Hydroinfo

A Sajó most már elérte a 300 centimétert Sajópüspökinél ami a harmadfok határa.

A Sajón már jön is az elsõ árhullám... a másodfok már megvan ...

forrás: www.vizugy.hu

Ide illik talán a legjobban... Link

Az Ipoly két bal parti mellékvize, a Szécsény mellett torkolló Szentlélek-patakon és a városunktól nem messze torkolló Fekete-vízen is szép kis áradás várható, jól látható a térképen a Cserhát keleti, északkeleti részén a nagy hótakaró:

(forrás: hydroinfo.hu)
De magán az Ipolyon is lesz áradás, kérdés a mértéke. Az elõzõ térképen azért látni, van némi hótartalék az Ipoly északi vízgyûjtõin is. Éjfél óta megduplázódott, 40 m3-re emelkedett a vízhozam:

(forrás: vizugy.hu)
Óránként 3-4 m3-t jön felfelé, nem rossz! Ráadásul most eleve 20 m3 körüli mennyiségrõl, 0 cm-rõl indult, nem a szokásos, kisvízi -70-(-90) körüli értékrõl (kb. 3-5 m3).

A következõ napokban a Sajó, Bódva vízgyûjtõje tartok tõle, de ismét megmutatja magát.

A jelenlegi elõrejelzések alapján több helyen lesz másod-; illetve haramdfokú készültség elrendelve.
A vízhozam kedvezõtlenül, hirtlen, nagyot fog emelkedni a folyókon.
A jelentõs mennyiségû esõ, és a hó amit magával "visz" együtt fog jelentkezni.
Jelenleg az áradás úgy názem egy nagy hullámban indul, és a vízgyûjtõn apránként ellaposodik majd. Kedvezõ, hogy van hová folynia.

Elsõ jelként a kisebb vízfolyások már árulkodni fognak a magasabb hegyeink olvadásáról.

A Bükk az olvadás elején (kb. következõ 72 óra) még a "szivacs" jegyeként fog viselkedni, majd utána indulnak a karsztok, a felszíni olvadással együtt.
Keddtõl, szerdától már a Szinva-, Garadna-, Pece-patakok magasabb vízhozamot zúgathatnak a völgy irányába a környékünkön.
Lillafürden szép lesz majd a vízesés.

A Sajón biztosan. Jövõ héten harmadfokú árhullám alakulhat ki.

Sok lesz ez így egyszerre. Link

Móga János: A Kárpát-medence természeti földrrajza c. elõadásán láttam egy ilyen térképet, ami a neten is fönt volt, a Természetföldrajzi Tsz. honlapján, de most sajnos nem találom.
Esetleg ezek hasznosak lehetnek:
Nemerkényi A.– Móga J. 2007: Kárpátok és Kárpát-medence. in: Gábris Gy. (szerk.): Európa regionális földrajza 1. Természetföldrajz – Eötvös kiadó Budapest, pp. 140-173.
És: Link
Gábris Gy. 1994: Pleistocene evolution of the Danube in the Carpathian Basin. - Terra Nova 6(5), pp. 495-501.

Hm. Ha ezer éves nem is, de az elsõ-második katonai felmérés (18-19. szd.) térképei talán. Pl. Link

Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy van olyan térkép amely a Duna folyószabályozás elõtti állapotát mutatja, mondjuk 1000 éve hol folyhatott, milyen holtágai lehettek, mocsarak, stb... fõképp a Pest megyei szakasz érdekelne.
Köszönöm,
b.

Elnézést, kissé félre értelmeztem.

A környéken szép mennyiségû hó (a Zala forrása környékén még több is) halmozódott fel. Ha elolvad akár újabb +10cm-t is jelenthet a vízszintben. Mivel a talaj telítettsége 100%, így sokat nem nyel majd el belõle... hanem irány a Balaton

Épp ezt a linket nézem hetek óta, szerintem a csapadákos tél 80 cm körüli április-májusi vízszintig húzhatja fel tavat, a továbbiak a "párolgási félév" idõjárásában rejlenek.

Igen.
Izgalmas versenynek nézünk elébe.
Link
(Mellesleg a tavalyi max.vízállás (84cm) 1cm-el elmaradt a legmagasabb minimális szab.szinttõl.)

Maradjunk a zöldségmentes realitásnál.
Örüljünk, ha áprilisra elérjük a nyári szabályozási szint minimumát.

Beszélsz zõdeket!
"Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó."
Ez erõteljes csökkenést jelent(ene)!

Nem keverendõ össze az átlagos vízállás (Balatonátlag) az átlagos vízmélységgel!

Napról napra több a víz a Balatonban.
Link
Ha folytatódna a csapadékosabb tavasz nyárra akár 100cm átlagos mélység közelébe is érhetne a tó.

Garbolcnál végül 68, Sonkádnál pedig 23 centivel tetõzött az I. fok felett.

A felsõ-tiszai folyók közül egyedül a Túron van árvízhelyzet. Tegnap Túrterebesnél 31 centiméterrel a II. fok szintje fölött tetõzött a folyó. Garbolcnál most tetõzik, több mint fél méterrel az I. fok felett.

Lehet:--) De tény én is megkaptam a II-fokú Belvíz készültséget érdemes figyelni s zabolcsi nagy fõfolyások, gyorsan emelkednek, több készültségi színtnél van már most!

A Taktát tavaly õsszel kotorták Tiszalúc meg Kesznyéten között, néhol 1,5-2 m különbséget mértünk a régi és az új mederszint között, lehet átértékelik emiatt az ide kiadandó készültségi szinteket

Érdemi árhullám nem lesz, a hegyvidéki vízgyûjtõ területen már az elkövetkezõ napokban nincs olvadás. Még a medrek sem telnek meg rendesen. A Hármas Kõrös a nyári duzzasztott szint alatt több, mint 1 m-rel alacsonyabban fog tetõzni.

Igen, értem én, csak az a víz meg erre lefele folyik még egyelõre.

Én elsõsorban a Felsõ-Tisza vidékére gondoltam és elsõsorban a mellékfolyókra, patakokra.

Bõven van helye a víznek a mederben a Közép-Tisza vidékén, tavaly is csak egyszer érte el a 4 m-es vízszintet a Tisza, akkor jön ki Szolnoknál a Százlábú alá a víz. Most emelkedõben van itt is (most ~50 cm)

Tegnap a Szinva is szépen emelkedett, de még maradt a medrében Legalább Lillafüreden van vízesés

a Taktán már II-od fokú feletti a vízszint! és még készültséget sem rendeltek el!

Nem is Mályi csapadékától függ az árvíz.
Mennyi a csapadék a Kárpátokban az utóbbi hónapokban ? Itt 150 m-en, alföldi pozícióban 162 mm esett 2 hónap alatt,a Bakonyban 200 is, gyanítom a Kárpátok átlaga ennek duplája. A kisebb folyókon (Bodrog,Hernád,Sajó,Ipoly,Zagyva) reggelig 60-90 cm-es áradásokat látok, holnap szerintem elsõfok is lehet. A Tisza mivel nagyon alacsonyan áll, elbírja talán az árhullámot, de újabb olvadásokról és ciklonokról szólnak az elõrejelzések. [esõ]

Azért a 2010-es év halmozati büntetés volt, a 2009 õszétõl hatalmas csapadékos estek.
A nov-dec-jan nálam 120 mm-el kevesebb most, mint akkor, szóval csapadékos most az idõ, ám messze nem rendkívüli.

Közben a Lónyay-fõcsatorna Kemecsénél át lépte az I-fokú készültségi szintet! Túr is készültségi szint közelében tetõzik majd, Latorca is Munkácsnál I-fok felett,

így biztos izgalmas lesz a tavasz. február 3-át írunk de már leesett a januári csapadék fele! pedig azért a majd 60mm sem átlagos januárban... nem szeretném ha 2010-hez hasonló idõ lenne idén is.

Ez a rengeteg esõ és az elmúlt napok enyhe idõjárása így együtt jelentõs árhullámot indíthat el a következõ napokban, elsõsorban a Felsõ Tisza-vidéken...

Bár már több mint két hónapja benne vagyunk az új évben, de Link (a 2012-es hidrológiai év a Fetivízig területén)

Ma tetõzött az árhullám Bp-nél, ha eddig nem öntött el semmit, eztán sem fog.

Alsó rakpartot nem zárták még le sehol? Szabadsághídnál ma néztem elég magas volt a vízszint, kb fél méter kellett volna hogy elöntse az alsó rakpartot.

Az árhullám jórészt hóolvadásból származik. Az elmúlt két hét felszíni vízbevétele lényegesen nagyobb, mint az ezen idõszak alatt hullott csapadék.

Érdemes megnézni :
Link

Azért nem lesz vészes, Budapestig úgy ellapul az árhullám, hogy elsõfokú készültségi szint alatt tetõzik.

Már le is zárták az alsó rakpartot....

Árad a Duna, Gyõrben lezárták a Petõfi hídnál lévõ parkolót. Hamarosan a Móricz Zsigmond rakpart is lezárásra kerül.

A Kõrösökön és a Tiszán is "normális" lett a mai elõrejelzés.

A 20-i vízállás elõrejelzés szerint Link
a Kettõs Kõrösön Békésen full elzárják a duzzasztót, lejjebb a meder leürül. A Tiszán a Kisköre alatt elõrejelzett tartósan viszonylag magas vízszintnek nem tudom, mi a forrása? A karácsonyi hóolvadás biztosan nem, az addig nem ér le. Lehet, hogy a számítógépes elõrejelzéseket célszerû lenne emberi (hihetõségi) ellenõrzésnek alávetni.

Valamikor a 2000-es évek környékén,november közepén már koriztunk a városligeti tavon
Nyomás a visszatekintõbe

Biztos, hogy voltak ennél hamarabb is sportolásra alkalmas jegek a nagy tavainkon is. Lásd a "Visszatekintõ" fórumban néhány, az elmúlt 40-50 év kiugróan hideg novembereinek megidézését.

Vizeink jegesedésérõl ki milyen infót tud? Lassan aktuális, ugyanis megjelentek a két számjegyû negatív hõmérsékletek. Ara azért kíváncsi volnék mi a rekord amikor beálltak tavaink a leghamarabb idõpontban és sportra is alkalmasak voltak...

Megoldódni látszik a szárazság kérdése. Ugyan a szikla forrás porzik, de fentebb Esztácz-kõ felett most csobogott a víz a patakmederben. Esztácz-kõig nem ért még el, de már 4-500m-t folyamatosan volt víz utána 100m szárazság majd megint elõbukkant kb 50m távolságra. 3 hónappal ezelõtt csak a töredéke volt és az is csak fentebb, az alsó szakasz az full száraz volt.
Lentebb a napsugár pihenõ feletti kis forrásnál is magasabb a víz szint. Nyáron még a csõbõl csorgott és abból vételeztem mosakodáshoz vizet, most a csõ felett volt vagy 10cm-rel a vízszint.

Az 1968 augusztusi rendkívül alacsony vízállásra én is emlékszem. Kisiskolás voltam, és döbbent rettenettel néztem, hogy a víz helyenként méterekre visszahúzódott a kövezés aljától. A mért adatok szerint akkor 40 cm volt a vízállás, most is akörül van. Csak a hatvanas években még nem "énekelt" a média a klímaváltozásról az alacsony vízszint kapcsán, mint mostanában. Egyébként akkor (is?) csupán 2 év választotta el egymástól fél évtized legalacsonyabb és legmagasabb (1970) vízállását.

Ellopta a nyári gát/csatornák zsilipeit a nemzetiség? A Tisza mentén szokásuk.

A Murán nagyon furcsa, ugyanis a víz olyan helyeken is kint van az ártéren, ahol a nyári 1 méterrel magasabb vízálláskor nem ment ki.

Meg kell becsülni azt a kis vizet. Ilyenkor november elején vannak a vízkészletek minimumon, ezért van ilyenkor vége/eleje kishazánkban a hidrológiai évnek. A Dráva és Rába vízgyûjtõre vonatkozó évszázad árvize médiacirkuszt nem tudom értelmezni. Van egy lötty, kiborult a tizedik emeleten egy pohár víz, de ezért minek kell riogatni a földszinten lakókat? A felsõ részen egy hatórás tetõzés másfél m-rel a max alatt, a torkolatnál elsõfokot el nem érõ vízszint mellett tetõzik az ellapulás miatt. Minden befogadó, a Duna is csontszáraz. Mi a ....-t riogatnak?

A Felsõ-Tiszára csak egy 2-3 méteres áradás jutott. Nem rossz ez ilyen ínséges idõkben. Nincs is utánpótlása sem fentrõl, sem a talajból, így gyorsan csökken a vízszint. Tiszabecsnél pl a 202 centiméteres 20 órás emelkedést egy 60 centis 12 órás csökkenés követte.

Érdekes program - "Idõjárási szélsõségek - természeti és társadalmi következmények":

Link