Időjárási visszatekintő

Percek óta nem melegszik,18,7 foknál furcsa mód megállt a T.

Sajnos már 25.napja tart a száraz idõ(Csesznek 0,7mm,Pápa 4,3 mm)Mivel a jövõ hét sem kecsegtet esõvel,így öntözés híján tönkremehetnek a kerti ültevények...
2007-nen hosszabb ideig nem esett,de akkor nagy szerencsére márc.16 után még esett(akkor már elültettük a krumplit !),így átvészelte a szárazságot (Cseszneken a fagyot is)a krumli,de a kukorica már nem hozott rendes termést.Most annyiból rosszabb a helyzet,hogy a szárazsághoz nyárias meleg társul és a vegetáció fejlõdése oly gyors lett,hogy megfelel május 2. felének.

Az utóbbi napokban (fagyzugok és csúcsok nélkül)nálam volt az ország egyik leghidegebb helye,most pedig az ország legmelegebb pontja lettem.Hajnalban még nagyon hideg volt 5,7 fokkal,de fél 10-re,kb. négy óra alatt 17,2 fokig melegedett,vagyis óránként majdnem 3 fokot melegszik !
U.i.:míg leírtam is melegedett 0,3 fokot,már 17,5 !

2009 Balassagyarmat, 04.24-ig bezárólag

Tmin átlag: -0,8°C
Tmax átlag: 9,2°C
Tközép: 4,0°C

RHmin átlag: 56%
RHmax átlag: 90%
RHközép: 76%

Légnyomás középértéke: 1015,1hPa

Éves csapadék: 156,1mm

Átlagos felhõzet: 66% (5 okta)

Igen a Mátra egy részét elkapta. Nem tudom te hogy vagy vele, de én inkább azt mondom sár ne legyen. Idei Téli Mátrán még a fülem mögé is jutott.

Szia, ZivatarPeti!

Ez a zápor a Mátrában volt?! Úgy látom, igen... Jó lenne, ha nem lenne nagy por a holnapi Mátra-túrán. Két éve, 2007-ben fuldokoltam a sok portól.

Ma volt 3,6 fokkal az április leghidegebb reggele.
2007-ben is a hónap vége május eleje hozutt komoly éjszakai lehûlést,de nálam akkor úgy emlékszem nem volt sokkal fagypont alatt .A talajmenti fagy maximum a kajszifa gyenge termésén látszott,de a monília is besegített(mint az idén is sajnos látható).A város közvetlen környéki kertekben az hallottam komolyan fagyott,de személyesen nem jártam utána a károknak.Nagyalásonyban viszont a szõlõ totál elfagyott és a gyümölcsfák termését is alaposan megtizedelte.Szõlõ alig lett pár fürt,de a fákon azért úgy emlékszem lett valamicske termése az apósoméknak.

Mezõtúron még az éjjel is esett bõ 10 mm, úgyhogy városi átlagban a tegnapi csapadék 45 mm körüli lehetett. Van közvetett információm egy 57 mm-es értékrõl is. Sajnos ennek a helyét nem tudom pontosan: valahol Túrkeve felé egy külterületi telepen.

Azt olvasom,hogy szárazabb levegõ érkezik...
Cseszneken az elsõ dekád 0,1 ,a 2. 0,6 ,a 3. pedig 0,0 mm csapadékot hozott.Ehhez képest jön a szárazabb idõ?...
Pápa valóságos özönvizet kapott ebben a hónapban 4,3 mm-el... [esõ]

Ma szép kis zápor volt Csót és Pápateszér közt,de mérõhelyeimen még nyoma is alig volt a csapadéknak.

Húú, ez de szép!Link
De mindegyik különben pöpec!

Tegnapi zápor képei: Link Link

Mezõtúron a délutáni zivatarból komoly mennyiség esett. Én három mérési eredményt tudtam meg eddig: 32 mm, 35 mm és 35 mm.
A saját mérõhelyemen a várostól 10 km-re csupán 1 mm körüli.

Hasonlóan kiábrándító a helyzet Szegeden is: Link
Havi szumma 1 , azaz egy mm.

Itt 24-szer több esõ esett, mint nálad .

A havi középhõmérséklet gyakorlatilag a hónap elejétõl fogva ne változott, 15-16 °C között alakult, most 15,6°C.
Érdekes még, hogy a tmax 24,9°C, ami országos szinten is az utolsók között van.

Eddig 0,5mm a havi csapadékszumma, ami valószínûleg magad is. Lassan másfél hónapja nem volt rendes, nagyobb mennyiségû csapadék.

Bár még nincs vége a hónapnak, de eddig úgy néz ki, hogy itt megismételjük 2007 áprilisát. 2 mm csapadék eddig.

Sajnos mérõhelyeimen az 5 mm havi szumma sincs meg.Viszont ma reggel hidegrekordom lett,április Tmin-je 3,9 fokra módosult.Furcsa,hogy ilyen hideg az országban nem volt(kivéve a szokásos fagyzugos völgytalpakat,medencéket,töbröket,de azokhoz nem érdemes viszonyítani).

Nálam 13mm, Peti80-nál 12mm, Kertésznél 15,5mm, Péren 15mm.

A tegnap késõ délután keletrõl érkezõ zivatar Link

Bizony-bizony. 18 UTC-s helyzet alapján az ország északi részén csak úgy röpködnek a mínuszok - már ami a harmatpontokat illeti.

Ami már csak 15, nem semmi...

Hoppsz, most nézem, hogy Lõrincen 17%-os a páratartalom, jól kiszárította az északkeleti szél.

Ma 20 napja, vagyis 2-a óta sorozatban minden nap meghaladta nálunk a csúcshõmérséklet a 20 fokot (igaz 2-án 20,1 fok volt a Tmax). A maximumok átlaga 22,6 fok, ez jóval magasabb, mint az átlagos. A középérték átlagát most a minimumok húzzák le, ennek az átlaga 5,5 fok jelenleg. Amúgy ennek a meleg periódusnak csütörtökön valószínûleg vége lesz, bár sok függ majd attól, hogy mikor érkezik a csapadék (ha lesz).

Bocsánat, nem figyeltem, a Tmax külön szerintem nem külön kategória.

A tegnapi nap végre elég szép csapadékot hozott össze, összesen 3,7 mm hullott, a hónap így 4,7 mm-nél tart.

Ezt szerintem Donpalesz jól tudja, az õ kérdése a T(max)-ra vonatkozott.

A rendszer legerõsebb zivatarcellája sajnos csak érintette a várost,de így is sokáig lehetett látni a villámokat! Vannak képek is,videobol kivágva...: Link

Ez a zord nap, ekkor a napi Tmin kisebb vagy egyenlõ mint -10,0°C.

Üdv, állitólag a Tmax < -10 foknak is van valamilyen elnevezése, nem tudjátok, hogy mi?

Tavaly ezen a napon délnyugat felõl komoly MKR jött, nem tudom mennyi csapadék volt, de 10-15 percig úgy szakadt az esõ, hogy nagyon...

Sopron-Kurucdomb április 1-19.-ig: kézi: 15.1mm, a QLC: 14.6mm csapadékot mért

Tegnapi nap készült felhõfotó: Link
Látványnak nem volt rossz, de csapadékot nem adott eleget. (0,8 mm)

Áprilisi csapadék Gyõrújbaráton eddig 1,6 mm.
Szerencsére az év elsõ három hónapjában bõven hullott csapadék (188,4 mm), ezért nem annyira vészes ez a mostani szárazság.

Keleti-, északkeleti, de talán még délkeleti szél esetén sem emelkedik meg a T. Döntõ részben nyugati (esetleg ény-dny, de ez már nem olyan tipikus) szél esetén jellemzõ.
Visszanéztem a mûholdképet is az elõbbi idõszakra vonatkozóan, ott látszik, hogy a kérdéses idõpontban egy jelentéktelennek tûnõ felhõ vándorolt át felettünk, pont akkor váltott a szél is nyugatira.
Itt vannak a koordináták, a Google Earth keresõjébe bemásolva a megadott helyre visz:
Az én állomásom: 46°21'11",18°42'42"
A város mûszere, az Ybl Miklós utcában (megfigyelési szempontból nem épp jó helyen, de most úgysem ezt vizsgáljuk): 46°20'46",18°41'56"
Sötétvölgyi horgásztó: 46°21'26",18°36'54" (ez egy mesterséges tó)
Kálvária kilátó: 46°20'46",18°41'37"
A régi Sió híd, ahol még mérni szoktam: 46°22'44",18°43'16" illetve a déli város bejáró: 46°18'29",18°41'37"
Ma éjszaka, éjfél után csak egy rövid idõre váltott nyugatira a szél, de itt is szinte azonnal pár tizedet lépett felfele a T, bár ez most nem volt oly annyira látványos, mint a múlt éjszaka.

A tegnapi napon bõ 0.1 mm esett záporból az este folyamán.

Ha megírod ide, vagy privibe, ahogy jónak látod a pontos címedet (utca-házszám) és a városi kalibrált mûszer pontos címét, akkor megnézzük pontosan a terepalakulatokat!
Biztos hogy nem fõn!
A kilátó és a horgásztó között 6 fokos különbség volt, gondolom az elõbbi domb jó magasan (azért kilátó ), a horgásztó meg völgy, hisz azért tó !
Ha a szél hatására Nálad is és az automatánál is emelkedik a hõmérséklet, akkor nem a város hatása, hanem egész egyszerûen derült éjszakákon átkeverés van, ehhez bármilyen irányú szél jó!
A gyanus az, amikor csak azonos irányú szélnél emelkedik vagy csökken, ha Nálad pl. délrõl vagy keletrõl támad fel a szél éjszaka és felmegy a T, akkor csak inverzióról van szó!

A tegnapi cella panorámái: Link Link Link

Nem konkrétan a témához szeretnék szólni, de kapcsolódik a dologhoz, mármint a szélirány megváltozása okozta hõmérséklet változáshoz. Régóta figyelem Szekszárdon ezt a jelenséget. Nálunk a nyugati szél szokott éjszaka ilyen anomáliát okozni. Én a város keleti peremén élek, itt mérek. Van a városnak egy kalibrált mûszere is a nyugati végeken, a domboldalban. Ennek adatai egyébként a neten elérhetõk: Link
Ha az én állomásomat nézem, elképzelhetõ lenne egy a nyugati szél hatására a városból érkezõ hõszennyezés, viszont a nyugati végeken levõ városi automata is kiméri a hõmérséklet jónéhány fokos emelkedését! A ma hajnali példa, mint illusztráció kiváló:
Az én állomásom grafikonja: Link (A zöld vonal a hõmérséklet)
Ugyanezen idõben a nyugati végen felállított automata adatsora:
Link
A város mûszere olyan 30-40 méterrel van magasabban nálam. A Kálvária domb alatt, gyakorlatilag 1-2 utca választja el a város nyugati határától. Az én mérõhelyem gyakorlatilag már a Mezõföldön van, mégha a távolság tulajdonképp csak 1,5 km is. A város mûszerén szinte kizárhatónak tartom a nyugatról érkezõ mesterséges hõszennyezést. Nálam nyilván van ennek is valami hatása, de véleményem szerint itt döntõ mértékben valami másról lehet szó, valami fõnszerû dologról. Legalábbis én erre gondolok.

Ma reggel összeszedtem a "túrázó mûszereimet", ismét tettem egy reggeli hõmérsékletmérõ körutat a városban és határában.
Eredmények: itthon 5:50-kor 11°C; munkahelyemen (a lakhelyemtõl 2km északra): 9,2°C; Kálvária kilátó 6:10-kor 13,3°C; déli városrész 12,2°C; 6:30-kor észak, Sió híd: 8,1°C; Sötétvölgyi horgásztó 6,6°C.
Délután a fotómasinával tettem pár kört: Link

Jaaaaa, bocsánat, aszittem az eddig eltelt idõszak átlaga!

Teljesen igazad van!
Ha a repülõtér kifutópályáját akarom mérni, akkor jó a pogányi állomás, ha a silótartályok melegét, akkor jó a teveli, ha a szennyvíztelep hõjét akkor a kaposvári is jó, ha 160 ha-os esõztetõ öntözéssel ellátott intenzív almaültetvényt, akkor jó az egerszegi is, ha tófürdõ vizét akkor jó az orosházai is, és igy tovább!
Az iklódbördõcei állomást eredetileg a Lenti-hegyre akarták tenni, de mivel oda nem sikerült, így tették le Iklódbördõcére!
Dombtetõ helyett fagyzugba, gondolom nem kell részleteznem a két hely közti különbséget!
A térség Tevele helyett megcsinálták a térség Bátaapátiját!
Azért ha ennyire mindegy, hol és mit mér egy állomás, az szerintem probléma!
ÉS a legnagyobb baj szerintem továbbra sem az állomások elhelyezése, hanem az állomásokról bejövõ adatok, adatsorok gépies feldolgozása, bejön az adat, átlagolják, ráteszik egy térképre, adnak neki egy színt, aztán kész!
Hogy egy adott állomáson azért mérnek hideget vagy meleget, mert a térség tényleg hidegebb, vagy melegebb, vagy azért mert egy fa alatt a mérõ vagy mert hõszennyezés van, vagy azért mert elõnyösebb helyen vagy hátrányosabb helyen van-e a mérõ, ez soha, sehol nem derül(t) ki!
Amit a tanulmányomban leírtam 172 oldalon keresztül, ott benne van, hogyan lehet klímát elemezni ilyen, szakmai szempontok nélküli állomástelepítés esetén is!

Ahogy írod, kellenének kategóriák, hogy melyik állomás miért mit mér!
Nem vagyok benne biztos, hogy a klimatológusok és az adatfeldolgozók tudják, hogy az adott állomások pontosan milyen tereppontokon vannak elhelyezve, és miért mérik azt, amit mérnek, legalábbis elég sok olyan jel van, amibõl az derül ki, hogy nem tudják!
Nem hozok példákat, mert már 1000-szer leírtam, már mindeki ugyis kívülrõl fújja õket

Mármint áprilisban sütött az elsõ 17 napban ennyit! A többi hónap eddig 60-80 között volt, ha jól emlékszem.

"Ha a met.hu-s, szegedi állomástörténet és mûszeres leírást jól értelmezem, akkor pl. a 100 éves szegedi adatsorban az 50-es években egyetlen szegedi mérés volt, 24 méter magasan, egy épület tetõteraszán!
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!"

Igen, pontosan az ilyen dolgokra gondoltam én is. Persze, tudom, manapság világszerte nagy bûvészkedés folyik, hogy minél hosszabb idõre visszanyúló, "homogenizált, interpolált" adatsort hozzanak létre, de nem tudom, hogy ennek mennyire van értelme...Az eredeti, "in situ" mérést semmilyen módszer nem helyettesíti. Lehet bárhogyan is modellezni utólag, még a legpontosabb eredmény is csak közelítést ad.

"Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszennyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!"

Igen, ez már így jobban hangzik. Tényleg azt kellene csinálni, hogy külön kategóriaként értelmezzük õket. De az, hogy nem foglalkozunk velük, semmiképpen nem megoldás. A XXI. századi Föld körülményeihez akárhogy is, de hozzátartozik a városok jelensége, és ilyen módon a légkör, a felszín, a vizek stb. állapotát befolyásoló hatásként kell kezelnünk õket.

"A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!"

Ez pedig még egy érdekes kérdést vet fel. Akkor hogyan döntsük el, hogy hol van az a határ, ahol még éppen érzõdik a városhatás, és utána mondjuk 500 méterrel meg már nem? És ha például megváltozik az idõjárási helyzet, akkor meg ez a határ is változik...? Ezt így képtelenség elkülöníteni. Ennek alapján tulajdonképpen semmilyen nagyobb, ember lakta településnek nem szabadna több km-es körzetében mérni, hiszen ilyen vagy olyan idõjárási helyzetben érzõdik a hõszennyezés.
(És akkor még nem beszéltünk arról, amirõl régebben itt már elég sok szó esett: mivel minden állomásnak más a környezete, akkor egyáltalán nem is szabadna a különbözõ helyeken végzett méréseket összehasonlítani! Például Siófok esetében ott a Balaton. Maradjunk a szeles példánál: 2007. július 16-án és 17-én teljesen azonos idõjárási helyzet volt az országban. Csak éppen az elsõ napon a Balaton déli partján délkeleti szél fújt, így lett 38 fok Siófokon, ami aznap a legmagasabb Tmax-ot jelentette az egész(!) országban. Másnap fordult a szél északnyugatira, így lett Siófokon 35 fok, ami meg majdnem a legalacsonyabb(!) Tmax volt aznap az egész országban. Úgy, hogy közben az idõjárási helyzetben lényeges változás nem is történt. És hasonlóképpen: ha hegy vagy dombság van a közelben, akkor az azért nem jó, ha fagyzug, akkor azért, ha magasan van, akkor azért, vagy ha erdõ veszi körül, vagy a talaj homokos/agyagos a közelben...és még sorolhatnánk. Éppúgy, mint ezek a természetes képzõdmények, sajnos ma már az ember alkotta dolgok is ugyanúgy hozzátartoznak a teljes földi felszín-légkör rendszerhez. Persze-persze, itt nem a belváros aszfalt-dzsungelében álló toronyháznak a 3. emeletén lévõ mérésrõl van szó, az teljesen más dolog. De ha van egy külterületi állomás, ami valahol egy város szélén áll, akkor az nagyon nehéz dolog, hogy eldöntsük, hogy ott mennyire és mikor érvényesül a város hatása. Ha valamit lehetne tenni, akkor az tényleg annyi, amit említettél, hogy létrehoznánk egy ilyen hibrid-kategóriát, amibe a nem teljesen városi, de nem is teljesen külterületi állomások tartoznának, és akkor ezeket az állomásokat külön lehetne kezelni.)

A tegnapi nap Becsehelyen szinte szárazan telt, a reggeli csöpörgés is csak ippeghogy megnedvesítette az aszfaltot, a délutáni záporok-zivatarok pedig elkerültek!

Ha a met.hu-s, szegedi állomástörténet és mûszeres leírást jól értelmezem, akkor pl. a 100 éves szegedi adatsorban az 50-es években egyetlen szegedi mérés volt, 24 méter magasan, egy épület tetõteraszán!
És elvileg ez is belekerült a 100 éves adatsorba, persze homogenizálva, de nem tudom mit lehet egy tetõteraszi városi állomáson homogenizálni, ami kb. Róma középhõmérsékletét mérhette!

Egyébként szerintem semmilyen városi állomást, vagy bármilyen hõszenyezésgyanús állomást nem lenne szabad elemezni, illetve egy kalapba dobni az összes többi állomással, külön kategóriaként lenne csak szabad értelmezni õket!

A lõrinci állomás hõszennyezésére pedig nagyon jó példa, amikor északnyugati szél van felugrik a hõmérséklet több fokot, amikor keletiesbe fordul akkor meg lezuhan több fokot!

Az nem túl sok nem?
Átlagban kevesebb mint 2 órát sütött a nap naponta!
Ha jól értem!
Bár az év elsõ két hónapja az szinte végig borult jellegû volt!

Más állomásoké nincs meg véletlenül?

Kiragadott példa?
Melyikre gondolsz?
Általában a példák kiragadottak szoktak lenni

Tegnap délután nálunk is megvolt az év elsõ zivatara. Tulajdonképpen száraz zivatarnak is nevezhetõ, hiszen itt csak pár cseppet adott, tõlünk K-re durrant be és produkált néhány szép dörgést is. A felhõk viszont látványosak voltak, pláne amikor rájuk sütött a nap. A nem sokkal mögötte kialakuló záporból szintén csak csapadéknyom esett, így áprilisban még nem hullott mérhetõ mennyiségû csapadék.

A tegnapi csapadék 3,6mm.

A 2004/2005-ös tél abszolút minimuma -26,5°C volt, Pitvaroson (Csongrád).
Igazad van, hogy általánosítani nem szabad, ám a kiragadott példák félrevihetnek, ilyet a szakma soha nem alkalmaz.

április 17-ig 168.4 órás napfénytartamot regisztráltunk a soproni met.álls.-on