Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Tuda valaki segíteni abban, hogy hol lehet megnézni a GFS információit? Kérhetek egy linket?!
Popi24: ilyesmi nálam is elõfordult már. Ilyenkor ki szoktam lépni az Internetrõl és a visszalépés után már jól szokott mûködni.
All! Nem tudjátok mitõl lehet az,hogy nem tudok írni az észlelési naplóba? Tehát csak írni nemtudok. Észlelni szöveg nélkül tudok.
Ha beírok vmit ezt dobja ki :/
Ötletek?
You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near
Ha beírok vmit ezt dobja ki :/
Ötletek?
You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near
Zak: gyakorlatilag igen. Bár egy nulla m-es felhöalapra senki nem, mondja, hogy felhös az idö, hanem hogy köd van. A "felhöalap" kifejezés föleg a repülésben használt, TOL-müveleteknél meghatározó tényezö.
Hmmm, köszi a válaszokat. Vagyis ez azt jelenti, hogy nulla méter felhôalap és köd effektíve nem különbözik egymástól? Jól értem?
Zak - semmiben,de keletkezésében minden felhõ eltér.A köd érinti a talajfelszínt,a felhõ már nem(max. a hegyekben).
Gordonka !Az apósom 30 éve naponta méri Hellmannal és jegyzi.Én is kb 30 éve kezdtem,de csak konzervdobozzal,ma két helyen is mérek(13 éve már a cseszneki Hellmann),de kétlaki életem miatt nem tudok 45 km -rõl minden áldott nap,mindkét helyen mérni.Hol lehet a részleteket megtudni az OMSZ kívánalmairól ?
Gordonka !Az apósom 30 éve naponta méri Hellmannal és jegyzi.Én is kb 30 éve kezdtem,de csak konzervdobozzal,ma két helyen is mérek(13 éve már a cseszneki Hellmann),de kétlaki életem miatt nem tudok 45 km -rõl minden áldott nap,mindkét helyen mérni.Hol lehet a részleteket megtudni az OMSZ kívánalmairól ?
_Zak_ : a köd egy a talajon felfekvö felhö, amely apró, 0,12 mm alatti átméröjü vízcseppecskékböl áll, 1 km alatti látótávolsággal. Akkor jön létre, ha nedves levegö a harmatpont alá hül, azaz vízgözzel telítödik.
A felhö szintén vízcseppecskék összeállása, amelyben azonban a zuhanási sebesség olyan alacsony, hogy a lebegés lehetségessé válik. Felhö akkor jön létre, ha a magasban (!) nedves levegö emelés következtében mindaddig lehül, amíg a vízgöz kondenzálódik.
A felhö szintén vízcseppecskék összeállása, amelyben azonban a zuhanási sebesség olyan alacsony, hogy a lebegés lehetségessé válik. Felhö akkor jön létre, ha a magasban (!) nedves levegö emelés következtében mindaddig lehül, amíg a vízgöz kondenzálódik.
Én szerintem is teljesen felesleges eza rendszer vagy minek a kiépítése. Mert sok esetben nem is avval van gond,hogy sok esõ esett.Hanem az adott helyek környezetének drasztikus megváltoztaásával. A hegyoldalak tarra vágása, teljes erdõrészek kiirtása..Naná hogy elnindul lefelé a viz ha nincs ami megfogja..
Vizelvezetõ árkok ásása, pucolása. CSATORNÁZÁS. Ilyenre kéne költeni a sok milliárodt és nem kétes rendszerek kiépítésre.
Vizelvezetõ árkok ásása, pucolása. CSATORNÁZÁS. Ilyenre kéne költeni a sok milliárodt és nem kétes rendszerek kiépítésre.
Meg tudnátok nekem mondani, hogy fizikailag pontosan miben különbözik a köd és a felhô? Nem kialakulásra, hanem gondolok itt pl. hômérsékletre, cseppméretre, nemtommire. Bocs, ha nagyon lamer kérdés...
Itt is lehet róla olvasni:
www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/vihar20060112.html?source=rss_newest
www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/vihar20060112.html?source=rss_newest
Igen én is így látom, és a semmire dobják ki a 85 milliót, a esetleges károk meg ugyanolyan nagyok lesznek, mint elõzõ években.
Szerintem, egy felelõsségáthárítás eszköze lehet majd, már látom elõre, lesz kire rámutatni (önkormányzatok, mi "idõben" szóltunk, oldjátok meg!).
Frank: én is csak azokat tudnám bementeni, meg esetleg becsukdosom az ablakokat és szólok a szomszédomnak.
Talán be kellene vonni a Tv-t, rádiót is a riadó terjesztésébe, így ha nem is mindenki, de elég sokan közvetlenül tudnák meg mire készüljenek.
Talán be kellene vonni a Tv-t, rádiót is a riadó terjesztésébe, így ha nem is mindenki, de elég sokan közvetlenül tudnák meg mire készüljenek.
Ezzel az új viharriasztási móddal egy probléma azért mégis van. Ha egyáltalán megkapja egy település önkormányzata idõben a riasztást, azt hogyan hozza a lakosság tudtára? Nem hiszem, hogy erre felkészültek.
Jajj, természetesen: télen vagyunk k ö z e l e b b a Naphoz, kb. 5 millió km-rel... Köszi a kiigazítást (látszik, hogy hat a fájdalomcsillapítóm).
Nagyon köszönöm Nektek a kielégítõ válaszokat, bár baromira leégek majd otthon. De sajna ezt most be kell vállalnom. (Péntek 13?)
Üdv: Alexa
Üdv: Alexa
Kiegészítés Nyuli (és Alexa):
Télen néhánymillió km-el közelebb vagyunk a Naphoz, ám ez nem sokat számít a 150millió km körüli közepes távolság okán.
Inkább a Föld ekliptikához bezárt 23,5°os szöge számít (döntve van a Föld tengelye), emiatt a Nap körül keringve a hasát hol a Déli féltelke, hol az északi "mutatja meg", értelemszerûen a másik akkor "laposan" kapja a Napsugárzást.
A föld forgása (ami a mi napunkanak megfelelõ 24h) csak napi ritmus tadja meg, K-Ny-i irányban újra ás újra ciklikusan váltva a nappalt-éjszakát, miközben járja a Nap körüli pályáját golyóbisunk, ami épp egy év, ezalatt kapja hol a déli, hol az északi a több Napsugárzást.
Télen néhánymillió km-el közelebb vagyunk a Naphoz, ám ez nem sokat számít a 150millió km körüli közepes távolság okán.
Inkább a Föld ekliptikához bezárt 23,5°os szöge számít (döntve van a Föld tengelye), emiatt a Nap körül keringve a hasát hol a Déli féltelke, hol az északi "mutatja meg", értelemszerûen a másik akkor "laposan" kapja a Napsugárzást.
A föld forgása (ami a mi napunkanak megfelelõ 24h) csak napi ritmus tadja meg, K-Ny-i irányban újra ás újra ciklikusan váltva a nappalt-éjszakát, miközben járja a Nap körüli pályáját golyóbisunk, ami épp egy év, ezalatt kapja hol a déli, hol az északi a több Napsugárzást.
Ja még annyi: télen a Föld pályája a Naptól távol van és a tengelye olyan szöget zár be, hogy a déli félteke több napsütést kap (=meleg van), az északi kevesebbet (= hideg van). Azaz nem a Föld forgása, hanem keringése számít.
Alexa: ahogy Kenya is írta, ez az egész déli féltekére kb. igaz. Az ottani június-július-augusztus hónapok a téli hónapok, megfelelnek a mi december-január-február hónapjainknak. Az ottani dec-jan-feb. jelenti a nyarat, a hömérséklet valóban magasabb, mint pl. augusztusban. Ausztrália tekintetében pl. augusztusban érdemes sivatagi utakat tenni, a hömérséklet olyan 25 °C körüli, azaz elviselhetö. Decemberben ellenben a T eléri a 40-45 °C-t is és ekkor kezdödik a bozóttüzek idöszaka, azaz a nyár. Ennek analógiájára, amikor nálunk tavasz van ott ösz és fordítva.
Köszi, de nekem ez így egy kicsit kevés. Próbálkoztam itt a Neten találni valamit, ahol szemléltetik a föld keringését-forgását (mert hogy ebben van a lényeg ugye?) de nem találtam semmit. Esetleg nem tudsz ilyenrõl?
Sziasztok!
Éppen az elõbb regisztráltam, mert tegnap egy parázs vitába bonyolódtam otthon a családdal, és úgy gondolom, hogy az igazság Nálatok van.
Bocsi mindenkitõl elõre is, ha nagyon bugyuta a kérdés:
Azt szeretném tudni, hogy van-e olyan pontja a földnek, ahol mondjuk az augusztus téli hónapnak számít. Itt nem arra gondolok, hogy hó esik hanem arra, högy hûvösebb van mint mondjuk ugyanott decemberben.
Kérlek Titeket, hogy írjatok valami választ, mert úgy látszik hiányosak az általános iskolai tanulmányaim!
Elõre is köszi: Alexa
Éppen az elõbb regisztráltam, mert tegnap egy parázs vitába bonyolódtam otthon a családdal, és úgy gondolom, hogy az igazság Nálatok van.
Bocsi mindenkitõl elõre is, ha nagyon bugyuta a kérdés:
Azt szeretném tudni, hogy van-e olyan pontja a földnek, ahol mondjuk az augusztus téli hónapnak számít. Itt nem arra gondolok, hogy hó esik hanem arra, högy hûvösebb van mint mondjuk ugyanott decemberben.
Kérlek Titeket, hogy írjatok valami választ, mert úgy látszik hiányosak az általános iskolai tanulmányaim!
Elõre is köszi: Alexa
:-( Nem hinném, hogy az OMSZ-nek pont egy Angyalföldi észlelõre lenne szüksége, ráadásul dél felé magasabban vannak a fák, minthogy 45° felett ne legyen semmi a csapimérõ útjában :-(
Az OMSZ szeretné bõvíteni ebben az évben az úgynevezett társadalmi észlelõ/csapadékmérõ hálózatát, ami jelenleg 500-600 helyen mûködik az országban. Ez a kézi csapadékmérõ állomásokat jelenti, ahol általában az otthonülõ idõsebb emberek foglalkoznak a csapadékméréssel. Havonta illetve, intenzívebb esõk után akár naponta küldik (nekik ingyen)postai levelezõlapon az adatokat az OMSZ-nak. Ezért a munkáért sajnos csak egy jelképesnek tekinthetõ összeget (havi 1-2 ezer) kapnak a megbízottak, de általában még szívességbõl is vállalják, mert átérzik a fontosságát és örülnek, hogy segíthetnek. Jó lenne olyan szempont szerint bõvíteni ezt a hálózatot, hogy majdnem online adatáramlás lenne a csapadékmérõktõl az OMSZ felé, de olcsón. Az OMSZ adná a csapadékmérõt, a megbízottak meg naponta, illetve csapadék alkalmanként egy kezelhetõ elektronikus formátumban (email) küldenék az adatot a saját eszközükkel. Így kis idõcsúszással egész jó képet kaphat mindenki az országot ért égi áldásról. Ki vállalná közületek a közremûködést ? Én igen és a közvetítést vállalom. A válaszokból kérek szépen egy-egy másolatot a gordons(kukac)t-online.hu címre is.
Ojmjakon: az észlelési naplóban, jobbra fent van az "Archív" gomb, azon belül tudod kiválasztani a keresett napot.
Brett: fordulj szerintem Bociuszhoz, ö is Synop-jelentéseket használ az oldalához, talán van valami dekódolója.