Kérdések és válaszok

A leegyszerûsített megfogalmazás is legyen szakmailag helyes. A felhõ és csapadékkeletkezés okai - nagyon szép téma.

Jannesz! A válaszodva viszont reagálva, sztem minden csapadék hóban vagy jégként indul, ezutóbbi fõként a cumulonimbus-nál igaz, ahol nagyon érdekes, mert az üllõ része felé szemcsés hó is lehet, de alapvetõen víz és jég alkotja. Ezzel Józsit is megerõsítem.

Egyébként nagyon jó ötletet adtok, a következõ elõadás témájához. Csapadékképzõdés vagy valami ilyesmi címmel

Józsi! Persze, hogy leegyszerûsített, pont azért, hogy mások is megértsék, hisz nem mindenki "profi". Persze lehetne még regélni sokáig szakszavakkal meg szakmai nézettel, de egy amatõr lapon nemsokat érne. Ezzel nem Jannesz-t akarom lenézni, szó sincs róla, de ha tömegkommunikációt akarunk folytatni akkor az legyen egyértelmû mindenki számára, ne csak egy kis csoportot ragadjunk ki a sok közül. Nemde?

Az attól függ Rudolfking, hogy jol van a csapadék-képzõdés szintje, elvileg nem lehetséges, ha esõként indul, fagyott esõ lesz belõle.
Ám télen a csapadékképzõdés szintje sokszor nem 850, hanem 850-925hPa között van, az idei télen is volt olyan eset, hogy 850hPa-on +2°C volt, de alatta képzõdött a csapadék, és bizony havazás lett belõle.
Ha eme havazás még áthalad egy meleg-lágszeleten (inverziós rétegen), akkor lehet belõle ónos esõ.

Tehát az nem lehetséges, hogy egy pl. kéthónapos hidegpárnára jön egy +3-mas 850-es T, és esõként indul a csapadék? Csak a hidegpárna miatt túlhûlve megfagy?...

Hóként Jannesz.

Mégegyszer köszönöm a válaszokat Mindenkinek!
Nem gondoltam volna, hogy ekkora különbségek lehetnek a 3-as kérdésben.
Illetve, akkor még egy kérdés: az ónos esõ mindenképpen hóként indul, vagy indulhat esõként is?

Hú Norbi a 19:45-ös beírásod nem volt éppen helytálló, túl leegyszerûsített.

Az ónos esõ speciális eset, mikor hóként induló csapadék egy rövid meleg-légszelet (általában 6-900m-en 1-200m) eredményeképp megolvad, ám túlhûlt cseppént halad tovább az újra fagyos levegõben (ezután hóra nem fog /tud/ visszaalakulni) leérvén a szintén fagyos talajra.
Ha elolvadása nagyobb légszeletben (és magasbban) történik, akkor visszafagyása már fagyott esõként történik.
Ha nem túlhûlt, 0°C feletti esõ lefagy, az már nem ónos esõ, sima esõ, ami lefagy.

A talajközeli T kontra 2m-es T ügyében a különbség a derült (hófelszn borította talajon) éjszakákon a legnagyobb akár 7-8°C-os diff. is lehet, ill. ilyenkor mikor vstagon át van fagyva a talaj és még rajta lévõ hó erõsen hûtve a talajközeli levegõt fagypont környékére, miközben még/már 2m-en akár 6-8°C is lehet.
Borús, csapadákos idõben ez ksiebb, de 1-2 °C ekkor is lehet.

Jannesz: ma este a hõmérõházban 2m-en 2,3°C volt, mikor a radiációs (talaj +5cm) hõmérõm 0°C-t mutatott.

Jannesz! Simán, sõt az esetek 90 %-ában a talaj közelében mindig hidegebb van, mint 2 méteren. Ezért szoktak alkalmazni talajfelszín hõmérséklet mérõt, amit olyan szépen a földbe dugdostak. Emléxel? sztem.

Snowhunter, Metfickó: köszönöm a válaszokat!

Metfickó: szerintem, ha a csapadék egyszer már folyékony halmazállapotú, akkor abból már nem lehet havazás, csak legfeljebb fagyott esõ, de lehet, hogy rosszul tudom.

A 3-as kérdést meg rosszul fogalmaztam meg: arra gondolok, hogy a földközeli T (tehát, amit pl. egy szabályosan elhelyezett hõmérõházban mérnek) és a talajfelszín T-je között mekkora lehet a különbség?
Pl., ha a hõmérõházban +5C van, akkor fagyhat-e alatta a talajon?

A 3. válaszodra írva mondjuk talajfelszín és vegyük 5500 m közötti légréteget, simán lehet 50 fok különbség. De az már extrém labilis.

Jannesz, ha a víz esés közben megfagy akkor havazásról beszélünk. A többi viszont ónosesõ, ha azonnal ha kis idõ után fagy meg akkor is.

Jannesz:
Elsõ kérdésedre az "a" válasz a helyes, a "b" az az esõ esete (kontra fagyos felszín, ám másképpen), a "c" ügyében csak az ónosnál (azaz hóból kialakult cseppek esetén, hisz azok hóként indultak, csak egy átmenenti "meleg"-légszelet olvasztotta õket meg, de T-ük fagypont alatt maradva túlhûltként továbbközlekedve várják a felszínt).
A 2. és 3. kérdésre így hirtelenjében nem tudok (munka közben) válaszolni.

kilométer!

MICImACK0: köszi, majd "kifaggatom" honnan lehet megszerezni

Bociusz! Nem tudsz valamit kezdeni a Balaton környékével a hõtérképen. Valahogy finomítani kellene a kontúrokon, mert az ok, hogy a mérõáll. hidegebbet mér mint én de az nem sugárzik ki kilóméterekre. Ahányszor észlelünk innen mindig átrajzoljuk a térképedet.Üdv!

Nekem az ónosesõ-túlhûlt vízzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem:

1.a. Ónosesõrõl csak akkor beszélünk, amikor túlhûlt vízcseppek a becsapódás hatására megfagynak?
b.vagy létezik olyan eset, amikor 0C feletti hõm.vízcseppek a fagyott talajra érve, negatív levegõ hõmérséklet mellett, egy idõ után lehûlnek és megfagynak?
c. vagy a vízcseppek esés közben negatív hõmérsékletû levegõbe érve mindenképpen 0C alá hûlnek?

2. Meddig hûlhet túl a víz, mielõtt megfagy? Egyáltalán mitõl függ, hogy mikor fagy meg?

3. Mekkora lehet a legnagyobb eltérés a talajfelszín és a levegõ hõmérséklete között?

BB: aviedit

Én azzal csinálom az animációkat. Bociusztól kaptam, sajna nem tudom honnan lehet letölteni. Ha kell infó keress meg e-mailen vagy msn-en (requiemkukac freestartpont hu)

Ha ismer valaki ilyet: jpeg képekbõl mpeg animációt milyen progival lehet készíteni?
Köszönöm

Igaz Micimackó.
Mindkettõ alkalmazható, csupán a vesszõ a helyesírásilag elfogadott, ezért válaszoltam így, lehet, kicsit kurtán, még jó, hogy nem vetted le a fejem VectraB, he-he !

MiciMacko: Köszönöm a választ. Logikus és megnyugtató.

Snowhunter, VectraB: A rendszernek mindegy, hogy pont, vagy veszzõ, jól kezeli mindkettõt.

Ha csak a tizedes vesszõ elfogadott, nem ártana ezt nyomatékosan publikálni, ugyanis az észlelések között, gyakran látok tizedes pontot is. Üdv: VectraB

Köszönöm Jóskám!

Kuzmi:
Link
Link

VectraB: Tizedesvesszõt.

Tizedes vesszõ, tizedes pont?
Az észlelések értékeinek megadásakor tizedes vesszõt, vagy pontot használjak?

Valaki be tudná adni az Atlanti-Óceán hõmérsékleti anomáliáinak linkjét?
Elõre is köszönöm!

Nola: délutáni írásodra a neved alatti drótpostacímre válaszoltam.

repmûszaki (Szfvár,Feketehegy) és Cauchy (Pécs-Vasas):
Mindkettõtöknek köszönöm a segítséget!
repmûszaki (Szfvár,Feketehegy): Megtaláltam a cikket, az is érdekes volt.
Cauchy (Pécs-Vasas): Amit leírtál, rövidített és egyszerûsített volt, de a mindennapi észlelésben remekül felhasználható!

Zoli KM:Ha egészen pontos meghatározást akarsz,menj a
www.windsurfing.hu/cikk.asp?tipus=hirek&id=48
pontos paraméterekkel,leirással találkozol.

Köszönöm a segitséget! Megjegyzem, ezt is indokolt lenne - szerintem - a kislexikonba berakni. Egyébként valahol ez már szerepelt a metnet-en valahol, csak elkerülte a figyelmemet, vagy máshonnan származik a leírás?

Van neki pontos meghatározása, csak így emlékezetbõl:

Zoli: a füst elhajlik, levelek gyengén mozognak: gyenge szél
A vékony faágak hajladoznak: mérsékelt szél
A közepes ágak is mozognak: élénk szél
A nagyobb ágak mozognak, levelekel leszakít: erõs szél
Nagyobb ágak letörnek, a fa törzse is hajlik: viharos szél
A fák kidõlnek, tetõkcserepek lerepülnek: erõsen viharos
Nagy pusztítás: orkán

Valaki be tudná adni az Atlanti-Óceán hõmérsékleti anomáliáinak linkjét?
Elõre is köszönöm!

Eddig még "szerencsém" volt, mert amikor észlelést küldtem, csak szélcsendrõl számolhattam be. Kérdésem az lenne, hogy tudtok-e olyan (majdnem) általánosan elfogadott leírást adni (hasonlóan a kislexikon derült-enyhén felhõs, stb. kategóriáihoz), amellyel mérõmüszerek nélkül meg lehet becsülni a szél nagyságát és be lehet irni az adatokhoz?

Bocsánat, az elõzõ hozzászólás Jaurinumnak szól.

Link
Beazonosítottam a fenyõt, amirõl írtam korábban. Ez kínai mammutfenyõ (Metasequoia glyptostroboides). Ha kitavaszodik csinálok róla friss képeket és a képtárban a tó címszó alatt megtalálod.
Link

Én is kérdeznék: mi az oka annak, hogy mint pl. a mai napon esõs idõ után ha "kiderül az idõ" és reggel a minimum -5C lesz akkor egyáltalán nem jegesedik le az út, most pedig -1C van és borult idõ, az út pedig csupa jég.

Érdekes felvetés, erre annyit tudnák mondani, hogy a mai olvadás és az esõ után a fele víz már valahová eltûnt az udvaromból az esti órákra, akár ez is lehetne egy kérdés. Nem kevés mennyiségrõl van szó, hová tünt?

Ezt pihent agyuaknak tessék ajánlani.
Én már elfáradtam

Lenne egy jó feladatom:
A kérdés: Mikor mi történik a talajjal?
A következõ a helyzet: Éjjel pl.: -5 fok van nappal +5 fok. Páratartalom ideális, légnyomás 1013 hPa, nap nem süt, 12 h-n keresztül "+" van 12 h-n keresztül "-" a lényeg, hogy a napi Tátlag minden esetben több napon keresztül pontosan 0 °C! Hogy fagy át/olvad ki a talaj, hogyha a Föld nevû bolygón vagyunk (lefele nõ a T a talajban), és 3 eset van:
1. 2 m-en
2. 50 cm-en
3. 15 cm-en
át van fagyva a talaj. Mennyire olvadhat ki? Vagy változatlan marad?
Így a belvízzel kapcsolatban jutott eszembe...

Köszi !
Jól gondoltam, ezeket a viharokat a pozitív NAO okozza.

Link
Ez az, azaz én ezt találtam a kedvencek között...

Valaki beadná a NAO elõrejelzés linkjét!
Elõre is köszönöm!

Holnap okosabb leszek, mert addigra meg tudom nézni a hivatalos adatokat. Az intenzítás volt, hogy 2 mm/20 perc volt. Amúgy köszi a reagálást
Mentem "vadászni"

B.hópihe és Loboncos! Köszönöm a segítségeteket. Cserébe a tavaly õszi balatoni üdülésünkrõl készült néhány képet láthatjátok. Ez a kep.tar-ban próbafeltöltés volt. Jövõ héten már a Börzsönyrõl fogok képeket készíteni, azt járom be keresztül-kasul.Üdv

TIB107: Ilyen kulcsfontosságú feladatot nem szabad a nõkre bízni
Én inkább a 14mm-re szavaznék, a 25 kicsit soknak tûnik. Innen legalábbis.