, majd végül 15-e körül újabb enyhülés van a pakliban.
A 15-e környéki változás esélyes lehet.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Hétvégére lehűlés és némi csapadék is érkezik
Időjárás-változás | 2025-08-28 12:59
Szabályzat