Időjárási visszatekintő

"A lõrinci állomás adatait nem kimondottan szeretem használni, ugyanis éves átlagban az összes fellelhetõ vidéki állomásnál (beleértve Pécset, Szolnokot, Szegedet stb.) magasabb értékeket mér, ez egyértelmûen erõs hõszennyezésre utal."

Ha Lõrincen is minden létezõ lakott területtõl 1,5-2 km távolságban lenne az állomás, mint pl. Szeged, Pér, Debrecen, nem beszélve a katonai repterekrõl... esetében, akkor nyilván nem kellene szembenézni ilyen problémával. Valamikor még itt is így volt ez, de sajnos az idõk során eléggé beépült az állomás környéke. Kétségtelen, hogy a fent említett, a szó szerinti értelmében külterületnek nevezhetõ (bár ismerve ezeknek a konkrét objektumoknak a környezetét, én inkább a senkiföldje elnevezést használnám rájuk) állomásoknak a budapesti megfelelõje - jellegét tekintve - manapság Ferihegy lenne. Ferihegy azonban már jó ideje nem funkcionál az OMSZ szinoptikus állomáshálózatának részeként (más a mérési programja stb.), így az ottani adatokat a szolgálat nem is használhatja fel hivatalosként. Így marad Lõrinc. Nem külterületi, de mondjuk rá, hogy fél-külterületi állomás. Nem belváros, de nem is Ferihegy - azaz a fõváros külsõ, de még lakott(!!!) részeinek viszonyait véleményem szerint napjainkban tökéletesen jól jellemzi.

Illetve az igazság az, hogy az utóbbi idõk méréseit megfigyelve, Újpest talán jobb választás lenne - csakhogy annak meg még mindössze 8 éves adatsora van, elemzésre és összehasonlításra így nem lehet alkalmas.

Még valami: ahogy te a lõrinci adatokkal, én pedig az 1700-1800-as évek méréseivel kapcsolatban vagyok erõsen szkeptikus. Nem hinném, hogy túl szerencsés dolog a 200-300 évvel ezelõtti technikai színvonalon, körülmények, módszerek között stb. végzett méréseket a maiakkal egy lapon említeni.
Csak érdekességképpen: az OMSZ jelenlegi adatbázisában több, mint 30 budapesti állomás adatai szerepelnek. De még ennél is sokkal több helyen mértek az idõk során a fõváros mai területén, a legkülönbözõbb történelmi idõkben, a legkülönbözõbb helyeken, környezetben és módszerekkel.
Van egy belvárosi adatsorunk immár több mint száz éve, amely valameddig a múlt század közepéig talán még nem számít a városi hõsziget és egyebek hatása alatt állónak. Azóta viszont egyértelmûen városklíma-állomás, komoly mérésekre ma már használhatatlan....
Van egy 56 éves lõrinci adatsorunk, amely mondjuk az 1970-es, 1980-as évektõl lett "nem külterületi", vagy hogy is fogalmazzam...
Van egy 59 éves ferihegyi adatsorunk, amely azonban csak egy ideig szerepelt szinoptikus állomásként, és ma már nem szerepel a hivatalos összehasonlításokban...
És így tovább.

Szóval akkor vajon melyek használhatók fel jogosan a mai mérésekkel való összehasonlításra??? Szerintem ma már ezt lehetetlen megállapítani...

Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy nagyon nehéz egy ilyen folytonosan beépülõ, terjeszkedõ, változó környezetû város, mint Budapest esetében eldönteni, hogy mik a megfelelõ adatsorok, és melyekhez viszonyítsunk manapság.

Hát erre most nem is tudom, mit írjak!?
Mert a hozzászólásod alapján egy kukkot sem értettél meg abból, amit írtam, pedig elvileg Te foglalkozol ezzel a témával!

"hát ezért nem emlegetem én soha ezen területeket fagyzugnak..."
Eleve területet nem lehet fagyzugnak emlegetni, egy területen belül vannak fagyzugok, de egy terület soha sem lehet egészében fagyzug!

"Azok ott délnyugaton nem fagyzugok az én értelmezésemben."

2 adat szerepelt a hozzászólásomban, az egyik a Pécs-pogányi, ami dombtetõ, fennsík, vagyis még jó hogy a Te értelmezésedben nem fagyzug, mivel dombtetõ!
Így senkinek az értelmezésében nem fagyzug, de ezt tudnod kellene!
A másik a nagykanizsai, aminek a -16 fokja csak azért nem -23 (mint ezen a télen Zabarban volt a leghidegebb), mert nem volt a leghidegebb éjszakán Nagykanizsán hó, az meg hogy van-e épp hó vagy nincs, nem hiszem, hogy fagyzug kérdése!

2004-2005 tele enyheséggel telt eleinte, majd február elsõ felében bejött a hideg és a hó, ebben a peridóusban az iklódbördõcei (délnyugati) fagyzugállomás -25 fokos minimumot mért!
Ez a -25 fokos érték volt itt a leghidegebb mért érték ezen a télen, miközben Zabaron mindössze -23 fok volt!
Visszajött a tél március elején, Zabar -19-el zárta azt a hidegbetörést, meg Iklódbördõce is -19-el...

Ilyet nem lehet kijelenteni, hogy Te nem tekinted fagyzugnak, mert nem a Te tekintésedtõl kisebb vagy nagyobb fagyzug valami!
Ha tudod, hogyan rétegzõdik derült, hóval fedett éjszakákon az alsó 200-300 méteres légréteg, és van egy kis tapasztalatod meg meteorológiai alaptudásod, akkor a 2003-as Pécs-pogányi dombtetõi -16,9 fokból könnyen ki tudod következtetni, hogy hány fok lehetett azon az éjszakán egy Pécs-Pogány melletti fagyzugban!
Egy kis segítség: 2005. február 10!
Iklódbördõce -25, mellette néhány kilométerrel Bussay doktornál -13 fok volt!
Magyarán Pécs mellett 2003 telén lehetett volna -30 fok környéki minimumokat mérni, ha lenne ott olyan helyen állomás!
Ha Baja alföldi állomás létére tudott -27 fokot mérni, akkor egy medence vagy egy völgy a -30-at abban a térségben simán hozta!
Az meg, hogy épp nincs, arról meg megint nem a fagyzugok tehetnek!
Persze mondhatod, hogy mutassak egy adatot, de mivel nincs állomási adat, csak ilyen becsült adatok vannak, amiket a kényszer szül, ezek teljesen mûködõképes dolgok, elég hozzá egy kis tudás!

Amiért Zabar minimum átlaga (valószínûleg) alacsonyabb, mint a délnyugati fagyzugállomásoké, az csupán azért van, mert Zabar térségileg hidegebb klímájú helyen van, de mint fagyzug, se nem kisebb se nem nagyobb, mint a több ugyanolyan karakterû fagyzug!

Az összehasonlításom az elõzõ beírásomban éppen azt próbálta megcélozni, hogy egy adott állomáson egy mért adat mit jelent térségileg!
Pl. 2003.01.12-én ha a zabari állomás nincs, hanem helyette valami dombi mérõ lenne ott, ami mért volna -18 fokot, közben lett volna Mecseknádasdon egy mérõ -31 fokkal, akkor a helyzet pont fordítva lenne, egy mecseknádasdi kolléga bizonygatná, hogy az ott a legnagyobb fagyzug!
Ezért kell okosan, tudatosan és nem csak úgy gépiesen szemlélõdni, mert becsapódik az ember!

Az elsõ felhõs éjszaka a hónapban megtette a hatását:14,2 fokig hatolt le a T.Bár ma jégesõ várható,a 20 fokos maximummal már megvan a 17 fokos közép,tehát nem csökken ma,hanem nõ nálam a havi közép,ha a jégesõ nem hût 14 alá...
Országosan sem más a helyzet:8-16 fokig hûlt le a levegõ,és a tegnap beállt 15-20 fokos maxok fényében megvan eddig a 15 fokos átlag.

(A hozzászólásomat, bár vannak benne növények is, azért teszem ebbe a fórumba, mert a növények csak mint hõmérõk, minimumhõmérõk szerepelnek benne, de nem maga a növény a lényeg, hanem a visszatekintés és a meteorológiai része a témának!)

Az elmúlt, 2008-2009-es tél legalacsonyabb nagykanizsai minimumhõmérséklete -16,0 fok, január 10-én reggel született!
Hogy mennyire kis területe a térségnek az, ahol a -16 fok volt a leghidegebb ezen a télen, hogy a kanizsai és a térségben korábban és jelenleg elhelyezett mérõállomások (Letenye, Lenti, Iklódbördõce) völgyfenéki pozíciója mennyire értelmezhetõ térségi érvénnyel, arra nagyon érzékletes példával próbálok szolgálni!

Többször írtam, hogy a füge -13-14-15 foknál, fajtától függõen, tövig visszafagy!
A -13 fokot arra a fajtára értem, amelyek vesszeje nem teljesen érik be elõzõ õsszel, zölden marad, a beérett vesszõk tûréshatára -15 fok!
Azért jövök a fügével, mert pontosan behatárolható a letális küszöb, illetve pont abban a tartományban van, amiket nálunk telente lehet mérni!
Mivel sem pénzem sem idõm sem semmim sincs minden völgybe és minden dombra mérõállomást tekepíteni, így kényszerûségbõl kell minimumhõmérõnek használnom a fügét, de több éves tapasztalás és megfigyelés eredményeképp ez kitûnõen mûködik!
Azt sejtettem a január 10-i reggelt követõen, illetve miután úgy nézett ki, hogy ez lesz a legalacsonyabb érték a kanizsai állomáson, hogy a fügék mindenhol túléltek a megyében, még a fagyzugokban is, magyarán ennél hidegebbet sehol sem mérhettek volna, -16 fokot is csak elvétve!

Tófej település Zala megye szívében, gondolom nem kell bizonygatnom, hogy a falu egy része fagyzugban van Link Link
Ez a két füge a településen átfolyó patak szintje felett néhány méterrel van, láthatóan épen és egészségesen Link Link Link Link
Még a talaj felett 15-20 centire lévõ ágak is épek!
Itt ebbõl következõen -15-16 nem lehetett, hiszen a csúcsrügy nem lehetne ennyire zöld és ép, sem a kis füge sem lehetne már ott rajta!
A következõ település Bánokszentgyörgy, a környék rémálma, a helyi lakosok Becsehelyre, mint sokkal jobb fekvésû településre úgy néznek gyümölcstermesztés szempontjából, mint valami mediterrán paradicsomra (igaz, a falu dombi része már nagyon jó fekvésben van), a település mélyen fekvõ részeiben rendszeresek a komoly fagykárok Link Link
Ebben a faluban is van egy fügebokor, a második képen látható házak egyikének udvarán, abszolut fagyzugban!
A füge így néz ki Link Link
Ép rügy, szépen jönnek rajta a levelek!
A szomszédos település Borsfa, a képek a falu déli felét mutatják Link Link
A két kép arról a magas domb tetejérõl készült Link
Itt is jól érzékelhetõ, hogy fagyzugról van szó!
A fügét ez itt sem nagyon zavarja, a kanizsai -16,0 meg végkép távol áll tõle Link

Így kell értelmezni egy nagykanizsai és iklódbördõcei (vagy épp korábbi lenti vagy letenyei) minimumhõmérsékleti értéket, vagy minimumhõmérsékleti átlagot!

Ez pedig egy Tófej melletti dombtetõ, ahol még a múlt éven õsszel be nem érett, teljesen zöld vesszõk sem károsodtak, sõt... Link Link

Nem azért jövök Péccsel, mert bármi bajom van velük, sõt!
Csak épp rettentõ jó összehasonlítási alapot adnak azzal, hogy a környéki állomások jobb pozícióban vannak, és fügefa is akad arrafelé!
A lényeg, 2003 legendásan kemény telén, január 13-án -16,9 fokos minimum volt a Pécs-pogányi fennsíkon!
Azon a télen Pécs városában is fagytak el fügefák (volt ami túlélte, volt amelyik nem), ami a tudott hõszennyezés mellett nem kis dolog!
Lényegében a kanizsai -16,0 és a Pécs-pogányi -16,9 között hõmérsékletileg szinte nincs is különbség, viszont micsoda különbség az, hogy az elõbbi mellett Zala megye fagyzugjaiban épek a fügék, míg az utóbbi következtében Baranyában kifagytak a fügék!

Ez valóban érdekes megakadás.

Ha nem is pontosan ilyent, de régebben én is végeztem hónapnál "finomabb" idõszak-összevetéseket.
5 napos bontásban 9 év (1993-2001) átlagát nézve annyi állapítható meg, hogy az április 1-5(-ig tartó idõszak) melegebb volt, mint a 6-10, és 11-15, a maximumokat nézve pedig még 16-20-ánál is. Egy hirtelen ugrás 20. után volt, ekkor az 5.6°C-os minimum 8.0°C-ra, a 14.9°C-es maximum 20.2°C-ig emelkedett.

Kiragadott példa, ráadásul rövid periódus, de azért érdekes.
Jó lenne kiegészíteni a számítást a legutolsó évig bezárólag, kíváncsi vagyok, 17 év átlagából mi jönne ki.. Majd egyszer megcsinálom.

Yuki!
Meg tudnád nekem nézni ezek után, hogy tegyük fel az 1998-as évvel kezdve és 2007-el bezárólag is ez jön-e ki, hogy az elsõ dekád melegebb, mint a második?
Köszönöm!

Este 8-kor az országban 15-20 fok volt,vagyis ennél kevesebb nem lehet a holnapi max.A min.a sok magasszintû felhõ miatt 10 fok felett is lehet,vagyis a holnapi közép(bár hidegfront és esõ lesz állítólag)akár 15 fok is lehet.Ha derült ég miatt mégis reggel erõsen lehûlnénk(10 fok alá)akkor a délelõtti napsütés akár 20 fok fölé is felhajthatja a T-t a front elõtt.Tehát nagy hõmérsékleti visszaesés nem lesz,szombattól meg ismét jön a napsütés és melegedés...

Ferihegyen az idei április középhõmérséklete 14,7°c eddig, ez a 0,8°c-kal magasabb az elmúlt évek legmelegebb áprilisánál (2000, +13,9°c).

Országos átlagban az idei április 1775 óta a 6. legmelegebb, azonban a következõ napokban várható lehûlés miatt ennél jóval hátrébb fog csúszni, persze még így is várhatóan tisztességes pozitív anomáliával zárhat majd (személy szerint 13°c körüli értékre számítok), azonban nem lesz kiugró.

A valaha feljegyzett 5 legmelegebb április Budapesten:

1800. +17,3°c(!)
1794. +16,5°c
1841. +15,4°c
1952. +15,1°c
1876. +14,6°c

A lõrinci állomás adatait nem kimondottan szeretem használni, ugyanis éves átlagban az összes fellelhetõ vidéki állomásnál (beleértve Pécset, Szolnokot, Szegedet stb.) magasabb értékeket mér, ez egyértelmûen erõs hõszennyezésre utal.

Nálam 10.-én kereken 25°C lett a max. ez volt eddig a csúcs, T átlag a mai nappal bezárólag 16°C, csapi 1,7 mm.

Nálam a mai volt az elsõ nyári nap. (25,1 °C.)

Nálam az elsõ dekád 14,8°C-os közepe után a mai nappal már csak 14,2°C a hónap közepe.
A mai 19,8°C-os Tmax egy szép sorozat végét jelenti, a hónap elsõ két 20°C alatti Tmax-jai után 13 sorozatban 20°C feletti Tmax következett, ennek a maximuma 24,2°C volt.
A havi csapadék szerény 0,3mm eddig.

Nálunk eddig 5 nyári nap volt a hónapban, a maximum 25,2 fok volt, kétszer volt 24,6 fok, egyszer 24,9 fok és ma 24,7 fok.
Csapadék egyáltalán nem fordult elõ, és könnyen elõfordulhat, hogy holnap sem változik e téren a helyzet.
Mindössze egy ködös nap okozott némi "izgalmat" eddig.

Nálam 4 nyári nap volt, a havi csúcs 25,5°C eddig. Viszont tegnap és tegnapelõtt is volt zivatar összesen 8,8mm esõt hozott magával, ami országosan nagyon elõkelõ helyen van:-)

Lehet,hogy melegzug van itt a kertemben(persze 2m-en,hõmérõházikóban,épülettõl vagy 20 m távol mérek de már szabálytalanul,mert a közeli kajszifa kilombosodva árnyékol egy kissé),de már a 7. nyári nap is megszületett ma 25,3 fokkal...

15. hét, Balassagyarmat

Heti középhõmérséklet: 14,5°C
Heti csapadékmennyiség: 0,9mm
Abszolút minimumhõmérséklet: 3,1°C (14.)
Abszolút maximumhõmérséklet: 25,3°C (10.)
Átlagos relatív páratartalom: 60%
Átlagos relatív légnyomás: 1012,0hPa
Átlagos felhõfedettség: 2 okta (26%)
Legcsapadékosabb nap: 11. (0,6mm)
Zivataros napok száma: 4
Nyári napok száma: 2

Link

Nálam döbbenetes módon - kerekítés nélkül - egy nyári nap sem volt eddig.
A havi abszolut maximum 24,9°C, ami nagyon az utolsó helyek körül van.
Az átlagos 15,6°C is a középmezõnyben van.
Csapadékos napom 4 is volt, összesen 4,6 mm csapadékkal (ezzel benne vagyok az elsõ 10-ben ), azért nagyon kellene ide is az esõ.

Csak egy érdekesség: Szarvason 32 év átlagában (1976-2007) április 1. dekádjának középhõmérséklete 10,3 fok, április 2. dekádja ennél 0,3 fokkal hûvösebb (10,0 fok).
A tavaszi felmelegedés határozottan megakad. Pont a tavasz közepén. Ki gondolná ezt?

Nem mindenévi fél hónap van mögöttünk.A csapadék 0,0 mm-e rekord,hisz ezt alulmúlni nem lehetett a múltban sem,viszont a 2007-es évben a hóelõ hozott pár tizedmm-t Pápán.A közép T 15,4 fok lett csupán(vannak jóval melegebb helyek az országban)amiatt,hogy a Tmin nem maradt egyszer sem 10 fok felett(bár 5 fok alá sem ment)köszönhetõen az állandóan derült és szélcsendes idõnek.A napsütést alig zavarta néhány napon némi felhõzet,gondolom ez is rekordközeli,bár nem mértem.Az igazán kirívó a napi maxok sora(18 és 26,7 fok közt voltak)csak 1 napon,elsején nem érte el a 20 fokot,6 nyári nap volt!

Ma délután 6 óra elõtt Tárnokon a zivatart jég is kísérte.

Nálam az elsõ dekád 14,8°C-os középértékkel zárt, ez négy fokkal magasabb a környék sokévi átlagánál!

Április eddig eltelt 13 napja alapján az átlaghõmérséklet Bp-Lõrincen 15,9 °C.

Önmagában már az sem mindennapi dolog, hogy a sokéves teljes havi áprilisi átlaghoz (11,1 °C) képest ez +4,8 °C-os anomáliát jelent (és mindössze 0,3 °C-kal marad el egy átlagos májustól), azonban az talán még érdekesebb lehet, hogy ez laza 1,3 °C-kal veri az itteni mérések kezdete, vagyis 1954 óta elõfordult legmelegebb áprilist.

Érdekességképpen kiszámoltam: ha a hátralévõ 17 nap mindegyike csak a havi átlagnak megfelelõ 11,1 °C-ot hozná, a hónap akkor is 13,2 °C-kal végezne, és így az adatsorban az 5. legmelegebb április lenne. Azonban tekintve, hogy erõteljes lehûlés továbbra sem várható, nagy bizonyossággal kijelenthetõ, hogy ennél melegebb lesz a hónap. A csúcsdöntéshez (azaz a 14,7 °C-os hónaphoz) pedig átlagosan 13,7 °C-os napok kellenének a hátralévõ idõszakot tekintve. Na majd meglátjuk...
Mindenesetre én nagyon kíváncsian várom, hogy végül hogyan fog végezni ez a hónap az "örökrangsorban".

Tegnap délután szép és erõteljes multicellás konvekció indult be, amelyrõl lõttem egy látványos képsorozatot és videót csináltam belõlük: Link

68 napja volt utoljára, hogy a napi csapadék elérte a 10 mm-t!
Az elmúlt 30 napban pedig összesen 9.5 mm csapadék hullott!

Semmit, mivel Péren csak néhány éve folyik hõmérséklet mérés.

Gyõr-Likócs és Pér éves középhõmérsékleti átlaga között milyen eltérés van, tudsz errõl valamit?

Igen. A kiszámíthatatlanul felerõsödõ délies áramlatok ismét "alkottak". Ráadásul a (Gyõr-Likócs szempontjából) 9°C-os többlet éjfélkor még 4°C-os mínusz volt..
Gyönyörû, "színgazdag" hõtérképet lehetne összeállítani, ha a környék valamennyi településérõl érkeztek volna adatok abban az idõszakban.

Döbbenetes a ma hajnali minimum Gyõr (Likócs) és Pér összehasonlításának tekintetében.
Link
10 km és 9°C-os különbség.

Most, hogy jobban utánanéztem, valójában nem is a május eleji fagy okozta a károkat, hanem inkább az április 23-i! A májusi már "csak" azt gyilkolta le, ami esetleg megmaradt. 23-án inkább a -2,-3 fok volt a jellemzõ az ÉK-i térségben, nem pedig a -1, viszont nem dõlt meg a hidegrekord, így hivatalos állomáson biztosan nem volt akkor sem -5,6 foknál alacsonyabb. Ettõl persze még lehetett -5,-7 fok, Zabar -5 fok lett kerekítve. Ami viszont aggasztó, hogy ez ráadásul pozitív T850 mellett következett be, az ÉK-i csücsökben volt kb. +1 fok, Zabar térségében már +3, a nyugati végeken +7 fok. Pont fölöttünk volt az AC központ, a hidegöblítés java tõlünk K-re került, de még így is beütött a krach. Egyre rosszabbak az elõérzeteim, ki fogjuk még böjtölni ezt az áprilisi nyarat!

"zentrumától" = centrumától, bocsánat!

Valójában abban a térségben -5-7 fokos fagyok pusztítottak, amit az állomások nem adtak vissza!
Milliárdos károk keletkeztek!
A -1 fokos fagy még nem nyír ki semmit, elõtte éjszaka -1 fok volt Nagykanizsán, úgy, hogy fagykárnak még az árnyéka sem volt a térségben!
A fagy zentrumától elég távol, Kakucson -4 fok volt, még távolabb, Pakson -3, tovább távolodva Pápa -2 és Kapuvár -1!
Közben Szolnokon volt +2 fok!
Ezért problémás az állomások elhelyezése, mert nem derül ki belõlük semmi!
A rad.min-t illetõen pedig írtam pár napja egy szösszenetet a Kérdések és válaszok fórumban Link

Döntõ lesz a csapadék mennyisége, minél több, annál kisebb esély a fagyokra, minél kevesebb, vagy száraz hidegfront lesz annál nagyobb az esély a kiterjedt fagyokra, sajnos 2007-ben is ez volt, száraz hidegfront, és május elején emlékszünk milyen idõ alakult ki. Remélem lesz országosan 10-20mm és akkor nem lesz nagy gond.

Hát ezt sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudom, mondjuk a -7 kizárt, hiszen akkor az lenne a hidegrekord, nem pedig a zabari

Ami biztos és ez talán a -6-ot is kicsit túlzónak minõsíti, az az, hogy Újfehértó, Nyíregyháza, Záhony, Milota és Pátyod is -1 fokos Tmin-t regisztrált, legalábbis a Napijelentésben ez van. Nem ismerem ezen állomások fekvését, de ezek szerint ez a -1 is bõven elég a fejlõdõben lévõ gyümölcsnek. A rad. min. az mondjuk -4, -7 fok között volt a keleti végeken.

Nyírlugoson is valami -6-7 fokot mért az automaticki meteoroloska postaj

Részben visszatekintõ, részben esélylatolgatás, de engem is megihletett a téma!

2007. áprilisának utolsó dekádjában Közép-Európa idõjárását fõként egy Ny-K-i irányban hosszan elnyúló, több központú anticiklonális rendszer alakította, melybe azért idõnként egy-egy érintõ front, kisebb alacsony nyomású teknõ bele-belekotnyeleskedett, itt-ott kisebb csapadékot okozva.

A szóban forgó idõszakban így alakultak a 2m-es hõmérsékleti értékek az országban (extrém helyeket leszámítva):

04.21. -1, +8 / 14, 19
04.22. -1, +5 / 16, 21
04.23. -2, +6 / 20, 24
04.24. 3, 11 / 21,25
04.25. 4, 11 / 17, 21
04.26. 3, 8 / 22, 25
04.27. 3, 11 / 23, 26
04.28. 4, 13 / 24, 27
04.29. 4, 15 / 18, 27
04.30. 3, 10 / 17 ,21
05.01. -1, +6 / 13, 20

A meleg idõszak 28-29-én érte el csúcspontját, amikor is a T850 8, 12 fok között volt az országban. Idõközben az AC fölhúzódott a Norvég-tenger térségébe, ÉK-Európában, ill. ÉNy-Szibériában pedig egy ciklon (peremciklon) vette át az irányítást. A két képzõdmény közös áramlási rendszerében 29-én megindult a sarkvidéki eredetû légtömeg dél felé. A hidegöblítés erõsségére jellemzõ, hogy 30-án 00 UTC-kor már csak 0, 6 fokos volt a T850 fölöttünk, azaz 24 h alatt 6-8 fokos lehûlés következett be ezen a szinten. A lehûlés láthatóan a felszíni T-ket is kb. ennyivel visszavetette. Elsején éjfélre nem nagyon változott a helyzet, talán a Kárpátok fogta vissza ideiglenesen a hideg légtömeget, így a munka ünnepén jobbára csak a fagyzugokba tértek vissza a fagyok. Aznap azonban a 2. hullám is elért bennünket, újabb 4 fokos lehûlést okozva. ÉK-i tájainkon a 29-i +10 fokos T850 -4-re esett vissza!!! Az 1-i napos, de már hûvös idõt derült, szélcsendes éjszaka követte, így az ország jelentõs részén fagyos reggelre ébredhettek 2-án az emberek. Nagyjából a Sopron-Baja vonalig -3, +2 fokig süllyedt a T, a maradék DNy-i részen 3, 6 fokos hõmérsékleteket mértek jellemzõen. Zabaron -6,4 fokot mértek, ami majd' 3 fokot vert a 72 éve fennálló hidegrekordra! A korábbi áprilisi gyenge fagyok és eme durva májusi nap eredményeként "a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kertekben az alma- és a kajszitermés 70-90 százaléka károsodott"!

A lényeg: -4, -5 fok körül volt a T850 a legdurvább idõszakban, emellett alakultak ki a kemény 2m-es fagyok.

Ez volt, a múlt, nézzük a jövõt!

Elsõként érdemes megnézni a friss fáklyát: Link
Hát ha azt mondom, hogy durva, akkor asszem' keveset mondtam. A tagok átlaga a 18-i +6 fokról egy zsenge 8 fokos zuhanással -2 fokig csökken 1 nap alatt. Sajnálatos módon 8 tag (36 %) is -5 fok alá kerül, ebbõl 4 (18%) ráadásul -10 fok alá!!! Az operatív nagyjából most együtt fut az ENS átlaggal, így talán most érdemes belekukkantani elõrejelzésébe.

Kezdeném is a makroszin. helyzettel Link Kommentár nélkül a 2007.04.29-i állapot Link Hát van némi hasonlóság.

Az érkezõ HF nyilván hoz majd valamennyi csapadékot és szelet is, így a 19-i reggelt én kizárnám még az idõnkénti felhõsödés és a szélcsend hiány a miatt. Bár a szelet nem viszi túlzásba a modell. A 20-a viszont már "jó" lehet, elmennek a felhõk is, az átlag marad -2 fok körül. Az operatív is csak -3 fokot jelez T850-en, ezért merem megnézni a 204 h-nál lévõ T2m elõrejelzést. ÉK-re ez konkrétan 0, +3 fokot jelent. Hát ez fagyzugokban simán -5 fok, de máshol is meglehet esetleg a -1,-2. Tovább még szerintem nem érdemes menni, fõleg 1 modell alapján. Kár, hogy a többi modell nagyon lassan frissül. Szóval a tagok alapján a negatív T850 eléggé reálisnak tûnik most és a fentebbi múltidézésbõl kitûnik, hogy nem kell túl mélyre süllyednie ahhoz, hogy kiterjedt késõi fagyokat okozzon.

Százalékban kifejezve az én véleményem T850-re: -5 alatt 10 %, -2, -5 között 20 %, +1,-2 között 50 %, 1, 4 fok között 15 % és adok egy 5 %-ot a 4 fok fölötti értékre is. Egyebet nem tudok mondani, kérem kapcsolja ki

Megtört a jég, elõször hullott eme hónapban mérhetõ csapadék, tegnap délután-este.
Nem kell megijedni, 0,3mm hullott a Bükköt napok óta jól megszóró konvektív folyamatok tegnap már engem is érintõ záporaiból.

Tegnap volt 8 hónapja, hogy utoljára zivatar volt záporral, ez durva.

Itt a 4. nap zárul le azzal, hogy felhõ árnyéka nem vetõdött a földre, szerencsére az éveleji esõk és a múlt heti kisebb esõ miatt nedvesség bõven van, meleg van, nap van, minden van...és volt...és lesz

Ez a száraz, napfényes, eseménytelen idõszak szép lassan bizony kezd emlékezetessé válni, és a meteorológiai számmisztikusoknak csak kedvezett, hogy az éles váltás éppen a hónapfordulón következett be. Így aztán az eddigi áprilisi T-átlagok, maximumok és minimumok igencsak meghökkentõek, Bakonyvár kiragadott összehasonlításaihoz még néhány:
A jelenlegi gyõri 15.9°C-os átlag (ami a hónap éghajlatilag leghûvösebb dekádjában alakult ki)
- 1°C-kal magasabb, mint a májusi gyõri átlag;
- közel 3°C-kal (!) magasabb, mint az 1960-2008-as idõszakban mért legmagasabb április átlag (2007: 13.0°C);
- egyenlõ az 1985-ös június átlagával

1960-tól, amennyiben elõfordult nyári nap áprilisban, minden esetben a 3. dekádban következett be. Most, 10-én már van 3 db. A legnagyobb áprilisi meleget, az 1969-es 28.6°C-ot nem fenyegeti veszély.
A minimumokat nézve megint csak érdekes dolgokat látni, az átlagos áprilisi legkisebb minimumhoz (-1.65°C) képest idén több, mint 8.5°C-kal enyhébb az idei mélypont.

Nagy szerencse,hogy már 3 hónap alatt esett 201 mm itt Pápán,mert áprilisban nem esett egy deka esõ sem,és felhõ még csak pár órára zavarta a tûzõ napot(kivéve elseje délelõtt).A T 9.napja megy 20 fok fölé,4. nyári nap zsinórban és a T közép 15 fok,vagyis kb.6(!)fokkal vagyunk a dekádátlag felett !

Összehasonlításul néhány adat 1901-50-bõl:
- legkorábbi nyári nap 1941.ápr.15(most ápr.7.)
- nyári napok átlagos száma áprilisban 1,1(most az elsõ dekád 4!)
- Áprilisi átlag T 10,4(most elsõ dekád 15 körül,mait még nem tudni)
- Mosonmagyaróváron az elsõ dekád Tátlaga 8,4 fok volt(most közel 7-el több,gondolom nem csak Pápán)
- Ugyanitt az áprilisi abszolút maximum 28,8(most Pápán 26,7 az elsõ dekádban,de ma még fölé mehet,mert most pillanatnyilag 25,9 és emelkedik)Óvár és Pápa eléggé hasonló éghajlati adottságú.
- 15 fok feletti napi középhõmérséklet tavaszi határnapja(átlagos elõfordulása) Pápán május 12.(most ápr.7-én legyûrtük)

Most a dekádátlag 6-7 fokkal van a sokévi felett ill. 8 napon haladta meg több mint 5 fokkal a napi Tközép az átlagot.Novembertõl márciusig kb. 7 napon bírt több mint 5 fokkal az átlag alá menni a napi Tközép.Elég beszédes adat!

A legüberbrutálabb jégkorszakidézõ sohanemvolt3éveilyenhideg január 10-én -13,1 fok volt az abszolút téli minimum és -8,8 fok a napi közép.Tehát egyszer bírt egész télen -7 fokos napi anomália kialakulni.Most vagy 4 napja van zsinórban + 7 körüli(egyszer 10 fokos) anomália,legalábbis Pápán !

Január óta felénk a Kiskunságon csökken a csapadékmenniység
Kiskunhalason az idén még nem esett le 100 mm sem, a pontos összeg a mai napig: 97,4 mm. A márciusi 16.6 mm-rel továbbra is eséllyel pályázunk a hónap legkisebb országos csapadékösszegére... Áprilisban eddig két nap csapadéknyom volt, pedig a homok már olyan, mint a finomliszt, és nem is csak a felszínen, hanem lassan már a mélyebb rétegekben is... Ilyen kellene, de nagyon: [esõ]

Itt meg a 4. nap zsinórban, hogy a nap elé nem került felhõ, minden nap másodpercre kisütötte a maximális napfénytartamot!

Ebben a hónapban még nem volt mérhetõ csapadék, az elmúlt 25 napban is csak 8,9 mm esett! Már nagyon kéne az esõ! [esõ]

A mai nap nálam is meghozta az év elsõ nyári napját, 25,4 °C-kal. 2006-ban és 2007-ben egyaránt április 24-én, 2005-ben május 2-án, tavaly pedig csak május 12-én következett ez be.
Érdekességképpen még megemlítem, hogy igen alacsony volt ma a páratartalom, csupán 23 % lett a minimum.

Világos, köszi!

Oda van írva, hogy elõzetes (automata) adatok... A kézi mérés eredményei nagyobb súllyal szerepelnek az éghajlati adatokba...

A végleges ellenõrzés miben másítja meg az adatokat? Amúgy köszi a helyesbítést.

Ennél azért több esett a valóságban, azok az adatok nem estek át a végleges ellenõrzésen!
De valóban nagy valószínûséggel Kiskunhalason mérték az egész országban a legkevesebbet csapadékot márciusban!