Csillagászat és űrkutatás
Nem volt rossz, fél óra alatt 15-20 meteort láttunk, ebbõl 1-2 fényesebb is akadt.
Volt olyan perc, amikor 4 is hullott.
Volt olyan perc, amikor 4 is hullott.
Már majdnem írtam, hogy nem olvastad végig a hsz-eket, de rájöttem, hogy a Földtan fórumban volt róla szó . Próbáltam levezetni képletekkel, ez jött ki: Link , ennek magyarázata pedig itt van: Link (a magyarázatban lévõ link nem jó, abban hibás volt a levezetés).
Usrin: régóta figyeltem az elõréket. Az a jó ebben a rajban, hogy amikor a csúcs van, nálunk igen közel van a radiáns a zenithez, így megfelelõen sötét helyrõl akár a 120 környéke is észlelhetõ lett volna. Sajnos, mire oda jutottunk, erõsen felhõs lett, így nem is mentünk ki. Kora este még lehetett látni párat.
Egyébként furcsa dolog történt, idén két csúcsa volt a rajnak: Link .
. Próbáltam levezetni képletekkel, ez jött ki: Link , ennek magyarázata pedig itt van: Link (a magyarázatban lévõ link nem jó, abban hibás volt a levezetés).Usrin: régóta figyeltem az elõréket. Az a jó ebben a rajban, hogy amikor a csúcs van, nálunk igen közel van a radiáns a zenithez, így megfelelõen sötét helyrõl akár a 120 környéke is észlelhetõ lett volna. Sajnos, mire oda jutottunk, erõsen felhõs lett, így nem is mentünk ki. Kora este még lehetett látni párat.
Egyébként furcsa dolog történt, idén két csúcsa volt a rajnak: Link .
Ja, hogy ti lyukat fúrtatok a Földbe... Így már tényleg más. De akkor meg elvileg csak a légnyomást kell számolni. Minél lejjebb mész, annál nagyobb. Vagy nem?
A következõ éjszakákon érdemes lesz hullócsillagokra vadászni: az év legmegbízhatóbb meteorraja, a Geminidák érkeznek. Jobban mondva már meg is érkeztek: Link - de az aktivitás még fokozódik. A maximum dec. 13-ról 14-re virradó éjszaka lesz, amikor tiszta égen, sötét helyrõl óránként 60-100 meteort is láthatunk majd.
Rossz helyre írtam, sajnos nincs lehetõségem törölni a hozzászólást. Szerkesztéssel kitöröltem a beírást és megmaradt a mondat végén a pont. Elnézést a figyelmetlenségemért.
Szerintem ez egy eleve törlendõ hsz. Jártam én is így a Fotó- iskolában, mert végül meggondoltam, visszavontam a hozzászólást.Jó lenne valamivel ezt elérni,és nem lenne nyitva az ilyen sor.
Szerintem elkerülte a figyelmed, hogy nem a kõzetnyomásról szólt a kérdés, Ez egy tisztán elméleti agytorna volt arról, hogy milyen LÉGnyomás állna be a Földön keresztülfúrt lyuk közepén.
Ahogy írod, a kõzetnyomás számítása egyszerûbb, akár még a belsõ magra is (hiszen a Föld belsején áthaladó földrengéshullámok terjedése alapján a sûrûségeloszlást ismerjük).
Ahogy írod, a kõzetnyomás számítása egyszerûbb, akár még a belsõ magra is (hiszen a Föld belsején áthaladó földrengéshullámok terjedése alapján a sûrûségeloszlást ismerjük).
Hát ez azért kérdéses. A kéregét elvileg tudják, a köpenyét is és a külsõ magét is, de a belsõ mag ismeretlen. Mint nagyjából maga az egész mélység.
Most ugye elvileg te azt F/A-ból kapod meg (mármint a nyomást). Akkor ki kell számolnod külön-külön a gömbhéjak felszínét és a rájuk ható nyomóerõt. És ha külön ezek megvannak, akkor elvileg összeadod õket és voálá.
De azért nem merek semmit biztosra mondani, mert ki tudja, mennyire helyes ez a módszer... Ameddig nincs meg az érettségi belõle, addig nem merek biztosat mondani.
Most ugye elvileg te azt F/A-ból kapod meg (mármint a nyomást). Akkor ki kell számolnod külön-külön a gömbhéjak felszínét és a rájuk ható nyomóerõt. És ha külön ezek megvannak, akkor elvileg összeadod õket és voálá.
De azért nem merek semmit biztosra mondani, mert ki tudja, mennyire helyes ez a módszer... Ameddig nincs meg az érettségi belõle, addig nem merek biztosat mondani.
Kissé meg bolygattam a rövid távú topikot, de igazuk volt,mert semmi elõ leírást nem adtam a témáról.
Talán ez a csillagászathoz tartozna. Dr.Nagy László fizikus rövidre vágott,jutubbos linkjét ajánlanám, kb. 38 perces. És nem semmi elgondolást ad a rövid távú eseményekrõl, a jelenrõl.
Link
Talán ez a csillagászathoz tartozna. Dr.Nagy László fizikus rövidre vágott,jutubbos linkjét ajánlanám, kb. 38 perces. És nem semmi elgondolást ad a rövid távú eseményekrõl, a jelenrõl.
Link
Usrin gondolatából kiindulva megpróbálom egy kicsit elmagyarázni, mirõl lehet szó. Ezt biztosan sokan ismeritek már, mégis leírom, mert talán nem mindenki van ezzel tisztában. (Az is lehet viszont, hogy ez esetben nem errõl lesz szó, ugyanis amíg ezt nem csinálták meg, addig igazából nem illik semmit még csak megszellõztetni sem, valamiért azonban a cikkekbõl is az jön le nekem, hogy errõl lehet szó.)
Elõször egy hasonlattal élnék: tudtommal a Higgs-bozonról a fizikusok a mai napig nem mondják, hogy "láttuk", hanem azt mondják, hogy "láttunk olyan részecskét, melynek tulajdonságai nem mondanak ellent szignifikánsan a Higgs-bozon elméleti tulajdonságainak". Ez a helyes tudományos hozzáállás.
Szóval, jelen esetünkben:
Biztos vagyok benne, hogy létezik olyan módszer, amellyel valamilyen szinten sterilizálni tudják a mûszert, de nem tökéletesen. Az is nagyon valószínû (amire Usrin utalt), hogy így a mûszer által felvitt földi anyag mennyisége egy bizonyos értéknél biztosan alacsonyabb (ezt akár önkényesen, szándékosan felülbecsülve is meg lehet határozni, de szerintem a sterilizáló eljárás elméleti végiggondolásával akár egzaktul is ki lehetne számolni erre egy elméleti maximumot).
Méréskor a mûszer /vagy annak adataiból a tudósok, mindegy/ a mintában talált szerves anyag X mennyiségét határozza meg, annak statisztikus hibájával. Mivel a mûszer nem végtelen pontosan mér, ezért X valószínûségi változó, van neki várható értéke és szórása (esetleg magasabb momentumai is). A mérési statisztikus hibát elsõre úgy kell meghatározni, hogy az elsõ mintát többször megmérem, és az X feltételezett eloszlásának paramétereit ezáltal illesztem, majd X várható értékét és szórását meghatározhatom (valamint, mivel az illeszkedés nem lesz tökéletes, azoknak hibái is lesz /a kovarianciamátrixot is érdemes kiszámolni/). Elsõre kijöhet egy olyan eloszlás, hogy X várható értéke ugyan magasabb annál, mint amit a Földrõl felvihetek, de a szórás olyan nagy, hogy mondjuk csak 55% az valószínûsége annak, hogy a szerves anyagot nem innen vitték föl.
Holott mi mondjuk 99(,99(99(...)))%-ot akarunk elérni.
Ha egy megfelelõen kicsi területrõl valamilyen oknál fogva azt feltételezem, hogy ott az X valódi mennyisége nem nagyon változik (pláne, ha egyáltalán nem), akkor a következõt tehetjük:
Vegyünk N darab mintát. Ekkor kapunk N darab várható értéket. Azt mondjuk, hogy ezen várható értékek átlaga legyen a becsült "X-kalap" (nem tudok ilyen karakter írni itt), ami ugyanolyan eloszlású valószínûségi változó, mint az X-ek. Kaptunk emellett N darab szórást is, az X-kalaphoz tartozó szórás pedig a szórások átlagának gyök(N)-ed része lesz.
Tehát ha minden minta kb. ugyanazt az S szórást mutatja, akkor N minta szórása S/Gyök(N).
Valószínûleg az lehet a módszer, hogy találtak egy olyan várható értéket, ami a földrõl felvihetõ maximális mennyiség fölé került. Most azért kell újabb és újabb méréseket végezni, hogy ennek a szórása olyan kicsire lemenjen, hogy az eredetileg általam 55%-nak írt kezdeti valószínûség mondjuk 99% fölé menjen. Ha szerencsénk van, ehhez elég pár mérés, ha nincs (csak kicsivel megy az X átlaga a "felviteli hiba" fölé), akkor viszont sokat el fognak idõzni a méréssorozattal.
Elõször egy hasonlattal élnék: tudtommal a Higgs-bozonról a fizikusok a mai napig nem mondják, hogy "láttuk", hanem azt mondják, hogy "láttunk olyan részecskét, melynek tulajdonságai nem mondanak ellent szignifikánsan a Higgs-bozon elméleti tulajdonságainak". Ez a helyes tudományos hozzáállás.
Szóval, jelen esetünkben:
Biztos vagyok benne, hogy létezik olyan módszer, amellyel valamilyen szinten sterilizálni tudják a mûszert, de nem tökéletesen. Az is nagyon valószínû (amire Usrin utalt), hogy így a mûszer által felvitt földi anyag mennyisége egy bizonyos értéknél biztosan alacsonyabb (ezt akár önkényesen, szándékosan felülbecsülve is meg lehet határozni, de szerintem a sterilizáló eljárás elméleti végiggondolásával akár egzaktul is ki lehetne számolni erre egy elméleti maximumot).
Méréskor a mûszer /vagy annak adataiból a tudósok, mindegy/ a mintában talált szerves anyag X mennyiségét határozza meg, annak statisztikus hibájával. Mivel a mûszer nem végtelen pontosan mér, ezért X valószínûségi változó, van neki várható értéke és szórása (esetleg magasabb momentumai is). A mérési statisztikus hibát elsõre úgy kell meghatározni, hogy az elsõ mintát többször megmérem, és az X feltételezett eloszlásának paramétereit ezáltal illesztem, majd X várható értékét és szórását meghatározhatom (valamint, mivel az illeszkedés nem lesz tökéletes, azoknak hibái is lesz /a kovarianciamátrixot is érdemes kiszámolni/). Elsõre kijöhet egy olyan eloszlás, hogy X várható értéke ugyan magasabb annál, mint amit a Földrõl felvihetek, de a szórás olyan nagy, hogy mondjuk csak 55% az valószínûsége annak, hogy a szerves anyagot nem innen vitték föl.
Holott mi mondjuk 99(,99(99(...)))%-ot akarunk elérni.
Ha egy megfelelõen kicsi területrõl valamilyen oknál fogva azt feltételezem, hogy ott az X valódi mennyisége nem nagyon változik (pláne, ha egyáltalán nem), akkor a következõt tehetjük:
Vegyünk N darab mintát. Ekkor kapunk N darab várható értéket. Azt mondjuk, hogy ezen várható értékek átlaga legyen a becsült "X-kalap" (nem tudok ilyen karakter írni itt), ami ugyanolyan eloszlású valószínûségi változó, mint az X-ek. Kaptunk emellett N darab szórást is, az X-kalaphoz tartozó szórás pedig a szórások átlagának gyök(N)-ed része lesz.
Tehát ha minden minta kb. ugyanazt az S szórást mutatja, akkor N minta szórása S/Gyök(N).
Valószínûleg az lehet a módszer, hogy találtak egy olyan várható értéket, ami a földrõl felvihetõ maximális mennyiség fölé került. Most azért kell újabb és újabb méréseket végezni, hogy ennek a szórása olyan kicsire lemenjen, hogy az eredetileg általam 55%-nak írt kezdeti valószínûség mondjuk 99% fölé menjen. Ha szerencsénk van, ehhez elég pár mérés, ha nincs (csak kicsivel megy az X átlaga a "felviteli hiba" fölé), akkor viszont sokat el fognak idõzni a méréssorozattal.
Nincs olyan módszer, ami garantálná, hogy egyetlen atomnyi földi szennyezõdés se kerüljön egy Földrõl indított eszközre. Viszont biztosan van egy értelmes határa annak a mennyiségnek, ami még szennyezõdés lehet. Ha ennél nagyobb koncentrációban találnak szerves anyagot, több mérés is megerõsíti, stb., stb., akkor MAJD ki lehet mondani, hogy ilyen is létezik a Marson.
Amúgy minden tudományos eredményre igaz: egy mérés nem mérés. De szerencsére a Curiosity-nak még van néhány éve a folytatásra.
Személy szerint én a NASA kommunikációját nem értem: nem ez az elsõ eset, amikor szenzációként lengetnek be olyan közlést, amirõl aztán kiderül, hogy egy bonyolult, hosszú kutatás apró részeredménye. Ha ez a beharangozás nem lett volna, most senki nem lenne csalódott, és senki nem írná azt, hogy az egész projekt fölösleges. (Ami akkor sem lesz igaz, ha a végére sem tudunk majd biztosat a marsi életrõl, mert közben millió dolgot megtudunk az ottani kõzetekrõl, légkörrõl, miegyébrõl. A ti logikátokkal a Hold és a Vénusz kutatása is értelmetlen, mert ott úgy sincs élet.)
Amúgy minden tudományos eredményre igaz: egy mérés nem mérés. De szerencsére a Curiosity-nak még van néhány éve a folytatásra.
Személy szerint én a NASA kommunikációját nem értem: nem ez az elsõ eset, amikor szenzációként lengetnek be olyan közlést, amirõl aztán kiderül, hogy egy bonyolult, hosszú kutatás apró részeredménye. Ha ez a beharangozás nem lett volna, most senki nem lenne csalódott, és senki nem írná azt, hogy az egész projekt fölösleges. (Ami akkor sem lesz igaz, ha a végére sem tudunk majd biztosat a marsi életrõl, mert közben millió dolgot megtudunk az ottani kõzetekrõl, légkörrõl, miegyébrõl. A ti logikátokkal a Hold és a Vénusz kutatása is értelmetlen, mert ott úgy sincs élet.)
Nem tud itt senki semmit, még maga a NASA sem. Akkor ezek szerint küldtek egy szén is baktériumcsomagot amit Curiosity néven, és annak a kanalai néha beleásnak abba amit mi odavittünk. Nevetséges ez 2.5milliárd dollárért ez tény.
Gõzöm sincs semmirõl, azért nem akarok írni semmit.
(De nem is kell, vágjátok ezt ti nagyon
)
(De nem is kell, vágjátok ezt ti nagyon
)
De gond!
Nyugodtan mond meg, hogy gõzöd sincs semmirõl, azért nem akarsz írni semmit!
Komolyan ilyen balfékek, hogy nem tudják úgy megoldani a mintavételt, hogy 100 %-osan ki tudják zárni a földi eredetû szennyezõdést?
Így semmi értelme nem lenne az egész projektnek!
Meg az eddigieknek sem volt, meg ezután sem lesz!
Kivéve abban az esetben, ha találnak egy csontvázat, mert azt talán tudják, hogy nem õk vitték oda!
Nyugodtan mond meg, hogy gõzöd sincs semmirõl, azért nem akarsz írni semmit!
Komolyan ilyen balfékek, hogy nem tudják úgy megoldani a mintavételt, hogy 100 %-osan ki tudják zárni a földi eredetû szennyezõdést?
Így semmi értelme nem lenne az egész projektnek!
Meg az eddigieknek sem volt, meg ezután sem lesz!
Kivéve abban az esetben, ha találnak egy csontvázat, mert azt talán tudják, hogy nem õk vitték oda!
Le van írva ezer helyen, ti meg pörögtök rajta. A hozzászólások eddigi folyását látva, nem hiszem, hogy egy kicsit is számítana az, amit írok, mert beakadt a lemez. Éppen ezért most nem teszem, ha nem gond.
Én is ezt akartam írni pontosan, mert igazán az, hogy szerves cuccot találtak még nem egészern értem, hogy mit is takarhat.
A hülyeség helyett komolyan is írhatnál véleményt, ha már szakmabeli vagy!
El kén' mennetek a NASA-hoz jóféle munkaerõnek; 2030-tól - miután megoldotatok minden Napredszerbeli problémát, és rejtélyt - végre lehetne összpontosítani a csillagközi utazásokra is. Én is unom már ezt a totyorgást, meg hogy A Kormány mindent eltitkol elõlünk
Az jó, lehet az a pár mikor is kinyírna minket
Viccet félretéve, találtak szerves anyagot, de maguk sem tudják mi az. Több milliárd dolláros projekt ha felvisz oda szerves cuccot véletlenül akkor értelmetlen az egész, de teljesen.
Viccet félretéve, találtak szerves anyagot, de maguk sem tudják mi az. Több milliárd dolláros projekt ha felvisz oda szerves cuccot véletlenül akkor értelmetlen az egész, de teljesen.
Pedig én egy egész csiga házat láttam kikaparva azon a 4 centis,de elég sekély mintán. Lehet viszont "az" csak pár mikron.
Így van, akkor értelmetlen odaküldeni bármit is ha azzal jönnek, hogy a Földrõl származik. Akkor bármikor odaküldünk valahova egy szondát mindig ezt mondják. Megy a hintés ott keményen, találtak valamit csak nem merik megmondani.
Márpedig ha képesek voltak ekkorát lódítani, kockáztatva ezzel a támogatók elvesztésének lehetõségét (csak mert ezek után, hogy 300 millió km-re utaztak földi anyagot vizsgálni, bohóckodásnak tûnik az egész, így a támogatók is visszaléphetnek), akkor van mit takargatni!
Szerintem sem lehetnek ekkora lúzerek, hogy bekerül egy halom pénzbe és a Curiosity felvitt magával valami földi anyagot. Akkor most ezzel azt mondták ki hogy nem volt semmi értelme az expedíciónak..
Komolytalannak tartom, hogy ne tudják úgy megoldani a mintavételt, hogy ki lehessen zárni a földi eredetûséget!
Dollármilliárdok millióit áldozzák rá, aztán a mintavételnél kiderül, hogy vittek magukkal néhány bacilust, ne röhögtessenek!
Szerintem valóban találtak valamit, valaki elkottyantotta, és ezzel a dajkamesével próbálják elsimítani egy ideig.
Dollármilliárdok millióit áldozzák rá, aztán a mintavételnél kiderül, hogy vittek magukkal néhány bacilust, ne röhögtessenek!
Szerintem valóban találtak valamit, valaki elkottyantotta, és ezzel a dajkamesével próbálják elsimítani egy ideig.
Hát ezaz!
Ennyi erõvel csak akkor derül majd ki a Marsról, valamelyik Jupiter holdról, hogy van ott élet, ha szembe sétál velük egy dinoszaurusz?!
Mert ennyi erõvel bármilyen mintavételnél felmerülhet, hogy földi eredetû?
Ennyire nem lehet kiszûrni, vagy nem tudják megoldani, hogy steril mintát vizsgáljanak?
Kicsit sántít az egész.
Ennyi erõvel csak akkor derül majd ki a Marsról, valamelyik Jupiter holdról, hogy van ott élet, ha szembe sétál velük egy dinoszaurusz?!
Mert ennyi erõvel bármilyen mintavételnél felmerülhet, hogy földi eredetû?
Ennyire nem lehet kiszûrni, vagy nem tudják megoldani, hogy steril mintát vizsgáljanak?
Kicsit sántít az egész.
Micsoda? A szenet vizsgálják, de a többi szerves anyag..? A szerves anyag definíciója (közmegegyezés szerint), hogy tartalmaz szenet, nem?
Amit mondasz, az olyan, mint az oxigénatom nélküli víz.
Ha a szén valóban ottani, akkor az nagy elõrelépés lehetne Egyébként nem lehet valami C14 vizsgálatot végezni, vagy ilyesmit, hogy megállapítsanak valamit róla? Nem értek nagyon hozzá, azért kérdezem, az eredet kideríthetõ-e valamilyen ismert módon, vagy marad a találgatás.
Amit mondasz, az olyan, mint az oxigénatom nélküli víz.
Ha a szén valóban ottani, akkor az nagy elõrelépés lehetne
Egyébként nem lehet valami C14 vizsgálatot végezni, vagy ilyesmit, hogy megállapítsanak valamit róla? Nem értek nagyon hozzá, azért kérdezem, az eredet kideríthetõ-e valamilyen ismert módon, vagy marad a találgatás. 
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#139455 - 2012-12-03 20:36:35)
Úgy legyen, nagy elõrelépés lenne.
Úgy legyen, nagy elõrelépés lenne.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#139453 - 2012-12-03 20:35:46)
A Marson lévõ víz képpel is dokumentált, ha megtalálom, felteszem.
A Marson lévõ víz képpel is dokumentált, ha megtalálom, felteszem.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#139452 - 2012-12-03 20:34:15)
A szén származhat innen, a többi nem. Hivatalosan még azt mondják nincs szerves anyag amíg az összes vizsgálat be nem fejezõdik, tehát magyarul van ott szerves cucc bõven
A szén származhat innen, a többi nem. Hivatalosan még azt mondják nincs szerves anyag amíg az összes vizsgálat be nem fejezõdik, tehát magyarul van ott szerves cucc bõven
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#139446 - 2012-12-03 20:27:26)
itt van, tessék, a jelenlegi élet lehetõségét sem zárják ki egyben, van víz minden:
Link
itt van, tessék, a jelenlegi élet lehetõségét sem zárják ki egyben, van víz minden:
Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#139444 - 2012-12-03 20:25:45)
Pedig tagadták végig. Hol a cikk, hol a cikk?
szerk: Közben meglett, de túl sokat nem mond a hír.
Sajnos az szerves anyag keletkezésérõl megoszlanak a vélemények, akár a Földrõl is származhatnak.
Pedig tagadták végig. Hol a cikk, hol a cikk?
szerk: Közben meglett, de túl sokat nem mond a hír.
Sajnos az szerves anyag keletkezésérõl megoszlanak a vélemények, akár a Földrõl is származhatnak.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#139441 - 2012-12-03 20:24:41)
Szívesen, folyamatosan írom ha van valami kintrõl.
Közben bejelentették a Marson szerves anyagokat találtak....
Szívesen, folyamatosan írom ha van valami kintrõl.
Közben bejelentették a Marson szerves anyagokat találtak....
Találtak, de még vizsgálják a cuccot a szén miatt, a többi szerves talált anyag állja a helyét. Emlékszem még a könyvekre, hogy a Marson nincs semmi, lehetetlen stb. Innen már csak egy pár év és ki fogják sütni, hogy van is ott élet, figyeljétek meg. Mondjuk ezzel engem nem fog meglepetés érni.
Ismerõsöm írta fészbúkon:
"Ma reggel 5.48-kor egy kékes meteor húzott el a szlovák határ felé Sahynál,saját szememmel láttam a Hi-Lexbõl!"
A "szlovák határ felé Sahynál" azt jelenti, hogy észak-északnyugat felé látta. (A Hi-Lex a rétsági ipari parkban van, Rétságtól délnyugatra 2,5km-re a 2-es út mellett)
(Lejjebb ezt írja kommentben: "Kb akkora volt ,mint egy foci!", de ez szerintem erõsen kétséges).
Ha minden igaz tõlünk NY-ÉNY irányában jelent meg, és "jobbra" haladt, É-ÉNY felé tûnt el. A Börzsöny fölött alacsony szögben jelent meg (mikor kérdeztem, õ 5 métert válaszolt , szerintem ez 10-15°-nál biztos nem többet jelent), és nagyjából vízszintesen "jobbra" haladt.
(Bocs, csak míg írtam, közben is pontosodtak az infók .)
Valaki esetleg látta még?
Szerk: még pontosabb infó érkezett, az alapján nagyjából 325-335°-os égtáj felé tûnt fel, és nem É-ÉN, hanem inkább É-ÉK felé, 15-20°-nál tûnhetett el, és kb. 30-40mp-ig tarthatott.
(Reggel ki kell mennem majd a helyszínre betájolni pontosan, mert elég bizonytalanok még mindig a leírások.)
"Ma reggel 5.48-kor egy kékes meteor húzott el a szlovák határ felé Sahynál,saját szememmel láttam a Hi-Lexbõl!"
A "szlovák határ felé Sahynál" azt jelenti, hogy észak-északnyugat felé látta. (A Hi-Lex a rétsági ipari parkban van, Rétságtól délnyugatra 2,5km-re a 2-es út mellett)
(Lejjebb ezt írja kommentben: "Kb akkora volt ,mint egy foci!", de ez szerintem erõsen kétséges).
Ha minden igaz tõlünk NY-ÉNY irányában jelent meg, és "jobbra" haladt, É-ÉNY felé tûnt el. A Börzsöny fölött alacsony szögben jelent meg (mikor kérdeztem, õ 5 métert válaszolt
, szerintem ez 10-15°-nál biztos nem többet jelent), és nagyjából vízszintesen "jobbra" haladt.(Bocs, csak míg írtam, közben is pontosodtak az infók
.)Valaki esetleg látta még?
Szerk: még pontosabb infó érkezett, az alapján nagyjából 325-335°-os égtáj felé tûnt fel, és nem É-ÉN, hanem inkább É-ÉK felé, 15-20°-nál tûnhetett el, és kb. 30-40mp-ig tarthatott.
(Reggel ki kell mennem majd a helyszínre betájolni pontosan, mert elég bizonytalanok még mindig a leírások.)
1 másodpercem volt felmérni, utólag állapítottam meg a magasságot, a házak tájolása alapján pedig a haladási irányt.
Ennyire futotta.
Ennyire futotta.
Ma 17.46-körül jó nagy meteor haladt át fölöttünk, kelet északkelet felõl nyugat-délnyugat felé. 80-85 fokos magasságban látszott, a függõlegestõl kicsit észak felé. Hosszan szelte át az eget mielõtt (az utolsó másodpercben) szétvált. Én csak a legvégét láttam (egy fa takart is egy kicsit), 2 nagyobb darabra emlékszem, de a velem lévõ kis gyerkõcök szerint kb. 4 darabra esett szét.
Így is nagy élmény volt, ritkán lát ilyet az ember.
Így is nagy élmény volt, ritkán lát ilyet az ember.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 42. sorozata
MetNet | 2025-05-01 14:48
Szabályzat